Page 1LIETUVIŲ LEKSIKOS IR TERMINOLOGIJOS PROBLEMOS
LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI, XXIX (1991)
KAZIMIERAS GARŠVA, BIRUTĖ STOSKELIŪNAITĖ, JUOZAS VAINA
A PUNSKI NYELVJÁRÁS ELTÉRÉSEINEK SZÓTÁRA
A punskai és sejnai plébániák litván autochton lakosságának nyelvjárása összefüggő, mintegy 40 km hosszú és 15 km széles területet foglal el, amelyet 1944-ben a Szovjetunió és Lengyelország határa választott ketté. E terület nagyobb része a dél-aukštaitiai (nyugati dzūkiai) nyelvjáráshoz tartozik, amely a plébániák határánál két részre oszlik. Az északnyugati kis részben még kapsaiak élnek; tőlük kissé eltér az asszimiláció végéhez közeledő Kreivėnai–Eišeriai nyelvjárássziget, Vižainis és Rūdelė között.
A dzsukák lakta területen a köznyelvi t (tv), d (dv) hangok előtt az i, į, y, ie hangoknak a c (cv), dz (dzv), č, dž — c, dz: cieščis „tiestis”, pircis „pirtis”, pūrcycis „pūrtytis”, stacýcis „statytis” felel meg; briedzis „briedis”, dzidialis „didelis”, dzidiàšnis „didesnis”, dzidzýsis „didysis”, džýgc „dygti”, màudzycis „maudytis”, cyčòm „tyčiom” és így tovább. Ritkán, tréfásan mondták: čėvas „tėvas”. Az idősebbeknél megmaradhat a főnévi igenév végződése: -ie (giárctie „gerti”, paškùscie „paskusti”, riešutáutie „riešutauti”); elhagyása után c: giárc marad stb. Változatok is előfordulnak: niàšč „nešti”: niàšč, niàštie, niàščie, niàščie, niàšti, niàšt.1 A mássalhangzó-kapcsolatok šč (< št), ždž (< žd) hasonulnak ehhez: šč, ždž: mušcis „muštis”, vaikščėis „vaikštis”, uždžýrbo „uždirbo”.
Az l mássalhangzó e, ę, ei, ė, o r, s, š, ž, c, dz, č, dž előtt, valamint i, į, y, ie előtt és az elöl képzetté vált magánhangzók előtt keményen hangzik, s ennek megfelelően az utána következő magánhangzó is megváltozik: láidzuos „leidžiuos”, kūlalìus „kūlelius”, lantà „lenta”, paslankė „pasilenkti”, pialė „pelė”, slankščùs „slenkščius”, bėralis „bėrelis”, kiaturìeša „keturiese”, Šáivai „Seivai”, šànas „senas”, sapcynì „septyni”, šándzie „šiandien”, rùti „ryte”, šarù „šeriu”, šaščtinės „šeštinės”, šùnakc „šianakt”, ámžus „amžius”, ážaras „ežeras”, žànklyc „ženklinti”, pažáunė „pažiaunė”, žóplas „žioplas”, mósčoc „mosčioti”, pacù „pati”, dzaùkcès „džiaugtis”, viadzagà „vedega”, Vilkapėdzai „Vilkapėdžiai”, Vilkapėdzus „čiulba”, piáčius „pėčius”, gýrgždžbie „girgždžyti”. Azt is mondják: bánkartas „benkartas”, mėnasìs „mėnesis” stb. Az átírás egyszerűsítése érdekében a szótárban a keményen ejtett mássalhangzók után álló u, ū, e magánhangzókat többnyire nem jelölik.
A szótag elején az uo előtt v: niaùžvuodzu „neužuodžiu”, suvuòsc „suuosti”, vúodas „uodas”, vuosýș „uosis” alakokban v- járul. Néha a v más hangok előtt is megjelenik: ė, e, o, u, o j — prieš i: su-vėsc „suėsti”, jílgas „ilgas” stb. Az ap(i)-, at- igekötők mássalhangzóját egy másik mássalhangzó előtt a hagyományos nyelvjárásban elhagyták, például: adúnda „atdunda”, àviadu „atvedu”, aviàrše „atversti”, àvagiau „apvogiau”, àbėrau „apibėriau”. Így mondják: siùklis | asiùklis, su-raštúoti „suareštuoti”, mušynės | muštynės.
32
Page 2A korábbi nazális ą, ę helyén u, i áll: rū́stas „raštas”, tušýcis „tašytis”, ūžuolas „ąžuolas”, „ąžuolas”, kȳšč „kešti”, nuskįsę „nuskešti”, vaikų „vaiką”, kãti „katę”. Az in kapcsolat szabályszerűen csak az igekötőben marad meg (in-lišč „įlišti”, in-miàsc „įmesti”, inmūšu „įmušu”, inpýliau „įpy̌liau”); mindenütt másutt az n eltűnt, és megnyújtotta az i magánhangzót: aci-mýc „atsiminti”, augýcinis „augūgtinis”, gamýc „gaminti”, giesminýkas „giesmininkas”, maicýcis „maitintis”, pris-pažýc „prisipažinti”, vadzýc „vadinti”, vienlykas „vienlinkas”.
Az e feszesebb ejtésű az idegen eredetű szavakban (ekspedicija, elektra, gėstas). Másutt nyílt, ezért a szócikkben ia-val jelöljük. A szó abszolút kezdetén az e a-vá változik (álnìas „elnìas”, ãści „esti”, arškėčys „erškėtis”, su-árzye „suerzinti”), és az igekötők után is megmarad. Más, hangsúlyt megelőző szótagokban i is előfordul: limiánė „leménti”, siniau „seniau”, žibinkštčis „žebenškis”. Az ė magánhangzó időnként kettőshangzóvá válik: miššė, sūkė. A si visszaható partikula magánhangzója kiesett; olykor a későbbi szótagokban vagy az igekötőben is ez történik: nus-pirkc „nusipirkti”, nus-pirkai, nūs-piarku, pas-ėjėc, pras-dėc, sus-imc, sus-riñkc. Mondják még így is: niažnó „nežinoti”, baldóti „baladotis”.
Számos szót néprajzi és folklórszövegekből J. Vaina, a Punskai Litván Néprajzi Múzeum alapítója és vezetője jegyzett le. Az adatokat a punskai és sejnai nyelvjárás nagyobb területéről gyűjtötték: a peremvidéki falvak Dafiñokas, Trumpālis, Naujāsodė és Rakėlija. A ritkább szavak keresésekor összehasonlításként felhasználták a nagy „Lietuvių kalbos žodynas” című szótárt és A. Vidugiris „Lazūnų tarmės žodynas” című munkáját is.
Ebben a cikkben csak a nyelvjárás ritkább szavainak egy részét lehet bemutatni. Az összes szó (mintegy 5000) a Litván Nyelvi Intézet szótári osztályán található, másolataik pedig a punskai néprajzi múzeumban. Ezek alapján külön szótárt kellene készíteni. Ennek alapja B. Stoskelūnaitė „Punsko šnektos leksika” című szakdolgozata lehetne (VU, 1990).
Röviden áttekintjük azokat a nyelvjárási szavakat és sajátosságaikat, amelyeket nem volt mód a következő szójegyzékben bemutatni.
A köznyelvtől eltérően a nyelvjárás szavainak egy részében a hangsúly a tő első szótagjára esik: árkliavogis (3ᵃ), ap-si-tūr̃gavoti, ap-si-výnioti, bérništis (1), kiaũliašūdis (1), mólinis, -ė (1), mer̃giščia (1), ne-pértoli, pãgonis (1), póteriauti, pùsryčiauti, vaikėlis (1). Ez a tendencia összetett szavakban és helynevekben is megfigyelhető: balžemis, drū́medis, dū́onmaišis, šáltžemis, dūratis „dviratis”, grýn-ledas, línpelis „linų pelai”, róplapis, Baltsamanynis, Dūbaklonis, Duōbiakalnis, Ėgliabalė (de basamìnčia, dvilýpuoti, gaidgystà, naktypiečiai, terpūrėties, vabzdžia-lėšys (34ᵇ) stb.). A megszólítások hangsúlya szintén gyakrabban a rančkiai beszédmódban a nevezett helyre esik, például: Jōnulia „Jonūli”, mar̃cula „martele”, mõmula „mamule” stb.
Néhány szóban a hangsúly későbbi szótagra esik: keturlãpis (2), naiki-nimas (1), tunčióti, vaidýtis; atokiai, dantỹs (4), buožė (4), durpinė (3ᵇ) „tőzegbánya”, kiamė (4), kultuvė (3ᵇ), pepė (4) „húst”, priedur̃nys (3ᵇ), tolokai, sodžius, uždarbỹs (3ᵇ), vėdarỹs (3ᵃ), voratinklys (3ᵇ), žiogrys (3ᵇ). Az -aitė képző szóvégi hangsúlya klumpaitė és mergaitė szavakban mellékhangsúlyos.
3. Lietuvių kalbotyros klausimai 29 t..
33
Page 3Fonetikailag eltérő nyelvjárási alakok: at-giaivýti, už-kiaũkti; apinastris (1), at-knáibyti, dúobti „dobti“, ganábyti „galabinti“, grabždìnėti, lendrė „nendrė“, miksterti „nikstelti“ (ir bakšterti, bėzderti, blākterti, lāpterti, lēkterti, ōklis (2) „aklys“, lùmpterti, raíkštis, rìsterti, rùgšterti, šlikterti és így tovább), valáuti „lalauti“, šerdėšnykas; at-selýti „atsėl inti“, į-si-riebulióti, kimščioti „kumščioti“, pastargalỹs (34ᵇ) „pasturgalis“, plūksnos „plunksnos“, põlos (2) „palios“, sėsterti „sėstelti“, sýkterti „siektelti“, šienpjūvỹs (3ᵃ) „šienpjovys“, truškėti „traškėti“, šúokčioti „šokčioti“, šúokterti, švėplys „šveplys“. Tővében, ragban vagy nemben különbözik: akìd „akis“, aũsė, avẽ, atskirùs „atskiras“, dùlia, dùros „durys“, kišėnius „kišenė“, klónė „klonis“, kūčia „kūčios“, maišatė, moterė, palýdai, pažastė, prieminia, plúoštis, sapnỹs „sapnas“, skudurỹs „skuduras“, užgavėnios, varnalėšis, žibintis. A nyelvjárásban olyan szavakat is használnak, mint apskaitliávimas „apskaičiavimas“, at-brýzyti „atpjauti“, at-ritúoti „atriedėti“, at-skersuoti, buižà (4), caplỹs (4) „varveklis“, čiurkom „čiurkšlėm“, dilgėlienė, dimbinėti, dvilinkúoti, dvilypúoti, įgriebti „įtraukti“, iš-si-taisýti „pasveikti“, geibti, grùčė, grùzdas (2), gužýnės (1), juodinỹs „toks audinys“, kiáušas, knývė (1), kraígas (4), krūkas (4), krūkis (2), krūkūtis „įrankis virvėms sukti“, kūkis (2) maínas „mainai“, nóg „nuo“, nuogálius (2) „plikis“, niekočia „geldelė kruopoms“, niekóti, ožkabaŕzdis „toks augalas“, pa-bóti „pabijoti“, pajūostė, pelkynė, plýnė | plýnios, pra-gaišti „dingti, prapulti“, prėškas (1) „keptas valgis iš kvietinių miltų“, pri-si-gyvénti „įsigyti“. Kifejező szavak: imérkti (akį), iš-plūšyti „ištarnauti“, jūosti „trenkti“, su-marmólyti „sudaužyti“, už-skušti „užduoti“, švéisti „mušti“.
Egyes igekötőket, különösen pedig a képzőket sajátos módon használnak: at-baigti „pabaigti“, į-bárti „pabarti“, į-biūryti „supykdyti“, į-mergėti „sumergeti“, sužìlti „pražilti“, sužádyti „pažadinti“, už-kurìnti „apkurinti“, už-sáudyti „pasaldyti“; kiaulėkas (2), veršėkas, vyrėkas; langūtis „langelis“, pradalgūtis „pradalgėlis“, brólýsta „(pa)-broliavimas“, drūčkýsta, kūmýsta, svotýsta, žéntysta, senýsta „senatvė“; katingà „vaikinga“, storingas, -a; glėbiúotis, kačiúotis, pančiúoti „pančioti“, tėmiúotis „matytis“, klūpauti, pajūoduauti, darbūti „dirbti“, pietúti „pietauti“, vagelióti „voginėti“, lūkštyti „lukšten ti“, siūstyti „siųsti“, iš-šaukdyti „paskelbti“, pa-gėrėti „pagerti“, sužemėti „sužemiuoti“. Különösen elterjedt a főnevek -ukas, -ė képzője, az igéknél pedig a -dinėti, ritkábban a -(i)oti képző: čėbrukas „čiobrelis“, lustukas „gabaliėlis“, katìkas, kulnùkas, mėnìkas „mėnesėlis“, ramunùkas „ramunėlis“, sietynùkas, stalinùkė „staltiesėlė“, stūnùkė „šovynėlė“, sátrukė „satrele“; at-imdinėti „atim inėti“, iš-(su-, už-)eidinėti „eiti“, iš-leisdinėti „išleisti, išleidinėti“, ne-iš-imdinėti „ne(iš)imti“, nu-traukd inėti „nutraukti“, pa-dėdinėti „padėti“, per-pindinėti, pridėdinėti; slýščoti „slidinėti“, už-kándžioti „užkąsti (užvalgyti)“, vadelióti „vadelėti“, vógčioti „voginėti“; vö.: siniaũ bóba no bóbos pienų acimzdinėj; išlaisdzinėjo vaikus vakarais laukàn stb. A főnevek birtokos esetének helyett az -inis, -ė képző használatos: ántinis (kiaušinis), kálninis (kalno), kėlninis (audeklas), žéntinis.
A főnevek -uo végződéséhez -j járul: akmuõj, sesuõj, stuomuõj. Ez a mássalhangzó néhány névmásban is előfordul, vö. jìej (a határozott végződés maradványa).
34
Page 4A
āba vagy: Āba iš, āba tū tiẽp padarai
abūgaliai a szekér végei: Tuščì vėžimo abūgaliai
āmonas Punsko zsidói által kučkák idején felfogadott ember, akit gúnyból megkötözve vezettek körbe: Āmonų vāiko. Kvālas kap āmonas
amžindžė istenemre: Amžindžė niažinau, niamatiāu
anglikas (2) angol: Susėbkom su anglikais
angliorius (4) kereskedő: Per jōmarkų apstōj angliorai aplinkui
ankščius (2) zsúfoltság: Žmonių prissgrūdo – baisūs ankščius
antājuostis (1) nadrágderék: Atardiau kialnių antājuostį
apičiapas a szarufákat alátámasztó fa a gerendák végén: An balkių guli apičiapai
ap-dairyti, apdairo, apdairė meglopni: Apdairė vyrų kap reikia, niapulko nei skaciko
ap-dūoti, apdūoda, apdavė túletetetés: Kumelbl apdavė rugiais ir toj išgaišo
apjūokis (1) kigúnyolás: Cā ne kokiās apšniakėsīs ar apjūokis
kifordított (1): Ne hívd ezt rongynak, hanem kifordítottnak. A kifordított ingek
adag (1) mennyiség: Ekkora adagot hoztál ide. Ne egyél túl sokat
árpácska (4ᵇ) árpa: Árpácskát kér kenyérhez. Árpa helyett zabot cseréltem
rosszabbul rosszabbul: Ha nem ad a tanító, nekem még rosszabb lesz
elmacskásodni, -odik, -odott: A macskánk elmacskásodott
visszautasítani, ellenkezni, hátrálni: Tegnap még te magad mondtad neki, most meg visszautasítod. A ló hátrálva húzódik
szétszedni, -i, -otta: A tavaszi hó lefektette a búzát, ezért kellett szétszedni
kimosni, -sa, -ta: 1. Vászonruhákkal mosunk, gyapjút pedig kimosunk. 2. Magától is kimosódik a nyelve, és magától is kimosódik (beszélik)
helyettesíteni, -i, -ette: A testvérem három gyerek anyja volt, és megbetegedett, ezért én helyettesítettem őt
visszaadogatni, -ja, -ta: Amit kölcsönadott, mindent visszaadogat
felfedni, felfedem, felfedte: Fedd fel az ágyat
visszanyerni, visszanyeri, visszanyerte: 1. Csak bőr és csont volt, hát valahogy visszanyertem az erejét. 2. Legeltesd ma helyettem, majd én is legeltetek helyetted. 3. Három nyarat visszanyertem
leakasztgatni, -gatja, -gatta: leakasztgatni: Nekem csak leakasztgatni maradt
újrasütni, újrasül, újrasütötte: 1. Süsd újra a kenyeret (másodszor is megsütni). 2. Újrasütött sütemény (visszafizetett adósság). 3. A szalonna bőre megsült
felvonszolódni, -zik, -zott nehézkesen megérkezni: Mindketten nehezen felvonszolódtak a hegyre
kipihenni magát, kipihenem magam, kipihentem magam: Ha megpihenek, a lábam is kipihenheti magát
magasabbacska, (1), -a hanyatt fekvő: Mōka magasacskán úszik. Nia daug yr magasabbacskų úszócskų
füles (1) fülvédős sapka: Télen az emberek fülvédős sapkát viselnek
juhakol (2) juhistálló: Kinyitottam az ajtót, kitakarítottam a juhaklot
3*
35
Page 5B
gond (3ᵇ) törődés: Micsoda gondjaid vannak
zsemle (2) cipó: Csak ő ette meg az összes zsemlét
fazék (2) csörömpölő edény: A szegényeknek fazekaik és csörömpölő edényeik voltak. Az edény csörömpölése az egész házban hallatszott
szellentő pukizó: A hegyek között szellentő (rejtvény – pukizik). Fogd be azt a szellentőt
futva futni: Ő csak futott és futott
lenfésű (3ᵇ) Lenfésűvel fésülték ki a len pozdorját és a kócot
kötél (2) sodrat: Csontból kötelet készítesz. A kötéllel csontokat és lábakat kötöztek össze. Húzd meg, kötelem
krumplibogyó (2) a burgonyaszár termése: A krumplibokron ilyen bogyók teremnek, mérgezőek lehetnek
vajköpülő (2) vajköpülő edény: A köpülővel köpülték a vajat
mormogni, mormogok, mormogtam halkan beszélni: Csak mormog és mormog, mint a koldus, aki az imákat az orra alatt motyogja
gólya (2) daru: Miért nevezik a gémet gólyának?
felhőcske (2) kis felhő: Fölöttünk kis felhő van; ha rákezdett az esőre, akkor csak esett és esett (eső)
burōkinė (1) körtefajta: Burōkinēm grūšom kū vadzbīnam, tai vidurin raudōnos, gārdzos
D
még is: Még ennyit sem adsz?
dāiktas (1) hely: Fáj mindenkinek? A dāiktais helye
dailēšnis, -ė szebb: Szebbek voltak a régi esküvőim
daugeliese sok: Sok szénát kaszáltál?
daugis sokaság: Sokan beszéltek, sokuk nincs otthon
da-vinė́ti, -ėja, -ėjo kínálni: Két százért kínáltam a tehenet – nem adtam el
dēmžtelėti, -ėja, -ėjo odacsapni: Dēmžiare kūlokū piar marmūzi
dešimtiese tízen: Tízen sem tudtak megbirkózni a hordóval
dēdinga (1) szedett: Nagy csapat tyúk, mert a kakasok egyáltalán nem tojnak
kolbász (4) hurka: Kolbászt sütött, osztogatta
didysai: Egész nap köpültem, és kijött a nagy vaj (vaj)
dikčiai sok: Sok ember volt. Sokat vetett
dirbdinėti, -ėja, -jo: Eljött az ideje, hogy kanalakat készítsünk
csalán (3ᵇ) csalán: Itt vannak a csalánok
dirgyti, -ina, -ino: Aviētėse ānga dzburģelį, tai dzbirgina rankās
szétszórni szétszór, szétszórja: Niaša szénát szór a kertekben
drēbti, drēbia, drēbė: Amikor dohányzol, füstöt is fújsz a szemedbe. Fújd a hamut a tányérra
drēkti, drēkia, drēkė esik: Po piet lietūs kad drė*kė, tai drė*kė
dribdýti, -o, -ė megbotlasztani: Niapākalia maišo – dribdo an kulnų
driblinīti, -a, -o lopakodni: Kadū is nudriblis
dribšēnti: Senki sem járkál, pedig a dribšāna bemegy a házba
36
Page 6drīksterti, -a, -ė: Ha szemerkél egy kis eső, akkor a szénát nem lehet összegyűjteni
dristūkė (2) hasmenés: Egy napig hasmenése volt
drīžnis (2) házi (csíkos) szövet: A szőtt drīžniseket még juodžiniaisnak is nevezik
dudēnti, -a, -o hangosan nevetni: Úgy nevet, mint a dudūcys
drunēti, -i, -ėjo szundikálni: Ne szundikálj egész nap
drūtōrius (2) kövér ember: Ki fogja elvenni azt a kövér embert?
dūrīti, -ina, -ino lengyelül: hülyének nézni: Miért nézel hülyének?
durpinė (3b) tőzegláp: Már a tőzeglápban sem találsz egyetlen angolnát sem (angolna)
dvejōkas (2) tarisznya: A molnárné két tarisznyában vitte az ételt a mezőre
G
gādyti, -ina, -ino tartani, őrizni: Diašrūki gādzinu sviacām, žiemai
gāilytis, -inas, -inos meghatódni: Prisīmiana māmų ir gāilinas
gāiselienā (4) belsőség: Gāiselienōs niėkas niavālgo
garānkštyti, -inu, -inau összegyűrni: Garānkšcytos kiālnės, garānkšcyci marškiniai
gelmuō (3) mélyedés: Miādzo liemuōj, bitės gialmuoj, šaudų kiapūrė (méhkas)
gėryba (1) gabona: Išvarbik kārvias iš gėrybos
gývis (1) tetű: Marškinīuosa rādo gývio
glōbstyti, gondozza, -ta: Niažinia niat kap ty vaikų globsto
gōrčius (1) bizonyos űrmérték: Arielkos gōrcus māno tavōrkščūs (vö.)
grabōtis, -ōjas, -ōjos kaparászik: Kūr grabōjies su sāvo nagais?
grabūzdas (2) (mindenütt útban levő ember) ilyen növény, vad pasztinák (táj.): Ko grabōjies kap grabūzdas?
nagy lány (2): Ha nagyobb, akkor nagylány, ha pedig kisebb, akkor nagyocska
szépül, -ít, -ul: Előkelően jött haza az útról
grāztūvas (2) fúró: Gružbldamas skýbl, nulāužau grūžtuvu
gabona összemorzsolása (1): A rozs szemei a darálóra hullottak
grīnius (2) kopasz ember: Grinius gyerekeket szedett
grūdīnėti, -ėja, -ėjo omladozni, omladozgatni: Galvā niānaš, āidamas grūdź nėiau in šōnus (oldalra)
grōnioti, -ioja, -iojo szimatolni: Éjszaka hazatérve szimatolgatott a ládák között
grūdāle (2) magocska: Válassz ki a kenderből egy magot
gūrėti, gūra, gurėj morzsolódni: A kapart föld morzsolódik, és rögöket alkot
gurīnys (3b) morzsalék: Honnan van itt ennyi morzsalék?
gūryti, -ina, -ino morzsolni: Hagyd abba a kenyér morzsolását
gurnūkas (2) morzsácska, kis morzsa: Találtam egy csomó húsmorzsát
I
keresőraj (2) rajt eresztő: Megérkeztek a kereső méhek
legeltetni, legeltet, legeltette; etetni, felnevelni: Piārka olcsón vette a lovat, ügyesen felnevelte, és drágábban adta el. A legeltetett nyak nem görbül
befogó (1) szövőszék-alkatrész a szövet rögzítésére: A befogóval jobban megy a munka
37
Page 7völgy melletti föld (1) a völgy mellett fekvő mező: A völgy melletti föld nedves volt
megszánni, -ja, -ta megszánni, megesni rajta a szívnek: Ha megszánja, akkor nem hagyja abba a sírást
betörni, -tör, -tört betörni: Betörtem az ablakon
hajnalodni, -odik, -odott virradni: Már hajnalodott, amikor felébredtem
megerőszakolni, -ja, -ta megerőszakolni: Már egyetlen nőt sem erőszakolt meg
délután (1) délután: Délután látni, dél felől nem esik
kidülled, -led, -lett kidülleszt: Mit bámulsz olyan kidülledt szemmel? A nap úgy kidülledt
K
egykori, -e (1) egykor volt: Az egykori nadrágok bővek voltak
kószál, -ál, -ált: Kószál a fészerben és a pajtában. Elég neked a kószálásból
homlok (4) 1. mint a köznyelvben. 2. a kemence elülső része: Fekete, mint a varjú homloka
tönk (4) szár: A tetejét levágták, csak a tönkök maradtak
sarokdeszka (2) szögletes (háromszög alakú) deszka: A sarokdeszkából kis oltárt készít
kapáló, -ó (2): Kapálás közben a répát sorközben gyomlálja
szárnyas (3): Nálunk szárnyasok a tyúkok, a mazúroknál pedig a juhok is
lóg, -ik, -ott: Mi lóg ott az ágon?
csontos, -a (1) csontoskodó: A vőlegény csontos keze
koponya (3) fejkoponya: A szél a koponyáról hozza a kormot
piszkál, -ja, -ta bosszant, ujjal bököd: Kit piszkálják a gyerekek?
féreg (4) giliszta: A méhek körül sok a féreg
felbukkan, -ik, -t megjelenik: Megpörköltük a disznót, és felbukkant a zsidó
sántikál, -ik, -t biceg: A menyasszony bicegve járt
sánta, -a (4) béna: A legfiatalabbnak sok sánta lova van
kryklùkė (2) kis termetű szilvafajta: Kryklùkių mažì ir branduolùkai
kriókšti, kriókščia, kriokštė horkolni: Niagalėj užmigc, ba is krókšte. Miega dzvìėja lóvoj ir krókšča
krùčkas (2) köleskása: Kručkùs su bùlvėm virė vakarieniai, lajaus dėjo
krùsnùkė (2) kis kályha (kőrakás): Po grìšu acisėdo an krùsnùkės
krùtinùkė (2) keblecske: 1. Vaikùcu sōpa po krùcinùki. 2. Màrškinius siùvė su krùcinùkėm
kùkyti, -ina, -ino ütni: Jai kùkyc, tai kukù, o ne kūlokù
kùlnas (4) térd: Acìklaupė an kùlnų. Pasisodzinai an kùlnų
kurksà (2) sírós: Duòsiu kurksai kàilin, tai niavarks
kutài (4) tarackgyökér: Nùranka tutùs ir sukūrina. Gilùs arìmas kiañkia kutám
kùtlius (2) a csónak egyik, merítőhálóhoz hasonló része: Bradzìns susdaro iš kùtliaus ir sparnų
kutulỹs (3ᵇ) fűtés: Bijàus kùtulio
kùzabas (3ᵇ) edény vajkészítéshez: Padarė kùzabų iš àglės žievės
kvajýnas (1) fenyves: Išlėkė làpė iš kvajýno
38
Page 8L
törő (2) lenhez használt törőeszköz: Minėja a saját törője mellett áll. Az én törőm jól töri a szalmát
lapāšyti, -ina, -ino verni: Lapāšytau tavi, cik rankos niapākiahi
lapiénė (1): Nyári és téli leves, amikor nincs csikóska levele
összecsukható kés (2) összecsukható zsebkés: A kis késecskéket a zsebben is lehet hordani. A zsebkésből kanalat faragnak
ördög (2) ördög: Úgy megy, mint az ördög
hársfavirág (2) hársfa virága: A hársfa virágait liepūkainak hívják
kötélből való, -ė (1) kenderből készült: A köteleket kenderből sodorták, a kikötőben a hajók kikötésére használták. A ruhaakasztó rudacskákat lūnkinėmnek hívták
M
csomós, -a (1): Mit kezdesz a csomós fonallal?
facipő (2) klumpa: Facipők a szobában, a polcon
kis facipő (2) kis klumpa: A kis facipőre rátapadt a hó
versengeni, verseng, -ett vetélkedni, próbára tenni az erejét: A legerősebbeket hívják versengeni. Te megmérkőzöl vele?
mézes ital (2) méz vizes oldata: A vízben feloldott mézet mézes italnak hívják
vizes szilva (2) leveses szilva: Ha jóllaktam, hát jól belaktam a vizes szilvából
bevizel (2) bevizelő: Bevizeltél, menj feküdni a kerítéshez!
mocskos száj (2) csúf száj: Sok csúf szót hallasz, majd megtudod
N
mormogni, mormog, -ott: Kicsúszott az időből, és a mélybe mormogott
sikerülni, -ik, -ült: Sikerült ellopnia, hogy ne érjenek utol. Anyámnak sikerült
tüzet gyújt, -gyújt, -ott: Minden ház leégett, majd tüzet kell gyújtani
ijesztgetni, -get, -getett: Ne ijeszd meg a vendégek szemét
pörc (2): A vacsora pörcös lett
melegít, -i, -ette: Melegítsd meg nekem a tejet
megfájdul, -fájdul, -fájdult: Mennyit dolgoztam itt, és már fáj a kezem
morzsol, -ja, -ta apróra tördel: Morzsolj kenyeret a csirkéknek
felakaszt, felakasztja, felakasztotta: Akasszad fel azt a rongyot a kerítésre
lóg, -óg, -ott lógni: Már két napja lóg
tetőfedés (1): Összevarrta a tetőfedést, és bebújt
leterít, -i, -ette leteríteni: Terítsd le az inget az asztalra
padlások (1) deszkázottak: A tetőgerendákat a padlásra tették
vállrész (3ᵇ) a váll melletti rész: Az ingujjak vállrészét szépen hímezték. A vállrészeket vékony vászonból varrták
39
Page 9pāraišalas (34b) kötő: A nadrág lecsúszik a kötők miatt, kösd fel
paskliundum ferdén: A szalmakötegeket rakd ferdén, sarkosan egymásra, és kösd körbe
pa-sprāgtyti, -ina, -ino: Szórj nekem morzsát a vállamra
pastogūtė (2): Behajtották a malacokat az eresz alá
pasijūdinimas (1): Régebben sokan szenvedtek isiásztól, rettenetesen fájt
pa-šaspėti, pašaspši, pašaspėjo, odasúgni: Mit súgtál a fülembe?
pašertė (1) takarmány: Tegyél szénát a takarmányba
pašūkinė (2): A pašūkinė nem ruha, hanem egy apyvīarpinė
pēr-si-grabōti -oja, -ojo átkaparni: Nem bírok átmászni az ágakon, de át tudok kaparni
pēržiūros (1) a vőlegény vagy gazdasága megtekintése: A szülők szemlére mennek
pieninys (3a) tejtartó edény: Hogy a tehenek több tejet adjanak, a tejesedényt az ajtóhoz kell tenni. Tedd a tejesedényt a kerítésre
pieninūkas (2): Öntsd a tejet a tejesedénybe
pleiskānė (2): kendermag: A kendermagot pleiskānének nevezik
plȳgė (1) silány hal: Nem minden tóban van plȳgė
plōstas (1) összetömörödött széna- vagy szalmaköteg: A plōstas hossza meghaladja a métert. A plōstasokat padlásra hordják
plūkoti, -oja, -ojo úszkálni: A pénzes láda a tóban úszkál
a vermet betakarja (3b) ilyen ágyás: A vermet borsóval vetettük be
csúfnév (3b) vezetéknév: Megnősült, és másoktól is kapott csúfnevet
megfegyelmezni, megfegyelmezi, megfegyelmezte: Niagarányi gyerek volt megfegyelmezve. Fegyelmezd meg a gyerekeidet
odakúszni, -ik, -ott odaközelíteni: Bárhogy is, csak oda szeretnék kúszni a lövészárkokhoz
mostohaanya (1) mostohaanya: A mostohaanyát és a mostohaanyát is úgy mondják
dédanya (1) dédanya: A dédanya meséje
R
ekevonó (1) borulás, az eke része: Az ekevonót elvitte (a vállán)
kézi, -i (1): A kézi lábakat bozóttal kötötte össze
rankliōdai (1) nagyobb szilvafajta: Kiástuk a rankliōdai szilvát, a gyerekeknek ültettük
vörös arcú körte (2) körtefajta („kazlerka”): A szél vörös arcú körtéket hullatott le
kötélverő (2) kötelek sodrására való eszköz: Kis kötélverő, forgócska, megy a borjú bőgve (találós kérdés – hegedű)
zsír (3b) zsiradék: Jól meg van nyírva a birka – egy kis zsírtól. Töröld le a zsírt az ajkadról
zsírozni, -ozza, -ozta zsírral bekenni: Az ujjaival zsírozza az asztalt
S
sāmsčioti, -oja, -ojo: Nustōk tu vāndini sāmscojis
naposodni -ėja, -ėjo: Nustōj lȳ – jau saulėja
nincstelen ember (1): Iš saūsdužīvio ko giāro niapadarīsi
40
Page 10lelkiállapot, egészség (2) közérzet, egészség: Sokáig nem tudtam visszanyerni az erőmet (erőre kapni)
felöltözni, -ik, -ött: felvenni, magára ölteni: Mibe öltözöl fel — bundába vagy kabátba?
gomb (2) gomb: Hozd ide a gombot
szőtt gyapjúanyag (3a): Először az anyák fonalat fontak. A szőtt anyagból zsákokat készítettek
nádkerítés (3a): A kút és a kerítés között van a nádkerítés
tizenhét éves, -é (1): Nekem már tizenhét évesen mutatták meg a táncot
ribizli (1): A kerítés mellett ribizlibokrot ültettem
látogatni, -ja, -ott: látogatóba járni: Gyakran látogatnak hozzánk
küldözgetni, -i, -te: küldözni: Én előbb a gyerekeket küldözgettem a szomszédhoz
herélni, -i, -te kasztrálni: Tudok herélni kosokat, mikor heréljük ki őket?
kőrispenész (1) belionmnitas, néha az ördög ujja: Ha a kőrispenész leüt vagy csontot tör, az ritka és jó
keresztút (1) útkereszteződés: Rátaláltam egy útkereszteződésre, és nem tudom, merre menjek
kis kendő (2) orrfújó kendő: Insidėk skiapiatūkį nósiai nusišluoscbc
mészárlás (1) mészárolás: Kiek tāu sūmiata už skiardzýsti
szeletel, szeleteli, szeletelte: Privālgiau, pilvų niat skiača
síel, -el, -elt: Ar tu móki sliuōgc in miādžbr'?
jól érezni magát -i magát, -ta magát öltözködni: Smaginauš aíc šókc, nustój grāic
szemöldök (1) szemöldök: Jō ilgi skruōstai, tai akių niausikraca
szegényes, rongyos ember (1): Vāikščoja aplvšis kāp skudūrykas
hegyes vég (3b): Žiēvi lupu no smaigalio
araszol, araszol, araszolt: Sprindžuok, niasprindžuok — niapailgēs
asztalterítő (2) asztalterítő: Paciēsk an stālo stalini
fázik, fázik, fázott: Scibau laukū bia kailinū
gyerekjáróka (1) gyerekkerítés: Instacýk vaikų in stovýni
szálláshely (1) tartózkodási hely: Stovýnés būvo pas jānumųje, o šókom susiedzbiion
drótkötés (4) vékony acéldrót: Is mokėj skietan strusčis sudēc
stulgīnukas (2) almafajta: Sukcinukūs da stulgīnukais vadzina, stūlginiais
lövedék (4) töltény: Ustīmiau stūmū durīs, kad kas nianait
megszurkálni, -ōja, -ōjo: Szurkáld meg villával, hogy ne repedjen ki a hurka (véres hurka)
kivasalni -ina, -ino: Vasalja ki az ingemet
megbeszélni, -a, -o kibeszélni: Annyira kibeszéltem magam, hogy már nincs mit mondanom
megijeszteni, -ina, -ino: Ijeszd meg őt, hogy ne féljen
kettőssé tenni, -iuoja, -iāvo: Megbotlottam és összegabalyodtam, míg a lábam is belezavarodott
megélezni, -ānda, -āndo: Élezd meg a borotvámat (borotvát)
megvénülni, -ina, -ino: Az a ránc annyira megöregítette, hogy senki sem hinné, hogy még fiatal
megcáfolni, sūgina, sugýnė megnyerni egy vitát: Amikor hárman egyszerre vitatkoztak, ő is beszállt, és megnyerte a vitát
összekeverni, -ina, -ino: Amikor marmeládét tettem bele, jól összekevertem
összehajtogatni, -o, -ė: Piszkos volt, ezért összehajtogattam a lepedőket
forgolódni, -inas, -inos: Miért forgolódsz a lábam alatt?
összerakni, -o, -ė: Mindent összerakok, lefektetek. Az övek egymásra vannak rakva
elrendezni, -ėja, -ėjo: Minden el van rendezve, szépen egymásra van rakva
41
Page 11elszédíteni, -i, -ította: Azt mondta, hogy teljesen összezavarta őket
összegyűrni, -i, -te: Kiterítettem a ruhákat, és összegyűrtem
összejárni, -ja, -t: A patkányok összejárják a tyúkjaimat. Összejárják az egész udvart
összekopogtatni, -ja, -ta: Kopogtassuk össze a tojásokat, meglátjuk, melyik erősebb
összekuszálni, -ja, -ta: A fonalak összekuszálódtak, nehéz kibogozni
összezsugorodni, -ik, -ott: Amikor megérett, mind összezsugorodott
csavaralma (2) almafajta (oszlopos alma): Csavaralmának hívják az almát, mert maga a törzse is csavarodott
lesimítani, -ja, -ta: Nem tudom megjavítani a kaszát (kiegyenesíteni) A macska kiengedi a karmait. Tereld ki a halat az udvarra. Kivasaltam a ruhákat
összehajtogatni, -ja, -ta: Mindet egy munkába fogom össze
elbutulni, -ik, -t: Elbutult, mint egy ostoba — egészen megőszült
felhúzni, -ja, -ta: Húzd fel a vödröt a kötéllel
összevetés (2) összerakás: Nem tudom összevetni a dolgokat
asztma (1) asztma: Gyerekek, asztmám van
hinták (1) hinta: A hintákat oda szokták felakasztani
összecsapni, -ja, -ta: Összecsaptad, sem így, sem úgy
összegömbölyíteni, -i, -te: legurítani: A rönköket legurítottuk a fészerbe
su-ringiuōtas, -a, -iūoja, -iāvo: A sūringiuōcbi audiaklai, gali viāžc namō
su-rūdyti, -ina, -ino: Kuōj surūdzbnai sukniābl?
su-si-baldōti, -oja, -ojo összeütközik: Ha az ácsok összekoccanak, akkor füstölik őket gyógynövénnyel
su-si-gáilyti, -ina, -ino: Meglátott egy szegényt, és megsajnálta
su-si-kniōvęs, -usi összeveszett: Mindenkivel összeveszett
su-si-tąsyti, -o, -ė: 1. Kimerültem, szükségem van valamire. 2. A menyecskék és a gyerekek összejövetele (2): Ha a második asszonyt az első mellé adják, akkor ez összekeveredést okoz
su-sūodyti, -ina, -ino: Te összeszorítottad az ujjaimat
su-šveisti, sūšveičiu, -čiau: Zsírt súrolok, edényeket súroltam, és a padlót fogom súrolni
su-tėmdyti, -o, -ė: Beborult az ég. Elhomályosítottam a lámpát
su-teškėti, sūteška, -ėjo: A kerék nekicsapódott a kőnek, és szétfröccsent
su-triušėti, sūtriuša, -ėjo: Hullott, hullott a hajam, és mostanra teljesen elhullott
su-tvārstyti, -o, -ė: A kerítést összevissza kerítettem, itt a ludaknak, ott a disznóknak, amott a teheneknek
su-vérsti, sūverčia, sūvertė: Áttereljük az állatokat hazafelé
su-vérti, sūveria, sūvėrė: Mindenki rám szegezte a tekintetét
Š
oldal (2): A kisebb csűröknek két oldaluk volt
sündisznó (4) sündisznó: A jó emberek azt mondják, hogy büdös, mint a sündisznó
mai, -i (2): A mai csirkéket hozta
ringatni, -ja, -ta: Ne rázd a kenyeret az asztalon
csobogni, -og, -ott: Nialýja e’k csobog
esős idő (1): A kerekek ilyen esős napokon szoktak lenni
fröcskölni, -öl, -ölt: Fröcskölj nekem néhány csepp vizet
42
Page 12kortyolgatni, -gat, -gatott: Valljad be, mit kortyolgatsz!
csoszogni, -og, -ott: Lassan csoszog
ruha (2) ruha: Borsós mintájú ruhát választottam
szimatolni, szimatol, szimatolt: Én itt nem szimatoltam ki, mert az udvaron szimatoltam
orrlyuk (1) orrlyuk: A ló orrlyukánál fogva tartom
nyom (2) lábnyom: A lónak csak az ostor nyomai vannak. Elment a zabért – csak a nyom maradt
szaladni, szalad, szaladt, futni: Az asszonyok egymáshoz szaladnak
orrlyuk (4) orrlyuk: Ha sokat kapsz az orrodra, elbőgöd magad
szánkók (2) hosszú faanyag szállítására való szán: Mi is lecsúsztunk a dombról a szánkókkal
šumsteŕti, -ia, -ėjo kiszabadulni: Áthajtottál a tavon, és a szán a jég alá csúszott
švagždėsýš (3b): A torkán megfázott, cblk a švagždėsýš
švapterti, -ia, -ė: Súgd a fülembe
T
taukinė (2) feldolgozott sertéshólyag: A zsíros részeket a hólyagba tette
tėkelas (3b): A miénk egy kis vízimalom volt
tėm̃ptis, -iasi, -ėsi: Úgy reszket, mint béka eső előtt
tėpterti, -ia, -ė odacsapni: Ne üss, mert még eltöröd a fogamat
taisýti, -aũ, -iaũ kiegyenesíteni: Kiegyenesítem a lábaimat
tiėka(ì)s (2): Nézd a tavat a mezőn. A juhok közül egyet egy pásztor őriz
tiesýš (4) jobb: A lovat a jobb oldalra fogd be
tiėstis, -ias, -ės: Megcsúsztál, és a szán a jég alá süllyedt
tikčiōn, -ioja, -iojo: A gyerekek cblk-oznak, nem tudtam elaludni
tirpčiōti, -ioja, -iojo: A munka után is remeg a kezem
traikšt: Ő bezárta az istállót. Traikšt, bot a zsákban
trailas, -a (4) r-t, néha š-t, ž-t nem ejtő: Az egyik trailas azt mondja: „pislai jöttek.” Egy másik trailas kérdezi: „plio kul jöttek?”
trailiūoti, -iūoja, -ãvo selypíteni: Az i-t is elnyelve trailiãv
trėmpti, -ia, -ė taposni: Tapostam a pajtas körül, de nem csináltam semmit
tribūnkšterti, -ia, -erėjo betörni: Betört a jégbe, és vizesen tért haza
trūkžolė (1): Nekem a trūkžolė tojással nagyon ízlik
tūmės (4) apró, vékony kenderkóc: Nem tudsz mit kezdeni a kóccal, nem tudsz belőle megszőni semmit
üres tér (a cserét kérve): Üres tér
tuštimai (3b): 1. Újholdkor (fogyó hold idején) nem lehet kotlóssá tenni a tyúkot. 2. Szélesre tárta a karját (oldalra tárta)
tvýkščioti, -ioja, -iojo: A villámok cikkcakkban cikáznak az égi felhők között
tvýkst: Cikkcakkban villám cikázik az égen
U
agyonütni, agyonüti, agyonütötte: Meg tudom ütni a macskát
zabos takarmány (1) zab vagy annak lisztje: Adj a lovaknak szénát a zabos takarmánnyal
megszúrni, megszúrja, megszúrta: Megszúrom a párnát
43
Page 13fogínydudor (1) az agy kiemelkedése: A lónak dudorok vannak a felső állkapcsán, a metszőfogak mögött
késlekedik, -ik, -ett: 1. Olyan késlekedve jár-kel. 2. Sehova sem késett el
megijeszteni, -i, -ette: Megijesztettem a gyereket, most félni fog
megfordítani, -ja, -otta: Fordítsd meg a lovat, és indulj
elállni az útját, elállja, elállta: Állj az útjukba, juhok (állj eléjük az úton)
jóllakik, jóllakik, jóllakott: Én jóllaktam szalonnával, ő pedig kásával lakik jól
felakasztani, felakasztja, felakasztotta: Akassz fel egy szelet kenyeret a szekrényre
rosszul megpatkolni, -ta, -ta: A rosszul megpatkolt ló nem tud menni
megharagítani, -ja, -otta: A megharagított szív nem békül ki
bántalmazni, -ta, -ta: Hagyd magukra a gyerekeket, akkor kevésbé bántják egymást
megérinteni, -i, -ette: Érintsd meg a könyökömet
összetörni, összetöri, összetörte: Ugye nem ütöttem meg a fejedet a céklalevesbe való vargányatönkkel (tájsz.)
vőlegénység (3ᵇ) házasság: Apám vőlegénysorban volt
fel-gyújtani, felgyújtja, felgyújtotta: Ha jól begyújtottam, akkor jól rágyújtott
megpofozni, -ja, -ta megütni: Ki csapott fejbe téged?
meg-loccsantani, megloccsantja, megloccsantotta: Ráfröcskölt, ahogy a nő a fenekével
túl-dolgozni, -ik, -ott túlhajszolja magát: A sokat dolgozó ember kimerül
el-időzni, elidőzik, elidőzött megtelepedni: Néhány évig a kis tehenészetben éltem
fel-nyergelő (1): Nosza, nyergeld fel a lovakat
fel-kerekedni, felkerekedik, -ett elkezdődni: Miért kezdtem vele?
el-rejtőzni, -ik, -őzött elbújni: Hová bújtál el?
túletetett, -a túllegeltetett, -a: A túllegeltetett marhák elpusztultak
el-tömődött, -ött megtömődött: Megtömődött, tele van emberekkel
össze-gyűjteni, összegyűjti, összegyűjtötte összeszedni: Mennyi pénzt szedtél össze a vásáron?
fel-kiáltani, felkiált, felkiáltott: Azt kiáltottuk, hogy induljon el
be-csapódni, becsapódik, becsapódott bezáródni, agyonütni: 1. Éjjel becsapjuk az ajtókat. 2. Az asszony agyonütötte magát
el-űzni, -te, -te: Elűzte az anyámat a házból
meg-fogadni, megfogadja, -ta megígérni: Megfogadom, hogy senkinek sem mondom el
előmosni, előmossa, előmosta: Előmosom magamnak és a gyerekeknek
meg-fulladni, -ik, -ott: Egy ilyen falattól megfulladhatsz
meg-dermedni, megdermed, megdermedt: A káposzta megfagyott. A temetőben mindig megdermedek
meg-környékezni, körülvesz, körülvett: Innen körülvették a németek. Vegyél körül engem a sállal
meg-pörkölni, -i, -ötte: Miközben pörköltem a krumplit, megégettem a disznóhúst
meg-lőni, -i, -ötte: Lőj le engem, ha akarod
meg-hívni, meghív, meghívott: Meghívta magához megmutatni, mije van
meg-gyújtani, meggyújtja, meggyújtotta: Gyújtsd meg nekem a lámpát
meg-virradni, megvirrad, megvirradt: Megvirrad neki, ahogy meglátja
elpirítani, elpirítja, elpirította: Ahogy mondta, mind elpirultak
tejjel fehéríteni, -i, -ította: Fehérítsd ki a darát tejjel
44
Page 14el-hívni, -ina, -ino odahívni: Hívd ide a nevüket: az övé az, hát majd odajön
el-hervad, -sta, -to: A rózsák mind elhervadtak
beteker, -iūoja, -iāvo: A kendőt tekerd a nyaka köré, és meleg lesz
V
színjáték (1) civakodás: Mindenféle civakodás van
kavarog, -osi, -ėsi összekeveredik, forgolódik: Milyen kiskutya kevereg a lábad alatt
gyümölcsöt terem, -iuoja, -iavo gyümölcsöt köt: A körtefák már kezdenek gyümölcsöt teremni
esti időzik, -ėja, -ėjo estét tölt: Estézgetve mesél történeteket
kőszállító szekér (1) kőhordó szekér: Kövekkel raktuk meg a kőszállító szekeret
legelőre vezető ösvény (2) keskeny út a legelőkhöz: Térj le az ösvényre, a legelő felé
kötőfék (3ᵇ) vezeték: Vezesd elő a lovakat
kötőféken vezet, -ōja, -ōjo: Kötőféken fogom vezetni a lovakat
ördögösködik, -úoja, -āvo ördöngősködik: Ördögösködött, ördögösködött, és lám, az ördögök elvitték
halász (3): A hálóba halak akadtak. A halász már tudja
kifordított, -a (2) bukfencező (galambfajta): Kifordított galambokat tartottunk
hóförgeteg (3ᵇ): A kutyákkal kifújatta a havat a hóförgeteg
rostáló (2): Fogtam egy rostát
vēncas (3ᵃ) ördög: Az ördög után szép. Ördögöt kapsz
vidūkelė (1) félúton: Megállt a kocsma közepén
vidūkelis (1): A kocsma közepére csúsztunk
vieneriópas (1): Zab keveredik az egyenes répával
vienvagis (1): Egy barázdával annyit sem szántasz fel, mint két barázdával
vijūnas (1) angolna: Az angolnák szeretik a füstöt
vilkadančiai (2) a ló elülső fogai: A cigány kitörte a ló metszőfogát, a ló pedig megijedt
vilkūtis (2): A farkas a hajamba tekeredett
vindēlis (2) orsó: Orsókat árulnak a piacon
virsterti, -ia, -ė: Oldalra fordultam, de nem borultam fel
vyninūkas (2) savanykás almafajta: A vyninūkas almát vyniniának is nevezik
vištinė (1) tyúkól: A róka nem jutott be a tyúkólba
vištininkė (1) tyúkól: Tyúkólat építettünk a juhakol mellett
vytinis (2) tíz tölgyhasítékból font ostornyél: Ostorral kaptam ki. Az ostor elagyabugyálta a fiúkat, aztán eltemette
vōgis (2): Tojást csinálsz, és rögtön kotkodácsol
Z
liba (3ᵃ) mennyiségi mérték: Pálinkát libával és garccal árulnak
piszkos, -a (4) mocskos: Piszkos gyerekeket talált
piszok (3ᵇ): Kösd be a piszkot középre a zsákba
palántázott, -a csíráztatott: A palántázott burgonyát ültetem
45
Page 15zsámisként beszél, -ik, -t beszél úgy, mint a kapsaiak vagy a zanavykaiak: A papokkal való beszélgetéskor zsámisként beszél
föld (1): Mint a fényes föld nem hordja el
férjhez megy, -ik, -nak: Már tavasz óta férjhez mennek
dísz (3b) csillogó apróság: Sok díszt vett, és feldíszítette
ember (3) férj: A férjem Vidugiriből származott
nyerítés (32b) nyerítés: A vásárnapi lövöldözés után a lovak nyerítése hallatszik
К. ГАРШБА, Б. СТОСКЕЛЮНАЙТЕ, Ю. ВАЙНА
PUNSZKI NYELVJÁRÁS DIFFERENCIÁLIS SZÓTÁRA
Összefoglalás
A cikk a Punsk és Sejny környékén (a lengyelországi Suwałki vajdaságban) mindmáig fennmaradt legrégebbi lakosok, a litvánok nyelvjárási szókincsét mutatja be. A cikk három részre osztható: a nyelvjárás hangtani sajátosságaira, a nyelvjárási szókincs megvitatására, valamint a litván irodalmi nyelvtől való markánsabb eltéréseket tartalmazó szótárra.
