Punsko šnektos skirtumų žodynas

LIETUVIŲ LEKSIKOS IR TERMINOLOGIJOS PROBLEMOS LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI, XXIX (1991) KAZIMIERAS GARŠVA, BIRUTĖ STOSKELIŪNAITĖ, JUOZAS VAINA A PUNSKI NYELVJÁRÁS ELTÉRÉSEINEK SZÓTÁRA A punskai és sejnai plébániák litván autochton lakosságának nyelvjárása összefüggő, mintegy 40 km hosszú és 15 km széles területet foglal el, amelyet 1944-ben a Szovjetunió és Lengyelország határa választott ketté. E terület nagyobb része a dél-aukštaitiai (nyugati dzūkiai) nyelvjáráshoz tartozik, amely a plébániák határánál két részre oszlik. Az északnyugati kis részben még kapsaiak élnek; tőlük kissé eltér az asszimiláció végéhez közeledő Kreivėnai–Eišeriai nyelvjárássziget, Vižainis és Rūdelė között. A dzsukák lakta területen a köznyelvi t (tv), d (dv) hangok előtt az i, į, y, ie hangoknak a c (cv), dz (dzv), č, dž — c, dz: cieščis „tiestis”, pircis „pirtis”, pūrcycis „pūrtytis”, stacýcis „statytis” felel meg; briedzis „briedis”, dzidialis „didelis”, dzidiàšnis „didesnis”, dzidzýsis „didysis”, džýgc „dygti”, màudzycis „maudytis”, cyčòm „tyčiom” és így tovább. Ritkán, tréfásan mondták: čėvas „tėvas”. Az idősebbeknél megmaradhat a főnévi igenév végződése: -ie (giárctie „gerti”, paškùscie „paskusti”, riešutáutie „riešutauti”); elhagyása után c: giárc marad stb. Változatok is előfordulnak: niàšč „nešti”: niàšč, niàštie, niàščie, niàščie, niàšti, niàšt.1 A mássalhangzó-kapcsolatok šč (< št), ždž (< žd) hasonulnak ehhez: šč, ždž: mušcis „muštis”, vaikščėis „vaikštis”, uždžýrbo „uždirbo”. Az l mássalhangzó e, ę, ei, ė, o r, s, š, ž, c, dz, č, dž előtt, valamint i, į, y, ie előtt és az elöl képzetté vált magánhangzók előtt keményen hangzik, s ennek megfelelően az utána következő magánhangzó is megváltozik: láidzuos „leidžiuos”, kūlalìus „kūlelius”, lantà „lenta”, paslankė „pasilenkti”, pialė „pelė”, slankščùs „slenkščius”, bėralis „bėrelis”, kiaturìeša „keturiese”, Šáivai „Seivai”, šànas „senas”, sapcynì „septyni”, šándzie „šiandien”, rùti „ryte”, šarù „šeriu”, šaščtinės „šeštinės”, šùnakc „šianakt”, ámžus „amžius”, ážaras „ežeras”, žànklyc „ženklinti”, pažáunė „pažiaunė”, žóplas „žioplas”, mósčoc „mosčioti”, pacù „pati”, dzaùkcès „džiaugtis”, viadzagà „vedega”, Vilkapėdzai „Vilkapėdžiai”, Vilkapėdzus „čiulba”, piáčius „pėčius”, gýrgždžbie „girgždžyti”. Azt is mondják: bánkartas „benkartas”, mėnasìs „mėnesis” stb. Az átírás egyszerűsítése érdekében a szótárban a keményen ejtett mássalhangzók után álló u, ū, e magánhangzókat többnyire nem jelölik. A szótag elején az uo előtt v: niaùžvuodzu „neužuodžiu”, suvuòsc „suuosti”, vúodas „uodas”, vuosýș „uosis” alakokban v- járul. Néha a v más hangok előtt is megjelenik: ė, e, o, u, o j — prieš i: su-vėsc „suėsti”, jílgas „ilgas” stb. Az ap(i)-, at- igekötők mássalhangzóját egy másik mássalhangzó előtt a hagyományos nyelvjárásban elhagyták, például: adúnda „atdunda”, àviadu „atvedu”, aviàrše „atversti”, àvagiau „apvogiau”, àbėrau „apibėriau”. Így mondják: siùklis | asiùklis, su-raštúoti „suareštuoti”, mušynės | muštynės. 32 A korábbi nazális ą, ę helyén u, i áll: rū́stas „raštas”, tušýcis „tašytis”, ūžuolas „ąžuolas”, „ąžuolas”, kȳšč „kešti”, nuskįsę „nuskešti”, vaikų „vaiką”, kãti „katę”. Az in kapcsolat szabályszerűen csak az igekötőben marad meg (in-lišč „įlišti”, in-miàsc „įmesti”, inmūšu „įmušu”, inpýliau „įpy̌liau”); mindenütt másutt az n eltűnt, és megnyújtotta az i magánhangzót: aci-mýc „atsiminti”, augýcinis „augūgtinis”, gamýc „gaminti”, giesminýkas „giesmininkas”, maicýcis „maitintis”, pris-pažýc „prisipažinti”, vadzýc „vadinti”, vienlykas „vienlinkas”. Az e feszesebb ejtésű az idegen eredetű szavakban (ekspedicija, elektra, gėstas). Másutt nyílt, ezért a szócikkben ia-val jelöljük. A szó abszolút kezdetén az e a-vá változik (álnìas „elnìas”, ãści „esti”, arškėčys „erškėtis”, su-árzye „suerzinti”), és az igekötők után is megmarad. Más, hangsúlyt megelőző szótagokban i is előfordul: limiánė „leménti”, siniau „seniau”, žibinkštčis „žebenškis”. Az ė magánhangzó időnként kettőshangzóvá válik: miššė, sūkė. A si visszaható partikula magánhangzója kiesett; olykor a későbbi szótagokban vagy az igekötőben is ez történik: nus-pirkc „nusipirkti”, nus-pirkai, nūs-piarku, pas-ėjėc, pras-dėc, sus-imc, sus-riñkc. Mondják még így is: niažnó „nežinoti”, baldóti „baladotis”. Számos szót néprajzi és folklórszövegekből J. Vaina, a Punskai Litván Néprajzi Múzeum alapítója és vezetője jegyzett le. Az adatokat a punskai és sejnai nyelvjárás nagyobb területéről gyűjtötték: a peremvidéki falvak Dafiñokas, Trumpālis, Naujāsodė és Rakėlija. A ritkább szavak keresésekor összehasonlításként felhasználták a nagy „Lietuvių kalbos žodynas” című szótárt és A. Vidugiris „Lazūnų tarmės žodynas” című munkáját is. Ebben a cikkben csak a nyelvjárás ritkább szavainak egy részét lehet bemutatni. Az összes szó (mintegy 5000) a Litván Nyelvi Intézet szótári osztályán található, másolataik pedig a punskai néprajzi múzeumban. Ezek alapján külön szótárt kellene készíteni. Ennek alapja B. Stoskelūnaitė „Punsko šnektos leksika” című szakdolgozata lehetne (VU, 1990). Röviden áttekintjük azokat a nyelvjárási szavakat és sajátosságaikat, amelyeket nem volt mód a következő szójegyzékben bemutatni. A köznyelvtől eltérően a nyelvjárás szavainak egy részében a hangsúly a tő első szótagjára esik: árkliavogis (3ᵃ), ap-si-tūr̃gavoti, ap-si-výnioti, bérništis (1), kiaũliašūdis (1), mólinis, -ė (1), mer̃giščia (1), ne-pértoli, pãgonis (1), póteriauti, pùsryčiauti, vaikėlis (1). Ez a tendencia összetett szavakban és helynevekben is megfigyelhető: balžemis, drū́medis, dū́onmaišis, šáltžemis, dūratis „dviratis”, grýn-ledas, línpelis „linų pelai”, róplapis, Baltsamanynis, Dūbaklonis, Duōbiakalnis, Ėgliabalė (de basamìnčia, dvilýpuoti, gaidgystà, naktypiečiai, terpūrėties, vabzdžia-lėšys (34ᵇ) stb.). A megszólítások hangsúlya szintén gyakrabban a rančkiai beszédmódban a nevezett helyre esik, például: Jōnulia „Jonūli”, mar̃cula „martele”, mõmula „mamule” stb. Néhány szóban a hangsúly későbbi szótagra esik: keturlãpis (2), naiki-nimas (1), tunčióti, vaidýtis; atokiai, dantỹs (4), buožė (4), durpinė (3ᵇ) „tőzegbánya”, kiamė (4), kultuvė (3ᵇ), pepė (4) „húst”, priedur̃nys (3ᵇ), tolokai, sodžius, uždarbỹs (3ᵇ), vėdarỹs (3ᵃ), voratinklys (3ᵇ), žiogrys (3ᵇ). Az -aitė képző szóvégi hangsúlya klumpaitė és mergaitė szavakban mellékhangsúlyos. 3. Lietuvių kalbotyros klausimai 29 t.. 33 Fonetikailag eltérő nyelvjárási alakok: at-giaivýti, už-kiaũkti; apinastris (1), at-knáibyti, dúobti „dobti“, ganábyti „galabinti“, grabždìnėti, lendrė „nendrė“, miksterti „nikstelti“ (ir bakšterti, bėzderti, blākterti, lāpterti, lēkterti, ōklis (2) „aklys“, lùmpterti, raíkštis, rìsterti, rùgšterti, šlikterti és így tovább), valáuti „lalauti“, šerdėšnykas; at-selýti „atsėl inti“, į-si-riebulióti, kimščioti „kumščioti“, pastargalỹs (34ᵇ) „pasturgalis“, plūksnos „plunksnos“, põlos (2) „palios“, sėsterti „sėstelti“, sýkterti „siektelti“, šienpjūvỹs (3ᵃ) „šienpjovys“, truškėti „traškėti“, šúokčioti „šokčioti“, šúokterti, švėplys „šveplys“. Tővében, ragban vagy nemben különbözik: akìd „akis“, aũsė, avẽ, atskirùs „atskiras“, dùlia, dùros „durys“, kišėnius „kišenė“, klónė „klonis“, kūčia „kūčios“, maišatė, moterė, palýdai, pažastė, prieminia, plúoštis, sapnỹs „sapnas“, skudurỹs „skuduras“, užgavėnios, varnalėšis, žibintis. A nyelvjárásban olyan szavakat is használnak, mint apskaitliávimas „apskaičiavimas“, at-brýzyti „atpjauti“, at-ritúoti „atriedėti“, at-skersuoti, buižà (4), caplỹs (4) „varveklis“, čiurkom „čiurkšlėm“, dilgėlienė, dimbinėti, dvilinkúoti, dvilypúoti, įgriebti „įtraukti“, iš-si-taisýti „pasveikti“, geibti, grùčė, grùzdas (2), gužýnės (1), juodinỹs „toks audinys“, kiáušas, knývė (1), kraígas (4), krūkas (4), krūkis (2), krūkūtis „įrankis virvėms sukti“, kūkis (2) maínas „mainai“, nóg „nuo“, nuogálius (2) „plikis“, niekočia „geldelė kruopoms“, niekóti, ožkabaŕzdis „toks augalas“, pa-bóti „pabijoti“, pajūostė, pelkynė, plýnė | plýnios, pra-gaišti „dingti, prapulti“, prėškas (1) „keptas valgis iš kvietinių miltų“, pri-si-gyvénti „įsigyti“. Kifejező szavak: imérkti (akį), iš-plūšyti „ištarnauti“, jūosti „trenkti“, su-marmólyti „sudaužyti“, už-skušti „užduoti“, švéisti „mušti“. Egyes igekötőket, különösen pedig a képzőket sajátos módon használnak: at-baigti „pabaigti“, į-bárti „pabarti“, į-biūryti „supykdyti“, į-mergėti „sumergeti“, sužìlti „pražilti“, sužádyti „pažadinti“, už-kurìnti „apkurinti“, už-sáudyti „pasaldyti“; kiaulėkas (2), veršėkas, vyrėkas; langūtis „langelis“, pradalgūtis „pradalgėlis“, brólýsta „(pa)-broliavimas“, drūčkýsta, kūmýsta, svotýsta, žéntysta, senýsta „senatvė“; katingà „vaikinga“, storingas, -a; glėbiúotis, kačiúotis, pančiúoti „pančioti“, tėmiúotis „matytis“, klūpauti, pajūoduauti, darbūti „dirbti“, pietúti „pietauti“, vagelióti „voginėti“, lūkštyti „lukšten ti“, siūstyti „siųsti“, iš-šaukdyti „paskelbti“, pa-gėrėti „pagerti“, sužemėti „sužemiuoti“. Különösen elterjedt a főnevek -ukas, -ė képzője, az igéknél pedig a -dinėti, ritkábban a -(i)oti képző: čėbrukas „čiobrelis“, lustukas „gabaliėlis“, katìkas, kulnùkas, mėnìkas „mėnesėlis“, ramunùkas „ramunėlis“, sietynùkas, stalinùkė „staltiesėlė“, stūnùkė „šovynėlė“, sátrukė „satrele“; at-imdinėti „atim inėti“, iš-(su-, už-)eidinėti „eiti“, iš-leisdinėti „išleisti, išleidinėti“, ne-iš-imdinėti „ne(iš)imti“, nu-traukd inėti „nutraukti“, pa-dėdinėti „padėti“, per-pindinėti, pridėdinėti; slýščoti „slidinėti“, už-kándžioti „užkąsti (užvalgyti)“, vadelióti „vadelėti“, vógčioti „voginėti“; vö.: siniaũ bóba no bóbos pienų acimzdinėj; išlaisdzinėjo vaikus vakarais laukàn stb. A főnevek birtokos esetének helyett az -inis, -ė képző használatos: ántinis (kiaušinis), kálninis (kalno), kėlninis (audeklas), žéntinis. A főnevek -uo végződéséhez -j járul: akmuõj, sesuõj, stuomuõj. Ez a mássalhangzó néhány névmásban is előfordul, vö. jìej (a határozott végződés maradványa). 34 A āba vagy: Āba iš, āba tū tiẽp padarai abūgaliai a szekér végei: Tuščì vėžimo abūgaliai āmonas Punsko zsidói által kučkák idején felfogadott ember, akit gúnyból megkötözve vezettek körbe: Āmonų vāiko. Kvālas kap āmonas amžindžė istenemre: Amžindžė niažinau, niamatiāu anglikas (2) angol: Susėbkom su anglikais angliorius (4) kereskedő: Per jōmarkų apstōj angliorai aplinkui ankščius (2) zsúfoltság: Žmonių prissgrūdo – baisūs ankščius antājuostis (1) nadrágderék: Atardiau kialnių antājuostį apičiapas a szarufákat alátámasztó fa a gerendák végén: An balkių guli apičiapai ap-dairyti, apdairo, apdairė meglopni: Apdairė vyrų kap reikia, niapulko nei skaciko ap-dūoti, apdūoda, apdavė túletetetés: Kumelbl apdavė rugiais ir toj išgaišo apjūokis (1) kigúnyolás: Cā ne kokiās apšniakėsīs ar apjūokis kifordított (1): Ne hívd ezt rongynak, hanem kifordítottnak. A kifordított ingek adag (1) mennyiség: Ekkora adagot hoztál ide. Ne egyél túl sokat árpácska (4ᵇ) árpa: Árpácskát kér kenyérhez. Árpa helyett zabot cseréltem rosszabbul rosszabbul: Ha nem ad a tanító, nekem még rosszabb lesz elmacskásodni, -odik, -odott: A macskánk elmacskásodott visszautasítani, ellenkezni, hátrálni: Tegnap még te magad mondtad neki, most meg visszautasítod. A ló hátrálva húzódik szétszedni, -i, -otta: A tavaszi hó lefektette a búzát, ezért kellett szétszedni kimosni, -sa, -ta: 1. Vászonruhákkal mosunk, gyapjút pedig kimosunk. 2. Magától is kimosódik a nyelve, és magától is kimosódik (beszélik) helyettesíteni, -i, -ette: A testvérem három gyerek anyja volt, és megbetegedett, ezért én helyettesítettem őt visszaadogatni, -ja, -ta: Amit kölcsönadott, mindent visszaadogat felfedni, felfedem, felfedte: Fedd fel az ágyat visszanyerni, visszanyeri, visszanyerte: 1. Csak bőr és csont volt, hát valahogy visszanyertem az erejét. 2. Legeltesd ma helyettem, majd én is legeltetek helyetted. 3. Három nyarat visszanyertem leakasztgatni, -gatja, -gatta: leakasztgatni: Nekem csak leakasztgatni maradt újrasütni, újrasül, újrasütötte: 1. Süsd újra a kenyeret (másodszor is megsütni). 2. Újrasütött sütemény (visszafizetett adósság). 3. A szalonna bőre megsült felvonszolódni, -zik, -zott nehézkesen megérkezni: Mindketten nehezen felvonszolódtak a hegyre kipihenni magát, kipihenem magam, kipihentem magam: Ha megpihenek, a lábam is kipihenheti magát magasabbacska, (1), -a hanyatt fekvő: Mōka magasacskán úszik. Nia daug yr magasabbacskų úszócskų füles (1) fülvédős sapka: Télen az emberek fülvédős sapkát viselnek juhakol (2) juhistálló: Kinyitottam az ajtót, kitakarítottam a juhaklot 3* 35 B gond (3ᵇ) törődés: Micsoda gondjaid vannak zsemle (2) cipó: Csak ő ette meg az összes zsemlét fazék (2) csörömpölő edény: A szegényeknek fazekaik és csörömpölő edényeik voltak. Az edény csörömpölése az egész házban hallatszott szellentő pukizó: A hegyek között szellentő (rejtvény – pukizik). Fogd be azt a szellentőt futva futni: Ő csak futott és futott lenfésű (3ᵇ) Lenfésűvel fésülték ki a len pozdorját és a kócot kötél (2) sodrat: Csontból kötelet készítesz. A kötéllel csontokat és lábakat kötöztek össze. Húzd meg, kötelem krumplibogyó (2) a burgonyaszár termése: A krumplibokron ilyen bogyók teremnek, mérgezőek lehetnek vajköpülő (2) vajköpülő edény: A köpülővel köpülték a vajat mormogni, mormogok, mormogtam halkan beszélni: Csak mormog és mormog, mint a koldus, aki az imákat az orra alatt motyogja gólya (2) daru: Miért nevezik a gémet gólyának? felhőcske (2) kis felhő: Fölöttünk kis felhő van; ha rákezdett az esőre, akkor csak esett és esett (eső) burōkinė (1) körtefajta: Burōkinēm grūšom kū vadzbīnam, tai vidurin raudōnos, gārdzos D még is: Még ennyit sem adsz? dāiktas (1) hely: Fáj mindenkinek? A dāiktais helye dailēšnis, -ė szebb: Szebbek voltak a régi esküvőim daugeliese sok: Sok szénát kaszáltál? daugis sokaság: Sokan beszéltek, sokuk nincs otthon da-vinė́ti, -ėja, -ėjo kínálni: Két százért kínáltam a tehenet – nem adtam el dēmžtelėti, -ėja, -ėjo odacsapni: Dēmžiare kūlokū piar marmūzi dešimtiese tízen: Tízen sem tudtak megbirkózni a hordóval dēdinga (1) szedett: Nagy csapat tyúk, mert a kakasok egyáltalán nem tojnak kolbász (4) hurka: Kolbászt sütött, osztogatta didysai: Egész nap köpültem, és kijött a nagy vaj (vaj) dikčiai sok: Sok ember volt. Sokat vetett dirbdinėti, -ėja, -jo: Eljött az ideje, hogy kanalakat készítsünk csalán (3ᵇ) csalán: Itt vannak a csalánok dirgyti, -ina, -ino: Aviētėse ānga dzburģelį, tai dzbirgina rankās szétszórni szétszór, szétszórja: Niaša szénát szór a kertekben drēbti, drēbia, drēbė: Amikor dohányzol, füstöt is fújsz a szemedbe. Fújd a hamut a tányérra drēkti, drēkia, drēkė esik: Po piet lietūs kad drė*kė, tai drė*kė dribdýti, -o, -ė megbotlasztani: Niapākalia maišo – dribdo an kulnų driblinīti, -a, -o lopakodni: Kadū is nudriblis dribšēnti: Senki sem járkál, pedig a dribšāna bemegy a házba 36 drīksterti, -a, -ė: Ha szemerkél egy kis eső, akkor a szénát nem lehet összegyűjteni dristūkė (2) hasmenés: Egy napig hasmenése volt drīžnis (2) házi (csíkos) szövet: A szőtt drīžniseket még juodžiniaisnak is nevezik dudēnti, -a, -o hangosan nevetni: Úgy nevet, mint a dudūcys drunēti, -i, -ėjo szundikálni: Ne szundikálj egész nap drūtōrius (2) kövér ember: Ki fogja elvenni azt a kövér embert? dūrīti, -ina, -ino lengyelül: hülyének nézni: Miért nézel hülyének? durpinė (3b) tőzegláp: Már a tőzeglápban sem találsz egyetlen angolnát sem (angolna) dvejōkas (2) tarisznya: A molnárné két tarisznyában vitte az ételt a mezőre G gādyti, -ina, -ino tartani, őrizni: Diašrūki gādzinu sviacām, žiemai gāilytis, -inas, -inos meghatódni: Prisīmiana māmų ir gāilinas gāiselienā (4) belsőség: Gāiselienōs niėkas niavālgo garānkštyti, -inu, -inau összegyűrni: Garānkšcytos kiālnės, garānkšcyci marškiniai gelmuō (3) mélyedés: Miādzo liemuōj, bitės gialmuoj, šaudų kiapūrė (méhkas) gėryba (1) gabona: Išvarbik kārvias iš gėrybos gývis (1) tetű: Marškinīuosa rādo gývio glōbstyti, gondozza, -ta: Niažinia niat kap ty vaikų globsto gōrčius (1) bizonyos űrmérték: Arielkos gōrcus māno tavōrkščūs (vö.) grabōtis, -ōjas, -ōjos kaparászik: Kūr grabōjies su sāvo nagais? grabūzdas (2) (mindenütt útban levő ember) ilyen növény, vad pasztinák (táj.): Ko grabōjies kap grabūzdas? nagy lány (2): Ha nagyobb, akkor nagylány, ha pedig kisebb, akkor nagyocska szépül, -ít, -ul: Előkelően jött haza az útról grāztūvas (2) fúró: Gružbldamas skýbl, nulāužau grūžtuvu gabona összemorzsolása (1): A rozs szemei a darálóra hullottak grīnius (2) kopasz ember: Grinius gyerekeket szedett grūdīnėti, -ėja, -ėjo omladozni, omladozgatni: Galvā niānaš, āidamas grūdź nėiau in šōnus (oldalra) grōnioti, -ioja, -iojo szimatolni: Éjszaka hazatérve szimatolgatott a ládák között grūdāle (2) magocska: Válassz ki a kenderből egy magot gūrėti, gūra, gurėj morzsolódni: A kapart föld morzsolódik, és rögöket alkot gurīnys (3b) morzsalék: Honnan van itt ennyi morzsalék? gūryti, -ina, -ino morzsolni: Hagyd abba a kenyér morzsolását gurnūkas (2) morzsácska, kis morzsa: Találtam egy csomó húsmorzsát I keresőraj (2) rajt eresztő: Megérkeztek a kereső méhek legeltetni, legeltet, legeltette; etetni, felnevelni: Piārka olcsón vette a lovat, ügyesen felnevelte, és drágábban adta el. A legeltetett nyak nem görbül befogó (1) szövőszék-alkatrész a szövet rögzítésére: A befogóval jobban megy a munka 37 völgy melletti föld (1) a völgy mellett fekvő mező: A völgy melletti föld nedves volt megszánni, -ja, -ta megszánni, megesni rajta a szívnek: Ha megszánja, akkor nem hagyja abba a sírást betörni, -tör, -tört betörni: Betörtem az ablakon hajnalodni, -odik, -odott virradni: Már hajnalodott, amikor felébredtem megerőszakolni, -ja, -ta megerőszakolni: Már egyetlen nőt sem erőszakolt meg délután (1) délután: Délután látni, dél felől nem esik kidülled, -led, -lett kidülleszt: Mit bámulsz olyan kidülledt szemmel? A nap úgy kidülledt K egykori, -e (1) egykor volt: Az egykori nadrágok bővek voltak kószál, -ál, -ált: Kószál a fészerben és a pajtában. Elég neked a kószálásból homlok (4) 1. mint a köznyelvben. 2. a kemence elülső része: Fekete, mint a varjú homloka tönk (4) szár: A tetejét levágták, csak a tönkök maradtak sarokdeszka (2) szögletes (háromszög alakú) deszka: A sarokdeszkából kis oltárt készít kapáló, -ó (2): Kapálás közben a répát sorközben gyomlálja szárnyas (3): Nálunk szárnyasok a tyúkok, a mazúroknál pedig a juhok is lóg, -ik, -ott: Mi lóg ott az ágon? csontos, -a (1) csontoskodó: A vőlegény csontos keze koponya (3) fejkoponya: A szél a koponyáról hozza a kormot piszkál, -ja, -ta bosszant, ujjal bököd: Kit piszkálják a gyerekek? féreg (4) giliszta: A méhek körül sok a féreg felbukkan, -ik, -t megjelenik: Megpörköltük a disznót, és felbukkant a zsidó sántikál, -ik, -t biceg: A menyasszony bicegve járt sánta, -a (4) béna: A legfiatalabbnak sok sánta lova van kryklùkė (2) kis termetű szilvafajta: Kryklùkių mažì ir branduolùkai kriókšti, kriókščia, kriokštė horkolni: Niagalėj užmigc, ba is krókšte. Miega dzvìėja lóvoj ir krókšča krùčkas (2) köleskása: Kručkùs su bùlvėm virė vakarieniai, lajaus dėjo krùsnùkė (2) kis kályha (kőrakás): Po grìšu acisėdo an krùsnùkės krùtinùkė (2) keblecske: 1. Vaikùcu sōpa po krùcinùki. 2. Màrškinius siùvė su krùcinùkėm kùkyti, -ina, -ino ütni: Jai kùkyc, tai kukù, o ne kūlokù kùlnas (4) térd: Acìklaupė an kùlnų. Pasisodzinai an kùlnų kurksà (2) sírós: Duòsiu kurksai kàilin, tai niavarks kutài (4) tarackgyökér: Nùranka tutùs ir sukūrina. Gilùs arìmas kiañkia kutám kùtlius (2) a csónak egyik, merítőhálóhoz hasonló része: Bradzìns susdaro iš kùtliaus ir sparnų kutulỹs (3ᵇ) fűtés: Bijàus kùtulio kùzabas (3ᵇ) edény vajkészítéshez: Padarė kùzabų iš àglės žievės kvajýnas (1) fenyves: Išlėkė làpė iš kvajýno 38 L törő (2) lenhez használt törőeszköz: Minėja a saját törője mellett áll. Az én törőm jól töri a szalmát lapāšyti, -ina, -ino verni: Lapāšytau tavi, cik rankos niapākiahi lapiénė (1): Nyári és téli leves, amikor nincs csikóska levele összecsukható kés (2) összecsukható zsebkés: A kis késecskéket a zsebben is lehet hordani. A zsebkésből kanalat faragnak ördög (2) ördög: Úgy megy, mint az ördög hársfavirág (2) hársfa virága: A hársfa virágait liepūkainak hívják kötélből való, -ė (1) kenderből készült: A köteleket kenderből sodorták, a kikötőben a hajók kikötésére használták. A ruhaakasztó rudacskákat lūnkinėmnek hívták M csomós, -a (1): Mit kezdesz a csomós fonallal? facipő (2) klumpa: Facipők a szobában, a polcon kis facipő (2) kis klumpa: A kis facipőre rátapadt a hó versengeni, verseng, -ett vetélkedni, próbára tenni az erejét: A legerősebbeket hívják versengeni. Te megmérkőzöl vele? mézes ital (2) méz vizes oldata: A vízben feloldott mézet mézes italnak hívják vizes szilva (2) leveses szilva: Ha jóllaktam, hát jól belaktam a vizes szilvából bevizel (2) bevizelő: Bevizeltél, menj feküdni a kerítéshez! mocskos száj (2) csúf száj: Sok csúf szót hallasz, majd megtudod N mormogni, mormog, -ott: Kicsúszott az időből, és a mélybe mormogott sikerülni, -ik, -ült: Sikerült ellopnia, hogy ne érjenek utol. Anyámnak sikerült tüzet gyújt, -gyújt, -ott: Minden ház leégett, majd tüzet kell gyújtani ijesztgetni, -get, -getett: Ne ijeszd meg a vendégek szemét pörc (2): A vacsora pörcös lett melegít, -i, -ette: Melegítsd meg nekem a tejet megfájdul, -fájdul, -fájdult: Mennyit dolgoztam itt, és már fáj a kezem morzsol, -ja, -ta apróra tördel: Morzsolj kenyeret a csirkéknek felakaszt, felakasztja, felakasztotta: Akasszad fel azt a rongyot a kerítésre lóg, -óg, -ott lógni: Már két napja lóg tetőfedés (1): Összevarrta a tetőfedést, és bebújt leterít, -i, -ette leteríteni: Terítsd le az inget az asztalra padlások (1) deszkázottak: A tetőgerendákat a padlásra tették vállrész (3ᵇ) a váll melletti rész: Az ingujjak vállrészét szépen hímezték. A vállrészeket vékony vászonból varrták 39 pāraišalas (34b) kötő: A nadrág lecsúszik a kötők miatt, kösd fel paskliundum ferdén: A szalmakötegeket rakd ferdén, sarkosan egymásra, és kösd körbe pa-sprāgtyti, -ina, -ino: Szórj nekem morzsát a vállamra pastogūtė (2): Behajtották a malacokat az eresz alá pasijūdinimas (1): Régebben sokan szenvedtek isiásztól, rettenetesen fájt pa-šaspėti, pašaspši, pašaspėjo, odasúgni: Mit súgtál a fülembe? pašertė (1) takarmány: Tegyél szénát a takarmányba pašūkinė (2): A pašūkinė nem ruha, hanem egy apyvīarpinė pēr-si-grabōti -oja, -ojo átkaparni: Nem bírok átmászni az ágakon, de át tudok kaparni pēržiūros (1) a vőlegény vagy gazdasága megtekintése: A szülők szemlére mennek pieninys (3a) tejtartó edény: Hogy a tehenek több tejet adjanak, a tejesedényt az ajtóhoz kell tenni. Tedd a tejesedényt a kerítésre pieninūkas (2): Öntsd a tejet a tejesedénybe pleiskānė (2): kendermag: A kendermagot pleiskānének nevezik plȳgė (1) silány hal: Nem minden tóban van plȳgė plōstas (1) összetömörödött széna- vagy szalmaköteg: A plōstas hossza meghaladja a métert. A plōstasokat padlásra hordják plūkoti, -oja, -ojo úszkálni: A pénzes láda a tóban úszkál a vermet betakarja (3b) ilyen ágyás: A vermet borsóval vetettük be csúfnév (3b) vezetéknév: Megnősült, és másoktól is kapott csúfnevet megfegyelmezni, megfegyelmezi, megfegyelmezte: Niagarányi gyerek volt megfegyelmezve. Fegyelmezd meg a gyerekeidet odakúszni, -ik, -ott odaközelíteni: Bárhogy is, csak oda szeretnék kúszni a lövészárkokhoz mostohaanya (1) mostohaanya: A mostohaanyát és a mostohaanyát is úgy mondják dédanya (1) dédanya: A dédanya meséje R ekevonó (1) borulás, az eke része: Az ekevonót elvitte (a vállán) kézi, -i (1): A kézi lábakat bozóttal kötötte össze rankliōdai (1) nagyobb szilvafajta: Kiástuk a rankliōdai szilvát, a gyerekeknek ültettük vörös arcú körte (2) körtefajta („kazlerka”): A szél vörös arcú körtéket hullatott le kötélverő (2) kötelek sodrására való eszköz: Kis kötélverő, forgócska, megy a borjú bőgve (találós kérdés – hegedű) zsír (3b) zsiradék: Jól meg van nyírva a birka – egy kis zsírtól. Töröld le a zsírt az ajkadról zsírozni, -ozza, -ozta zsírral bekenni: Az ujjaival zsírozza az asztalt S sāmsčioti, -oja, -ojo: Nustōk tu vāndini sāmscojis naposodni -ėja, -ėjo: Nustōj lȳ – jau saulėja nincstelen ember (1): Iš saūsdužīvio ko giāro niapadarīsi 40 lelkiállapot, egészség (2) közérzet, egészség: Sokáig nem tudtam visszanyerni az erőmet (erőre kapni) felöltözni, -ik, -ött: felvenni, magára ölteni: Mibe öltözöl fel — bundába vagy kabátba? gomb (2) gomb: Hozd ide a gombot szőtt gyapjúanyag (3a): Először az anyák fonalat fontak. A szőtt anyagból zsákokat készítettek nádkerítés (3a): A kút és a kerítés között van a nádkerítés tizenhét éves, -é (1): Nekem már tizenhét évesen mutatták meg a táncot ribizli (1): A kerítés mellett ribizlibokrot ültettem látogatni, -ja, -ott: látogatóba járni: Gyakran látogatnak hozzánk küldözgetni, -i, -te: küldözni: Én előbb a gyerekeket küldözgettem a szomszédhoz herélni, -i, -te kasztrálni: Tudok herélni kosokat, mikor heréljük ki őket? kőrispenész (1) belionmnitas, néha az ördög ujja: Ha a kőrispenész leüt vagy csontot tör, az ritka és jó keresztút (1) útkereszteződés: Rátaláltam egy útkereszteződésre, és nem tudom, merre menjek kis kendő (2) orrfújó kendő: Insidėk skiapiatūkį nósiai nusišluoscbc mészárlás (1) mészárolás: Kiek tāu sūmiata už skiardzýsti szeletel, szeleteli, szeletelte: Privālgiau, pilvų niat skiača síel, -el, -elt: Ar tu móki sliuōgc in miādžbr'? jól érezni magát -i magát, -ta magát öltözködni: Smaginauš aíc šókc, nustój grāic szemöldök (1) szemöldök: Jō ilgi skruōstai, tai akių niausikraca szegényes, rongyos ember (1): Vāikščoja aplvšis kāp skudūrykas hegyes vég (3b): Žiēvi lupu no smaigalio araszol, araszol, araszolt: Sprindžuok, niasprindžuok — niapailgēs asztalterítő (2) asztalterítő: Paciēsk an stālo stalini fázik, fázik, fázott: Scibau laukū bia kailinū gyerekjáróka (1) gyerekkerítés: Instacýk vaikų in stovýni szálláshely (1) tartózkodási hely: Stovýnés būvo pas jānumųje, o šókom susiedzbiion drótkötés (4) vékony acéldrót: Is mokėj skietan strusčis sudēc stulgīnukas (2) almafajta: Sukcinukūs da stulgīnukais vadzina, stūlginiais lövedék (4) töltény: Ustīmiau stūmū durīs, kad kas nianait megszurkálni, -ōja, -ōjo: Szurkáld meg villával, hogy ne repedjen ki a hurka (véres hurka) kivasalni -ina, -ino: Vasalja ki az ingemet megbeszélni, -a, -o kibeszélni: Annyira kibeszéltem magam, hogy már nincs mit mondanom megijeszteni, -ina, -ino: Ijeszd meg őt, hogy ne féljen kettőssé tenni, -iuoja, -iāvo: Megbotlottam és összegabalyodtam, míg a lábam is belezavarodott megélezni, -ānda, -āndo: Élezd meg a borotvámat (borotvát) megvénülni, -ina, -ino: Az a ránc annyira megöregítette, hogy senki sem hinné, hogy még fiatal megcáfolni, sūgina, sugýnė megnyerni egy vitát: Amikor hárman egyszerre vitatkoztak, ő is beszállt, és megnyerte a vitát összekeverni, -ina, -ino: Amikor marmeládét tettem bele, jól összekevertem összehajtogatni, -o, -ė: Piszkos volt, ezért összehajtogattam a lepedőket forgolódni, -inas, -inos: Miért forgolódsz a lábam alatt? összerakni, -o, -ė: Mindent összerakok, lefektetek. Az övek egymásra vannak rakva elrendezni, -ėja, -ėjo: Minden el van rendezve, szépen egymásra van rakva 41 elszédíteni, -i, -ította: Azt mondta, hogy teljesen összezavarta őket összegyűrni, -i, -te: Kiterítettem a ruhákat, és összegyűrtem összejárni, -ja, -t: A patkányok összejárják a tyúkjaimat. Összejárják az egész udvart összekopogtatni, -ja, -ta: Kopogtassuk össze a tojásokat, meglátjuk, melyik erősebb összekuszálni, -ja, -ta: A fonalak összekuszálódtak, nehéz kibogozni összezsugorodni, -ik, -ott: Amikor megérett, mind összezsugorodott csavaralma (2) almafajta (oszlopos alma): Csavaralmának hívják az almát, mert maga a törzse is csavarodott lesimítani, -ja, -ta: Nem tudom megjavítani a kaszát (kiegyenesíteni) A macska kiengedi a karmait. Tereld ki a halat az udvarra. Kivasaltam a ruhákat összehajtogatni, -ja, -ta: Mindet egy munkába fogom össze elbutulni, -ik, -t: Elbutult, mint egy ostoba — egészen megőszült felhúzni, -ja, -ta: Húzd fel a vödröt a kötéllel összevetés (2) összerakás: Nem tudom összevetni a dolgokat asztma (1) asztma: Gyerekek, asztmám van hinták (1) hinta: A hintákat oda szokták felakasztani összecsapni, -ja, -ta: Összecsaptad, sem így, sem úgy összegömbölyíteni, -i, -te: legurítani: A rönköket legurítottuk a fészerbe su-ringiuōtas, -a, -iūoja, -iāvo: A sūringiuōcbi audiaklai, gali viāžc namō su-rūdyti, -ina, -ino: Kuōj surūdzbnai sukniābl? su-si-baldōti, -oja, -ojo összeütközik: Ha az ácsok összekoccanak, akkor füstölik őket gyógynövénnyel su-si-gáilyti, -ina, -ino: Meglátott egy szegényt, és megsajnálta su-si-kniōvęs, -usi összeveszett: Mindenkivel összeveszett su-si-tąsyti, -o, -ė: 1. Kimerültem, szükségem van valamire. 2. A menyecskék és a gyerekek összejövetele (2): Ha a második asszonyt az első mellé adják, akkor ez összekeveredést okoz su-sūodyti, -ina, -ino: Te összeszorítottad az ujjaimat su-šveisti, sūšveičiu, -čiau: Zsírt súrolok, edényeket súroltam, és a padlót fogom súrolni su-tėmdyti, -o, -ė: Beborult az ég. Elhomályosítottam a lámpát su-teškėti, sūteška, -ėjo: A kerék nekicsapódott a kőnek, és szétfröccsent su-triušėti, sūtriuša, -ėjo: Hullott, hullott a hajam, és mostanra teljesen elhullott su-tvārstyti, -o, -ė: A kerítést összevissza kerítettem, itt a ludaknak, ott a disznóknak, amott a teheneknek su-vérsti, sūverčia, sūvertė: Áttereljük az állatokat hazafelé su-vérti, sūveria, sūvėrė: Mindenki rám szegezte a tekintetét Š oldal (2): A kisebb csűröknek két oldaluk volt sündisznó (4) sündisznó: A jó emberek azt mondják, hogy büdös, mint a sündisznó mai, -i (2): A mai csirkéket hozta ringatni, -ja, -ta: Ne rázd a kenyeret az asztalon csobogni, -og, -ott: Nialýja e’k csobog esős idő (1): A kerekek ilyen esős napokon szoktak lenni fröcskölni, -öl, -ölt: Fröcskölj nekem néhány csepp vizet 42 kortyolgatni, -gat, -gatott: Valljad be, mit kortyolgatsz! csoszogni, -og, -ott: Lassan csoszog ruha (2) ruha: Borsós mintájú ruhát választottam szimatolni, szimatol, szimatolt: Én itt nem szimatoltam ki, mert az udvaron szimatoltam orrlyuk (1) orrlyuk: A ló orrlyukánál fogva tartom nyom (2) lábnyom: A lónak csak az ostor nyomai vannak. Elment a zabért – csak a nyom maradt szaladni, szalad, szaladt, futni: Az asszonyok egymáshoz szaladnak orrlyuk (4) orrlyuk: Ha sokat kapsz az orrodra, elbőgöd magad szánkók (2) hosszú faanyag szállítására való szán: Mi is lecsúsztunk a dombról a szánkókkal šumsteŕti, -ia, -ėjo kiszabadulni: Áthajtottál a tavon, és a szán a jég alá csúszott švagždėsýš (3b): A torkán megfázott, cblk a švagždėsýš švapterti, -ia, -ė: Súgd a fülembe T taukinė (2) feldolgozott sertéshólyag: A zsíros részeket a hólyagba tette tėkelas (3b): A miénk egy kis vízimalom volt tėm̃ptis, -iasi, -ėsi: Úgy reszket, mint béka eső előtt tėpterti, -ia, -ė odacsapni: Ne üss, mert még eltöröd a fogamat taisýti, -aũ, -iaũ kiegyenesíteni: Kiegyenesítem a lábaimat tiėka(ì)s (2): Nézd a tavat a mezőn. A juhok közül egyet egy pásztor őriz tiesýš (4) jobb: A lovat a jobb oldalra fogd be tiėstis, -ias, -ės: Megcsúsztál, és a szán a jég alá süllyedt tikčiōn, -ioja, -iojo: A gyerekek cblk-oznak, nem tudtam elaludni tirpčiōti, -ioja, -iojo: A munka után is remeg a kezem traikšt: Ő bezárta az istállót. Traikšt, bot a zsákban trailas, -a (4) r-t, néha š-t, ž-t nem ejtő: Az egyik trailas azt mondja: „pislai jöttek.” Egy másik trailas kérdezi: „plio kul jöttek?” trailiūoti, -iūoja, -ãvo selypíteni: Az i-t is elnyelve trailiãv trėmpti, -ia, -ė taposni: Tapostam a pajtas körül, de nem csináltam semmit tribūnkšterti, -ia, -erėjo betörni: Betört a jégbe, és vizesen tért haza trūkžolė (1): Nekem a trūkžolė tojással nagyon ízlik tūmės (4) apró, vékony kenderkóc: Nem tudsz mit kezdeni a kóccal, nem tudsz belőle megszőni semmit üres tér (a cserét kérve): Üres tér tuštimai (3b): 1. Újholdkor (fogyó hold idején) nem lehet kotlóssá tenni a tyúkot. 2. Szélesre tárta a karját (oldalra tárta) tvýkščioti, -ioja, -iojo: A villámok cikkcakkban cikáznak az égi felhők között tvýkst: Cikkcakkban villám cikázik az égen U agyonütni, agyonüti, agyonütötte: Meg tudom ütni a macskát zabos takarmány (1) zab vagy annak lisztje: Adj a lovaknak szénát a zabos takarmánnyal megszúrni, megszúrja, megszúrta: Megszúrom a párnát 43 fogínydudor (1) az agy kiemelkedése: A lónak dudorok vannak a felső állkapcsán, a metszőfogak mögött késlekedik, -ik, -ett: 1. Olyan késlekedve jár-kel. 2. Sehova sem késett el megijeszteni, -i, -ette: Megijesztettem a gyereket, most félni fog megfordítani, -ja, -otta: Fordítsd meg a lovat, és indulj elállni az útját, elállja, elállta: Állj az útjukba, juhok (állj eléjük az úton) jóllakik, jóllakik, jóllakott: Én jóllaktam szalonnával, ő pedig kásával lakik jól felakasztani, felakasztja, felakasztotta: Akassz fel egy szelet kenyeret a szekrényre rosszul megpatkolni, -ta, -ta: A rosszul megpatkolt ló nem tud menni megharagítani, -ja, -otta: A megharagított szív nem békül ki bántalmazni, -ta, -ta: Hagyd magukra a gyerekeket, akkor kevésbé bántják egymást megérinteni, -i, -ette: Érintsd meg a könyökömet összetörni, összetöri, összetörte: Ugye nem ütöttem meg a fejedet a céklalevesbe való vargányatönkkel (tájsz.) vőlegénység (3ᵇ) házasság: Apám vőlegénysorban volt fel-gyújtani, felgyújtja, felgyújtotta: Ha jól begyújtottam, akkor jól rágyújtott megpofozni, -ja, -ta megütni: Ki csapott fejbe téged? meg-loccsantani, megloccsantja, megloccsantotta: Ráfröcskölt, ahogy a nő a fenekével túl-dolgozni, -ik, -ott túlhajszolja magát: A sokat dolgozó ember kimerül el-időzni, elidőzik, elidőzött megtelepedni: Néhány évig a kis tehenészetben éltem fel-nyergelő (1): Nosza, nyergeld fel a lovakat fel-kerekedni, felkerekedik, -ett elkezdődni: Miért kezdtem vele? el-rejtőzni, -ik, -őzött elbújni: Hová bújtál el? túletetett, -a túllegeltetett, -a: A túllegeltetett marhák elpusztultak el-tömődött, -ött megtömődött: Megtömődött, tele van emberekkel össze-gyűjteni, összegyűjti, összegyűjtötte összeszedni: Mennyi pénzt szedtél össze a vásáron? fel-kiáltani, felkiált, felkiáltott: Azt kiáltottuk, hogy induljon el be-csapódni, becsapódik, becsapódott bezáródni, agyonütni: 1. Éjjel becsapjuk az ajtókat. 2. Az asszony agyonütötte magát el-űzni, -te, -te: Elűzte az anyámat a házból meg-fogadni, megfogadja, -ta megígérni: Megfogadom, hogy senkinek sem mondom el előmosni, előmossa, előmosta: Előmosom magamnak és a gyerekeknek meg-fulladni, -ik, -ott: Egy ilyen falattól megfulladhatsz meg-dermedni, megdermed, megdermedt: A káposzta megfagyott. A temetőben mindig megdermedek meg-környékezni, körülvesz, körülvett: Innen körülvették a németek. Vegyél körül engem a sállal meg-pörkölni, -i, -ötte: Miközben pörköltem a krumplit, megégettem a disznóhúst meg-lőni, -i, -ötte: Lőj le engem, ha akarod meg-hívni, meghív, meghívott: Meghívta magához megmutatni, mije van meg-gyújtani, meggyújtja, meggyújtotta: Gyújtsd meg nekem a lámpát meg-virradni, megvirrad, megvirradt: Megvirrad neki, ahogy meglátja elpirítani, elpirítja, elpirította: Ahogy mondta, mind elpirultak tejjel fehéríteni, -i, -ította: Fehérítsd ki a darát tejjel 44 el-hívni, -ina, -ino odahívni: Hívd ide a nevüket: az övé az, hát majd odajön el-hervad, -sta, -to: A rózsák mind elhervadtak beteker, -iūoja, -iāvo: A kendőt tekerd a nyaka köré, és meleg lesz V színjáték (1) civakodás: Mindenféle civakodás van kavarog, -osi, -ėsi összekeveredik, forgolódik: Milyen kiskutya kevereg a lábad alatt gyümölcsöt terem, -iuoja, -iavo gyümölcsöt köt: A körtefák már kezdenek gyümölcsöt teremni esti időzik, -ėja, -ėjo estét tölt: Estézgetve mesél történeteket kőszállító szekér (1) kőhordó szekér: Kövekkel raktuk meg a kőszállító szekeret legelőre vezető ösvény (2) keskeny út a legelőkhöz: Térj le az ösvényre, a legelő felé kötőfék (3ᵇ) vezeték: Vezesd elő a lovakat kötőféken vezet, -ōja, -ōjo: Kötőféken fogom vezetni a lovakat ördögösködik, -úoja, -āvo ördöngősködik: Ördögösködött, ördögösködött, és lám, az ördögök elvitték halász (3): A hálóba halak akadtak. A halász már tudja kifordított, -a (2) bukfencező (galambfajta): Kifordított galambokat tartottunk hóförgeteg (3ᵇ): A kutyákkal kifújatta a havat a hóförgeteg rostáló (2): Fogtam egy rostát vēncas (3ᵃ) ördög: Az ördög után szép. Ördögöt kapsz vidūkelė (1) félúton: Megállt a kocsma közepén vidūkelis (1): A kocsma közepére csúsztunk vieneriópas (1): Zab keveredik az egyenes répával vienvagis (1): Egy barázdával annyit sem szántasz fel, mint két barázdával vijūnas (1) angolna: Az angolnák szeretik a füstöt vilkadančiai (2) a ló elülső fogai: A cigány kitörte a ló metszőfogát, a ló pedig megijedt vilkūtis (2): A farkas a hajamba tekeredett vindēlis (2) orsó: Orsókat árulnak a piacon virsterti, -ia, -ė: Oldalra fordultam, de nem borultam fel vyninūkas (2) savanykás almafajta: A vyninūkas almát vyniniának is nevezik vištinė (1) tyúkól: A róka nem jutott be a tyúkólba vištininkė (1) tyúkól: Tyúkólat építettünk a juhakol mellett vytinis (2) tíz tölgyhasítékból font ostornyél: Ostorral kaptam ki. Az ostor elagyabugyálta a fiúkat, aztán eltemette vōgis (2): Tojást csinálsz, és rögtön kotkodácsol Z liba (3ᵃ) mennyiségi mérték: Pálinkát libával és garccal árulnak piszkos, -a (4) mocskos: Piszkos gyerekeket talált piszok (3ᵇ): Kösd be a piszkot középre a zsákba palántázott, -a csíráztatott: A palántázott burgonyát ültetem 45 zsámisként beszél, -ik, -t beszél úgy, mint a kapsaiak vagy a zanavykaiak: A papokkal való beszélgetéskor zsámisként beszél föld (1): Mint a fényes föld nem hordja el férjhez megy, -ik, -nak: Már tavasz óta férjhez mennek dísz (3b) csillogó apróság: Sok díszt vett, és feldíszítette ember (3) férj: A férjem Vidugiriből származott nyerítés (32b) nyerítés: A vásárnapi lövöldözés után a lovak nyerítése hallatszik К. ГАРШБА, Б. СТОСКЕЛЮНАЙТЕ, Ю. ВАЙНА PUNSZKI NYELVJÁRÁS DIFFERENCIÁLIS SZÓTÁRA Összefoglalás A cikk a Punsk és Sejny környékén (a lengyelországi Suwałki vajdaságban) mindmáig fennmaradt legrégebbi lakosok, a litvánok nyelvjárási szókincsét mutatja be. A cikk három részre osztható: a nyelvjárás hangtani sajátosságaira, a nyelvjárási szókincs megvitatására, valamint a litván irodalmi nyelvtől való markánsabb eltéréseket tartalmazó szótárra.