PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ Litván Nyelvi Intézet ORCID id: orcid.org/0000-0002-8679-3253 Kutatási területek: litván terminológia, a litván orvosi terminológia története. DOI: doi.org/10.35321/all84-04

ORVOSI TERMINUSOK SZÉPIRODALMI SZÖVEGBEN

Orvosi terminusok szépirodalmi szövegben

Ö S S Z E F O G L A L Á S

A tanulmány az orvosi terminusokat egy kiválasztott szépirodalmi szövegben (Noah Gordon regénye, a Az orvos. Avicenna tanítványa, 2020), valamint azok jellemzőit és rendeltetését tárgyalja. Az orvosi terminusok nagy gyakorisággal fordulnak elő, leggyakrabban a gyógyítással kapcsolatos különféle helyzetek leírásakor. A tanulmány a terminusok két legmarkánsabban elkülönülő csoportját vizsgálja: a valódi (tudományos) orvosi terminusokat és a nem valódi orvosi terminusokat, illetve pszeudoterminusokat; továbbá bemutatja az orvosi terminusok által betöltött funkciókat, kontextuális partnereik (melléknevek, igenevek, igék) jelentőségét a stilisztikai funkció megvalósításában, valamint érinti a terminologizálódás megszüntetésének kérdését.

Az orvosi terminusok szépirodalmi szövegben való működését tárgyalva a tanulmány más kutatók meglátásait is közli a terminusok beszélt szövegben való használatának sajátosságairól, valamint a terminusok e szövegben alkalmazható osztályozásait is javasolja.

K U L C S S Z A V A K: orvosi terminus, szépirodalmi stílus, szépirodalmi szöveg, kontextus, kontextuális partnerek, funkció, terminologizálódás megszüntetése.

Ö S S Z E F O G L A L Á S

A tanulmány az orvosi terminusokat egy kiválasztott szépirodalmi szövegben (Noah Gordon regénye, a Az orvos, 2020), valamint azok jellemzőit és funkcióit tárgyalja. A szöveg bővelkedik az orvosi terminusokban. Ezeket általában a különféle, gyógyítással kapcsolatos helyzetek leírására használják. A tanulmány a terminusok két legmarkánsabb csoportjára összpontosít: a valódi (tudományos) orvosi terminusokra és a nem valódi orvosi terminusokra, illetve pszeudoterminusokra. Ismerteti továbbá az orvosi terminusok által betöltött funkciókat, kontextuális partnereik (melléknevek, igenevek, igék) jelentését a stilisztikai funkció megvalósításában, és foglalkozik a terminologizálódás megszüntetésének kérdésével.

Straipsniai / Articles

67

PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ

A tanulmány a szépirodalmi szövegben működő orvosi terminusok tárgyalása során más kutatók felismeréseit is bemutatja a terminusok adott szövegben való használatának sajátosságairól, valamint a terminusok szövegbeli javasolt osztályozásait.

KULCSSZAVAK: orvosi terminus, szépirodalmi stílus, szépirodalmi szöveg, kontextus, kontextuális partnerek, funkció, terminologizáció.

BEVEZETÉS

A terminusok szépirodalmi szövegben való működésének^¹ sajátosságai. A terminus működésének eredendő és természetes helye a tudományos szöveg, amelyben a terminus betölti funkcióját: röviden, pontosan, egyértelműen megnevez egy tudományos fogalmat, más szóval bizonyos mennyiségű információt sűrít magába, és amelyben a terminus pontosan és egyértelműen dekódolható (lásd Лобанов 2008: 77; Самохина 2011: 210; Тамбиева, Текеева 2019: 236).

A funkcionális stílusok nem alkotnak zárt rendszereket, hanem egymásra ható nyelvváltozatok (Župerka 1983: 115). A terminusok, miközben a tudományos szöveg attribútumai, gyakran túllépnek megszokott speciális használati területük határain, és aktívan behatolnak a nem szakmai használati területekre (lásd Самохина 2011: 169; Пономаренко, Уварова 2016: 95; Синелева 2020: 193). Ezek egyike a szépirodalom – a művészi stílus használati területe (Pikčilingis 1971: 286; Župerka 1983: 113). Ez a stílus Juozas Pikčilingis szavaival élve széles folyó, amely magába fogadja a különböző patakokat és csermelyeket, és azok táplálják. Itt szívesen élnek a különféle egyéb stílusokkal és azok különböző elemeivel. Az író kifejezőeszközök utáni kutatásának terepe az egész nyelv. Szüksége van mind a stilárisan semleges, mind a stilárisan jelölt, a könyvnyelvi és hivatalos, mind pedig a beszélt nyelvi erőforrásokra. Amikor azonban más stílusok elemei bekerülnek a szépirodalomba, aktualizálódnak (Pikčilingis 1971: 302; Župerka 1983: 115, 116).

A szépirodalmi szöveg azért különleges, mert benne – amint említettük – valamennyi stílus kifejezőeszközei (így a terminusok is) használhatók (tehát a szépirodalmi szöveg természeténél fogva többstílusú), itt azonban megváltozik ezen eszközök funkcionális szerepe: más funkciót töltenek be, mint azokban a stílusokban, amelyekben az említett eszközök használata megszokott (Pikčilingis 1971: 304; Немыка, Пешков 2015: 251; Синелева 2020: 193). A terminusok a szépirodalmi szövegben már nem terminusok a megszokott

^¹ E témát részletesebben és sokoldalúan orosz szerzők vizsgálták (lásd az irodalomjegyzéket). A litván szerzők keveset írtak a terminusok nem tipikus környezetben való működéséről. Csupán néhány elvégzett kutatás említhető. Kazimieras Župerka a nyelvészeti terminusok publicisztikában való használatát vizsgálta (Župerka 2000: 75–182), Asta Mitkevičienė pedig a különböző szakterületek terminusainak internetes médiában való használatáról írt (Mitkevičienė 2020: 108–127).

68

Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV

Medicinos terminai grožiniame tekste

e szó értelmében: nemcsak az objektív valóság konkrét tárgyait és jelenségeit nevezik meg, hanem érzelmi árnyalatot is nyernek, és bizonyos koloritot kölcsönöznek a szövegnek (Глазкова 2008), így a terminusok tudományos pontossága meggyengül, mivel az adott stílus szövege kilép a terminológiai mező határain (Суперанская, Подольская, Васильева 1989: 135). Atipikus kontextusban a terminusok megváltoztatják szemantikai struktúrájukat, vagyis különféle átalakulásokon mennek keresztül, ezért más jelentést vagy további konnotációkat vehetnek fel, sőt frazeologizmusok összetevőivé is válhatnak (Прокопова 2013: 169; Понамаренко, Уварова 2016: 95, 96).

Noha a szépirodalmi szövegben a terminusok ugyanazok, mint a tudományos szövegben, amint már említettük, ugyanazon terminusok funkciói a különböző stílusú szövegekben eltérőek. A szépirodalmi mű annak ellenére, hogy terminusokat használ, mindenekelőtt az érzelmek és érzések területéhez kapcsolódik. Egy ilyen műben a terminusok teljesen tőlük idegen funkciókat is betölthetnek (Шамсеева 2018: 116). A terminus tehát a szépirodalmi szövegben eredendő, nominativ² funkcióján kívül kognitív, információs, leíró (jellemző), érzelmi-expresszív, esztétikai, értékelő és képi³ funkciókat is betölt, míg a tudományos diskurzusban a terminusok csak nominativ funkciót töltenek be (lásd Жилкова 2007: 85–88; Жилкова 2008: 5–23; Лобанов 2008: 77, 82; Самохина 2011: 207; Смирнова 2012: 158; Ланьянь 2013: 179–180; Мухамеджанова 2015: 168; Немыка, Пешков 2015: 251–252; Ремпель 2015: 34; Эфендиева, Джасежeва, Жутова 2015: 222–223; Бобырева 2016: 123; Воскресенская 2016: 353–354, 365; Понамаренко, Уварова 2016: 96; Воскресенская 2017: 261; Рахимова 2017: 66–68; Сергеева 2018: 292; Шамсеева 2018: 147; Якунина 2018: 577–579; Маджаева 2020: 37; Синелева 2020: 194–198 és mások). Másrészt a terminusok a szépirodalmi szövegben kizárólag közvetlen, terminológiai jelentésükben is használhatók, ugyanazokat a fogalmakat nevezhetik meg, mint a szakmai szövegben, és nem hordozhatnak semmilyen további árnyalatot (lásd Попова, Гамов 2019: 97). Mindezek ellenére bármely szó, amely szokatlan kontextusba kerül, valamelyest megváltoztatja jelentését.

A terminus természete a szépirodalmi szövegben kettős. Itt a terminusokat (mind a szerző, mind a szereplők nyelvében, lásd Немыка, Пешков 2015: 250) közvetlen, speciális jelentésükben használják, akárcsak a tudományos szövegben, vagyis információt közvetítenek, ám az említett szövegtől eltérően a szépirodalmi szövegben különféle, a szakmai szövegben lehetetlen jelzők kapcsolódnak hozzájuk, amelyek érzelmi és értékelő jelentést kölcsönöznek. Itt a terminusok képi és érzelmi hatást kifejtő szerepet töltenek be, vagyis különleges kifejezőeszközökké válnak: újraértelmeződnek, metaforizálódnak, és különféle expresszív jelleget öltenek (Рикелингис 1971: 304; Самохина 2011: 170; Смирнова

² Nevezik nominativ-leíró funkciónak is (Немыка, Пешков 2015: 252). Ez tekinthető a terminus alapvető funkciójának.

³ Nevezik művészi-képi funkciónak is (Немыка, Пешков 2015: 252).

Straipsniai / Articles

69

PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ

2012: 159; Ланьлань 2013: 179–180; Бобырева 2016: 124, 125). A terminusok a szépirodalmi szövegben elveszítik a szaknyelvi lexikára jellemző sajátosságaikat, és a köznyelvi lexika szavára jellemző jegyeket vesznek fel (lásd Немыка, Пешков 2015: 251–252; Тамбиева, Текеева 2019: 238).

A terminus természeténél fogva nem rendelkezik érzelmi-expresszív árnyalattal^⁴, vagyis stilárisan semleges, a szépirodalmi szövegben azonban elveszíti stiláris semlegességét, és érzelmi-expresszív árnyalatot vesz fel (Самохина 2011: 206; Бобырева 2016: 123; Синелева 2020: 197). A képi gondolkodás eszközévé válik, amely a szépirodalmi stílus alapja (Ланьлань 2013: 179–180; Синелева 2020: 198).

A tudományos és a szépirodalmi szöveg címzettjei különbözőek. Úgy vélik, hogy a szépirodalmi szöveg olvasója – a tudományos szöveg olvasójával ellentétben – ugyanazt a terminust elkerülhetetlenül leegyszerűsítve fogja fel (Самохина 2011: 170, 171). A terminus a szépirodalmi szöveg olvasója számára ismeretlen lehet, ekkor megfejtése új információ megszerzéséhez segít hozzá. Ebben az esetben a terminus kognitív funkciót tölt be (lásd Лобанов 2008: 77; Самохина 2011: 207; Смирнова 2012: 158; Немыка, Пешков 2015: 251; Бобырева 2016: 123; Воскресенская 2016: 355; Рахимова 2017: 66, 68; Шамсеева 2018: 117).

Amikor a terminus bekerül a szépirodalmi szövegbe, nemcsak maga változik meg, hanem gyakran a szöveget is megváltoztatja (Александровна, Халифовна, Руслановна 2015: 218). Mi a terminusok szépirodalmi szövegben való használatának célja? Állítják, hogy a terminusokat tudományos háttér megteremtése céljából használják (Жидкова 2007: 88; Матвеева 2012: 150; Шамсеева 2018: 117). Anasztaszija Szinyeleva véleménye szerint ez a terminus fő funkciója a szépirodalmi szövegben (Синелева 2020: 194). Az írók tudatosan használnak terminusokat műveikben – gyakran azért, hogy a lehető legpontosabban írják le az általuk elbeszélt tárgyak, cselekvések vagy jelenségek bizonyos sajátosságait, illetve a szereplők foglalkozását vagy tevékenységi területét (az ilyen szereplők beszédében sok szaknyelvi lexika található). Ezenkívül

^⁴A 20. század végén úgy vélték, hogy az érzelmi-expresszív konnotáció egyáltalán nem jellemző a tudományos nyelvre és terminológiára. Később azonban felmerült az a gondolat, hogy a tudományos nyelv nem teljesen stilárisan semleges, hanem sajátos érzelmi-expresszív konnotációs jegyeket is tartalmaz. A beszélt nyelvi konnotáció a tudományos nyelv hatásosságához szükséges – a tudós nem csupán megállapíthatja a tényeket, hanem értékelnie is kell őket. A terminológiában általában akkor nem kerülik a képszerűséget, amikor a terminusok megkülönböztető (differenciáló) funkcióját kívánják hangsúlyozni, amikor megkülönböztető jegyként a kutató benyomását veszik alapul, amelyet a megnevezett növény vagy állat gyakorol rá, vagy amikor valamely növényi vagy állati tulajdonságot szubjektíven értékelnek (például: skiauterinis papartis (Dryopteris cristata), šalmuotoji gegužraibė (Orchis militaris), puošnusis gausdikas (Dianthus superbus), lieknasis švylis (Eriophorum gracile)). Az ilyen terminusok képszerűek, és képszerűségük szándékosan jön létre a tudományos nyelvben. Más esetekben a képszerűség a népnyelvből kerül át a tudományos nyelvbe (kifejező megnevezések terminologizálásával), például: perkūnropė (Sempervivum), kiškio ašarėlės (Briza media)). Vagyis egyes terminusok a terminologizációval együtt tesznek szert érzelmi-expresszív konnotációra, mások pedig a terminologizáció következtében nem veszítik el azt, mivel csak lexikai jelentésük változik meg, terminológiai jegyekkel gazdagodva (Gaivenis 2002: 44–46).

70

Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV

Medicinos terminai grožiniame tekste

ezért az írók azért is használnak terminusokat, hogy az olvasó jobban megérthesse és elképzelhesse az események, a körülmények helyét és idejét, valamint értékelhesse és átélhesse azokat az eseményeket, amelyekről írnak. Az író számára ez kiváló lehetőség műveltségének és az adott terület ismeretének bemutatására, annak megmutatására, milyen mélyen ismeri azt, amiről ír (Самохина 2011: 173; Тамбиева, Текеева 2019: 238). Általában a terminusok megjelenését a szépirodalmi mű szövegében többnyire maga a mű témája és cselekménye határozza meg, mivel ezek valamilyen módon az emberi tevékenység tudományos vagy műszaki területéhez kapcsolódnak (Самохина 2011: 171; Самохина 2011: 209; Бобырева 2016: 123; Якунина 2018: 579).

A terminusok szépirodalomban való használata stilárisan indokolt, mivel a terminusok segítenek feltárni a mű eszméjét (Жидкова 2007: 86; Глазкова 2008; Немыка, Пешков 2015: 251). A szerző művészi feladatainak megoldását szolgáló eszközök (Бобырева 2016: 123). A terminusok kiegészítik a szépirodalmi mű képi nyelvi eszköztárát (Мухамеджанова 2015: 174; Немыка, Пешков 2015: 251). A szépirodalmi mű nyelvének képi és expresszív elemeiként segítenek megteremteni a szereplők nyelvi és portréjellemzését, valamint környezetük jellemzését, a komikus hatást, és kifejezőerőt, illetve eredetiséget kölcsönöznek az elbeszélésnek (Жидкова 2007: 88; Мухамеджанова 2015: 175; Немыка 2015: 180–181; Немыка, Пешков 2015: 251). A terminusok emellett erősítik a mű megismerő értékét is, mivel lehetővé teszik az író számára, hogy szó szerint pontosan rekonstruálja a szereplők szakmai életét, saját területük szakembereiként jellemzi őket (Немыка, Пешков 2015: 251; Сергеева 2018: 293; vö. még Якунина 2018: 577), továbbá realisztikussá teszik a leírt eseményeket (Воскресенская 2012: 137; 2015: 45).

A terminus szépirodalmi szövegben való működéséről szólva nem hagyható említés nélkül a determinologizáció jelensége. Vajon a közhasználatba bekerülő terminus továbbra is terminus marad? Nem veszíti-e el legfontosabb jegyeit, amikor a köznyelvben kezdik használni? Valerija Danilenko véleménye szerint ez korántsem vitathatatlan kérdés (Даниленко 1977: 5–6).

A determinologizáció a terminus minőségi változásaival függ össze. Fokozatos, lassú, hosszú folyamatként értelmezhető, amelynek során a terminus kilép a terminológiai rendszer határain, elveszíti kapcsolatát a fogalommal (az leegyszerűsödik, a nem szakemberek számára is érthetővé válik), egyértelműségét és pontosságát, elveszíti speciális jelentését, és új jegyekre tesz szert (Суперанская, Подольская, Васильева 1989: 133, 135–136; Собянина 2011: 22).

⁵ Kazimieras Gaivenis e jelenség megnevezésére a determin izacija terminust használta (Gaivenis 1997: 6), Regina Kvašytė pedig a determin izavimas terminust (Kvašytė 2005: 29). A determinologizációról részletesebben lásd Татаринов 2006: 47; Сер едюк 2013: 150–155; Salamakhа 2017: 70–71; Mincu 2018: 32–33; Humbert-Droz, Piction, Candamin es 2019: 2–5; Константинова 2019: 83–88). E tanulmány szerzője munkájában a determinologizacija terminust használja.

Straipsniai / Articles

71

PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ

A terminologizáció két szakaszban mehet végbe. Az első szakaszban a terminus a köznyelvbe terminológiai jelentéssel rendelkező szó formájában kerül be. A második szakaszban, immár a köznyelvben, végbemegy e szó jelentésének átvitele, és létrejön az egyszerű szó (gyakran metafora). A terminus, miután kilépett saját funkcionálási területének határain túlra, nem feltétlenül megy végig mindkét szakaszon. Az első szakasz, amikor a terminus jelentésének megváltoztatása nélkül lépi át az említett terület határát, önmagában is elegendő lehet (Синелева 2020: 198).

Valentina Sobianina a terminologizáció két fő irányát különíti el. Az első esetben a terminus egy speciális denotátumot nevez meg, azonban e terminus használati köre kibővül, megjelenik a nem szakemberek nyelvében, a beszélt nyelvben, a publicisztikában, a szépirodalomban stb., vagyis végbemegy a terminus szemantikai struktúrájának egyszerűsödése (részleges determinologizáció⁶). A második esetben a speciális denotátumot nem speciális váltja fel, és asszociációk, illetve analógiák útján új, átvitt jelentés jön létre (Бычкова 2011: 45; Собянина 2011: 24). A determinologizáció⁷ a terminus metaforikus újraértelmezésén alapul, másfelől azonban ez önmagában nem mindig tanúskodik arról, hogy a terminus átvitt jelentést nyer, amely viszont determinologizációhoz vezet, mivel a terminus az említett jelentésben véletlenszerűen is előfordulhat (szerzői okkazionalizmus) (Бычкова 2011: 461).

A terminusok szépirodalmi szövegben való osztályozása. Négyféle terminusosztályozást lehetne elkülöníteni a szépirodalmi szövegben. Az első osztályozásban a terminusokat aszerint osztják két csoportra, hogy milyen jelentésben használják őket a szövegben, vagyis megkülönböztetik a szó szerinti és az átvitt jelentésű terminusokat (Маджаева 2020: 37).

A második osztályozásban a terminusok három csoportját különítik el, vagyis a terminusokat használatuk elterjedtsége alapján osztják fel: széles körben használt terminusok, speciális terminusok és erősen specializált terminusok (Жидкова 2007: 84; Жидкова 2008: 4).

A harmadik és a negyedik osztályozás nagyon hasonló. Itt a terminusokat annak alapján osztják fel, hogy az olvasó számára érthetők-e vagy sem, illetve hogy a szerző magyarázza-e őket vagy sem. Így a harmadikban a terminusok négy csoportját különítik el:

1. Meg nem magyarázott terminusok, amelyek jelentése érthető az olvasó számára. 2. Terminusok, amelyek jelentése nem világos az olvasó számára, és amelyeket a szerző nem magyaráz meg. 3. Terminusok, amelyek az olvasó számára érthetetlenek, és amelyeket a szerző megmagyaráz. 4. Terminusok, amelyek világosak az olvasó számára, de jelentésüket a szerző megmagyarázza (Эфендиева, Джаcекева, Хутова 2015: 220–222).

A negyedik osztályozásban szintén a terminusok négy csoportját különítik el: 1. Átlátható, meg nem magyarázott terminusok – olyan terminusok, amelyek az olvasó számára érthetetlenek, és amelyeket a szerző nem magyaráz meg.

6 Olga Byčkova a részleges determinologizációt despecializációnak nevezi (Бычкова 2011: 460).

7 A terminus determinologizációja csak despecializációja után lehetséges, vagyis a terminus más stílusokba való átkerülését követően (Бычкова 2011: 459).

72

Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV

Medicinos terminai grožiniame tekste

2. Átláthatatlan, meg nem magyarázott terminusok – olyan terminusok, amelyek az olvasó számára érthetetlenek, és a szerző nem magyarázza meg őket.

3. Átláthatatlan, megmagyarázott terminusok – olyan terminusok, amelyek az olvasó számára érthetetlenek, de a szerző megmagyarázza őket.

4. Átlátható, megmagyarázott terminusok – olyan terminusok, amelyek az olvasó számára érthetők, de a szerző megmagyarázza őket (Самохина 2011: 174).

Meg kell jegyezni, hogy a tanulmány nem törekszik az orvosi terminusok osztályozására, e besorolásokat azonban felhasználta az orvosi terminusok szépirodalmi szövegben való működésének sajátosságai tisztázásához.

A tanulmány tárgya a szépirodalmi szövegben használt orvosi terminusok. A választott forrás Noah Gordon A doktor. Avicenna tanítványa című regénye. Ez az amerikai író műve, amelyet angolról litvánra Leonas Judelevičius fordított, és amelyet az „Alma littera” kiadó adott ki 2020-ban. A könyv a 11. századba repíti az olvasót. Egy Robert Cole nevű fiúról szól, aki korán érzi az emberek gyógyítására szóló hivatását, célul tűzi ki, hogy orvos legyen, és kitartóan törekszik ennek elérésére. A középkori sötétség és babonák uralta Angliából R. Cole vándorútra indul az őt befogadó borbély-sebésszel, és elsajátítja a gyógyítás alapismereteit. Miután hall az Ibn Sina (Avicenna) nevű, csodákat tevő perzsa orvosról, hosszú útra indul abba az országba, ahol a muszlimok a tudomány és a kultúra aranykorát élik. A regény nemcsak magával ragadóan meséli el a főhős orvossá válásának történetét és kalandjait, szemléletesen írja le az országokat és városokat, a szegények mindennapjait és az uralkodók fényűzését, hanem az orvostudomány történetére és gyakorlatára vonatkozó ismeretek sokaságát is bemutatja, amelyeket ügyesen belesző a regény cselekményébe (Riaubaitė 2016).

A tanulmány célja az orvosi terminusok sajátos környezetükben ^⁸– a szépirodalmi szövegben – való működésének sajátosságait feltárni. E cél elérése érdekében a következő feladatokat tűzték ki: ki kell gyűjteni azokat a mondatokat, amelyekben orvosi terminusok szerepelnek, figyelmet fordítva arra, hogy a regény mely mikrokontextusaiban^⁹ fordulnak elő az orvosi terminusok, és milyen lexikai környezet veszi körül őket; meg kell határozni az orvosi terminusok tematikus csoportjait és az azokat alkotó terminusok használatának gyakoriságát; fel kell tárni, milyen funkciókat töltenek be a szépirodalmi szövegbe bekerült orvosi terminusok. A tanulmány leíró-elemző, kontextuális-értelmező elemzési és számítási módszereket alkalmaz. Bőségesen közöl a megállapításokat szemléltető regénybeli mondatokat. Minden mondat

^⁸ Az orvosi terminus tipikus működési környezete a tudományos szöveg, amelyre olyan stilisztikai sajátosságok jellemzők, mint a logikusság (következetesség, koherencia), a tárgyi pontosság, a meghatározottság, az objektivitás, a tömörség és az érthetőség (lásd Pikčilingis 1971: 314–323; Župerka 1983: 102–103).

^⁹ Mikrokontextusnak itt a regényben leírt, orvostudománnyal kapcsolatos különféle helyzeteket tekintjük, például a beteg vizsgálatát, a betegség megállapítását, jellemzését és kezelését stb.

Straipsniai / Articles

73

PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ

(többnyire) új sorban szerepel, a mondat végén kerek zárójelben a regény oldalszáma van feltüntetve. A terminusokat a cikk szerzője dőlt betűvel emeli ki (szükség esetén aláhúzva).

NOAH GORDON ORVOSI TERMINUSAI AZ ORVOS. AVICENNA TANÍTVÁNYA

A regényből manuálisan 1556 olyan mondatot választottak ki, amelyekben orvosi terminusok fordultak elő, vagyis ezeket tágabb kontextusban vizsgálták. Meg kell jegyezni, hogy a terminus jelentésének tudományos szövegben való meghatározásához és megértéséhez ez utóbbi nem szükséges, hiszen a terminust itt úgy használják, hogy ne keltsen semmilyen fölösleges asszociációt, és ne lehessen eltérően értelmezni, a szépirodalmi szövegben azonban a kontextus fontos szerepet játszik. Hiszen csak a kontextusban válnak érzékelhetővé a szavak (és így a terminusok) legkülönfélébb jelentésárnyalatai és további konnotációi (l. Pikčilingis 1971: 315; Župerka 1983: 103).

A terminusok iránti igényt a szépirodalmi mű témája határozza meg. Liubov Voskreszenskaja például a szépirodalmi művek címeként szereplő terminusok definícióit elemezve és e terminusoknak a mű témájának feltárásában betöltött szerepét meghatározva azt állítja, hogy a mű címe tömör kontextusának tekinthető (Воскресенская 2012: 141).

Már a választott regény címe, Az orvos. Avicenna tanítványa, jelzi a témát. Ez pedig az orvostudomány. Az orvostudomány pedig magában foglalja az orvosi terminusok szükségességét. Nélkülük az elbeszélést sem lehetne elképzelni, hiszen hogyan is lehetne az orvostudományról e terület terminusai nélkül írni. A regényben az orvosi terminusokat többnyire különféle orvosi helyzetek leírásakor használják, vagyis elsősorban a szerző (az elbeszélő) alkalmazza őket, bár természetesen a szereplők (közvetlen) beszédében is előfordulnak valamelyest. Az orvosi terminusok használatának néhány fő mikrokontextusát lehetne elkülöníteni.

Mindenekelőtt nélkülük nem lehet elbeszélni a gyógyítással foglalkozó személyek (a regényben ezek borbélysebészek, orvosok és orvostanhallgatók) mindennapi munkáját, vagyis a betegek megvizsgálását és fizikai állapotuk leírását, például:

A borbély megérintette a kormos csuklókat és ujjakat, rövid ujjával megbökte a megduzzadt könyököt (88);

A kinyújtott bal kéz mutatóujjára pillantva, amelyet már súlyosan megtámadott a gangréna, Rob alig tudta visszatartani a sóhaját (139);

<...> megvizsgálta a mellet, amelynek bőre kékes volt, izmai pedig kemények és merevek (402);

Hányt és hasmenése volt, felváltva rázta a hideg, majd égette a láz (459);

74

Acta Linguistica L i t h u a n i c a L X X X I V

Medicinos terminai grožiniame tekste

A lázat karštligė és a gennynek ez a nagy pūlių gausa krūtinėje a mellkasában, úgyhogy nugaroje a hátán nagy, puha gumbas csomó keletkezett (612).

Az orvosi terminusokat gyakran használják az emberek betegségeinek, kóros állapotainak és azok tüneteinek leírására, például:

Maras A pestis gyenge karštinelázzal kezdődik, fájni kezd a galvąfej, néha erősen. KarščiuiAmikor a láz különösen magasra szökik, elváltozások jelennek meg a kirkšnyselágyékban, a pažastysehónaljban vagy a už ausųfül mögött; ezeket rendszerint bubonais bubóknak nevezik (408);

KarštinėA láz már régen elkezdődött – az apa hányni kezdett, és rettenetes skausmasfájdalom gyötörte a pilvohas jobb oldalán (458);

A betegség első egyértelmű tünete a hirtelen pilvo skausmashasi fájdalom. SkausmasA fájdalom rendszerint erős, néha enyhébb. Időnként drebulyshidegrázás rázza, gyakrabban jelentkezik pykinimashányinger és hányás. Ezután felszökik a karštisláz, ez a második jellegzetes tünet (630).

Az orvosi terminusokra kétségtelenül szükség van a műtétek és más orvosi manipulációk, illetve beavatkozások leírásához, például:

A borbély a žaizdossebből eltávolította az elhalt audiniusszöveteket, majd figyelmesen megvizsgálta, vaspálcákkal gyengéden és pontos mozdulatokkal újra meg újra kihúzva a szilánkokat és a legapróbb szálkákat (90);

Miután körben körülvágta a odąbőrt a pirštąujj körül, kifújta magát, egy ronggyal letörölte a kraująvért, majd az pirštoujj egészséges részét mindkét oldalon bemetszette, és óvatosan a odąbőrt a krumpliobütyök felé hajtotta vissza, két lebenyt hagyva (140);

A többi ligoniaibeteg gyors egymásutánban érkezett: Robnak helyre kellett tennie a kificamodott kulkšnįbokát, és be kellett kötöznie a gyermek rankojekezén a sarló okozta mély žaizdąsebet (140–141);

Megragadta a sérült kojąlábat a čiurnosbokánál és a blauzdoslábszárnál, gydytojasaz orvos nekifeszülve csavarni kezdte az elferdült kojąlábat, hogy kiegyenesítse (178);

Ezután az adatostű hegyével súrolj kissé feljebb, a akiesszem külső sarka felé, de a vyzdžiupupillával párhuzamosan. Ekkor a drumstisszürkehályog lefelé, alá fog ereszkedni. Ha a jobb akįszemet operálod, az adatątűt a bal rankakézben tartod, és fordítva (363).

Az orvosi terminusok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az orvostanulóknak átadják az emberi anatómia ismereteit, például:

– Figyeljék meg a šlaunikaulįcombcsontot – mondta Džalalas –, ez a kūno kaulastest legnagyobb és legerősebb csontja (425);

Látják, hogyan kapcsolódik a hét felső šonkauliųbordapár hajlékony kremzlėmisporcokkal a krūtinkaulioszegycsont éléhez? A következő hármat együtt a jungiamasis audinyskötőszövet tartja össze, <...> (425).

A vizsgált orvosi mikrokontextusokból látható, hogyan rajzolja meg az író az orvosi terminológia alapvető arzenálját felhasználva az orvosi szakember mindennapi szakmai életének meggyőző képét.

Mivel a regény cselekménye a középkorban játszódik, nem nélkülözhetők a történeti orvosi terminusok sem, amelyekkel az akkoriban gyógyítással foglalkozó és más, az orvostudományhoz kapcsolódó személyeket nevezik meg, például: barzdaskutys chirurgas, pribuvėja, šundaktaris, žindyvė, például:

Straipsniai / Articles

75

PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ

– Asszonyom, ennél még jobban fog fájni – mondta egy pillanat múlva a bába, miközben könyékig bekente a kezét (15).

A köznépnek elég voltak a borbélysebészek, hogy eret vágjanak rajtuk, vagy más módon kétes gyógyításba kezdjenek, <...> (25);

Tudta, hol találhat bábát, és kivitte a csecsemőt (18);

<...> Európában szinte mindenütt a mesterségünk emberei csak nyomorúságos kuruzslók és csalók (182).

A regényben használt olyan orvosi terminusok is historizmusnak tekinthetők, mint a gyermekágyi láz, bubó, kasztráció, kasztrátus, pestis. Így az orvosi terminusok nemcsak az elbeszélt korszaknak, hanem az egészségügy és az orvosi ügyek helyzetének is tükröződései.

A regényben egyértelműen elkülönül az orvostudománnyal kapcsolatos terminusok két csoportja. Mindenekelőtt a valódi (tudományos) orvosi terminusok, amelyek főként anatómiai és klinikai fogalmakat neveznek meg, valamint a nem valódi orvosi terminusok, vagyis a terminusszerű kifejezések (vö. околомедицинская лексика, lásd Жидкова 2008: 7), pszeudoterminusok, amelyek nem nevezik meg pontosan az orvosi fogalmakat, csupán hozzávetőlegesen jelölik őket, például:

A citromfű és a kapor jó volt vizelési panaszokra, <...> (99);

– Nos, a testet emésztő betegség ütötte fel a fejét, ha nem állítják meg, elpusztítja a kézfejet, majd az egész kart (139);

<...> messze előrehaladott mellkasi nyavalya kínozza <...> (176);

<...> csontbetegség kíméletlenül kínozta továbbra is azt az öregasszonyt (429);

– Ez vastagbélbetegség. Néha oldalbetegségnek nevezik. A belekben kezdődött mérgezés az egész testben elterjedt (459);

– Miért gyötri az embereket a hasi nyavalya? (586);

– Már inas volt, de tavaly meghalt mellkasi betegségben (656);

– A hasi oldali bajokról fogok beszélni (669).

Található olyan eset is, amikor az ilyen terminust meghatározzák, például:

A borbélysebész azt magyarázta nekik, hogy a Mindenes gyógyszer keleti orvosság, amelyet szárított és őrölt virágok forrázatából készítenek, <...> (65).

Azonban az ilyen, nem valódi orvosi terminusokból nincs sok. Közéjük sorolhatók a népi gyógyászati eszközök – leggyakrabban gyógynövények, növények és azok részei – különféle elnevezései is, amelyek a borbélysebészek mesterségéről szóló elbeszélésben fordulnak elő. Az ilyen elnevezések szintén információt nyújtanak a regényben ábrázolt kor orvoslásáról: amikor nem volt elegendő tudományos képzettségű orvos, vagy az emberek nem engedhették meg maguknak, hogy segítségért forduljanak hozzájuk, mindenféle gyógynövénnyel, növénnyel és azok főzeteivel, valamint a háztartásban használt egyéb tárgyakkal gyógyították magukat, pl.:

A citromfű és a kapor jó volt vizelési panaszokra, a lándzsás útifű javította a nedvesség és a hideg folyadékok miatt romló emlékezetet, a főtt borókabogyó gőze kitisztította az eldugult orrüregeket, a forró vízzel leforrázott csillagfürtöt pedig a gennyes sebekre kellett tenni, míg a mirtusz és a fekete bodza enyhítette a kiütések viszketését (99);

76

Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV

Medicinos terminai grožiniame tekste

A lázas hölgyet porcsinfű főzetével itatták meg, a hasfájástól szenvedő gyermek kamillát kapott (108); A fiú kezét egy deszkához kötözte, a tenyerét felfelé fordítva (140); Néhány rongyot szétszaggatva kötést készített, és körbetekerte Osbern lábfejét és bokáját (179); A beleket kamillateából és tejből készült beöntésekkel tisztította, rebarbarát és sókat adott (459); <...> rózsavízben áztatott porcsinfű kivonata alkalmas volt a lázas torok öblögetésére, a szárított árvácska főzete enyhítette a fejfájást és a lázat, a fenyőgyanta és méz szopogatott keveréke pedig könnyítette a köhögést és csökkentette a légutakban lévő nyálkát (669).

Ezután a valódi (tudományos) orvosi terminusokra tér át. Ezeket használják a legtöbbet a regényben, különösen azokban a részekben, amelyek R. Koul orvosi tanulmányairól szólnak a perzsiai Iszfahán városában, és amelyekben az orvostudományi elmélet és gyakorlat helyzetei bőségesen megjelennek.

A regényben az orvosi terminusok mindenekelőtt nominális funkciót töltenek be – megnevezik az orvostudomány legfontosabb fogalmait:

az emberi test részei, szervei és azok részei¹⁰: ádámcsutka, szem, vakbél, vakbélfüggelék, könyök, fityma, szövet, fül, száj, fog, alkar, fej, torok, méhnyak, méhfal, szájpadlás, csontváz, vese, végbélnyílás, kötőszövet, derék, nyak, herezacskó, csont, térd, máj, lágyék, csípő, láb, ér, vér, porc, ujjperc, mellkas, mellüreg, mellkas, szegycsont, boka, légutak, szemlencse, nyelv, ajak, hüvelykujj, orr, hát, hónalj, váll, hashártya, has, hasüreg, hasfal, ujj, kézfej, tüdő, izom, csukló, ízület, ín, here, gyomor, arccsont, mutatóujj, tarkó, vastagbél, ágyék, szív, húgyhólyag, combcsont, borda, légcső, arc, véna, pupilla, állkapocs, bél, felkar, felkarcsont stb., pl.:

A bordája minden belégzéskor még nagyon sokáig fájt (157); A sérült lábát a bokánál és a lábszárnál fogta meg, az orvos nekifeszülve csavarni kezdte az elferdült lábát, megpróbálva kiegyenesíteni (178); A nyelve egyértelműen feketedett, szájpadlása fehéresen megszürkült (322); <...> miután ivott, beütötte a hátát, de hamarosan a fájdalom átterjedt a bal herére és a jobb combjára (358); Egy ívelt, hosszú, hegyes végű szikét elővéve felmetszette a bőrt, feltárva a hasat a lágyéktól a szegycsontig (621); A mellkasa összezúzódott, légcsöve összeszorult, a rabszolga megfulladt, arca már elsötétült, vérrel elárasztva (658); Az előadás a felkar-, alkar- és bordatörésekről, továbbá a kificamodott állkapocsról, vállról és könyökről szólt (674); A szűcskés megcsúszott, mélyen Ostrik alkarjába fúródott, és átvágta az artériát (695);

¹⁰ Az orvosi terminuscsoportok gyakoriságuk szerint kerülnek bemutatásra.

Straipsniai / Articles

77

PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ

betegségeket, kóros állapotokat, tüneteket: daganat, bubó, nyilallás, reszketés, hidegrázás, légszomj, tüdővész, európai láz, üszkösödés, sárgaság, csomó, aranyércsomók, szemölcs, láz, hőség, lázas betegség, szürkehályog, köhögés, vérömleny, vérzés, pestis, izomgörcs, tumor, rüh, viszketés, bénulás, mocsárláz, megfázás, szájpenész, hányinger, köszvény, gennyesedés, gennyes angina, gennyes torokgyulladás, tályog, himlő, reuma, fájdalom, skorbut, nátha, kelés, kanyaró, kólika, hányás, rák, seb és egyebek, például:

<...>, gyógyítja a süketséget és a könnyező szemeket, a köhögést és a tüdővészt, a gyomorfájást és a sárgaságot, a lázat és a hidegrázást. Minden betegséget legyőz! (55);

A fejfájástól szenvedő özvegyasszonynak három üvegcsével adott el a gyógyszerből, a köszvényben szenvedő férfinak pedig még fél tucatot (141);

<...> a szürkehályog rendszerint egy, a látást szinte nem zavaró apró folttal kezdődik a lencsén, <...> (363);

Rob nap mint nap végtagokat amputált, különféle sebeket látott el, felvágta vagy átszúrta a hasat, hogy csökkentse a benne összegyűlt folyadék nyomását, eltávolította az aranyércsomókat, visszereket kezelt (504);

<...> apja életét kioltó betegség gondolatának megszállottjaként tökéletesen tudta, hogy az első tünet a hányás (587);

Húd a szájpenész tüneteire panaszkodott, de a szájában nem voltak hólyagok, nem volt lázas, a torka nem volt vörös, és egyáltalán, beteghez képest nagyon is életerősnek tűnt (669);

Elmesélte nekik a gyógynövényeket – melyek csökkentik a fejfájást, melyek használhatók a nyilallás ellen, melyekkel csillapítani kell a hőséget vagy a náthát, elállítani az orrból ömlő vért vagy megmenteni a fagyott bőrt, amelyekkel a gennyes torokgyulladást vagy a sajgó csontokat kell kezelni (697);

gyógyszereket, gyógyhatású anyagokat és kötszereket: gyógyító tapasz, gyógyfüvek, kalomel, kámfor, kámforkenőcs, forró borogatás, lázcsillapító gyógynövények, vérzéscsillapító gyógyszerek, hashajtók, ópium, rózsavíz, szagapén, fájdalomcsillapítók, fájdalomcsillapító antilp, fájdalomcsillapító keverék, hideg borogatás, kenőcs, húzókenőcs, kötés, gyógyszer és egyebek, például:

<...> hagyott egy üveget fájdalomcsillapító antilppel (177); <...> benne felsorolták az Alexandrosz Trallésziusz szerinti valamennyi gyógymódot, és elmagyarázták, hogyan kell elkészíteni a kenőcsöket, a forró borogatásokat és a gyógyító tapaszokat (193); Ezután felmelegített egy kevés rózsavizet, rongyokat áztatott benne, borogatásokat helyezett rá, és folyamatosan a kihűlteket újakra cserélte (415); Aztán megparancsolta Robnak, hogy készítsen elő vérzéscsillapító gyógyszereket, és adjon a katonának savanyúbb ételt, amíg ki nem derül, hogy elkerülték a gyulladást és a vérömlenyeket (441); <...> mégis néha ezeknek a fájdalomcsillapítóknak köszönhetően a sebészek nyugodtan operálhattak, mert a beteg nem rángatózott görcsösen, és nem sikoltozott (502); Kitakarította a beleit, és hideg és forró borogatásokat helyezett rá (583);

78

Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV

Medicinos terminai grožiniame tekste

gyógyászati készülékeket, eszközöket és műszereket: tű, fülkaparó, sebészeti műszerek, sebészeti eszközök, sebészkés, sebészeti fonal, a sebész műszerei, a sebész eszközei, a sebész kellékei, kétélű lancetta, gyógyászati eszközök, szülőszék, idegen testek csontból való eltávolítására szolgáló fúró, sín, csatornatágító, csontfűrész, kés, ciszták felnyitására szolgáló kés, szike, borotva, finom fogazású fűrész, húzókészülék, viaszos fonal stb., például:

Elővett két éles kést, egy tűt viaszos fonallal, egy rövid deszkát, kendőket a kötésekhez és egy kis finom fogazású fűrészt (140);

Amikor Rob szikéje a bőrbe hatolt, Gershon felszisszent (243);

Hajlított és lekerekített végű szikéket, csontfűrészeket, fülkaparókat, csatornatágítókat, ciszták felnyitására szolgáló kis késeket, idegen testek csontból való eltávolítására szolgáló fúrókat súrolt és élezett (496);

<…>, hamarosan pedig már fáradhatatlanul dolgozott valamennyi sebészeti műszerrel (503);

Jobb kezében éles borotvát tartva a fölösleges testrészeket egyetlen mozdulattal levágta, <…> (508);

Odaadtak neki egy sebészeti eszközökkel teli táskát (659);

a gyógyítási folyamatban részt vevő személyeket: borbélysebész, sebész, orvos, szülő nő, eunuch, beteg, újszülött, páciens, bába, ápoló, gyógyszerész, szoptató nővér stb., például:

Egyáltalán nem akart olyan élősködő kontár orvossá válni, mint az, aki eret vágott az apján, és megölte (33);

<…> azzal dicsekedett, hogy karavánjában tapasztalt borbélysebész dolgozik (279);

A fő orvos felolvasott egy részletet Galénosztól, amely szerint a vizeletet a vesék választják ki (385);

Még négy beteget kellett megvizsgálnia, ezért visszatért a munkához, és igyekezett úgy gondoskodni róluk, ahogyan egy jó orvosnak kellene – értelmét használva, amely minden beteget megvilágított, akár egy kis izzó nap a figyelme kristálylencséjén át (518);

orvosi eljárásokat, manipulációkat, beavatkozásokat: amputáció, amputálás, császármetszés, sebészeti műtét, a bubó sebészi eltávolítása, tejszínes beöntés, forró fürdők, kasztráció, kasztrálás, érvágás, a test felboncolása, a szemlencse homályának műtéte, a betegek vizsgálata, a holttestek boncolása, tejes beöntés, boncolás, boncolás, vizeletvizsgálat, köpölyözés, köpölyök felhelyezése, tisztító beöntés, sebkezelés, béltisztítás stb., például:

Nemcsak tisztító beöntést adott, hajat nyírt, szakállat borotvált, hanem sebészeti műtéteket is végzett, és gyógyszereket rendelt (42);

<…> a forró fürdők gyengítik a szívet és a végtagokat (88);

Az érvágás, a köpölyözés és a béltisztítás láthatóan nem fejt ki jelentősebb hatást (410);

Straipsniai / Articles

79

PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ

Egy délután, miután először végzett önállóan szemműtétet – a szürkehályog-műtét volt az, ami a sebészetben leginkább lenyűgözte Robot –, megpróbált köszönetet mondani al-Dzsudzsáni számára, de a sebész durván félbeszakította (503);

Figyelmesen meghallgatta Rob elbeszélését az amputációról és a sebek kezeléséről <...> (557);

Miután elkezdte ezt a kettős boncolást onnan, ahol a hasi betegség felfedezhető, azonnal meg kellett állnia (624);

Gyógyintézmények és helyiségek: ambulancia, vizsgálóhelyiség, sebészeti szoba, műtő, sebészek helyiségei, laboratórium, váróterem, boncterem, kórház, járványkórház, gyermekosztály, műtőhelyiség, kórterem, gyógyszertár és mások, például:

Parvieux-ben nagy kórház működik. <...> (182);

Az egyik résnyire nyitott ajtón át Rob meglátott egy műtőt, egy beteg számára fenntartott ágyat, vödröket és eszközöket (192);

Később megtalálta a sebészeti termet, és alig tudta megállni, hogy minden egyes ágy mellett meg ne álljon megnézni, hogyan néznek ki a betegek sebei és csonkjai (333);

Ketten leültek a vizsgálóhelyiségben, és kikérdezték Ibn Szinát arról, milyen tünetei vannak a bajának, ahogyan ő maga tanította nekik (610);

<...>, Rob továbbra is előírta neki, hogy naponta igyon bort, és megparancsolta, hogy ismét kezdjen dolgozni a boncteremben (614);

Rob Dzséj még egy teljes hónapig kerülte az ambulanciát, és nem kérte, hogy apjával együtt látogathassa a betegeket (705).

Ahogyan a bevezetőben már említettük, a terminológia tudományában már a XX. század második felében felvetődött az a gondolat, hogy amikor a terminus számára szokatlan, nem tudományos környezetbe kerül, elkerülhetetlenül terminologizálódás megy végbe. Ez a vizsgált jelenség tágabb értelmezése. Az ilyen terminus már nem nevez meg speciális fogalmat, amely egyszerűbbé és érthetőbbé válik a nem szakemberek számára. A kutatás azonban azt mutatja, hogy a regényben szereplő orvosi terminusok többsége ugyanazokat a fogalmakat nevezi meg, mint a tudományos szövegben, más szóval szemantikai struktúrájuk változatlan marad, megnevező funkciót töltenek be, és nem kapnak további jelentésárnyalatokat¹¹, tehát tágabb értelemben nem terminologizálódtak, például:

A mellkas védi a szívet és a tüdőt, <...> (425);

Ibn Szabur megkérte, hogy mesélje el, hogyan lehet megkülönböztetni a himlőt a kanyarótól (516);

– Hallottam már ilyen műtétről (110).

Más elbírálás alá esnek azok az esetek, amikor az orvosi terminusokat a regényben átvitt értelemben használják. Az ilyen terminusok már elvesztették kapcsolatukat a speciális fogalommal, szemantikai terjedelmük kibővült, és új átvitt jelentés alakult ki, más szóval ők

¹¹ Ezt a folyamatot egyes szerzők despecializációnak nevezik (lásd Куликова, Сальмина 2018: 58).

80

Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV

Medicinos terminai grožiniame tekste

terminologizálódjanak (lásd Куликова, Сальмина 2018: 58), azonban alig néhány ilyen eset fordult elő, például:

<...> hogy valamennyiüket ott a pestis kipusztítsa, <...> (312);

– A mecset és az állam ugyanabból az ürülékből őrlődik, <...> (596).

Másrészt azonban nem mondható, hogy a két mondatban használt orvosi terminusok ugyanolyan mértékű terminologizálódáson mentek volna keresztül. Az első mondatban a pestis terminus részben terminologizálódott vissza, orvosi jelentése még érzékelhető, a második mondatban azonban az ürülék terminus már teljesen terminologizálódott vissza.

A terminus a szépirodalmi műben nem valamiféle idegen test vagy elszigetelt lexikai egység; gyakran más szavak, nemterminusok veszik körül, amelyek hatással vannak szemantikai átalakulására és módosulására. A szépirodalmi mű kontextusa „epitetonokkal¹² ajándékozza meg” a terminusokat, amelyek megváltoztathatják a terminus szemantikai struktúráját, és további szemantikai konnotációkat kölcsönözhetnek neki (Бобырева 2016: 125; Маджаева 2020: 39).

A regényben az orvosi terminusokat gyakran nem önmagukban, hanem kontextuális partnereikkel – különféle leíró, értékelő melléknevekkel vagy melléknévi igenevekkel – együtt használják, amelyek tudományos szövegben nem fordulhatnának elő, például:

Eglstano istállóihoz teljesen kifulladva érkezett, oldalát éles szúrás hasogatta, és itt megpillantott egy ismeretlen idős asszonyt, aki egy újszülött csecsemőt pólyált (17);

Egyiket a másik után, késlekedés nélkül megvizsgálta a betegeket: <...> egy ostobán vigyorgó lányt, akinek a mellén undorító fekély volt, <...> (89);

– Megsérült a átkozott lábam (177);

<...> csak a hatalmas lázra és olyan rémes fejfájásra emlékezett, hogy az egész bőre rendkívül érzékennyé vált (414);

Ibn Sina azért hívta magához, hogy megerősítse az egyébként is nyilvánvaló rettenetes betegséget (429);

Éjszaka felmetszette az öreg nyugodt halálát, hogy megtudja, mi okozta, <...> (632).

A regényben az orvosi terminusokat más kontextuális partnerek – igék és azok függő partnerei, leggyakrabban határozószók – segítségével is élettel telítik, például:

A fájdalom újra beléhasított, először a hasába, de azonnal az elméjét és egész testét is átjárta, úgyhogy többé nem tudott állni (14);

A fájdalom mardosta elviselhetetlenül, ezúttal másféle, ismeretlen (15);

Ha a sugár bőséges, az azt jelenti, hogy a test kimossa és kiűzi a betegséget? (385);

<...> a pestis egyformán felfalja a lelkeket és a testeket is (411);

<...> látva, milyen villámgyorsan a betegség elragadja Ali Rásidot, <...> (412);

¹² Az a vélemény, hogy az epithetonok az értékelő funkció megvalósításának egyik legelterjedtebb módját jelentik (Лобанов 2008: 79).

Straipsniai / Articles

81

PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ

A láz azonban ismét összeszedte az erejét és támadásba lendült (412);

<...>, aztán a hasi fájdalom ismét dühösen emlékeztetett magára (608);

Ezzel egyidejűleg kiürítem a vizeletet, és megfigyeljük, vajon a betegség továbbterjed-e (695).

Az orvosi terminusok a szépirodalmi szövegben, az orvostudomány témájával kapcsolatban, képszerű hasonlat létrehozására szolgálnak. Itt a terminus kettős szerepet tölt be – vagy a hasonlat tárgya, vagy a hasonlat képi eleme. Így a hasonlatok két típusa különíthető el. Az első típusú hasonlatokban a tudományos fogalmat köznapi fogalom révén jellemzik; itt a tudományos fogalom sajátossága mintegy a háttérbe szorul, a második típusban pedig fordítva – a köznapi fogalmat tudományos fogalom révén jellemzik (Жидкова 2007: 87).

A regényben nem ritkák az első típusú hasonlatok összetételébe kerülő orvosi terminusok, leggyakrabban szervek vagy azok részei, például:

Szüléskor mindig saját nevének szentjéhez imádkozott, és Szent Ágota segített, de ezúttal az egész világ csupa megbocsátást nem ismerő fájdalom volt, a méhben lévő csecsemő pedig – akár egy hatalmas dugó (15);

Utána Rob a függöny mögé bevezetett egy zömök, kopaszodó férfit, akinek szemei olyan sápadtak voltak, mint a tej (108);

A belek rózsaszínűek voltak, mint egy festett húsvéti tojás, a vér élénkvörös (133);

Jó egy óra elteltével a hasizmokon keresztül érezte, ahogy a nagy, mintha szivacs lenne, nedves zöld␇sáv összehúzódik egy kis, kemény labdává (170);

<...> Robot ismét úgy üdvözölte a tengeri betegség, akár egy régi barát (307);

<...> kitapintotta a pulzus gyenge és hálószerű ütéseit, mint egy vergődő kismadár szárnycsapásait (412);

A has jobb oldala deszkakeménynek tűnt (459);

Tisztán látott néhány rózsaszínű tejcsatornácskát, amelyek a mellbimbónál egyesültek; olyanok voltak, mint a torkolatnál összefolyó folyóágak (511);

Amikor az állat rálépett, a felkarcsontja reccsenve tört el, mint egy kis ág, <...> (518);

Rob türelmesen dolgozott, felmetszve az izmokat, és úgy rajzolta le őket, mint a drótokat vagy a kötélnyalábokat (631);

Éjjel felboncolta az öreg maradványait, hogy megtudja, mi okozta ezt a nyugodt halált, és látta, hogy a szívet és a test alsó részét tápláló artéria elszáradt és összehúzódott, mint egy kóró (632);

<...> megrajzolta a beleket a kidudorodó hasban, mintha egy felfordított serleg volna, amely őrzi a benne növekvő életet (632);

Állkapcsai összezárultak, szája tele volt felhabzott nyállal, amely alig tudott áthatolni összeszorított fogai között, teste pedig megfeszült íjként ívelt – hasa felfelé domborodott, az ágyat csak a sarka és a feje érintette (674).

Olyan orvosi terminusokra is találtunk példát, amelyek frazeologizmusok részeként szerepelnek, például:

<...> még irigységből is gúnyolódott az elnökön, a királyi udvar orvosán, Draifildán, <...> (667),

82

Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV

Medicinos terminai grožiniame tekste

vagy más szemléletes kifejezések alkotóelemeiként, például: – Úgy látszik, az elmúlt néhány évben nem jártál a városban, amikor a himlőjárvány tombolt? (124); <...>, a dombon álló tanyára lovagoltak, ahol betegségszag terjengett – ott haldoklott Ostrik felesége, Ardisė (704).

Az utóbbi öt orvosi terminushasználati esetet áttekintve tehát felmerül a kérdés: állíthatjuk-e, hogy az itt említett valamennyi terminus determinologizálódott? Vajon például az éles (éles szúrás), üstökös (üstökös mellkas) és hasonló melléknevek, illetve az eszik (a pestis eszik), rátámad (a betegség rátámad) és hasonló igék kiiktatják-e a terminusok szúrás, mellkas, pestis, betegség denotátumait? Itt valószínűleg részleges determinologizációról, vagyis despecializációról beszélhetünk; másként fogalmazva: az orvosi terminusok, noha más, nem tudományos szférában is használatosak, speciális denotátumokat neveznek meg, azonban kontextuális partnereik környezetében egyszerűbben érthetők, mint szokásos funkcionálási környezetükben.

Tudományos szövegben az orvosi terminus nem helyettesíthető más szóval, kivéve az abszolút szinonímia eseteit, például a kariesz és fogszuvasodás, epilepszia és nyavalyatörés, csontváz és szkeleton, szívburok és perikardium esetét. A szépirodalmi szöveg más. Itt a terminus nagyobb szabadságot nyer, szemantikailag mozgékonyabbá válik.

A regényben az orvosi terminusokat néha a köznyelv más szavai vagy szókapcsolatai helyettesítik. Például a magzatvíz terminus helyett a saját óceánja szerepel, például:

Ágnesė a hasára tette a tenyerét, és érezte, ahogy a baba ficánkol, saját óceánjában lebegve a dereka között (13).

Bár a magzatvíz terminus is előfordul, például:

Anna Mária megszülése előtt és utána többször is elvetélt, de Jonathán és a kislány is könnyedén szabadult ki a testéből, amint elfolyt a magzatvíz, akár a sima magok, amelyeknek észre sem érzi az ember az átsiklását az ujjai között (15).

A férfi péniszét (lat. penis) szegnek, tárgynak nevezik, például:

<...> emlékezni fog arra, hogyan egyesíti őket férje forró és csodálatos szegje, amikor magába fogadja őt testének mélyére (506);

Ala tárgya, amely a szagérzékelés szempontjából mereven állt, mint egy pálcika, meglehetősen lekonyult, <...> (581), vagy eufemizmussal, például:

Valószínűleg ez összefüggött a körülmetélt hímvesszőjével (256);

A hímvessző kisebbnek és sötétebbnek tűnt Robénál (580).

A sebészeti szakorvost a sebész terminussal nevezik meg, de néha olyan képszerű kifejezésekkel helyettesítik, mint a csontok ismerője, a csontok és a végtagok helyreállítója, például:

<...> Rob ismét bejárta az egész kórházat, ezúttal azonban Dzsálál ul Dín hakim, a csontok és a végtagok helyreállítója mögött haladva; betegei kötelekkel körülfonva feküdtek, <...> (364);

Rob nem értette, de a csontok ismerője vidáman kacsintott (616);

Straipsniai / Articles

83

PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ

Az anatómiai és kezelési hibák ilyen sokasága miatt Dzsálál, a csontok ismerője, valódi vihart kavart volna (674).

A kicsinyítő képzők használatát a szépirodalmi szövegben az egyik stilisztikai eszköznek tekintik. Az ilyen képzőkkel ellátott terminusok az ilyen szövegben nemcsak a fogalom leírására használhatók, vagyis nem közvetítenek semmiféle értékelést, hanem bizonyos érzelmi árnyalatok kifejezésére is (lásd Маджаева 2020: 39; Ланьлян 2013: 181). Az ilyen képzők azonban nem befolyásolják a terminus jelentéstartalmát (Жидкова 2007: 86–87). A szóban forgó deminutív származékok többnyire ugyanazt a dolgot nevezik meg, mint alapszavaik, csupán a megnevezett dolog általában kisebb az alapszóval jelölt ugyanazon fajta dolognál (lásd Keinys 2005 [1975]: 65).

A vizsgált regényben is előfordulnak kicsinyítő képzős orvosi terminusok. Az ilyen terminusoknak nincsenek különösebb többletkonnotációik, például:

William Stuart elvesztette étvágyát, arca egyre hegyesebbnek tűnt, szemei pedig nagyobbak lettek (210);

– Tüszős mandulagyulladás – mondta végül Feraton, miközben apja sötétvörös torkában fehér sebecskékre mutatott (26);

Ezúttal új, az ágyékában kinőtt daganatocskákat mutatott (243);

A főorvos szerint az először kialakuló csomócska kis szívvé alakul; aztán megjelenik egy második csomócska, ebből fejlődik ki a máj; a harmadik szakaszban kialakul az összes többi fontos szerv (508);

Kezelnie kellett egy embert, akinek a nyakába szamár harapott, nem egy kelést felvágott, helyretette a kificamodott csuklót, és a törött ujj csontocskáit is visszahelyezte (673).

Amint már írtuk, a regényben az orvosi terminusokat többnyire közvetlen terminológiai jelentésükben használják, mindössze néhány orvosi terminus metaforikus használatára került sor. A regényben a fertőző betegség pestis a pestis terminus közvetlen jelentése mellett átvitt értelmű terminussal, a fekete halállal is megnevezhető, amely képszerűséget és elevenséget kölcsönöz a szövegnek, például:

<…> a főorvos kijelentette, hogy őket Anšánba küldi, hogy a fekete halál ellen küzdjenek, <…> (397);

Mivel a fekete halált a levegő útján terjedő, valamint a rothadás gőzei által terjesztett fertőzés okozhatja, úgy vélem, hogy a betegek és az egészségesek közelében egyaránt minél nagyobb illatosfák-máglyákat kell rakniuk (397);

<…> baljósan kitört fekete halál idején az öt, betegeket ápoló orvos közül négy maga is megfertőződött és meghalt (401);

<…>, a lehető leggyorsabban kivittük azokat a holttesteket a városon kívülre és elégettük, de már túl késő volt, a fekete halál hozzánk is eljutott (403);

Ugyanez mondható el a halál terminusról is, amelyet néhány esetben szemléletes animisztikus metafora helyettesít, például:

Megpróbál túljárni az átkozott fekete lovag eszén (582);

84

Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV

Medicinos terminai grožiniame tekste

És felismerte, hogy miközben az átkozott Fekete Lovaggal küzd, azért harcol, hogy ő maga túléljen (665).

A tudományos orvosi szövegekben szokásos a terminusok mellett latin megfelelőiket is feltüntetni. A regényben is előfordult ilyen tudományos betét: egy szerv magyar megnevezése mellett annak latin megfelelője is szerepelt, például:

Ezt minden mészáros tudja, mert naponta látja, hol vannak a vesék, látja a minden egyes vesétől a húgyhólyagba vezető húgyvezetéket (az úgynevezett ureter^¹³), ezért az ilyen anatómiát vizsgálva megérti rendeltetésüket és működésüket (385).

A regényben használt orvosi terminusok többsége világos az orvosi képzettséggel nem rendelkező olvasó számára is. Szerzőjük rendszerint nem magyarázza őket. Ha pedig mégis magyaráz egy terminust, akkor többnyire egyszerűen, köznyelviesen, ugyanakkor kifejezően teszi, például:

A szív vért pumpáló szivattyú (566).

Az egyik mód, ahogyan a szerző a szépirodalmi szövegben megmagyarázza az olvasó számára az ismeretlen terminusokat, a homályos terminus jelentésének tisztázása a mellette álló más terminusok alapján, amelyek maguk többé-kevésbé világosak (lásd Camoxина 2011: 165).

A regényben néhány kölcsönzött orvosi terminust szinonimákkal, azaz magyar megfelelőikkel magyaráznak, például:

Ezért a régi perzsa orvosok ezt a betegséget nazul-i-ab néven nevezték, másképpen „a vizek folyásának”. Ez az elnevezés később „vízkórsággá”, vagyis szürkehályoggá egyszerűsödött (362–363);

Rob kényelmetlenül érezte magát, amikor eszébe jutott az opistotonusban meghalt lovász,<...> (674);

<...>; ez opistotonus, visszafelé irányuló görcs volt (674).

Előfordult néhány tucat olyan orvosi terminus vagy összetett orvosi terminuselem, amely az átlagolvasó számára nem feltétlenül világos, a szerző azonban nem magyarázza meg őket, ami titokzatosságot kölcsönöz az elbeszélésnek, például:

– Átmeneti jellegű supuratyvus gyulladás (26);

Távozásakor egy kis üvegcsét hagyott hátra folyékony kalomel és nádparázs keverékével <...> (26);

A Borbélynak porcsin kellett; különleges szerrel leöntve csillapította és enyhítette a lázat (99);

Le tudom vágni a sérült ujjat, hogy a bigé minél tisztességesebben nézzen ki (184);

Tanulmányai végére mindenki képes lesz flebotómiát végezni, kauterezni, bemetszeni az artériákat és eltávolítani a hályogot (193);

<...> a beleiben bubó van (194);

^¹³ Dőlt betűvel szedve az eredetiben.

Straipsniai / Articles

85

PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ

<…> a szív; ez úgy működik, mint egy állandóan összehúzódó ököl, amely szisztolé alatt kipréseli a vért, majd elernyed, és diasztolé alatt ismét megtelik vérrel (495); Három egymást követő napon meglátogatta őket, adott nekik verebszőlőt, szagapént és Ibn Sina-féle pépeket is, de semmilyen hatást nem látott, <…> (574); Kasim vörösborába ópiumot és buingót szórva a beteghez sietett (618); Perforáló hasi panaszt hat esetben figyeltek meg, valamennyi beteg meghalt (630); Éppen az az időszak volt, amikor pusztítani kezdett a krupp, és Robnak most jól jöttek volna a perzsa gyógyszeranyagok <…> (669).

A regény központi orvosi terminusának a orvost tekinthetjük. Egyébként ez a regény címében is szerepel. Ezt a terminust használják a leggyakrabban – több mint 300 előfordulását számolták össze (a regényben szereplő többi orvosi terminus előfordulási számát lásd az 1. táblázatban). Az orvos kontextuális partnerei kettős – többnyire pozitív és negatív – konnotációjú szavak, például:

<…> ezért a gyengeség egy pillanatában valódi orvost hívott <…> (25); <…> – Csak az a baj – mérgelődött –, hogy egy ilyen okos orvosnak sehogy sem sikerül segítenie megszabadulnom a csont- és ízületi fájdalomtól, <…> (175); Rob homályosan visszaemlékezett, hogy a Borbély a híres Adolescentoli <…> orvosról beszélt (191); Talán van valahol egy nagy orvos, aki segíthet rajta (238); <…>, de ő csodálatos orvos, <…> 420); <…>, tiszteletre méltó és virágzó orvos, <…> (423); – kiváló orvos vagy, Jese, <…> (446);

De becsületes és tisztességes vagy, és még kivételes orvos is (490); <…> a híres orvossá válás legjobb módja – megnyerni a csatírt (495); Ibn Sina a keleti és nyugati kalifátusok legkiválóbb orvosa volt, <…> (513); A legnagyobb és legcsodálatosabb orvos, akivel az egész világon nincs egyenlő (637); Végül mindketten megértették, hogy az uralkodó nem fog tenni semmit, noha az orvosok hercegek hercege – kiváló ember, Karim pedig a sah kedvence volt (590);

<…> a kapuőr Ibn Sinának a herceg-orvos iránt szokásos tiszteletét tanúsította, <…> (590); <…> E nyomorult kisemberek fölött – pufók arcú, fennhéjázó orvosok, akik a nemesekkel törődnek, mert úgy nyúzzák le őket, mint senki más (66); Mindenki azt mondja, hogy ez a tudomány semmire sem jó, akik pedig elvégezték – hitvány orvosok (109); Természetesen a zsidók között is akadtak igazi tökfilkók, akik később közönséges orvosokká váltak, <…> (514); Hallottam, hogy a varázsló orvos úgy befolyásolhatja a beteget, hogy hab tör elő a szájából, és úgy megmerevedik, mintha halott volna (674).

Az ilyen kontextuális partnerek közegében ellentétes nézetek rajzolódnak ki az orvosi hivatásról azokban a távoli időkben.

86

Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV

Medicinos terminai grožiniame tekste

1. TÁBLÁZAT. Az orvosi terminusok előfordulásainak száma a regényben

Orvosi terminus | Előfordulások száma orvos | 384 beteg | 202 kórház | 64 betegség, test, borbély sebész | 61 orvostudomány | 56 fájdalom | 50 gyógyszer | 42 kéz | 38 vér | 37 has | 36 seb | 33 szem | 32 pestis | 31 sebész | 30 csont, láb | 25 bőr, láz | 24 kezelés | 20... | kevesebb mint 20

Összegzésképpen egyetérthetünk azzal a gondolattal, hogy a művészi orvosi diskurzus nem nélkülözheti azokat a terminusokat, amelyek érdekesebben és mélyebben tárják fel az orvosi szakember szakmai és nyelvi világának képét (Маджаева 2020: 39), továbbá pontosabban, realisztikusabban és meggyőzőbben.

Bár a kutatás egyetlen forrás alapján készült, mégis kirajzolódtak az orvosi terminus szépirodalmi szövegbeli működésének bizonyos alapvető tendenciái. Ezeket a további, ebbe az irányba mutató kutatások megerősíthetik vagy megcáfolhatják, kiegészíthetik vagy módosíthatják.

ÖSSZEFOGLALÓ KÖVETKEZTETÉSEK

1. Az orvosi terminusok szükségességét, megjelenését és elkerülhetetlen voltát a szépirodalmi műben a mű témája határozza meg. Az orvosi terminusokat a Gydytojas. Avicenos mokinys című regényben leggyakrabban különféle orvosi helyzetek leírásakor használják, amelyek feltárják az orvosok mindennapi munkáját és annak sajátosságait. Az orvosi terminusok

Straipsniai / Articles

87

PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ

tudományos sugallatosságot és realisztikusságot kölcsönöznek az elbeszélésnek. Szakmai, orvosi környezetet teremtenek és jellemeznek, így az író eszmei elképzelésének megvalósítását szolgáló eszközzé, az elbeszélt történelmi korszak – a középkor – egészségügyi és orvosi viszonyainak tükröződésévé válnak.

2. Négy fő mikrokontextust különítettünk el a regényben, amelyekben orvosi terminusokat használnak: a betegek vizsgálata és fizikai állapotuk leírása, a betegségek, kóros állapotok és tüneteik jellemzése, műtétek és egyéb orvosi manipulációk és beavatkozások leírása, valamint az anatómiai ismeretek közvetítése.

3. A regényben használt orvosi terminusok két csoportját különítettük el: a valódi (tudományos) orvosi terminusokat, amelyek főként anatómiai és klinikai fogalmakat neveznek meg, valamint a nem valódi orvosi terminusokat, vagyis a pszeudoterminusokat, amelyek csak megközelítőleg jelölik az orvosi fogalmakat. Ez utóbbiak szintén jelentős szerepet játszanak a regényben, mivel tükrözik a bemutatott korszakot, amikor a legtöbb betegséget még nem azonosították, ezért leíró módon jellemezték őket; például a vakbélgyulladást (appendicitist) a regény a következőképpen nevezi: oldalpanasz, hasi panasz, hasi baj, hasbetegség, a vastagbél betegsége, oldalbetegség, hasi oldalpanasz, hasi oldalbetegség.

4. A terminusok szempontjából a regényben használt orvosi terminusok 7 legfontosabb csoportot alkotnak: az emberi test részei, szervei és azok részei, betegségek, kóros állapotok és tüneteik, gyógyszerek, gyógyászati anyagok és kötszerek, gyógyászati készülékek, eszközök és műszerek, a gyógyítási folyamatban részt vevő személyek, gyógyintézmények és helyiségek, orvosi eljárások, manipulációk és beavatkozások. Így elmondható, hogy az író az orvosi terminológia teljes arzenálját tárja az olvasó elé.

5. A tudományos szöveggel ellentétben, amelyben a terminus egyfunkciós, a szépirodalmi szövegben többfunkciós.

5.1. Az orvosi terminusok regénybeli fő funkciója a nominális (megnevező) funkció, vagyis leggyakrabban közvetlen, terminológiai jelentésükben használják őket, akárcsak a tudományos szövegben, és nincsenek további érzelmi, értékelő stb. árnyalataik, más szóval stilárisan semlegesek.

5.2. Az orvosi terminusok regénybeli másik fontos funkciója a képi funkció, vagyis a terminusok segítenek megteremteni az orvos mindennapi munkájának élethű képeit.

5.3. Az orvosi terminusok többsége világos és érthető a nem orvosi végzettségű olvasó számára. Csak néhány nem egyértelmű orvosi terminussal találkoztunk. Ebben az esetben az ilyen terminusok megismerő funkciót töltenek be, mivel jelentésük tisztázása új orvosi információkhoz segít hozzá.

5.4. Viszonylag kevés olyan orvosi terminus található a regényben, amely érzelmi–expresszív, vagyis a szépirodalmi stílusú szövegek legfontosabb funkcióját tölti be. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a funkció csak akkor jellemző rájuk, amikor a terminusokat a szövegben nem önmagukban, hanem kontextuális partnereikkel – különféle jellemző, értékelő melléknevekkel és melléknévi igenevekkel – együtt használják. Az orvosi terminusokat különösen személyessé és életszerűvé teszi

88

Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV

Medicinos terminai grožiniame tekste

olyan igék, amelyeknek maguknak is vannak alárendelt kontextuális partnereik (leggyakrabban határozószók). Előfordulnak olyan orvosi terminusok is, amelyek többnyire szerveket vagy azok részeit nevezik meg, és olyan szemantikai stilisztikai eszközök összetételébe illeszkednek, mint a hasonlatok.

5.5. Megemlítendő az orvosi terminusok egy további funkciója – az oktató funkció. Az orvosi terminusok, amelyek koherensen beépülnek a szépirodalmi szövegbe, és a képek és érzelmek világának elválaszthatatlan részévé válnak, emellett az orvostörténeti ismereteket is közvetítik az olvasónak, illetve elmélyítik azokat, továbbá szakmai szempontból gyarapítják műveltségét.

6. Az elvégzett kutatás lényegében cáfolja azt az állítást, miszerint a terminus, amikor a számára szokatlan környezetbe (szépirodalmi szövegbe) kerül, terminologizáció-vesztésen megy keresztül. E jelenség megnyilvánulásai a vizsgált regényben – néhány metaforizációs esetet kivéve – ritkák, mivel az orvosi terminusok többnyire pontosan nevezik meg a fogalmakat, anélkül hogy elveszítenék terminológiai jelentésüket, vagyis megőrzik átlátható szemantikai struktúrájukat. Valamivel gyakoribbak a részben terminologizáció-vesztett, illetve despecializálódott orvosi terminusok.

ŠALTINIS

Noah Gordon. Gydytojas. Avicenos mokinys. Iš anglų kalbos vertė Leonas Judelevičius, Vilnius: Alma littera, 2020.

LITERATŪRA

Gaivenis Kazimieras 1997: Termin izacija ir determin izacija. – Terminologija 4, 4–7. Prieiga internete: http://journals.lki.lt/terminologija/article/view/804/895.

Gaivenis Kazimieras 2002: Lietuvių terminologija: teorijos ir tvarkybos metmenys, Vilnius: LKI leidykla.

Humbert-Droz Julie, Pict ion Aurélie, Condamines Anne 2019: How to build a corpus for a tool-based approach to determinologisation in the field of particle physics. – Research in Corpus Linguistics 7, 1–17. DOI 10.32714/ricl.07.01. Prieiga internete: https://archive-ouverte.unige.ch/unige:126482.

Keinys Stasys 2005 [1975]: Priesaginė lietuviškų terminų daryba. – Dabartinė lietuvių terminologija, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla, 21–76.

Kvašytė Regina 2005: Mokomasis terminologijos žodynėlis, Šiauliai: VšĮ Šiaulių universiteto leidykla.

Mincu Eugenia 2018: Sistemul terminologic medical: modelare și remodelare. – Philologia LX, 30–36. Prieiga internete: https://ibn.idsi.md/sites/default/files/image/file/30-36.pdf.

Straipsniai / Articles

89

PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ

Mitkevičienė Asta 2020: Terminai internetinėje žiniasklaidoje (žvalgomasis tyrimas). – Terminologija 27, 108–127.

Pikčilingis Juozas 1971: Lietuvių kalbos stilistika 1, Vilnius: Mintis.

Riaubaitė Šarūnė 2016: „Gydytojas. Avicenos mokinys“ nukels į paslaptingus XI amžiaus pasaulius. Prieiga internete: https://www.15min.lt/kultura/naujiena/literatura/gydytojas-avicenos-mokinys-nukels-i-paslaptingus-xi-amziaus-pasaulius-286-722622?copied).

Salamakha M. Ya. 2017: Secondary Nomination as the Way of English Environmental Term-Formation. – Science and Education a New Dimension. Philology V (32), Issue: 122, 70–73. Prieiga internete: https://seanewdim.com/uploads/3/4/5/1/34511564/m.va_salamakha_secondary_nomination_as_the_way_of_english_environmental_term-formation.pdf.

Župerka Kazimieras 1983: Lietuvių kalbos stilistika, Vilnius: Mokslas.

Župerka Kazimieras 2000: Kalbotyros terminai publicistikoje. – Darbai ir dienos 24, 75–182. Prieiga internete: http://donelaitis.vdu.lt/publikacijos/zuperka.

Багиян Александр Ю. 2014: Детерминологизация как результат размытости границ между специальной и общеупотребительной лексикой. – Филологические науки. Вопросы теории и практики 7–2(37), Тамбов: Грамота, 28–33. Prieiga internete: https://elibrary.ru/download/elibrary_21587875_75452096.pdf.

Баранова Ирина А. 2010: Литература и медицина: трансформация образа врача в русской литературе XIX века. – Вестник Самарской гуманитарной академии. Серия: Философия. Филология 2(8), Самара: Самарская гуманитарная академия, 186–194. Prieiga internete: https://elibrary.ru/download/elibrary_16753803_39260384.pdf.

Беглова Елена И. 2018: Детерминологизация как лексический процесс в русском литературном языке конца XX–XXI вв. – Русский язык в славянской межкультурной коммуникации. Сборник научных трудов по итогам международной научной конференции, посвящённой 75-летию со дня рождения доктора филологических наук, профессора К. А. Войловой, отв. ред. О. В. Шаталова, Москва: Московский государственный областной университет, 30–35. Prieiga internete: https://elibrary.ru/download/elibrary_35148088_93354318.pdf.

Бобырева Наталья Н. 2016: Художественные функции шахматной терминологии в романе В. Набокова „Защита Лужина“. – Филология и культура 4(46), Казань: Казанский (Приволжский) федеральный университет, 123–128. Prieiga internete: https://elibrary.ru/download/elibrary_27530703_10169961.pdf.

Бычкова Ольга Н. 2011: Детерминологизация как функционально-коммуникативная трансформация термина. – Язык. Текст. Дискурс 9, Ставрополь:

90

Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV

Medicinos terminai grožiniame tekste

Северо-Кавказский федеральный университет, 458–462. Prieiga internete: https://elibrary.ru/download/elibrary_21188095_19170510.pdf.

Воскресенская Любовь И. 2012: Роль терминов в заголовках произведений на английском языке. – Омский научный вестник 5(112), Омск: Омский государственный технический университет, Омский государственный университет путей сообщения, 137–141. Prieiga internete: https://www.elibrary.ru/download/elibrary_18425202_27156197.pdf.

Воскресенская Любовь И. 2015: Социолингвистические функции научно-технических терминов в романе А. Кронина „Цитадель“. – Филологические науки. Вопросы теории и практики 1–2(43), Тамбов: Грамота, 45–48. Prieiga internete: https://elibrary.ru/download/elibrary_22662412_94875924.pdf.

Воскресенская Любовь И. 2016: Семантическое и функциональное тождество технических терминов в научном и художественном дискурсе. – Омские социально-гуманитарные чтения. Материалы IX Международной научно-практической конференции. Министерство образования Омской области; Омское отделение Российского общества социологов; Омский государственный технический университет, Омск: Омский государственный технический университет, 352–356. Prieiga internete: https://elibrary.ru/download/elibrary_26729900_54089181.pdf.

Воскресенская Любовь И. 2017: Полифункциональность научно-технических терминов в англоязычной художественной литературе. – Омские социально-гуманитарные чтения 2017. Материалы X Международной научно-практической конференции, отв. ред. Л. А. Кудринская, Омск: Омский государственный технический университет, 259–263. Prieiga internete: https://www.elibrary.ru/download/elibrary_29667141_69625222.pdf.

Гаврилова Инеса А., Клестер Анна М. 2020: Терминологизация, детерминологизация и ретерминологизация специализированного слова (на примере немецких специализированных языков). – Язык науки и техники в современном мире. Материалы IX Международной научно-практической конференции, Омск: Омский государственный технический университет, 24–30. Prieiga internete: https://elibrary.ru/download/elibrary_44079928_28878304.pdf.

Глазкова Валерия С. 2008: Функционально-стилистические особенности терминов в художественной литературе (на примере романа Е. Замятина „Мы“). Prieiga internete: https://urok.1sept.ru/articles/511969.

Головина Елена В. 2019: Семантические особенности специальной лексики в произведении “The moons is a harch mistress” Р. Хайнлайна. – Филологические науки. Вопросы теории и практики 12(1), Тамбов: Грамота, 93–98. Prieiga internete: https://elibrary.ru/download/elibrary_36690274_39548776.pdf.

Straipsniai / Articles

91

PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ

Головина Елена В., Солдатенко Анна Е. 2018: Модель семантического пространства термина в художественном тексте. – Филологические науки. Вопросы теории и практики 3–1(81), Тамбов: Грамота, 88–91. Prieiga internete: https://elibrary.ru/download/elibrary_32520059_86549661.pdf.

Даниленко Валерия П. 1977: Русская терминология: опыт лингвистического описания, Москва: Наука.

Жидкова Юлия Б. 2007: Функционирование медицинских терминов в рассказах А. П. Чехова. – Вестник Воронежского государственного университета. Серия: Лингвистика и межкультурная коммуникация 2–2, Воронеж: Воронежский государственный университет, 84–88. Prieiga internete: https://elibrary.ru/download/elibrary_12051840_12306802.pdf.

Жидкова Юлия Б. 2008: Функционирование медицинской терминологии в художественных произведениях русских писателей XIX – начала XXI веков (на материале прозы А. П. Чехова, В. В. Вересаева, М. А. Булгакова, Ю. П. Германа, В. П. Аксенова, Л. Е. Улицкой): автореферат диссертации на соискание ученой степени кандидата филологических наук, Воронеж: Воронежский государственный университет. Prieiga internete: https://dlib.rsl.ru/viewer/01003444836#?page=1.

Кириллова Александра И. 2019: К проблеме детерминологизации военной лексики. – Донецкие чтения 2019: образование, наука, инновации, культура и вызовы современности. Материалы IV Международной научной конференции, под общей редакцией проф. С. В. Беспаловой, Донецк: ДонНУ, 62–64. Prieiga internete: https://elibrary.ru/download/elibrary_42426197_28437478.pdf.

Константинова Олена В. 2019: Семантична деривація і процеси детермінологізації англійських та українських фінансових термінів. – Семантична деривація лексики в аспекті міжмовних досліджень: колективна монографія, кол. авт., голов. ред. О. В. Дем’янчук, Рівне: РДГУ, 82–89. Prieiga internete: http://repository.rshu.edu.ua/id/eprint/469/1/Константинова%200.%20В.pdf.

Куликова Ирина С., Салмина Диана В. 2018: Лингвистические термины за рамками специального текста (на примере термина междометие). – Известия Южного федерального университета. Филологические науки 2, Ростов-на-Дону: Южный федеральный университет, 56–66. Prieiga internete: https://elibrary.ru/download/elibrary_35154516_37819802.pdf.

Лобанов Сергей В. 2008: Реализация функции оценки научным термином в художественном тексте. – Иностранные языки в высшей школе 6, Рязань: Рязанский государственный университет имени С. А. Есенина, 77–82. Prieiga internete: https://elibrary.ru/download/elibrary_16822634_51091287.pdf.

92

Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV

Medicinos terminai grožiniame tekste

М а д ж а е в а С а н ь я И. 2020: Медицинские термины в неспециальной литературе. – Вестник Южно-Уральского государственного университета. Серия: Лингвистика 17(1), Челябинск: Южно-Уральский государственный университет (национальный исследовательский университет), 37–41. Приeга internetе: https://elibrary.ru/download/elibrary_42411942_30877816.pdf.

М а т в е е в а О л ь г а В. 2012: Частотность употребления медицинских терминов как показатель жанровой принадлежности текста. – Наука и современность 15–2, Новосибирск: Общество с ограниченной ответственностью „Центр развития научного сотрудничества“, 146–151. Приeга internetе: https://elibrary.ru/download/elibrary_20818590_32524392.pdf.

М у х а м е д ж а н о в а А л и н а М. 2015: Термины и терминологические словосочетания как источник образности в произведениях М. Шолохова. Известия Южного федерального университета. Филологические науки 4, Ростов-на-Дону: Южный федеральный университет, 168–176. Приeга internetе: https://elibrary.ru/download/elibrary_25032136_78897683.pdf.

Н е м ы к а А н н а А. 2015: Термины в языке художественной литературы. – Русский язык и литература в пространстве мировой культуры. Материалы XIII Конгресса МАПРЯЛ: в 15 томах, Санкт-Петербург: Международное некоммерческое партнерство преподавателей русского языка и литературы „МАПРЯЛ“, 179–183. Приeга internetе: https://elibrary.ru/download/elibrary_28429356_52144601.pdf.

Н е м ы к а А н н а А., П е ш к о в А н а т о л и й Н. 2015: Термины в языке художественной: теоретический, функциональный и лингводидактический аспекты. – Историческая и социально-образовательная мысль 7(5–2), Краснодар: Негосударственное образовательное частное учреждение дополнительного профессионального образования „Кубанская многопрофильная Академия подготовки, переподготовки, повышения квалификации специалистов“, 250–253. Приeга internetе: https://elibrary.ru/download/elibrary_24103946_57412545.pdf.

П о н а м а р е н к о И р и н а Н., У в а р о в а И р и н а В. 2016: Медицинский термин в неспециальном дискурсе. – Казанская наука 3, Казань: Общество с ограниченной ответственностью „Рашин Сайнс“, 95–97. Приeга internetе: https://elibrary.ru/download/elibrary_25905942_82586343.pdf.

П о п о в а Л а р и с а Г., Г а м о в А н т о н Н. 2019: Особенности функционирования военных терминов в англоязычной военной прозе XX века. – Вестник Адыгейского государственного университета. Серия 2: Филология и искусствоведение 1(232), Майкоп: Адыгейский государственный университет, 92–99. Приeга internetе: https://elibrary.ru/download/elibrary_39154204_73968942.pdf.

Straipsniai / Articles

93

PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ

Потапова Ольга Е. 2020: Функционирование терминов в художественном тексте. – Научный аспект 8(2), Самара: Аспект, 993–996. Prieiga internete: https://na-journal.ru/2-2020-filologiya-lingvistika/2272-funkcionirovanie-terminov-v-hudozhestvennom-tekste.

Прокопова Майя В. 2013: Терминологические маркеры языка детективной прозы и их трансформация в художественном тексте. – Филологические науки. Вопросы теории и практики 5–2(23), Тамбов: Грамота, 168–172. Prieiga internete: https://elibrary.ru/download/elibrary_18952737_79837014.pdf.

Рахимова Динара И. 2017: Игровая терминология в художественном и профессиональном дискурсах (на материале произведений В. В. Набокова, А. Е. Карпова, А. Б. Рошаля). – Филология и культура 3(49), Казань: Казанский (Приволжский) федеральный университет, 66–70. Prieiga internete: https://elibrary.ru/download/elibrary_30543314_54400918.pdf.

Ремпель Елена А. 2015: Медицинская тема в творчестве А. П. Чехова. – Бюллетень медицинских интернет-конференций 5(1), Саратов: Наука и инновации, 34–35. Prieiga internete: https://elibrary.ru/download/elibrary_22860208_58357369.pdf.

Самохина Анна А. 2011: Сравнение частотности употребления стилистически маркированных и стилистически нейтральных терминов в художественном тексте. – Известия Российского государственного педагогического университета им. А. И. Герцена 131, Санкт-Петербург: Российский государственный педагогический университет им. А. И. Герцена, 205–213. Prieiga internete: https://elibrary.ru/download/elibrary_17261420_47619607.pdf.

Самохина Анна А. 2011: Стратегии авторского объяснения терминов в художественном тексте. – Вестник Ленинградского государственного университета им. А. С. Пушкина 7(4), Санкт-Петербург: Ленинградский государственный университет им. А. С. Пушкина, 158–166. Prieiga internete: https://www.elibrary.ru/download/elibrary_24131898_48720986.pdf.

Самохина Анна А. 2011: Теоретические аспекты функционирования термина в художественном тексте. – Вестник Ленинградского государственного университета им. А. С. Пушкина 1(4), Санкт-Петербург: Ленинградский государственный университет им. А. С. Пушкина, 167–176. Prieiga internete: https://elibrary.ru/download/elibrary_17850198_23662545.pdf.

Сергеева К. Е. 2018: Стилистическая функция терминов в художественном произведении. – Язык и мир изучаемого языка. Сборник научных статей, ред. совет А. А. Зарайский, Е. А. Елина, С. П. Хижняк, Саратов: Саратовский социально-экономический институт (филиал) федерального государственного бюджетного

94

Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV

Medicinos terminai grožiniame tekste

образовательного учреждения высшего образования „Российский экономический университет им. Г. В. Плеханова“, 291–293. Prieiga internete: https://elibrary.ru/download/elibrary_35002098_86134927.pdf.

Середюк Ирина В. 2013: Типологія детермінологізації англомовних філософських термінів. – Термінологічний вісник 2(2), 150–156. Prieiga internete: http://dspace.nbuv.gov.ua/bitstream/handle/123456789/51305/26-Sered%20uk.pdf?sequence=1.

Синелева Анастасия В. 2020: Специальная лексика в романе В. Дудинцева „Белые одежды“. – Вестник Нижегородского университета им. Н. И. Лобачевского 1, Нижний Новгород: Национальный исследовательский Нижегородский государственный университет им. Н. И. Лобачевского, 193–199. Prieiga internete: https://elibrary.ru/download/elibrary_42606022_45456674.pdf.

Смирнова Галина Ю. 2012: Математические термины в нематематических контекстах. – Вестник Санкт-Петербургского университета. Серия 9. Филология. Востоковедение. Журналистика 1, Санкт-Петербург: Санкт-Петербургский государственный университет, 158–164. Prieiga internete: https://elibrary.ru/download/elibrary_17671603_45290505.pdf.

Собянина Валентина А. 2011: К вопросу о детерминологизации лексики в современном немецком языке. – Вестник Московского городского педагогического университета. Серия: Филология. Теория языка. Языковое образование 1(7), Москва: Московский городской педагогический университет, 22–30. Prieiga internete: https://elibrary.ru/download/elibrary_17673381_64122445.pdf.

Суперанская Александра В., Подольская Наталия В., Васильева Наталия В. 1989: Общая терминология: вопросы теории, Москва: Наука.

Тамбиева Зухра Ю., Текеева Залина Н. 2019: Использование медицинских терминов в художественной литературе английского языка. – Проблемы современного педагогического образования 62–3, Ялта: Гуманитарно-педагогическая академия (филиал) Федерального государственного образовательного учреждения высшего образования „Крымский федеральный университет имени В. И. Вернадского“, 236–240. Prieiga internete: https://elibrary.ru/download/elibrary_37035746_73337228.pdf.

Татаринов Виктор А. 2006: Общее терминоведение: энциклопедический словарь, Москва: Московский Лицей.

Шамсеева Гульнара X. 2018: Юридические „вкрапления“ в тексте художественного произведения и их функциональная значимость (на примере романа Сидни Шелдона („Rage of angels“). – Ученые записки Казанского юридического института МВД России 3(6), Казань: Казанский юридический

Straipsniai / Articles

95

PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ

институт МВД РФ, 116–119. Prieiga internete: https://elibrary.ru/download/elibra-ry_36424843_50356576.pdf.

Эфендиева Росина А., Дзасежева Лариса Х., Хутова Элла Р. 2015: Особенности функционирования научных терминов в художественных произведениях. – Филологические науки. Вопросы теории и практики 12–4(54), Тамбов: Грамота, 217–223. Prieiga internete: https://elibrary.ru/download/elibra-ry_25069545_70563180.pdf.

Якунина Татьяна И. 2018: Лексико-семантическая классификация терминов и их роль в формировании художественного текста (на материале романа Майкла Ондатже „Английский пациент“). – Мир науки, культуры, образования 2(69), Горно-Алтайск: Редакция научного международного журнала „Мир науки, культуры, образования“, 576–578. Prieiga internete: https://elibrary.ru/download/elibra-ry_34904510_70391518.pdf.

Янь Ланьлань 2013: Термины изобразительного искусства в художественном тексте (повесть Н. В. Гоголя „Портрет“). – Вестник Московского университета. Серия 9: Филология 3, Москва: Московский государственный университет им. М. В. Ломоносова, 179–184. Prieiga internete: https://elibrary.ru/download/elibra-ry_20289438_92432839.pdf.

Medical Terms in a Fictional Text

SUMMARY

The article addresses medical terms in Noah Gordon’s novel The Physician, reveals the features of their functioning in the fictional text and the functions performed by them.

The need and occurrence of medical terms in fiction are determined by the theme of the work of fiction. Concerning the novel under analysis, medical terms are usually used to describe various medical situations revealing the daily routine and specificity of the physician’s job. They create a professional, medical, environment and characterise it, becoming the means of bringing the writer’s idea to life and a reflection of the healthcare and medical situation of the historical epoch – the Middle Ages – described in the novel.

Four major micro-contexts of the novel in which medical terms are used were distinguished: patients’ examination and determination of their physical condition, description of diseases, conditions and their symptoms, operations and other medical manipulations and interventions, presentation of knowledge in the field of anatomy.

96

Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV

Medicinos terminai grožiniame tekste

Medical terms were classified into two groups: proper (scientific) medical terms, which mainly nominate anatomical and clinical concepts, and improper medical terms, or pseudo-terms, which indicate medical concepts to some degree only.

Thematically, the medical terms used in the novel make up seven major groups: parts of the human body, organs and their parts; diseases, conditions and their symptoms; medications, medicinal substances and dressings; medical equipment, tools and instruments; people involved in the treatment process; medical institutions and facilities; medical procedures, manipulations and interventions. In other words, the writer provides the reader with the massive stock of medical terms.

The medical term demonstrates multifunctionality in the fictional text.

The principal function played by medical terms in the novel is nominative, i.e. they are usually used in their direct meaning in the manner identical to a scientific text and have no additional emotional, evaluative, etc. shades; in other words, they are stylistically neutral.

The medical terms used in the novel help in creating realistic images of the physician’s daily life, i.e. they play a visual function.

Most of the medical terms are clear and understandable to the reader without any medical background. The clarification of the meaning of unfamiliar medical terms helps the reader to get new medical information, playing an informative function.

In the novel, the medical terms, which are accompanied by descriptive and evaluative adjectives and particles, personifying and vivifying verbs and which form comparisons, idioms and other vivid expressions, perform an emotional-expressive function. They make up an integral part of the work of fiction as the world of artistic images and emotions.

The medical terms used in the novel provide the reader with the knowledge of medical history or enhances the said knowledge and benefits the reader professionally, i.e. they play an educational function.

As soon as the medical term gets into a non-typical environment (a fictional text), it usually nominates the same specific denotatum as in a scientific text; in other words, it does not undergo full terminologization. Partly terminologized medical terms are slightly more common in the novel.

Įteikta 2021 m. balandžio 7 d.

PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ

Lietuvių kalbos institutas

Petro Vile išio g. 5, LT–10308 Vilnius, Lietuva

[email protected]

Straipsniai / Articles

97