A 21. Nemzetközi Szaknyelvi Konferencia: „Interdiszciplináris tudásalkotás: a szaknyelvi kutatás kihívásai”

ASTA MITKEVIČIENĖ

Litván Nyelvi Intézet

2017. június 28–30-án immár 21. alkalommal rendezték meg a kétévente tartott nemzetközi „Szaknyelvi Konferenciát” (“Conference on Language for Specific Purposes”), amely négy évtizede e terület kutatóinak egyik legfontosabb rendezvénye a világon. Az idei konferencia témája „Interdiszciplináris tudásalkotás: a szaknyelvi kutatás kihívásai” (“Interdisciplinary knowledge-making: Challenges for LSP research”) volt, helyszíne pedig a norvégiai Bergen. A rendezvényt a Norvég Közgazdasági Főiskola (NHH) és a Bergeni Egyetem szervezte.

A konferencián szekciókban és műhelyekben folyt a munka, az új projekteket pedig poszter-előadások keretében mutatták be. Előadásokat tartottak és vitákat folytattak Európából, Amerikából, Ázsiából és Afrikából érkezett kutatók és gyakorlati szakemberek.

A konferencia meghívott előadói Kjersti Fløttum (Bergeni Egyetem, Norvégia), Maria Teresa Musacchio (Padovai Egyetem, Olaszország) és Paul Thompson (Birminghami Egyetem, Nagy-Britannia) voltak. K. Fløttum az éghajlatváltozás kérdésében a nyelv szerepéről beszélt, M. T. Musacchio előadásának témája a gazdasági és pénzügyi kommunikáció interdiszciplináris perspektívái voltak, P. Thompson pedig korpuszelemzés segítségével vizsgálta a környezeti változások interdiszciplináris kutatásainak diskurzusait.

A fő szekció előadásait témák szerint csoportosították:

terminológia;

szaknyelvi diskurzus és tudáskommunikáció;

többnyelvűség és nyelvtervezés;

szaknyelvoktatás;

szakfordítás;

jogi diskurzus.

Az alábbiakban röviden a terminológiai szekció előadásairól lesz szó. Hans Landqvist (Göteborgi Egyetem, Svédország), Niina Nissilä és Nina Pilke (a Vaasa

202

Asta Mitkevičienė

21-oji tarptautinė specialiosios kalbos konferencija „Tarpdalykinių žinių kūrimas: specialiosios kalbos tyrimų iššūkiai“

(egyetem, Finnország) a svédországi terminológiai vitákról beszélt, amelyekben szakterületi szakemberek és nyelvészek vettek részt, 1941 és 1983 között. E sorok szerzője a „terminus” fogalmának kifejezett jegyeit tárgyalta a litván tudományos nyelvben. A nemzetközi kapcsolatok alapvető terminusainak diskurzusbeli kialakulását Marcus Müller (Darmstadti Műszaki Egyetem, Németország) vizsgálta. Jelena Andelković és Gordana Jakić (Belgrádi Egyetem, Szerbia) előadása korpuszalapú kutatást mutatott be az angol és szerb metaforikus terminusokról. A kutatás néhány megállapítása a litván terminológiára is alkalmazható. Miriam Leibbrand, a Bécsi Közgazdasági és Üzleti Egyetem munkatársa (Ausztria), a francia nyelvű országok fordításaiban megjelenő számviteli terminológiáról beszélt. A francia szövegekben az idő, a terület és a szakértői közösségek szerinti terminusváltozatok vizsgálatát Aurélie Picton (Genfi Egyetem, Svájc) mutatta be. Flavia De Camillis és Elena Chiocchetti (Eurac Research, Olaszország) a társadalmi hatással bíró fordítási projektek lehetőségeiről beszéltek a mai fordítási piacon. Lotte Weilgaard Christensen (Dél-dániai Egyetem, Kolding) bemutatta, hogyan alkalmazható a kártyarendezési módszer a fogalmi rendszerek meghatározásának oktatására a terminológiai munkában. Lulianna van der Lek-Ciudin (Leuveni Egyetem, Belgium), Ayla Rigouts Terryn (Genti Egyetem, Belgium), Geert Heyman (Leuveni Egyetem), Els Lefever (Genti Egyetem) és Frieda Steurs (Leuveni Egyetem) közös előadása azt vizsgálta, milyen módszereket alkalmaznak a fordítók a szakterületi terminusok felkutatására. Kim Grego (Milánói Egyetem, Olaszország) és Alessandra Vicentini (Insubriai Egyetem, Varese, Olaszország) egy rendkívül érzékeny témáról – a Nyugati kultúra orvos által segített halálról szóló diskurzusáról – beszéltek. Az Osztrák Tudományos Akadémia képviselői, Tanja Wissik, Claudia Resch és Daniel Schopper előadása az osztrák büntetőjog 18. századi történeti tezauruszának készülő munkáját mutatta be. Kerstin Norén, a Göteborgi Egyetem munkatársa azt vizsgálta, hogyan magyarázzák a tankönyvek azokat a tudományos terminusokat, amelyek egyben köznyelvi szavak is (például energija). Daniela Matić (Spliti Egyetem, Horvátország) az egyetemi oktatási anyagokban használt angol számítástechnikai terminológiáról beszélt. Néhány hallgató meglepődött azon, hogy a szakemberek nem szívesen használják a horvát számítástechnikai terminusokat.

A hét műhelyen előadásokat tartottak és az alábbi témákról vitáztak:

• információkeresés a terminológiában lexikai tudásmodellek segítségével;

• kognitív terminológiai kutatások és azok interdiszciplináris módszertana;

• szaknyelvi korpuszok a szakfordításban;

Terminologija | 2017 | 24

203

szakfordítók képzése;

interdiszciplináris megközelítések az éghajlatváltozással kapcsolatos kommunikációhoz és a szaknyelvhez;

nyelvek nemzetközi katonai konfliktusokban;

Transzatlanti és csendes-óceáni projekt 2017: nemzetközi együttműködés a nacionalizmus erősödése közepette.

A konferencia-előadások téziseinek kötete online található: https://www.nhh.no/contentassets/09a8aed5f0cb48ebac9e6abb23f5d084/book-of-abstracts-pr-220617.pdf. A 22. „Szaknyelvi konferenciát” két év múlva (2019-ben) rendezik meg az olaszországi Paduában.

Beérkezett: 2017-10-28

Asta Mitkevičienė

Litván Nyelvi Intézet

P. Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius

E-mail: [email protected]

204

Asta Mitkevičienė

21-oji tarptautinė specialiosios kalbos konferencija „Tarpdalykinių žinių kūrimas: specialiosios kalbos tyrimų iššūkiai“