GERTRŪDA NAKTINĖNĖ

Litván Nyelvi Intézet

GONDOSKODTATÓ IGÉK

A KÖZNYELVI LITVÁN NYELV SZÓTÁRA

KULCSSZAVAK: köznyelv, gondoskodtató igék, használat, normálás, szótár

BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK

A Litván Nyelvi Intézet Lexikográfiai Központjában készülő A köznyelvi litván nyelv szótára (a továbbiakban: BŽ) szerkesztése során pontosítanak bizonyos köznyelvi normákat, tényeket és azok bemutatását. Az igék egyik csoportja, bár nem népes, mégis nehézséget okoz a köznyelv használóinak, a nyelvművelőknek és a szótáríróknak: a gondoskodtató igék.

A mai litván nyelv grammatikájában a gondoskodtató igéket a tranzitív igék egyik változatának tekintik; hangsúlyozzák, hogy „különálló, bár nem népes jelentéstani csoportot alkotnak, amelynek jellegzetes megkülönböztető formai jegyei vannak” (DLKG 287; LG 226). „Tranzitív igékből képződnek a -dinti képzővel, és olyan cselekvést jelölnek, amelynek révén valaki gondoskodik arról, hogy valami megtörténjen, más cselekvők elvégezzék. Vö.: házat építeni: házat építtetni (építőmunkások, mesterek segítségével), gyűrűcskét kovácsolni: gyűrűcskét kovácsoltatni (a kovácsnál), szalagot szőni: szalagot szövetni (a takácsnál)” (DLKG 287). Amint megjegyzik, a gondoskodtató (kuratív) igéket nem cselekvő, kauzatív igéknek is nevezik. Képzésük alapjául aktív cselekvést (leggyakrabban szekventív jelentést) kifejező igék szolgálnak (DLKG 399).

A gondoskodtató igéket tartalmazó mondatok összetevőinek sajátosságai és lexikográfiai bemutatásuk különbségei

A gondoskodtató igék formai és szemantikai sajátosságairól, az okozó és más igéktől való elkülönítésük kritériumairól sokat írtak (LKG II 25, 265; Jakulienė 1975; Paulauskienė 1979: 12, 1994: 286; LKM

150

KALBOS KULTŪRA | 84

110, Savičiūtė 1984: 73–78, 1985: 236–251, 1986: 206–209, 1995: 129–141 stb.). A forma és a szemantika más fontos kritériumai mellett Fridrichas Kuršaitis, Jonas Jablonskis és más szerzők munkái alapján (Kurschat 1876: 122; Jablonskis I 289; LKM 110) a gondoskodtató igék legfontosabb megkülönböztető jegyének a további alany, vagyis a közvetítő alany jelenléte tekinthető a kurációs mondat (azaz gondoskodtató igét tartalmazó mondat) mélyszerkezetében, olykor pedig felszíni szerkezetében is. Az LKŽ és a DŽ₂ adatai alapján vizsgálták a kurációs mondatok mélyszerkezeti összetevőinek szemantikai sajátosságait, és megállapították a szemantikai egyeztetés (szemantikai összhang) szabályszerűségeit (Savičiūtė 1985: 236–251). Ezekből három alapvető helyzet rajzolódott ki (lásd a „Kurációs mondatok mélyszerkezeti szemantikai egyeztetése” című táblázatot, ugyanott, 239. o.), amelyek a következő parafrázisokkal írhatók le:

1) „a parancsadásra jogosult alany gondoskodik róla, elrendeli, hogy valaki (egy szolga, hóhér stb.) tegyen meg valamit”, például: A király lefejeztette őt;

2) „a megrendelő (olyan személy, aki nem tud vagy nehezen tud elvégezni egy bizonyos munkát) gondoskodik róla, megrendeli, hogy valaki (az adott terület, mesterség szakembere, mesterember stb.) tegyen meg valamit”, például: szövetet szövet (szalagot), síremléket készíttet, keresztet kovácsoltat, pulóvert köttet, cipőt vagy kabátot varrat, házat, templomot vagy palotát építtet, végrendeletet írat stb.; A püspök templomot építtetett;

3) „valaki gondoskodik róla, kéri, elrendeli, hogy valaki (valamilyen közvetítő) tegyen meg valamit”, például: levelet írat stb.

Amint a BŽ szócikkeihez gyűjtött adatok mutatják, a köznyelvi használatban főként a második alcsoportba tartozó, valamint valamivel kevesebb harmadik alcsoportbeli gondoskodtató ige maradt fenn. Az első alcsoport igéi a múlt valóságát tükrözik, és rendszerint akkor van rájuk szükség, amikor a régmúltról írunk vagy beszélünk. A gondoskodtató igéket tartalmazó mondatokban a tárgyat, anyagot vagy elvont fogalmat jelölő szavak általában nem foglalják el a közvetítő alany pozícióját. Az ilyen típusú ritka példák átmenetet képeznek a kuráció és a kauzáció között: a ėsdinti ige vegyészetben használt jelentését a DŽ₃₋₆ gondoskodtatóként, az LKŽ, az LKŽₑ és a BŽ viszont okozó igeként tartja számon, például: A kénsavat fémek maratására használják (DŽ₂₋₆). A különféle megkülönböztető kritériumok mérlegelése után a pažindinti, veikdinti, žiodyti igéket a DŽ gondoskodtatónak tekintette, a BŽ viszont okozó igeként közli.

A Bendrinės lietuvių kalbos žodyne a BŽPP és a BŽln előírásai alapján arra törekszenek, hogy a kas névmásra vonatkozó kérdéseknél megadják az elsődleges és a fakultatív

G. NAKTIENĖ. Parūpinamieji veiksmažodžiai Bendrinės lietuvių kalbos žodyne

151

az igék bővítménykeretét, a keret két típusát azonban semmilyen formai eszköz nem különbözteti meg egymástól. A köznyelvi litván nyelv szótára számára nagy segítséget nyújtó A litván igék bővítménykeretének szótára (Sližienė 2004: 35) az egyetlen ellőttető ige siūdinti, ~a, ~o (pa-)₅ „gondoskodni arról, hogy valaki varrjon” alapvető, valamint zárójelben megadott fakultatív bővítménykeretét jelöli: Nom Acc (Dat) (išGen) (pasAcc) [C P B O A₍c₎], továbbá az aktánsok megjelölt szemantikai szerepeit: Nom Hum Acc –Anim Dat +_ Anim pasAcc Hum išGen –Anim¹. A bővítménykeret sajátosságait a következő mondatok szemléltetik: „A ruhákat anya neki varratta egy falusi szabóval; Abból a szövetből varrattam öltönyt a férjemnek; Varrass huzatokat a bútorokra; Kinél varrattad a kantárt?; A szülők varratták a cipőket, nem vásárolták” (Sližienė 2004: 35). Megjegyzik, hogy „A pasAcc helyett a mondatban Loc is állhat, amely azt a helyet jelöli, ahol a varró személy dolgozik, például: Az ünnepi ruhákat egyes hölgyek v a r r o d á b a n varratják.” (2. megjegyzés, Sližienė 2004: 35). Amint Nijolė Sližienė állítja, a visszaható ellőttető igék bővítménykerete lényeges különbségeket nem mutat a nem visszahatókéhoz képest: „A visszaható ige siūdintis használata csak abban különbözik, hogy a mondatban nincs részes esetű bővítmény, amelyet a visszaható képző, a -s(i) helyettesít (utóbbi jelentését a sau birtokos névmási alakja nyomatékosíthatja), például: Juhbőrből varrattam magamnak új bundát.” (1. megjegyzés, Sližienė 2004: 35). Az említett ellőttetőige-kutatásokra és a siūdinti ige bővítménykeretének részletes elemzésére támaszkodva a BŽ-ben a siūdinti igéről a következő szócikk készült²:

siūdinti, siūdina, siūdino ige [ellőtt.]³ (mit, kinek, hol) gondoskodni róla, megrendelni, hogy valaki (rendszerint szabó, cipész) varrjon: Öltönyt varratok a férjemnek a varrodában. | vissz. (kinél): Sokan varratnak nála. Most a legkedvezőbb varratni – kedvezményt adunk. | vissz. (mit, hol, kinél, miből): Ortopéd cipőt varratni (magának). Kaszmírszövetből varratok kabátot. Az estélyi ruháját egy híres tervezőnél, a divatházban varratta. Azt javasolták, hogy azok a plébániák, amelyeknek még nincs, varrassanak zászlókat. | vissz. tag. (mitől): Nem szeretek egyedi ruhákat varratni, készen veszem őket.

¹ A – ágens (a cselekvés végrehajtójának szerepe); C – kauzátor; P – páciens (a cselekvés tárgyának, az állapot hordozójának szerepe); B – beneficiens (a címzett, a kedvezményezett, a birtokos szerepe); O – forrás (a cselekvés, az állapot eredetének, a kiinduló állapotnak a szerepe); A₍c₎ – kauzátor ágens; +Anim – élőlény, egyúttal személy; –Anim – élettelen dolog; Hum – személy (valamint személyek közössége, intézmény stb.) (Sližienė 2004: 6).

² Itt a tanulmány szerzőjének 2003-ban írt, később kiegészített és javított, Klementina Vosylytė által szerkesztett, ellőttető igékre vonatkozó BŽ-szótárcikkeiből idézünk. A szótár végleges szerkesztésekor ezek még változhatnak.

³ A [prp.] jelölés (= ellőttető ige) a BŽ szövegében jelenleg keresési célokat szolgál.

152

KALBOS KULTŪRA | 84

A köznyelvi litván nyelv szótára az ellőttető igék bemutatásakor elvetette azt a szótárhasználók számára nehezen érthető utaló módszert, amelyben ezeket az igéket nem értelmezik, hanem csak a prp. (ellőttető ige, DŽ₁–₆ₑ), cur. (verbum curativum, ellőttető ige, LKŽ, LKŽₑ) jelöléssel kapcsolják az alapszavakhoz vagy azok jelentéseihez. A köznyelvi litván nyelv szótára az alábbi meghatározási formulát alkalmazza: „gondoskodni (megrendelni, elrendelni, utasítani, kérni stb.), hogy valaki (rendszerint az adott terület szakembere) azt tegye, amit az alapszó kifejez”. A meghatározásban a kas névmás azt jelzi, hogy van egy másik cselekvő, aki ténylegesen végrehajtja a felügyelt cselekvést. Ha lehetséges, pontosítják az e cselekvés végrehajtóját jelölő szó szemantikáját (siūdinti – a szabó varr; statydinti – az építőmunkások építenek, (nu)kišdinti – a hóhér levágja (a fejet) stb.). Arra törekednek, hogy világos szemléltető példákat adjanak, amelyekben megnevezik a parancsadó alanyt, vagy egy további szereplő is megjelenik, aki fizikailag végrehajtja a megrendelt (elrendelt, utasított, kért stb.) cselekvést; illetve azt mondják el, hogy az ilyen cselekvés szolgáltató vállalkozásban (műhelyben, javítóműhelyben, műteremben stb.) történik, például:

liėdinti, liėdina, liėdino ige [ellőtt.], liėdinti, liėdina, liėdino (mit) gondoskodni róla, megrendelni, hogy valaki (rendszerint mesteremberek) öntsön⁴: A pap építtette a templomot, harangokat öntetett. A betolakodó idegenek elvitték a harangokat, és ágyúgolyókat öntettek belőlük. | vissz. (mit, hol): Sírkövet készíttettünk magunknak a kőfaragó műhelyben.

Noha ez a meghatározási mód gyakran mesterséges, természetellenes és terjengős beszéd benyomását kelti, a nem nyelvészek számára érthetőbb a munkajelöléseknél és az alapszóra való utalásoknál (Naktinienė 2000: 21–22; 2006: 24).

1. TÁBLÁZAT. Példák az ellőttető igék szótári megadására

DŽ₆ₑ

LKŽₑ

BŽ

áusdin‖ti, ~a, ~o ellőtt. a u s t i 1. ~imas (1)

áusdinti, -ina, -ino cur. szőni 1: Csónakot készítek, vitorlát szövetek KlpD44. | vissz. tárgyas: Már nem szövet magának semmiféle köpenyruhát, réteges, csíkos, vászonból készült szoknyát I.Simon.

megszőttetni, megszőtteti, megszőttette ige [ellátó] (mit, kinél, kinek) gondoskodni róla, megrendelni, hogy valaki (általában egy takács) megszője (1 jelentés): Ő egy híres textilművésznél szőttet gobelint ajándékba. | saját részre (mit): Ágytakaró- és függönygarnitúrát szövettettem.

⁴ Lásd a második lábjegyzetet.

G. NAKTINIENĖ. Parūpinamieji veiksmažodžiai Bendrinės lietuvių kalbos žodyne

153

DŽ_6e

LKŽ_e

BŽ

káldin||ti, ~a, ~o műveltető ige k a l t i 3: K. ekevasat, patkót, pénzt

káldinti, -ina, -ino Š; M 1. cur. 1 kalti 6: Ezt kövekből kell megműveltetnie Bb¹²Moz20,25. Megművelt kő R399. 2. K cur. 1 kalti 10: Káldinti patkókat J. Az új ekéhez kovácsolj ekevasakat LTR. Ekevasat vagy fordítóvasat lándzsává vagy karddá kovácsoltatni S.Dauk. És hatalmat adok neked arra, hogy pénzt veress földeden Bb1Mak15,6. Kaldinu gyűrűcskét J.Jabl. [...] Kaldink hidacskát a tavacskán át N174. Ne kovácsolj gyűrűcskét, ne verd rá a névecskét JV74. [...]

káldinti, káldina, káldino ige [műveltető] (mit, kinek) gondoskodni róla, megrendelni, hogy valaki (rendszerint mesteremberek) kovácsoljon (3. jelentés): Keresztet és gyertyatartót kovácsoltattunk a fémműhelyben. | tagadó (mit): Gyűrűket nem kovácsoltatunk, készen vásároljuk meg őket. | visszaható (mit, kinél): Ő ékszerkészletet készíttet az ékszerésznél.

statýdin||ti, ~a, ~o műveltető ige s t a t y – t i: Házakat építtet. | visszaható: házat építtet magának. ~imas (is) (1)

statýdinti (–yti), –ina, –ino [...] 3. NdŽ cur. statyti 5: Építtess új istállókat J. Az úr hidat építtet J.Jabl. Vytautas Litvánia különböző helyein templomokat építtetett A1884,22. | visszaható tárgyas NdŽ, DŽ¹: Nem építtetünk házat, nincs pénzünk Mrj. A litván földbirtokosok többsége klasszicista stílusban építtetett magának palotát rš. [...]

statýdinti, statýdina, statýdino ige [műveltető] (mit, kinek) gondoskodni róla, megrendelni, hogy valaki (rendszerint építőmunkások) építsen: Házat építtet a lányának. | visszaható (mit): A szomszéd új gazdasági épületeket ígér építtetni. | tagadó visszaható (mit): Nem építtetünk házat, inkább veszünk egy használtat.

A szolgáltató igék használatának sajátosságai

A használat ritkasága és következetlensége

A szolgáltató igék ősi, ám visszaszoruló, következetlenül használt⁵, és a köznyelvi igék csoportjából való megőrzésükre tett kísérlet tárgyát képezik-

⁵A Litván Nyelvi Intézetben 2004. február 26-án tartott fordítói és szerkesztői szemináriumon a cikk szerzője egy kisebb szóbeli felmérést végzett. A szeminárium résztvevőitől azt kérdezték, hogy beszéd közben (nem írás, szerkesztés vagy fordítás során) használják-e maguk is a siūdinti igét.

154

KALBOS KULTŪRA | 84

port. A DŽ₃-ben szereplő 95 szolgáltató ige közül (az igekötős alakokat is beleértve), amelyeket a DŽ₃ₖ eszközeivel választottak ki, a Vytautas Magnus Egyetem Számítógépes Nyelvészeti Központjának interneten hozzáférhető mai litván nyelvi korpuszából származó adatok, valamint a keresőeszközzel fellelhető egyéb internetes nyelvi források http://www.google.lt/, nem igazolják mindegyik használatát. Például nem találtak új példákat a pīrk­dinti igére, holott manapság egy ilyen helyzet teljesen elképzelhető volna, például: telket vásároltat a fiának (közvetítő útján), lakást vásároltat magának (külföldön élve, egy barátnőjét meghatalmazva) stb.; a szótárakban (DŽ₂₋₆ₑ, LKŽ és LKŽₑ) pedig a pīrk­dinti igét csak népköltészeti példákkal szemléltetik:

pīrkdin‖ti, ~a, ~o szolg. ige p i r k t i 1: Kis szekeret készíttetek, bikaborjakat vásároltatok, ekepapucsokat kovácsoltatok (d.) (DŽ₂₋₆ₑ). pīrk­dinti (–yti), –ina, –ino 1. táj. pirkti 1: Kis szekeret készíttetek, bikaborjakat vásároltatok, ekepapucsokat kovácsoltatok KlpD44. Vásároltatsz-e koszorúcskát? Adsz-e kis dalocskát? JV218 (LKŽₑ).

Jelenleg a BŽ-ben 107 szolgáltató ige szerepel, közülük 39 igekötő nélküli: áusdinti, darýdinti, dirbdinti, gabéndinti, griáudinti, grįsdinti, káldinti, kárdinti, kãsdinti, kéldinti, kėpdinti, kiŕpdinti, kiŕsdinti, kùldinti, kùrdinti, kviẽsdinti, líedinti, mál­dinti, mė̃gzdinti, mùšdinti, nérdinti, nė̃sdinti, plákdinti, rašýdinti, ráudinti³, siūdinti, siū̃sdinti, skélbdinti, skùsdinti, statýdinti, šáudinti, šáukdinti, taisýdinti, varýdinti, vėldinti, veŕpdinti, veŕsdinti, vėsdinti, vė̃ždinti. A mai írott litván nyelv gyakorisági szótárába közülük csak a káldinti, siūdinti, statýdinti került be (Grumadienė, Žilinskienė 1998).

Mivel a szolgáltató igék csoportja kicsi, mellettük más, hasonló helyzeteket kifejező egyszerű igék (nem szolgáltató igék) is használatosak, noha mindkét esetben nem maguk a megrendelők, hanem az adott terület szakemberei végzik a munkát: szabók, építőmunkások, fodrászok stb.,

és a statýdinti igét is, amikor a helyzet egyértelmű, vagyis ha arra gondolunk, hogy az alany nem maga varr vagy épít, hanem megrendeli a munkát, és fizet érte. Három válaszlehetőséget ajánlottak fel: „Mindig használom”, „Néha használom”, „Soha nem használom”. A szeminárium résztvevői igenlő válasz esetén felemelték a kezüket. A siūdinti igével kapcsolatban 29 szemináriumi résztvevő nyilatkozott: „mindig használom” – 14 (48%), „néha használom” – 4 (14%), „soha nem használom” – 11 (38%). A statýdinti igével kapcsolatban 24 szemináriumi résztvevő nyilatkozott: „mindig használom” – 6 (25%), „néha használom” – 16 (67%), „soha nem használom” – 2 (8%). Az, hogy a nyelvi szakemberek – fordítók és szerkesztők, akiknek munkájától nagyban függ a köznyelvi litván állapota – nem mindannyian vagy nem rendszeresen használják ezeket az igéket a beszélt nyelvben, csupán megerősíti, hogy a szolgáltató igék használata a köznyelvi litvánban nem túl elterjedt.

G. NAKTIENĖ. Parūpinamieji veiksmažodžiai Bendrinės lietuvių kalbos žodyne

155

pl.: siūdinti, de taisyti, trumpinti, siaurinti (páltą); statydinti, de įrengti, miryti (namą); kirpdinti, de šukuoti, garbanoti, plauti, dažyti (plaukus). Az ilyen igék gyakran szerepelnek ugyanabban a mondatban, például: Néha férfiak is felkeresik a varrodát. Ők azonban nem akarnak maguknak varratni valamit, többnyire a ruhájukat szeretnék megjavíttatni (G); Varrassak új ruhát, vagy javíttassam meg a régit?

A parūpinamieji igék nem minden igekötővel használatosak. Például a DŽ₃ közli az áusdinti, išáusdinti alakot, de a pri(si)áusdinti alak nem szerepel benne; vannak adatok a parašydinti igére, de úgy látszik, a rašydinti igére nem volt adat (ez utóbbi már szerepel a DŽ₅ₑ–₆ₑ-ben), és így tovább.

Nem minden alapigei jelentésből képezhetők megfelelő parūpinamoji jelentések. Például a mėgzdinti (kötött árut) parūpinamoji jelentés, míg a aguŕkai mėzga, žiedai užsimezga kifejezéseknek nincs parūpinamoji megfelelőjük.

Elterjedtség a nyelvjárásokban

A parūpinamieji igék és alapigéik (cselekvést kifejező igéik) pontatlan használata részben azért alakult ki, mert Litvánia lakosságának jelentős része nem ismeri a parūpinamieji igék jelentését, mivel saját nyelvjárásában nem használ ilyeneket. Ez leginkább a keleti és déli aukštaitiai nyelvjárás beszélőire igaz. Az alapigék használatát a köznyelvi parūpinamieji igék helyett olykor az LKŽ és az LKŽₑ is rögzíti, például: siūti [...] 2. lásd siūdinti 1 (Kupiškis, Rodūnia, Skrebotiškis, Eržvilkas, Miežiškiai, Meškuičiai, Apso településekről, J. Kardelytė Gervėčių tarmė című könyvéből, 78. o., valamint J. Paukštelis írásából vett példamondatokkal (LKŽ XII 631). Ezt a siūti „siūdinti” precedenst követve (LKŽₑ), amikor lexikográfiai úton legitimálják az alapige (cselekvést kifejező ige) használatát parūpinamoji jelentésben, talán a BŽ-ben is hasonlóképpen lehetne eljárni: a megfelelő parūpinamoji igével rendelkező alapigék szócikkeiben külön jelentésként lehetne feltüntetni a parūpinamoji ige vagy annak parūpinamoji jelentésváltozatát, például: Siuvúosi páltą siuvýkloje (pas gẽrą siuvėją). Ez nemcsak a fennálló helyzetet legitimálná, és megfelelne a köznyelvhasználók jelentős része érdekeinek, hanem abban is segítene a szótár olvasóinak, hogy megtudják: létezik parūpinamoji ige.

A déli és keleti aukštaitiai vilniusi nyelvjárásokban az –inti képzős tranzitív igék nem parūpinamieji igék. Jelentésük többnyire megegyezik a köznyelvi megfelelő alapigék jelentésével (Naktinienė 1997: 154–162), például:

156

KALBOS KULTŪRA | 84

piřkdinti (–yti), –ina, –ino [...] 2. tr. pirkti: A gyerekek a kerítéseken mászkálnak, kikoptatják a nadrágjukat, kikoptatják az ingüket, neked pedig megint piřkdin’ Lz. Piřkdinta laška Lz. Any (jie) piřkdino cukrų pigiau Lz. Kūgi peša, turgun veža, o bernėkai piřkdina LKKIII204(Lz) (LKŽe).

A parūpinamieji igék leginkább a žemaitiai nyelvjárásban használatosak, gyakran a nyugati aukštaitiai (suvalkiai) nyelvjárásban is, ritkán pedig a šiauliai nyelvjárásban, amely a žemaitiai nyelvjárással határos. E vidékekről és Kis-Litvániából származó szerzők írásaiban, valamint az ott gyűjtött népköltési gyűjteményekben is előfordulnak. A régebbi írásokban jóval több és változatosabb ilyen ige fordult elő.

Alapige a parūpinamasis ige helyett

Dabartinės lietuvių kalbos gramatikoje (DLKG 2006: 287) nurodoma, kad „šnekamojoje kalboje kartais linkstama jų (parūpinamųjų veiksmažodžių – G. N.) nevartoti, sakyti siūtis paltą, užuot sak ius siūdintis paltą. Mat šie veiksmažodžiai žymi įprastus veiksmus ir iš šnekos situacijos kartais savaime aišku (arba nesvarbu), kas juos atliks“; „Tas veikėjas, kuris pasirūpina, kad veiksmas būtų atliktas, čia yra svarbesnis, negu tas, kuris iš tikrųjų atlieka veiksmą“ (LKM 1976: 110). Neretai taip ne tik sakoma, bet ir rašoma. Atitinkamais pamatiniais (padaromaisiais) veiksmažodžiais reiškiamos situacijos suvokimas dažnai priklauso nuo konteksto, pvz., atstatyti apleistą pastatą gali reikšti ir tiesioginius savininko darbo veiksmus, ir parūpinamąją situaciją, kai darbus atlikti yra pasamdyti statybininkai. Net jei subjekto semantika aiškiai rodo, kad juo reiškiamas asmuo pats nedirbs fizinio darbo, dažnai pavartojamas pamatinis (padaromasis), o ne parūpinamasis veiksmažodis, pvz.: Didikas pastatė (// pastatydino) rūmus. Veiksmažodis pastatyti pavartotas net kruopščiai parengtame vadovėlyje, kuriame kalbant apie valdovą būtų geriau pasirinkti pagrindinį normos variantą – parūpinamąjį veiksmažodį pastatydinti (paryškinta straipsnio autorės), pvz.:

A nagy falon kívül ő (Cin Si Huang-ti – G. N. betoldása) felépítette a palotát, amely 10 000 embernek adott helyet. 700 000 hadifogoly és behívott paraszt építette a hatalmas temetkezési kamráját (Pasaulis I 210).

Több ilyen jellegű használati eset is előfordul (Savičiūtė 1985; Savičiūtė-Naktinienė 1995). Érdekes, hogy a kauzatív igék használatának hasonló jelenségei nemcsak a litván, hanem a finn és a norvég nyelvben is megfigyelhetők (Racekevičienė 2001: 29; 2002: 138, 142–144).

G. NAKTIENĖ. Parūpinamieji veiksmažodžiai Bendrinės lietuvių kalbos žodyne 157

A segédige az alapige helyett

A kauzatív és az alapigék (műveltető igék) közötti különbség fel nem ismerése miatt néha kauzatív igéket használnak olyan helyzetek leírására, amikor az alany maga végzi a cselekvést, például: a varrónő megvarratja (=varrja) a kosztümöt stb. Bár az ilyen használat aligha igazolható a köznyelvben, a nyelvjárásokban vannak rá feljegyzett példák, például:

mėgzdinti (-yti), -ina, -ino [...] 3. tr. megzti: A már megkötöd annak az embernek a kesztyűjét? KzR. Nekem még van egy kapucnim..., amelyet a kötögető asszonyok kötöttek JV416. | visszaható tr.: Elkezdtem magamnak kötni egy kis zakót KzR (LKŽₑ);

numėgzdinti [...] 2. tr. numegzti: Megkötött az embernek egy kabátot KzR (LKŽₑ).

Valószínűleg hasonló, nem kauzatív jelentésű kauzatívige-használatot rögzít J. Jablonskis egyik feljegyzett mondatában is:

statydinti [...] 3. [...] A városokban nagyon jól megfizetik a kályhák építtetését J.Jabl (LKŽₑ).

Az internetes, sajtó- és beszélt nyelvi példák szerint az ilyen jellegű pontatlan használat különösen a kaldinti igére jellemző, noha az adott munka végzésének helyét (érme-, medál-) pénzverdének, nem pedig kaldykla-nak nevezik. Általános használatban, részletesebb kontextus híján nem világos, mire gondolnak, amikor azt mondják (írják): kaldinti kryžių, medalį, monetàs, paminklą, pinigus stb. – a kereszt, az érem, az érmék, az emlékmű vagy a pénz verésének megrendelésére, vagy a megrendelés teljesítésére, vagyis a szakemberek konkrét munkájára. Az alábbi példából a kontextus alapján látható, hogy konkrét fizikai cselekvésekről van szó, ezért az alapigét (műveltető igét) kellett volna használni: nukalti (a tanulmány szerzője kiemelte):

Sokan érdeklődtek az antik mintára készült pénzverő prés iránt. Nehéz volt kalapáccsal ráütni, és saját kezűleg kis pénzérmét készíteni bárki tudott, aki kedvet érzett hozzá [...]. Aki akarta, ott helyben megtanulhatta a kovácsmesterséget, és akár valamit ki is verhetett (= kiütni) a kedvesének. (LŽ 2004 06 02: 24). Sokan akartak egy kis pénzt maguknak veretni (= maguknak verni) (a kép alatti képaláírásban; ugyanott).

A népművészek a Városnap ünnepségén vernek (= verni fognak) „helyi valutát” (T: Lietuvos rytas, 2001).

Mindazonáltal az alapige kalti többjelentésűsége, ha a mondatban nincs tárgy, bizonytalanságot okozhat abban, hogy mire gondolnak – szöget verni valamibe

158

KALBOS KULTŪRA | 84

fát, szöget beverve fából készült tárgyat, például madárodút készíteni, vagy fémet bizonyos módon kalapálva abból terméket előállítani, például:

[...] a kíváncsiskodók szeme láttára, pins, vys, aus, žies, droš, kaldins (= kals) (T: Lietuvos rytas, 2001).

Lehetséges, hogy az említett példák bizonyos, bár nem egyértelmű tendenciákat mutatnak arra, hogy egyes ellátást kifejező igék további, összetett munkafolyamatok kifejezésére szolgáló árnyalatot kapnak. Ennek ellenére nincs okunk feltételezni, hogy ez az árnyalat már kialakult volna, ezért a Bendrinės kalbos žodyne nem szerepelnek, és az ilyen használatot a köznyelvben nem ösztönzik.

LEXIKALIZÁCIÓS JELENSÉGEK

Néhány -dinti képzős ige (vagy azok jelentése), amelyeket korábban ellátást kifejező igének tekintettek, a BŽ szerint lexikalizálódott, például: kìldin‖ti, ~a, ~o prp. kilti 6; a származás megjelölése, felkutatása; siedin‖ti, ~a, ~o prp. sieti (DŽ₃₋₆e). Vö.:

nukìršdinti, nukìršdina, nukìršdino ige [...] 2. [ellátást kifejező] (valakit, valakinek) gondoskodni róla, elrendelni, megparancsolni, hogy valaki (rendszerint a hóhér) levágja (a fejét), halálbüntetést kiszabni – lefejezni: A király levágatta a fejét (népkölt.). 3. jog. halálbüntetést végrehajtani – lefejezni: Az ő parancsára senkit sem fejeztek le vagy akasztottak fel.

2. TÁBLÁZAT. A lexikalizáció példái

DŽ

LKŽₑ

BŽ

kìldin‖ti, ~a, ~o prp. e r e d n i 6; a származás megjelölése, felkutatása: Ő maga nemesi származásúnak vallja magát. K. egy szó eredetét valamely nyelvből. ~imas (1)

kìldinti, -ina, -ino tr. a származás megjelölése, felkutatása: A görögök mitológiából eredeztetik törzseiket. rš. Honnan eredeztethetők a helynevek és általában a tulajdonnevek? rš. Ahol csak lehet, a szavakat gyökökből, különösen igei gyökökből származtatják. EncIX513. Hajlok arra, hogy a litván ė-t a keskeny ē-ből származtassam. K.Būg.

kìldinti, kìldina, kìldino ige 1. (valamit, valamiből) megjelölni, megállapítani az eredetét: Litvánia nevét általában egy folyónévből származtatják. Egyes történészek hajlanak arra, hogy Birutét egy befolyásos főnemesi családból származtassák. 2. (valamit) KILDYTI 1: Kelesztőbe tenni a tésztát [az élesztőt] (kulin.).

G. NAKTIENĖ. Parūpinamieji veiksmažodžiai Bendrinės lietuvių kalbos žodyne

159

DŽ

A LKŽ_e-ben

BŽ

siedin||teni, ~a, ~o tárgyas ige s i e t i: Az ősök kultuszához ~thető borostyán emberalakocskák. ~ás (1)

siedinti, -ina, -ino tárgyas ige: sieti. 1. Als megkötni, rögzíteni: Kötelet rögzíteni a gerendához J. 2. kölcsönös kapcsolatot megállapítani: Az ősök kultuszához kapcsolandók a Juodkrantėn talált borostyán emberalakocskák is rš. Az egyetemen a haladó társadalmi gondolat elsősorban Joachim Lelewel nevéhez kapcsolható rš.

siedinti, siedina, siedino ige (mit, mihez) kölcsönös kapcsolatot, összefüggéseket megállapítani: Krašeškis Vytautasszal kapcsolta össze Litvánia függetlenségét. A Litvániában talált fülbevalókat rendszerint a fejfedő vagy a haj díszítésével hozzák összefüggésbe.

—

atstatydinti 1. KŽ tárgyas ige: atstatyti 4: Most kezdik helyreállítani [a lebontott emlékműveket] Mšk. | visszaható ige KŽ: Most Kražiai nagyon újjáépülnek Krž. 2. KŽ tárgyas ige: atstatyti 9. | visszaható ige Š, Rtr, KŽ: A minisztertanács lemondott rš. Elhatározta, hogy lemondó kérvényt nyújt be J.Jabl.

atstatydinti⁶, atstatydina, atstatydino ige [...] 2. (kit) felmenteni tisztségéből (bizonyos körülmények miatt): A közgyűlés felmentette az igazgatótanács elnökét. | visszaható: lemondani tisztségéről (bizonyos körülmények miatt): A tisztviselő vagy önként lemondhat, vagy kötelességszegés miatt felmenthetik. Lemondott a bank igazgatója.

ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK

1. A Bendrinės lietuvių kalbos žodyne-ben, amely a köznyelv használatának fő (presztízs-) és másodlagos normáit közli, csak azok a parūpinamieji igék szerepelnek, amelyek használatát nemcsak szótárak, hanem a köznyelv más írott forrásai, szövegkorpuszok, internetes kommunikáció is tanúsítja, vagy amelyeket a köznyelvi beszédben használnak.

2. A parūpinamieji igék köznyelvi használatát több ok határozza meg: ezek az igék nem használatosak a kelet- és dél-felföldi nyelvjárásokban, kevés ilyen lexéma van, paradigmáik hiányosak, továbbá más, hasonló típusú

⁶E szó megítéléséről lásd: KancKP 47.

160

KALBOS KULTŪRA | 84

az egyszerű igék és a parancsoltató igék együttes használata (gyakran akár egyetlen mondatban), a kifejezett helyzet összetettsége stb.

3. A Bendrinės lietuvių kalbos žodyne a parancsoltató igék meghatározására a következő formula szolgál: „gondoskodik róla (megrendeli, elrendeli, utasítja, kéri stb.), hogy valaki (rendszerint valamely terület szakembere) azt tegye, amit az alapszó kifejez”. Elhagyták a hivatkozásos megoldást, amelyben a parancsoltató igéket nem magyarázzák, hanem csupán nyelvtani jelöléssel kapcsolják az alapszavakhoz

4. Arra törekednek, hogy világos szemléltető példákat adjanak, amelyekben meg van nevezve az alany (a rendelkezési joggal bíró személy, a megrendelő), továbbá kifejezetten szerepel a megrendelt (elrendelt, utasított, kért stb.) cselekvést fizikailag végrehajtó személy, vagy az olvasható, hogy az ilyen cselekvést szolgáltató vállalkozás végzi stb.

5. A parancsoltató igéknek az alapszók (műveltető igék) helyetti használata nem normatívnak minősül, ezért a normatív szótár nem rögzíti.

6. Az alapszók (műveltető igék) használata a parancsoltató igék helyett a köznyelvben, különösen a beszélt nyelvben, megszokott jelenségnek számít, és rögzíthető lenne a Bendrinės lietuvių kalbos žodyne.

7. A parancsoltató igék szótári bemutatásakor tudatosan eltávolodtak az LKŽ, LKŽₑ, DŽ₁–₆ₑ lexikográfiai hagyományától abban a reményben, hogy a meghatározások és a világosabb szemléltető példák segítenek a köznyelv használóinak jobban megérteni e régies igék sajátosságait, helyesebben használni őket, és megőrizni őket a köznyelvben.

ŠALTINIAI

BŽ – Bendrinės lietuvių kalbos žodynas (rengiamas).

DŽ – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Atsak. redaktorius J. Kruopas. Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla, 1954.

DŽ₂ – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. 2-as papildytas leid. Atsak. redaktorius J. Kruopas. Vilnius: Mintis, 1972.

DŽ₃ – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. 3-ias pataisytas ir papildytas leid. Vyr. red. S. Keinys, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1993.

DŽ₃ₖ – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. 3-io pataisyto ir papildyto leidimo kompiuterinis variantas. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, Matematikos ir informatikos institutas, 1995.

DŽ₄ – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Ketvirtas leidimas. Vyr. redaktorius S. Keinys. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2000. 4-o

G. NAKTINIENĖ. Parūpinamieji veiksmažodžiai Bendrinės lietuvių kalbos žodyne

161

leidimo elektroninis variantas (kompaktinė plokštelė), Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2002. Internetinis variantas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2002. Prieiga per internetą: www.lki.lt.

DŽ_5e – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Penktas (kompiuterinis) leidimas. Kompaktinė plokštelė. Vyr. red. S. Keinys, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla, 2003.

DŽ_6e – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Šeštas (trečias elektroninis) leidimas. Kompaktinė plokštelė. Vyr. red. S. Keinys, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2006.

G – Interneto vartosenos pavyzdžiai, atrinkti paieškos įrankiu http://www.google.lt.

Grumadienė L., Žilinskienė V. 1998: Dažninis dabartinės rašomosios lietuvių kalbos žodynas (abėcėlės tvarka). Vilnius: Mokslo aidai.

LKŽ – Lietuvių kalbos žodynas I–XX. Ats./vyr. red. J. Balčikonis, J. Kruopas, K. Ulvydas, V. Vitkauskas, Vilnius, 1941–2002.

LKŽ_e – Lietuvių kalbos žodynas (t. I–XX, 1941–2002): elektroninis variantas. Redaktorių kolegija: G. Naktinienė (vyr. red.), J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005. [Atnaujinta versija, 2008]. Prieiga per internetą: www.lkz.lt.

LŽ – Lietuvos žinios. Dienraštis.

Pasaulis I – Emblemas T., Hetlandas O. et. all. Pasaulis I: Pasaulio istorija iki 1850 m. Istorijos vadovėlis. Iš norvegų kalbos vertė Eglė Išganitytė, red. Rimanta Jokimaitienė. Vilnius: Vaga, 1999.

T – Vytauto Didžiojo universiteto Humanitarinių mokslų fakulteto Kompiuterinės lingvistikos centro parengtas Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas. Prieiga per internetą: donelaitis.vdu.lt/tekstynas.

LITERATŪRA

BŽln – „Bendrinės lietuvių kalbos žodyno“ rengimo instrukcija (rankraštis).

BŽPP – Liutkevičienė D., Naktinienė G. „Bendrinės lietuvių kalbos žodyno“ rengimo pagrindai ir principai (rankraštis; Valstybinės lietuvių kalbos komisijos aprobuota), 1998, 1–3.

DLKG 2006: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika. 4-oji pataisyta laida. Red. Vytautas Ambrazas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.

Jablonskis J. 1957: Rinktiniai raštai I. Sudarė J. Palionis, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla.

Jakulienė A. 1975: Priežastinių ir parūpinamųjų veiksmažodžių skyrimo kriterijai. – Kalbotyra 26 (1), 78–81.

KancKP – Kancel(i)arinės kalbos patarimai. Pataisytas ir papildytas leidimas. Parengė Pranas Kniūkšta. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas,

162

KALBOS KULTŪRA | 84

1998. Internetinis leidimas. Sudarytojas Pranas Kniūkšta, vyr. red. Rasuolė Vladarskienė, 2007. Prieiga per internetą: kanceliariniaipatarimai.lki.lt.

Kurschat F. 1876: Grammatik der littauischen Sprache. Halle: Buchhandlung des Waisenhauses.

LG – Lithuanian Grammar. Ed. by Vytautas Ambrazas, Vilnius: Baltos lankos, 1997.

LKG II – Lietuvių kalbos gramatika. II: Morfologija. Vyr. red. Kazys Ulvydas, Vilnius: Mintis, 1971.

LKM 1976: Jakaitienė E., Laigonaitė A., Paulauskienė A. Lietuvių kalbos morfologija, Vilnius: Mokslas.

Naktinienė G. 1997: Pietų aukštaičių ir rytų aukštaičių vilniškių priežastiniai veiksmažodžiai žodynuose. – Lietuvių kalbotyros klausimai 37, 154–162.

Naktinienė G. 2000: Bendrinės kalbos žodynas ir leksikos norminimo problemos. – Kalbos kultūra 73, 12–24.

Naktinienė G. 2006: Svarbesnieji Bendrinės lietuvių kalbos žodyno semantikos aspektai. – Leksikografija ir leksikologija 1, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 19–33.

Paulauskienė A. 1979: Gramatinės lietuvių kalbos veiksmažodžio kategorijos, Vilnius: Mokslas.

Paulauskienė A. 1994: Lietuvių kalbos morfologija, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla.

Rackevičienė S. 2001: Kauzacijos raiška Baltijos regiono kalbose (kauzatyviniai veiksmažodžiai ir veiksmažodiniai junginiai). Daktaro disertacija, Vilnius, 2001.

Rackevičienė S. 2002: Morfologiniai lietuvių, norvegų ir suomių kalbų kauzatyvai. – Kalbotyra 51 (1), 135–146.

Savičiūtė G. 1984: Parūpinamieji veiksmažodžiai ir sakinio struktūra. – Jaunųjų filologų darbai 1, 73–78.

Savičiūtė G. 1985: Parūpinamųjų veiksmažodžių semantika. – Lietuvių kalbotyros klausimai 24, 236–251.

Savičiūtė G. 1986: Dėl lietuvių kalbos priežastinių veiksmažodžių reikšmės aprašymo. – Jaunųjų filologų darbai 2, 206–209.

Savičiūtė–Naktinienė G. 1995: Lietuvių kalbos priežastinių ir parūpinamųjų veiksmažodžių leksikografinis pateikimas. – Lietuvių kalbotyros klausimai 35, 129–141.

Sližienė N. 2004: Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodynas 2(2), Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla.

Gauta 2011 12 12

G. NAKTINIENĖ. Parūpinamieji veiksmažodžiai Bendrinės lietuvių kalbos žodyne

163

CURATIVE VERBS IN THE

BENDRINĖS LIETUVIŲ KALBOS ŽODYNAS

(DICTIONARY OF STANDARD LITHUANIAN)

Summary

Curative verbs constitute a small group of archaic words preserved in standard Lithuanian. Their rare occurrence in actual usage must have been determined by the scarcity of lexemes and lack of systematicity (e.g. siūdintis naują suknelę ar taisytis seną? ‘should I have another dress made or have the old one mended?), a limited number of prefixes attached to them, not being found in some dialects, the complexity of a situation described by them, their context-dependent understanding, similarity with causative verbs, likely confusion with the base verbs referring to crafts or other professional activities etc.

The norm setting Bendrinės lietuvių kalbos žodynas (Dictionary of Standard Lithuanian) includes curative verbs, which are found in dictionaries and other written sources, such as newspapers, language corpora, internet and standard spoken Lithuanian. In an attempt to contribute to a better understanding of these verbs and their more accurate usage, the Dictionary of Standard Lithuanian offers an explicit formulaic definition: ‘to have something done (order, ask, insist etc.) by someone (usually a specialist in the field), as indicated by the base verb’ and includes clear illustrative examples. The Dictionary also gives well-formed cases of lexicalisation (e. g. atsistatydinti ‘to resign’); however, instances of actual usage where curative verbs replace respective base verbs (e.g. kaldinti ‘to have something made using a hammer, as by a blacksmith’ rather than kalti ‘to hammer, to make with the hammer’) with no lexicalisation are treated as violating the norm and are not included into the Dictionary. Common cases, when in standard spoken Lithuanian base verbs replace respective curative verbs, are not treated as violating the norm (e.g. kalti ‘to hammer, to make with the hammer’ rather than kaldinti ‘to have something made using a hammer, as by a blacksmith’), presently, such cases are not featured in the Dictionary of Standard Lithuanian.

KEY WORDS: standard language, curative verbs, usage, accuracy.

GERTRŪDA NAKTININĖ

Lietuvių kalbos institutas

P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius

[email protected]

164

KALBOS KULTŪRA | 84