Parūpinamieji veiksmažodžiai „Bendrinės lietuvių kalbos žodyne“

150 Nyelvművelés | 84 GERTRŪDA NAKTINIENĖ Litván Nyelvi Intézet A KÖZLITVÁN NYELV SZÓTÁRÁBAN SZEREPLŐ MŰVELTETŐ IGÉK ALAPFOGALMAK: köznyelv, műveltető igék, használat, normatív szabályozás, szótár BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK A Litván Nyelvi Intézet lexikográfiai központjában a Közlitván nyelv szótárának (a továbbiakban – BŽ) készítése során pontosítják a köznyelvi normák, tények és azok bemutatásának egyes elemeit. Az igék egyik csoportja, noha nem nagyszámú, mégis nehézségeket okoz a köznyelv használóinak, a nyelvművelőknek és a szótárkészítőknek: a műveltető igék. A mai litván nyelv grammatikájában a műveltető igéket a tárgyas igék egyik változatának tekintik, és hangsúlyozzák, hogy „különálló, bár nem nagyszámú jelentéstani csoportot alkotnak, amelynek feltűnő megkülönböztető alaki jegyei vannak” (DlKG 287; lG 226). „Tárgyas igékből a -dinti képzővel képzik őket, és olyan cselekvést jelölnek, amelynek révén gondoskodnak arról, hogy valami megtörténjen, illetve más cselekvők által el legyen végezve. Vö.: statyti namą : statýdinti namą (építőmunkások, mesterek segítségével), kalti žiedelį : káldinti žiedelį (a kovácsnál), áusti juostą : áusdinti juostą (a takácsnál)” (DlKG 287). Mint állítják, a műveltető (kuratív) igéket nem cselekvő, okozó igéknek is nevezik. Képzésük alapját aktív cselekvést (legtöbbször szekventív jelentést) kifejező igék alkotják (DlKG 399). A PARÁZSOLÓ IGÉKET TARTALMAZÓ MONDATOK A PARÁZSOLÓ IGÉK KOMPONENSEINEK SAJÁTOSSÁGAI És l A LEXIKOGRÁFIAI BEMUTATÁS KÜLÖNBSÉGEI A parancsoló igék formai és szemantikai sajátosságairól, a kauzatív és más igéktől való megkülönböztetésük kritériumairól sokat írtak (lKG II 25, 265; Jakulienė 1975; Paulauskienė 1979: 12, 1994: 286; lKM G. NaKtINIENĖ. A parancsoló igék a Litván köznyelv szótárában 151 110, savičiūtė 1984: 73–78, 1985: 236–251, 1986: 206–209, 1995: 129–141 és mások). A forma és a szemantika egyéb fontos kritériumai mellett, Fridrichas Kuršaitis, Jonas Jablonskis és más szerzők munkái alapján (Kurschat 1876: 122; Jab lonskis I 289; lKM 110) a parancsoló igék legfontosabb megkülönböztető jegyének a kiegészítő alany, azaz a közvetítő alany jelenléte tekinthető a kurációs mondat (vagyis a parancsoló igét tartalmazó mondat) mély-, olykor pedig felszíni szintjén. lKŽ és DŽ2 adatai alapján vizsgálták a kuratív mondatok mélyszintű komponenseinek szemantikai sajátosságait, meghatározták a szemantikai egyeztetés (szemantikai összhang) törvényszerűségeit (savičiūtė 1985: 236–251). Ezekből (lásd a „A kuratív mondatok mélyszintű szemantikai egyeztetése” című táblázatot, ugyanott, 239. o.) három alapvető helyzet rajzolódott ki, amelyek a következő körülírásokkal jellemezhetők: 1) ‘a parancsadás hatalmával rendelkező alany gondoskodik arról, megparancsolja, hogy valaki (szolga, hóhér stb.) tegyen valamit’, pl. : A király levágatta neki a fejét; 2) ‘a megrendelő (valamely személy, aki nem tudja, vagy akinek nehéz elvégeznie az adott munkát) gondoskodik arról, megrendeli, hogy valaki (az adott terület, mesterség szakembere, mestere stb.) tegyen valamit’, pl.: szövetet szövet, síremléket készíttet, keresztet faragtat, pulóvert köttet, cipőt, kabátot varrat, házat, templomot, palotát építtet, végrendeletet írat stb. ; A püspök templomot építtetett; 3) ‘valamely személy gondoskodik arról, kéri, megparancsolja, hogy valaki (valamely közvetítő) tegyen valamit’, pl.: levelet küldet stb. Amint a bŽ szótári szócikkeihez összegyűjtött adatok megmutatták, a köznyelv használatában főként a második, és némileg a harmadik alcsoport parancsoltató igéi maradnak fenn. Az első alcsoport igéi a múlt valóságait tükrözik, és általában akkor van rájuk szükség, amikor az ókorról írnak vagy beszélnek. A szolgáltató igéket tartalmazó mondatokban a tárgyat, anyagot vagy absztrakciót jelentő szavak általában nem foglalják el a közvetítő alany pozícióját. Az ilyen típusú, kuráció és kauzáció közötti átmenetet képező példák egyike-másika megtalálható: az sdinti ige kémiában használt jelentését a DŽ36e szolgáltatóként, míg az lKŽ, lKŽe és bŽ kauzatívként tartja számon, pl. Sósavat használnak fémek [sdinti] céljából (DŽ26e). A különböző megkülönböztető kritériumokat figyelembe véve a pažndinti, vekdinti, žiódyti igéket a DŽ szolgáltatóként tartja számon, a bŽ pedig kauzatívként közli. A Bendrinės lietuvių kalbos žodyne, a bŽPP és a bŽIn követelményei alapján, a kas névmással feltett kérdésekkel igyekeznek megadni az alapvető és a fakultatív 152 Kalbos Kultūra | 84 igei vonzatosságot, azonban a vonzatosság e két típusát semmilyen formális eszközzel nem különböztetik meg egymástól. A Bendrinės lietuvių kalbos žodynui nagy segítséget nyújtó Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodyne (sližienė 2004: 35) az egyetlen szolgáltató ige, a siūdinti, ~a, ~o (pa)5 „gondoskodni arról, hogy valaki varrjon” alapvető, valamint zárójelben megadott fakultatív vonzatossága szerepel: Nom Acc (Dat) (išGen) (pasAcc) [C P B O Ac], továbbá az aktánsok szemantikai funkciói is jelölve vannak: Nom Hum acc –Anim Dat +_ Anim pasacc Hum išGen –Anim1. A vonzatosság sajátosságait a következő mondatok szemléltetik: „A ruhákat az anya a falusi varrónőnél varratta meg vele; Abból az anyagból öltönyt varrattam a férjemnek; Varrass huzatokat a bútorokra; Kinél varrattad a lószerszámot? ; A szülők varratták a cipőket, nem vásárolták őket” (sližienė 2004: 35). Megjegyzendő, hogy „a pasacc helyett a mondatban loc is állhat, amely azt a helyet jelöli, ahol a varrást végző személy dolgozik, pl. : A kimenőruhákat egyes hölgyek varrodában varratják.” (2. megjegyzés, sližienė 2004: 35). Amint Nijolė sližienė állítja, a visszaható ellátó igék vonzatossága lényeges különbségeket nem mutat a nem visszaható igékéhez képest: „a siūdintis visszaható ige használata csak abban különbözik, hogy a mondatban nincs részes eset, amelyet a visszaható -s(i) toldalék helyettesít (ennek jelentését a sau birtokos névmási forma megerősítheti), pl. : Báránybőrökből varrattam magamnak új bundát.“ (1. megjegyzés, sližienė 2004: 35). az említett ellátást kifejező igékkel kapcsolatos kutatások és a sidinti ige valenciájának részletes elemzése alapján a sidinti ige következő szócikke2 került megfogalmazásra: sidinti, sidina, sidino ige. [kauz.]3 (mit, kinek, miben) gondoskodni arról, megrendelni, hogy valaki (rendszerint szabó, cipész) varrjon: Sidinu výrui kostiùmą siuvỹkloje. | visszaható (kinél): Pas j daũg kàs sidinasi. Daba palankiáusias mẽtas sidintis – táikome núolaidą. | visszaható (mit, miben, kinél, miből): Ortopéd cipőt varratni (magának). Kas­mírkabátot varratok magamnak sima kasmíranyagból. A tegnap esti ruhát egy híres divattervezőnél, egy divatházban varratta. Felajánlották, hogy azoknak a plébániáknak varrassanak zászlókat, amelyeknek még nincs. | visszaható tagadó (mit): Nem szeretek egyénileg ruhát varratni, készen vásárolok. 1 a – ágens (a cselekvés végrehajtójának funkciója); C – kauzátor; P – páciens (a cselekvés tárgyának, az állapot birtokosának funkciója); b – beneficiens (a címzett, a fogadó, a birtokos funkciója); o – forrás (a cselekvés, az állapot eredetének, a kezdeti állapot funkciója); ac – kauzátor ágens; +anim – élő dolog, egyben személy; –anim – élettelen dolog; Hum – személy (továbbá személyek kollektívája, intézmény stb.) (sližienė 2004: 6). 2 Itt a jelen cikk szerzője által 2003-ban írt, később kiegészített és javított, Klementina Vosylytė által szerkesztett műveltető igék bŽ szótári szócikkei szerepelnek. A szótár végleges szerkesztése után változhatnak. 3 A [prp.] (= műveltető ige) jelölés a bŽ szövegében jelenleg keresési célokat szolgál. G. NaKtINIENĖ. Műveltető igék a Litván köznyelv szótárában 153 A Litván köznyelv szótárában a műveltető igék bemutatásakor eltekintettek a szótárhasználók számára nehezen érthető utalásos módszertől, amely szerint ezeket az igéket nem magyarázzák, hanem csupán a prp. jelöléssel látják el. (műveltető ige, DŽ16e), cur. (verbum curativum, műveltető ige, lKŽ, lKŽe) az alapszavakkal vagy azok jelentéseivel kapcsolódnak össze. A Litván köznyelv szótárában az alábbi meghatározási formula alkalmazandó: „gondoskodni róla (megrendelni, megparancsolni, utasítani, kérni stb.), hogy valaki (általában egy bizonyos terület szakembere) azt tegye, amit az alapszó kifejez”. A meghatározásban a kas névmás azt fejezi ki, hogy van egy másik cselekvő, aki fizikailag végrehajtja a gondozott cselekvést. Ha lehetséges, pontosítják az e cselekvés végrehajtóját jelentő szó szemantikáját (sidinti – siùva siuvjas „varratni – varr a varrónő”; statýdinti – stãto statýbininkai „építtetni – épít az építőmunkás”, (nu)kisdinti – nù kerta (gálvą) bùdelis „(le)fejeztetni – levágja (a fejet) a hóhér” stb.). Igyekeznek világos szemléltető példákat közölni, amelyekben meg van nevezve a parancsadás jogával rendelkező alany, vagy kiegészítőleg kifejezésre jut a megrendelt (parancsolt, megparancsolt, kért stb.) cselekvést fizikailag végrehajtó cselekvő, vagy közlik, hogy az ilyen cselekvést szolgáltatásokat nyújtó vállalatnál (műhelyben, javítóműhelyben, műteremben stb.) végzik, pl.: liẽdinti, liẽdina, liẽdino vksm. [átv.], ledinti, ledina, ledino (ką) gondoskodni arról, megrendelni, hogy valaki (rendszerint a mesterek) öntse4: Kùnigas statýdino bažnýčią, liẽdino varpùs. „A pap templomot építtetett, harangokat öntetett.” A betörő idegenek a harangokat elvitték, és azokból ágyúlövedékeket öntettek. | visszaható (ką, kame): Añtkapius liẽdinomės pamiñklų dirbtùvėse. „A sírköveket emlékműkészítő műhelyekben öntettük.” Bár az ilyen meghatározási mód gyakran a mesterséges, természetellenes, hosszú nyelvi megfogalmazás benyomását kelti, a nem filológusok számára érthetőbb a szóképzési minősítéseknél és az alapszóra való utalásoknál (Naktinienė 2000: 21–22; 2006: 24). 1. TÁBLÁZAT. A segédigék szótári bemutatásának példái DŽ6e lKŽebŽ áusdin‖ti, ~a, ~o prp. szőni 1. ~imas áusdinti, ina, ino cur. (1) szőni 1: Csónakocskát készítek, vitorlácskát szövök KlpD44. | refl. tr. : Már nem szövet kendőket, fodros, pántos szoknyákat készíttet. I. Simon áusdinti, áusdina, áusdino ige [tárgyas.] (mit, kinél, kinek) gondoskodni arról, megrendelni, hogy valaki (rendszerint takácsnő) szőjön (1. jelentés): Egy híres textilművésznőnél gobelint szövet ajándékba. | visszaható (mit): Egy ágytakaróból és függönyökből álló garnitúrát szövettem magamnak. 4 Lásd a második lábjegyzetet. 154 Kalbos Kultūra | 84 DŽ6e lKŽebŽ káldin‖ti, ~a, ~o prp. k a l t i 3: K. noragą, pasagą, pinigus káldinti, ina, ino Š; M 1. cur. 1 kalti 6: Net turi tą rūpiniš akmenų kaldintų kovácsolt kő r399. 2. K cur. 1 kovácsolni 10: Kldinti káldinome metãlo gus J. o prie | tagadó. (mit): Žied dinki vagy nem kovácsoljuk, hanem taverstuvę-ben, hogy karddá visszaható. (mit, kinél): J bb1Mak15,6. Gyűrűcskét veretek J. Jabl. [...] Verj hidacskát a tavi vízen át N174. Ne verd a gyűrűcskét, ne üsd a név becsületét JV74. [...] káldinti, káldina, káldino daryti vksm. [prp.] (ką, kame) bb12Moz20,25. tis, užsakyti, kad kas (ppr. mesterek) kovácsok (3 r.): Krỹžių pasair gyertyatartókat naujos žagrelės kaldirbtùvėse. noragužius ltr. Az ekevasat megvásároljuk a vagy szarvassá kovácsoljuk. | kovácsolni s.Dauk. És átadod neki a lehetőséget, hogy az ékszerésznél a saját pénzén, a saját földjén veresse a készletet. épít‖tetni, építtetni ~a, ~o 3. NdŽ ред. statdink прп. statyti: Namus s. | возвратн. : ~tis namą. ~imas(is) naujus staldus J. (1) (yti), ina, ino [...] statyti 5: Ponas tiltą sta ty rūpintis, dina J.Jabl. Vytautas statybininkai) statytų: čias a1884,22. | refl. tr. NdŽ, Mes namų nesista t di nam, kinius rim pinigų Mrj. Didžioji (ko): a földbirtokosok egy magának-Nãmo mi rš. [...] statýdinti, statýdina, statýdino ige. [áll.] (mit, kinek) užsakyti, kad kas statydino (paprastai įvairiose vietose lietuvos bažny-Jiẽ nãmą statýdina dùkteriai. DŽ1: | sngr. (ką): Kaimýnas žãda netustatýdintis naujùs lietuvos pãstatus. | neig. sngr. része palotát építtet nesistatýdinsime, dinosi, sekdami klasicizmo stiliugeriaũ piksime bùtą. A KIEGÉSZÍTŐ IGÉK HASZNÁLATI SAJÁTOSSÁGOK A használat ritkasága és következetlensége A kiegészítő igék – régi, azonban visszaszoruló, következetlenül használt és a köznyelvi igék csoportjának megőrzésére tett kísérletként alkalmazott szócsoport5 A litván nyelvi intézetben 2004. február 26-án megrendezett fordítói és szerkesztői szemináriumon a cikk szerzője kisebb szóbeli felmérést végzett. A szeminárium résztvevőitől megkérdezték, hogy beszéd közben (nem írás, szerkesztés vagy fordítás során) maguk használják-e a sidinti igéket G. NaKtINIENĖ. A köznyelvi litván nyelv szótárában szereplő ellátó igék 155. o. A DŽ3-ból származó, a DŽ3k eszközeivel kiválasztott 95 ellátó ige (az igekötős igéket is beleértve) használatát a Vytautas Magnus Egyetem Számítógépes Nyelvészeti Központjának interneten hozzáférhető, mai litván nyelvi korpuszából származó adatok, valamint a http://www.google.lt/ keresőeszközzel megtalálható egyéb internetes nyelvi források nem mindegyik esetében erősítik meg. Például a pikdinti ige újabb példái nem találhatók, noha manapság egy ilyen helyzet teljesen lehetséges volna, például: pikdinti sklỹpą snui (közvetítő útján), pikdintis bùtą (külföldön élve és egy barátnőt meghatalmazva) stb.; a szótárakban (DŽ26e, lKŽ és lKŽe) pedig a pikdinti igét csak folklórpéldákkal szemléltetik: pikdin‖ti, ~a, ~o prp. p i r k t i 1: Dirbdinsiu žagrelę, ~siu jautukus, kaldinsiu noragėlius (d.) (DŽ26e). pirkdinti (yti), ina, ino 1. cur. pirkti 1: Dirbysiu žagrelę, pirkdysiu jautukus, kaldysiu noragelius KlpD44. ar pikdinsi vainikėlį? adsz egy kis ajándékot? JV218 (lKŽe). Jelenleg a bŽ-ben 107 műveltető ige található, közülük 39 prefixum nélküli: áusdinti, darýdinti, drbdinti, gabéndinti, griáudinti, grsdinti, kál dinti, kárdinti, kãsdinti, kéldinti, kẽpdinti, kipdinti, kisdinti, kùldinti, kùrdinti, kviẽs dinti, ledinti, máldinti, mẽgzdinti, mùšdinti, nérdinti, nẽšdinti, plãkdin ti, ra šýdinti, ráudinti3, sidinti, sisdinti, skélbdinti, skùsdinti, statýdinti, šáudinti, šaũkdinti, taisýdinti, varýdinti, véldinti, vepdinti, vesdinti, vẽsdinti, vẽždinti. Közülük a Dažninį dabartinės rašomosios lietuvių kalbos žodyną csak a kál din ti, sidinti, statýdinti igék kerültek be (Grumadienė, Žilinskienė 1998). Mivel a műveltető igék csoportja kicsi, mellettük hasonló helyzeteket kifejező más egyszerű (nem műveltető) igéket is használnak, jóllehet mindkét esetben nem maguk a megrendelők végzik a munkát, hanem az adott terület szakemberei: varrónők, építőmunkások, fodrászok stb.; így a statýdinti is egyértelmű helyzetben, azaz amikor az a szándék, hogy az alany nem maga varr vagy épít, hanem megrendeli a munkát és fizet érte. 3 válaszlehetőséget kínáltak fel: „Mindig használom”, „Néha használom”, „Soha nem használom”. A szeminárium résztvevői igenlő válasz esetén felemelték a kezüket. A sidinti igével kapcsolatban 29 szemináriumi résztvevő nyilvánított véleményt: „mindig használom” – 14 (48%), „néha használom” – 4 (14%), „soha nem használom” – 11 (38%). A statýdinti igével kapcsolatban 24 szemináriumi résztvevő nyilvánított véleményt: „mindig használom” – 6 (25 százalék), „néha használom” – 16 (67 százalék), „soha nem használom” – 2 (8 százalék). az, hogy a nyelvi szakemberek – a fordítók és szerkesztők, akiknek tevékenységétől nagymértékben függ a köznyelvi litván nyelv állapota – az említett igéket maguk sem használják mindannyian vagy rendszeresen a beszélt nyelvben, csak megerősíti azt, hogy a parancsoló igék használata a köznyelvi litvánban nem túl elterjedt. 156 Kalbos Kultūra | 84 pl.: sidinti, de taisýti, trupinti, siaũrinti (páltą); statýdinti, de įreñgti, mryti (nãmą); kipdinti, de šukúoti, garbanóti, pláuti, dažýti (pláukus). Nem ritkán az ilyen igéket egy mondaton belül használják, pl. : Néha férfiak is felkeresik a varrodát. Ők azonban nem akarnak semmit varrattatni maguknak, többnyire a ruháikat szeretnék megjavíttatni (G); Új ruhát varratni vagy a régit megjavíttatni? A műveltető igéket nem minden igekötővel használják. Például a DŽ3-ban szerepel az áusdinti, išáusdinti, de nincs pri(si)áusdinti; a parašýdinti igére voltak adatok, de úgy tűnik, a rašýdinti igére nem voltak (ez utóbbi már a DŽ5e6e-ben szerepel) stb. Nem az alapszóige minden jelentéséből képezhetők a megfelelő műveltető jelentések. Például a mẽgzdinti (kötött holmikat) műveltető jelentés, az agukai mẽzga, žieda užsmezga azonban nem rendelkezik műveltető megfelelőkkel. Elterjedtség a nyelvjárásokban A műveltető és azok alapigéinek (eredményigéinek) pontatlan használata azért is alakult ki, mert Litvánia lakosságának jelentős része nem tudja, mit jelentenek a műveltető igék, mivel saját anyanyelvi nyelvjárásaikban nincsenek ilyenek. ez főként a keleti és déli aukštaitis nyelvjárások beszélőire jellemző. A műveltető igék használatát a köznyelvi ellátó igék helyett időnként az lKŽ és az lKŽe is rögzíti, pl.: siti [...] 2. lásd siūdinti 1 (Kupiškisből, Rodūniából, Skrebotiškisből, Eržvilkasból, Miežiškiaiból, Meškuičiaiból, Apsasból, J. Kardelytė Gervėčių tarmė című könyvéből, 78. o., valamint J. Paukštelis írásaiból vett mondatokkal illusztrálva (lKŽ XII 631). Ezt a siti „siūdinti“ (lKŽe) precedenst követve, amikor a szótárírásilag kodifikálják a bázis- (műveltető) ige használatát ellátó jelentésben, talán a bŽ-ben is el lehetne járni analóg módon: az ellátó megfelelőkkel rendelkező bázisigék szócikkeiben külön jelentésként továbbiakban megadni az ellátó ige vagy annak ellátó jelentése változatát, pl. : Siuvúosi páltą siuvỹkloje (pas gẽrą siuvją). ez nemcsak a fennálló helyzetet kodifikálná, és megfelelne a köznyelv használói nagy részének érdekeinek, hanem abban is segítene a szótár olvasóinak, hogy megtudják: létezik ellátó ige. A déli és keleti aukštaitis vilniškiai nyelvjárásokban az -inti képzős tranzitív igék nem ellátó igék. Jelentésük többnyire egybeesik a köznyelvi megfelelő bázisigék jelentéseivel (Naktinienė 1997: 154–162), pl. : G. NaKtINIENĖ. A segédigék a Litván köznyelv szótárában 157 pikdinti (yti), ina, ino [...] 2. tr. pirkti: a gyerekek a kerítések között mászkálnak, némelyik letépi, leveszi az inget, te pedig megint pikdin’ lz. Pikdinta laška lz. any (jie) pik di no cukrų pigiau lz. A kúpot nyúzza, a vásárba viszi, a legények pedig pikdina lKKIII204(lz) (lKŽe). A segédigéket legszélesebb körben a žemaiták, nem ritkán a nyugati aukštaitisok (suvalkiai), ritkán pedig a žemaitákkal határos šiauliaiak használják; megtalálhatók az e vidékekről, valamint Kis-Litvániából származó szerzők írásaiban és azokon a vidékeken gyűjtött folklórgyűjteményekben. A régi írásokban jóval több és változatosabb ilyen ige fordult elő. Az alapige a segédige helyett A Dabartinės lietuvių kalbos gramatika (DlKG 2006: 287) című műben megjegyzik, hogy „a beszélt nyelvben néha hajlanak arra, hogy ne használják ezeket (a szolgáltató igéket – G. N.), hanem siūtis paltą ’kabátot varratni’ mondjanak a siūdintis paltą ’kabátot varratni’ helyett. Mivel ezek az igék szokásos cselekvéseket jelölnek, és a beszédhelyzetből néha magától értetődő (vagy nem fontos), hogy ki fogja végrehajtani őket”; „az a szereplő, aki gondoskodik arról, hogy a cselekvést végrehajtsák, itt fontosabb annál, mint aki ténylegesen végrehajtja a cselekvést” (lKM 1976: 110). Nem ritkán nemcsak így mondják, hanem így is írják. a megfelelő alapszóképzett (okozati) igékkel kifejezett helyzet értelmezése gyakran a kontextustól függ, pl. az elhagyott épület atstatýti ’helyreállítani’ jelentheti egyrészt a tulajdonos közvetlen munkatevékenységét, másrészt szolgáltató helyzetet, amikor a munkák elvégzésére építőmunkásokat fogadnak fel. Még ha az alany szemantikája világosan jelzi is, hogy az általa jelölt személy maga nem fog fizikai munkát végezni, gyakran az alapszóképzett (okozati), nem pedig a szolgáltató igét használják, pl. : Didkas pastãtė (// pastatýdino) rmus. A pastatýti ’felépíteni’ igét még gondosan előkészített tankönyvben is használták, noha az uralkodóról szólva jobb lett volna a norma alapváltozatát – a pastatydinti szolgáltató igét – választani (a cikk szerzője kiemelte), pl. : A nagy falon kívül ő (Csin Si Huang-ti – G. N. közbevetése) palotát építtetett, amelyben 10 000 ember fért el. 700 000 hadifogoly és besorozott paraszt építette hatalmas temetkezési kamráját (A világ I 210). További, hasonló jellegű használati esetek is vannak (Savičiūtė 1985; SavičiūtėNaktinienė 1995). Érdekes, hogy a kuratívumok használatának hasonló jelenségei nemcsak a litván, hanem a finn és a norvég nyelvben is megfigyelhetők (Rackevičienė 2001: 29; 2002: 138, 142–144). 158 Nyelvi kultúra | 84 A műveltető ige az alapszóként szolgáló ige helyett Azáltal, hogy nem értik a műveltető és az alapszóként szolgáló (faktitív) igék közötti különbségeket, időnként műveltető igéket használnak olyan helyzetek leírására, amikor az alany maga végzi a cselekvést, pl.: siuvja sidina (=siùva) kostiu m lį és hasonlók. Bár az ilyen használat aligha igazolható a köznyelvben, tájnyelvekben feljegyeztek rá példákat, pl.: mẽgzdinti (yti), ina, ino […] 3. tr. kötni: hát én is az embernek kesztyűt mgzdini? Kzr. De kapucnim van …, amit a kötőnők kötöttek JV416. | visszaható tárgyas : A zakócskát elkezdtem megköttetni Kzr (lKŽe); numẽgzdinti […] 2. tárgyas megkötni: Megkötött egy kabátot az embernek Kzr (lKŽe). Valószínűleg a műveltető ige nem műveltető jelentésben való hasonló használatát J. Jablonskis által feljegyzett mondat is rögzíti: statýdinti […] 3. […] A városokban nagyon jó fizetett kemencék építtetésére J. Jabl (lKŽe). Az ilyen típusú pontatlan használatra való hajlam – amint azt az internetes, sajtóés beszélt nyelvi példák mutatják – különösen a káldinti igére jellemző, noha az ennek megfelelő munka elvégzésének helyét (érmék, érmek) kalyklànak nevezik, nem kaldyklànak. Általánosító használat esetén, részletesebb szövegkörnyezet híján nem világos, mire gondolnak, amikor azt mondják (írják), hogy káldinti krỹžių, medãlį, monetàs, pamiñklą, pnigus stb. – kereszt, érem, érmék, emlékmű vagy pénz verésére vonatkozó megrendelésre, illetve a megrendelés teljesítésére, vagyis szakemberek konkrét munkájára. a következő példában a szövegkörnyezetből látható, hogy konkrét fizikai cselekvésekről van szó, ezért az alap- (műveltető) igét, a nukálti igét kellett volna használni (a cikk szerzője kiemelte): Sokakat érdekelt a régi minta alapján készített pénzverő prés. Mindenki, aki akarta, ráüthetett egy nehéz kalapáccsal, és maga készíthetett egy pénzdarabot […]. Aki akarta, itt helyben megtanulhatta a kovácsmesterséget, és talán még valamit ki is verhetett (= nukalti) kedvesének. (lŽ 2004 06 02: 24). Sokan szerettek volna pénzérmét verni (= kovácsolni) (a fénykép alatti felirat; ugyanott). A népművészek a Város Napja ünnepségen „helyi fizetőeszközt” is vernek (= kovácsolnak) (forrás: Lietuvos rytas, 2001). A kalti alapszó többértelműsége azonban, ha a mondatban nincs tárgy, bizonytalanságot okozhat afelől, mire gondolnak – szöget beverni