JONO JABLONSKIS 19. KONFERENCIA A LITVÁN NYELV SZINTAXISÁNAK CENTENÁRIUMÁNAK MEGÜNNEPLÉSÉRE
A Vilniusi Egyetemen 2012. október 5-én rendezték meg a tizenkilencedik (1993 óta tartott) Jono Jablonskis-konferenciát. A Litván Nyelvi Intézet Köznyelvi Osztálya és a Vilniusi Egyetem Litván Nyelvi Tanszéke által szervezett konferenciát ezúttal az 1911-ben Seinuose kiadott Rygiškių Jono (J. Jablonskis) A litván nyelv szintaxisa című mű centenáriumának megünneplésére szentelték. Öt, a szintaxis elméletével és gyakorlatával foglalkozó előadás hangzott el: a szavak, szókapcsolatok és mondatok használatáról beszéltek, valamint a szintaxis fejlődési tendenciáit vitatták meg. Hangsúlyozták az ajándékként emlegetett A litván nyelv szintaxisa hasznát és jelentőségét az iskolák számára: korábban nagy hiány volt olyan tankönyvekből, amelyek szintaxissal foglalkozó részt is tartalmaztak.
VITAS LABUTIS (Vilniusi Egyetem) „A Rygiškiai Jono Lie-tuvių kalbos sintaksės I. részének példái, forrásaik, rendeltetésük és bemutatásuk módjai” című előadásában a 110 oldalas kiadványban szereplő, beszélt és írott nyelvből vett több mint 2900 példát tárgyalta. Ezek túlnyomó részét máshol nem jegyezték fel. J. Jablonskis felismerte, hogy a szintaxis törvényei és szabályai a beszélt nyelv, a népköltészet és gondosan kiválasztott írott nyelvi példák bősége alapján állapíthatók meg; ezeket ezért gondosan és pontosan osztályozta a mondatrészek, mondattípusok és más szintaktikai sajátosságok szerint, így ezt az osztályozást a később megjelentetett szintaktikai munkákban is alapul vették. J. Jablonskis A litván nyelv szintaxisa más nyelvészeket is arra ösztönzött, hogy bátrabban induljanak el a szintaktikai kutatások útján.
ALBINAS DRUKTEINIS (Klaipėdai Egyetem) ismertette a mondat szemantikai struktúrái összevonásának kutatási eredményeit („A mondat szemantikai struktúrájának összevonása: az aktánsok inkorporálásának típusa”), az összegző és az egyes lexémákra irányuló vizsgálatokat. A konferencia résztvevőit érdekelte, hogy a mondatszerkezet átalakításakor és másodlagos mondat létrehozásakor gyakran többféle változat lehetséges (alanyivá alakítás, a predikátum főnevesítése vagy szerkezetének összevonása stb.), amelyek a beszélő eltérő szándékát fejezik ki.
RITA MILIŪNAITĖ (Litván Nyelvi Intézet) a létállapot szintaktikai kifejezőeszközeit aktualizálva „A létállapot kifejezése a tapti igét tartalmazó szerkezetekben: a használat és a kodifikáció ellentmondása” címmel tartott előadást a konferencián. A nyelvész felvetette azt a problémát, hogy a kodifikált norma nem mindig egyezik meg a tényleges nyelvhasználattal, és nem stabil.
230
KALBOS KULTŪRA | 85