19-oji Jono Jablonskio konferencija „Lietuvjų kalbos sintaksės“ šimtmečiui paminėti

230 Nyelvi kultúra | 85 19. JONAS JABLONSKIS-KONFERENCIA A LITVÁN NYELV SZINTAXISÁNAK CENTENÁRIUMA ALKALMÁBÓL A Vilniusi Egyetemen 2012. október 5-én rendezték meg a tizenkilencedik (1993 óta) Jonas Jablonskis-konferenciát. A Litván Nyelvi Intézet köznyelvi osztálya és a Vilniusi Egyetem litván nyelvi tanszéke által szervezett konferenciát ezúttal a Rygiškiai Jonas (J. Jablonskis) által 1911-ben Seinai városában kiadott Lietuvjų kalbos sintaksė centenáriumának szentelték. Öt, a szintaxis elméletével és gyakorlatával foglalkozó előadást olvastak fel: a szavak, szókapcsolatok és mondatok használatáról esett szó, valamint áttekintették a szintaxis fejlődésének tendenciáit. Hangsúlyozták az ajándéknak nevezett Lietuvjų kalbos sintaksė hasznát és fontosságát az iskolák számára: addig nagyon hiányoztak az olyan tankönyvek, amelyek szintaxissal foglalkozó részt is tartalmaztak. Vitas Labutis (Vilniusi Egyetem) „A Rygiškiai Jonas-féle Lietuvjų kalbos sintaksė I. részének példái, forrásaik, rendeltetésük és bemutatási módjaik” című előadásában áttekintette a 110 oldalas kiadványban szereplő, a beszélt és írott nyelvből származó több mint 2900 példát. Túlnyomó részük sehol máshol nem volt rögzítve. J. Jablonskis felismerve, hogy a mondattan törvényei és szabályai a beszélt nyelv, a népköltészet és a gondosan kiválogatott írott nyelvi példák sokaságából meghatározhatók, ezeket gondosan és pontosan a mondatrészek, a mondattípusok és más mondattani sajátosságok szerint csoportosította, ezért erre a rendszerezésre támaszkodtak a később megjelent mondattani munkákban is. J. Jablonskis Lietuvjų kalbos sintaksė című műve más nyelvészeket is arra ösztönzött, hogy bátrabban lépjenek a mondattani kutatások útjára. albINas DruKtEINIs (Klaipėdai Egyetem) a mondat szemantikai struktúrái tömörítésének kutatási eredményeit („a mondat szemantikai struktúrájának tömörítése: az aktánsok inkorporációjának típusa”), valamint összegző és egyes lexémákra irányuló kutatásokat mutatott be. A konferencia résztvevőit az érdekelte, hogy a mondat struktúrájának átalakításakor és másodlagos mondat létrehozásakor gyakran többféle változat lehetséges (szubjektivizálás, a predikátum szubsztantivizálása vagy struktúrájának tömörítése stb.), amelyek a beszélő eltérő szándékát fejezik ki. rIta MIlIūNaItĖ (Litván Nyelvi Intézet), aktualizálva az állapot kifejezésének mondattani konstrukcióit, a konferencián „Az állapot kifejezése a tapti igét tartalmazó konstrukciókban: a használat és a kodifikáció ellentéte” címmel tartott előadást. A nyelvésznő felvetette azt a problémát, hogy a kodifikált norma nemigen- A Jono Jablonskis-konferencia 19. alkalma a Lietuvjų kalbos sintaksė centenáriumának megünneplésére 231 gyakran esik egybe a tényleges nyelvhasználattal, és nem stabil. Bár a tapti igével alkotott, melléknévi kifejezésű állapotkonstrukciókban kettős eseteket kellene használni, a jelzői pozícióban az esetek egyeztetése után az ilyen konstrukciók meglehetősen gyakran természetellenesnek tűnnek. A jelenlegi nyelvhasználat adatait figyelembe véve javasolták az ilyen konstrukciók kodifikációjának újbóli értékelését, és ha megalapozott érveket találnának, módosítását. RasuolĖ VlaDarsKIenĖ (a Litván Nyelv Intézete), a „Az alárendelő összetett mondatok szabványosítása” témát vizsgálva, összehasonlította a korábbi normatív kiadványokban bemutatott, az összetett mondatok használatára vonatkozó ajánlásokat azokkal, amelyeket jelenleg követnek. A legtöbb figyelmet a kuris szóval összekapcsolt alárendelő mondatrészeknek szentelték. Megvitatták, hogy mikor helyesek az ilyen típusú összetett mondatok, és mikor javítandók, mivel használatukat mindeddig nem vizsgálták kellőképpen. Ezért a normák sem kellően egyértelműen vannak meghatározva, és a nyelvhasználóknak nehézségeik adódnak. A konferencia résztvevőinek többsége azon a véleményen volt, hogy mindenekelőtt az alárendelő mondatrész jelentését kell figyelembe venni, vagyis azt, hogy a mondatrész pontosítja-e azt a szót vagy szókapcsolatot, amellyel a kuris névmást egyeztetik. A cselekvések sorrendje valamivel kisebb hatással van az ilyen mondatok helyességére. DaIVa ŠVEIKausKIENĖ (a Litván Nyelvi Intézet) „Szintaktikai korpusz” című előadásában felvetette azt a problémát, hogy a litván nyelv Európában az egyik legkevésbé számítógépesített nyelv. Litvániában még nem hoztak létre olyan korpuszokat, amelyekben a szintaktikai funkciók is fel lennének tüntetve, a világban azonban az ilyen korpuszok (eltér a nyelvek száma, az annotálás formája és/vagy a terjedelem) nagyon népszerűek, adataikat széles körben alkalmazzák különféle számítástechnikai technológiákban. Az előadó ismertette a litván nyelv szintaktikai korpuszának elkészítésére vonatkozó terveket; ez a függőségi nyelvtan alapján, a hagyományos nyelvtan elveit figyelembe véve létrehozott korpusz valamennyi nyelvhasználó számára rendkívül értékes lenne. A nyelv kutatásának fejlesztésére és a normák kodifikációjának tökéletesítésére vonatkozó javaslatokat nemcsak az előadók, hanem a konferencia résztvevői is tettek. Minden Jonas Jablonskis-konferencián, a tapasztalatok és meglátások megosztása, valamint az aktív vita során örömmel állapítják meg, hogy a litván köznyelv normatív munkája eredményesen folytatódik. Beérkezett 2012 12 01 uGNĖ taMaŠausKaItĖ Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio g. 5, lt-10308 Vilnius [email protected]