19-oji Jono Jablonskio konferencija „Lietuvjų kalbos sintaksės“ šimtmečiui paminėti

JONO JABLONSKIS 19. KONFERENCIA A LITVÁN NYELV SZINTAXISÁNAK CENTENÁRIUMÁNAK MEGÜNNEPLÉSÉRE A Vilniusi Egyetemen 2012. október 5-én rendezték meg a tizenkilencedik (1993 óta tartott) Jono Jablonskis-konferenciát. A Litván Nyelvi Intézet Köznyelvi Osztálya és a Vilniusi Egyetem Litván Nyelvi Tanszéke által szervezett konferenciát ezúttal az 1911-ben Seinuose kiadott Rygiškių Jono (J. Jablonskis) A litván nyelv szintaxisa című mű centenáriumának megünneplésére szentelték. Öt, a szintaxis elméletével és gyakorlatával foglalkozó előadás hangzott el: a szavak, szókapcsolatok és mondatok használatáról beszéltek, valamint a szintaxis fejlődési tendenciáit vitatták meg. Hangsúlyozták az ajándékként emlegetett A litván nyelv szintaxisa hasznát és jelentőségét az iskolák számára: korábban nagy hiány volt olyan tankönyvekből, amelyek szintaxissal foglalkozó részt is tartalmaztak. VITAS LABUTIS (Vilniusi Egyetem) „A Rygiškiai Jono Lie-tuvių kalbos sintaksės I. részének példái, forrásaik, rendeltetésük és bemutatásuk módjai” című előadásában a 110 oldalas kiadványban szereplő, beszélt és írott nyelvből vett több mint 2900 példát tárgyalta. Ezek túlnyomó részét máshol nem jegyezték fel. J. Jablonskis felismerte, hogy a szintaxis törvényei és szabályai a beszélt nyelv, a népköltészet és gondosan kiválasztott írott nyelvi példák bősége alapján állapíthatók meg; ezeket ezért gondosan és pontosan osztályozta a mondatrészek, mondattípusok és más szintaktikai sajátosságok szerint, így ezt az osztályozást a később megjelentetett szintaktikai munkákban is alapul vették. J. Jablonskis A litván nyelv szintaxisa más nyelvészeket is arra ösztönzött, hogy bátrabban induljanak el a szintaktikai kutatások útján. ALBINAS DRUKTEINIS (Klaipėdai Egyetem) ismertette a mondat szemantikai struktúrái összevonásának kutatási eredményeit („A mondat szemantikai struktúrájának összevonása: az aktánsok inkorporálásának típusa”), az összegző és az egyes lexémákra irányuló vizsgálatokat. A konferencia résztvevőit érdekelte, hogy a mondatszerkezet átalakításakor és másodlagos mondat létrehozásakor gyakran többféle változat lehetséges (alanyivá alakítás, a predikátum főnevesítése vagy szerkezetének összevonása stb.), amelyek a beszélő eltérő szándékát fejezik ki. RITA MILIŪNAITĖ (Litván Nyelvi Intézet) a létállapot szintaktikai kifejezőeszközeit aktualizálva „A létállapot kifejezése a tapti igét tartalmazó szerkezetekben: a használat és a kodifikáció ellentmondása” címmel tartott előadást a konferencián. A nyelvész felvetette azt a problémát, hogy a kodifikált norma nem mindig egyezik meg a tényleges nyelvhasználattal, és nem stabil. 230 KALBOS KULTŪRA | 85 Noha a kodifikált norma szerint a tapti igét tartalmazó, melléknévi kifejezésű szerkezetekben kettős esetet kellene használni, a jelzői pozícióban az esetek egyeztetése után az ilyen szerkezetek gyakran természetellenesnek hatnak. A mai nyelvhasználat adataira tekintettel azt javasolták, hogy az ilyen szerkezetek kodifikációját értékeljék újra, és ha megalapozott érveket találnak, módosítsák. RASUOLĖ VLADARSKIENĖ (Litván Nyelvi Intézet) „Az alárendelő összetett mondatok normatív szabályozása” témáját vizsgálva összehasonlította a korábbi normatív kiadványokban szereplő, összetett mondatok használatára vonatkozó ajánlásokat a ma követettekkel. A figyelem elsősorban azokra az alárendelő tagmondatokra irányult, amelyeket a kuris szó kapcsol össze. Megvitatták, mikor helyesek az ilyen típusú összetett mondatok, és mikor javítandók, mivel használatukat mindmáig nem vizsgálták kellőképpen. Emiatt a norma meghatározása sem kellően világos, ami nehézséget okoz a nyelvhasználóknak. A konferencia résztvevőinek többsége azon a véleményen volt, hogy a legfontosabb az alárendelt tagmondat jelentését figyelembe venni, vagyis azt, hogy a tagmondat pontosítja-e azt a szót vagy szókapcsolatot, amellyel a kuris névmás egyezik. A cselekvések sorrendje valamivel kisebb hatással van az ilyen mondatok helyességére. DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ (Litván Nyelvi Intézet) „Szintaktikai korpusz” című előadásában felvetette, hogy a litván nyelv Európában az egyik legkevésbé számítógépesített nyelv. Litvániában még nem hoztak létre olyan korpuszokat, amelyek a szintaktikai funkciókat is megjelölnék, miközben világszerte igen népszerűek az ilyen korpuszok (a nyelvek száma, az annotálás formája és/vagy a terjedelem eltérő), adataikat pedig széles körben alkalmazzák a különféle számítógépes technológiákban. Az előadó ismertette a litván nyelv szintaktikai korpuszának elkészítésére vonatkozó terveket; ez a függőségi nyelvtan alapján, a hagyományos nyelvtan alapelveit is figyelembe véve létrehozott korpusz rendkívül értékes lenne valamennyi nyelvhasználó számára. A nyelv kutatásának fejlesztésére és a normák kodifikációjának tökéletesítésére nemcsak az előadók, hanem a konferencia résztvevői is javaslatokat tettek. Minden Jono Jablonskis-konferencián, a tapasztalatok és meglátások megosztása, valamint az élénk eszmecsere során örömmel állapítják meg, hogy a köznyelvi litván normáinak szabályozására irányuló munka eredményesen folytatódik. Beérkezett: 2012. 12. 01. UGNĖ TAMAŠAUSKAITĖ Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius [email protected] 19-oji Jono Jablonskio konferencija Lietuvių kalbos sintaksės šimtmečiui paminėti 231