RASUOLĖ VLADARSKIENĖ

Lietuvių Nyelvi Intézet

A DOKUMENTUMOKAT JELÖLŐ SZAVAK A HIVATALI NYELVBEN

KULCSSZAVAK: dokumentum, dokumentumtípus, hivatali nyelv, a szó jelentése.

A litván nyelvben szilárdan meghonosodott a nemzetközi dokumentas szó, amely a latinból került át [lat. documentum — tanulságos példa; tanúság, bizonyíték] (TŽŽ 2013). Ez a litván nyelv leggyakoribb nemzetközi szava (a vizsgált szövegekben 654 mintában 1872 alkalommal fordult elő) (Grumadienė, Žilinskienė 1998 XXXIV, 76). Ez a szó különösen fontos a hivatali nyelvben. Magának a szónak a használata nem okoz nagyobb problémát, azonban vele kell kezdeni a dokumentumtípusok rendszerének, valamint azoknak a szavaknak a tisztázását, amelyekkel a dokumentumot jelölő szavak összetételeket alkothatnak.

A cikk célja – a dokumentas szó fogalmának és az e szóval jelölt objektum lehetséges osztályozásainak áttekintése után – a dokumentumokat megnevező szavak képzésének és eredetének megállapítása, valamint a használati nehézséget okozó esetek tisztázása.

1. A DOKUMENTAS SZÓ JELENTÉSEI

A TŽŽ 2013 a dokumentas szó két jelentését adja meg: 1 irat, amellyel valamit közölnek vagy tanúsítanak; 2 anyagi objektum (papír, rajz, fénykép, filmszalag), amelyen valamilyen információt rögzítettek. A litván szótárakban szintén hasonlóan határozzák meg ezeket a jelentéseket. Az LKŽ három jelentést különböztet meg:

1. valamely tény vagy valamely dologhoz való jog igazolására szolgáló ügyirat: Pénzügyi dokumentumok DŽ. Igazoló dokumentum rš. 2. valamely dolog írásos bizonyítéka, történelmi jelentőségű okirat, irat, mű stb.: A nyelv minden szava, mivel az egykor élt emberek nemzedékeinek alkotása, számunkra a történelem dokumentuma K.Būg. Az összes régi dokumentumot össze fogják gyűjteni S.Dauk. 3. személyazonosító igazolvány, útlevél: Mutassák meg a dokumentumaikat rš.

A DŽ a szó két jelentését adja meg: 1. ügyirat: Banki, számviteli, jogi, műszaki ~ak. Személyi, szolgálati d. Hivatalos ~ak. Hitelesített, hamisított, fiktív d. Igazoló d. 2. az információ anyagi hordozója: Történelmi ~ak. Írásos, grafikus, gépi d. ~ak közzététele. ~ak gyűjteménye.

A BŽ szintén e szó ugyanezt a két jelentését különbözteti meg, de kissé pontosabban írja le őket; a meghatározások pedig a TŽŽ 2013 meghatározásaihoz hasonlóak:

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Dokumentus reiškiantys žodžiai administracinėje kalboje

1. irat, amelyben valamit közölnek vagy igazolnak: Az intézmény dokumentumai. Dokumentumokat aláírni. Mutassa be a (személyazonosító) okmányait. A dokumentumot munkacsoport készíti. A dokumentumokat előkészítik a levéltárba helyezésre. A dokumentumot abszolút szavazattöbbséggel fogadták el. 2. anyagi objektum (papír, rajz, fénykép, filmtekercs, adathordozó stb.), amelyen valamilyen információt rögzítettek: Történelmi dokumentumok. Dokumentumok közzététele [gyűjtemény].

A KancKP 2007 dokumentumot a legtágabb értelemben felfogott ügyiratként határozza meg, amelyben valakinek a tevékenységét vagy tényeket rögzítenek és igazolnak. Arra is emlékeztet, hogy a dokumentumok nemcsak iratok, hanem más formában tárolt információk is lehetnek.

Amint az a szótári meghatározásokból látható, e szóval jelölt anyagi dolog két jelentése világosan elkülönül; az első bizonyos szabályozással függ össze, mivel a dokumentumot iratként vagy ügyiratként¹ határozzák meg, az „irat” pedig olyan, rendszerint bizonyos követelmények szerint elkészített szövegként értelmezendő, amely jogi jelentőséggel bír; a DŽ az „irat” szónak a „jogi vagy egyéb hivatali dokumentum” jelentését is megadja. A dokumentum szó másik jelentése (az információ anyagi hordozója) jóval tágabb, de az igazgatási nyelv szempontjából nem annyira fontos, bár e jelentésben is előfordul.

Fontos tisztázni, milyen jelentésárnyalatokat kap ez a szó terminusként használva. Az LRTB-ben a dokumentas egyszavas terminus 12 előfordulását rögzítették különböző forrásokban (az Enciklopédikus hadtudományi szótárban, a Távközlési terminusok magyarázó szótárában, az Enciklopédikus számítástechnikai szótárban; a Metrológiai terminusok ötnyelvű magyarázó szótárában; az LST ISO 5127:2008 Információ és dokumentáció című litván szabványban). Az LRTB is világosan elkülöníti a már említett két jelentést: a dokumentum tágabb meghatározása olyan jegyeket említ, mint az adatok rögzítésére szolgáló anyagi objektum, továbbá az információ tárolásának bármely formája vagy bizonyos mennyiségű információ; a másik jelentés sajátosabb – az információ konkrétabb, valamely intézmény tevékenysége során rögzített információt jelent; hivatalos irat, amely bizonyos tényeket, tevékenységre vonatkozó adatokat, annak eredményeit stb. ismer el; olyan irat, amelyet valamely intézmény, szervezet vagy személy jogi vagy működési kötelezettségei teljesítése során hoz létre, kap meg és őriz meg; jogi vagy természetes személy tevékenysége során bármilyen módon, formában vagy bármilyen adathordozón rögzített információ. Itt rajzolódnak ki a dokumentumok elkészítésének jogi vonatkozásai.

A tárgyalt meghatározásokból látható, hogy az igazgatási nyelvben a dokumentum „természetes vagy jogi személy tevékenységének írásos igazolása, amelyet az erre felhatalmazott intézmény vagy személy készített vagy kapott meg” jelentésben használatos. A cikk további részében csak az ilyen értelemben vett dokumentumokat vizsgáljuk.

¹ Egyébként a köznyelvben a hivatalos dokumentum jelentését a papierius szó hordozza, amelynek elsődleges jelentése az írásra szolgáló anyag (DŽ), az LKŽ pedig a popierius szó 3. jelentéseként a „hivatalos írásos dokumentumot” adja meg.

BENDRINĖ KALBA 88 (2015)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Dokumentus reiškiantys žodžiai administracinėje kalboje

2. A DOKUMENTUMTÍPUSOK LEHETSÉGES OSZTÁLYOZÁSAI

A dokumentum meglehetősen tág jelentésű szó. Az ezzel a szóval jelölt objektum különféle szempontok alapján számos típusra osztható. Például a Jogszabály-nyilvántartásban (a továbbiakban: TAR) (https://www.e-tar.lt/portal/index.html) 217 dokumentumtípus közül lehet választani; ezek egy része több szóból áll, az egyszavas dokumentumelnevezések száma pedig 118. Igaz, egyes megnevezések meglehetősen általánosak (általános jellegű dokumentum, információ stb.), a több szóból álló elnevezések pedig egy dokumentumtípus altípusait jelölik; például a szakvéleménynek hét altípusa van (korrupcióellenes értékelő szakvélemény, bizottsági szakvélemény, bizottság szakvéleménye, kriminogén szakvélemény, főbizottsági szakvélemény, jogi osztály szakvéleménye, egyeztetési szakvélemény). Némelyikük csak a litván szótárakban megadott második jelentés szerint tekinthető dokumentumnak, például: disszertáció, interjú, monográfia, pro memoria, cikk, televíziós híradó. Természetesen a Jogszabály-nyilvántartás dokumentumtípusokat felsoroló rovatában igyekeztek minél több olyan lehetséges dokumentumtípust feltüntetni, amelyet be kellhet venni ebbe a nyilvántartásba, de bizonyosan nem mindegyikük minősülne jogszabálynak². Ezért ha a szót jogi dokumentum megnevezéseként kívánjuk használni, erre a listára csak részben támaszkodhatunk, mert a benne szereplő szavak jelentős részének csupán a szótárakban megadott második dokumentumjelentése lehet: „anyagi objektum, amelyen valamilyen információt rögzítettek”.

A dokumentumkészítési szabályok a dokumentumokat jogszabályokra (határozatok, döntések, rendeletek, utasítások és az általuk jóváhagyott szabályzatok, szabályok, programok, egyéb dokumentumok), valamint intézményi készítésű dokumentumokra osztják; az utóbbiak az intézmény által kiküldött dokumentumokra (levelek, igazolások stb.) és az intézmény belső dokumentumaira (jegyzőkönyvek, protokollok stb.) osztják tovább. Vannak olyan különálló dokumentumok is, amelyeket egyszerű állampolgárok írnak, amikor hivatali ügyeiket intézik (kérelmek, önéletrajzok stb.).

A dokumentumok sajátos szerkezete figyelhető meg a bíróságokon; itt különféle észrevételek³ szerepelnek (észrevétel a fellebbezésre / külön fellebbezésre; észrevétel a keresetre); visszalépések (visszalépés a panasztól); keresetek (házasság felbontása iránti kereset, apaság (anyaság) vélelmének megdöntése iránti kereset, közbeszerzési ügyben benyújtott kereset); beadványok (beadvány a panaszról / kérelemről való lemondásra; kizárás iránti beadvány; holtnak nyilvánítás iránti beadvány; a perbeli egyezség megkötése iránti beadvány; beadvány távollétben hozott ítélet iránt); értesítések (értesítés arról, hogy hozzájárulnak a jogvita vagy annak egy része bírósági közvetítésre utalásához, értesítés arról, hogy nem kívánnak bírósági közvetítőként kijelölésre kerülni); kérelmek

² Egyelőre még egyes dokumentumtípusok sincsenek feltüntetve a TAR-ban.

³ A dokumentumelnevezések példái a litván bíróságok elektronikus szolgáltatási portáljáról származnak (https://e.teismas.lt/lt/public/home). A dėl szerkezetekkel versengő alakok helyességének értékeléséről lásd: Vladarskienė R. A dėl elöljárószós szerkezet helye az igazgatási litván nyelvben, Bendrinė kalba 87 http://www.bendrinekalba.lt/Straipsniai/87/Vladarskiene_BK_87_Straipsnis.pdf.

BENDRINĖ KALBA 88 (2015)

www.bendrinekalba.lt

ISSSN 2351-7204

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Dokumentus reiškiantys žodžiai administracinėje kalboje

(házasság felbontása iránti kérelem, az eljárás megszüntetése iránti kérelem, az eljárás megújítása iránti kérelem, az elektronikus ügyirat megismerése iránti kérelem, ideiglenes intézkedések alkalmazása iránti kérelem, a tárgyalás elhalasztása iránti kérelem); viszontkereset; kifogások (kifogás a hitelező fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmével szemben); panaszok (külön fellebbezés, fellebbezés, panasz a végrehajtó intézkedései ellen); hozzájárulások (hozzájárulás a kereset visszavonásához, hozzájárulás bírósági közvetítővé történő kinevezéshez).

Külön területet alkotnak az Európai Unió intézményeinek dokumentumai, amelyeket az Európai Unió jogi aktusainak és egyéb nyilvános dokumentumainak „EUR-Lex” adatbázisában tesznek közzé (http://eur-lex.europa.eu/lt/index.htm). Ebben különböző típusú jogi aktusok érhetők el különféle nyelveken. A főbb típusok:

szerződések – az Európai Unió elsődleges jogát jelentik (Lisszaboni Szerződés, az Európai Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Unióról szóló szerződés, az Euratom-Szerződés, a csatlakozási szerződés és egyéb szerződések és jegyzőkönyvek);

nemzetközi megállapodások harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel, valamint a tagállamok közötti megállapodások és egyezmények;

másodlagos jogi aktusok – az európai intézmények által a szerződések rendelkezéseinek alkalmazásával elfogadott normatív jogi aktusok (rendeletek, irányelvek, határozatok, állásfoglalások, vélemények, ajánlások, nyilatkozatok, iránymutatások, az intézmények belső ügyrendi szabályai, belső megállapodások);

előkészítő jogi aktusok – jogiaktus-javaslatok, vélemények, kezdeményezések, a Tanács közös álláspontja, állásfoglalások, közlemények, zöld könyvek, fehér könyvek, jelentések, ajánlások;

ítélkezési gyakorlat – az igazságszolgáltatási hatáskört gyakorló intézmények által közzétett határozatok (bírósági ítéletek, bírósági végzések, főtanácsnoki indítványok);

parlamenti kérdések – írásbeli kérdések, szóbeli kérdések, a kérdések órájában feltett kérdések.

Amint látható, az egyes szabályozási területekre jellemző dokumentumtípusok eltérhetnek, és sajátos logika szerint csoportosíthatók (a dokumentumok elkészítésének jellege vagy készítője, a szabályozási terület mérete, a dokumentumok hierarchiájában elfoglalt jelentőségük stb. szerint).

Egyes dokumentumtípusok elkészítésének hagyománya több évtizedes, és a köznyelvben megszokott szavakkal jelölik őket; előfordulnak azonban olyan esetek is, amikor egy sajátos területnek csak rá jellemző dokumentumtípusra van szüksége. Például a bíróságokhoz benyújtható dokumentum a priešieškinis (ez a szó sem a DŽ-ben, sem a KancKP-ben, sem az LRTB-ben nem szerepel), ez azonban használatos jogi szakkifejezés, amely az alperes által meghatározott feltételek mellett az eredeti felperessel szemben előterjesztett keresetet jelöli⁴.

⁴ Bővebben lásd a VLKK konzultációs adatbázisában (www.vlkk.lt).

BENDRINĖ KALBA 88 (2015)

www.bendrinekalba.lt

ISSSN 2351-7204

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Dokumentus reiškiantys žodžiai administracinėje kalboje

Így az új dokumentumtípusok az igényeknek megfelelően, egyes szabályozási eljárások kialakulásával jelennek meg. Ezért nincs lezárt dokumentumnómenklatúra, és átfogó osztályozás sem létezik.

3. A DOKUMENTUMOKAT MEGNEVEZŐ SZAVAK KÉPZÉSE ÉS EREDETE

Annak feltárására, hogy milyen szavakkal szokás megnevezni a dokumentumokat, megvizsgáltuk a KancKP 2007-ben és a TAR-ban szereplő dokumentumtípusok egyszavas elnevezéseinek eredetét és képzését. A KancKP-ban 72, dokumentumot megnevező egyszavas terminust találtunk,

közülük 43 igei származék: 28 az -imas (-ymas) képzővel képzett szó, például: leírás, vélemény, felhívás, meghatalmazás, rendelet, törvény, megkeresés, meghívó, engedély, igazolás, utasítás, határozat, magyarázat, nyilatkozat, javaslat, megbízás, bizonyítvány, értesítés, kérelem, küldemény, döntés, hozzájárulás, előterjesztés, megrendelés, továbbá 15, más képzési módokkal igékből létrehozott főnév (más képzőkkel képzett szavak, például: szabályok, emlékeztető, irat, panasz; végződéses származékok: beszámoló, leírás, alapszabály, rendelkezések, kérelem, igazolás, számla, rendelet);

3 összetett szó: körlevél, kísérőlevél, kimutatás;

valamint 26 nemzetközi szó, például: okirat, kérdőív, közlöny, jellemzés, rendelet, diploma, utasítás, nyugta, anyakönyvi kivonat, ajánlás, útlevél, igény, program, jegyzőkönyv, szabályzat, tanúsítvány, statútum, szabvány.

A TAR-ban több egyszavas elnevezés utal dokumentumtípusra; ezek jelentős része megegyezik a KancKP-ban szereplő szavakkal, másik részük eltérő. A 118 szó közül

60 igei származék: 32 az -imas (-ymas) képzővel képzett szó, például: helyreigazítás, felhívás, értelmezés, módosítás, lekérdezés, pontosítás, felszólítás, közzététel; 28, más képzési módokkal létrehozott főnév (más képzőkkel képzett szavak, végződéses származékok), például: áttekintés, következtetés, kivonat, köszönet, hivatkozás, rend, utasítás, javítás, feltételek);

5 összetett szó, például: körlevél, levelezőlap, napirend, térkép;

48 nemzetközi szó, például: irányelv, interpelláció, kódex, kommentár, közlemény, koncepció, alkotmány, egyezmény, levelezés, memorandum, jegyzék, paktum, álláspont, tervezet, tiltakozás, nyilvántartás, határozat, gyorsírásos jegyzőkönyv, stratégia, tarifa.

A táblázat a vizsgált forrásokban szereplő, dokumentumokat jelölő szavak képzésének és eredetének összehasonlítását mutatja be.

BENDRINĖ KALBA 88 (2015)

www.bendrinekalba.lt

ISSSN 2351-7204

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Dokumentus reiškiantys žodžiai administracinėje kalboje

TÁBLÁZAT. A dokumentumokat megnevező szavak képzése és eredete

KancKP TAR Db. Százalék Db. Százalék Képzők -ás (-és) képzős alakok 28 38,9 32 27,1 Más módon képzett igék származékai 15 20,8 28 23,8 Összetett szavak 3 4,2 5 4,2 Nemzetközi szavak 26 36,6 48 40,7 Egyéb 0 0 5 4,2 Összesen 72 100 118 100

Az Európai Unió dokumentumait hasonlóan nevezik meg, mint a Litvániában készülő dokumentumokat; többségük ugyanolyan: igéből képzett származék, például: atas kaita, nutartis, pasiūlymas, pranešimas, sprendimas, susitarimas, sutartis, taisyklės (csak jóval kevesebb van belőlük), vagy nemzetközi szó, például: deklaracija, direktyva, reglamentas, rezoliucija, rekomendacija.

Ha közelebbről megvizsgáljuk, milyen szavakkal nevezik meg a különféle dokumentumtípusokat, látható, hogy a dokumentumtípusok megnevezéseinek több mint fele igéből képzett főnév, és különösen gyakoriak az -imas (-ymas) képzős származékok. Ez a szójelentések szokásos fejlődése: először a szabályozott cselekvést nevezik meg főnévvel, majd amikor a cselekvés ismétlődővé válik, különféle eljárásokhoz kezdik kötni, írásban rögzítik, és ez az írásos forma szabványossá válik, akkor ugyanazzal a szóval, amellyel a cselekvést megnevezték, az eredményét – egy bizonyos dokumentumot – is megnevezik. A litván közigazgatási nyelvben megszokott, hogy az akarati cselekvést jelölő igéből képzett főnév annak a dokumentumnak a megnevezéseként is használatos lehet, amellyel ezt az akarati cselekvést írásba foglalják. A cselekvés megnevezésének ilyen konkretizálódása, vagyis dokumentummegnevezéssé válása megfelel a litván szójelentések fejlődési tendenciáinak, mivel Saulius Ambrazas szerint (1993: 20) az igére jellemző, cselekvésre utaló jelentés, valamint a főnévi morfológiai forma és szintaktikai funkció közötti bizonyos ellentmondás miatt a cselekvésnevek hajlamosak konkrétabb, pontosabban körülhatárolt jelentést felvenni.

Nem egy olyan eset található a KancKP 2007-ben, amikor ugyanaz a szó egyaránt jelöli a cselekvés megnevezését és a dokumentumot, például: įgaliojimas – jelentheti a cselekvés megnevezését vagy a meghatalmazó okiratot; siuntimas – a cselekvés megnevezése, valamint a küldeményt igazoló dokumentum; sprendimas – a cselekvés megnevezése mellett egy bizonyos határozatot, azaz kollektív szerv ügyviteli dokumentumát is jelenti. Ezen igéből képzett főnevek második, konkrét jelentését a szemantikai változások tendenciái indokolják. Az ilyen főnévnek több jelentése is lehet, például a KancKP szerint az įspėjimas jelentheti általában a figyelmeztetés cselekvését, vagy egy bizonyos fegyelmi büntetést. Bár a dokumentumjelentés itt nincs feltüntetve, a tényleges használatban ez a szó egyértelműen már felvette ezt a jelentést is, például:

BENDRINĖ KALBA 88 (2015)

www.bendrinekalba.lt

ISSSN 2351-7204

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Dokumentus reiškiantys žodžiai administracinėje kalboje

Ha az üzemeltető feladatainak ellátása során kisebb súlyú jogsértést követ el, <...> a felügyeleti és ellenőrzési feladatokat ellátó személy írásbeli figyelmeztetést ad át neki rašytinį įspėjimą, amelyben megjelöli az elkövetett kisebb súlyú jogsértést és annak orvoslási módját TAR, 2015-11-04, Nr. 17524; P a k e i č i u az FR1093 figyelmeztető nyomtatványt, amelyet a Litván Köztársaság Pénzügyminisztériuma alá tartozó Állami Adófelügyelőség vezetőjének 2011. május 26-i, VA-71. sz. „A bejelentési és figyelmeztetési nyomtatványok jóváhagyásáról” szóló rendelete hagyott jóvá, és új szövegezéssel adom ki TAR, 2015-08-17, Nr. 12346; A támogatás kedvezményezettje nem nyújtja be a támogatási szerződésben / kérelemben / kifizetési igénylésben, az Ügynökségtől kapott levelekben, megkeresésekben, beadványokban vagy figyelmeztetésekben megjelölt dokumentumokat, illetve a projekt adminisztrációjához kapcsolódó egyéb információkat TAR, 2015-08-13, Nr. 12268.

Ritkábban fordul elő, hogy más képzésű, igéből származó szavak az alapjelentésük mellett dokumentumjelentést is felvesznek. Egyes esetek hasonlóak az -imas (-ymas) képzős származékokhoz: egyértelmű kapcsolat fűzi őket az alapszóul szolgáló igéhez, amely a dokumentum tartalmával összefüggő cselekvést jelöl, például: aprašė leírja, apžvalgoje áttekinti, ataskaitoje beszámolni, pažyma igazolni, skundu panaszt tenni; sutartyje megállapodni. Más esetekben az igéből képzett szó és az alapszóul szolgáló ige közötti szemantikai kapcsolat kevésbé egyértelmű vagy nehezebben érthető, és ezek kevésbé jellemzők, például: įstatai, taisyklės.

Néhány esetben nehéz összekapcsolni a dokumentumot jelölő igéből képzett főnevet azzal az igével, amelytől a dokumentum tartalma függ, például: išvada, nuomonė; vagy a dokumentumot jelölő főnév egyáltalán nem igéből képzett szó, például: gairės, laiškas. Az ilyen főnevek jelentése bizonyos dolgok kifejtéséhez kapcsolódik, rendszerint írásos formában, ezért bizonyos feltételek fennállásakor dokumentumjelentést vehetnek fel, amikor a szövegösszefüggésből kiderül, hogy a dokumentum elkészítésére irányuló műveleteket végeznek, például:

20. Szakértői vélemény a következő eljárás szerint készül:

20.1. Szakértői vélemény a Vám-laboratórium nyomtatványán készül el; blanke, azt aláírja a vizsgálatot végző szakértő (szakértők).

20.2. A szakértői véleményt benyújtják a Vám-laboratórium igazgatójának (igazgatóhelyettesének) jóváhagyásra. <...>

20.3. A szakértő aláírását a Vám-laboratórium pecsétjével hitelesítikantspaudu. <...>

21. A szakértői vélemény és mellékletei egy eredeti példányban készül el, amelyet átadnak a megrendelőnek, másolatát pedig a Vám-laboratóriumban őrzik meg. TAR, 2015-09-01, Nr. 2015-13325.

A dokumentumokat megnevező szavak másik jellemző sajátossága, hogy számos dokumentumot nemzetközi szóval neveznek meg; jelentésüket a litván nyelv szótárai és a nemzetközi szavak szótárai is rögzítik.

BENDRINĖ KALBA 88 (2015)

www.bendrinekalba.lt

ISSSN 2351-7204

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Dokumentus reiškiantys žodžiai administracinėje kalboje

Vagyis ha egy dokumentumot kell megnevezni, litvánul általában vagy az igéből képzett főnevet használnak, vagy egy másik nyelvből kölcsönzött szót.

4. PROBLÉMÁS ESETEK

Miért fontos megkülönböztetni, hogy egy szó dokumentumot jelent-e? Mindenekelőtt azért, mert a dokumentumokkal végrehajtható műveleteket leíró megfelelő szavak használatosak vele, hiszen a dokumentumok készíthetők, elfogadhatók, módosíthatók, kiegészíthetők, jóváhagyhatók, csak nekik lehet hatályuk, illetve veszíthetik hatályukat, például:

A beszerzési dokumentumokat a Beszerzés kezdeményezője által kitöltött beszerzési kérelem-feladatlapban szereplő adatok alapján készíti a Bizottság vagy a Beszerzési szervező TAR, 2015–08–26, Nr. 2015–13003; a Litván Köztársaság Kormánya elrendeli: / Jóváhagyni a földkonszolidációs projektek előkészítésének és végrehajtásának szabályait TAR, 2015–09–02, Nr. 2015–13378; J ó v á h a g y o m a Kulturális Támogatási Alap forrásaiból finanszírozott projektek benyújtására vonatkozó iránymutatásokat TAR, 2015–09–08, Nr. 2015–13596; a honvédelmi miniszter és az egészségügyi miniszter 2015. december 31-ig elfogadja e törvény végrehajtási jogi aktusait TAR, 2015–04–30, Nr. 2015–06587; elviekben jóváhagyni a Litván Köztársaság géntechnológiával módosított szervezetekről szóló törvényének a 12¹¹. cikkel történő kiegészítéséről szóló törvény tervezetét TAR, 2015–08–26, Nr. 2015–13007; M ó d o s í t o maz Állami Betegbiztosítási Pénztár igazgatójának 2004. október 15-i utasítását TAR, 2015–08–11, Nr. 2015–12217; Hatályon kívül helyezni a Litván Rádió és Televízió Bizottságának 2004. január 28-i határozatát TAR, 2015–10–20, Nr. 2015–15764; A miniszteri rendeleteket kihirdetik, és azok hatályba lépnek a Litván Köztársaság jogszabályaiban meghatározott eljárás szerint TAR, 2015–04–28, Nr. 2015–06443.

Egy másik fontos szempont, amikor az igei absztraktumok konkrét dokumentum jelentését veszik fel, az anyagi és az elvont dolog közötti különbség. Amint azt már korábban tisztáztuk, a dokumentum anyagi dolgot jelent, és az ezt jelölő szó rendelkezhet olyan nyelvtani jegyekkel, amelyek kizárólag az anyagi dolgokat jelölő szavakra jellemzők; például számban ragozható, helyhatározói esete teljesen érthető, hiszen a dokumentumban lehet közölni, leírni stb⁵.

Amint már említettük, a dokumentum szó jelentése igen tágan értelmezhető, ezért felmerül a kérdés, hogy bármely főnév válhat-e dokumentum megnevezésévé. Néha a dokumentumokban a tevékenység különféle feltételeit kell szabályozni⁶, bizonyos kritériumokat kell megadni⁷ egy adott tevékenységhez

⁵ Az elvont főnevek többes számú használata nem ajánlott KP G 20; helyhatározói eset KP S1 93–98, 115, 120–121.

⁶ A feltételek vagy a megállapodás követelményeit, vagy azokat a körülményeket jelentik, amelyek között valami történik KancKP.

⁷ A kritérium a döntés értékelésének alapja, mércéje DŽ.

BENDRINĖ KALBA 88 (2015)

www.bendrinekalba.lt

ISSSN 2351-7204

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Dokumentus reiškiantys žodžiai administracinėje kalboje

a felmerülő követelményeket⁸, díjakat⁹, összegeket¹⁰, normákat¹¹ stb. megállapítani; ezek a szavak pedig dokumentumtípusok megnevezéseként kezdenek használatosak lenni, noha elvont dolgokat, bizonyos szabályozott szempontokat jelölnek, nem pedig konkrét szöveget. Itt két esetet kell megkülönböztetni: 1) amikor az említett dolgokat közvetlenül jogszabályok szövegében (rendeletben, határozatban) hagyják jóvá, például: Rendelet „A 2015. évi sárga buszok elosztási kritériumainak meghatározásáról” <...> / A következőképpen állapítom meg a sárga buszok elosztási kritériumait a 2015. évre <...> TAR, 2015-05-06, Nr. 2015-06814; <...> az önkormányzati képviselő-testület úgy határoz: / 1. Jóváhagyja az UAB „Skuodo vandenys” által nyújtott szolgáltatások díjait: / 1.1. A medence egyórás használati díja: / 1.1.1. gyermekeknek és tanulóknak, a diákigazolvány felmutatásával – 2 Eur; / 1.1.2. felnőtteknek – 3 Eur TAR, 2015-04-02, Nr. 4928; 2) amikor az említett dolgokat az adott jogszabály által jóváhagyott külön dokumentum szabályozza, például: Jóváhagyom a mellékelt: <...> a Szolgálat közigazgatási elektronikus szolgáltatásainak nyújtásáról szóló szerződés feltételeit TAR, 2015-12-31, Nr. 21217; Jóváhagyom az állami vállalatnak, a Registrų centrumnak az Antstolių informacinė sistema rendszerben egy végrehajtási ügy kereséséért és egy végrehajtási ügy kibővített kereséséért fizetendő díj összegeit (mellékelve) TAR, 2015-08-26, Nr. 2015-13001; Jóváhagyom a követelményeket a távoli szerencsejáték-eszközökre vonatkozóan (mellékelve) TAR, 2015-11-18, Nr. 18289. Valójában szabályokat, feltételeket, kritériumokat és bizonyos összegeket is lehet jóváhagyni vagy meghatározni, ha azok szabályozott tevékenységhez kapcsolódnak (1). A tárgyalt szavak azonban nem jelölhetnek dokumentumot, ezért nem alkalmasak annak megnevezésére (2); azt, hogy ezekben az esetekben dokumentumokról van szó, világosan mutatja a cím első szavának nagy kezdőbetűje, például: <...> jóváhagyom a területrendezési normákat (mellékelve) TAR, 2014-01-08, Nr. 91. Még világosabban látható, hogy a vizsgált szavak dokumentumjelentést kapnak, amikor a szöveg szerkesztését leíró szavakkal alkotnak összetételeket, vö. Kiegészíteni <...> kerületi önkormányzati képviselő-testületének 2014. szeptember 25-i, Nr. <...> határozatával „A <...> pedagógiai-pszichológiai szolgálat fizetős szolgáltatásai díjainak jóváhagyásáról” jóváhagyott <...> pedagógiai-pszichológiai szolgálat fizetős szolgáltatásainak díjait a 19. sorban TAR, 2015-04-03, Nr. 5128; <...> a képviselő-testület úgy határoz: / 1. Módosítja a tanulói étkeztetési szolgáltatások beszerzésének kritériumait, amelyeket a <...> kerületi önkormányzati képviselő-testület 2007. május 31-i T-129. számú határozatával „A tanulói étkeztetési szolgáltatások beszerzési kritériumainak jóváhagyásáról” hagyott jóvá: / 1.1. módosítja a 3.2. pontot és azt a következőképpen fogalmazza meg: <...> TAR, 2015-10-23, Nr. 16714.

⁸ A követelmények kötelező eljárásrendet és annak szabályait is jelenthetik KancKP.

⁹ Díjtétel – meghatározott ár, érték DŽ.

¹⁰ Mérték – nagyság (magasság, szélesség stb.) DŽ.

¹¹ Norma – 1. elismert kötelező szabály, rendelkezés: Jogi n. Nyelvi n. Magatartási n. 2. megállapított mennyiség, mérték: Teljesítményn. Öntözési n. DŽ

BENDRINĖ KALBA 88 (2015)

www.bendrinekalba.lt

ISSSN 2351-7204

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Dokumentus reiškiantys žodžiai administracinėje kalboje

Hasonló esetet egy évtizeddel ezelőtt Pranas Kniūkšta vizsgált. Bebizonyította, hogy dokumentum megnevezésére nem alkalmas a rend szó; ez a szó hagyományosan elvont jelentésű, jelenséget nevez meg, bizonyos követelményeknek megfelelő munka- vagy tevékenységmódot jelent, ezért dokumentumcímként a eljárásrend leírása szókapcsolat használatát javasolta (2005: 156–158). Ez a szókapcsolat ma már széles körben elterjedt a közigazgatási nyelvben, bár továbbra is előfordulnak helytelenül megfogalmazott dokumentumcímek, például:

<...> a tanács h a t á r o z a t o t h o z: / 1. Jóváhagyja az Útfenntartási és -fejlesztési programból finanszírozott pénzeszközökből megvalósuló utak, utcák és mérnöki hálózatok építési munkáinak szervezési és végrehajtási rendjét (mellékelve) TAR, 2015-09-29, Nr. 14415; <...> a tanács h a t á r o z a t o t h o z: / Jóváhagyja <...> járási önkormányzatának a nem formális gyermekoktatási források 2015. évi elosztására és felhasználására vonatkozó rendjét (mellékelve) AR, 2015-10-21, Nr. 16611; a tanács h a t á r o z: / 1. Jóváhagyja a koncentráció-bejelentés benyújtásának és vizsgálatának rendjét (mellékelve) TAR, 2015-08-13, Nr. 12247.

A dokumentum lehet leírás¹², összefoglaló¹³, ha a szabályozott dolgokat részletesen ismerteti, például:

Az Állami Ár- és Energetikai Ellenőrző Bizottság h a t á r o z: / 1. Jóváhagyni az átlagos bioüzemanyagár megállapításának eljárásrendjének és feltételeinek leírását Valstybės žinios, 2013-12-31, Nr. 141-7143; J ó v á h a g y o m a gépjármű-vezetési készségek és képességek értékelésének kritériumainak és módszereinek leírását Valstybės žinios, 2013-12-28, Nr. 137-6957; M ó d o s í t o m a Litván Köztársaság közlekedési miniszterének 2006. július 17-i, 3-297. számú rendeletét „A vasúti közlekedés forgalombiztonsági irányítási rendszereire vonatkozó követelmények leírásának jóváhagyásáról” TAR, 2015-08-24, Nr. 2015-12553; M ó d o s í t o m a Litván Köztársaság gazdasági miniszterének 2009. május 7-i, 4-209. számú rendeletét „A VP2-2.3-ŪM-02-V intézkedés „Részleges kamatkompenzáció” leírásának jóváhagyásáról” Valstybės žinios, 2013-12-30, Nr. 138-6979;

A Bizottság h a t á r o z: / 1. Jóváhagyni a hőátviteli hálózatok használatának feltételgyűjteményét (mellékelve) TAR, 2015-01-20, Nr. 846; M ó d o s í t j u k az egészségi állapotra vonatkozó követelményeket a belső szolgálatba jelentkező személyekre vonatkozóan, <...> gyűjteményének, amelyet a Litván Köztársaság belügyminisztere és egészségügyi minisztere 2003. október 21-i rendeletével hagyott jóvá, <...> 3. lábjegyzet TAR, 2015-08-19, Nr. 2015-12425

vagy jegyzék¹⁴, ha a szabályozott dolgokat csak felsorolják, például:

A Litván Köztársaság Kormánya h a t á r o z: / Módosítani az állami illetékek konkrét mértékeinek jegyzékét, amelyet a Litván Köztársaság Kormánya 2000. december 15-i határozatával hagyott jóvá TAR, 2015-10-14, Nr. 15168; A Litván Köztársaság Kormánya h a t á r o z: / Módosítani a fizetett... alapján történő

¹² Leírás – adatok feljegyzése és jellemzése, rendszerük bemutatása DŽ.

¹³ Gyűjtemény – az, amit különböző szövegekből összegyűjtve egy helyen feljegyeztek DŽ.

¹⁴ Jegyzék – az, amit meghatározott sorrendben feljegyeztek DŽ.

BENDRINĖ KALBA 88 (2015)

www.bendrinekalba.lt

ISSSN 2351-7204

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Dokumentus reiškiantys žodžiai administracinėje kalboje

A kötelező egészségbiztosítási alap költségvetéséből finanszírozott személyi egészségügyi ellátási szolgáltatások kritériumainak jegyzékét, amelyet a Litván Köztársaság Kormánya 2014. április 23-i határozatával hagyott jóvá TAR, 2015-09-21, Nr. 14025; Jóváhagyni a Šiauliaii sportiskolák által nyújtott fizetős szolgáltatások díjtételeinek jegyzékeit, TAR, 2015-10-30, Nr. 17128.

A jogszabály szövegében elegendő körülírni a szabályozott tárgyat, és nem szükséges megfogalmazni a mellékelt dokumentum címét; a címet megfelelően a mellékelt dokumentum szövegének közlésekor lehet feltüntetni, például:

<...> a tanács h a t á r o z: / 1. Jóváhagyni a „Saulė” közintézmény kosárlabda-akadémiájának alkalmazandó díjtételeit (mellékelve). / <...> A „SAULĖ” ŠIAULIAI KOSÁRLABDA-AKADÉMIA KÖZINTÉZMÉNY DÍJTÉTELEINEK JEGYZÉKE TAR, 2015-03-27, Nr. 4387.

Így tehát a szótárakban megadott tág dokumentumjelentés ellenére sem kellene ezt a jelentést minden, elvont jelenségeket jelölő főnévre kiterjeszteni, és ezekkel megnevezni a jogszabályokkal jóváhagyott mellékelt dokumentumokat.

KÖVETKEZTETÉSEK

A litván nyelvben meghonosodott a latinból származó nemzetközi szó: dokumentas. Ez a litván nyelv leggyakoribb nemzetközi szava, amely különösen fontos a közigazgatási nyelvben.

A litván nyelv szótárai a dokumentas szó két jelentését különböztetik meg: 1. írás, amellyel valamit közölnek vagy tanúsítanak; 2. anyagi tárgy (papír, rajz, fénykép, filmtekercs, adathordozó stb.), amelyen valamilyen információt rögzítettek. A közigazgatási nyelvben a dokumentas szót általában abban az értelemben használják, amely az oficialusis dokumentas „hivatalos dokumentum” szókapcsolatra jellemző: „természetes vagy jogi személy tevékenységének írásbeli igazolása, amelyet az erre felhatalmazott intézmény vagy személy állít össze vagy kap meg”.

Az új dokumentumtípusok a különféle szabályozási eljárások szükségleteinek kialakulásával párhuzamosan jelennek meg. Ezért nincs lezárt dokumentumnómenklatúra, és általános dokumentumosztályozás sincs.

A dokumentumtípusok elnevezéseinek több mint fele rendszerint igékből képzett főnév; különösen jellemzőek az -imas (−ymas) képzős származékok, emellett más igeképzési módokkal létrehozott főnevek (végződés- és egyéb képzős származékok), valamint összetett szavak is előfordulnak. Számos dokumentumot (a vizsgált forrásokban több mint egyharmadukat) nemzetközi szóval neveznek meg.

A szótárakban megadott tág dokumentumjelentés ellenére ezt a jelentést nem kellene minden, elvont jelenségeket jelölő főnévre kiterjeszteni, és ezekkel megnevezni a jogszabályok

BENDRINĖ KALBA 88 (2015)

www.bendrinekalba.lt

ISSSN 2351-7204

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Dokumentus reiškiantys žodžiai administracinėje kalboje

jogszabályokkal jóváhagyott mellékelt dokumentumokat (pl. méretek, egységár, kritériumok, normák, feltételek). Ilyen esetekben tanácsos szókapcsolatokat alkotni, ha a tevékenységet részletesen szabályozzák, a leírás, gyűjtemény szavakkal (pl. kritériumleírás, feltételgyűjtemény); ha a szabályozott dolgokat csupán felsorolják, a lista szóval alkotnak szókapcsolatokat (pl. méretek listája, egységárak listája).

LITERATŪRA

Ambrazas S. 1993: Daiktavardžių darybos raida. T. 1. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla.

BŽ – Bendrinės lietuvių kalbos žodynas (rengiamas). Prieiga internete: http://bkz.lki.lt.

DŽ – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. 2011. Vyr. red. Keinys St. Šeštas (trečias elektroninis) leidimas, Lietuvių kalbos institutas. Prieiga per internetą: http://dz.lki.lt.

Dokumentų rengimo taisyklės, patvirtintos Lietuvos vyriausiojo archyvaro įsakymu, Valstybės žinios, 2011-07-15, Nr. 88-4229.

EUR-lex – Europos Sąjungos teisės aktų ir kitų viešų dokumentų bazė „EUR-lex“. Prieiga per internetą http://eur-lex.europa.eu/lt/index.htm.

Grumadienė L., Žilinskienė V. 1997. Dažninis dabartinės rašomosios lietuvių kalbos žodynas: (mažėjančio dažnio tvarka), Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

KancKP 2007: Kanceliarinės kalbos patarimai. Sud. Pranas Kniūkšta. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, internetinis leidimas. Prieiga per internetą http://lkz.mch.mii.lt/Kancel(i)arinis.

Kniūkšta P. 2005: Administracinė kalba ir jos vartosena. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

KP G – Kalbos patarimai. Gramatinės formos ir jų vartojimas. Sud. Rita Miliūnaitė, teksto aut. Aldona Paulauskienė ir Rita Miliūnaitė, vyr. red. Aldonas Pupkis. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2002.

KP S1 – Kalbos patarimai. Kn. 1. Sintaksė: 1. Linkšnių vartojimas. Sud. Rita Miliūnaitė, teksto aut. Vitas Labutis, Aldonas Pupkis ir Jonas Šukys, vyr. red. Aldonas Pupkis. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2003.

LKŽ_e 2005: Lietuvių kalbos žodynas 1–20 (elektroninis variantas). Vyr. red. G. Naktinienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga per internetą www.lkz.lt.

LRTB – Lietuvos Respublikos terminų bankas. Prieiga per internetą: http://www.vlkk.lt/lit/terminai.

TAR – Teisės aktų registras. Prieiga per internetą: https://www.e-tar.lt/portal/lt/index.

BENDRINĖ KALBA 88 (2015)

www.bendrinekalba.lt

ISSSN 2351-7204

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Dokumentus reiškiantys žodžiai administracinėje kalboje

TŽŽ 2013: Tarptautinių žodžių žodynas. Red. taryba: A. Kaulakienė, S. Keinys, B. Kurkulis, V. Račiūnaitė, V. Žalkauskas, Vilnius: Alma littera.

Valstybės žinios – oficialus leidinys.

Gauta 2015 12 22

Priimta 2016 01 22

WORDS DENOTING DOCUMENTS

IN THE ADMINISTRATIVE LANGUAGE

S u m m a r y

The word dokumentas ('document'), originating from Latin, is entrenched in the Lithuanian language. It is the most frequent international word in the Lithuanian language especially relevant to the administrative language. The aim of the article is – after discussing the conception of the word dokumentas and possible classifications of the object denoted by this word – to identify the formation and origin of words denoting documents and to explain problematic instances of use.

Lithuanian dictionaries provide two meanings of the word dokumentas: 1. a paper informing on or approving something; 2. a material object (a paper, drawing, photograph, film, file, etc.) holding pieces of some information. In the administrative language, dokumentas usually refers to the meaning characteristic to the phrase oficialusis dokumentas ('official document') – "a written confirmation of the activity of a natural or legal person prepared or obtained by an authorised institution or person". Different types of documents emerge in the development of certain required regulation procedures; therefore, there is no final nomenclature of documents, and unified classification of documents also does not exist.

More than half of names of document types mostly comprise nouns derived from verbs, particularly derivatives with the suffix -imas (-ymas), as well as verbal nouns derived by other ways of word-formation (derivatives of inflections and other suffixes). Quite a few documents are named by international words.

Regardless of the broad meaning of a document given in dictionaries, one should not grant it to every noun denoting abstract phenomena, or refer by this name to documents attached to related legal acts (e. g. dydžiai ('quantities'), įkainis ('valuation'), kriterijai ('criteria'), normos ('norms'), sąlygos ('conditions')). In such cases, it is recommended to form a combination of words: if the activity is extensively regulated, one might use words aprašas ('description'), sąvadas

BENDRINĖ KALBA 88 (2015)

www.bendrinekalba.lt

ISSSN 2351-7204

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Dokumentus reiškiantys žodžiai administracinėje kalboje

('collection') (e. g. kriterijų aprašas, sąlygų sąvadas); if the regulated subjects are merely listed, combinations of words should be formed using only the word sąrašas ('list') (e. g. dydžių sąrašas, įkainių sąrašas).

KEYWORDS: document, document type, administrative language, word meaning.

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ

Lietuvių kalbos institutas

Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius

[email protected]

BENDRINĖ KALBA 88 (2015)

www.bendrinekalba.lt

ISSSN 2351-7204