Dokumentus reiškiantys žodžiai administracinėje kalboje

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ Lietuvių kalbos institutas A DOKUMENTUMOKAT JELÖLŐ SZAVAK A KÖZIGAZGATÁSI NYELVBEN ALAPVETŐ SZAVAK: dokumentum, dokumentumtípus, közigazgatási nyelv, a szó jelentése. A litván nyelvben szilárdan meghonosodott a latinból származó nemzetközi dokumentas szó [lat. documentum — tanulságos példa; bizonyság, bizonyíték] (TŽŽ 2013). Ez a leggyakoribb nemzetközi szó a litván nyelvben (a vizsgált szövegekben 654 mintában 1872 alkalommal fordult elő) (Grumadienė, Žilinskienė 1998 XXXIV, 76). Ez a szó különösen fontos a közigazgatási nyelvben. Magának a használatának tekintetében nem merülnek fel nagyobb problémák, azonban belőle kell kiindulni a dokumentumtípusok rendszerének, valamint azoknak a szavaknak a tisztázásához, amelyekkel a dokumentumokat jelölő szavak szókapcsolatokat alkothatnak. A tanulmány célja – a dokumentas szó fogalmának és az e szóval jelölt objektum lehetséges osztályozásainak áttekintése után – a dokumentumokat megnevező szavak képzésének és eredetének meghatározása, valamint a használat nehézségeit okozó esetek tisztázása. 1. A DOKUMENTAS SZÓ JELENTÉSEI A TŽŽ 2013 a dokumentas szó két jelentését adja meg: 1 irat, amellyel valamit közölnek vagy igazolnak; 2 anyagból készült tárgy (papír, rajz, fénykép, filmtekercs), amelyen valamilyen információt rögzítettek. A litván nyelv szótáraiban ezeket a jelentéseket szintén hasonlóan határozzák meg. Igaz, az LKŽe három jelentést különböztet meg: 1. valamely tény vagy valamire vonatkozó jog igazolására szolgáló ügyirat: Piniginiai dokumetai DŽ. Igazoló okirat rš. 2. valaminek írásos bizonyítéka, okirat, irat, mű stb., amely történelmi jelentőségű: Kiekvienas kalbos žodis, būdamas gyvenusių žmonių kartų padaras, yra mums istorijos dokumetas K.Būg. Visi senovės do kumentai bus sulasyti S.Dauk. 3. személyazonosító okmány, útlevél: Parodykit savo dokumentus rš. A DŽ e szó két jelentését adja meg: 1. ügyirat: Banko, apskaitos, teisiniai, techniniai ~ai. Személyi, szolgálati d. Hivatalos ~ok. Hitelesített, hamisított, fiktív d. Igazoló d. 2. anyagi ismeretforrás: Történelmi ~ok. Írásos, grafikai, gépi d. ~ok közzététele. ~ok gyűjteménye. A BŽ szótárban e szó ugyanazon két jelentése is szerepel, csak kissé pontosabban vannak meghatározva, a definíciók pedig olyanok, mint a TŽŽ 2013-ban: RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Dokumentus reiškiantys žodžiai administracinėje kalboje BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 1. írás, amellyel valamiről tájékoztatnak vagy valamit megerősítenek: Az intézmény dokumetumai. Dokumentumokat írni alá. Mutassa be (személy) dokumentumait. A dokumentumot a munkacsoport archỹvą. Dokumetas pri imtas absoliučià balsų daũguma. 2. materialus objektas (popierius, piešinys, nuotrauka, kino juosta, laikmena ir kt.), kuriame užfiksuotos kokios nors žinios: készíti. A dokumentumokat  átadásra készítik elő az  Történelmi dokumentumok számára. A dokumentumok közzététele  [gyűjtemény]. A KancKP 2007 a dokumentumot tágabb értelemben vett ügyirattípusként határozza meg, amelyben valakinek valamely tevékenysége vagy tények vannak rögzítve és hitelesítve. Itt arra is emlékeztetnek, hogy a dokumentumok nemcsak iratok, hanem más formában őrzött információk is lehetnek. Amint az a szótárakban megadott meghatározásokból látható, egyértelműen elkülönül e szóval jelölt anyagi dolog két jelentése; ezek közül az első bizonyos szabályozással kapcsolatos, mivel a dokumentumot olyan iratként vagy ügyiratként jellemzik, amely 1 jogi jelentőséggel bíró, rendszerint bizonyos követelményeknek megfelelően elkészített szövegként értelmezhető, hiszen az irat jelentése „jogi vagy egyéb hivatali dokumentum” is DŽ. A dokumentum szó másik jelentése (anyagi ismeretforrás) sokkal tágabb, de a közigazgatási nyelv számára nem annyira fontos, noha erre a jelentésre is akadnak használati példák. Fontos tisztázni, hogy ez a szó milyen jelentésárnyalatokat vesz fel terminusként használva. Az LRTB-ben 12 esetben rögzítették az egyszerű terminus dokumentas előfordulását különböző forrásokban (A hadtudomány enciklopédikus szótárában, A távközlési terminusok értelmező szótárában, A számítástechnikai terminusok enciklopédikus szótárában; Az ötnyelvű metrológiai terminusok értelmező szótárában; A Lietuvos standarte LST ISO 5127:2008 Információ és dokumentáció). Az LRTB-ben egyértelműen elkülönül a már tárgyalt két jelentés is: a dokumentum tágabb jellemzésekor olyan jellemzőit említik, mint az anyagi objektum, amelyben adatokat rögzítettek, valamint az információ tárolásának bármely formája vagy bizonyos mennyiségű információ; a másik jelentés speciálisabb – az információ konkrétabban meghatározott, vagyis az intézmény tevékenysége során rögzített információ; hivatalos irat, amelyben bizonyos tényeket, a tevékenységre, annak eredményeire stb. vonatkozó adatokat ismernek el. ; jogi vagy működési kötelezettségek teljesítése során intézmény, szervezet vagy személy által létrehozott vagy kapott és kezelt irat; jogi vagy természetes személy tevékenysége során bármilyen módon, formában vagy bármilyen adathordozón rögzített információ. Itt kerülnek előtérbe a dokumentum elkészítésének jogi szempontjai. A tárgyalt meghatározásokból kitűnik, hogy a közigazgatási nyelvben a dokumentum „természetes vagy jogi személy tevékenységének írásbeli igazolása, amelyet az erre felhatalmazott intézmény vagy személy készített vagy kapott” jelentésben használatos. A cikk további részében csak az ilyen értelemben vett dokumentumokat vizsgáljuk. 1 Egyébként a köznyelvben a hivatalos dokumentum jelentését a popierius szó hordozza, amelynek elsődleges jelentése az az anyag, amelyre írnak (DŽ), az LKŽe-ben pedig a popierius 3. jelentése „hivatalos írásos dokumentum”. RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Dokumentus reiškiantys žodžiai administracinėje kalboje BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 2. GALIMOS DOKUMENTŲ RŪŠIŲ KLASIFIKACIJOS A dokumentum meglehetősen tág jelentésű szó. Az e szóval jelölt objektumot különböző kritériumok alapján számos típusra osztják. Például a Jogszabályok Nyilvántartásában (a továbbiakban – TAR) (https://www.e-tar.lt/portal/index.html) 217 dokumentumtípus közül lehet választani, amelyek egy része több szóból áll, az egyszavas dokumentumnevek száma 118. Igaz, egyes megnevezések meglehetősen általánosak (általános jellegű dokumentum, információ stb.), a több szóból álló elnevezések egy dokumentumtípus altípusait jelölik, például a véleményeknek hét altípusa van (korrupcióellenes értékelési vélemény, bizottsági vélemény, szakbizottsági vélemény, kriminogén vélemény, főbizottsági vélemény, jogi depar tament véleménye, egyeztetési vélemények). Egyeseket csak a litván nyelvi szótárakban megadott második jelentésükben lehet dokumentumnak tekinteni, pl.: disszertáció, interjú, monográfia, pro memoria, cikk, televíziós hírek. Természetesen a Jogszabályok Nyilvántartásában a dokumentumtípus rovatba igyekeztek a lehető legtöbb olyan dokumentumtípust felvenni, amelyet esetleg be kell majd illeszteni ebbe a nyilvántartásba, azonban bizonyosan nem 2 mindegyikük minősülne jogszabálynak. Ezért ha a szót jogi dokumentum megnevezéseként szeretnénk használni, erre a listára csak részben támaszkodhatunk, mivel az abban szereplő szavak jelentős részének csak a szótárakban megadott második, „olyan anyagi tárgy, amelyben valamilyen információt rögzítettek” dokumentumjelentése lehet. A Dokumentumok elkészítésének szabályai szerint a dokumentumokat jogszabályokra (határozatok, döntések, utasítások, rendelkezések, valamint az ezekkel jóváhagyott szabályzatok, szabályok, programok, egyéb dokumentumok) és az intézmény által készített dokumentumokra osztják; ez utóbbiakat továbbiakban az intézmény által küldött dokumentumokra (levelek, igazolások stb.) és az intézmény belső dokumentumaira (jegyzőkönyvek, protokollok stb.) osztják. Vannak továbbá olyan dokumentumok is, amelyeket egyszerű állampolgárok írnak, amikor hivatalos ügyeik intézéséhez szükségük van rájuk (kérelmek, önéletrajzok stb.). A dokumentumok sajátos struktúrája a bíróságokon található, itt különféle válasziratok 3 szerepelnek (válaszirat a fellebbezésre / külön fellebbezésre; válaszirat a keresetre); elutasítások (a panaszról való lemondás); keresetek (kereset a házasság felbontása iránt, kereset az apaság (anyaság) vitatása iránt, kereset közbeszerzési ügyben); beadványok (beadvány a panaszról / kérelemről való lemondásról; kizárási beadvány; holttá nyilvánítás iránti beadvány, egyezség megkötése iránti beadvány; távolmaradás miatt hozott ítélet iránti beadvány); értesítések (értesítés a jogvita vagy annak egy része bírósági közvetítésre történő átadásához való hozzájárulásról, értesítés arról, hogy nem járul hozzá bírósági közvetítőként való kijelöléséhez); kérelmek 2 Bizonyos dokumentumtípusoknak egyelőre még nincs TAR-bejegyzése, és azok benyújtásra kerültek. 3 A dokumentumelnevezések példái a litván bíróságok elektronikus szolgáltatási portáljáról származnak (https://e.teismas.lt/lt/public/home). A dokumentumelnevezésekben szereplő, egymással versengő szerkezetek helyességének megítéléséről lásd: Vladarskienė R. A dėl prepozíciós szerkezet a litván közigazgatási nyelvben, Bendrinė kalba 87 http://www.bendrinekalba.lt/Straipsniai/87/Vladarskiene_BK_87_Straipsnis.pdf. RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Dokumentus reiškiantys žodžiai administracinėje kalboje BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 (házasság felbontása iránti kérelem, az eljárás megszüntetése iránti kérelem, az eljárás megújítása iránti kérelem, az elektronikus ügy irataiba való betekintés iránti kérelem, ideiglenes intézkedések alkalmazása iránti kérelem, a tárgyalás elhalasztása iránti kérelem); viszontkereset; kifogások (a hitelező fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmével szembeni kifogás); jogorvoslati kérelmek (külön fellebbezés, fellebbezés, a végrehajtó intézkedései elleni panasz); hozzájárulások (a kereset visszavonásához való hozzájárulás, a bírósági mediátorrá történő kinevezéshez való hozzájárulás). Külön területet képeznek az Európai Unió intézményeinek az Európai Unió jogszabályainak és egyéb nyilvános dokumentumainak „EUR-Lex” adatbázisában (http://eur-lex.europa.eu/lt/index.htm) közzétett dokumentumai. Ebben különböző nyelveken különböző típusú jogi aktusok találhatók. A főbb típusok: a szerződések – ezek képezik az Európai Unió elsődleges jogát (a Lisszaboni Szerződés, az Európai Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Unióról szóló szerződés, az Euratom-Szerződés, a csatlakozási szerződés, valamint egyéb szerződések és jegyzőkönyvek); nemzetközi megállapodások harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel, a tagállamok közötti megállapodások és egyezmények; másodlagos jogi aktus – olyan normatív jogi aktusok, amelyeket az európai intézmények a szerződések rendelkezéseinek alkalmazásával fogadnak el (rendeletek, irányelvek, határozatok, állásfoglalások, vélemények, ajánlások, nyilatkozatok, iránymutatások, az intézmények belső ügyrendi szabályai, belső megállapodások); előkészítő jogi aktusok – jogi aktusokra irányuló javaslatok, vélemények, kezdeményezések, a Tanács közös álláspontja, állásfoglalások, közlemények, zöld könyvek, fehér könyvek, jelentések, ajánlások; ítélkezési gyakorlat – az igazságszolgáltatási hatalmat gyakorló intézmények által közzétett határozatok (bírósági ítéletek, bírósági végzések, főtanácsnoki indítványok); parlamenti kérdések – írásbeli kérdések, szóbeli kérdések, a kérdések órájában feltett kérdések. Amint látható, az egyes szabályozási területekre jellemző dokumentumtípusok eltérhetnek egymástól, és sajátos logika szerint csoportokba sorolhatók (a dokumentumok elkészítésének jellege vagy az elkészítő szerint, a szabályozási terület nagysága, a dokumentumok hierarchiájában betöltött jelentősége szerint stb.). A dokumentumtípusok egy részének elkészítési hagyományai több évtizedre nyúlnak vissza, és a köznyelvben megszokott szavakkal jelölik őket, azonban olyan esetek is előfordulnak, amikor egy specifikus területnek csak rá jellemző dokumentumtípusra van szüksége, pl. a bíróságokhoz benyújtható a viszontkereset nevű dokumentum (ez a szó sem a DŽ-ben, sem a KancKP-ben, sem az LRTB-ben nem szerepel), 4 azonban ez használatos jogi szakkifejezés, amely a meghatározott feltételek betartása mellett az alperes által az eredeti felperessel szemben előterjesztett keresetet jelöli. 4 Bővebben lásd. A VLKK Konzultációs Bankjában (www.vlkk.lt). RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Dokumentus reiškiantys žodžiai administracinėje kalboje BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 Így az új dokumentumtípusok az igényeknek megfelelően, az egyik vagy másik szabályozási eljárás kialakulásával összefüggésben jelennek meg. Ezért a dokumentumok végleges nómenklatúrája, valamint annak általános osztályozása sem létezik. 3. A DOKUMENTUMOKAT MEGNEVEZŐ SZAVAK KÉPZÉSE ÉS EREDETE Annak tisztázása érdekében, hogy milyen szavakkal szokás a dokumentumokat megnevezni, megvizsgáltuk a KancKP 2007 és a TAR dokumentumtípusai egyszavas elnevezéseinek eredetét és képzését. A KancKP-ban 72, dokumentumokat megnevező egyszavas terminust találtunk, ezek közül 43 igéből képzett főnév: 28 -imas (-ymas) képzős származék, pl.: leírás, visszajelzés, felhívás, meghatalmazás, parancs, törvény, megkeresés, meghívás, engedély, tanúsítvány, utasítás, határozat, magyarázat, nyilatkozat, javaslat, megbízás, igazolás, értesítés, kérelem, küldemény, döntés, hozzájárulás, benyújtás, megrendelés, valamint 15, más szóképzési módokkal igékből képzett főnév (más képzőkkel képzett származékok, pl.: szabályok, emlékeztető, irat, panasz; végződéssel képzett származékok: beszámoló, leírás, alapszabály, rendelkezések, kérelem, igazolás, számla, rendelet); 3 összetett szó: körlevél, kísérőlevél, jegyzék; továbbá 26 nemzetközi szó, pl.: aktus, kérdőív, bulletin, jellemzés, dekrétum, diploma, utasítás, nyugta, anyakönyvi adatok, ajánlás, útlevél, reklamáció, program, jegyzőkönyv, szabályzat, tanúsítvány, statútum, szabvány. A TAR-ban több, dokumentumtípust jelölő egytagú megnevezést találtunk; ezek jelentős része egybeesett a KancKP-ben megadott szavakkal, egy részük pedig eltérő. A 118 szóból 60 igéből képzett főnév: 32 az -imas (-ymas) képzővel képzett szó, például: atitaisymas, atsišaukimas, išaiškinimas, pakeitimas, paklausimas, patikslinimas, raginimas, skelbimas; 28 más szóképzési módokkal alkotott főnév (más képzőkkel képzett, illetve végződésképzéssel alkotott szavak), például: apžvalga, išvada, išrašas, padėka, nuoroda, tvarka, įsakas, pataisa, sąlygos; 5 összetett szó, például: aplinkrašti s, atvirlaiškis, darbotvarkė, žemėlapis ; 48 nemzetközi szó, például: direktyva, interpeliacija, kodeksas, komentaras, komunikatas, koncepcija, konstitucija, konvencija, korespondencija, memorandumas, nota, paktas, pozicija, projektas, protestas, registras, rezoliucija, stenograma, strategija, tarifas. A táblázat a vizsgált forrásokban szereplő, dokumentumokat jelölő szavak képzésének és eredetének összehasonlítását mutatja be. RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Dokumentus reiškiantys žodžiai administracinėje kalboje BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 TÁBLÁZAT. A dokumentumokat jelölő szavak képzése és eredete KancKP TAR Db. Százalék Darab Százalék Képzett szavak Összetett szavak 3 4,2 5 4,2 Nemzetközi szavak 26 36,6 48 40,7 Egyéb 0 0 5 4,2 Az -imas 28 38,9 32 27,1 Más módon képzett igék 15 20,8 28 23,8 Az Európai Unió dokumentumait hasonlóan nevezik meg, mint a Litvániában készített dokumentumokat, többségük ugyanolyan: igékből képzett főnevek, pl.: beszámoló, határozat, javaslat, jelentés, döntés, megállapodás, szerződés, szabályok (csak jóval kevesebb van belőlük), vagy nemzetközi szavak, pl.: deklaráció, irányelv, rendelet, határozat, ajánlás. Ha közelebbről megvizsgáljuk, milyen szavakkal nevezik meg a különféle (-ymas) képzővel képzett szavak Összesen 72 100 118 100 dokumentumtípusokat, látható, hogy a dokumentumtípusok elnevezéseinek több mint fele igékből képzett főnév, különösen gyakoriak az -imas (-ymas) képzővel képzett szavak. Ez a szavak jelentésének szokásos fejlődése: először a szabályozott cselekvést nevezik meg főnévvel, amikor pedig a cselekvés ismétlődővé válik, különféle eljárásokhoz kezd kapcsolódni, írásban rögzítik, és ez az írásos forma szabványossá válik, akkor ugyanazzal a szóval, mint magát a cselekvést, annak eredményét – egy bizonyos dokumentumot – is megnevezik. A litván közigazgatási nyelvben megszokott, hogy az akarati cselekvést jelölő igéből képzett főnév elnyerheti annak a dokumentumnak a megnevezését jelentő értelmet, amellyel ezt az akarati cselekvést írásban rögzítik. A cselekvés megnevezésének ilyen konkretizálódása, amikor dokumentumelnevezés jelentését veszi fel, megfelel a litván szavak jelentésfejlődési tendenciáinak, mivel Saulius Ambrazas (1993: 20) szerint a cselekvésre jellemző, az igére jellemző jelentés, valamint a főnévi morfológiai forma és szintaktikai funkció közötti bizonyos ellentmondás következtében a cselekvésnevek konkrétabb, pontosabban meghatározott jelentéseket hajlamosak felvenni. Nem egy olyan eset található a KancKP 2007-ben, amikor ugyanaz a szó mind a cselekvés megnevezését, mind a dokumentumot jelöli, például: įgaliojimas – jelentheti a cselekvés megnevezését vagy a meghatalmazást; siuntimas – a cselekvés megnevezése és a küldeményt igazoló dokumentum; sprendimas – a cselekvés megnevezésén kívül bizonyos határozatot is jelent – kollektív szerv igazgatási dokumentumát. Ezek az įspėjimas szó esetében jelenthetik általában a figyelmeztetés cselekvését vagy egy bizonyos fegyelmi büntetést. Bár a dokumentum jelentése itt nincs feltüntetve, a valós használatban ez a szó egyértelműen már ezt a jelentést is felvette, például. : veiksmažodinių daiktavardžių antra konkreti reikšmė pateisinama semantikos pokyčių polinkiais. Toks daiktavardis gali turėti ir daugiau reikšmių, pvz., KancKP nurodoma, kad įspėjimas gali RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Dokumentus reiškiantys žodžiai administracinėje kalboje BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 Ha az irányító feladatai ellátása során csekély jelentőségű jogsértést követ el, <...> a felügyeleti és ellenőrzési végrehajtó írásbeli figyelmeztetést nyújt át neki, amelyben megjelöli az elkövetett csekély jelentőségű jogsértést és annak kijavítási módját TAR, 2015-11-04, Nr. 17524; M ó d o s í t o m a Litván Köztársaság Pénzügyminisztériuma alá tartozó Állami Adófelügyelet vezetőjének 2011. május 26-i, VA-71. számú, „A bejelentési és figyelmeztetési űrlapok jóváhagyásáról” szóló rendeletével jóváhagyott Įspėjimo FR1093 űrlapot, és új szövegezésben adom ki TAR, 2015-08-17, Nr. 12346; A támogatás kedvezményezettje nem nyújtja be a támogatási szerződésben / pályázatban / kifizetési kérelemben, az Ügynökségtől kapott levelekben, megkeresésekben, kérelmekben vagy figyelmeztetésekben megjelölt dokumentumokat, illetve a projekt igazgatásával kapcsolatos egyéb információt TAR, 2015-08-13, Nr. 12268. Ritkábbak azok az esetek, amikor más képzésű igeszármazékok az alapjelentés mellett a dokumentum jelentését is felveszik; ezek egyes esetei hasonlóak az -imas (-ymas) képzős származékokéhoz – egyértelmű kapcsolat áll fenn az alapigével, amely a dokumentum tartalmához kapcsolódó cselekvést jelöl, például: az aprašas dokumentumban leírják, az apžvalga dokumentumban áttekintik; a jelentésben elszámolnak, a feljegyzést megjelölik, a panaszt panasszal támadják meg; a szerződésben megállapodnak. Más esetek, amikor a képzett és az alapszóként szolgáló ige közötti szemantikai kapcsolat nem ilyen egyértelmű vagy nehezebben érthető, nem ennyire jellemzők, például: alapszabályok, szabályok. Van néhány eset, amikor a dokumentumot megjelölő igei főnevet nehéz kapcsolatba hozni azzal az igével, amelytől a dokumentum tartalma függ, például: következtetés, vélemény, vagy a dokumentumot megjelölő főnév egyáltalán nem ige származéka, például: iránymutatások, levél. Az ilyen főnevek jelentése bizonyos dolgok kifejtéséhez kapcsolódik, általában írásos formában, ezért bizonyos feltételek fennállása esetén dokumentumjelentést vehetnek fel, amikor a szövegkörnyezetből világossá válik, hogy bizonyos, a dokumentum formai elkészítésével kapcsolatos cselekményeket végeznek, például. : 20. A szakértői véleményt a következő eljárás szerint kell elkészíteni: 20.1. A szakértői véleményt a Vámhivatal laboratóriumának nyomtatványán állítják ki, és azt a vizsgálatot végző szakértő (szakértők) írja (írják) alá. 20.2. A szakértői véleményt a Vámhivatal laboratóriumának igazgatója (igazgatóhelyettese) elé kell terjeszteni jóváhagyásra. <...> 20.3. A szakértő aláírását a Vám­laboratórium bélyegzőjével hitelesítik. <...> 21. A szakértői következtetések és a mellékletek egy eredeti példányban készülnek el, amelyet átadnak a megrendelőnek, másolata pedig a Vám­laboratóriumban marad. TAR, 2015.09.01., 2015sz. 13325. A dokumentumokat megnevező szavak másik jellegzetes sajátossága, hogy számos dokumentumot úgy neveznek tarptautiniais žodžiais, jų reikšmės aprašytos ir lietuvių kalbos, ir tarptautinių žodžių žodynuose. RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Dokumentus reiškiantys žodžiai administracinėje kalboje BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 Vagyis ha szükség van egy dokumentum litván nyelvű megnevezésére, általában vagy az igéből képzett főnevet használnak, vagy egy másik nyelvből kölcsönöznek szót. 4. PROBLÉMÁS ESETEK Miért fontos megkülönböztetni, hogy a szó dokumentumot jelent-e? Elsősorban azért, mert megfelelő szavak kapcsolódnak hozzájuk, amelyek a dokumentumokkal elvégezhető műveleteket írják le, ugyanis a dokumentumokat elő lehet készíteni, el lehet fogadni, meg lehet változtatni, ki lehet egészíteni, jóvá lehet hagyni, csak a dokumentumok lehetnek érvényesek vagy veszíthetik hatályukat, pl. : A beszerzési dokumentumokat a Bizottság vagy a beszerzés szervezője készíti el a beszerzés kezdeményezője által kitöltött beszerzési kérelem-feladatban szereplő adatok alapján TAR, 2015-08-26, Nr. 201513003; A Litván Köztársaság Kormánya h a t á r o z: / Jóváhagyni a földkonszolidációs projektek előkészítésének és megvalósításának szabályait TAR, 2015-09-02, Nr. 2015-13378; M e g e r ő s í t e m a Kulturális Támogatási Alap eszközeiből finanszírozott projektek benyújtására vonatkozó iránymutatásokat TAR, 2015-09-08, Nr. 2015-13596; A honvédelmi miniszter és az egészségvédelmi miniszter 2015. december 31-ig elfogadja e törvény végrehajtási jogszabályait TAR, 2015-04-30, Nr. 2015-06587; Elvben támogatni a Litván Köztársaság genetikailag módosított szervezetekről szóló törvényének a 121. cikkel történő kiegészítéséről szóló törvénytervezetet TAR, 2015-08-26, Nr. 2015-13007; M ó d o s í t o m az Állami Betegpénztár igazgatójának 2004. október 15-i rendeletét TAR, 2015-08-11, Nr. 2015-12217; Hatályon kívül helyezni a Litván Rádióés Televízióbizottság 2004. január 28-i határozatát TAR, 2015-10-20, Nr. 201515764; A miniszteri rendeleteket a Litván Köztársaság jogszabályai által meghatározott rendben teszik közzé, és azok ugyanígy lépnek hatályba TAR, 2015-04-28, Nr. 2015-06443. Egy másik fontos szempont, amikor egy konkrét dokumentum jelentését az igékből képzett absztrakt főnevek nyerik el, az anyagi és az absztrakt dolog közötti különbség. Amint azt korábban már tisztáztuk, a dokumentum anyagi dolgot jelent, és az ezt jelölő szó rendelkezhet bizonyos, kizárólag anyagi dolgokat jelölő szavakra jellemző nyelvtani tulajdonságokkal, például számban ragozható, helyhatározói esete teljesen érthető lesz, mivel a dokumentumban meg 5 lehet jelölni, le lehet írni stb. Amint már említettük, a dokumentum szó jelentése igen tág értelemben is felfogható, ezért felmerül a kérdés, hogy bármely főnév válhat-e dokumentum megnevezésévé. A dokumentumokban olykor különféle tevékenységi feltételeket kell szabályozni, bizonyos 6 kritériumokat kell megadni valamely tevékenységhez 7 5 Az elvont főnevek többes számú használata nem ajánlott KP G 20; a helyhatározói eset használata KP S1 93–98, 115, 120–121. 6 A feltételek vagy a megállapodás követelményeit, vagy azokat a körülményeket jelentik, amelyek között valami történik KancKP. 7 A kritérium – a döntés értékelésének alapja, mércéje DŽ. RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Dokumentus reiškiantys žodžiai administracinėje kalboje BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 keliamus reikalavimus 8 , nustatyti įkainius 9 , dydžius 10 , normas 11 ir pan., o šie žodžiai pradedami dokumentumtípusok megnevezéseként használni, jóllehet elvont dolgokat, bizonyos szabályozott szempontokat jelölnek, nem pedig konkrét szöveget. Itt két esetet kell megkülönböztetni: 1) amikor az említett dolgokat közvetlenül jogszabályok szövegeiben (rendeletben, határozatban) hagyják jóvá, például: : Rendelet „A sárga autóbuszok 2015. évi elosztási kritériumainak megállapításáról“ <...> / M e g á l l a p í t o m a sárga autóbuszok 2015. évi elosztásának következő kritériumait <...> TAR, 2015-0506, Nr. 2015-06814; <...> az önkormányzati tanács e l h a t á r o z z a: / 1. Jóváhagyni a „Skuodo vandenys“ Kft. által nyújtott szolgáltatások díjait: / 1.1. Az uszoda használatának egyórás díja: / 1.1.1. gyermekeknek és tanulóknak, tanulói igazolvány bemutatása esetén – 2 Euró; / 1.1.2. felnőtteknek – 3 Eur TAR, 2015-04-02, Nr. 4928; 2) amikor az említett dolgokat az adott jogszabállyal jóváhagyott külön dokumentum szabályozza, például : J ó v á h a g y o m mellékelve: <…> A Szolgálat közigazgatási elektronikus szolgáltatásainak nyújtásáról szóló szerződés feltételeit TAR, 2015-12-31, Nr. 21217; J ó v á h a g y o m az állami Registrų centras vállalat részére a Végrehajtók Információs Rendszerében egy végrehajtási ügy kereséséért és egy végrehajtási ügy kiterjesztett kereséséért fizetendő díjakat (mellékelve) TAR, 2015-08-26, Nr. 2015-13001; Jóváhagyom a távjáték-eszközökre vonatkozó követelményeket (mellékelve) TAR, 2015-11-18, Nr. 18289. Valójában jóváhagyni vagy megállapítani lehet normákat, feltételeket, kritériumokat és bizonyos díjakat is, amennyiben ezek a szabályozott tevékenységhez kapcsolódnak (1). A tárgyalt szavak azonban nem jelölhetnek dokumentumot, ezért annak megnevezésére nem alkalmasak (2); hogy ezekben az esetekben dokumentumokról van szó, azt egyértelműen mutatja a cím első szavának nagy kezdőbetűje, pl.: <...> j ó v á h a g y o m a Területrendezési normákat (mellékelve) TAR, 2014-01-08, Nr. 91. Még egyértelműbben látható, hogy a vizsgált szavaknak dokumentumjelentést tulajdonítanak, amikor a szöveg szerkesztését leíró szavakkal alkotnak szókapcsolatokat, vö. Kiegészíteni a <…> kerületi önkormányzat képviselő-testületének 2014. szeptember 25-i, <…> számú határozatával „A <…> pedagógiai-pszichológiai szolgálat által nyújtott fizetős szolgáltatások díjainak jóváhagyásáról” jóváhagyott <…> pedagógiai-pszichológiai szolgálat által nyújtott fizetős szolgáltatások díjait a 19. sorral TAR, 2015-04-03, Nr. 5128; <...> a képviselő-testület e l h a t á r o z z a: / 1. Módosítani a tanulói étkeztetési szolgáltatások beszerzési kritériumait, amelyeket a <...> kerületi önkormányzat képviselő-testületének 2007. május 31-i, T-129 számú határozata „A tanulói étkeztetési szolgáltatások beszerzési kritériumainak jóváhagyásáról” hagyott jóvá: / 1.1. módosítani a 3.2. pontot, és azt a következőképpen megfogalmazni: <...> TAR, 2015-10-23, Nr. 16714. 8 A követelmények kötelező eljárást és annak szabályait jelenthetik KancKP. 9 Díjtétel – meghatározott ár, érték DŽ. 10 Dydis – didumas (aukštumas, platumas ir kt.) DŽ. 11 Norma – 1. elismert kötelező szabály, rendelkezés: Jogi n. Nyelvi n. Magatartási n. 2. meghatározott mennyiség, méret: Teljesítménynorma. Öntözési norma. DŽ