B A L T Ų K A L B Ų V E I K S M A Ž O D Ž I O T Y R I N Ė J I M A I

L I E T U V O S T S R M O K S L Ų A K A D E M I J A

M. RUDZĪTE

O-TÖVEK ORRINFIXUMMAL ÉS sto-TÖVEK LATGÁLE DÉLKELETI NYELVJÁRÁSAIBAN

A balti nyelvekben azonos jelentésűek az orrhangú infixummal képzett o-tövek és a sto-tövek¹. Az ilyen jelen idejű alakot képző igék csaknem mind intranzitívak. Tőszótagjukban nagyon gyakran zérófok található². Az orrhangú infixummal képzett o-tövek rokon nyelvekben is előfordulnak, a sto-tövek azonban a balti nyelveken kívül nem képviseltetik megbízhatóan. Ezért megalapozott azt gondolni, hogy a -st- szuffixumot a balti nyelvek nem egy távolabbi múltból örökölték, hanem csak e nyelvcsoporton belül alakult ki³. Mind a litvánban, mind a lettben igen eleven azonban, és az a tendenciája, hogy más szuffixumok helyébe lépjen az intranzitív igék jelen idejű tövének képzésekor. Ez a tendencia nem egyformán erős sem a két említett nyelvben, sem e nyelvek egyes nyelvjáráscsoportjaiban. A sto-tövek szélesebb használati köre a lettben alakult ki. A lettben a sto-tő jelen idejű alakja nemcsak azoknak az igéknek van, amelyeknek tőszerkezetű igéi a litvánban -st- szuffixummal képzett jelen idővel rendelkeznek⁴, hanem azoknak is, amelyek tövének végén rövid magánhangzó és r, l, j vagy v kapcsolata áll, például: birst, bira, birt „lehullik”, silst, sila, silt „felmelegszik”, līst, lija, līst „ömlik, esik”, grūst, gruva, grūt „összeomlik”. Az irodalmi litván nyelvben és egyes nyelvjárásokban az ilyen igék jelen idejében a régebbi, orrhangú infixummal képzett o-tő maradt fenn: bū-ra, biro, birti, šyla, šilo, šilti, lỹja, lijo, lyti, griuva, griuvo, griūti. A litván nyelvjárásoknak csak egy részében tartoznak az ilyen tőszerkezetű igék a jelen idejű sto-tövek közé^⁵.

A lett nyelvben jelenleg csak olyan igéknek lehet orrhangú infixummal képzett o-tövük, amelyek tövében a rövid magánhangzót valamilyen zöngétlen mássalhangzó követi. Ezen igék tövében a magánhangzók közül leggyakrabban u fordul elő, ritkábban i, a, e; a tövek végén leggyakrabban a zöngétlen zárhangok – k, p, t –, ritkábban a zöngések – g, b, d – találhatók. Azok az igék, amelyek rövid tőmagánhangzója után s vagy z állt, a lett nyelvben a litvánhoz hasonlóan az orrhangú infixummal képzett o-tövekből

^¹ Chr. S. Stang, Das slavische und baltische Verbum, Oslo, 1942, 132. lpp.; J. Otrębski, Gramatyka języka litewskiego, t. 2., Warszawa, 1965, 320. — 321. lpp.; J. Endzelīns, Baltu valodu skaņas un formas, Rīga, 1948, 190. lpp.

^² J. Endzelīns, op. cit., 188. un 190. lpp.

^³ E. Hauzenberga-Šturma, Ergänzende Bemerkungen zum baltischen -sta- Präsens, grām.: Donum Balticum, Stockholm, 1970, 180. lpp.

^⁴ Chr. S. Stang, op. cit., 132. — 133. lpp.

^⁵ Z. Zinkevičius, Lietuvių dialektologija, Vilnius, 1966 (a szövegben — LD), 337.—338. o.; K. Morkūnas, Rytų aukštaičių pietinės tarmės morfologija, in: Lietuvių kalbos gramatikos tyrinėjimai, Vilnius, 1969 (a szövegben — LKK XI), 134. o.; A. Jonaitītė, Dubingių tarmė, in: Dubingiai, Vilnius, 1971 (a szövegben — Dub.), 230.—231. o.; Lietuvių kalbos gramatika, 2. köt., Morfologija, Vilnius, 1971, 224.—225. o.

187

váltak sto-tövűvé, pl. kūst, kusa, kust „olvad, enged a fagy”, dziest, dzisa, dzist „kialszik”⁶⁶.

Bár a lett nyelvben mintegy 90 olyan ige van, amelynek jelen idejében o-töve van nazális infixummal⁷, a lett irodalmi nyelvben közülük mintegy 30 ismeretes (az igekötős származékokat nem számítva)⁸. A lett nyelvjárásokban is 20 és 35 között ingadozik az ilyen igék száma⁹.

E tekintetben kivételt jelentenek több olyan mély felvidéki nyelvjárás, amelyet Latgale déli és délkeleti csücskében beszélnek. Zvirgzdenében, Pildában, Nirzában és a vidék más nyelvjárásaiban mindössze mintegy 5–7 olyan ige van, amelynek o-töve nazális infixummal szerepel. A lett nyelvben o-tövű, nazális infixumos igék többsége, ha egyáltalán használatos az adott nyelvjárásban, itt jelen idejű sto-tövű.

A tő szótagjának magánhangzója szerint ezek a sto-tövű igék két csoportra oszlanak. Latgale délnyugati részén ezeknek az igéknek jelen idejében ugyanaz a magánhangzó áll, mint a főnévi igenévben, például brukst, bruka, bruktu¹ „lecsúszik” Kaunatában, Nirzában, Pildában, Zvirgzdenében. Latgale délnyugati részén ezeknél a sto-tövű igéknél olykor eltér a jelen idő és a főnévi igenév tőszótagjának magánhangzója, mert jelen időben az o-tövű, nazális infixumos igéknél várható magánhangzó szerepel, például brūkst² Galēnosban, brūkst² Vārkavában (a brukst alakból), bruka, brukt³.

Augšzemnieku rakstu vajadzībām 1933. gadā Rēzeknē izdota P. Stroda „Pareizrakstības vārdnīca“. Vairākiem verbiem, kam latviešu literārajā valodā, lejzemnieku izloksnēs un augšzemnieku izloksnēs Vidzemē un Ziemeļlatgalē tagadnē ir o-celms ar nāsena infiksu, šai vārdnīcā augšzemnieku rakstu valodai par normu izvirzīta sto-celma tagadne.

A rendelkezésre álló anyag alapján rövid áttekintés adható a nazális infixumos o-tövű, valamint a sto-tövű igék használatáról Latgale déli részének nyelvjárásaiban. A lett nyelvészeti szakirodalom eddig kevés figyelmet szentelt ennek a jelenségnek. Összehasonlításul néhány észak-latgalei nyelvjárás adatait is felhasználtuk.

Az ismétlések elkerülése és az elemzett szavak könnyebb áttekinthetősége érdekében először a főnévi igenevet tüntetjük fel, a felvidéki nyelvjárásokra jellemző hangtani változások nélkül: drupt, nem pedig drupt' vagy drūpt', smakt, nem pedig smakt' vagy smokt'.

Általában a jelen idő 3. személyű alakját adjuk meg. Ha abban a felvidéki nyelvjárásokra jellemző hangtani változások jelennek meg, először az alak régebbi hangállapotát közöljük félkövér, álló betűkkel. A > jel után dőlt betűvel következnek az adott nyelvjárás alakjai, például brūkst > brūkst² Kalupében, Nautrēnosban, brūkst² Vārkavában.

⁶ Chr. S. Stang, op. cit., 132. lpp.; J. Endzelīns, Latviešu valodas gramatika, Rīgā, 1951 (turpmāk un tekstā — Lgr.), 762.–763. lpp.

⁷ P. Arumaa, Von der Eigenart des Ablauts und der Diathese im Baltischen, — ZfslPh, XXVI, 125. lpp.

⁸ Latviešu valodas pareizrakstības vārdnīca, Rīgā, 1951.

⁹ K. Draviņš, V. Rūķe, Verbalformen und undeclinierbare Redeteile der Mundart von Stenden, Lund, 1958, 11.–12. o.; S. Raģe, Ērgemes, Lugažu un Valkas izloksnes fonētika un morfoloģija, — Valodas un literatūras institūta Raksti, 8, Rīgā, 1964, 93.–94. o.; M. Graudiņa, Laidzes un Kandavas izloksne, — uo., 210.–211. o.

188

Ha a helyi nyelvjárás megnevezéséhez nem szerepel forrás, akkor a szerző saját, a megnevezett nyelvjárások beszélőinek kikérdezésével gyűjtött anyagát használtuk¹⁰.

A forrásokból származó alakok egyes szám első személyben is szerepelhetnek. Ha az adott forrásban ezeket már a korábbi hangállapotnak megfelelően írták át, egyenes betűkkel nyomtattuk őket, pl. brūkstu Varakļānos EH I 245.

Több nyelvjárásban párhuzamos jelen idejű alakok használatosak. Nirzában például minden igének előfordulnak -l- és -n- képzős jelen idejű alakjai. A brukt igének ott a jelen idejű alakjai: brukst || brugla || brugna. Pildában és másutt -l- képzős jelen idejű alakok vannak: brukst || brugla. Hogy ne tegye túlságosan tarkává ezt az áttekintést az n infixumos o-tövű és a sto-tövű alakok használatáról, az -l-, illetve -n- képzős párhuzamos alakokat nem tüntettük fel.

Annak bemutatására, hogy a vizsgált vidéken melyik tő — az n infixumos o-tő vagy a sto-tő — használatos, jegyzéket állítottunk össze. Ez tartalmazza azokat az e nyelvjárásokban előforduló igéket, amelyeknek a lettben jelen idejű, nazális infixumos o-tövét adatolták, valamint azokat az igéket is, amelyekben ez a tő -st- képzővel bővült. Az igéket a gyökszótag magánhangzója szerint négy csoportba soroltuk. Az egyes csoportokon belül a sorrend alfabetikus.

1. Igék u tövű gyökérrel

brukt „lecsúszik; megkenődik”

brūk > brūk² Galēnosban, brūk² Stirnienēben, Šķilbēnosban, brūk² Līvānosban

brūkstu Varakļānosban EH I 245, brūkst > brūkst² Galēnosban, brūkst² Strods 61, brūkst² Kalupēben, Nautrēnosban, brūkst² Vārkavāban

brukst Aulejā EH I 245, Aglonā, Kaunatā, Nirzā, Pildā, Zvirgzdenē, uz-

brukst > izbrukst „barnul kap” Andrupenē, Ezerniekos

čupt „megragad, megszerez”

čūp > čyup² Aglonāban, Galēnosban, Stirnienēben, čyup ^{Strods 66}

csúpszt > csōupst² Vārkavā

čūpst Kaunatā, Zvirgzdenē, apčūpst „érez” Nirzā, „elveszíti az eszméletét” Pildā

drupt „morzsolódik, szétesik”

drūp > szárazodik² Kalupē Rek. 256, drāup² Līvānos

drūpst > dryupst² Kalupēben Rek. 256, Nautrēnosban

drupst Aizkalnēben, Ezerniekosban, Kaunatāban, Nirzāban, Pildāban, Zvirgzdenēben, Strods 71

duzt „kettéválik“

dūst Kaldabrūnāban, Skaistāban, Varakļānosban EH I 345 > dyust² Kalupēben, Stirnienēben,

sadūst > sadyust Strods 152, dāust² Vārkavāban, sadāust² Līvānosban

dust Aglonāban, Andrupenēben, sadust Aizkalnēben, Ezerniekosban, Kaunatāban

¹⁰ A szülőnyelvjárásukról adatokat szolgáltattak a következő filológushallgatók: V. Stupāne (Aglona), I. Zaharāne (Aizkalne), J. Rapša (Andrupene), R. Ruduka (Bērzpils), V. Kūliņa (Galēni), E. Lozda (Kalupe), I. Čulča (Kārsava), R. Gudreniece (Kaunata), A. Ribaka (Kaunata), V. Seile (Līvāni), S. Gavare (Vārkava), V. Patmalniece (Zvirgzdene); rajtuk kívül még a következő személyek szolgáltattak adatokat: prof. H. Mauriņa (Nautrēni), doc. E. Soida (Nirza), filol. zin. kand. A. Breidaks (Pilda), A. Skutele tanítónő (Stirniene), filol. zin. kand. B. Reidzāne (Šķilbēni). A Baltinavas, Bērzgales, Ezernieku, Ozolaines és Rēznas nyelvjárásairól hallgatói szakdolgozatokból származnak az adatok, a Kalupes nyelvjárásáról pedig A. Rekeņa kandidátusi disszertációjából is (a szövegben: Rek.). A szerző szívből köszönetet mond minden segítőnek.

189

grust „parázslik, izzik, szénné ég” grüst > gryust Strods 80, gryust^² Bērzpilīben, Stirnienēben, Šķilbēnosban grust Bērzgalēben EH I 411, Aglonāban, Andrupenēben, Kārsavāban, Kaunatāban, Pildāban, Zvirgzdēnēben

jukt „szétválik; megőrül“ jūk > jūk^² Galēnosban, Nautrēnosban, Šķilbēnosban, jūk^² Līvānosban jūkst > jyukst Strods 87, jūkst^² Aizkalnēben, Bērzpilīben, Kalupēben Reķ. 256, Krāslavāban FBR XII 39, Stirnienēben, jāukst^² Vārkavāban jūkst Aglonāban, Andrupenēben, Bērzgalēben, Ezerniekosban, Kārsavāban, Kaunatāban, Nirzāban, Pildāban, Zvirgzdēnēben EH I 566

just „érez, érzékel“¹¹ jūt > jyut Strods 87, jūt^² Pildāban, jūt^² Aizkalnēben, Kalupēben Reķ. 255, Nautrēnosban, Nirzāban, Šķilbēnosban, jūt^² Vārkavāban nejust > najyust Strods 118, nuojust > nūjyust Strods 122

klupt „megbotlik“ klüp > klȳup^² Nautrēnosban, klȳup^² Kalupēben Reķ. 256, klȳup^² Līvānosban klūpst > klȳupst^² Kalupēben Reķ. 256, klȳupst^² Vārkavāban klupst Kaunatāban, Nirzāban, Pildāban, Zvirgzdēnēben, Strods 93

apklust „elhallgat, elnémul“ apklūst > apklȳust^² Vārkavāban apklust Ezerniekosban, Pildāban, Nirzāban

saknupt illetve sakņupt „összekuporodik“ sakņūp > sakņiup^² Kārsavāban sakņūpst > sakņiūpst^² Kalupēben, saknēupst^² Vārkavāban sakņupst Galēnosban, Kaunatāban, Nirzāban, Zvirgzdēnēben, saknupst Aglonāban, Andrupenēben

kust „olvad, kienged“ kūst > kiust^² Bērzpilīben, Kalupēben FBR XVIII 47, kȳust^² Šķilbēnosban, kyust Strods 100, kàust^² Vārkavāban kust Andrupenēben, Nirzāban, Pildāban, Zvirgzdēnēben, izkust > iskust Ezerniekosban

piekust „elfárad“ piekūst > pikȳust^² Galēnosban, Bērzpilīben, Kalupēben, Kārsavāban, Stirnienēben, pikȳust^² Šķilbēnosban, pikēust^² Vārkavāban piekust > pȳkust^² Aglonāban, Andrupenēben, Ezerniekosban, Kaunatāban, Kārsavāban, Pildāban, pikust Strods 134

(ap)lukt „ernyedten lóg“ aplūk > aplȳuk^² Aglonāban (ap)lūkst > ȳukst^² Kārsavāban, aplēukst^² Vārkavāban aplukst Andrupenēben, Aglonāban, Galēnosban, Zvirgzdēnēben

atlupt „feloldódni, leválni” atlūp > atlyup^² Šķilbēnos, atlūp^² Līvānos atlūpst > atlyupst^² Kalupē, atlūpst^² Vārkavā atlupt Aglonā, Kaunatā, Zvirgzdēnē

¹¹ Számos felvidéki nyelvjárásban ezt az örökölt igét a kölcsönszó szorította ki: čustavāt.

190

mukt „lecsúszni”

mūk > myūk² Bērzpiliben, Galēnosban, Nautrēnosban, Šķilbēnosban, Kalupén Rēķ. 255, màuk² Līvānosban

mūkst Varakļānosban EH I 830 > màukst² Kalupén Rēķ. 255, myukst² Vārkavában

mukst Aglonā, Kaunatā, Kārsavā FBR XII 56, Nirzā, Zvirgzdenē, Strods 115

muzt „eltompulni (fogakról)”

mūstu Vārkavā, Varakļānos ME II 676

plukt „elszíneződni”

plūk > plyuk² Bērzpiliben, Galēnosban, Šķilbēnosban, pl̄yuk² Kalupén Rēķ. 256, plàuk² Līvānosban

plūkst > pl̄yukst² Kalupén Rēķ. 256, nuoplūkst > nūplyukst Strods 124

plukst Aglonā, Andrupenē, Ezerniekos, Kārsavā, Kaunatā, Nirzā, Pildā, Zvirgzdenē

sarukt „összezsugorodni”

sarūk > sariuk² Galēnos, Kārsavā

sarūkst > sarūkst² Vārkavā

sarukst Aglonā, Kaunatā, Zvirgzdenē

sprukt „feloldódni, elindulni, elszaladni”

sprūk > spr̄iuk² Bērzpilīben, Galēnosban, spr̄yuk² Kārsavában, Stirnienében, Šķilbēnosban, spràuk² Līvānosban

sprūkst > spryukst Strods 163, spràukst² Vārkavában

sprukst Aglonāban, Andrupenēben, Kaunatāban, Nirzāban, Pildāban, Zvirgzdenēben

piespugt „felfúvódni”

piespūgst > pīspyugst Strods 135

sust „párolódni, felfúvódni”

sūt > syūt² Baltinavāban, Bērzpilīben, Galēnosban, Kalupēben Rēķ. 255, Rēznāban, Stirnienēben, Šķilbēnosban, sàut² Līvānosban

sūst > syust Strods 167, sàust² Vārkavában

sust Aglonāban, Andrupenēben, Aulejāban EH II 604, Bērzgalēben, Ezerniekosban, Kārsavában, Kaunatāban, Nirzāban, Pildāban, Zvirgzdenēben

šļukt „csúszni, siklani”

šļūk > šļuk² Bērzgalēben, Bērzpilīben, Galēnosban, Kalupēben Rēķ. 256, Kārsavában, šļyuk² Baltinavāban, Šķilbēnosban, šļeuk² Līvānosban

šļūkst > šļukst² Kalupēben Rēķ. 256, Stirnienēben, šļeukst² Vārkavában

šļukst Aglonāban, Andrupenēben, Ezerniekosban, Kaunatāban, Nirzāban, Pildāban, Zvirgzdenēben, Strods 171

šmukt „leforrázni magát, megdörzsölni magát”

šmūk > šmyuk² Bērzpilīben, Galēnosban, Rēznāban, Kalupēben Rēķ. 255, šmàuk² Līvānosban

šmūkst > šmyukst² Kalupē Rēķ. 255, Rēznā, Stirnienē, šmàukst² Vārkavā

šmukst Aglonā, Andrupenē, Kaunatā, Nirzā, Pildā, Zvirgzdenē, Strods 171

šprukt „leválik, elindul, elszalad“

šprūk > špryuk² Kalupē Rēķ. 256

šprūkst > špryukst² Kalupē Rēķ. 256

191

trupt „szétmorzsolódni“

trūpst > trȳupst^² Stirnienében

trupst Aulejában EH II 699, Zvirgzdenében, aptrupst Aglonában

trust „bozótossá válik“

trūst > trỳust^² Bērzpilīben, Šķilbēnos, nuotrūst > nūtràust^² Vārkavāban

trust Kārsavában, aptrust Aglonában, Andrupenében, Zvirgzdenében

tukt „meghízik; kövérségben pusztul el“

(ap)tūk > aptȳuk^² Aglonā, Galēnos, tūku^² Aulejā EH II 701

aptūkst > aptȳukst^² Bērzpilī, Kalupē

tukst Aulejā EH II 701, Kārsavā, Kaunatā, Nirzā, aptukst Andrupenē, Pildā

zust „elveszik, eltűnik“

zūd > zȳut^² Galēnos, Kalupē Rēk. 255, Stirnienē, Šķilbēnos, zȳut^² Vārkavā

zūst > zyust Strods 190, nuozūst > nūzyust Strods 126

zust Aglonában, Zvirgzdenében

2. i-tövű igék

dribt „szétmorzsolódik”

drīb > drēip^² Šķilbēnos

drīb st > dry pst Pildā, Šķilbēnos, Zvirgzdenē

dript „szétszakad, lekopik”

apdrīpst > apdrypst Kārsavā, Nirzā

krist „elesik”

krit > krēit^² Aglonā, Andrupenē, Baltinavā, Bērzgalē, Bērzpilī, Ezerniekos, Galēnos, Kalupē Rēk. 255, Kārsavā, Kaunatā, Nirzā, Pildā, Stirnienē, Šķilbēnos, Vārkavā, Zvirgzdenē, Strods 97

lipt „tapad”

lip > l’ēip^² Baltinavában, Bērzpilīben, Šķilbēnos

lipst > l’ēipst^² Baltinavā, Aglonā, Galēnos, Kalupē Rēk. 255, Līvānos, Rēznā, Stirnienē, Vārkavā, leipst Strods 105

lipst > lypst Aglonā, Aizkalnē, Andrupenē, Kārsavā, Kaunatā, Nirzā, Pildā, Zvirgzdenē, dalypst Ezerniekos

Kalupē az l’ēipst^² mellett használt l’ip^² alak valószínűleg az irodalmi nyelvből került át.

tompa

tompa Strods 113

elkopik „tompa lesz (a fogakról)”

elkopik > elkopik^² Vārkavāban, elkopik Strods 123

elkopik > elkopik^² Šķilbēnos, Nirzāban

elpusztul, leromlik

elpusztul > elpusztul Strods 105, elpusztul^² Kaunatāban, Kalupēben, Vārkavāban

elpusztul > elpusztul Aglonāban, Ezerniekosban, Nirzāban

megcsömörlik

megcsömörlik > megcsömörlik^² Bērzpilīben, Rēznāban

192

apnīkst > apneikst Strods 51, apnēikst^² Aizkalnében, Kalupében, Līvānosban, Rēznāban, Stirnienēben, Vārkavāban

apnīkst > apnykst Andrupenēben, Kārsavāban, Kaunatāban, Nirzāban, Zvirgzdenēben

atnikt „?“

atnik > atnēik^² Kalupében Reķ. 256

atnikst > atnēikst^² Kalupében Reķ. 256

rikt „megalvad“

rikst > rykst Nirzāban

sikt „elapad, leesik“

sikst > šēikst^² Vārkavāban

snigt „havazik“

snig > šņēik^² Kārsavāban

snigst > snykst Aglonāban, Andrupenēben, Pildāban, Zvirgzdenēben EH II 543

iztikt „megél“

iztik > ištʼēik^² Vārkavāban

nuotikt „történik“

nuotik > nùtʼēik^² Kalupében, Kaunatāban, Vārkavāban, Varakļānosban Lgr. 746

nuotikst > nùtʼēikst^² Vārkavában

patikt „tetszeni“

patik > patʼēik^² Aizkalnē, Aglonā, Andrupenē, Bēr­zpilī, Galēnos, Kaunatā, Līvānos, Nirzā, Pildā, Stirnienē, Šķilbēnos, Vārkavā

patikst > patʼēikst^² Vārkavában

satik „jól kijönnek egymással“

satīk > satʼēik^² Nirzā, Pildā, Zvirgzdenē, Viškos Ceļi IX 388, Kaunatā, Bēr­zpilī, Dagdā Lgr. 746

tikt „válni“

tīk > tʼēik^² Aizkalnē, Aglonā, Andrupenē, Bēr­zpilī, Galēnos, Kaunatā, Līvānos, Nirzā, Pildā, Stirnienē, Šķilbēnos, Vārkavā és másutt¹².

3. a tövében a-val rendelkező igék

lakt „inni”

luok > lūk^² Andrupenēben, Bēr­zpilīben, Ezerniekosban, Kalupē Reķ. 255, Kaunatāban, Līvānosban, Rēznāban, lūk Strods 101

plakt illetve saplakt „összeesni, összezsugorodni”

sapluok > saplūk^² Aglonāban, Galēnosban, Kārsavāban, Līvānosban

sapluokst > saplūkst^² Vārkavāban

(sa)plakst > plokst Nirzāban, Pildāban, Zvirgzdenēben, Strods 136, saplokst Bērzgalēben, Kaunatāban

prast „tudni, érteni”

pruot > prūt^² Aglonāban, Andrupenēben, Baltinavāban, Bērzgalēben, Bēr­zpilīben, Galēnosban, Kalupē Reķ. 255, Kaunatāban, Kārsavāban, Nirzāban, Līvānosban, Pildāban, Stirnienēben, Zvirgzdenēben

¹² E ige jelen idejéről részletesebben lásd Lgr. 746. o.

13. 902

193

saprast „érteni, tudni“

sapruot > saprūt Strods 154, saprūt² Andrupenē, Aglonā, Baltinavā, Bērzgalē, Bērzpilī, Galēnos, Kaunatā, Kārsavā, Nirzā, Pildā, Stirnienē, Zvirgzdenē, Vārkavā

rakt „ásni“

ruok > rūk Strods 144, rūk² Andrupenē, Baltinavā, Bērzpilī, Kalupē Reķ. 255, Kaunatā, Līvānos, Rēznā, Vārkavā

smakt „nem kap levegőt“

smuok > smūk² Baltinavában, Bērzgalēben, Bērzpilīben, Kārsavāban, Līvānosban

aizsmuok > aizsmūk² „bereked“ Andrupenē, Šķilbēnos

nuosmuokst > nūsmūkst² „megfullad“ Vārkavā

smakst > smokst Kalupēben, Reķ. 257, Kaunatāban, Nirzāban, Pildāban, Zvirgzdenēben, közel-

smakst > pīsmokst „tompa, dohos lesz“ Strods 135

smūk > smyuk Strods 160, smyuk² Stirnienē, sasmūk > sasmȳuk² „dohos lesz“ Galēnos

smūkst > smyukst² Kalupē, smūkst² Vārkavā, aizsmūkst > aizsmyukst „bereked“ Strods 48, nuosmūkst > nūsmuykst „megfullad“ Strods 125

tapt „válni“

tuop > tūp Strods 175, tūp² Bērzgalēben, Kalupēben Reķ. 255

tūp > tȳup² Stirnienében

zagt „lopni“

zuog > zūg Strods 188, zūk² Aglonā, Andrupenē, Baltinavā, Bērzpilī, Ezer niekos, Galēnos, Kaunatā, Kārsavā, Kalupē, Līvānos, Nirzā, Pildā, Stirnienē, Šķilbēnos, Vārkavā, Zvirgzdenē

4. Verbumok e-tővel

dzist „elalszik, kialszik”

hervad > elhalványul Strods 73, fénylik² Kalupē Reķ. 257, Ezerniekos, Zvirgzdenē, Vārkavā, Stirnienē, Šķilbēnos

elhalványul > ȝyst Nirzā, Pildā

ģist „sejteni, gyanítani”?

deresedik > gist Strods 77

aiztikt „megérint; elér”

aiztiek > àist’īk² Aglonā, Andrupenē, Galēnos, Kalupē, Kaunatā, Stirnienē, Vārkavā.

Így Latgale délkeleti nyelvjárásaiban az o-tövű, nazális infixumos igék közé tartozik a just, krist, -prast, rakt, tapt, -tikt, zagt. Mivel ezek az igék nem mindegyike ismert minden nyelvjárásban, egyes nyelvjárásokban igen kevés az o-tövű, nazális infixumos ige. Nirzāban például ebbe az igecsoportba a just, krist, -prast, -tikt, zagt tartozik, mivel az idősebb nemzedék ott nem használja a tapt igét, a „fejni” jelentésére pedig a lakatēt igét, a „ásni” jelentésére pedig a raust igét használják. Hasonló a helyzet Pildāban is.

sto-tövű alakok olykor ott is előfordulnak, ahol néha nazális infixumos o-tő van; elszórtan a lejzemnieki nyelvjárásokban és az augšzemnieki dialektus nyugati nyelvjárásaiban is megtalálhatók. Néhány

194

13*

195

Ilyen eseteket a régi szótárak és nyelvtanok is feljegyeztek. Ez a jelenség azonban sehol sem fordul elő olyan mértékben, mint Latgale délkeleti nyelvjárásaiban¹³.

A litván nyelv kelet-aukštaitiai és dzūk nyelvjárásaiban is előfordul a sto-tövű jelen idő olyan igéknél, amelyeknek rövid tőmagánhangzójuk van zöngétlen mássalhangzók előtt, például: dūpsta || dūmba, klūpsta || klūmba stb. Pašīlében, Musninkosban és másutt LKK XI 134, lipsta || līpa Zietelában LD 338, smunksta Dubingiai-ban, Dub. 231.

P. Arumaa hipotézise, miszerint a rövid tőmagánhangzójú igéknek eredetileg mindkét tőtípusa lehetett jelen időben — mind az o-tövű, nazális infixummal képzett, mind pedig a sto-tövű alak —¹⁴ nem fogadható el, ha elismerjük, hogy a sto-tövek tipikusan csak a balti nyelvekre jellemzők. Feltételezhető, hogy a -st- képző elterjedése ezen a vidéken azzal függ össze, hogy a sto-tövek jobban megőrizték intranzitív jelentésüket, mint a nazális infixummal képzett o-tövek. A Latgale délkeleti nyelvjárásaiban előforduló, nazális infixummal képzett o-tövek túlnyomórészt valóban tranzitív igék: just, lakt, -prast, rakt, zagt. E vidéken a sto-tövek között néhány olyan ige is akad, amelynek a lett nyelvben egyébként más jelen idejű töve van, például,

migt „elaludni”

miegt > mikst² Kalupében, Vārkavában

migst > mykst Andrupenében, Ezerniekosban, Aglonában, Kaunatában, Nirzában, Pildában, Zvirgzdenében; vö. Lgr. 733 és 752

stigt „elsüllyedni, besüllyedni”

stigst > stēikst² Vārkavában

stigst > stykst Aglonában, Kaunatában, Zvirgzdenében, stygst Strods 165

(uz)augt „nagyra nőni, növekedni”

augst > aukst Andrupenében

uzaugst > izaukst Andrupenében, Zvirgzdenében, pieaugst > piaukst² Zvirgzdenében az aug mellett előfordul > auk is; vö. aug, de nūaugst Strods 57 és 121; vö. Lgr. 738

slūkt > „csúszni, siklani”

slūkst > šļūkst Strods 171, šļūkst² Kaunatában, Zvirgzdenében, šļeukst² Vārkavában; vö. Lgr. 769.

Rövidítések

Dub. — Dubingiai, Vilnius, 1971.

EH — J. Endzelīns és E. Hauzenberga, Kiegészítések és javítások K. Mīlenbahs lett nyelvi szótárához, I, Rīga, 1934—1938; II, Rīga, 1938—1946.

FBR — A Filológiai Társaság írásai, Rīga, I — XX, 1921—1940.

LD — Z. Zinkevičius, Lietuvių dialektologija, Vilnius, 1966.

Lgr. — J. Endzelīns, Latviešu valodas gramatika, Rīgā, 1951.

LKK — A litván nyelvtudomány kérdései, I —, Vilnius, 1957 —.

Reķ. — A. Reķēna, A Kalupes-nyelvjárás. (Fonetika. Morfológia. Lexika.) Kandidátusi értekezés. Liepāja, 1962 (A kézirat a Lett SZSZK Tudományos Akadémiájának Alapkönyvtárában található).

Strods — P. Strods, Pareizraksteibas vōrdneica, Rēzeknē, 1933.

ZfslPh — Zeitschrift für slavische Philologie, I — XX, Leipzig, 1924—1950; XXI —, Heidelberg, 1951 —.

¹³ Lgr. 762.—763. oldal.

¹⁴ P. Arumaa, i. m., 143. oldal.

196

М. РУДЗИТЕ

A jelen idő tövei a -n- infixummal és a -st- szuffixummal Latgale délkeleti nyelvjárásaiban

Összefoglalás

A lett irodalmi nyelvben viszonylag kevés olyan ige van — az előtagokkal képzett alakokat nem számítva mintegy 30 —, amelynek jelen idejét -n- infixum alkotja. Körülbelül ugyanennyi ilyen ige található a nyelvjárásokban is, Latgale délkeleti részének kivételével. Ezekben a nyelvjárásokban az -n- infixumos jelen időt a következő igék őrizték meg: just, krist, -prast, -tikt, sagt. Azokon a területeken, ahol előfordulnak a lakt, rakt, tarpt igék, ezeknek is infixumos jelen idejük van. A lett irodalmi nyelvben infixumos jelen idővel rendelkező igék többségének Latgale délkeleti részén -st- szuffixumos jelen ideje van, például: klupst (irodalmi klūp), drupst (irodalmi drūp), līpst (irodalmi līp) stb. Ezekben a nyelvjárásokban a -st- szuffixum térnyerése figyelhető meg, akárcsak a litván nyelv egyes nyelvjárásaiban.

E jelenség elterjedési területét részben az a térkép mutatja, amely a sust és līpt igék jelen idejének egyes szám harmadik személyű alakját ábrázolja.