O-celmi ar nāseņa infiksu un sto-celmi Latgales dienvidaustrumu izloksnēs

B A L T Ų K A L B Ų V E I K S M A Ž O D Ž I O T Y R I N Ė J I M A I L I E T U V O S T S R M O K S L Ų A K A D E M I J A M. RUDZĪTE O-TÖVEK ORRINFIXUMMAL ÉS sto-TÖVEK LATGÁLE DÉLKELETI NYELVJÁRÁSAIBAN A balti nyelvekben azonos jelentésűek az orrhangú infixummal képzett o-tövek és a sto-tövek¹. Az ilyen jelen idejű alakot képző igék csaknem mind intranzitívak. Tőszótagjukban nagyon gyakran zérófok található². Az orrhangú infixummal képzett o-tövek rokon nyelvekben is előfordulnak, a sto-tövek azonban a balti nyelveken kívül nem képviseltetik megbízhatóan. Ezért megalapozott azt gondolni, hogy a -st- szuffixumot a balti nyelvek nem egy távolabbi múltból örökölték, hanem csak e nyelvcsoporton belül alakult ki³. Mind a litvánban, mind a lettben igen eleven azonban, és az a tendenciája, hogy más szuffixumok helyébe lépjen az intranzitív igék jelen idejű tövének képzésekor. Ez a tendencia nem egyformán erős sem a két említett nyelvben, sem e nyelvek egyes nyelvjáráscsoportjaiban. A sto-tövek szélesebb használati köre a lettben alakult ki. A lettben a sto-tő jelen idejű alakja nemcsak azoknak az igéknek van, amelyeknek tőszerkezetű igéi a litvánban -st- szuffixummal képzett jelen idővel rendelkeznek⁴, hanem azoknak is, amelyek tövének végén rövid magánhangzó és r, l, j vagy v kapcsolata áll, például: birst, bira, birt „lehullik”, silst, sila, silt „felmelegszik”, līst, lija, līst „ömlik, esik”, grūst, gruva, grūt „összeomlik”. Az irodalmi litván nyelvben és egyes nyelvjárásokban az ilyen igék jelen idejében a régebbi, orrhangú infixummal képzett o-tő maradt fenn: bū-ra, biro, birti, šyla, šilo, šilti, lỹja, lijo, lyti, griuva, griuvo, griūti. A litván nyelvjárásoknak csak egy részében tartoznak az ilyen tőszerkezetű igék a jelen idejű sto-tövek közé⁵. A lett nyelvben jelenleg csak olyan igéknek lehet orrhangú infixummal képzett o-tövük, amelyek tövében a rövid magánhangzót valamilyen zöngétlen mássalhangzó követi. Ezen igék tövében a magánhangzók közül leggyakrabban u fordul elő, ritkábban i, a, e; a tövek végén leggyakrabban a zöngétlen zárhangok – k, p, t –, ritkábban a zöngések – g, b, d – találhatók. Azok az igék, amelyek rövid tőmagánhangzója után s vagy z állt, a lett nyelvben a litvánhoz hasonlóan az orrhangú infixummal képzett o-tövekből ¹ Chr. S. Stang, Das slavische und baltische Verbum, Oslo, 1942, 132. lpp.; J. Otrębski, Gramatyka języka litewskiego, t. 2., Warszawa, 1965, 320. — 321. lpp.; J. Endzelīns, Baltu valodu skaņas un formas, Rīga, 1948, 190. lpp. ² J. Endzelīns, op. cit., 188. un 190. lpp. ³ E. Hauzenberga-Šturma, Ergänzende Bemerkungen zum baltischen -sta- Präsens, grām.: Donum Balticum, Stockholm, 1970, 180. lpp. ⁴ Chr. S. Stang, op. cit., 132. — 133. lpp. ⁵ Z. Zinkevičius, Lietuvių dialektologija, Vilnius, 1966 (a szövegben — LD), 337.—338. o.; K. Morkūnas, Rytų aukštaičių pietinės tarmės morfologija, in: Lietuvių kalbos gramatikos tyrinėjimai, Vilnius, 1969 (a szövegben — LKK XI), 134. o.; A. Jonaitītė, Dubingių tarmė, in: Dubingiai, Vilnius, 1971 (a szövegben — Dub.), 230.—231. o.; Lietuvių kalbos gramatika, 2. köt., Morfologija, Vilnius, 1971, 224.—225. o. 187 váltak sto-tövűvé, pl. kūst, kusa, kust „olvad, enged a fagy”, dziest, dzisa, dzist „kialszik”⁶⁶. Bár a lett nyelvben mintegy 90 olyan ige van, amelynek jelen idejében o-töve van nazális infixummal⁷, a lett irodalmi nyelvben közülük mintegy 30 ismeretes (az igekötős származékokat nem számítva)⁸. A lett nyelvjárásokban is 20 és 35 között ingadozik az ilyen igék száma⁹. E tekintetben kivételt jelentenek több olyan mély felvidéki nyelvjárás, amelyet Latgale déli és délkeleti csücskében beszélnek. Zvirgzdenében, Pildában, Nirzában és a vidék más nyelvjárásaiban mindössze mintegy 5–7 olyan ige van, amelynek o-töve nazális infixummal szerepel. A lett nyelvben o-tövű, nazális infixumos igék többsége, ha egyáltalán használatos az adott nyelvjárásban, itt jelen idejű sto-tövű. A tő szótagjának magánhangzója szerint ezek a sto-tövű igék két csoportra oszlanak. Latgale délnyugati részén ezeknek az igéknek jelen idejében ugyanaz a magánhangzó áll, mint a főnévi igenévben, például brukst, bruka, bruktu¹ „lecsúszik” Kaunatában, Nirzában, Pildában, Zvirgzdenében. Latgale délnyugati részén ezeknél a sto-tövű igéknél olykor eltér a jelen idő és a főnévi igenév tőszótagjának magánhangzója, mert jelen időben az o-tövű, nazális infixumos igéknél várható magánhangzó szerepel, például brūkst² Galēnosban, brūkst² Vārkavában (a brukst alakból), bruka, brukt³. Augšzemnieku rakstu vajadzībām 1933. gadā Rēzeknē izdota P. Stroda „Pareizrakstības vārdnīca“. Vairākiem verbiem, kam latviešu literārajā valodā, lejzemnieku izloksnēs un augšzemnieku izloksnēs Vidzemē un Ziemeļlatgalē tagadnē ir o-celms ar nāsena infiksu, šai vārdnīcā augšzemnieku rakstu valodai par normu izvirzīta sto-celma tagadne. A rendelkezésre álló anyag alapján rövid áttekintés adható a nazális infixumos o-tövű, valamint a sto-tövű igék használatáról Latgale déli részének nyelvjárásaiban. A lett nyelvészeti szakirodalom eddig kevés figyelmet szentelt ennek a jelenségnek. Összehasonlításul néhány észak-latgalei nyelvjárás adatait is felhasználtuk. Az ismétlések elkerülése és az elemzett szavak könnyebb áttekinthetősége érdekében először a főnévi igenevet tüntetjük fel, a felvidéki nyelvjárásokra jellemző hangtani változások nélkül: drupt, nem pedig drupt' vagy drūpt', smakt, nem pedig smakt' vagy smokt'. Általában a jelen idő 3. személyű alakját adjuk meg. Ha abban a felvidéki nyelvjárásokra jellemző hangtani változások jelennek meg, először az alak régebbi hangállapotát közöljük félkövér, álló betűkkel. A > jel után dőlt betűvel következnek az adott nyelvjárás alakjai, például brūkst > brūkst² Kalupében, Nautrēnosban, brūkst² Vārkavában. ⁶ Chr. S. Stang, op. cit., 132. lpp.; J. Endzelīns, Latviešu valodas gramatika, Rīgā, 1951 (turpmāk un tekstā — Lgr.), 762.–763. lpp. ⁷ P. Arumaa, Von der Eigenart des Ablauts und der Diathese im Baltischen, — ZfslPh, XXVI, 125. lpp. ⁸ Latviešu valodas pareizrakstības vārdnīca, Rīgā, 1951. ⁹ K. Draviņš, V. Rūķe, Verbalformen und undeclinierbare Redeteile der Mundart von Stenden, Lund, 1958, 11.–12. o.; S. Raģe, Ērgemes, Lugažu un Valkas izloksnes fonētika un morfoloģija, — Valodas un literatūras institūta Raksti, 8, Rīgā, 1964, 93.–94. o.; M. Graudiņa, Laidzes un Kandavas izloksne, — uo., 210.–211. o. 188 Ha a helyi nyelvjárás megnevezéséhez nem szerepel forrás, akkor a szerző saját, a megnevezett nyelvjárások beszélőinek kikérdezésével gyűjtött anyagát használtuk10. A forrásokból származó alakok egyes szám első személyben is szerepelhetnek. Ha az adott forrásban ezeket már a korábbi hangállapotnak megfelelően írták át, egyenes betűkkel nyomtattuk őket, pl. brūkstu Varakļānos EH I 245. Több nyelvjárásban párhuzamos jelen idejű alakok használatosak. Nirzában például minden igének előfordulnak -l- és -n- képzős jelen idejű alakjai. A brukt igének ott a jelen idejű alakjai: brukst || brugla || brugna. Pildában és másutt -l- képzős jelen idejű alakok vannak: brukst || brugla. Hogy ne tegye túlságosan tarkává ezt az áttekintést az n infixumos o-tövű és a sto-tövű alakok használatáról, az -l-, illetve -n- képzős párhuzamos alakokat nem tüntettük fel. Annak bemutatására, hogy a vizsgált vidéken melyik tő — az n infixumos o-tő vagy a sto-tő — használatos, jegyzéket állítottunk össze. Ez tartalmazza azokat az e nyelvjárásokban előforduló igéket, amelyeknek a lettben jelen idejű, nazális infixumos o-tövét adatolták, valamint azokat az igéket is, amelyekben ez a tő -st- képzővel bővült. Az igéket a gyökszótag magánhangzója szerint négy csoportba soroltuk. Az egyes csoportokon belül a sorrend alfabetikus. 1. Igék u tövű gyökérrel brukt „lecsúszik; megkenődik” brūk > brūk2 Galēnosban, brūk2 Stirnienēben, Šķilbēnosban, brūk2 Līvānosban brūkstu Varakļānosban EH I 245, brūkst > brūkst2 Galēnosban, brūkst2 Strods 61, brūkst2 Kalupēben, Nautrēnosban, brūkst2 Vārkavāban brukst Aulejā EH I 245, Aglonā, Kaunatā, Nirzā, Pildā, Zvirgzdenē, uz- brukst > izbrukst „barnul kap” Andrupenē, Ezerniekos čupt „megragad, megszerez” čūp > čyup2 Aglonāban, Galēnosban, Stirnienēben, čyup Strods 66 csúpszt > csōupst2 Vārkavā čūpst Kaunatā, Zvirgzdenē, apčūpst „érez” Nirzā, „elveszíti az eszméletét” Pildā drupt „morzsolódik, szétesik” drūp > szárazodik2 Kalupē Rek. 256, drāup2 Līvānos drūpst > dryupst2 Kalupēben Rek. 256, Nautrēnosban drupst Aizkalnēben, Ezerniekosban, Kaunatāban, Nirzāban, Pildāban, Zvirgzdenēben, Strods 71 duzt „kettéválik“ dūst Kaldabrūnāban, Skaistāban, Varakļānosban EH I 345 > dyust2 Kalupēben, Stirnienēben, sadūst > sadyust Strods 152, dāust2 Vārkavāban, sadāust2 Līvānosban dust Aglonāban, Andrupenēben, sadust Aizkalnēben, Ezerniekosban, Kaunatāban 10 A szülőnyelvjárásukról adatokat szolgáltattak a következő filológushallgatók: V. Stupāne (Aglona), I. Zaharāne (Aizkalne), J. Rapša (Andrupene), R. Ruduka (Bērzpils), V. Kūliņa (Galēni), E. Lozda (Kalupe), I. Čulča (Kārsava), R. Gudreniece (Kaunata), A. Ribaka (Kaunata), V. Seile (Līvāni), S. Gavare (Vārkava), V. Patmalniece (Zvirgzdene); rajtuk kívül még a következő személyek szolgáltattak adatokat: prof. H. Mauriņa (Nautrēni), doc. E. Soida (Nirza), filol. zin. kand. A. Breidaks (Pilda), A. Skutele tanítónő (Stirniene), filol. zin. kand. B. Reidzāne (Šķilbēni). A Baltinavas, Bērzgales, Ezernieku, Ozolaines és Rēznas nyelvjárásairól hallgatói szakdolgozatokból származnak az adatok, a Kalupes nyelvjárásáról pedig A. Rekeņa kandidátusi disszertációjából is (a szövegben: Rek.). A szerző szívből köszönetet mond minden segítőnek. 189 grust „parázslik, izzik, szénné ég” grüst > gryust Strods 80, gryust² Bērzpilīben, Stirnienēben, Šķilbēnosban grust Bērzgalēben EH I 411, Aglonāban, Andrupenēben, Kārsavāban, Kaunatāban, Pildāban, Zvirgzdēnēben jukt „szétválik; megőrül“ jūk > jūk² Galēnosban, Nautrēnosban, Šķilbēnosban, jūk² Līvānosban jūkst > jyukst Strods 87, jūkst² Aizkalnēben, Bērzpilīben, Kalupēben Reķ. 256, Krāslavāban FBR XII 39, Stirnienēben, jāukst² Vārkavāban jūkst Aglonāban, Andrupenēben, Bērzgalēben, Ezerniekosban, Kārsavāban, Kaunatāban, Nirzāban, Pildāban, Zvirgzdēnēben EH I 566 just „érez, érzékel“11 jūt > jyut Strods 87, jūt² Pildāban, jūt² Aizkalnēben, Kalupēben Reķ. 255, Nautrēnosban, Nirzāban, Šķilbēnosban, jūt² Vārkavāban nejust > najyust Strods 118, nuojust > nūjyust Strods 122 klupt „megbotlik“ klüp > klȳup² Nautrēnosban, klȳup² Kalupēben Reķ. 256, klȳup² Līvānosban klūpst > klȳupst² Kalupēben Reķ. 256, klȳupst² Vārkavāban klupst Kaunatāban, Nirzāban, Pildāban, Zvirgzdēnēben, Strods 93 apklust „elhallgat, elnémul“ apklūst > apklȳust² Vārkavāban apklust Ezerniekosban, Pildāban, Nirzāban saknupt illetve sakņupt „összekuporodik“ sakņūp > sakņiup² Kārsavāban sakņūpst > sakņiūpst² Kalupēben, saknēupst² Vārkavāban sakņupst Galēnosban, Kaunatāban, Nirzāban, Zvirgzdēnēben, saknupst Aglonāban, Andrupenēben kust „olvad, kienged“ kūst > kiust² Bērzpilīben, Kalupēben FBR XVIII 47, kȳust² Šķilbēnosban, kyust Strods 100, kàust² Vārkavāban kust Andrupenēben, Nirzāban, Pildāban, Zvirgzdēnēben, izkust > iskust Ezerniekosban piekust „elfárad“ piekūst > pikȳust² Galēnosban, Bērzpilīben, Kalupēben, Kārsavāban, Stirnienēben, pikȳust² Šķilbēnosban, pikēust² Vārkavāban piekust > pȳkust² Aglonāban, Andrupenēben, Ezerniekosban, Kaunatāban, Kārsavāban, Pildāban, pikust Strods 134 (ap)lukt „ernyedten lóg“ aplūk > aplȳuk² Aglonāban (ap)lūkst > ȳukst² Kārsavāban, aplēukst² Vārkavāban aplukst Andrupenēben, Aglonāban, Galēnosban, Zvirgzdēnēben atlupt „feloldódni, leválni” atlūp > atlyup² Šķilbēnos, atlūp² Līvānos atlūpst > atlyupst² Kalupē, atlūpst² Vārkavā atlupt Aglonā, Kaunatā, Zvirgzdēnē 11 Számos felvidéki nyelvjárásban ezt az örökölt igét a kölcsönszó szorította ki: čustavāt. 190 mukt „lecsúszni” mūk > myūk2 Bērzpiliben, Galēnosban, Nautrēnosban, Šķilbēnosban, Kalupén Rēķ. 255, màuk2 Līvānosban mūkst Varakļānosban EH I 830 > màukst2 Kalupén Rēķ. 255, myukst2 Vārkavában mukst Aglonā, Kaunatā, Kārsavā FBR XII 56, Nirzā, Zvirgzdenē, Strods 115 muzt „eltompulni (fogakról)” mūstu Vārkavā, Varakļānos ME II 676 plukt „elszíneződni” plūk > plyuk2 Bērzpiliben, Galēnosban, Šķilbēnosban, pl̄yuk2 Kalupén Rēķ. 256, plàuk2 Līvānosban plūkst > pl̄yukst2 Kalupén Rēķ. 256, nuoplūkst > nūplyukst Strods 124 plukst Aglonā, Andrupenē, Ezerniekos, Kārsavā, Kaunatā, Nirzā, Pildā, Zvirgzdenē sarukt „összezsugorodni” sarūk > sariuk2 Galēnos, Kārsavā sarūkst > sarūkst2 Vārkavā sarukst Aglonā, Kaunatā, Zvirgzdenē sprukt „feloldódni, elindulni, elszaladni” sprūk > spr̄iuk2 Bērzpilīben, Galēnosban, spr̄yuk2 Kārsavában, Stirnienében, Šķilbēnosban, spràuk2 Līvānosban sprūkst > spryukst Strods 163, spràukst2 Vārkavában sprukst Aglonāban, Andrupenēben, Kaunatāban, Nirzāban, Pildāban, Zvirgzdenēben piespugt „felfúvódni” piespūgst > pīspyugst Strods 135 sust „párolódni, felfúvódni” sūt > syūt2 Baltinavāban, Bērzpilīben, Galēnosban, Kalupēben Rēķ. 255, Rēznāban, Stirnienēben, Šķilbēnosban, sàut2 Līvānosban sūst > syust Strods 167, sàust2 Vārkavában sust Aglonāban, Andrupenēben, Aulejāban EH II 604, Bērzgalēben, Ezerniekosban, Kārsavában, Kaunatāban, Nirzāban, Pildāban, Zvirgzdenēben šļukt „csúszni, siklani” šļūk > šļuk2 Bērzgalēben, Bērzpilīben, Galēnosban, Kalupēben Rēķ. 256, Kārsavában, šļyuk2 Baltinavāban, Šķilbēnosban, šļeuk2 Līvānosban šļūkst > šļukst2 Kalupēben Rēķ. 256, Stirnienēben, šļeukst2 Vārkavában šļukst Aglonāban, Andrupenēben, Ezerniekosban, Kaunatāban, Nirzāban, Pildāban, Zvirgzdenēben, Strods 171 šmukt „leforrázni magát, megdörzsölni magát” šmūk > šmyuk2 Bērzpilīben, Galēnosban, Rēznāban, Kalupēben Rēķ. 255, šmàuk2 Līvānosban šmūkst > šmyukst2 Kalupē Rēķ. 255, Rēznā, Stirnienē, šmàukst2 Vārkavā šmukst Aglonā, Andrupenē, Kaunatā, Nirzā, Pildā, Zvirgzdenē, Strods 171 šprukt „leválik, elindul, elszalad“ šprūk > špryuk2 Kalupē Rēķ. 256 šprūkst > špryukst2 Kalupē Rēķ. 256 191 trupt „szétmorzsolódni“ trūpst > trȳupst² Stirnienében trupst Aulejában EH II 699, Zvirgzdenében, aptrupst Aglonában trust „bozótossá válik“ trūst > trỳust² Bērzpilīben, Šķilbēnos, nuotrūst > nūtràust² Vārkavāban trust Kārsavában, aptrust Aglonában, Andrupenében, Zvirgzdenében tukt „meghízik; kövérségben pusztul el“ (ap)tūk > aptȳuk² Aglonā, Galēnos, tūku² Aulejā EH II 701 aptūkst > aptȳukst² Bērzpilī, Kalupē tukst Aulejā EH II 701, Kārsavā, Kaunatā, Nirzā, aptukst Andrupenē, Pildā zust „elveszik, eltűnik“ zūd > zȳut² Galēnos, Kalupē Rēk. 255, Stirnienē, Šķilbēnos, zȳut² Vārkavā zūst > zyust Strods 190, nuozūst > nūzyust Strods 126 zust Aglonában, Zvirgzdenében 2. i-tövű igék dribt „szétmorzsolódik” drīb > drēip² Šķilbēnos drīb st > dry pst Pildā, Šķilbēnos, Zvirgzdenē dript „szétszakad, lekopik” apdrīpst > apdrypst Kārsavā, Nirzā krist „elesik” krit > krēit² Aglonā, Andrupenē, Baltinavā, Bērzgalē, Bērzpilī, Ezerniekos, Galēnos, Kalupē Rēk. 255, Kārsavā, Kaunatā, Nirzā, Pildā, Stirnienē, Šķilbēnos, Vārkavā, Zvirgzdenē, Strods 97 lipt „tapad” lip > l’ēip² Baltinavában, Bērzpilīben, Šķilbēnos lipst > l’ēipst² Baltinavā, Aglonā, Galēnos, Kalupē Rēk. 255, Līvānos, Rēznā, Stirnienē, Vārkavā, leipst Strods 105 lipst > lypst Aglonā, Aizkalnē, Andrupenē, Kārsavā, Kaunatā, Nirzā, Pildā, Zvirgzdenē, dalypst Ezerniekos Kalupē az l’ēipst² mellett használt l’ip² alak valószínűleg az irodalmi nyelvből került át. tompa tompa Strods 113 elkopik „tompa lesz (a fogakról)” elkopik > elkopik² Vārkavāban, elkopik Strods 123 elkopik > elkopik² Šķilbēnos, Nirzāban elpusztul, leromlik elpusztul > elpusztul Strods 105, elpusztul² Kaunatāban, Kalupēben, Vārkavāban elpusztul > elpusztul Aglonāban, Ezerniekosban, Nirzāban megcsömörlik megcsömörlik > megcsömörlik² Bērzpilīben, Rēznāban 192 apnīkst > apneikst Strods 51, apnēikst² Aizkalnében, Kalupében, Līvānosban, Rēznāban, Stirnienēben, Vārkavāban apnīkst > apnykst Andrupenēben, Kārsavāban, Kaunatāban, Nirzāban, Zvirgzdenēben atnikt „?“ atnik > atnēik² Kalupében Reķ. 256 atnikst > atnēikst² Kalupében Reķ. 256 rikt „megalvad“ rikst > rykst Nirzāban sikt „elapad, leesik“ sikst > šēikst² Vārkavāban snigt „havazik“ snig > šņēik² Kārsavāban snigst > snykst Aglonāban, Andrupenēben, Pildāban, Zvirgzdenēben EH II 543 iztikt „megél“ iztik > ištʼēik² Vārkavāban nuotikt „történik“ nuotik > nùtʼēik² Kalupében, Kaunatāban, Vārkavāban, Varakļānosban Lgr. 746 nuotikst > nùtʼēikst² Vārkavában patikt „tetszeni“ patik > patʼēik² Aizkalnē, Aglonā, Andrupenē, Bēr­zpilī, Galēnos, Kaunatā, Līvānos, Nirzā, Pildā, Stirnienē, Šķilbēnos, Vārkavā patikst > patʼēikst² Vārkavában satik „jól kijönnek egymással“ satīk > satʼēik² Nirzā, Pildā, Zvirgzdenē, Viškos Ceļi IX 388, Kaunatā, Bēr­zpilī, Dagdā Lgr. 746 tikt „válni“ tīk > tʼēik² Aizkalnē, Aglonā, Andrupenē, Bēr­zpilī, Galēnos, Kaunatā, Līvānos, Nirzā, Pildā, Stirnienē, Šķilbēnos, Vārkavā és másutt12. 3. a tövében a-val rendelkező igék lakt „inni” luok > lūk² Andrupenēben, Bēr­zpilīben, Ezerniekosban, Kalupē Reķ. 255, Kaunatāban, Līvānosban, Rēznāban, lūk Strods 101 plakt illetve saplakt „összeesni, összezsugorodni” sapluok > saplūk² Aglonāban, Galēnosban, Kārsavāban, Līvānosban sapluokst > saplūkst² Vārkavāban (sa)plakst > plokst Nirzāban, Pildāban, Zvirgzdenēben, Strods 136, saplokst Bērzgalēben, Kaunatāban prast „tudni, érteni” pruot > prūt² Aglonāban, Andrupenēben, Baltinavāban, Bērzgalēben, Bēr­zpilīben, Galēnosban, Kalupē Reķ. 255, Kaunatāban, Kārsavāban, Nirzāban, Līvānosban, Pildāban, Stirnienēben, Zvirgzdenēben 12 E ige jelen idejéről részletesebben lásd Lgr. 746. o. 13. 902 193 saprast „érteni, tudni“ sapruot > saprūt Strods 154, saprūt2 Andrupenē, Aglonā, Baltinavā, Bērzgalē, Bērzpilī, Galēnos, Kaunatā, Kārsavā, Nirzā, Pildā, Stirnienē, Zvirgzdenē, Vārkavā rakt „ásni“ ruok > rūk Strods 144, rūk2 Andrupenē, Baltinavā, Bērzpilī, Kalupē Reķ. 255, Kaunatā, Līvānos, Rēznā, Vārkavā smakt „nem kap levegőt“ smuok > smūk2 Baltinavában, Bērzgalēben, Bērzpilīben, Kārsavāban, Līvānosban aizsmuok > aizsmūk2 „bereked“ Andrupenē, Šķilbēnos nuosmuokst > nūsmūkst2 „megfullad“ Vārkavā smakst > smokst Kalupēben, Reķ. 257, Kaunatāban, Nirzāban, Pildāban, Zvirgzdenēben, közel- smakst > pīsmokst „tompa, dohos lesz“ Strods 135 smūk > smyuk Strods 160, smyuk2 Stirnienē, sasmūk > sasmȳuk2 „dohos lesz“ Galēnos smūkst > smyukst2 Kalupē, smūkst2 Vārkavā, aizsmūkst > aizsmyukst „bereked“ Strods 48, nuosmūkst > nūsmuykst „megfullad“ Strods 125 tapt „válni“ tuop > tūp Strods 175, tūp2 Bērzgalēben, Kalupēben Reķ. 255 tūp > tȳup2 Stirnienében zagt „lopni“ zuog > zūg Strods 188, zūk2 Aglonā, Andrupenē, Baltinavā, Bērzpilī, Ezer niekos, Galēnos, Kaunatā, Kārsavā, Kalupē, Līvānos, Nirzā, Pildā, Stirnienē, Šķilbēnos, Vārkavā, Zvirgzdenē 4. Verbumok e-tővel dzist „elalszik, kialszik” hervad > elhalványul Strods 73, fénylik2 Kalupē Reķ. 257, Ezerniekos, Zvirgzdenē, Vārkavā, Stirnienē, Šķilbēnos elhalványul > ȝyst Nirzā, Pildā ģist „sejteni, gyanítani”? deresedik > gist Strods 77 aiztikt „megérint; elér” aiztiek > àist’īk2 Aglonā, Andrupenē, Galēnos, Kalupē, Kaunatā, Stirnienē, Vārkavā. Így Latgale délkeleti nyelvjárásaiban az o-tövű, nazális infixumos igék közé tartozik a just, krist, -prast, rakt, tapt, -tikt, zagt. Mivel ezek az igék nem mindegyike ismert minden nyelvjárásban, egyes nyelvjárásokban igen kevés az o-tövű, nazális infixumos ige. Nirzāban például ebbe az igecsoportba a just, krist, -prast, -tikt, zagt tartozik, mivel az idősebb nemzedék ott nem használja a tapt igét, a „fejni” jelentésére pedig a lakatēt igét, a „ásni” jelentésére pedig a raust igét használják. Hasonló a helyzet Pildāban is. sto-tövű alakok olykor ott is előfordulnak, ahol néha nazális infixumos o-tő van; elszórtan a lejzemnieki nyelvjárásokban és az augšzemnieki dialektus nyugati nyelvjárásaiban is megtalálhatók. Néhány 194 13* 195 Ilyen eseteket a régi szótárak és nyelvtanok is feljegyeztek. Ez a jelenség azonban sehol sem fordul elő olyan mértékben, mint Latgale délkeleti nyelvjárásaiban13. A litván nyelv kelet-aukštaitiai és dzūk nyelvjárásaiban is előfordul a sto-tövű jelen idő olyan igéknél, amelyeknek rövid tőmagánhangzójuk van zöngétlen mássalhangzók előtt, például: dūpsta || dūmba, klūpsta || klūmba stb. Pašīlében, Musninkosban és másutt LKK XI 134, lipsta || līpa Zietelában LD 338, smunksta Dubingiai-ban, Dub. 231. P. Arumaa hipotézise, miszerint a rövid tőmagánhangzójú igéknek eredetileg mindkét tőtípusa lehetett jelen időben — mind az o-tövű, nazális infixummal képzett, mind pedig a sto-tövű alak —14 nem fogadható el, ha elismerjük, hogy a sto-tövek tipikusan csak a balti nyelvekre jellemzők. Feltételezhető, hogy a -st- képző elterjedése ezen a vidéken azzal függ össze, hogy a sto-tövek jobban megőrizték intranzitív jelentésüket, mint a nazális infixummal képzett o-tövek. A Latgale délkeleti nyelvjárásaiban előforduló, nazális infixummal képzett o-tövek túlnyomórészt valóban tranzitív igék: just, lakt, -prast, rakt, zagt. E vidéken a sto-tövek között néhány olyan ige is akad, amelynek a lett nyelvben egyébként más jelen idejű töve van, például, migt „elaludni” miegt > mikst2 Kalupében, Vārkavában migst > mykst Andrupenében, Ezerniekosban, Aglonában, Kaunatában, Nirzában, Pildában, Zvirgzdenében; vö. Lgr. 733 és 752 stigt „elsüllyedni, besüllyedni” stigst > stēikst2 Vārkavában stigst > stykst Aglonában, Kaunatában, Zvirgzdenében, stygst Strods 165 (uz)augt „nagyra nőni, növekedni” augst > aukst Andrupenében uzaugst > izaukst Andrupenében, Zvirgzdenében, pieaugst > piaukst2 Zvirgzdenében az aug mellett előfordul > auk is; vö. aug, de nūaugst Strods 57 és 121; vö. Lgr. 738 slūkt > „csúszni, siklani” slūkst > šļūkst Strods 171, šļūkst2 Kaunatában, Zvirgzdenében, šļeukst2 Vārkavában; vö. Lgr. 769. Rövidítések Dub. — Dubingiai, Vilnius, 1971. EH — J. Endzelīns és E. Hauzenberga, Kiegészítések és javítások K. Mīlenbahs lett nyelvi szótárához, I, Rīga, 1934—1938; II, Rīga, 1938—1946. FBR — A Filológiai Társaság írásai, Rīga, I — XX, 1921—1940. LD — Z. Zinkevičius, Lietuvių dialektologija, Vilnius, 1966. Lgr. — J. Endzelīns, Latviešu valodas gramatika, Rīgā, 1951. LKK — A litván nyelvtudomány kérdései, I —, Vilnius, 1957 —. Reķ. — A. Reķēna, A Kalupes-nyelvjárás. (Fonetika. Morfológia. Lexika.) Kandidátusi értekezés. Liepāja, 1962 (A kézirat a Lett SZSZK Tudományos Akadémiájának Alapkönyvtárában található). Strods — P. Strods, Pareizraksteibas vōrdneica, Rēzeknē, 1933. ZfslPh — Zeitschrift für slavische Philologie, I — XX, Leipzig, 1924—1950; XXI —, Heidelberg, 1951 —. 13 Lgr. 762.—763. oldal. 14 P. Arumaa, i. m., 143. oldal. 196 М. РУДЗИТЕ A jelen idő tövei a -n- infixummal és a -st- szuffixummal Latgale délkeleti nyelvjárásaiban Összefoglalás A lett irodalmi nyelvben viszonylag kevés olyan ige van — az előtagokkal képzett alakokat nem számítva mintegy 30 —, amelynek jelen idejét -n- infixum alkotja. Körülbelül ugyanennyi ilyen ige található a nyelvjárásokban is, Latgale délkeleti részének kivételével. Ezekben a nyelvjárásokban az -n- infixumos jelen időt a következő igék őrizték meg: just, krist, -prast, -tikt, sagt. Azokon a területeken, ahol előfordulnak a lakt, rakt, tarpt igék, ezeknek is infixumos jelen idejük van. A lett irodalmi nyelvben infixumos jelen idővel rendelkező igék többségének Latgale délkeleti részén -st- szuffixumos jelen ideje van, például: klupst (irodalmi klūp), drupst (irodalmi drūp), līpst (irodalmi līp) stb. Ezekben a nyelvjárásokban a -st- szuffixum térnyerése figyelhető meg, akárcsak a litván nyelv egyes nyelvjárásaiban. E jelenség elterjedési területét részben az a térkép mutatja, amely a sust és līpt igék jelen idejének egyes szám harmadik személyű alakját ábrázolja.