LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XXXIII (1995)

GRAMATIKA IR LEKSIKOLOGIJA

KAZIMIERAS PAKALKA

K. SIRVYDAS „DICTIONARIUM TRIUM LINGUARUM” CÍMŰ MŰVÉNEK HATÁSA D. POŠKA „SŁOWNIK JĘZYKA LITEWSKIEGO, POLSKIEGO I ŁACIŃSKIEGO” CÍMŰ SZÓTÁRÁRA

Konstantinas Sirvydas (1580–1631) háromnyelvű, lengyel–latin–litván szótárát számos nyomtatott és kéziratos litván szótár szerzője használta. Mindmáig keveset tudunk arról, milyen hatással volt Sirvydas szótára Dionizas Poška (1757–1830) kéziratos lengyel–litván szótárára. Borisas Larinas (1893–1964) tizennégy, mindkét szótárból véletlenszerűen kiválasztott, hasonló B betűs szócikket összehasonlítva azt állította, hogy Poška szótára alig függ Sirvydas szótárától (Ларин, 1957: 135–136).

A szótár 300 szócikkének alaposabb összehasonlítása után kétségbe kell vonnunk B. Larinas állítását. Ebben a tanulmányban azt szeretnénk bemutatni, hogyan és milyen mértékben használta Poška Sirvydas szótárát, mely szavakat vette át belőle, hogyan válogatta ki és adta meg őket stb. Az összehasonlításhoz Sirvydas szótárának azt az ötödik kiadását vettük alapul, amelyre Poška is támaszkodott.

Poška, kortársaihoz hasonlóan, nagy tekintélynek tartotta Sirvydast, nagyra értékelte szótárát, és birtokában volt a „Dictionarium” ötödik kiadásának egy hiányos példánya, egy másik példányt pedig Juozapas Arnulfas Giedraitis püspöktől (1754–1838) kapott kölcsön.

Poška szótárírói munkájára kortársa, a samogitiai költő, Silvestras Valiūnas (1789–1831) is hatással volt. Miután megtudta, hogy Poška litván szótárt ír, 1826-ban verses irodalmi levelet írt „A litván szótárt íróhoz” címmel. Ebben mintegy külön útmutatásként megjelölte, milyennek kellene lennie a szótárnak. Valiūnas örült annak, hogy Poška „írással akarja megmenteni a samogitiai nyelvet”. Nyomatékosan arra kérte, „emlékezzék arra, hogy a litván és a samogitiai találja meg az összes szót abban a könyvben, és ha megtalálta, értse is meg” (Valiūnas, 1957: 294–295). Úgy tűnik, Valiūnasnak és más samogitiai értelmiségieknek nem tetszett Sirvydas keleti nyelvjárása és a sok új szóalkotás. Feltehetően Poška jól ismerte Valiūnas levelét, és figyelembe vette kívánságait. Poška korában nem háromnyelvű (mint Sirvydasé), hanem lengyel–litván, sőt akár litván–lengyel kétnyelvű szótár lett volna hasznosabb. Poška azonban nem tudott elszakadni Sirvydas háromnyelvű szótárától. Ez is Sirvydas nagy hatását mutatja.

A litván szótár megírására készülő Poškának nehéz volt eldöntenie, melyik litván nyelvjárást vegye a szótár alapjául. E kérdésben 1824 áprilisában, Ivan Loboikának (1786–1863), a Vilniusi Egyetem professzorának írt levelében Poška a Viduklė nyelvjárást nevezte meg és ismerte el a szótár számára legalkalmasabbnak, mivel ez volt a szülőnyelvjárása (Poška: 477–478). Poška a litván

216

a nyelvjárásokat a la, lė hangkapcsolatok kiejtése alapján három csoportra osztotta¹.

Noha Poška a Viduklė nyelvjárás nagy híve volt, a gyakorlatban részben feladta ezt az álláspontját, mert érezte, hogy a nyelvjárási sajátosságok akadályozzák a szélesebb körű kommunikációt; ezért a szótárban is – mint látni fogjuk – igyekezett, amennyire lehetett, más nyelvjárásokhoz igazodni. Szótárában sok korabeli samogitiai dūnininkas és más samogitiai nyelvjárásokból származó szókincset, valamint némi, különféle szakterületekhez tartozó terminológiát közölt. Zigmas Zinkevičius véleménye szerint számára a legfontosabb forrás a dél-samogitiai anyanyelvjárás és a litván néphagyomány volt (Z. Zinkevičius, 1990: 137).

Anyanyelvjárásán kívül Poška szótárának fontos forrásai voltak a régi és a korabeli litván írásművek. Poška minden bizonnyal Sirvydas szótárának ötödik kiadását használta fel a legnagyobb mértékben.

Poška a szótár rendeltetését meglehetősen tágan értelmezte: „Nektek, testvéreim, szótárt írok – a samogitiaiaknak és a litvánoknak egyaránt” (Poška: 109). Nem samogitiai, hanem litván nyelvi szótárnak nevezte művét: „Słownik języka litewskiego, polskiego i łacinskiego”.

Poška jól felismerte a litván nyelvtan szükségességét is, mégis a litván szótárnak adott elsőbbséget. Úgy gondolta, hogy egy jó szótárból kellene kinőnie a nyelvtannak (Poška: 329).

Nézzük meg, hogyan használta fel Poška Sirvydas szótárát, miközben arra törekedett, hogy műve minden litván számára megfelelő legyen. A Sirvydas szótárából átvett szavakat és szócikkeket feltételesen három csoportba sorolhatjuk:

1) szavak és szócikkek, amelyeknél meg van jelölve a „Dictionarium” forrás;

2) szavak és szócikkek, amelyeknél nincs megjelölve a „Dictionarium” forrás;

3) vegyes szócikkek, amelyekben Sirvydas egyes szavait használták fel.

Poška szótárának szócikkei (Poškos Žodininkas — PŽ; a továbbiakban az eredeti sorrendben idézzük őket. Minden szócikket teljes egészében közlünk, csak ritkán rövidítünk. A rövidség kedvéért Sirvydas szótárából (Sirvydo ”Dictionarium” — SD) csak a szócikk litván részét adjuk meg. Minden kihagyást szögletes zárójelbe tett három ponttal jelölünk. A helyesírást csak kis mértékben módosítjuk; a magánhangzók hosszúságát (esetleg a hangsúlyt) jelölő jeleket elhagyjuk.

1. Poška szavai és szótári szócikkei, amelyeknél forrásként a ”Dictionarium” van megadva:

Buk, -u m. Fagus. Lit. Eskulus, m. lásd. Dikcionarz Szyrwida (vulgo) łowaras, m. PŽ I 93

[...] Eskulus SD 21

Ezért határozószó. Lit. Diel to, todiel (régiesen) Drin todrin vi. Dikcionarz Szyrwida Fol. 40 PŽ I 163

[...] Delto, drinto, to del, todrin SD 40

Dwukropka, —i. f. Duo Puncta. Lit. Du Punktu, Du Žimiu, Dimin. Du Žimelu in Lit. Prus. Du Spakelu v. Du spątelu. A wedle Synon. Szyrwida Lit. Du Taszkielu Raszitoju. v. Du Taszku PŽ I 217

Írói pont [...] Taszkielis, raszitou Taszkas SD 114

¹Az első nyelvjárást „litván nyelvjárásnak” (vagyis aukštaitinak), a másodikat Pakuršė és Paprūsė nyelvjárásának, a harmadikat pedig a Žemaičių hercegség középső részén (vagyis Viduklėben) beszélt nyelvjárásnak nevezték.

217

Filozófus, —a. hímnemű. Görög. Latin. Philosophus. Megjegyzés: a tudósok általánosan elfogadott véleménye szerint a lengyelek bölcsességkedvelője. Lit. Protameylis (tay jra) Iszminties milietois hímnemű. Teljesen megfelel ennek a lengyel kifejezésnek vö. X. Szyrwid szótára. Rᵘ 1713. Az ötödik kiadás Foll 53 —i, az 1677-es 4. kiadás

[...] Iszminties, nuomuonios miletoias SD 53

Igram. Pajkoskodom, huncutkodom, tréfálkozom. Ludo, Iocor, Kuluse, ludiju, Iūkinu, Iūka darau, Žaydžiu. vö. X. Szyrwid litván szótára PŽ I 344

[...] Žaydžiu SD 78

Igranie, -ia, semlegesnemű. Játék, tréfa, pajkosság. Lusus Ludus, Iocus Lit. Iūkinimas, Iūka darimas, hímnemű. Žaydimac, žayslas, hímnemű. vö. X. Szyrwid litván szótára PŽ I 334.

[...] Játék, játék SD 78

Igrzysko, -a, semlegesnemű. Ludicrum. Žayslay hímnemű, többes számban. vö. X. Szyrwid litván szótára PŽ I 334

[...] Sokféle játék: futó, ügyességi, gondolkodtató stb. SD 78

Kikut, -a hímnemű. A levágott kéz vagy levágott ujj megmaradt része. Lit. Kuksas, hímnemű. Kuksa, nőnemű. Lat. Trunca manus, Truncus digitus. Sciunkłas vö. X. Szyrwid szótára PŽ I 374

[...] Sciunkłas SD 89

Klamka, -i nőnemű. Német eredetű. Klinke. Lit. Užmeteklis, hímnemű. Kicsinyítő képzős alakja: užmeteklelis, hímnemű. Lat. Obex. vö. Szyrwid szótára PŽ I 380

[...] Ažumeteklis SD 91

Kleryk, -a hímnemű. Görög és latin eredetű. Lit. Szwistinis, hímnemű. Lat. Clericus, initiatus Sacris (Szyrwid) PŽ I 385

[...] Szwistinis SD 93

Monstrancya, -yi, nőnemű. Lit. Szwenta Sakramenta Neszikle, nőnemű. (Szyrwid) Lat. Sacratheca, Eucharistica, PŽ I 697

[...] A szentségek titkai SD 155

Szerzemény, kereset, nyereség. Lit. kereset f. (régiesen) Gauklas, m. (Szyrwid) [...] PŽ I 683

[...] Megszerzett, birtokba vett, zsákmány SD 160

Nadpszyrodzony [...] A természet fölé emelkedett, -emelkedni, természeten túli Praevnans (Szyrwid) PŽ I 705

[...] Természet fölötti, természeten túli SD 162

Ágyas, -a, m. Lit. (választékosan) Swetmoteris, m. item vi. Dziewieczarz. (valójában) vi. Kurewnik (régiesen) Padriubelis, m. (Szyrwid. w. Diktionarzu Lit.) Poroszországban Lit. Bamba—bendris, m. Germ. Ehebrecher (vi. Słownik Lit. Fol. 143. Mielcke.) Pol. Házasságtörő. Lat. Concubinus, adulter. PŽ I 736

[...] Kitartó, padriubelis SD 165

Obiadowy, -a, -e Lit. Pietu, Pjitu, Paldienia m. et. f. indecl. tam in Singul. quam in Plur. adverbialiter (olim) Pietukszstis (Szyrwid) Lat. Pransorius PŽ I 856

[...] Pietukszstis SD 197

Szentjánosbogár, -a m. (rovar.) Lit. Petielskie, f. Lat. Pyrausta, Pyralis (vi. Słownik Szyrwida, Fol 220 PŽ I 1000

218

[...] Petielskie SD 220

Osoba, -y, f. Lit. Assaba, f. (Etymol. Essibe. Pol. Istność), Persona, -y, f. Lit. Persuna, f. Lat. Persona vi. Słow. Szyrwida Fol 232 PŽ I 1073

[...] Persuna SD 232

Petlice, Plur. a suknihoz. Lit. Rubu riediklay, m. in Plur. (olim) Ižtugos, f. Plur. (Szyrwid) Lat. Nodi, noduli, Globuli vestium PŽ II 51

[...] Ižtugos SD 245

Pęca, Pęcza, Penca, Pętca, -y, f. Lit. Putilay, m. in Plur. (Szyrwid) Lat. Lorum in Pedibus avium venaticarum PŽ II 42

[...] Putilay SD 244

Pomarancza, -y, f. Lit. Obulis auxinas, m. (Szyrwid w Słown. Lit.) Lat. Malum aureum, Pomum dureum, Hesperium, aurantium malum PŽ II 306

[...] Alma savanyú SD 272

Puszka do Nayświętszego Sakramentu. Lit. Indietawę Szwęčiausia Sakramenta, f. (vi. Słown. X. Szyrwida) Lat. Pyxis Eucharistice PŽ II 736

[...] Az Oltáriszentség edénye SD 311

Rakusy, Plur. Lit. Panonia, f. (vi. Słown. Szyrwida) Lat. Austria, Panonia PŽ II 748

[...] Panonia SD 313

A teljes kéziratban Sirvydas szótára mindössze 22 alkalommal van megjelölve. A szavak forrásainak feltüntetésére talán Samuel Bogumił Linde (1771–1847) szótára ösztönözte Poškát, amelyből a lengyel szavak szójegyzékét vette át. Poška nem használta Linde rövidítéseit (Szyrwid — X. Szyrwida dictionarius Pol. Lat. Lithuanie), hanem új, változatos jelöléseket vezetett be. A megadott Sirvydas-szó után zárójelben ezt írta: Szyrwid vagy vi. Słownik, Dictjonarz X. Szyrwida, Słownik Lit. X. Szyrwid, wedle Synon. Szyrwida, Szyrwid w Dictjonarium Lit., obacz Dikcionarz Szyrwida. Sirvydas megfelelője előtt a latin olim szót is használta. Sirvydas szótárának oldalszámát rendszerint nem jelölte; ez alól a filozof, ognik, osoba lengyel szavak litván megfelelői jelentenek kivételt. A protamęlys szót Poška az összes többitől elkülönítette. Ennél nemcsak az ötödik, hanem a negyedik kiadást is megadta. Poška kizárólag Sirvydas megfelelőivel élt a következő szócikkekben: klamka, kleryk, monstrancya, ognik, pęca, pomarancza, puszka do Nayświętszego Sakramentu, Rakusy.

Poška gyakrabban saját maga választotta megfelelőkkel párhuzamosan használta Sirvydas megfeleltetéseit; lásd: dla tego, igram, igrzysko, kikąt, nabycie, nadprzyrodzony, natożnik, obiadowy, osoba.

A kikąt lengyel szót Poška a kuksas, -a žemaitiai melléknévvel magyarázta, és felhasználta Sirvydas sciunkłas archaizmusát vagy dialektizmusát.

A lengyel natożnik szót magyarázva, a po swętimoteris után Sirvydas a padržubelis megfelelőt adta meg, és még hozzátette a Christijonas Gotlibas Milkus szótárából vett bambabęndris szót.

Sirvydas szótárának eskulus jövevényszavát Poška a litván iowaras szóval együtt közölte. Sirvydas taszkielis, raszitoju taszkas szavait kettős számban adta meg: du taszkielu raszitoju (dwukropka). Néhány szócikkben Poška kibővítette és pontosította Sirvydas magyarázatait; lásd a lengyel igram, igranie, nadprzyrodzony, obiadowy címszavakat.

219

Sirvydas szótárához hasonlóan a persuna (osoba) latinizmust az asaba szláv jövevényszó egészíti ki; az iżtugos (petlice) szláv jövevényszóhoz magyarázó értelmezés járul: rubu riediktay. A „Dictionarium” nabycie, zarobek szócikkéből Poška csupán a kizárólag Sirvydas által ismert gauktas szót használta fel.

Az ognik (owad) — petielskie szócikket Poška sajtóhibával másolta át; a helyes alak peteliszke.

2. A Poška által a „Dictionarium”-ból forrásmegjelölés nélkül átvett szavak és szócikkek:

Alchimia. Chimica ars, Chrysopeja. Az aranycsinálás tudománya, ismeret f. PŽ I 8

[...] Az aranycsinálás ismerete, tudománya SD 1

Alchimista, -ty. m. Chimicus, Chrysopaeius. Aranycsináló, ezüstműves m. PŽ I 8

[...] Ezüstműves, ezüstdíszítő SD 1

Arytmetyka, -i. f. Görög szó. Latinul: Arithmetica. A számolás tudománya. Lit. Mokslas skaytlaus PŽ I 13.

Számvevői, számtani tudomány. Arithmeticę (es) numerorum disciplina. A számok tudománya SD 312

Borys, -a. m. Durva kenyér rozslisztből. Panis acerosus. Lit. Dūna Bieralini, f. PŽ I 76

[...] Élesztő nélküli kenyér SD 18

Ácsmesterség, -a. n. Ars fabrica, ars mechanica. Lit. Daylidiste, f. PŽ I 121

[...] Daylidiste SD 30

Filozófia, -ii, f. gör. Philosophia (azaz) a bölcsesség szeretete és kívánása. Protameyle, f. -lingas m. -ga, f. melléknév — gay. határozószó vi. ugyanott Filozof, Filosofia PŽ I 244 Filozofuję. Philosophor. Protameylauju, -auti PŽ I 244.

[...] Pratomeyle SD 53

Franca, -y. f. Francia betegség. Linde szótára szerint udvari betegség, kanonoki hurut. Lat. Lichen morbus Gallicus, Lues Venerra. Lit. Brątay, Brantay, Bruntay. in Plur. m. (olim) Kauliniczie f. PŽ I 247

[...] Bruntay SD 55

Hetman, -a., m. Németországból. ein Hauptmann. Vajda, császár, hadvezér, herceg. Kariowedis, m. PŽ I 310

[...] Kariawedis SD 71

Jad, -u, m. Méreg, Venenum, tabes, virus, toxicon, toxicum. Lit. Apipena, f. Nūday, m. in Plur. Sjway apipenu (Pol. méreglé) m. in Plur. PŽ I 314

[...] Befed, megmérgez SD 73

Jadalnia, -ni f. Lit. Walgituwe, f. Lakomázóhely PŽ I 314

[...] Ebédlőszoba [...] Walgituwe SD 353

Jalmuzna, -y, f. görög-latin eredetű. Elaesmosina Lit. Elmużna, f. alamizsna PŽ I 319

[...] Elmużna SD 74

220

Egyöntetűség, -e, fn. Unanimitas, Consensio Studiorum. Egyetértés, egy szív, fn. Plus vi. Egység PŽ I 327. Egység, egyesülés, -e, fn. Unitas. Wienokibe, wienie, winibe f. PŽ I 324

[...] Egyetértés, egy szív SD 76

Selyemhernyó. Bombyx Szilkine kirmielie, fn. [...] PŽ I 330

[...] Selyemhernyó [...] Szilkine kirmele SD 76

Tengeri habból való, lyukacsos kő. Akmuo ysz putos mares, Skilietas. Pumex, saxum fistulosum, Spongia PŽ I 350

[...] Tengeri habból való kő, üreges, repedezett SD 82

Kőház, -é, fn. Lit. Akmeniczia, fn., csak kőből, téglából való. Domus lapidea, Domus lateritia, Domus caementitia. PŽ I 350

[...] Kőházak, kőből, téglából épült házak SD 82

Etető, -je, hn. Penietuwe, fn. Vivarium, sagina, saginarium PŽ I 358

[...] Penetuwe SD 85

Vérfertőzés, -e, semn. Lit. Gadinimas giminies hn. Incestum PŽ I 367

[...] A nemzetség romlása SD 88

Fürdőzés, -e, fn. Lit. Mauditine, fn. Lauatio, Natabulum. Plus. vi. Fürdés PŽ I 354

[...] Mauditine SD 84

Kolbász, -a, fn., kolbászka, -ja, fn. Kicsinyítő alak. Lit. Deszra, Raumenine, fn. Kicsinyítő alak: Deszrele. Lat. Lucanica, Botellus [...] PŽ I 370

[...] Izmos comb SD 89

Klapanogi, -a, -ie, lábbal dobogó. Lit. Tauszkakois, m. -oi f. Lat. Sonipex PŽ I 381

[...] Tauszkakois SD 91

Kleynot, -u, m. (Németből: das Kleinod) — ty in Plur. Lit. Riediklay Brangi vi. Brągi vi. Brungi. Lat. Cimelia. Plu vi. drágakő PŽ I 387

[...] Drága ékszerek SD 93

Kanca. Lit. Kumele, aszwa, f. [...] PŽ 378

[...] Klacza [...] Kumele, aszwa SD 91

Kerékgyártó, -ja, h. Stelmach. Lit. Ratadaylis, m. -li, f. Lat. Plaustrarius, Traharius [...] PŽ I 405

[...] Ratadaylis SD 99

Kerékgyártó-mesterség, -a, n. Lit. Ratadayliste, f. Lat. Carpentaria fablica [...] PŽ I 406

[...] Ratadayliste SD 99

Napóra. Lit. Adininkas saulinis. Lat. Solorium, gnomon. Horologium Solare [...] PŽ I 409

[...] Napóra hordozható SD 100

Templom, -a, h. személyek vonatkozásában. Lit. Surinkimas tykru Krikszczioniu. Lat. Ecclesia PŽ I 424

[...] Igaz keresztények gyülekezete SD 107

Csontkamra, csonttár, -a, n. Lit. Kauliniczie, f. Lat. Olvarium, Ossuarium PŽ I 426

[...] Kauliniczia SD 107

221

Kozodoy, -ia hímnemű. Lit. Oszkmelžis, oszkamelzis, hímnemű; -ži nőnemű. Lat. Caprimulgus PŽ I 434

Kozodoy pásztormadár. Caprimulgus. Oszkatnelže SD 110

Kropidlnica, -y, nőnemű. Lit. Taszkinicz ie, nőnemű. Lat. Aquiminale PŽ I 452

[...] Taszkiniczia SD 114

Kropidło, kropidełko, -a, semlegesnemű. Lit. Taszka, Taszkiele Lat. Aspergillum [...] PŽ I 452

[...] Taszkiela SD 114

Krzywoprzysięgam, -gać. Lit. Kreywaysiekin, Neteysey siekiu. Főnévi igenév: siekti. Lat. Pejero, Perjuro PŽ I 464

[...] Krawyay, nem igazságos törekvés SD 119

Księżyca Now. Lit. Mienu Naujas, hímnemű. Lat. Lunu nova PŽ I 468

[...] Új hónap SD 120

Kuchnia, -i, nőnemű. Lit. Wirtuwe, nőnemű. Lat. Culina, coqvina PŽ I 473

[...] Wirtuwe SD 122

Kupowanie chćiwe. Lit. Pyrkingiste, nőnemű. Lat. Emacitas PŽ I 479

[...] Pirgingiste SD 123

Magnes, mágnes, -u, hímnemű. Lacin. Lit. Akmuo gielżi Traukiens, hímnemű. Lat. Magnes, siderites PŽ I 552

[...] Kő, vasat vonzó SD 140

Festészet, -e, n. Lit. Teplone, f. Lat. Ars pictoria PŽ I 555

[...] Teplone SD 140

Festő, -je, m. Lit. Teplotois, m. -toi, f. Lat. Pictor PŽ I 555

[...] Teplotoias SD 140

Melankólia, -ája, f. görögből. Elégett epe. Lit. Tulżis sudeginta, f. Lat. Atra bilis PŽ I 581

[...] A megégett epe SD 145

Mosdótál, -a, f. Lit. Mazgotuwe, praustuwe, f. (régiesen) Lat. Pelvis, Pelluvium [...] PŽ I 593

[...] Lakoszka, mosóteknő, mosdótál SD 147

Izom, -a, m. latinból. Myszyka, i f. az állatok és az ember testében mozgást végző rész, állítólag a lenyúzott bőrről elnevezett egérhez hasonló. Lit. Dalis Kuna Pelele wadinama, jog toligi ira Peley nudirtay. Lat. Musculus torus Plus vi. Mysz, Myszka PŽ I 668

[...] A test egy részét „pelele”-nek nevezik, mivel olyan, mint a megnyúzott pele SD 159

Mutáns, -a, m. latinból. Hangot változtató. Lit. Balsamaynis, m. -ni, f. főnévként. Balsa maynans, m. -anti, f. melléknévként. Lat. Hirqvitallus PŽ I 669

[...] Balsamaynis SD 159

Perec, perecs, -e, m. Lit. Grundele, abaranka, f. kicsinyítő alakja: Abarąkiele f. Lat. Spira. Spirula PŽ II 847

[...] Grundele SD 196

Kikiáltó, -ja, m. Lit. Apszauktois, apszaukieias, m. -toi, -kiei, f. Lat. Proclamator PŽ I 901

[...] A megszólítottak, megszólítók SD 205

Erkölcsi fogyatékosság. Lit. Papeyka, f. Lat. Satyra, Censura PŽ I 901

[...] Papeyka SD 205

222

Erkölcsi, -i. Lit. Budump prigulens, m. — lenti, f. Lat. Moralis PŽ I 902

[...] Budump fekvése SD 205

Megfelelő, -i, nőnemű. Megfelelő női személy, -y, nőnemű, jósnő. Lit. Atsakitine, f. Lat. Oraculum PŽ I 949

[...] Atsakitine SD 214

Leesküszöm magamról. Lit. Atsysiekiu, -siekłi, -siekiau, -sieksiu (Part. Praes.) atsysiekiens, m. -enti f. Lat. Ejuro, abjuro PŽ II 954

[...] Atsisiekiu SD 215

Tegnapelőtt, harmadnapja, negyednapja határozószó. Lit. Unday, Lat. Nudius tertius, nudius quartus etc. PŽ I 1028

Tegnapelőtt [...] Unday SD 226

Tegnapelőtti, -i. Lit. Undayniksztis, m. -ti, f. Lat. Nudis tertius, nudus quartus [...] PŽ I 1028

[...] Undayniksztis SD 226

Gondviselés. Lit. Apweyzda, apwayzda, f. [...] PŽ I 1035

[...] Apiwayzda SD 227

Hírmondó, -a, hímnemű. Hírközlő, kihirdető. Lit. Apsakitois, m. -toi f. Lat. Praeco, praedicator [...] PŽ I 1044

[...] Apsakitoias SD 228

Ostrowid, ostrowidz, -a, m. Lit. Asztrategis, m. — gi, f. [...] PŽ I 1080

[...] Asztraregis SD 233

Pasternak, -a, m. latinul Pastinaca. Lit. Pasternokas, m., többes számban Pasternokay (régebben) Burkuntay m. többes számban PŽ II 32

[...] Pasternokay, burkuntay SD 243

Piekarstwo, -a, n. Pék mestersége, f. latinul Opus Pistorium, Panificium PŽ II 64

[...] Duonininkiste SD 247

Pietro, Piątro, -a, n. Lit. (tulajdonképpen) Grunda, f. (közönségesen) wyszkas, m., többes számban latinul Contignatio, tabulatum. Továbbá vi. Épületek feletti felső szint [...] PŽ II 86

[...] Grunda SD 249

Pisania nauka. Lit. Raszima mokslas, m. latinul Orthographia PŽ II 95

[...] Az írás tudománya SD 251

Podagryk, -a, m. köszvényben szenvedő. Lit. Sausgila sergąns, m. Koju Lyga sergąns, m. — serganti, f. latinul Podagricus, articularius PŽ II 167

[...] Milyen lábbetegségben szenved SD 259

Podskarbstwo, -a, n., az állami kincstár igazgatása. Lit. užweyzd ieimas pyningu wysotimia, latinul questura, questorum officium PŽ II 217

[...] Pénz mindenféle megfigyelése SD 264

Pojedynek, -nku, m. Pojedynekes párbaj. Küzdelem kettesben. Lit. Powienam musztine, f. latinul Duellum, monomachia, Singularis Pugna PŽ II 252

[...] Minden egyesnek szükséges SD 268

Popielica, -y, f. Lit. tengeri pele, Pele, f. Lat. Mus ponticus PŽ II 329

[...] Tengeri pele SD 275

223

Lőportartó, -é, nőnemű. Lit. Parakauniczie, nőnemű. [...] Kis lőportartó, -ja, nőnemű, kicsinyítő alak. Lit. Parakauniczikie, Parakaunicziele, nőnemű. Lat. Theca pulveris nitrosi PŽ II 472

[...] Parakauniczie SD 290

Fordítás, -u, m. Átültetés, áthelyezés, lefordítás. Lit. Parguldimas, m. Lat. Interpretatio, vi. Fordítás PŽ II 533

[...] Perguldimas SD 295

Szívesség, -i, f. Lit. Inteyka f., Inteykimas, m. [...] Lat. Gratificatio [...] PŽ II 687

[...] Inteyka SD 307

Csemege, -u, m. Jó, Lit. (közhasználatban) Gardulis, Gardumas, m. Lat. Condimenutum. Ételek ízesítésére szolgáló nedves csemege Lit. Padaža, f. Lat. Embanima, Plus vi. Lakoma, finomság [...] PŽ II 687

Nedves csemege/ételekhez való lé [...] Gardulis SD 307

Recepta, -y, f. a latinból. Gyógyszer leírása. Lit. Apraszimas waysta, m. PŽ II 758

[...] Gyógyszer leírása SD 314

A második csoport példái szintén Sirvydas szótárának jelentős hatását mutatják. Poška a szócikkek többségét teljes egészében, változtatás nélkül vagy kisebb módosításokkal másolta át, lásd alchimia, ciesielstwo, hetman, jadalnia, jałmużna, kamienica, karmnik, kazirodztwo, kąpiel, kobyła, kołodziej, kołodziejstwo, kościół, kośnica, kuchnia, malarstwo, malarz, muszkuł, obwoływacz, obyczajów, ganienie, obyczajny, odpowiednia, onegdajszy, opowiadacz, ostrowid, pasternak, piekarstwo, pisania nauka, podskarbstwo, pojedynek, popielica, prochownica.

Némelyik, különösen a leíró jellegű magyarázatot Poška azonos megfelelőkkel közvetlenül Lindė szótárából is lefordíthatta, például: kamień z piany morskiej, dzińkowaty, krzywoprzysięgam, księżyca nów, pisania nauka, podskarbstwo, recepta stb.

A szócikkeknek csupán egy kisebb részét egészítette ki Poška új szinonimákkal, lásd franca, jednomyślność, mutant, obarzanek, piętro stb. Sirvydas új szava, a pratomeyle (filozofia) alapján Poška megalkotta a protomeylingas, -a új melléknevet; a protomeylauju, -auti igét; valamint a protameylingay határozószót.

Sirvydas a lengyel kozodoy pastucha szót csak nőnemű alakban, oszkamelże-ként magyarázta, Poška viszont már mindkét nemű alakot megadja.

Mivel Poška nyelvtani jelöléseket tett a szavak mellé, ezeket néhány, Sirvydastól átvett litván megfelelőhöz is hozzáadta.

A deszra (kielbasa) mellé még egy kicsinyítő alak, a deszrele is került; a parakauniczią (prochownica) mellé pedig a parakauniczikie, parakaunicziele.

Poška úgy vélte, hogy Sirvydas gardulis szava (prysmak) népi eredetű; e szó elé a vulgo megjegyzést írta. Az akadémiai „Litván nyelv szótára” ezt a szót kizárólag Sirvydas szótárából és írásaiból adatolja.

Poška Sirvydas szótárának egy-egy sajtóhibáját is kijavította: a pirgingiste helyett a pyrkingiste alakot írta (kupowanie).

3. Olyan szótári szócikkek, amelyekbe Sirvydasnak csak egyes szavai kerültek be: Aby raz. Lat. Saltem, semel. Lit. Ben viena karta, bile tik PŽ I 4

[...] Egyetlen alkalommal SD 1

224

Adziamski Kobierzec, -rcu m. Lat. Persicum Tapete. Lit. Persiszkas Kauras m. PŽ I 5

[...] Persiából való kauras, Perzsiában készítik, perzsa kauras SD 1

Alba Kaplańska (y.f.) Lat. vestis Sacerdotalis Lintea, Poderis, Lit. Apwałkałas Kunigu Drobinis (m.) PŽ I 8

[...] Hosszú, vászonból készült papi palást SD 1

Ankra, -y. f. Tibula murorum, Edificiorum. Falazat, épületek gerendáinak illesztése. Sukaba muru, rąstu, f. PŽ I 19

[...] Falazat, a falat erősíti SD 2

Kutató, -nő. h. Synoni. Fürkésző, tudakozódó, vizsgálódó. Lat. Discussor, Inquisitor. Examinator, Sciscitator. Lit. wartitois, kratitois, klausinetois, dasyzinotois, Iszkotois m. -toi f. Substan. PŽ I 20

Wartitoias, iżkratitoias, iżklausinetoias, dasizinotoias SD 4

Bałwochwalnica, -y. f. Idolium, Fanum, Delubrum, Lit. Bažniczie Diewaytiu Pagoniszku PŽ I 24

[...] Pogány templom SD 5

Baranina, -y. f. bárányhús, Awimena, awyniena, awiena, f. bárányhús PŽ I 24

[...] Awimena SD 6

Bardysz, a. fejsze, azaz bárd [...] Lunata Securis, Hasta, Falcata. Lit. Dalgiakirwis, Bardyszius m. PŽ I 28

[...] Dalgiakirwis SD 6

Baszta, -y, f. bástya, nőnemű; torony. Lat. Turiis, Propugnaculum Lit. Gintuwe Bokszta, f. PŽ I 29

[...] Gintuwe SD 7

Bawełna, -y. f. Lat. Linum xylinum, németül Baumwelle – a németből. Lit. medžia=wilna PŽ I 32

[...] Vilnában fán nő, medžiawilne SD 7

Bazyliszek, -a. hímnem. Lat. Basiliscus. Lit. Driżas vagy Žaltis Bazyliszek – hímnem. PŽ I 33

[...] Žaltis bazyliszkasnak nevezik, az ember szemébe nézve megöli, stb. SD 8

Bąbel, Bybel, -bla. m. vízen úszó buborék. Lat. Bulla. Lit. Kunkalas, Burbulas, Kunkulis, Burbulis m. [...] PŽ I 17

[...] Kunkalas a vízen, buborék SD 4

Állatvágás. Mactatus. Papiowymas Karwiu, jautcziu [...] PŽ I 53

[...] Szarvasmarhák, tehenek stb. dögvésze SD 12

Biegunka, -i f. (betegség) Lat. Lienteria, Diaribaea. Lit. Žiwatawimas m., Trayda f. PŽ I 57

[...] Élősködés, sűrű növés SD 12

Bociun, -a, m. Madár. Lat. Ciconia. Lit. Gandras, Gądras, Sturkus, Gužutis m. [...] PŽ I 69

[...] Starkus SD 17

Bratowa, -ey, f. Sógornő, a fivér felesége. Lit. Inte, Broliene -f. PŽ I 80

[...] Inte SD 18

Chorąży, -żego m. — zászlóvivő. Lit. Karužasis, Žinkłaneszis m. PŽ I 108

225

[...] A katonák zászlóvivője SD 26

Czyścić, -sca, m. Tisztítótűz, purgatóriumi tűz — Lit. Szweytanti ugnis, Pyrtis dusziu, Pyrtine f. (köznépi) Pripeklis, m. PŽ I 155

[...] A cseresznyefák tüze, a lelkek sírja SD 38

Farbierstwo, -a, n. Festészet. Žine Dažimo f. Mokslas Krosijma, m. PŽ I 240

[...] A festés ismerete, festői SD 52

Glowy bolenie. Fejnehézség, fejfájás. Galwos Sopulis, fájdalom, sajgás, -ás, m. PŽ I 266

[...] Fejfájás SD 60

Glupiomówny, -a, -e. Üres fecsegő — (választékosan) ostobán beszélő v. ostobán beszélő személy — (köznyelvi) Durnakalbis, m. -inti, v. -ėti, -bi, f. PŽ I 267

[...] Durnakalbis SD 61

Godło, -a, n. Jelvény, jel, előjel. Žinklas, Žięklas, m. PŽ I 271

[...] Jel, végzet, hajlam SD 62

Harcownik, -a, m. Verekedő. Provocator, Excursor monomachus. Harcok kezdeményezője, összecsapások előidézője, m. Plus vi. Verekedő PŽ I 308

[...] Csata kezdeményezője SD 71

Iaiecznica, -y, f. Tükörtojás. Pautine, tojásos étel, f. PŽ I 316

[...] Pautine SD 73 [pautiene SD¹ 45, SD³ 84]

Ilkość, -ści, f. Mennyiség. Kokibe, kiekibe, f. PŽ I 335

[...] Kiekibe SD 78

Jakość, Jakawość, -ści f. Szinonimája: Obyczay forma, Krztalt, Sposób Rzerzy Takiey. Latinul: qualitas. Litvánul: kokibe f. Plus vi. Obyczay Sposób PŽ I 318

[...] Kokibe, például: fekete, piros, fehér stb. SD 74

Jednostayność, -ści, f. Egyenletesség. Wienokibe, winibe, f. Plus. vi. Egyformaság PŽ I 328

[...] Egység, egyedüli, egyetlen SD 76

Kaldun, -a, m. Litvánul: a hashártyát borító hártya. Latinul: Omentum Epiploon PŽ I 348

[...] Megtölti, megtömi a beleket SD 81

Kapsa, Kapza, -y. f. A latin Capsa, Capsula szóból. Litvánul: Indietuwe, f., mayszielis, m. PŽ I 355

[...] Indetuwe SD 84

Karczma, -y, f. Italmérő, vendégfogadó, útszéli fogadó — Namay wieszkieliney, uważiujemi, m. többes számban. Girtuwe, f. Útitársak szállása. Latinul: Caupona, meritorium, Bacchanal PŽ I 356

[...] Girtuwe, a girtuwe fogadó SD 85

Büntet valakit – megbüntetni. Lit. Vádol valakit, megfenyít valakit. Büntet, – büntetni. Punio, Castigo, Corrigo, Corripio, plecto PŽ I 360

[...] Megfenyítek valakit, megverek valakit SD 86

Katolikus, -a, hímnemű. Lit. Katolikus, hímnemű. Lat. Catholicus PŽ I 364

[...] Katolikas, mindenki hívője SD 87

Kiszka (w Brzuchu) -i, nőnemű, többes számban: Kiszki. Lit. Grobas, hímnemű, többes számban: Grobay, belek; Lat. Intestino többes számban, Intestinum, viscus — Plus vi. Ielita PŽ I 367

226

[...] Kiszka w bydłęciu powszechnie [...] Zsiger, (többes szám) zsigerok SD 90 Beöntés, Krystera, -y, nőnemű, a latinból: Clyster [...] Orvosi eszköz csappal. Lit. Sudine Giditoju Su dudele PŽ I 387

[...] Südinė gyditoju SD 93

Vérontó, -y, hímnemű. Lit. Kraujoleis, Kraugieris, hímnemű; -lei, -gieri, nőnemű. Lat Sangvinarius PŽ I 458

[...] Kraujoleis, vérontó SD 117

Főzök, -ni. Lit. Wirieju esmi. Infinit. Wirieju būti Lat. Coquinor PŽ I 472

[...] A Wirieju esmi jelentése az SD-ben: 121

Háborús, nagy ágyú. Lit. Murogriovis, hímnemű. Lat. Ballista, Catapulta PŽ I 485

[...] Eszköz: murogriowis SD 125

Lámpás, Laternia, kicsinyítő alakja: Latarnka, Latarka, nőnemű, a latinból: Laterna, Lucerna. Lit. Žibinczie, nőnemű. Žibintuwe, nőnemű, kicsinyítő alakja — cziele, wele, nőnemű. PŽ I 505

[...] Žibintuwe SD 130

Esküdt, -a, hímnemű. Przysiężnik. Lit. Prisiegimininkas, hímnemű (köznépiesen) Launikas, hímnemű; Porosz Litvániában Sziepkauszis, hímnemű. Lat. Assesor Iuratus, Iudex, scabimus PŽ I 507

[...] Fogadalomtevő SD 130

Manipularz Kaplanski, -a, m. Lit. Kézi imakönyv, —f. Második, m. Lat. Manuale PŽ I 562

[...] Kézi imakönyv SD 142

Melankolia Betegség. Lit. Búskomorság, m. Búskomorság, f. Lat. Melancholia — Plus vi. Bánat, szomorúság, m. szomorúság, f. PŽ I 581

[...] Búskomorság SD 145

Monarcha, -y, m. görög–latinból. Egyeduralkodó. Lit. Egyeduralkodó, egyeduralmat gyakorló, m. Császár, cár, király, m. Lat. Princeps, principum PŽ I 646

[...] Egyeduralkodó [...] Egyeduralkodó SD 76

Halhatatlanság, -é f. Lit. Halhatatlanság, halhatatlanság, f. Lat. Immortalitas PŽ I 821

[...] Halhatatlanság SD 187

Környék, -e f. Lit. Környék, f. [...] PŽ I 1009

[...] Környék, környezet SD 222

Szemüveg, -ek. Többes szám. Lit. Szemüvegek, lencsék, többes számban. Lat. Oculare, Conspicilium PŽ I 1087

[...] Lencsék SD 224

Előszó, -a. f. Lit. Előbeszéd, előszó, előbeszéd, f., előmondás, előbeszéd, m. Lat. Praefatio, Prologium, Proemium [...] PŽ III 517

[...] Előbeszéd, előszó SD 293

Ős, előd a családban. Lit. A nemzetség elsője, lásd: nemzetség. Lat. Auctor generis, Sanguinis, familiae PŽ II 615

[...] Első személyű rokonság SD 302

227

Przygarść, -ści, f. Przygarśnie, -ia n. Lit. Riszkute, Rieskute, f. Singul. Riszkutes, Rieskutes, Rieszkuczies, f. Plur. Lat. Utraque manus cavata PŽ II 632

[...] Rieszkúcios SD 303

Przypadkowy, -a, e, -wa Lit. Pripultinis, Prizastinis, m. -ni, f. -ney, adver. Pripultingas, Prizastingas, m. -ga, f. -gay, aduer. Lat. Casualis, Accidentalis [...] PŽ II 662

[...] Priepultinis SD 305

Rantuch, -a, hímnemű Lit. Zowetka, nőnemű. Pan ametis, hímnemű. [...] Rantuszek, -szka, hímnemű, kicsinyítő alak. Lit. Zowetkiele, nőnemű, Panāmetelis, hímnemű. Lat. Peplum, Ricinum [...] PŽ II 751

[...] Panametis SD 313

Rymarz, -a, hímnemű Lit. z Niemiec. der Riemer. Lit. Szikšnininkas, hímnemű (köznyelvi) Rymorius, hímnemű. Lat. Opifex habenarum [...] PŽ II 901

[...] Szikszninikas SD 329

Rzeczpospolita, -tey, nőnemű Lit. Będ­riste, Draugiste, nőnemű, korábban wisotime, nőnemű. Lat. Respublica [...] PŽ II 911

[...] Wisotime SD 330

A harmadik csoport lexikológiai szempontból a legérdekesebb. Ebből látható, hogy a szótár szerzője igyekezett minden litvánnak kedvében járni, a lehető legváltozatosabb szókincset bemutatni, és egyúttal feltárni a žemaitai nyelvjárások (különösen a viduklėi nyelvjárás) szókincsét. Ezt számos litván megfelelő bizonyítja, amelyek a lengyel és latin szavakat magyarázzák; lásd: bėbel, bocian, bratowa, jajecznica, kałdun, kiszka, monarcha, przedmowa, przygarść stb. Poška számos szócikket kibővített, szinonimákkal egészített ki, illetve pontosított; lásd: aby, ankra, badacz, biçie bydła, bocian, czyścieć, harcownik, kapsa, karzę kogo, kiszka, klistera, ławnik, manipularz, monarcha, okulary, przedmowa, rymarz, rzeczpospolita stb.

Csak néhány „Dictionarium”-szócikket rövidített le; lásd: odziamski kobiežec, bawełna, bazyliszek, biegunka, jakość.

Poška többnyire megtartotta a szavak sorrendjét úgy, ahogyan Sirvydas használta; a jelzőt a jelzett szó után írta (aprašzimas wapsto, juosta karewųzių). Néhány helyen azonban megváltoztatta Sirvydas szavainak sorrendjét, és az a mai litván szórendnek felel meg.

Sirvydas wezdikles (okulary) szavának nyomdahibáját Poška kijavította, a weizdikles alakot pedig weyzdiklais formára módosította. A lengyel jajecznica szót a pautine és a kiauszine szóval magyarázta. Ebben az esetben Poška a pautine alakot vagy Sirvydas ötödik kiadásából másolta át, ahol nyomdahiba miatt a pautiene helyett szerepelt, vagy a pautine alakot a kiauszine alapján alkotta meg.

Poška általában a „Dictionarium”-ból főként új szóalkotásokat, néhány leíró magyarázatot, némi jövevényszót, nyelvjárási szót, archaizmust, hibridet és tükörfordítást vett át.

Poška maga is alkotott egy-két új szót. Sirvyd prakalba, pratarmė szavai mellé saját szóalkotásait is hozzáfűzte:pirmtarma, pirmtarmas, pratarimas. A czyścieć mellé Sirvyd nupėrtine duszu szava mellett a pyrtis duszau alakot, az archaikus pirtinė szót és a népies, hibrid megfelelőként a pripeklis szót használta.

Poška szótárának túlnyomó részét azonban eredeti szócikkek alkotják.

Poška és Sirvyd szótárát összevetve azt látjuk, hogy Poška egyes szavakat žemaitizált, másokat változtatás nélkül másolt át. Nemcsak a fonetikát žemaitizálta,

228

hanem a morfológiát és a lexikát is:

a) Az ė magánhangzót kettőshangzó váltja fel: pelie, g. sg. giminės indietuwe, mieno, todiel, penietuwe, skliėtas, užweizdėjimas, wirieju būti.

b) Az uo kettőshangzót egyszerű magánhangzó váltja fel, vagy ū-val írják: akmū, dūnininkiste, nūdąy, obulis.

c) Žemaitizálta az affrikátákat: szweytanti ugnis.

d) A keleti um, un kettőshangzókat am, an alakokra cserélte: rachamaste, rediklay brangį, dangalas, praėinans, g. sg. szwencziausia, brątąy, sergans, ką.

e) A keletiek egyes számú tárgyeseti végződésében álló u-t a váltja fel: koiv lyga sergans, ben wiena karta.

f) A birtokos eset o végződését a váltja fel: szwinta sakramenta, auxa darima mokslas, aprasžimas wawsta.

g) A -jas tővéget a žemaitiai -jis váltja fel: -miletois, apsakitois.

h) A keleti api-, ažu- előtagokat ap-, už- alakokra cserélte: apweysda, užmeteklis.

i) A -inykas képző helyett -ininkas képzőt használ: adininkas, sziksznininkas, zwayzdinininkas.

k) Tőváltások: marios: mares, dala: dalis, rieszkucžios: rieszkutes, drobinis: drobinas.

Poška azonban nem volt mindenütt következetes: tudatosan vagy öntudatlanul Sirvyd példáiban keleti nyelvjárási alakokat is meghagyott:

Az um, un, in kettőshangzók változatlanok maradtak a következő szavakban: szw istinis, zinktas, sundara, bruntai, burkun tai, unday, grunda, kunkalas, kunkinu stb.

A keleti előtagok api-, in- megmaradtak a következő szavakban: apikayme, apipenay, inteyka, indietuwe.

A teljes végződéseket megtartotta: adininkas, užweyzdeimas, remesninkas, pasteimas, skliėtas, prziegningkas, žiwatawimas, persizkas, apwalkalas.

A főnevek végződéseit hol megrövidítette, hol teljes alakjukban használta. Például az újonnan alkotott szavak ė végződését rendszerint változatlanul hagyta, a szó belsejében azonban megváltoztatta: ie szilkine, penietuwe, duoninkiste, indietuwe. Néhány esetben azonban a szóvégi ė helyett nyelvjárási e áll: dūna beralini.

Poška meglehetősen mértéktartóan használta a nyelvjárási, žemaitiai szókincset. A kiszka szócikkben Sirvydo žarnos szava helyett a žemaitiai nyelvjárási grobas alakot találjuk. A bocian szócikkben nem elégszik meg Sirvydo starkum szavával, hanem megadja a Žemaitijában és Kelet-Poroszországban elterjedt gandras alakot, valamint a gūžutis nyelvjárási változatot is.

A bemutatott adatok Sirvydo szótárának Poška szótárára gyakorolt jelentős hatását mutatják.

LITERATŪRA

1. Biržiška M. Iš D.Poškos raštų. — Lietuvių Tauta. Kn. II, d. 3, V., 1912/13, p. 330—375.

2. Brensztejn M. Dionizy Paszkiewicz. Wilno, 1934.

3. Dictionarium trium linguarum... R.P. Constantino Szyrwid... Vilnae M.DCC. XIII.

4. Linde S. B. Slownik języka polskiego. 6 tt., (1807—1914).

5. Poška D. Raštai. V., 1959.

6. Slownik języka Litewskiego, Polskiego i Łacinskiego przez Dionizego Paszkiewicza Žmuydzina (rankraštis).

7. Valiūnas S. Raszamentem lietuwiszka žodini. — Lietuvių literatūros istorijos chrestomatija / feodalizmo epocha/. Sudarė K.Korsakas, J.Lebedys. V., 1957, p. 293—295.

229

8. Zinkevičius Z. Lietuvių kalbos istorija. T. 4. Lietuvių kalba XVIII–XIX a. V., 1990.

9. Ларин Б. Краткий исторический обоз литовской лексикографии. — ”Лексикографический сборник”. Вып. 2. Москва, 1957, с. 119—144

EINFLUß DES WÖRTERBUCHS VON K. SIRVYDAS ”DICTIONARIUM TRIUM LINGUARUM” AUFS WÖRTERBUCH VON D. POŠKA ”SŁOWNIK JĘZYKA LITEWSKIEGO, POLSKIEGO I ŁACIŃSKIEGO”

Zusammenfassung

Das polnisch-lateinisch-litauische Wörterbuch von K. Sirvydas wurde von vielen litauischen Autoren der gedruckten und handschriftlichen Wörterbücher benutzt. B. Larin behauptete, daß das Wörterbuch von D. Poška von dem von Sirvydas wenig abhängig sei. Nach dem gründlicheren Vergleich der beiden Wörterbücher ziehen wir die Schlußfolgerung, daß D. Poška die fünfte Ausgabe des Wörterbuches von K. Sirvydas ziemlich benutzt hatte. Die aus dem Wörterbuch von K. Sirvydas geliehenen Wörter und Wortfamilien kann man in 3 Gruppen einteilen: 1) Wörter und Wortfamilien wo ”Dictionarium” als Quelle angegeben ist; 2) Wörter und Wortfamilien ohne Angabe der Quelle; 3) gemischte Wortfamilien, in denen die einzelnen Wörter von Sirvydas benutzt worden waren.

D. Poška hat am meisten die Neubildungen und die beschreibenden Erklärungen aus dem Wörterbuch von K. Sirvydas geliehen.

Das Material aus dem Wörterbuch von K. Sirvydas wurde von D. Poška žemaitisiert. Ein Teil der morphologischen und lexischen Eigentümlichkeiten der ostlitauischen Sprache blieb unverändert.

230