PASTABOS

129

STEPANOV, JU. S. 1972: Ударение и метатония в литовском глаголе. Baltistica, I priedas, 169–183.

STEPANOV, JU. S. 1997 a: A hangsúly nem paradigmatikus elmozdulásai az indoeurópai nyelvben. (Kiinduló tételek.) A Moszkvai Egyetem Közleményei. 9. sorozat. Filológia, 5. sz., 63–80.

STEPANOV, JU. S. 1997 b: A hangsúly nem paradigmatikus elmozdulásai az indoeurópai nyelvben. (I. A Wackernagel- és Leskien-törvények körül.) Nyelvészeti kérdések, 1997, 4. sz., 5–26.

STUNDŽIA, B. 1980: Vadinamosios bendrosios giminės vieta lietuvių kalbos morfologinėje sistemoje. Kalbotyra 31 (1), 79–87.

TRUBECKOJ, N. S. 1960: Основы фонологии, Москва: Издательство иностранной литературы.

TRUBECKOJ, N. S. 2000: Основы фонологии, Москва: Аспект Пресс.

ULVYDAS, K., red. 1965: Lietuvių kalbos gramatika 1. Fonetika ir morfologija, Vilnius: Mintis.

VAITKEVIČIŪTĖ, V. 1961: Lietuvių literatūrinės kalbos balsinės ir dvibalsinės fonemos. Lietuvių kalbotyros klausimai 4, 19–47.

VALECKIENĖ, A. 1998: Funkcinė lietuvių kalbos gramatika, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.

ZALIZNJAK, A. A. 1967: Русское именное словоизменение, Москва: Наука. (= Zaliznjak 2002: 1–370.)

ZALIZNJAK, A. A. 2002: «Русское именное словоизменение» с приложением избранных работ по современному русскому языку и общему языкознанию, Москва: Языки славянской культуры.

ZINKEVIČIUS, Z. 1966: Lietuvių dialektologija, Vilnius: Mintis.

Aleksejus Andronovas St. Petersburg State University Department of General Linguistics Universitetskaya nab. 11, 199034 St. Petersburg, Russia [email protected]

Beérkezett: 2002. 12. 05.

FÉLREÉRTÉSEK A GYAKORISÁGI SZÓTÁR KAPCSÁN

Az Acta Linguistica Lithuanica XLVI. kötetében Artūras Judžentis, Vito Labutis tudományos munkásságát ismertetve (230–248. o.), felidéz néhány állítást a közös szótárainkról írt recenziójából – az A mai írott litván nyelv gyakorisági szótára (csökkenő gyakorisági sorrendben) (1997) címűből, valamint egy másik, azonos című, de ábécérendben rendezett szótárról szólóból (1998) (igaz, összekeverte a kereszt- és vezetéknevünket, lásd a 245. oldalt).

Azért kívánunk nyilvánosan válaszolni a szerzőnek, amiért nem a saját, hanem Labutis állításait ismerteti, mert Judžentis megfogalmazása – a szenvedő szerkezet lehetőségeinek kihasználása nélkül – arra enged következtetni, hogy mind az áttekintés szerzője, mind Labutis véleménye megegyezik: szerintük gyakorisági szótárakat a nyelvstatisztika követelményeinek figyelmen kívül hagyásával is lehet készíteni (vö. Labutis állításával: „A statisztika elvein alapuló szövegmintákra támaszkodva, és meggyőződve arról, hogy hálójukon időről időre átsiklik egy-egy angolna vagy domolykó, a szövegmintát talán módosítani kellene.” (Kalbos kultūra 72, 1999, 113. o.)) Judžentis kommentár nélkül megismételte nemcsak Labutisnak – aki, akárcsak mások, nem mélyedt el kellőképpen a nyelvstatisztikai szólisták és szótárak összeállításának elveiben – azt a kifogását, hogy bizonyos szavak hiányoznak a listából („…hiányoznak (…) a mindennapi élet tárgyai, a növény- és állatnevek, a kultúra területéhez és a szellemi tevékenységhez kapcsolódó szavak…”), hanem arra is alkalmat adott, hogy emlékeztessünk: a gyakorisági szótárak nem egészíthetők ki tetszés szerinti, bármennyire kívánatos szavakkal. Egyszerűen ez a nyelvstatisztikai módszerek természete: sem hozzáadni, sem elvenni nem lehet semmit – statisztikailag a valóságban létező

130 |

PASTABOS

szöveget vagy ilyen szövegek összességét kell leírni, mindenféle kiegészítés nélkül. Megeshet – és meg is esik –, hogy ugyanannak az osztálynak vagy csoportnak nem minden szava kerül be egy ilyen gyakorisági listába (mondjuk, a rokonsági terminusok közül hiányzik valamelyik nagynéni), de ez a nyelvstatisztikai munkák sajátossága: nem szabad kiegészíteni, bármennyire is viszket a tenyerünk.

Judžentis Labutis kifogásaival való egyetértését a stilisztikai eszközök is jelzik, például: „Aggodalommal állapítják meg, hogy a szótárban sok a normától eltérő szó (…)”. Úgy tűnik, hogy immár mindkét nyelvész számára felfoghatatlanná vált az egyszerű tény: bármennyire szeretnék is a nyelvészek, a nyelvhasználat pillanatfelvétele nem hamisítható meg, ha nem akarjuk a régi szokás szerint eltorzítani a valóságot, és a kívánatost valóságként feltüntetni.

Az áttekintésben említett néhány más kérdésről nem Judžentisszel, hanem Labutisszal kellene vitatkozni, de hiszen az áttekintés szerzőjétől származik az imént megjelent mondat: „A szófajok meghatározásának kritériumai nem világosak, ezért a szófaji statisztikák táblázatai nem keltenek bizalmat.” Ez ítéletként hangzik, hiszen szótárainkban minden szó mellett szerepel a szófaji besorolás (ezért egyébként nem a táblázatok a legfontosabbak, hanem ezek a jelölések). Judžentis megismétli ezt az állítást, ami azt jelenti, hogy szilárdan hisz Labutis következtetésében, miszerint „a szótár és támpontjai sajnos gyakrabban okoznak csalódást, mint örömet”.

Talán nem is volna olyan fontos vitatkozni egyik vagy másik nyelvésszel, ha nem látnánk a nyelvstatisztikai munkák jövőjét. Annál is inkább, mert már kitaposott ösvényen járunk, rendelkezésünkre állnak az eszközök, és bizonyos készségekkel is bírunk. Néhány nyelvben a miénkhez hasonló gyakorisági szótárak már 50, sőt akár 100 évvel ezelőtt elkészültek (erről bővebben lásd Laima Grumadienė cikkét ugyanennek az ALL 46. kötetnek a lapjain). Most továbbhaladunk: a nagy általános vagy mai nyelvi szótárakban rendszerint már jelölik a leggyakoribb szavakat, ami azt jelenti, hogy a litván nyelvnek (vagy a litván lexikográfiának) is ideje betöltenie ezt a hiányt. Vagyis a szavak gyakoriságát hamarosan nem egy-egy alkalommal, hanem folyamatosan kell majd megállapítani. Így válna világossá az egyszerű igazság: a leggyakoribb szavak változnak, mert számos, folyamatosan változó életkörülménytől függenek. Kétségtelen, hogy maguk a szavak egyaránt lehetnek szépek és kevésbé szépek, hiszen valódi életből vett szövegek alapján számítanák ki őket, nem pedig a nyelvi szépség illusztrálására szándékosan kiválogatott anyagból.

Beérkezett: 2002. 12. 23.

Laima Grumadienė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, 2055 Vilnius, Lietuva [email protected]

Vida Žilinskienė Lietuvos teisės universitetas Ateities g. 20, 2057 Vilnius, Lietuva [email protected]