Nesusipratimai dėl dažninio žodyno

JEGYZETEK | 129 STEPANOV, Ju. S. 1972: A hangsúly és a metatonímia a litván nyelvjárásban. Baltistica, 1. melléklet, 169–183. STEPANOV, Ju. S. 1997 a: A hangsúlyozás nemparadigmatikus váltakozásai az indoeurópai nyelvekben. (Néhány megjegyzés.) Moszkvai Egyetemi Közlöny. 9. sorozat. Filológia, 5. sz., 63–80. STEPANOV, Ju. S. 1997 b: A VIIADEHHS B HHIOEBpOorIieiHicKOM nyelvi mozgásai. (I. Bokrur 3akoHOB BakkepHaressi és Jleckuna- .) Bonpocbi szbikosnanus, 1997, Ne 4, 5-26. STUNDZIA, B. 1980: Az úgynevezett közös nem helye a litván nyelv morfológiai rendszerében. Nyelvtudomány 31 (1), 79-87. TRUBECKOIJ, N. S. 1960: Ocrosst horosoeuu, Mocksa: U3naTebCTBO HHOCTPAHHOM JIMTEPATYPhbI. TRUBECKOIJ, N. S. 2000: A fonológia alapjai, Moszkva: Acniexr Ipecc. ULvyDpas, K., szerk. 1965: A litván nyelv grammatikája 1. Fonetika és morfológia, Vilnius: Mintis. VAITKEVIČIŪTĖ, V. 1961: A litván irodalmi nyelv magánhangzóés kettőshangzó-fonémái. A litván nyelvészet kérdései 4, 19–47. VALECKIENE, A. 1998: Funkcionális litván nyelvtan, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. ZALIZNJAK, A. A. 1967: Pycckoe umennoe crosousmenenue, Mocksa: Hayka. (= Zaliznjak 2002: 1–370.) ZALIZNJAK, A. A. 2002: « Pycckoe umennoe cro80u3MeHeHue» ¢ NPUIONCeHUEM U3OPAHHbLIX pabom no co6pemMenHOMY PYCCKOMY A3bIKY U 00Uemy a3siko3nanuto, MocKBa: 513bIKH CIaBSHCKOMN KVIIbTYDbI. ZINKEVICIUS, Z. 1966: Litván dialektológia, Vilnius: Mintis. Aleksejus Andronovas Beérkezett: 2002. 12. 05. Szentpétervári Állami Egyetem, Általános Nyelvészeti Tanszék, Universitetskaya nab. 11, 199034 Szentpétervár, Oroszország FÉLREÉRTÉSEK A GYAKORISÁGI SZÓTÁRRÓL Az Acta [email protected] Linguistica Lithuanica XLVI. kötetében Artūras JudZentis, amikor áttekinti Vitas Labutis tudományos tevékenységét (230–248. o.), néhány állítást idéz fel a kettőnk szótárairól írt recenziójából — a Dažninis dabartinės rašomosios lietuvių kalbos žodynas (mažėjančio dažnio tvarka) (1997) című gyakorisági szótárról, valamint egy másik, azonos című szótárról, amelyet azonban ábécérendben rendeztek (1998) (igaz, összekeverte keresztés vezetéknevünket, lásd a 245. oldalt). Azért kívántunk nyilvánosan válaszolni a szerzőnek a nem általa, hanem Labutis által kifejtett állítások miatt, mert mivel Judžentis nem élt a függő beszéd lehetőségével, csak arra lehet következtetni, hogy mind az áttekintés szerzőjének, mind Labutisnak az álláspontja megegyezik: állítólag gyakorisági szótárakat a lingvostatisztikai követelmények betartása nélkül is lehet készíteni (vö. Labutis állítását: „A statisztika elvein alapuló szövegmintákra támaszkodva, és meggyőződve arról, hogy hálójukon folyamatosan átcsúszik valamilyen angolna vagy márna, a szövegmintát alighanem korrigálni kellene”. (Kalbos kultūra 72, 1999, p. 113.)) Judžentis minden kommentár nélkül megismételte nem csupán Labutisnak – akárcsak másoknak, akik nem mélyedtek el kellőképpen a nyelvstatisztikai szólisták és szótárak összeállításának elveiben – azt a kifogását, hogy bizonyos szavak hiányoznak a listából (... „hiányoznak (...) a mindennapi élet realitásai, a növények és állatok elnevezései, a kultúra területéhez és a szellemi tevékenységhez kapcsolódó szavak...“ ), és arra is ösztönzött, hogy emlékeztessünk: a gyakorisági szótárak nem egészíthetők ki egyes, mégoly kívánatos szavakkal sem. Egyszerűen ez a nyelvstatisztikai módszerek természete: sem hozzáadni, sem elhagyni nem lehet semmit — statisztikailag a ténylegesen létező 130 | MEGJEGYZÉSEK szöveget vagy ilyen szövegek összességét kell leírni, mindenféle kiegészítés nélkül. Megtörténhet – és egyébként meg is történik –, hogy ugyanannak az osztálynak vagy csoportnak nem minden szava kerül be egy ilyen gyakorisági listába (mondjuk, a rokonsági terminusok csoportjából hiányzik valamelyik nagynéni megnevezése), de ez a nyelvstatisztikai munkák sajátossága: nem szabad kiegészíteni, bármennyire is viszket a tenyerünk. Hogy Judžentis egyetért Labutis kifogásaival, azt stilisztikai eszközök is mutatják, például: „Aggodalommal állapítják meg, hogy a szótárban sok a nem normatív szó (...)“. Úgy tűnik, a két nyelvész együtt már egy elemi dolgot sem képes felfogni: bármennyire is szeretnék a nyelvészek, a használat pillanatfelvételét nem szabad megszépíteni, ha nem akarjuk a régi szokás szerint eltorzítani a valóságot, és a kívánatos állapotot valóságként feltüntetni. Az áttekintésben említett egyes más dolgok miatt nem Judžentisszel, hanem Labutisszal kellene vitatkozni, de hiszen az áttekintés szerzőjéhez tartozik a most kinyomtatott mondat: „A beszédrészek meghatározásának kritériumai nem egyértelműek, ezért a beszédrészek statisztikai táblázatai nem keltenek bizalmat”. Ez ítéletként hangzik, hiszen szótárainkban minden egyes szó mellett szerepel a beszédrészre való utalás (ezért egyébként nem a táblázatok a legfontosabbak, hanem ezek az utalások). Judžentis megismétli ezt az állítást, ami azt jelenti, hogy szilárdan hisz Labutis következtetésében, miszerint „a szótár és támpontjai sajnos gyakrabban okoznak csalódást, mint örömet”. Talán nem is lenne olyan fontos egyik vagy másik nyelvésszel vitatkozni, ha nem látszanának a lingvisztikai statisztikai munkák kilátásai. Annál is inkább, mivel az utat már kitapostuk, vannak eszközeink, és bizonyos készségekkel is rendelkezünk. A miénkhez hasonló jellegű, egyes nyelvek gyakorisági szótárait 50, sőt akár 100 évvel ezelőtt készítették el (erről bővebben lásd Laima Grumadienė cikkét ugyanennek az ALL 46. kötetében). Most tovább lépünk —a köznyelvi vagy mai nyelvek nagy szótárai általában már tartalmaznak utalásokat a leggyakoribb szavak mellett, ami azt jelenti, hogy a litván nyelvnek (vagy a litván lexikográfiának) is ideje ezt a hiányt pótolnia. Így a szavak gyakoriságát hamarosan nem különálló alkalmakkor, hanem folyamatosan kellhet meghatározni. Így válna világossá egy elemi igazság: a leggyakoribb szavak változnak, mert számos, folyamatosan változó életkörülménytől függenek. Kétségtelen, hogy maguk a szavak között akadnának szépek és kevésbé szépek is, mivel valódi életből származó szövegekből lennének megszámolva, nem [email protected] pedig tudatosan kiválasztva csupán a nyelv szépségének szemléltetésére. Laima Grumadienė Beérkezett: 2002 12 23 Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio u. 5, 2055 Vilnius, Litvánia Vida Žilinskienė Litván Jogi Egyetem Ateities u. 20, 2057 Vilnius, Litvánia [email protected]