Skip to document
Back
Go to original Localized version was produced by AI. It may contain inaccuracies.
Preparing document pages…

DAIVA SINKEVIČIŪTĖ

Vilniusi Egyetem

Kutatási terület: névtan.

ÚJ KÉT TAGBÓL ÁLLÓ SZEMÉLYNEVEK 1991–2010 KÖZÖTT A LITVÁN NÉVÁLLOMÁNYBAN

Az 1991–2010 közötti időszak új összetett tulajdonnevei a litván névállományban

ÖSSZEFOGLALÓ

Az 1991–2010 között született litván állampolgároknak adott új, két tagból álló személynevek bemutatásával a tanulmány a litván névállomány utóbbi évtizedekben végbement megújulásának egyik módját tárgyalja. A vizsgálat megállapította, hogy a hagyományos névelemeket új elemekkel kapcsolják össze a két tagból álló nevek létrehozásakor; ezek az újak köznevekből (vagy köznévi eredetű nevekből), két tagból álló személynevek rövidült alakjaiból, illetve idegen eredetű nevekből származnak, amelyek a leggyakoribb alapok. Ez azt mutatja, hogy a névtő kialakulásakor az alapul szolgáló szó jelentése nem fontos. Előfordultak két új névtőből alkotott nevek is, amelyek megerősítették az egy új névtővel rendelkező személynevek létrehozásának tendenciáit. A vizsgált nevek alapján kiderült, hogy az új névelem létrejöttének fő oka az azt tartalmazó személynév ismertsége vagy gyakorisága; ez a hagyományos névtövek új nevekbe történő kiválasztását is alátámasztotta. A névtövek leggyakoribb alapja az első szótag és a második szótag első mássalhangzója, ami arra utal, hogy amikor egy szóelem névtővé válik, annak jelentéshordozó része a legfontosabb – a kezdete, amely rendszerint túlnyúlik a szótaghatáron.

KULCSSZAVAK: személynév, új két tagból álló név, köznév, rövidült alak, idegen eredetű név.

ANNOTÁCIÓ

A cikk az 1991–2010 között született litván állampolgároknak adott új összetett személynevek bemutatásával tárgyalja a litván tulajdonnév-állomány utóbbi évtizedekben történő megújításának egyik módját. A vizsgálat feltárta, hogy az összetett tulajdonnevek megszokott névelemek és új összetevők kombinálásával jönnek létre; az utóbbiak többnyire köznevekből (vagy köznévi eredetű nevekből), becéző összetett személynevekből, illetve idegen nevekből származnak, amelyek a leggyakoribb alapszavak. Azt mutatják, hogy a

82

Acta Linguistica Lithuanica LXXIII

Nauji dvikamieniai asmenvardžiai 1991–2010 m.

Lietuvos vardyne

az alapszó jelentése nem fontos a tulajdonnév névtövének kialakulásában. Vannak két új névtőből alkotott tulajdonnevek is, amelyek az egyetlen új névtővel létrehozott személynevek alkotásának tendenciájáról tanúskodnak. A vizsgált tulajdonnevek világossá teszik, hogy az új névösszetevő létrehozásának fő oka az azt tartalmazó személynév népszerűsége vagy gyakorisága; ezt az új tulajdonnevek alkotásához hagyományos névtövek kiválasztása is elősegítette. A névtövek leggyakoribb alapja az első szótag és a második szótag első mássalhangzója, ami azt mutatja, hogy amikor a szó egy része névtővé válik, a kezdet — mint a szó legfontosabb jelentéshordozó része — rendszerint túllép a szótag határain.

KULCSSZAVAK: személynév, új összetett tulajdonnév, köznév, becéző név, idegen eredetű név.

1. 1. BEVEZETÉS

A személynevek kutatása azt mutatja, hogy 1991 óta intenzíven megújul a litván névállomány (Maciejauskienė 1998; Sinkevičiūtė 2011; Sinkevičiūtė, Griniūtė 2014). Más országokhoz hasonlóan Litvániában is változások zajlanak: új nevek születnek, más nyelvekből idegen eredetű személyneveket és azok változatait veszik át, a megszokott neveket átalakítják, és az utóbbi években korábbinál több ilyen nevet adnak a litván gyermekeknek (Sinkevičiūtė, Griniūtė 2014). Az új nevek egy másik csoportja ritka, egyéni alkotás eredménye; ezért annak megállapításához, hogyan és miért alkották őket, meg kellene keresni az alkotóikat, ami azonban nehezen megvalósítható.

Az így alkotott nevek egy csoportját az új összetett személynevek alkotják, amelyek névelemei különböző eredetű lexémák (Maciejauskienė 1998; Sinkevičiūtė 2011). Noha Vitalija Maciejauskienė (1998: 39–40) a saját és idegen eredetű névelemek összeillesztésével létrehozott neveket hibrid képzésük miatt negatívan értékeli, miután külön csoportként tárgyalja őket, megjegyzéseket fűz azoknak a névelemeknek az eredetéhez, amelyek idegen eredetű nevek rövidítéseiből vagy részeiből származnak. Ez megerősíti, hogy a 20. század utolsó évtizedében Litvániában már léteztek új összetett nevek, amelyek leltára nem teljes.

A 2007–2010 között gyermekeknek adott új nevek alapján látható, hogy az összetett személynevek nem csupán megszokott névtövek és idegen eredetű nevek részeinek, illetve rövidítéseinek összeillesztésével jönnek létre: új névelemmé válhatnak köznevek, valamint az azokból eredő nevek kezdő- és záró részei is (Sinkevičiūtė 2011: 219–220). Az új összetett személynevek alkotása tehát nemcsak az utóbbi évek névállományát folyamatosan megújító folyamat része, hanem a folyamat általános elterjedtsége is nyilvánvaló: a névadásban folyamatosan új névelemmé válik a köznévi és a tulajdonnévi lexika. A 2007–2010 között alkotott új összetett nevek alapján megfigyelhető, hogy névelemként gyakran

Straipsniai / Articles

83

DAIVA SINKEVIČIŪTĖ

a Litvániában népszerű vagy több különböző személynévben ismétlődő névrészek.

Ennek alapján arra törekedtek, hogy azonosítsák az önálló Litvánia fennállásának első két évtizedében használatba vett új kéttagú neveket, és megvitassák azok elemeit. E cél megvalósítása érdekében azt kívánták: az onomasztikai szakirodalom alapján bemutatni, hogyan alkottak új litván kéttagú neveket a korábbi évszázadokban; az új névtöveik szerint csoportosítani a kéttagú neveket, és leírni fejlődésük törvényszerűségeit; valamint megállapítani, hogyan és mely hagyományos töveket használják az új kéttagú nevekben.

A személynevek osztályozásához Kazys Kuzavinis és Bronys Savukynas Lietuvių vardų kilmės žodyn (2003, a továbbiakban – LVKŽ), Aleksandras Vanagas Lietuvių pavardžių žodyn (1985–1989, a továbbiakban – LPŽ) című műveit használták, és ellenőrizték Zigmas Zinkevičius (2008: 73–169) kéttagú névtöveket tartalmazó gyűjteményét. Egy nevet akkor vettek fel a vizsgálatba, ha e források nem tartalmazták, és legalább az egyik eleme nem szerepelt az LVKŽ-ben, az LPŽ kéttagú onimái között vagy Z. Zinkevičius névtőgyűjteményében. Az ilyen személyneveket új kéttagú neveknek tekintették. A www.vardai.vlkk.lt weboldalon azt is ellenőrizték, hogy az új névtő és egy hagyományos névtő megkülönböztetett kombinációja nem eredményezett-e már korábban is használt nevet; így a személynevet csak annak megállapítása után tárgyalják, hogy azt először 1991–2010 között adták.

Azokat a névtöveket, amelyek az LVKŽ-ben, az LPŽ-ben vagy a kéttagú onimák minimális jegyzékében szerepelnek, hagyományosnak nevezik, ahogyan az ezekből alkotott kéttagú neveket is, mivel saját eredetűek, és már meghonosodtak a litván névállományban. Azokat a névtöveket, amelyek a forrásokban eddig nem voltak adatolva, és hagyományos elemekkel alkotnak új neveket, feltételesen újnak nevezik, mivel előfordulhattak 1991 előtt adott kéttagú nevekben is. Az új elemek közé nem sorolják a névtövek torzult változatait, mivel ezek nem hitelesek, hanem a terminusok sajátosságai vagy elírások következtében jöttek létre.

Az új elemek azonosítása során a névtövek korának meghatározása problémát jelentett, mert néhány újnak tekintett elem megegyezett a Z. Zinkevičius gyűjteményében szereplő névtövekkel, amelyeket a kutató hagyományosnak tartott. Ezért amikor úgy tűnt, hogy az említett gyűjteményben egy névtövet indokolatlanul különítettek el – leggyakrabban az adott névtövet tartalmazó személynevek feltételezett eltérő eredete miatt (Sinkevičiūtė 2010: 147–148) –, a nevek eredetére más magyarázatot adtak, a névtövet pedig újnak tekintették.

A személyneveket az új névtövek alapján csoportosítják, és mindkét elemüket megjelölik. A hagyományosnak tekintett névtő mellett az azt tartalmazó, az LVKŽ-ből, az LPŽ-ből vagy Z. Zinkevičius gyűjteményéből származó kéttagú onimát adják meg. Az új elemek eredetét azok alapjául szolgáló köznevek vagy az LVKŽ-ben adatolt nevek megadásával magyarázzák. Azokban az esetekben, amikor egy új elem eredetét nem lehetett az LVKŽ személyneveivel alátámasztani, más forrásokból származó neveket is megadtak, a szövegben hivatkozva rájuk. Ha ugyanaz a névtő más személynevekben is előfordult, nyíllal ellátott utalás jelzi a csoportjában először említett nevet, hogy kiemelje az ismétlődő névtöveket. Új

84

Acta Linguistica Lithuanica LXXIII

Nauji dvikamieniai asmenvardžiai 1991–2010 m. Lietuvos vardyne

A neveket szerkezetileg hasonló litván személynevek hangsúlyozási tendenciái alapján ékezetezték; egyes esetekben a hangsúlyozás változatait is megadták.

A kutatás anyagát 2006-ban szerezték be az LR Belügyminisztériuma mellett működő Népesség-nyilvántartási Hivataltól (a továbbiakban – Nyilvántartás), a Litván Nyelvi Állami Bizottság közvetítésével, majd a későbbi évek neveivel egészítették ki. A többtagú megnevezéseket különállóként kezelve több mint 23 ezer nevet tekintettek át, amelyek közül különálló egységként 100 vizsgált személynevet választottak ki: az 1991–2010 között született LR-állampolgároknak adott új kéttagú neveket. A nevek bemutatásakor a Nyilvántartásból származó új, egytagú személynév után feltüntetett szám azt jelzi, hány gyermek kapta az adott nevet a vizsgált időszakban. Az összetett megnevezések tagjait szintén egytagú nevekként tüntették fel. A vizsgált nevek és az alapul szolgáló nevek statisztikái a www.vardai.vlkk.lt weboldalon tekinthetők meg.

2. ÚJ KORÁBBI ÉVSZÁZADOKBELI LITVÁN KÉTTAGÚ SZEMÉLYNEVEK

Az onomasztikai szakirodalom szerint számos litván kéttagú név a balti népek közösségének koráig nyúlik vissza, régiségüket pedig alátámasztják a személynevek és névelemeik megfelelői más balti népek antroponímiájában (Zinkevičius 1977: 228; 2008: 71–72). Ezeken kívül léteznek olyan kéttagú nevek is, amelyek saját eredetű új töveket tartalmaznak; elemeik létező tövek átalakításával jöttek létre, vagy közszavak váltak új névelemmé (Zinkevičius 2008: 181–190). A litván személynevek tehát nem különböznek más népek neveitől – hasonló változások más nyelvek neveiben is végbementek; hozzá kell tenni, hogy más nyelvekben a névtövek rövidült alakjai is új névtövekké válhattak (vö. Bach 1952: 131; Superanskaja 1988: 8).

Remdamasis lietuvių pavardėmis Z. Zinkevičius (2005: 46–47; 2008: 484–486) nustatė, kad Lietuvoje yra svetimkilmius kamienus turinčių dvikamienių asmenvardžių, kurie atsirado krikščioniškiems vardams ėmus brautis į senąją savos kilmės kamienų sistemą. Taigi dvikamienių vardų kamienų atnaujinimas svetimos kilmės elementais yra senas reiškinys, vykęs dar prieš pradedant rastis lietuvių pavardėms.

V. Maciejauskienės (1973: 177–179) atlikta istorinių onimų analizė patvirtino, kad ir formuojantis pavardėms Lietuvoje radosi naujų dūrinių su krikščioniškų vardų, jų trumpinių ir apeliatyvų kilmės kamienais bei asmenvardžių, turinčių abu krikštavardinius dėmenis. Šių vardų kamienais tapdavo įvairūs svetimkil­miai asmenvardžiai, o dūriniai, kurių kamienai – krikštavardžiai, dažni ir vokiečių vardyne (Maciejauskienė 1973: 177–178, su literatūra). Tai remia visuotinai žinomą faktą, kad naujų dėmenų įtraukimas į vardus yra

Straipsniai / Articles

85

DAIVA SINKEVIČIŪTĖ

más nyelvekre is jellemző, egyetemes jelenség, amely nyilvánvalóan a litván családnevek kialakulása során is végbement.

A XX. század végi és XXI. század eleji gyermeknévanyagban megfigyelhető új összetett nevek alkotása tehát a kéttagú személynevek korábbi évszázadokban végbement megújításának folytatása. Az újonnan létrehozott személynevek összetett nevek, amelyekkel bővül a névállomány. Úgy tűnik, új neveket a XX. század egészében alkottak, ám a kutatottság hiánya miatt egyelőre nem mutathatók be.

3. ÚJ, KÖZSZÓI EREDETŰ TÖVEKET TARTALMAZÓ SZEMÉLYNEVEK

Az új nevek egy része olyan személynév, amely közszói eredetű elemeket tartalmaz; ezek alapja a litván nyelv közszókincse, továbbá litván, közszói eredetű nevek vagy e szavak kezdetei. Mivel a közszói eredetű nevek alapja ugyanaz a közös szókincs, az ilyen elemeket tartalmazó neveket együtt mutatjuk be, hiszen rendszerint nehéz eldönteni, hogy az új névelem alapja közszó-e vagy közszói eredetű név.

Az elemek elkülönítésekor ellenőriztük, hogy az újnak tekintett tő megegyezik-e valamely közszói alappal, miközben az azt tartalmazó név másik részében egy szokásos tő szerepel. Ha a közszói alappal megegyező tő egy vagy két hangban különbözött a szokásos névelemtől, újnak tekintettük, mivel úgy véltük, hogy a szokásos tő megváltoztatásának oka az volt, hogy hasonlított egy közszóra vagy egy abból eredő névre. Z. Zinkevičius néhány közszói tövet is felsorol az új névelemek között (2008: 181–190). E töveket tartalmazó személyneveket akkor vettük fel a vizsgálatba, ha a közszói tő és egy szokásos tő kombinációja nem fordult elő Z. Zinkevičius e jegyzékében szereplő nevek között.

Az 1991–2010 közötti gyermeknévanyagban tehát az alábbi új, közszói eredetű töveket tartalmazó kéttagú személyneveket találtuk:

Aūkšvaidė 1: auks- (< arany, Aūkšė) és vaid- (vö. Dóvaidė),

Aušmantė 1: aus- (< hajnali, Austėja)¹ és mant- (vö. Daũmantė),

Aušvydė 1: aus- (lásd Aušmantė†)² és vyd- (vö. Ar̃vydė),

Diẽvilas 1: die- < isteni- (< isten) és vil- (vö. Dóvilas),

1 Zigmas Zinkevičius (2008: 75) skiria kamieną aus-, remdamasis avd. Aušmanas, kuris greičiausiai nėra lietuvių dvikamienis vardas, kaip jis mano, bet iš vokiečių kalbos skolintas asmenvardis, fiksuotas lietuvių pavardėje, dėl jo struktūros ir formos panašumo į kitus vokiškos kilmės asmenvardžius (LPŽ I 140). Todėl dėmuo aus- nelaikytas įprastu asmenvardžių kamienu.

2Ennek a névnek a töve aus- torzult alakja lehet a auš- tőnek, vö. Aušvydė.

86

Acta Linguistica Lithuanica LXXIII

Nauji dvikamieniai asmenvardžiai 1991–2010 m.

Lietuvos vardyne

Dóveidė 1: do- (vö. Dóvilė) és veid- (< véidas3,

Dóuildas 2: do- (vö. Dómantas) és vild- (< vildėti ‘hervad’, vìldyti ‘hűt, lehűt’, vildúoti ‘ringatózik, inog’; továbbá angolul wild- ‘vad’)⁴,

Džiaugsmìnà 1: džiaugs- < džiaugsm- (< džiaũgsmas) és min- (vö. Eidminà),

Džiãvaldas 1: džia- (< džiãžas)⁵ és vald- (vö. Dóvaldas),

Džìgimantas 1: džig- (< džìgitas) és mant- (vö. Daũmantas)⁶,

Gaũtvidas 1: gaut- (< gáuti)⁷ és vid- (vö. Vidmantas)⁸,

Giedvilė 1: gied- (< giẽdras, Giẽdrė, továbbá giedóti)⁹ és vil- (vö. Dóvilė),

Jausmilė 1: jaus- (< jaũsti) és mil- (vö. Dómilė),

Jausminà 1: jaus- (lásd: Jausmilė↑) és min- (lásd: Džiaugsmìnà↑),

Jūmantė 1: jū- (< jūra, Jūratė) és mant- (lásd: Aũsmantė↑),

Jūrmantė 1: jur- < jūr- (< jūra, Jūratė)¹⁰ és mant- (lásd: Aũsmantė↑),

Litvidas 1: lit- (< litas) és vid- (lásd: Gaũtvidas↑),

Lokimantas 1: lok- (< lokỹs) és mant- (lásd: Džìgimantas↑),

Ráivildas 1: rai- (vö. keresztnévként Ráivydas) és vild- (lásd: Dóvildas↑),

Rãsivildas 2: ras- (vö. (?) keresztnév Rãstautas, lásd Zinkevičius 2008: 129) és vild- (lásd: Dóvildas↑),

Rùtautė 1: ru- < rū- < rūt- (< rūta, Rùtā) és taut- (vö. Gytautė),

Rùtvydas 1: rut- < rūt- (< rūta, Rùtā, valamint Rūtėnis) és vyd- (vö. Arvydas),

3 Z. Zinkevičiaus (2008: 158) išskirtas kamienas veid- nelaikytas įprastu, nes tyrėjo pateikti asmenvardžiai su veid- greičiausiai perimti iš vokiečių ir vėliau perdirbti (Sinkevičiūtė 2014: 164). Dėl to avd. Dóveidė panašumas su lie. véidas nėra antrinis. Šio vardo kamienas veid- gali būti iškreiptas ir iš vaid-, plg. Dóvaidė.

4 E név töve, a vild- a vilt- torzulása lehet, vö. Dóviltas.

5 A džia- elem R. Banionis 1990-ben készült, a litván újjászületés idején bemutatott filmjéből, a Vaikai iš Amerikos viešbučio című alkotásból is származhatott: a főhős beceneve Džãgeris.

6 E név talán eufemizáció eredményeként magyarázható, amikor a /ž/ hangot /dž/ váltotta fel; vö. a Žìgimantas nevet, amelyre hatással lehetett a Džeisonas név angol nyelvű országokban való gyakori használata. Ez az álláspont azonban kétséges, mert a Džeisonas ritka név Litvániában, míg az „átalakított” Žìgimantas a széles körben használt és népszerű Žygimantas ritkább változata, és a Žygimantas névhez képest jóval ritkább.

7 Antrojo dėmens pozicijoje Z. Zinkevičiaus (2008: 90) išskirtas gaut- nelaikytas įprastu kamienu, nes yra grafinis kamieno gaud- variantas (Sinkevičiūtė 2013: 121–123). Šio vardo kamienas gaut- gali būti iškreiptas ir iš gaud-, plg. Gaũdvydas.

8 Bár az LVKŽ-ben nincsenek olyan kételemű nevek, amelyek második töve vid- lenne, valószínűleg a vid- és a vyd- a második tövön belül is váltakozik, ahogyan az első tő esetében.

9 Z. Zinkevičiaus (2008: 93) išskirtas kamienas gied- nelaikytas įprastu, nes yra grafinis ged- variantas (Sinkevičiūtė 2009: 348–349), nors tyrėjas ir spėja, kad gied- galėjo atsirasi iš ged- dėl lenkų kalbos įtakos. Šio vardo kamienas gied- gali būti iškreiptas ir iš ged-, plg. Gėdvilė.

10 A jur- tövet megbízhatóbban lehet a jūr- alakból származtatni, nem pedig a Jūras rövidített névvel kapcsolatba hozni, a Jūratė név népszerűsége miatt.

Straipsniai / Articles

87

DAIVA SINKEVIČIŪTĖ

Teismantas 1: teis- (< teisùs, Teisùtis) és mant- (lásd Džigimantas↑),

Ugmilė 1: ug- (< ugnìs, Ùgnė) és mil- (lásd Jausmilė↑),

Váitvildas 1: vait- (vö. Váitkantas) és vild- (lásd Dóvildas↑),

Žaismintà 1: žais- (< játszani) és mint- (vö. Armintà)11.

Az appellatív tövek egy része csak egyszer fordult elő a nevekben, mások viszont több különböző név alkotóelemeként és a szokásos tövekkel alkotott ismétlődő kombinációkban is megjelentek. Ilyen tövek az aus-, jaus-, ras-, rut- és a vild-. Ismétlődésük arra utal, hogy ezek az elemek már az új nevek állandó alkotórészeivé válnak. Az appellatív elemek leggyakrabban első tövek, így az új, ebbe a csoportba tartozó nevek gyakrabban appellatív tövekkel kezdődnek.

Valamennyi appellatív tő szókezdetből alakult ki. A leggyakoribb alap az első szótag, amely nyílt (lásd Aùsmantė, Aùsuvydė, Diẽvilas, Dóveidė, Džigimantas, Gaũtvidas, Giedùilė, Jausmilė, Jausmindà, Jùrmantė, Litvidas, Lokimantas, Rùtautė, Rùtydas, Teismantas, Ugmilė, Žaismintà) vagy zárt (lásd Aùksvaidė, Dóvildas, Džiaugsmindà, Ráivildas, Rãs vildas, Váitvildas), továbbá a második szótag első mássalhangzója. Ez azt mutatja, hogy az appellatív tövek létrehozásakor a jelentéshordozó rész túlnyúlik az első szótagon, és független attól, hogy a szótag zárt-e. Azok az esetek, amikor a tő a szó kezdete, de nem esik egybe az alap jelentéssel bíró részével, a gyökkel (lásd Džiãvaldas, Džigimantas, Giedùilė, Ugmilė), arra engednek következtetni, hogy amikor az appellatívumok tövekké válnak, az első szótag kezdő- és középső hangja a legfontosabb.

Előfordult, hogy az új első appellatív tőhöz olyan szokásos második tő kapcsolódott, amelynek kezdete egybeesett az első tő záró mássalhangzójával (vö. Diẽvilas, Džiaugsmindà, Rùtautė). Tehát az új nevek alkotásakor a szokásos második töveket olykor kezdő mássalhangzójuk alapján is választják. Azok az appellatív eredetű személynevek, amelyek kezdetével az új tövek egybeestek, széles körben használatosak; ezek a nevek: Aùksė, Austėja, Giẽdrė, Jūratė, Rūtà, Ùgnė. Ez azt mutatja, hogy az új tövek kialakulásában fontos szerepe van az azokat tartalmazó nevek népszerűségének.

Az appellatív elemekből látható, hogy alapjuk gyakrabban érzelmekkel (džiaugs-, jaus-), állatokkal és növényekkel (lok-, ru-, rut-), természeti objektumokkal, jelenségekkel (jū-, jur-, ug-), illetve az ember által végzett cselekvésekkel (aus-, gaut-, žais-) kapcsolatos.

11 Feltételezhető, hogy ez a Litvániában született litván nő neve egy gyakori külföldi névnek, a Jasmine névnek (DFN 173, lásd még a 23. jegyzetet) asszociatív átalakításával jöhetett létre; ennek megfelelői a Litván Köztársaság polgárainak névjegyzékében: Džasminà, Jasminà, Žasminà. Stb. Mivel azonban a Jasmine név említett megfelelőinek közös jellemzője a Litván Köztársaság polgárainak névjegyzékében az, hogy egy részük nem litván (gyakran roma) vagy meg nem jelölt nemzetiségű gyermekek személyneve, elvetettük ezt a feltevést, mivel a Litvániában született litvánok névadásakor az ilyen asszociációkat általában kerülik. Ugyanezen okból a Žaismintà nevet nem hoztuk összefüggésbe az orosz popénekesnő, Žasmin művésznevével sem.

88

Acta Linguistica Lithuanica LXXIII

Nauji dvikamieniai asmenvardžiai 1991–2010 m.

Lietuvos vardyne

kapcsolódó lexika. A többi tő különféle szemantikájú, ami a névalkotás egyéni körülményeit tükrözi.

4. ÚJ, RÖVIDÜLÉSES EREDETŰ TŐKET TARTALMAZÓ SZEMÉLYNEVEK

Új névelemekké válnak a szokásos tövekkel rendelkező litván kéttagú nevek rövidült alakjai is. Az ilyen eredetű tövek akkor különíthetők el, ha az új névelem nem esik egybe a tőhatárral: alapja az első tő és a második tő kezdete, illetve a tő elejének (az iniciális és mediális rész) vagy végének (a mediális és finális rész) egy része.

A vizsgált személynevek rövidüléses eredetű névelemeinek alapját az első tő és a második tő kezdete alkotja; ettől eltérő alapú tövek az 1991–2010-es névállományban nem fordultak elő. Az említett alaptípusú személynevek többsége litván utónév és vezetéknév. Ezért e csoport személyneveinek bemutatásakor és a névelemek eredetének tárgyalásakor az LVKŽ alapján előbb a rövidült alakot, majd annak alapját, a kéttagú nevet adjuk meg.

Így az 1991–2010-es gyermeknévanyagban a következő új, rövidüléses eredetű töveket tartalmazó kéttagú személyneveket találták:

Armingas 1: ar- (vö. Arvydas) és ming- (< Mingas, M ingaudas)¹², Eikvilė 1: eik- (< Eikė, Eikantė) és vil- (vö. Dovilė), Ermindas 2: er- (vö. a Ervydas utónévvel)¹³ és mind- (< Mindas, Mindaugas), Geitvilė 1: geit- (< Geitė, Geitautė) és vil- (lásd Eikvilė↑), Jóvaigė 1: jo- (vö. Jómantė) és vaig- (< Vaigė, Vaigailė), Kęstgailė 1: kęst- (< Kęstė, Kęstautė, továbbá Kęstūtis, Kęstas) és gail- (vö. Jógailė), Kęstminė 1: kęst- < kęst- (lásd Kęstgailė↑) és min- (vö. Eidminą), Mindvidas (1): mind- (lásd Ermindas↑) és vid- (vö. Vidmantas)¹⁴, Minduydė 1: mind- (lásd Ermindas↑) és vyd- (vö. Arvydė), Va imindas 1: vai- (vö. Vaigaudas) és mind- (lásd Ermindas↑).

A rövidüléses eredetű töveket tartalmazó kéttagú személynevek ritkák; valószínűleg ezért korábban a rövidüléseket nem különítették el önálló alapként.

¹² A ming- tő összefüggésbe hozható a Domingas utónévvel (különösen a végződésével való pozicionális egybeesés miatt), ez a név azonban ritka a litván névállományban, használata a 20. század végén kezdődött; vagy a Mingas vezetéknévvel, amelyet a NBA-ban sikeresen szereplő kínai kosárlabdázó, Jao Mingo vezetékneve tett ismertté.

¹³ Nors Z. Zinkevičius (2008: 86) kamieną er- laiko savarankišku, tačiau dėl pozicijos jį patikimiau laikyti kamieno ar- variantu (LPŽ I 581). Taip pat kamienas er- galėjo atsirasti ir iš v. Ernėstas, Ėrvinas pradžios.

¹⁴ A vid- tőről lásd a 8. lábjegyzetet.

Straipsniai / Articles

89

DAIVA SINKEVIČIŪTĖ

A tárgyalt nevek rövidülésből származó elemei valamivel gyakrabban állnak az első tő pozíciójában, ezért inkább ezekkel kezdődnek az új kételemű nevek.

A kęst–, mind– elemek ismétlődtek a nevekben, ami arra utal, hogy a személynevek állandó elemeivé válnak. Az új nevekben a kęst–, mind– elemek valószínűleg a Kęstūtis, Mindaugas személynevek népszerűsége révén terjedtek el. Tehát a rövidülésből származó tőelemeket tartalmazó új nevek kialakulására és elterjedésére hatással van az ilyen töveket tartalmazó nevek használati gyakorisága.

Az összes, rövidülésből származó új tő a kételemű nevek elejéből keletkezett, és túllépte az alapul szolgáló kételemű nevek első szótagjának (és tövének) határát. Tehát a rövidülésből származó tövek kialakulásában fontos a hangoknak a következő szótag magánhangzós részéig tartó sorozata.

5. IDEGEN EREDETŰ NÉVTÖVEKBŐL KELETKEZETT ÚJ SZEMÉLYNEVEK

Más új neveknek idegen eredetű személynevekből keletkezett töveik vannak. E tövek alapja idegen eredetű név, annak rövidülése vagy e szavak kezdete. Olyan személynevek is előfordultak, amelyeknek olyan elemeik vannak, amelyek idegen eredetű nevek végződéseiből jöttek létre.

A nevek elejéből keletkezett elemek eredetének magyarázatakor megadjuk az alapul szolgáló szavakat – a hivatalos neveket és azok rövidüléseit. Ha az idegen eredetű tövek megegyeznek az LVKŽ-ben megadott, Litvániában elterjedt, önálló nevekké vált rövidülésekkel, hivatalos neveiket nem tüntetjük fel, ha ritkák voltak. Az új elemek mellett csak akkor adunk meg hivatalos neveket, ha úgy véljük, hogy rövidüléseik nem elterjedtek, vagy szerkezetileg nem felelnek meg az új tőnek. A nevek végéből keletkezett elemek eredetének magyarázatakor az említett végződést tartalmazó idegen eredetű neveket adjuk meg. Ha egy elem egyaránt összefüggésbe hozható egy idegen eredetű név végződésével, valamint egy ugyanezt az elemet tartalmazó idegen eredetű személynév kezdetével vagy annak rövidülésével, mindkét alapot megadjuk.

Tehát az 1991–2010 közötti gyermeknévanyagban a következő, idegen eredetű névtöveket tartalmazó új kételemű személyneveket találtuk:

Adimantė 1: ad– (< Adà, Adėlė) és mant– (vö. Daūmantė),

Agmilė 2: ag– (< Ágnė, továbbá Agà, Ágė) és mil– (vö. Dómilė),

90

Acta Linguistica Lithuanica LXXIII

Nauji dvikamieniai asmenvardžiai 1991–2010 m. Lietuvos vardyne

Aimándas 2: ai- (vö. Aigùstė) és -mandas (< Amándas, Armándas) vagy mand- (< Mándas, Armándas)¹⁵,

Akmìlė 3: ak- (< Akvilė)¹⁶ és mil- (lásd Agmilė↑),

Almándė 1: al- (vö. Algìnà) és mand- (< Mánda, Amánda)¹⁷,

Brigimantas 1: brig- (< Brigė, Brigità) és mant- (vö. Daùmantas),

Deĩminas 1: dein- (< Deĩnas (GVL 112)) és min- (vö. Ar̃minas),

Džèivydà 1: džèi- (< Džèidė (GVL 228), Džèinė (GVL 228)) és vyd- (vö. Ar̃vydė),

Èdmantė 3 (1): ed- (< Edà, Edità, továbbá Èdas, Èdmundas, Èdvardas) vagy ed- < edm- (< Èdmundas) és mant- (lásd Adìmantė↑),

Edmintà 1: ed- vagy edm- (lásd Èdmantė↑) és mint- (vö. Armintà),

Egvìlija 1: eg- (< Ègė, Egìdija) és vil- (vö. Dóvilė),

Eilándas 1: ei- (vö. Eĩmantas) és -landas (< Erlándas, Rolándas),

Eisùità 2: eis- (vö. Eismìnà) és -vita (< Jovità, Rosvità) vagy vit- (< Vità)¹⁸,

Eitlándas 1: eit- (vö. Eĩtminas) és -landas (lásd Eilándas↑),

Elìnantas 1 (1): el- (< Èlas, Èlis, Elìgijus) és mant- (lásd Brigimantas↑),

Èlmantė 1: el- (< Elà, Èlė, Elenà, Elvyrà)¹⁹ és mant- (lásd Adìmantė↑),

Ìgmantas 1: ig- (< Ìgnas, Ìgnius) és mant- (lásd Brigimantas↑),

Ìngvidė 1: ing- (< Ìnga, továbbá Ingridà, Ingebòrga) és vid- (vö. Vìdmantė)²⁰,

Ìnvidas 1: in- (< Ìnas, Ìngvaras, Inocẽntas, valamint Inà, Ìnga, Inesà) és vid- (vö. Vìdmantas)²¹,

15 Z. Zinkevičius (2008: 111) skiria įprastą kamieną mand-, bet įvertinti jo pagrįstumą trūksta duomenų. Dėl svetimos kilmės vardų su mand- populiarumo Lietuvoje manytina, kad su jais sietinas ir naujųjų vardų dėmuo.

16 Ezt a nevet talán az -ilė képzővel alkotott származéknak lehet tekinteni, amely a v. Åkme névből ered, akm- tövű (?). Úgy tűnik, az akm- elemet tartalmazó név adásának egyik oka az UAB „ACME Film” gyakori reklámja lehetett; ez a Baltikum egyik legnagyobb filmforgalmazója, és filmjeinek vetítése előtt hirdetik. Egy másik feltételezhető ok lehet a név asszociatív kapcsolata a litván akmuõ szóval („dió”) (?). Az Akmìlė név közvetlenül az Akvìlė névből is átalakulhatott eufemizálás útján.

17 A mand- eredetéről lásd a 15. lábjegyzetet. E név kialakulására az angol almond („mandula”) szó is hatással lehetett.

18 Z. Zinkevičius (2008: 164) skiria įprastą kamieną vit-, bet atrodo, kad jį turintys tyrėjo minimi vardai yra skirtingos kilmės: vieni kilo iš pavardžių, kurios skolintos iš vokiečių kalbos (LPŽ II 1242), kiti yra dvikamienių asmenvardžių su vyd- ar vid- grafiniai variantai (Sinkevičiūtė, Račickaja 2014: 314), o trečių vardų patikimumui įvertinti trūksta duomenų, nors atrodo, kad daugelyje nereikia skirti dėmens vit-, o matyti priesagą -it, užrašytą -yt dėl tarminių ypatybių, grafinio perteikimo. Kadangi svetimkilmiai vardai su baigmeniu -vita dažni Lietuvoje, tai šis jų baigmuo galėjo išplisti ir į naujus vardus. Garsinis panašumas su vit- turinčiomis lietuvių pavardėmis taip pat galėjo paskatinti susidaryti naujus dvikamienius vardus su vit-.

19 E név el- töve az al- torzulása lehet, vö. Àlmantė.

20 A vid- tőről lásd a 8. lábjegyzetet.

21 A vid- tőről lásd a 8. lábjegyzetet.

Straipsniai / Articles

91

DAIVA SINKEVIČIŪTĖ

Josuvìtė 1: jos- (vö. Jóštautė) és -vita vagy vit- (lásd Eisvità↑), Jusminà 1: jus- (< Jùstė, Justinà)²² és min- (lásd Eidminà), Jùstautė 1: jus- < just- (< Jùstė, Justinà)²³ és taut- (vö. Gýtautė), Krìsmantas 2: kris- (< Kristijōnas, Kristupas, Kristis, továbbá Krìsas (GVL 254)) és mant- (lásd Brìgimantas↑), Kristmantas 1: krist- (< Kristijōnas, Kristupas, Kristis) és mant- (lásd Brìgimantas↑), Kristautas 1: kris- < krist- (lásd Kristmantas↑) és taut- (vö. Výtautas), Lāvìltė 1: la- (< Latója (GVL 259), Latišà (GVL 259))²⁴ és vilt- (vö. Dóvilte), Leodángas 1: leo- (< Lèò (GVL 263), Lė̀onas) és dang- (vö. Aũdangas), Mãtautas 1: ma- < mat- (< Mãtas) és taut- (lásd Kristautas↑), Mãtuydas 1: mat- (< Mãtas) és vyd- (vö. Ãrūydas), Mingrìdas 1: min- (vö. Mìntautas) és -gridas (< Ingrìdas, Sigrìdas), Minrėntas 1: min- (lásd Mingrìdas↑) és -rentas (< Florėntas, Laurėntas), Nėd̀mantė 1: ned- (< Nė̀das (GVL 311), Nedà)²⁵ és mant- (lásd Adìmantė↑), Neilìmantas 1: neil- (< Neìlas (GVL 311)) és mant- (lásd Brìgimantas↑), Neimándas 1: nei- (vö. Neĩmantas) és -mandas (lásd Aimándas↑), Òmantas 1: o- (< Òškaras, Òsvaldas) és mant- (lásd Brìgimantas↑),

22 A jus- tő saját eredetű összetevőként is értelmezhető, amely a litván jùsti szóval hozható összefüggésbe. Az idegen eredetű alapot választottuk elsődlegesnek a v. Jùstė, Justinà név népszerűsége miatt; létezik a v. Jùstautė is (lásd), amelynek végén a just- tő asszimilálódott.

23 Megkülönböztethető a jus- tő is, amely a v. Jùstė, Justinà nevekkel, valamint a litván jùsti szóval is összefüggésbe hozható. Az just- alak elkülönítése mellett döntöttünk, mivel a tő második tagja egybeesik a második tő kezdőelemével. Másfelől a v. Jusminà, és talán a Jausminà is (lásd) úgy magyarázható, mint a gyakori külföldi Jasmine név alapján asszociatív módon létrehozott vagy átalakított személynév (vö. változatai: Jasmin, Yasmin, DFN 173; lásd még a 11. lábjegyzetet), mivel ezeket a neveket az Egyesült Királyságban született lányoknak adták. Ennek ellenére úgy döntöttünk, hogy a jus-, jaus- elemeket következetesen közszavakhoz kapcsoljuk, mivel ezek az elemek más, új kéttagú neveknek tekintett nevekben is ismétlődnek, ami önállóságukat is jelzi.

24 Felmerült az a feltevés, hogy a la- elem a v. Lāvija hatására jöhetett létre, amely 2005–2008-ban Lavija Šurnaitė újságíró tevékenysége révén vált ismertté (Sinkevičiūtė 2011: 219). A médiában említett Lāvijos név befolyásolhatta a v. Lāvìltė név megalkotását, de hozzá kell tenni, hogy a la- kezdőelem más nyelvekben is gyakori az új nevek alkotásakor (GVL 259), ezért a v. Lāvìltė a külföldi névdivat hatására is létrejöhetett. Z. Zinkevičius (2008: 105) által elkülönített la- tő nem tűnik megbízhatónak, mivel az általa említett, családnevekből rekonstruált személynevek nem kéttagú nevek: némelyikük más nyelvekből kölcsönzött, mások közszavakból keletkeztek, megint mások pedig egyéb litván személynevek változatai (LPŽ II 9–40).

25 Az idegen eredetű tövek közé soroltuk a ned- elemet, mivel a Litvániában használatos v. Nėdas név, amelyből feltehetően a női v. Nedà is keletkezett, az angol nyelvben kialakult és számos nyelvben használt Nėdas rövidülés révén terjedt el (eredetéről lásd: GVL 311). Az LVKŽ 248 magyarázata, miszerint a Nedà (a v. Nėdas egyáltalán nem szerepel) a Nedėjòs rövidülése, nem meggyőző, mert a Nedėjà nem használatos név (a vardai.vlkk.lt honlap adatai szerint egyetlen lánynak sem adták), ezért valószínűsíthető, hogy a rövidülése sem terjedt el.

92

Acta Linguistica Lithuanica LXXIII

Nauji dvikamieniai asmenvardžiai 1991–2010 m. Lietuvos vardyne

Raigridas 1: rai- (vö. családnév: Ráivydas) és -gridas (lásd Mingrìdas↑), Raksùilė 1: raks- < roks- (< Ròkšė (GVL 356), Roksanà (GVL 356)) és vil- (lásd Egùlija↑), Ramùita 1: ram- (vö. Ramùyda) és -vita vagy vit- (lásd Eisùita↑), Rèdminas 1: red- (< Rėdas) és min- (lásd Deĩnminas↑), Rèdyydas 1: red- (lásd Rèdminas↑) és vyd- (lásd Mãtyydas↑), Redvilė 1: red- (< Redà) és vil- (lásd Egùlija↑), Rìdmantė 1: rid- (< Ridà, továbbá Rìdas) és mant- (lásd Adìmantė↑), Rikvidà 1: rik- (< Rikárda, továbbá Rìkas, Rikárdas) és vid- (lásd Ìngvidė↑), Rìsmantė 1: ris- (< Risà (GVL 344), továbbá Rìsas (GVL 344)) és mant- (lásd Adìmantė↑), Rìtmantas 1: rit- (< Rità)²⁶ és mant- (lásd Brigìmantas↑), Sáivydas 1: sai- (< Sáimonas)²⁷ és vyd- (lásd Mãtyydas↑), Sangridas 1: san- (vö. Sángirdas) és -gridas (lásd Mingrìdas↑), Simantà 1: si- < sim- (< Simà, Simonà)²⁸ és mant- (lásd Adìmantė↑), Simintà 2: si- < sim- (lásd Simantà↑) és mint- (vö. Armintà), Titvydas 1: tit- (< Tìtas) és vyd- (lásd Mãtyydas↑), Tòmantė 1: to- < tom- (< Tomà, továbbá Tòmas) és mant- (lásd Adìmantė↑), Tùmantas 1: tu- < tum- (< Tùmas)²⁹ és mant- (lásd Brigìmantas↑), Visáldas 1: vis- (vö. V ìsmantas) és -aldas (< Romuáldas, Renáldas) vagy ald- (< Áldas, Romuáldas)³⁰, Vytárdas (vagy Výtardas) 1: vyt- (< Výtas, Výtautas) és -ardas (< Eduárdas, Leonárdas vagy Èdvardas, Rìcardas)³¹, Vìtgardas 1: vit- (< Vìtas) és gard- (vö. Aĩgardas).

²⁶ A rit- tő közszói eredetű is lehet — a litván rytàs, v. Rýtis átalakított formája. A jövevény rit- eredetet a Rità keresztnév népszerűsége magyarázza.

²⁷ A Sáimonas a Sìmonas angol keresztnév litván nyelvben adaptált alakja. Z. Zinkevičius (2008: 131) a Saĩmantas személynévre hivatkozva sai- tövet különít el, de az adatok hiánya miatt ezt a személynevet nem sikerült azonosítani; ha új névről van szó, feltehető, hogy szintén a Sáimonas keresztnév átalakításával jöhetett létre.

²⁸ E név si- töve az sy- torzult alakjának tekinthető, vö. Sýmantė.

²⁹ Nors Z. Zinkevičius (2008: 152) ir skiria kamieną tum-, tačiau prie šio kamieno teikiamas asmenvardis yra kilęs iš pavardės, kurios pamatas, atrodo, yra apeliatyvas (LPŽ II 1082) ir todėl nelaikytinas įprastu.

³⁰ Az ald- tő a litván Áldas névvel is kapcsolatba hozható, vö. Aldõnas, de az ald- új név második tövében elfoglalt helyzete miatt meggyőzőbbnek tűnik az idegen eredetű személynevekkel való kapcsolat.

³¹ A gard-, vard- második tő részeként megjelenő -ard- (vö. Eĩgardas, Gẽdvardas) kapcsolata kétségesnek tűnik, mivel az ilyen tövű litván személynevek jóval ritkábbak az idegen eredetű neveknél (lásd www.vardai.vlkk.lt).

Straipsniai / Articles

93

DAIVA SINKEVIČIŪTĖ

Az idegen eredetű töveket tartalmazó új kéttövű személynevek a leggyakoribbak az összes név között. Ez azt mutatja, hogy az új nevek alkotásakor a tövek jelentése nem fontos. Mivel az új elemeket széles körben ismert idegen eredetű nevekkel hozták összefüggésbe, az új névelem létrejöttének egyik oka a vele megnevezett személy ismertsége. A nevekben ismétlődtek az idegen eredetű névelemek: ag-, ak-, ed-, el-, kris-, krist-, mat-, red- és sim-; ebből arra lehet következtetni, hogy az új személynevek állandó elemeivé válnak.

Az új nevek első tövei között található a legtöbb idegen eredetű névelem (55-ből 42). Tehát e csoport nevei többnyire idegen eredetű új elemmel kezdődnek. A legtöbb első tő idegen eredetű nevek első nyílt szótagjából (lásd Adà, Brigità, Deĩnas, Edità, Egìdija, Èlas, Ìnas, Mãtas, Nèdas, Neĩlas, Rèdas, Redà, Ridà, Rikárda, Risà, Rità, Simà, Tìtas, Tòma, Tùmas, Vìtas) vagy zárt szótagjából (lásd Ĩnga, Ròksė), valamint a második szótag első mássalhangzójából keletkezett. Úgy tűnik, hogy ezt a tőszerkezetet az alapul szolgáló név határozta meg: a kiinduló név második szótagjának egyelemű kezdőhangja van a leggyakrabban. Ez az alap azonban akkor is jellemző, ha a második szótag kezdőhangja kételemű (lásd Ãgnė, Akvilė, Ĩgnas, Jùstė, Kristijõnas). Tehát amikor egy idegen eredetű név tővé válik, alapjául többnyire az első szótag és a következő szótag első mássalhangzója szolgál, a második szótag szerkezetétől és az első szótag nyíltságától függetlenül.

Az első just- és krist- tövek szintén megerősítik ezt az állítást, mert a Jùstautė, Kristautas nevekben (a Kristmantas kivételével) az első tő utolsó záróhangja a második szótag első mássalhangzójához hasonult. Másrészt a szokásos Jùstautė, Kristautas név második töve az első tő kezdőmássalhangzójához is igazodhatott.

Más első tövek alapja idegen eredetű nevek első nyílt szótagja (vö. džei-, la-, o-, sai-) vagy első két szótagja (vö. leo-). Ez azt mutatja, hogy az alap egy részének új személynévbe való átvételekor annak első szótagi kezdőhangja és magánhangzója a legfontosabb.

A második tő helyén álló ritkább névelemek névvégződésekből származnak. Különböző nevekben való ismétlődésük, valamint az azonos szokásos tövekkel alkotott több névelem-kombináció alapján arra lehet következtetni, hogy a névvégződések állandó névrészekké válnak: -gridas, -landas, -mandas és -vita32. Más végződési elemek, az -aldas, -rentas ritkák, de ezekből is látszik, hogy az új elemek rendszerint az őket tartalmazó néhány személynév ismertsége miatt keletkeznek (lásd Floreñtas, Laureĩtas és Romuáldas, Renáldas). Tehát a kéttövű nevek második elemi helyén változások történnek — itt is megjelennek új elemek, amelyek leggyakrabban idegen eredetű nevek végződései.

32 Ide sorolható valószínűleg az Almándė keresztnév is.

94

Acta Linguistica Lithuanica LXXIII

Nauji dvikamieniai asmenvardžiai 1991–2010 m.

Lietuvos vardyne

6.

KÉT ÚJ TŐBŐL ALKOTOTT KÉTTAGÚ SZEMÉLYNEVEK

Litvánia gyermeknévanyagában olyan személyneveket is találtak, amelyek két új tőből állnak. Mindkét tag közszavakból, rövidült alakokból vagy idegen eredetű nevekből keletkezett, és tőként nem szerepel az LVKŽ-ben, az LPŽ kéttagú onimáiban vagy Z. Zinkevičius (2008: 73–169) szokásos tőinek jegyzékében, továbbá 1990-ig (azt is beleértve) nem alkotott ilyen tőkombinációt egyetlen névben sem.

Így az 1991–2010 közötti gyermeknévanyagban a következő, két új tőből alkotott kéttagú személyneveket találták:

Egvitas 1: eg- (< Ėgis, Egidijus) és -vitas (< Jovitas) vagy vit- (< Vitas),

Deisvinà 1: deis- (< (?) Deižė (GVL 110)) és -vina (< Malvinà, Alvinà)33,

Gaivándas 1: gaiv- (< gaivùs, továbbá Gaivỹs, Gaĩvilas) és -andas (< Armándas, Rolándas),

Jolovìtà 1: jol- (< Jòlė, Jolánta, Jolità) és -vita (< Jovità, Rosovità) vagy vit- (< Vitá)34,

Jorėstas 5: jor- (< Jõris) és -estas (< Ernėstas, Orėstas),

Jormándas 1: jor- (lásd: Jorėstas↑) és -mandas (< Amándas, Armándas) vagy mand- (< Mándas, Armándas)35,

Jùstvitas 1: just- (< Jùstas, Justìnas) és -vitas vagy vit- (lásd: Egvitas↑),

Jusuvità 1: jus- (< Jùstė, Justinà)36 és -vita vagy vit- (lásd: Jolovità↑),

Regvitas 2: reg- (< Rėgis, Regimantas) és -vitas vagy vit- (lásd: Egvitas↑),

Sõdautas 1: sod- (< sõdas) és -autas (< Gýtautas, Výtautas)37.

E nevek első tövei közszói eredetűek (gaiv-, jor-, sod-), illetve idegen nevek eredetűek (eg-, deis-, jol-, jus-, just-, reg-). Az utóbbi tagok gyakoribb előfordulása azt igazolja, hogy az új neveket többnyire idegen eredetű tagokkal kezdik. Az eg-, jor-, jus- és just- tagok ezekben, valamint az egy új tőből álló nevekben is ismétlődtek, ami arra utal, hogy szintén az új nevek állandósuló alkotóelemeivé válnak.

33 A vin- tag a litván kéttagú nevek tövének is tekinthető (vö. Eisvinà, Eivinà), az idegen eredetű nevekkel való kapcsolat azonban meggyőzőbb, mivel ezek a nevek gyakoribbak a litván névanyagban.

34 A vit- tőről lásd a 18. lábjegyzetet.

35 A mand- tőelemre vonatkozóan lásd a 15. lábjegyzetet.

36 A jus- tőelemre vonatkozóan lásd a 22. lábjegyzetet.

37 Az LVKŽ szerzői a -autas elemet a Gedáutas, Výtautas nevekben képzőnek nevezik, valószínűleg Pranas Skardžius (1996: 365) nyomán, noha az új litván nevekben a -autas elem a kéttagú nevek második, gyakori taut- tőelemének egy részéből is eredhetett, amelyet végződésként értelmeztek.

Straipsniai / Articles

95

DAIVA SINKEVIČIŪTĖ

A just- kivételével az összes tőelem az első szótagból és a második szótag első mássalhangzójából jött létre. Ez megerősítette azt a már megfogalmazott feltevést, hogy az új összetevővé váló névkezdet rendszerint az első szótagot és a következő szótag kezdetét foglalja magában.

E névcsoport második eleme többnyire idegen eredetű nevek végződéseiből származik (lásd: -andas, -estas, -mandas, -vina, -vita, -vitas), emellett előfordult egy őshonos eredetű kéttagú nevek végződése is (lásd: -autas). Ismétlődésük miatt a -estas, -mandas, -vita és -vitas elemek az új nevek állandó részeinek tekinthetők, ami azt a korábbi feltevést is alátámasztja, hogy a második tőelem helyére leggyakrabban idegen eredetű végződések kerülnek.

7. A HAGYOMÁNYOS TŐELEMEK HASZNÁLATÁNAK TENDENCIÁI AZ ÚJ KÉTTAGÚ NEVEKBEN

Az új tőelemeket tartalmazó nevek alkotásakor a személynév végződése hagyományosabb marad, mivel a hagyományos tőelemek többnyire második összetevőként szerepelnek. Ezek három- vagy négytagú szerkezetűek, ám az új elemek mindhárom csoportjából származó összetevőket tartalmazó nevek rendszerint csak hagyományos, háromtagú tőelemekkel jönnek létre. Ez a hagyományos háromtagú tőelemek sokoldalúságát mutatja.

A nevekben leggyakrabban a mant- második tőelem ismétlődött; ez a férfi- és női nevek körében egyaránt dominált a többi tőelemhez képest (12, illetve 11 különböző személynévben). A mant- elterjedtsége azzal magyarázható, hogy az ezt tartalmazó kéttagú nevek — Eimantas, Deimantė, Dōrmantas, Žygimantas — gyakoriak voltak a vizsgált időszakban³⁸, valamint hogy népszerű volt a Mantas rövid alak, amely 1991–2010 között a második leggyakoribb litván személynév volt³⁹. Így a hagyományos tőelemek új nevek összetevőiként való használatában is fontos szerepet játszik az alapalakok gyakorisága.

A többi második tőelem ritkább: a vyd- elemmel 8, a vil- elemmel 7, a min- és a vid- elemmel egyenként 6, a mil- és a taut- elemmel egyenként 4, míg a mint- elemmel 3 új, különálló kéttagú név jött létre. A vil- és min- tőelemekkel gyakrabban női, a vyd- és vid- elemekkel valamivel több férfinév jött létre, míg a mil- és mint- tőelemek csak női nevekben jellemzők. Feltehető, hogy a tőelemek nevekben való elterjedtsége szintén az ezeket a tőelemeket tartalmazó kéttagú férfi- és női nevek gyakoriságától függ.

A hagyományos első névi tőelemek száma kisebb, és az új személynevekben gyakran nem ismétlődnek: a különböző nevekben kétszer fordul elő az al-, do- tőelem,

38 E tőelemet tartalmazó egyelemű nevek az 1991–2010 közötti időszak leggyakoribb neveinek százfős listájában szerepelnek (Eimantu 3357, Dōmantu 2961, Žygimantu 2205 fiút neveztek el, Deimante pedig 4773 lányt).

39 Ezt az egyelemű nevet több mint 10 100 fiúnak adták.

96

Acta Linguistica Lithuanica LXXIII

Nauji dvikamieniai asmenvardžiai 1991–2010 m. Lietuvos vardyne

min- és rai-, a többi pedig csak egyszer fordul elő. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy ezek az első tövek a másodikaknál ritkábban ismétlődnek a hagyományos kételemű nevekben is.

A hagyományos nevek első tövei lehetnek két-, három- és négyelemű szerkezetűek, utóbbiak azonban ritkák. A gyakoribb két- és háromelemű tövekből kitűnik, hogy a mássalhangzóval kezdődő új második elemek nyílt és zárt első tövekhez egyaránt kapcsolódnak; tehát amikor egy hagyományos tő új névben jelenik meg, fontos megőrizni annak egységét.

8. ÖSSZEFOGLALÁS

Az 1991–2010 közötti időszak litván gyermeknevei azt mutatják, hogy a történeti személynevekben megfigyelt új elemek behatoltak a litván kételemű nevekbe, és az új nevek alkotása a korábbi évszázadok kételemű neveinek megújítását folytatja. Az új elemek többnyire idegen eredetű nevek, ritkábban köznevek vagy kételemű személynevek rövidülései. Az idegen eredetű alapok ilyen gyakorisága azt mutatja, hogy a névalkotás során az elemek jelentése nem fontos.

Egyes elemek különböző nevekben ismétlődtek, és többször ugyanazokkal a hagyományos tövekkel kapcsolódtak össze. Ezért úgy vélik, hogy ezek az elemek az új kételemű nevek állandó részeivé váltak. Ezek a tövek köznévi eredetűek (aus-, jaus-, jor-, ras-, rut-, vild-), rövidülésekből származnak (kėst-, mind-), illetve idegen eredetűek (ag-, ak-, ed-, eg-, el-, jus-, just-, kris-, krist-, mat-, red-, sim-, valamint -estas, -gridas, -landas, -mandas, -vita(s)). Ezekből látható, hogy az új tő kialakulásának fő feltétele az azt tartalmazó személynevek ismertsége; kivételt képeznek a jaus-, vild- tövek, amelyek, úgy tűnik, köznevek szemantikája révén terjedtek el.

Az új elemek gyakrabban a kételemű nevek első tövei. Leggyakoribb alapjuk a nyílt vagy zárt első szótag és a második szótag első mássalhangzója. Így a nevek új kezdő elemeivé rendszerint az alap azon részei válnak, amelyek túlnyúlnak az első szótagon, az új elem szerkezete pedig nem függ az alapszó első szótagjának zártságától. Az új nyílt első tövek azt mutatják, hogy amikor egy kételemű személynév átveszi az alap kezdetét, annak első szótagi kezdő- és középső hangja a legfontosabb.

A ritkább új második elemek kétfélék: szavak kezdetéből vagy más nevek végződéseiből erednek. A szavak kezdetéből kialakult második elemek rendszerint ugyanabból az alapból származnak, mint az elsők. A más nevek végződéseiből eredő elemek kizárólag a második elem pozícióját foglalják el, és többnyire idegen eredetű nevek végződéseiből alakulnak. Mindazonáltal az ilyen alapként szolgáló kételemű névelem, az -autas, megerősítette, hogy új elem megjelenésekor fontos az azt tartalmazó személynevek ismertsége, míg a nevek eredete és alapjuk jelentése nem fontos.

Straipsniai / Articles

97

DAIVA SINKEVIČIŪTĖ

A személynevek alkotásakor a hagyományos töveket – amelyek gyakrabban második elemként szerepelnek – olykor új első elemekhez illesztették: erre utal, hogy az új első elem szóvége megegyezik a hagyományos elem kezdőhangjával. A hagyományos második tövek három- és négyeleműek, de az összes tárgyalt eredetcsoportba tartozó új töveket tartalmazó nevek legnagyobb része háromelemű tövekkel jön létre, ami azok sokoldalúságát mutatja. A mant- népszerűsége alapján az új nevekben feltételezhető, hogy a hagyományos elemek gyakorisága az új nevekben is az alapul szolgáló kételemű nevek népszerűségétől függ. A hagyományos első tövek ritkábban fordultak elő, és az új nevekben nem ismétlődtek olyan gyakran, mint a második tövek. Ez azt mutatja, hogy azokban a kételemű nevekben sem gyakoriak, amelyekből átvették őket.

LITERATŪRA

Bach Adolf 1952: Die deutschen Personennamen I(1). Heidelberg: Quelle & Meyer.

DFN – Hanks Patrick, Hodges Flavia 1995: A Dictionary of First Names. Oxford, New York: Oxford University Press.

GVL – Kohlheim Rosa, Kohlheim Volker 2007: Das große Vornamenlexikon. Mannheim, Leipzig, Wien, Zürich: Dudenverlag.

LPŽ: Lietuvių pavardžių žodynas 1–2, red. Aleksandras Vanagas. Vilnius: Mokslas, 1985–1989.

LVKŽ – Kuzavinis Kazys, Savukynas Bronys 2003: Lietuvių vardų kilmės žodynas. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.

Maciejauskienė Vitalija 1973: Naujosios dvikamienės lietuvių pavardės su asmenvardinių sandu. – Lietuvos TSR Mokslų akademijos darbai, A serija, 1(42), 177–181.

Maciejauskienė Vitalija 1998: Lietuvių vardyno raidos polinkiai. – Kalbos kultūra 71, 33–42.

Piliečių vardų sąvadas. Prieiga internete: www.vardai.vlkk.lt (žiūrėta 2015 04 20).

Sinkevičiūtė Daiva 2009: Pastabos dėl žemaičių trumpinių kilmės pavardžių, kilusių iš avd. Gedrimas. – Baltistica 44(2), 347–353.

Sinkevičiūtė Daiva 2010: (rec.) Zigmas Zinkevičius, Lietuvių asmenvardžiai, Vilnius: LKI leidykla, 2008. – Baltistica 45(1), 145–151.

Sinkevičiūtė Daiva 2011: Nauji 2007–2010 m. lietuviškos kilmės vaikų vardai ir jų davimo polinkiai. – Kalbos kultūra 84, 214–229.

Sinkevičiūtė Daiva 2013: Dėl nesutrumpėjusių dvikamienių asmenvardžių kamieno gaud- variantų lietuvių kalboje. – Baltistica 48(1), 119–128.

98

Acta Linguistica Lithuanica LXXIII

Nauji dvikamieniai asmenvardžiai 1991–2010 m. Lietuvos vardyne

Sinkevičiūtė Daiva 2014: Dvikamienių vardų su kamienu vaid- bruožai lietuvių kalboje. – Baltistica 48(1), 163–175.

Sinkevičiūtė Daiva, Griniūtė Vaida 2014: Ispaniški vardai Lietuvos vardyne 1991–2010 m. – Bendrinė kalba 87, 1–17. Prieiga internete: http://www.bendrinekalba.lt/index.php?skiltis=naujausias (žiūrėta 2015 04 20).

Sinkevičiūtė Daiva, Račickaja Veslava 2014: Lietuvių dvikamienių vardų kilmes asmenvardžiai ir jų kamienų užrašymo ypatybės Vilniaus naujųjų miestiečių ir laiduotojų 1661–1795 m. sąraše. – Archivum Lithuanicum 16, 295–322.

Skardžius Pranas 1996: Rinktiniai raštai 1. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla.

Superanskaja 1988: Суперанская Александра Васильевна, К проблеме типологии антропонимических основ. – Ономастика. Типология. Стратиграфия. Москва: Наука, 44–52.

Zinkevičius Zigmas 1977: Lietuvių antroponimika. Vilniaus lietuvių asmenvardžiai XVII a. pradžioje. Vilnius: Mokslas.

Zinkevičius Zigmas 2005: Krikščionybės ištakos Lietuvoje: Rytų krikščionybė vardyno duomenimis. Vilnius: Katalikų akademija.

Zinkevičiaus Zigmas 2008: Lietuvių asmenvardžiai. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

New Compound Proper Names of the Period 1991–2010 in the Lithuanian Onomasticon

SUMMARY

The names given to children during the period 1991–2010 make it clear that new compound proper names are being constantly created in Lithuania. Most new members are of foreign origin, whereas those originating from appellatives or from hypocoristic names are rarer. This fact shows that the main factor at work is the popularity of a given name rather than the meaning of lexemes. The stems aus-, jaus-, jor-, ras-, rut-, vild- (of appellative origin), kest-, mind- (of hypocoristic origin), ag-, ak-, ed-, eg-, el-, jus-, just-, kris-, krist-, mat-, red-, sim- bei -estas, -gridas, -landas, -mandas, -vita(s) (of foreign origin) have become stable members of the Lithuanian stock of proper names. New members usually occur as the first member of compound names which implies that a higher number of compound names begin with new components. The most common base of the new first components

Straipsniai / Articles

99

DAIVA SINKEVIČIŪTĖ

is the first syllable and the first consonant of the second syllable, which shows that in the creation of new components its meaningful part surpasses the limits of the syllable. As the second member we have two possibilities: the beginning or the end of a proper name. In this case new members also originated as a consequence of the popularity of a given proper name. Traditional components are usually found as the second member of compound names. They can consist of either three or four phonemes, but compound names whose first member belongs to any of the above mentioned three possible origins are found only with second members consisting of three phonemes. The high frequency of the member mant- shows that the success of traditional components is also dependent on the popularity of a given compound proper name.

Įteikta 2015 m. liepos 15 d.

DAIVA SINKEVIČIŪTĖ

Baltistikos katedra, Vilniaus universitetas

Universiteto g. 5, LT-01513 Vilnius, Lietuva

[email protected]

100

Acta Linguistica Lithuanica LXXIII

Document details