LIUDMYLA NAUMENKO

A Filológiai Intézet, Tarasz Sevcsenko Kijevi Nemzeti Egyetem

Kutatási területek: nyelvészeti konceptológia, diskurzuselemzés, lexikai szemantika, üzleti kommunikáció, fordításelmélet, nyelvpedagógia. orcid.org/0000–0002–4325–1673

LILIIA BILAS

A Filológiai Intézet, Tarasz Sevcsenko Kijevi Nemzeti Egyetem

Kutatási területek: amerikai és brit országismeret, kultúraközi kommunikáció, az angol nyelv tanításának módszertana. orcid.org/0000–0002–5514–9799

VIRA PONOMAROVA

A Filológiai Intézet, Tarasz Sevcsenko Kijevi Nemzeti Egyetem

Kutatási területek: elméleti fonetika, az idegen nyelvek tanításának módszertana, CAT az angol nyelv oktatásában. orcid.org/0000–0003–1880–4691

DOI: https://doi.org/10.35321/al182–03

AZ „AUSSIE” LEXIKAI-SZEMANTIKAI CSOPORT A KORTÁRS AUSZTRÁL SZLENGBEN

Az „Aussie” lexikai-szemantikai csoportja a kortárs ausztrál szlengben

52

Acta Linguistica Lithuanica LXXXII

The Lexical–Semantic Group ‘Aussie’ in Contemporary Australian Slang

ABSZTRAKT

A tanulmány célja az „Aussie” lexikai-szemantikai csoportjának vizsgálata a kortárs ausztrál szlengben (más néven strine). A tanulmány feladatai közé tartozik az Aussie lexéma szemantikai szerkezetének és LSV-i közötti kapcsolatoknak a meghatározása, az „Aussie” LSG-jének és szinonimasorainak rekonstruálása, lexikográfiai és internetes forrásokban való megjelenésének feltárása, valamint LSV-i szinonimasorai tagjainak lexikai-szemantikai és stilisztikai elemzése. A kutatás megállapította, hogy az Aussie lexémának az ausztrál szlengben négy jelentése van: az alapjelentés: „Ausztrália” (az alapvető széma: „ország”), a származékos jelentések pedig: „egy ausztrál” / „az ausztrálok” (az alapvető széma: „lakos(ok)”), „ausztrál angol” (az alapvető széma: „nyelv”), „ausztrál dollár” (az alapvető széma: „pénz”). Az alap- és a származékos jelentések a „rész–egész” lexikai-szemantikai kapcsolatban állnak. Mindegyik jelentés (LSV) szlenges megnevezésekből – szavakból és szókapcsolatokból – álló szinonimasort alkot a következő számszerű megoszlásban: „Ausztrália” – 13, „egy ausztrál” – 170, „ausztrál angol” – 4, „ausztrál dollár” – 45 lexikai egység. A szinonimák lexikai-szemantikai és stilisztikai elemzése feltárta: a) képzésük módjait: affixáció, szóösszetétel vagy ezek kombinációja, csonkítás, rövidítés, hipokorisztikus rövidítés, szóvegyülés, ismétlés; b) a megnevezési folyamatokat: körülírás, metaforikus vagy metonimikus átvitel, antonomázia, alliteráció, asszonancia, hangutánzás, rímelés, ablaut / gradáció, allúzió; c) a létrehozásukat elősegítő szemantikai jegyeket: szín, méret, anyag, funkció, megjelenés, társadalmi státusz, hely, éghajlat, időtöltés, érzés.

KULCSSZAVAK: Aussie, ausztrál szleng, lexikai-szemantikai csoport (LSG), lexikai-szemantikai variáns (LSV), szinonimasor.

ANNOTÁCIÓ

A tanulmány célja az „Aussie” lexikai-szemantikai csoportjának vizsgálata a kortárs ausztrál szlengben (más néven „strine”, azaz az angol nyelv ausztrál változatában). A tanulmány feladata az „Aussie” lexéma szemantikai szerkezetének és LSV-i (lexikai-szemantikai variánsai) közötti kapcsolatainak meghatározása, az „Aussie” lexikai-szemantikai csoportjának (LSG) és szinonimasorainak rekonstruálása, megjelenésének feltárása lexikográfiai és internetes forrásokban, valamint LSV-i szinonimasorai tagjainak lexikai-szemantikai és stilisztikai elemzése. A kutatás megállapította, hogy az „Aussie” lexémának az ausztrál szlengben négy jelentése van: az alapjelentés: „Ausztrália” (az alapvető széma: „ország”), a származékos jelentések pedig: „ausztrál” / „ausztrálok” (az alapvető széma: „lakos(ok)”), „ausztrál angol” (az alapvető széma: „nyelv”) és „ausztrál dollár” (az alapvető széma: „pénz”). Az alap- és a származékos jelentések a „rész–egész” lexikai-szemantikai viszonyban állnak. Minden jelentés (LSV) szlenges megnevezésekből – szavakból és szókapcsolatokból – álló szinonimasort alkot a következő számszerű megoszlásban: „Ausztrália” – 13, „ausztrál” – 170, „ausztrál angol” – 3, „ausztrál dollár” – 45. A szinonimák lexikai-szemantikai és stilisztikai elemzése feltárta: a) képzésük módjait – affixáció, szóösszetétel, rövidítés, betűszó, hipokorisztikus rövidítés, szóvegyülés, (meg)ismétlés;

Straipsniai / Articles

53

LIUDMYLA NAUMENKO, LILIIA BILAS, VIRA PONOMAROVA

b) a megnevezési folyamatokat – körülírás, metaforikus vagy metonimikus átvitel, antonomázia, alliteráció, asszonancia, hangutánzás, rím, ablaut / gradáció, allúzió; c) a létrehozásukat elősegítő szemantikai jegyeket – szín, méret, anyag, funkció, megjelenés, társadalmi helyzet, hely, éghajlat, időtöltés, érzés.

KULCSSZAVAK: Aussie, ausztrál szleng, lexikai-szemantikai csoport, lexikai-szemantikai variáns, szinonimasor.

1. BEVEZETÉS

Az angol nyelvet hosszú időn át egyetlen formájában tanulmányozták – a BBC-angol vagy brit Received Pronunciation (RP) formájában; másik elnevezése „a királynő angolja”. Amikor a 20^th. század vége és a 21^st. század eleje táján az internet, a mobiltelefonok, a műholdas kommunikáció és más elektronikus eszközök révén személyesebbé váltak a kapcsolatok, az angol társadalmi változatai mind a hétköznapi emberek, mind a tudósok figyelmét felkeltették. A fent említett kapcsolatokat sok esetben egyrészt a világ globalizációja felé mutató általános tendencia, másrészt pedig a regionális beszéd helyi sajátosságai iránti őszinte érdeklődés határozza meg.

Az ausztrál angollal foglalkozó kutatók között megemlíthetők J. R. L. Bernard (1969), K. Burridge és J. G. Mulder (1999), P. Collins (2012), F. Cox (2006), D. Moore (2008) és mások munkái. Az ukrán kutatók közül érdemes kiemelni L. Bilas (2017) és V. Parashchuk (2014) hozzájárulását. Bár a szerzők különböző nézőpontokból – fonológiai, stilisztikai, szociolingvisztikai, történeti stb. szempontból – vizsgálják az ausztrál angolt, elsődleges figyelmünket azoknak a publikációknak szenteljük, amelyek annak nem standard, mindennapi, köznyelvi és szlenges rétegeit világítják meg.

A tanulmány célja az „Aussie” lexikai-szemantikai csoportjának vizsgálata a kortárs ausztrál szlengben. A kutatás feladatai az Aussie lexéma szemantikai szerkezetének és LSV-i közötti kapcsolatoknak a meghatározása, az „Aussie” LSG-jének és szinonimasorainak rekonstruálása, lexikográfiai és internetes forrásokban való megjelenésének feltárása, valamint LSV-i szinonimasorai tagjainak lexikai-szemantikai és stilisztikai elemzése.

2. A TANULMÁNY TÁRGYALÁSA

2.1. Előzetes megfigyelések

Az ausztrál angol (AuE, AusE, AusEng, en-AU) a nyelv viszonylag új változata (az első brit gyarmatot 1788-ban alapították New

54

Acta Linguistica Lithuanica LXXXII

The Lexical–Semantic Group ‘Aussie’ in Contemporary Australian Slang

Dél-Wales ausztráliai tartományában), amely a mára eltűnt angol nyelvből, a skót és ír dialektusokból, a cockney szlengből, valamint az őslakosok és a kontinens lakói által oda hozott egyéb nyelvekből alakult ki (Moore, 2008). Az ausztrál angol a fehér telepesek második nemzedékének koine-jaként kezdődött. J. Bernard „proto-broadnak” nevezi, amely az 1850–80-as években Nagy-Britanniából érkező nagyszabású bevándorlási hullám nyomán három azonosítható akcentusra vált szét: Broad, General és Cultivated (Bernard 1969). Ahogyan az ATMC Social Portal írja, a general akcentus az Ausztráliában beszélt angol leggyakoribb típusa; a broad akcentust általában szélsőségesebbnek írják le (és a munkásosztály beszédéhez társítják); a cultivated akcentus presztízsváltozat, amely valamivel közelebb áll a brit RP-hez (bár az utóbbi tényleges beszélői kisebbségben vannak) (3TAA 2018).

Az ausztrál fonetikus, Felicity Cox szerint az AusE jelenleg három csoportot foglal magában a szavak kiejtésének módja alapján: Standard AusE, varieties of aboriginal English, ethnocultural AusE dialects (Cox 2006: 10). Az ausztrál angol helyzetét korábban három kategória szerint határozták meg: regionális ausztrál dialektus, a standard angol változata, az ausztrál kontinens önálló nemzeti nyelve (3TAADB 2011).

Napjainkban az ausztrálok saját, terjedelmes szókészletet használnak, amely bizonyos alnyelvekre vagy nyelvi rétegekre különül. Ez a szókészlet számos, brit és ír elítéltek által beszélt szót kölcsönzött, amelyek jelentése ma eltérő: bush – „vidéki terület”, mate – „barát” (brit angolban „házastárs”), paddock – „mező” (brit angolban „kis, állatok számára elkerített terület”), station – „szarvasmarha- vagy juhtenyésztő gazdaság”, to tie up – „a rúdhoz kötözni” stb. Néhány más kölcsönszó egyedinek tekinthető: bluey, dinkum, brumby, damper, sheila, swagman, koori, jackaroo, alcheringa, bunyip, yowie, bind-eya, coolibah, joey, jumbuck, kangaroo, quokka, wallaby, yabby, billabong, bombora, gilgai, boomerang, didgeridoo, yidaki, cooee, yakka, bogey, boots n’all – a nyomtatott meghatározásokkal és kifejezésekkel együtt.

Emellett az ausztráloknak saját színes köznyelvük is van, az strine, amely a korai elítéltek cockney szlengjéből és ír dialektusából ered, és

Straipsniai / Articles

55

LIUDMYLA NAUMENKO, LILIIA BILAS, VIRA PONOMAROVA

a flash language nevet kapta. Ez a lázadó szubkultúra informális, humoros és metaforikus alnyelve, amely az ország eredetiségét tükrözi. Ausztrália legnagyobb kreatív terméke: lehet ironikus és önironikus, de durva, közönséges és kegyetlen is (Hampshire 2010). Az ausztrál szleng, amelyet „főként beszélt nyelvben használt informális nyelvként vagy sajátos szavakként” határoznak meg (100ASWP 2020), tele van rövidítésekkel, káromkodásokkal és vulgáris kifejezésekkel, például: arvo (az afternoon helyett), Aussie (az Australia or an Australian helyett), ABC (az an Australian born Chinese helyett), barbie (az a barbecue helyett), doco (a dokumentum helyett), footy, footie (a football helyett), smoko (a smoking helyett), telly (a a television helyett), G’day, gidday (a Good day helyett), BYO (a bring your own helyett), vagyis „az embereknek magukkal kell hozniuk saját italukat, ételüket vagy desszertjüket” (AS); white maggot (egy an Australian football player, pejoratív megnevezése), wog (egy a person of Mediteranean or Middle Eastern descent megnevezése, ma kevésbé pejoratív, de továbbra is sértő) (TBGAS 2004: 120); prawn (egy a fool person, abusive megnevezése) (MOAWI); piss (a beer helyett), piss up (egy a party helyett), pissed as a newt (a drunk helyett), a piece of piss (egy an easy talk helyett) (UASD 2011: 46). Az utóbbi megnevezések vulgáris és durva konnotációkat hordoznak.

Az Encyclopedia Britannica című műben D. W. Maurer a „szleng” fogalmát a következőképpen határozza meg: „nem konvencionális szavak vagy kifejezések, amelyek valami újat, vagy valami régit új módon fejeznek ki. Színes metaforái általában a tisztesség és a tekintély ellen irányulnak, és ez a tömör, olykor szellemes, gyakran szemtelen társadalomkritika adja a szleng jellegzetes ízét” (Maurer 2020). Ezek a szavak megfelelnek a szleng ukrán kutató, Lesia Stavyts’ka által adott meghatározásának: „A szleng nagyszámú ember kommunikációs nyelvi közege, amelyet a társadalom kifejezetten nem hivatalosnak, mindennaposnak és bizalmasnak értékel” (Stavyts’ka 2005: 24). J. Hunter, az The True Blue Guide to Australian Slang szerkesztője megjegyzi: „Az ausztrálokat informalitásukról és laza természetükről ismerik, ez pedig tükröződik színes és mulatságos szlengjük bőkezű használatában” (TBGAS 2004). Az ausztrálok nyelvi viselkedése meglehetősen liberális: vicceket és metaforákat, rímeket, káromkodásokat, diszfemizmusokat, szexuális célzásokat és sajátos tulajdonságokat kifejező szavakat használnak. Az Aussie-szleng egy olyan ország alkalmi, informális, köznyelvi beszédévé vált, amely nagyra értékeli a helyzetidegen szellemességet, a humort, az iróniát és az öniróniát. Az olyan kifejezések, mint a budgie smugglers („férfi fürdőruha”), dingo’s breakfast („egyáltalán nincs reggeli”), ducks on the pond („nők érkeznek”) (ASDKN 2018), az őshonos ausztrálok mindennapi kommunikációjának jellegzetes elemeivé váltak.

2.2. Módszertan

A kutatás módszertana J. R. L. Bernard (1969) ausztrál lexikológus és Felicity Cox (2006) fonetikus munkáin alapul, amelyek az AusE regionális és helyi változataival, vagyis kiejtési változataival és lexikai-szemantikai differenciálódásával foglalkoznak.

56

Acta Linguistica Lithuanica LXXXII

The Lexical–Semantic Group ‘Aussie’ in Contemporary Australian Slang

Ezért a kutatás az ausztrál szlengre mint szociolingvisztikai jelenségre összpontosít. Az alkalmazott módszertan magában foglalja a szómeghatározások módszerét és a szlengszavak különböző lexikográfiai és internetes forrásokban szereplő jelentéseinek összehasonlítását, az Aussie lexéma komponenselemzését, valamint az LSV-k szinonimasorai tagjainak lexikai-szemantikai és stilisztikai elemzését. A kutatás elméleti hátterét a nyelv, illetve konkrétan az ausztrál szleng rendszerszerű szerveződésének általánosan elfogadott gondolata adja. E szemlélet előfeltevése egyrészt Ferdinand de Saussure nyelv mint kapcsolatok hierarchikus rendszere elméletén alapul: „A nyelvben minden kapcsolatokon alapul” (Saussure 1916: 122) – lineáris / szintagmatikus, paradigmatikus, asszociatív, oppozíciós, azonos, ekvivalens, hasonló, komplementer, kontrasztív, inklúziós / exklúziós, ok–eredmény, hiponima–hiperonima stb.; másrészt a nyelvi szókincs lexikai-szemantikai mezőkben (LSF), lexikai-szemantikai csoportokban (LSG), szinonimasorokban (SR), tematikus csoportokban (TG) stb. megvalósuló rendszerszerű-strukturális szerveződésén (Levytskiy 2012: 271).

A szavak lexikai-szemantikai csoportján „a közös szemantikai mag alapján létrejött, különböző szerkezetű egységek halmazát értjük, amely meghatározza elemeinek függését és kapcsolatait mint a nyelvi rendszer egységeit” (Krekhno 2005: 25). L. M. Vasiliev szerint a lexikai-szemantikai csoport „legalább egy lexikai paradigmatikus széma által egyesített szavak (lexémák) osztálya” (Vasiliev 1971: 109).

A neves ukrán kutató, V. V. Levytskiy hét differenciális kritériumot javasol az LSG más lexikai mikrorendszerektől való megkülönböztetésére: 1) a lexikai kapcsolatok nyelvi / nyelven kívüli meghatározottsága; 2) a strukturális kapcsolatok típusa (kommutáció / helyettesítés) a mikrorendszer keretében; 3) a csoport elnevezésének típusa és helye; 4) az anyagi / eszmei denotátum; 5) a valóság megnevezett tárgyainak diszkrétsége / nem diszkrét volta; 6) a csoport terjedelme; 7) a csoport konfigurációja (egy-, két- vagy háromdimenziós) (Levytskiy 2012: 269–283).

Az első két kritérium szerint az LSG olyan mikrorendszer, amelynek a valóság tárgyaival fennálló kapcsolatai nem relevánsak, ezért lexikájának elrendezése nyelvek közötti kapcsolatok alapján történik – szinonim és antonim kapcsolatok révén egyaránt. A többi kritérium szerint az LSG olyan szavakat foglal magában, amelyek anyagi és eszmei tárgyakat egyaránt megneveznek, továbbá absztrakt és konkrét jelentésű szavakat; a lexikai domináns a csoport egyik szava; a csoport elemei kommutációs és helyettesítési viszonyban állnak; a csoport legalább több tagból áll, és kétdimenziós konfigurációval rendelkezik.

Straipsniai / Articles

57

LIUDMYLA NAUMENKO, LILIIA BILAS, VIRA PONOMAROVA

Ahogyan A. A. Ufimtseva orosz lexikológus megállapítja, „egy LSG alapja egy szó <...> a többi szótári egységgel fennálló változatos és összetett kapcsolataiban” (Ufimtseva 2002: 4). Ez az alapvető szó (más néven name vagy semantic dominant) poliszém lexéma. Minden lexikai-szemantikai variánsa szinonimasort alkot az ehhez az LSG-hez tartozó más szavakkal. Így egy LSG szemantikai dominánsának lexikai-szemantikai szerkezete V. V. Levitskiy (2012: 280) szerint a következő sémával szemléltethető:

1. séma. Egy LSG szemantikai dominánsának lexikai-szemantikai szerkezete

Az 1. séma szerint az A szimbólum egy LSG poliszém alapvető szavát jelöli; a fő LSV-ket az a^¹ – a^² – a^³ stb. szimbólumok jelölik; a fennmaradó LSV-ket pedig rendre a b^¹ – b^² – b^³ stb., valamint a c^¹ – c^² – c^³ stb. szimbólumok.

Az LSG vizsgálatának következő lépése az alapszó szemantikai szerkezetének rekonstruálása, LSV-i közötti kapcsolatok nyomon követése, minden LSV-hez szinonimasorok összeállítása, valamint a szinonimák lexikai-szemantikai és stilisztikai elemzése.

2.3. Korpuszadatok

Az összegyűjtött korpuszadatok hiteles ausztrál szlengszótárakból, szógyűjteményekből és lexikonokból származnak, nevezetesen: Australian Guide to Language (AGL), Australian Slang (AS), Aussie Slang Dictionary (ASD 2004), Aussie Slang Dictionary. Koala.net (ASDKN 2018), Australian Slang and Other Local Lingo (ASOLL 2017), Dictionary of Australian Slang (DAS), Concise New Partridge Dictionary of Slang and Unconventional English (CNPDSUE 2008), A Dictionary of Australian Words and Terms by G. W. Lawson (DAWT 1997), Meanings and Origins of Australian Words and Idioms (MOAWI), The True Blue Guide to Australian Slang by J. Hunter (TBGAS 2004), The Ultimate Aussie Slang Dictionary (UASD 2011), Word up. A Lexicon and Guide to Communication in the 21st Century by M. McCrindle and E. Wolfinger (WLGC21C 2011), 100 Australian Slang Words and Phrases (100ASWP 2020), 125 Australian Slang Words and Phrases. A Guide to Aussie Slang (125ASWP 2015); a vizsgált témához kapcsolódó internetes források: Crow-eaters, Sandgropers, Banana benders, Cornstalks and More (CSBBCM 2016), Ever Colourful Australian Currency Slang Nicknames (ECACSN), Holey Dollars to Grey Nurses by M. Gwynn (Gwynn 2014), Slang:

58

Acta Linguistica Lithuanica LXXXII

The Lexical-Semantic Group ‘Aussie’ in Contemporary Australian Slang

What Aussies call other Aussies, F. Povah és A. Middleton szerzőségével (Povah 2013), Slang Terms for Money. Current Denominations (STMCD), valamint egyes szlengszavak jelentésének tisztázására szolgáló online platform: Browse the Aussie Slang Dictionary (BASD 2020).

2.4. Az „Aussie” LSG-jének rekonstrukciója

Az „Aussie” LSG-jét a következő megfontolások alapján választottuk ki elemzésre: egy poliszém szó nevezi meg (legalább négy jelentéssel), továbbá a kutatott anyag szlenges egységeinek számításai szerint ennek van a legtöbb szinonimája (231 lexikai egység) más megnevezésekhez képest (sportok és játékok – 50, helynevek – 40, politika – 24, katonai ügyek – 19).

A következő lépések – a fent ismertetett módszertan alapján – az Aussie szó jelentéseinek / LSV-inek tisztázása, szemantikai szerkezetének rekonstruálása (a fő- és származékos szémák, valamint a közöttük fennálló kapcsolatok meghatározása), továbbá az egyes LSV-khez tartozó szinonimasorok felépítése a feltárt lexikográfiai és egyéb releváns források alapján.

Így az Aussie lexémát a lexikográfiai források a következő jelentésekben rögzítik: 1) „Ausztrália” (MOAWI); 2) „ausztrál” (AS; ASDKN 2018; MOAWI; UASD 2011: 15), „egy ausztrál” (DAS), „az ausztrálok” (TBGAS 2004:10); 3) „ausztrál angol” (MOAWI); 4) „ausztrál dollár” (MOAWI).

Az Aussie szó fő jelentése „Ausztrália”, a többi – „egy ausztrál / az ausztrálok”, „ausztrál angol”, „ausztrál dollár” – pedig származékos jelentése. Ezek metonimikus átvitel útján, a fő jelentés alapján alakultak ki, és a „rész” úgy viszonyul hozzá, mint az „egészhez”, így létrehozva a „rész–egész” lexikai-szemantikai kapcsolatokat.

Az első jelentés / LSV, az „Ausztrália” (az alapvető széma: „ország”), a következő, 13 lexikai egységből álló szinonimasort alkotja: Bazzaland – „Ausztrália” (UASD 2011: 17); Down Under – „Ausztrália és Új-Zéland” (ASDKN 2018); The Great Southern Land; The Land of the Long Weekend (TBGAS 2004: 65); The Lucky Country – „Ausztráliával szinonim kifejezés” (ASDKN, 2018); Never Never – „Ausztrália középső része” (ASDKN 2018); Outback – „Ausztrália belső területe” (ASDKN 2018); Oz – „Ausztrália” (ASD 2004; ASDKN 2018; DAS; UASD 2011: 45); RARA – „vidéki és regionális Ausztrália” (TBGAS 2004: 86); Straya – „Ausztrália” (125ASWP 2015), „az Australia rövidítése” (100ASWP 2020); Top End – „Ausztrália messzi északi része” (ASDKN 2018); the wide brown land / the sunburnt country – „Ausztráliára utal” (MOAWI).

Straipsniai / Articles

59

LIUDMYLA NAUMENKO, LILIIA BILAS, VIRA PONOMAROVA

Az első szinonimasort olyan szlenges egységek alkotják, amelyek a következő módokon jöttek létre: a már létező szó csonkításával, szinkópé formájában – Straya (Australia); rövidítéssel, betűszó formájában – RARA (rural and regional Australia); szóösszetétellel – Bazzaland; ismétléssel – Never Never; átnevezéssel. Az átnevezés a következő szemantikai jegyek alapján hoz létre körülírásokat: „hely”: Down Under – Outback – Top End, The Great Southern Land; „éghajlat”: the sunburnt country; „szín”: the wide brown land; „időtöltés”: The Land of the Long Weekend; „érzés”: The Lucky Country, illetve allúzióval: Oz.

Érdekes megjegyezni, hogy a Bazzaland becenév Barry (Bazza) McKenzie képregényfigurájának hatására jött létre, akit Barry Humphries alkotott meg 1973-ban (CNPDSUE 2008: 39). Az Oz helynév írásban az Australia helynév kiejtését reprodukálja. Első bizonyítéka Oss alakban 1908-ban jelent meg; időnként a szót Aus alakban írták, de ugyanúgy ejtették. Feltehetően a formára hatással volt a „The Wizard of Oz” (L. Frank Baum meséjének története alapján készült) című film, amely 1939-ben világszerte népszerűvé vált. Az Oz szó első, „Ausztrália” jelentésű feljegyzését egy 1944-es háborús hírlevélben rögzítették (MOAWI). A The Great Southern Land körülírás először az ausztrál rockegyüttes, az Icehouse által 1982-ben kiadott kislemez címében jelent meg; a the wide brown land és a the sunburnt country pedig Dorothea Mackellar „My Country” című, 1908-ban írt verséből származik.

A második jelentés / LSV, „egy ausztrál” / „ausztrál emberek” (az alapvető szeméma: „lakos(ok)”), a következő, 170 lexikai egységből álló szinonimasort alkotja: ABC – „Ausztráliában született kínai” (AS); abo / boong – „őslakos” (AS); apple eater – „tasmániai személy” (UASD 2011: 14); banana bender – „Queenslandből származó személy” (ASDKN 2018; UASD 2011: 16); bruce – „ausztrál fickó” (125ASWP 2015), bushie – „bozótlakó” (ASDKN 2018; DAS; TBGAS 2004: 27; UASD 2011: 21); cabbage patcher – „Victoria állam lakosa” (AS; UASD 2011: 21); cane toad – „Queensland államból származó személy” (AS); cockroach – „Új-Dél-Walesből származó személy” (ASDKN 2018); crow eater / pie eater – „dél-ausztráliai lakos” (AS; ASDKN 2018; UASD 2011: 44); dinky di / dink / dinkum / ridgy didge – „igazi ausztrál” (AS; ASOLL 2017; DAS; TBGAS 2004: 36; UASD 2011: 55); Easterner – „a keleti államokból származó személy” (UASD 2011: 28); gebung – „távoli területen élő, őshonos ausztrál” (UASD 2011: 32); gumsucker – „Victoria állam lakosa” (ASDKN 2018: 33); Joe Bloggs, Joe Blow – „átlagos ausztrál” (DAS; TBGAS 2004: 60); magpie – „dél-ausztráliai” (UASD 2018: 41); mainlander – „Ausztrália szárazföldi részéről származó személy” (UASD 2011: 42); Mexican – „Queensland vagy az Új-Dél-Wales-i határ déli részéről származó személy” (ASDKN 2018); norm – „átlagos fickó” (TBGAS 2004: 74); Oz – „ausztrál” (ASD 2004); sandgroper – „Nyugat-Ausztráliából származó személy” (AS; ASDKN 2018; UASD 2011: 50); swaggie

60

Acta Linguistica Lithuanica LXXXII

The Lexical–Semantic Group ‘Aussie’ in Contemporary Australian Slang

/ swagman – „bozótlakó” (UASD 2011: 53); Sydneysider – „sydney-i polgár” (DAS); tassie tiger – „Tasmánia lakosa” (UASD 2011: 54); Taswegian – „Tasmániából származó személy” (ASDKN 2018; UASD 2011: 54); top ender – „az északi területről származó személy” (UASD 2011: 55); true blue – „nagyon hiteles, lojális, őshonos értékeket kifejező ausztrál” (MOAWI); westie – „Sydney nyugati külvárosainak lakója” (TBGAS 2004: 118; DAS); whitefella – „európai származású, nem őslakos személy” (TBGAS 2004: 119); wog – „mediterrán vagy közel-keleti származású személy” (ASDKN 2018; TBGAS 2004: 120; UASD 2011: 58), „dél-európai bevándorló” (MOAWI); Zorba – „görög származású személy becéző neve” (TBGAS 2004: 125).

Ez a szinonimasor olyan ausztrál szlengszavakat is magában foglal, amelyek bizonyos további szemémákat tartalmaznak, nevezetesen: „nem”: bint – „nő” (DAWT 1997: 8); bit of muslin – „nő” (DAWT 1997: 26); bloke – „ausztrál férfi” (TBGAS 2004: 17); blokette – „ausztrál nő” (TBGAS 2004: 17); bodgie – „kamasz csirkefogó” (MOAWI); fluff – „nőnemű személy” (DAWT 1997: 16); gin – „őslakos nő” (DAWT 1997: 18); Jane – „nő” (DAWT 1997: 18); jackaroo – „szarvasmarha-állomáson dolgozó férfi” (UASD 2011: 37); jillaroo – „szarvasmarha-állomáson dolgozó nő” (UASD 2011: 37); lubra – „felnőtt ausztrál őslakos nő” (DAWT 1997: 24); mate – „férfiak megszólítására szolgáló forma” (TBGAS 2004: 70); ocker, ockerdom – „tipikus ausztrál férfi” (ASD 2004; DAS; MOAWI; TBGAS 2004: 75); ockerette, ockerina – „egy ocker női megfelelője” (MOAWI; TBGAS 2004: 75); sheila – „ausztrál nő, lány vagy asszony” (UASD 2011: 51); skirt – „lány” (DAWT 1997: 35); tabby – „lány” (DAWT 1997: 37); tin plate – „haver” (DAWT 1997: 37); twist and twirl – „lány” (DAWT 1997: 38); widgie – „egy bodgie női megfelelője” (MOAWI);

„életkor”: ankle biter – „kisgyermek” (UASD 2001: 14); billy lids – „gyerekek” (ASOLL 2017; UASD 2011: 18); cornstalk – „fiatal ausztrál” (DAWT 1997: 9); crumblies – „gyenge, idős emberek” (AS); grumblebum – „olyan idősebb személy, aki rendszeresen panaszkodik” (UASD 2011: 33); kiddiewink – „gyermek” (UASD 2011: 39); mark foy – „fiú” (UASD 2011: 42); nipper – „kisgyermek” (AS; UASD 2011: 43); rug rats – „gyermekek” (AS); tacker – „kisgyermek” (TBGAS 2004: 107); tin lid – „gyermek” (UASD 2011: 55); whipper-snapper – „fiatal személy” (AS); wrinkie – „idős személy” (TBGAS 2004: 121);

„rokonság”: ball and chain – „valakinek a felesége” (AS); battleaxe – „feleség vagy anyós” (UASD 2011: 17); cheese & kisses – „asszonyka, feleség” (UASD 2011: 22); cobber – „barát” (DAWT 1997: 13), „társ vagy barát” (ASOLL 2017), „haver, barát” (TBGAS 2004: 29); cook – „valakinek a felesége” (UASD 2011: 24); folks – „valakinek a szülei” (ASD 2004); mate – „közeli barát vagy ismerős” (MOAWI); missus – „feleség” (TBGAS 2004: 70); ol’ cheese – „anya” (UASD 2011: 44); old Dutch – „feleség” (DAWT 1997: 29); oldies / olds – „szülők” (TBGAS 2004:

Straipsniai / Articles

61

LIUDMYLA NAUMENKO, LILIIA BILAS, VIRA PONOMAROVA

76; UASD 2011: 44); ol’ man / old man – „apa” (UASD 2011: 44); old pot – „apa” (DAWT 1997: 31); pard – „barát” (DAWT 1997: 30); rellie / rello / rels – „családtag” (ASOLL 2017; UASD 2011: 49); tart – „barátnő vagy kedves” (MOAWI); trouble and strife – „feleség” (WLGC21C 2011: 81);

„társadalmi státusz”: battler – „a megélhetésért küzdő személy” (CNRDSUE 2008: 38; UASD 2011: 15); bunyip aristocracy – „arisztokratikus modort és előkelőséget fitogtató ausztrálok” (TBGAS 2004: 23); feral – „a társadalom hagyományos korlátain kívül élő személy” (MOAWI); silvertail – „a felső osztály tagja” (TBGAS 2004: 97); squatter – „magas társadalmi-gazdasági státuszú személy” (MOAWI); squattocracy – „a korai ausztráliai fehér település földbirtokos nemessége” (TBGAS 2004: 101); tall poppy – „nagy vagyonnal vagy státusszal rendelkező személy” (ASD 2004; DAS; UASD 2011: 54), „sikeres emberek vagy hírességek” (ASOLL 2017);

„megjelenés”: arse wipe – „nagyon kellemetlen személy” (AS); beanpole – „magas, vékony személy” (TBGAS 2004: 14); bluey – „vörös hajú személy” (MOAWI), bush pig – „csúnya személy” (AS); curly – „merész személy” (AS); eggshell blonde – „merész személy” (ASD 2004); half pinter – „kis termetű személy” (UASD 2011: 34); head-turner – „vonzó személy” (ASD 2004); keg-on-legs – „alacsony, kövér személy” (ASD 2004; TBGAS 2004: 62); looker / good-looker – „jó megjelenésű személy” (ASD 2004); nasty piece of work – „kellemetlen személy” (UASD 2011: 43); scunge – „rendezetlen külsejű személy” (UASD 2011: 51); spunk – „jó megjelenésű személy (bármely nemű)” (ASDKN 2018); stickybeak – „kíváncsiskodó személy” (ASDKN 2018);

„szellemi képességek”: boob – „ostoba személy” (AS); boofhead – „bolond vagy együgyű, buta, faragatlan személy” (MOAWI; TBGAS 2004: 19); dickhead – „idióta” (ASDKN 2018; UASD 2011: 26); dill – „nem túl okos személy” (UASD 2011: 26); dingaling – „együgyű személy” (UASD 2011: 26); dingbat – „bolond” (UASD 2011: 26); dingdong – „ostoba személy” (UASD 2011: 26); dipshit – „buta személy” (ASD 2004); drongo – „buta személy” (TBGAS 2004: 39), „idióta” (ASOLL 2017), „bolond, együgyű, idióta” (MOAWI); duffer – „bolond” (DAWT 1997: 9); fruit loop – „bolond” (UASD 2011: 31); galoot – „balga fickó” (TBGAS 2004: 48); gink – „együgyű személy” (UASD 2011: 32); goose – „nem túl okos, együgyű személy” (UASD 2011: 33); grommet – „idióta” (ASD 2004; DAS; UASD 2011: 33); mullet – „buta személy” (ASD 2004); ningnong – „bolond, idióta” (UASD 2011: 43); nong – „bolond, idióta” (DAS); prawn – „bolond”, abus. (MOAWI); schmick – „nagyon okos, stílusos személy” (TBGAS 2004: 94); schmuck – „buta személy, idióta, bolond” (ASD 2004); smart arse – „okostojás, mindentudó” (ASD 2004); smeg-head – „idióta” (ASD, 2004); tosser – „buta vagy idegesítő személy” (ASD, 2004); wacka / whacka / whacker – „bolond, drongo, idióta” (UASD 2011: 57-58); wacker – „őrült személy” (UASD 2011: 57); wad – „buta vagy idegesítő személy” (ASD 2004); zonk – „bolond” (UASD 2011: 59);

62

Acta Linguistica Lithuanica LXXXII

The Lexical–Semantic Group ‘Aussie’ in Contemporary Australian Slang

„viselkedés”: arse-licker / boot-licker – „talpnyaló” (UASD 2011: 15); bad lot – „tisztességtelen, rossz hírű személy” (ASD 2004); bogan – „műveletlen, faragatlan vagy modortalan személy” (MOAWI), „durva, civilizálatlan személy” (UASD 2011: 19); brick – „jó és megbízható személy” (TBGAS 2004: 21); dag – „különc, ápolatlan személy” (UASD 2011: 25); deadshit – „idegesítő személy” (TBGAS 2004: 35); flake – „különc személy” (TBGAS 2004: 45); galah – „hangos, durván viselkedő személy” (TBGAS 2004: 48); gutless wonder – „gyáva személy” (TBGAS 2004: 53); hoon – „antiszociális magatartást tanúsító személy” (TBGAS 2004: 57); larrikin – „vad lelkületű személy, aki kevéssé tiszteli a tekintélyt” (TBGAS 2004: 65), mongrel – „rettenetes személy” (TBGAS 2004: 70); ripsnorter – „rendkívüli személy” (TBGAS 2004: 89); shonk / shonky – „tisztességtelen személy” (TBGAS 2004: 96); weirdo – „különösen viselkedő személy” (TBGAS 2004: 118); wowser – „puritánul vagy prűden viselkedő személy, ünneprontó” (MOAWI); yahoo – „finomítatlan, faragatlan, műveletlen személy” (TBGAS 2004: 122); yawn – „unalmas ember” (TBGAS 2004: 123); yob / yobbo – „rendetlen, huligán, faragatlan ember” (TBGAS 2004: 123).

Ezen LSV egyes szinonimái az „lakos(ok)” alapvető szemán kívül több további szemával is rendelkeznek, mégpedig: „életkor” + „nem” – boiler – „idős nő” (AS), codger – „idős férfi” (AS), fowl – „idős nő”(DAWT 1997: 16); „megjelenés” + „nem” – bat – „csúnya nő” (AS), nugget – „alacsony, izmos férfi” (ASD 2004), slapper – „csúnya vagy műveletlen lány vagy nő” (ASD 2004), wing-nut – „kiálló fülű férfi” (TBGAS 2004: 120); „viselkedés” + „nem” – lair / mug lair / two-bob lair / lairize – „kérkedő, közönséges fiatal férfi” (TBGAS 2004: 65).

A szinonimák második csoportját az alábbi módokon képzett szlengszavak alkotják: affixációval – Easterner, looker, good-looker, top ender; csonkolással – abo, boong, hoon, rel; csonkolással + affixációval (úgynevezett hipokorisztikus rövidítéssel), az –a, –o, –ie – rello, bushie, rellie, swaggie, westie, wrinkie képzők hozzáadásával; összetétellel – battleaxe, cockroach, dingbat, magpie, swagman; összetétellel + affixációval – mainlander, Sydneysider; összetétellel + csonkolással + affixációval – whitefella; szóvegyüléssel – squattocracy (squatter + aristocracy). Egyes szlengszavak jelentésátvitellel keletkeztek, mégpedig: egy tárgy valamely sajátos jellemzőjén alapuló körülírással – ankle biter, apple eater, banana bender, bit of muslin, cabbage patcher, cane toad, crow eater / pie eater, gumsucker, kiddiewink, old pot, rug rats; antonomáziával – bruce, Jane, Joe Bloggs, Joe Blow, Mexican, rocker, sheila, Zorba; metonímiával – skirt; metaforával – bat, battleaxe, beanpole, brick, boiler, curly, eggshell blonde, fowl, galah, half pinter, head-turner, keg-on-legs, nipper, sandgroper, stickybeak, wing-nut. A metaforizáció folyamatát elősegítő szemantikai jegyek a következők: „szín” – bluey, eggshell blonde; „megjelenés” – bat, boofhead, bush pig, stickybeak; „társadalmi státusz” – battler; „méret” – half

Straipsniai / Articles

63

LIUDMYLA NAUMENKO, LILIIA BILAS, VIRA PONOMAROVA

pinter, keg-on-legs; „életkor” – ol’ cheese, oldies, olds, ol’ man; „anyag” – brick; „funkció” – boiler, cook, nipper. A többit alliterációval alkották: ridgy didge, whipper-snapper; asszonánccal: true blue; rímeléssel (úgynevezett rímes szlenggel): ball and chain (Jane), billy lid / tin lid (kid), cheese & kisses (misses), mark foy (boy), tin plate (mate), trouble and strife (wife), twist and twirl (girl); ablaut / gradáció (fonetikailag variált ikerformák): dingdong, ningnong; hangutánzással: dingaling, dingbat, geebung, wowser; allúzióval: yahoo (J. Swift által a Gulliver’s Travels című műben megalkotott képzeletbeli állatfaj, 1726).

Bizonyos, tulajdonnevekből eredő közönséges szlengszavaknak történeti hátterük van: bruce – „férfi”, ahogyan abban a Monty Python-jelenetben, amelyben valamennyi ausztrált Bruce-nak neveztek (UASD 2011: 19); ocker eredetileg csak az Oscar nevű férfiakra vonatkozott (az 1920-as években), jelentése azonban a 20.^th század folyamán minden férfira kiterjedt (MOAWI); sheila a Sheila tulajdonnévből származik; kezdetben ír származású nőre utalt, a 19.^th századtól kezdve azonban bármely nőre vagy lányra (MOAWI).

Az Ausztrália meghatározott részeiről származó lakosokat megnevező szlengszavak eredetére a következő magyarázatok adhatók: apple eater „olyan személy, aki Tasmániából származik, ahol az alma az elsődleges termékek egyike” (AS); banana bender a trópusi Queensland banántermesztő iparával („Banana land”) való asszociáción alapul (MOAWI); cabbage patcher „Victoria állam lakosa, amelyet Garden statenek vagy Cabbage Patchnek neveznek kis mérete miatt” (Povah 2013); crow eaters azok a telepesek, akik szükségből varjakat ettek „mount backer pheasants” néven álcázva (Povah 2013); cane toad „olyan queenslandi lakos, akit az 1940 és 1980 között, ötéves időközönként ebben az államban megjelent hatalmas mennyiségű nádi varangy beáramlásáról neveztek el” (AS); gumsucker eredetileg minden telepesre vonatkozott, akik időtöltésként egyes akáciafajok édes nedvét szívták; ma kizárólag a victoriaiakra utal (Povah 2013); sandgroper Nyugat-Ausztrália lakosaira utal, „elnevezését valószínűleg a homokban gazdag földben található üreglakó rovar után kapta” (CSBBCM 2016).

A harmadik jelentéshez / LSV-hez, az „ausztrál angol” jelentéshez (az alapvető szeméma: „nyelv”), mindössze körülbelül négy szinonimát találtak. Ezek a következők: Ozspeak – „ausztrál köznyelv” (AGL); Ozwords – „ausztrál köznyelv” (Gwynn 2014); strine – „ausztrál angol” (DAS), „ausztrál angol” (AS), „sztereotipikus ausztrál akcentus” (WLGC21C 2011: 79), „ausztrál szleng és kiejtés” (ASDKN 2018; UASD 2011: 53), „ausztrál köznyelv” (AGL).

Ebben a csoportban a szinonimák képzésének fő módjai a rövidítés (szinkópa formájában) – strine (az Australian szóból) és a szóösszetétel – Ozspeak, Ozwords. A strine szót Afferbeck Lauder professzor 1966-ban Sydneyben kiadott Let Stalk Strine című könyve tette népszerűvé.

64

Acta Linguistica Lithuanica LXXXII

The Lexical–Semantic Group ‘Aussie’ in Contemporary Australian Slang

A negyedik jelentés / LSV, az „Australian dollar” (az alapvető szeméma: „pénz”), 45 lexikai egységből álló szinonimasort alkot: axle grease – „pénz” (UASD 2011: 15); bickies, bikkies / big bickies – „sok pénz” (AS; ASD 2004; TBGAS 2004: 15; UASD 2011: 17); big notes – „nagy pénzösszegek” (MOAWI); big sugar – „nagy pénz” (DAWT 1997: 8); (blue) bond – „letét” (ASOLL 2017); blue swimmer / crab – „egy $10 note’ (CNRDSUE 2008: 46); boodle – ‘money’ (DAWT 1997: 8); brass – ‘a coin’ (DAWT 1997: 9); bread and honey – ‘money’ (WLGC21C 2011: 81); dosh – ‘money’ (AS); dough – ‘money’ (ASD 2004; DAWT 1997: 14); fiver, deep sea diver, sky diver – ‘a $5 címletű bankjegy” (ECACSN; STMCD); folding stuff – „pénz (bankjegyek és érmék)” (AS); grey nurse – „egy $100 note’ (TBGAS 2004: 53); lobster / red lobster, redback & rusky – ‘a $20 címletű bankjegy” (ECACSN; STMCD); moola, moolah – „pénz” (ASD 2004); motza, motsa, motser, motzer – „nagy mennyiségű pénz” (TBGAS 2004: 71), „nagy pénzösszeg; vagyon” (MOAWI); Oxford scholars – „dollárok” (ASOLL 2017); pineapple / big pineapple – „egy $50 note’ (ECACSN; STMCD); pony – ‘25 pounds’ (DAWT 1997: 30); pot – ‘a sum of money’ (DAWT 1997: 31); prawn – ‘a $5 címletű bankjegy” (ECACSN); quid, quid fiddly, saucepan – „eredetileg egy font sterling, ma egy dollár” (AS; STMCD); razoo / arse razoo / brass razoo – „jelentéktelen értékű, nem létező érme” (AS; MOAWI); redback – „egy ausztrál $20 note’ (BASD 2020; TBGAS 2004: 88); rhodes scholar – ‘a dollar’ (UASD 2011: 49); score – ‘a sum of 20 dollars’ (ASD 2004); slab – ‘a thousand dollars, $1000” (ASD 2004); stuff – „egy érme” (DAWT 1997: 36); sugar – „pénz” (DAWT 1997: 36); the needles – „pénz” (DAWT 1997: 28); tin – „pénz” (DAWT 1997: 37); zac, zack – „sixpence” (ASDKN 2008; DAWT 1997: 43).

A negyedik szinonimacsoport szlengszavai képzésének fő módjai a körülírás – axle grease, folding stuff; a következő szemantikai jegyeken alapuló metafora: „szín” – (blue) crab / blue swimmer („kék”), grey nurse („1984 és 1994 között egy 100 dolláros bankjegy szürke színű volt”), lobster („vörös”), pineapple („sárga”), prawn („rózsaszín”), valamint „anyag” – brass, tin; alliteráció – redback & rusky és rímelés: bread and honey (money), fiver, deep sea diver, sky diver (diver), Oxford scholars (dollars), rhodes scholar (dollar), saucepan lid / quid (quid).

2.5. Eredmények

A kutatás lehetővé teszi a következő megállapítások megfogalmazását: a) az ausztrál angolt a Standard AusE, az őslakos angol nyelv változatai és az etnokulturális AusE-nyelvjárások képviselik; b) a Standard Australian bizonyos sajátosságokkal rendelkezik, például az angol szavak jelentésének változásaival, egyedi szavakkal és őslakos kölcsönszavakkal; c) az ausztrál szleng (más néven strine) az informális nyelv

Straipsniai / Articles

65

LIUDMYLA NAUMENKO, LILIIA BILAS, VIRA PONOMAROVA

a lázadó szubkultúráé, amely tele van sajátos rövidítésekkel, trágárságokkal és vulgarizmusokkal; d) az Aussie szleng olyan sajátos fogalmak alapján alakul ki, amelyek lexikai-szemantikai mezőit rendezik, ez utóbbiak pedig kisebb egységekre – tematikus és lexikai-szemantikai csoportokra – oszlanak; e) a lexikai-szemantikai csoportok poliszém szavak alapján szerveződnek, amelyek LSV-i bizonyos szinonimasorokat alkotnak.

3. ÖSSZEGZÉS ÉS KITEKINTÉS

Az ausztrál angol különálló regionális nyelvjárás, amelynek sajátos vonásait több tényező határozza meg: az anyaországtól való távoli elhelyezkedés, a társadalom sajátos történelmi fejlődése, a világ különböző részeiről érkező bevándorlók beáramlása, a helyi őslakos kultúra, az oktatás és a kulturális élet rendszere, saját irodalmi hagyomány kialakulása, az őslakos nyelvek, valamint az őslakos népesség szokásai és hagyományai iránti érdeklődés, továbbá az önazonosság mint valóban független nemzet. A strine nevű ausztrál köznyelv, amely a Cockney-szlengből, az ír nyelvjárásból és a helyi őslakos nyelvekből ered, informális, humoros, metaforikus alnyelv, amely tükrözi az ország eredetiségét.

A kutatás során megállapítottuk, hogy az Aussie lexéma az ausztrál szlengben négy jelentéssel rendelkezik: az elsődleges jelentés – „Ausztrália” (az alapvető szeméma: „ország”), a származékos jelentések pedig: „egy ausztrál” / „ausztrál emberek” (az alapvető szeméma: „lakos(ok)”), „ausztrál angol” (az alapvető szeméma: „nyelv”), „ausztrál dollár” (az alapvető szeméma: „pénz”). Az elsődleges és a származékos jelentések lexikai-szemantikai viszonyban állnak egymással: „az egész – a rész”. Mindegyik jelentés különböző szlenges megnevezésekből álló szinonimasort alkot, a következő számszerű megoszlásban: „Ausztrália” – 13, „egy ausztrál” – 170, „ausztrál angol” – 4, „ausztrál dollár” – 45 lexikai egység.

A szavak és szókapcsolatok formájában megjelenő szinonimák különböző módokon jöttek létre: képzéssel, szóösszetétellel vagy e kettő kombinációjával, csonkolással, rövidítéssel, becéző rövidítéssel, szóvegyüléssel, ismétléssel. Különféle megnevezési folyamatokon mentek keresztül, úgymint: körülírás, metaforikus vagy metonimikus jelentésátvitel, antonomázia, alliteráció, asszonánc, hangutánzás, rímelés, ablaut / fokozás, utalás. Bizonyos szinonimák olyan sajátos szemantikai jegyeket is tartalmaznak, amelyek elősegítik létrejöttüket: szín, méret, anyag, funkció, megjelenés, társadalmi státusz, elhelyezkedés, éghajlat, időtöltés, érzés.

A tanulmány különböző szempontokból nyit perspektívát az ausztrál szleng további vizsgálatára: a) történeti szempontból – az alábbi időszakok alatti átalakulások: a kontinens gyarmatosítása a ¹⁸. és a ¹⁹. században, az aranyláz (az 1850-es évek), az első világháború, a háború utáni bevándorlás (1945–1960-as évek), a

66

Acta Linguistica Lithuanica LXXXII

The Lexical–Semantic Group ‘Aussie’ in Contemporary Australian Slang

a 20. század végén^th – a 21. század^st elején; b) nyelvi-kulturális – a szlengszavak különböző angol nyelvjárásokból, az őslakosok nyelveiből és más nyelvekből történő kölcsönzésének forrásai; c) társadalmi-kulturális – a szlengszavak eredete különböző társadalmi szférákban és szubkultúrákban: politika, üzlet, hadsereg, sport, internetes kommunikáció, valamint a fegyencek, tinédzserek, bozótjárók és strandjárók beszédében.

H I V A T K O Z Á S O K

AGL – Australian Guide to Language. Elérhető: https://www.justlanded.com [Hozzáférés: 2020. március 5.].

AS – Australian Slang. Western Australia Now and Then. Elérhető: www.wano.wandthen.com [Hozzáférés: 2020. március 7.].

ASD – Aussie Slang Dictionary, 2004. Available at: www.modernisms.tripod.com/group/id15.html [Accessed 3 March 2020].

ASDKN – Australian Slang [Dictionary]. Koala Net. Updated 2018. Available at: www.koalanet.com.au/australian-slang.html [Accessed 9 March 2020].

ASOLL – Ausztrál szleng és más helyi nyelvezet. Sydney Concierge. 2017. március 14. Elérhető: https://www.sydney.concierge.com.au/australian-slang-dictionary [Hozzáférés: 2020. március 2.].

BASD – Böngéssze az ausztrál szleng szótárát. Ausztrália napja, 2020 [Online]. Elérhető: www.australiaday.com.au [Hozzáférés: 2020. március 10.].

Bernard J. R. L. 1969: On the Uniformity of Australian English. – Orbis 18, 62–73.

Bilas Liliia 2017: Some Peculiarities of Australian English in the Frame of Lingua-Cultural Studies. Scientific Research Priorities – 2017: theoretical and practical value: Proceedings of International Scientific Conference, 22–23 June, Nowy Sącz, Poland: Nowy Sącz: National–Lois University, 37–38.

Burridge Kate, Mulder Jean Gail 1999: English in Australia and New Zealand: an introduction to its history, structure and use, Oxford: Oxford University Press.

CNRDSUE – Tömör Partridge-szleng- és nem konvencionálisangol-szótár, T. Dalzell, T. Victor (szerk.), London, N. Y.: Routledge, 2008.

Collins Peter 2012: Australian English: Its Evolution and Current State: University of New South Wales. Available at: https://ejournals.epublishing.ekt.gr/article.pdf [Accessed 3 Febr. 2020].

Cox Felicity 2006: Australian English Pronunciation into the 21^st Century. – Prospect 21. 1, 3–21.

Straipsniai / Articles

67

LIUDMYLA NAUMENKO, LILIIA BILAS, VIRA PONOMAROVA

CSBBCM – Varjúfalók, homokásók, banánhajlítók, kukoricaszárak és egyebek. Közzétéve: 2016. febr. 16. Elérhető: https://www.lonestester.com/2016/02/crow-eater [Hozzáférés: 2020. március 3.]

DAS – Ausztrál szleng szótára. Elérhető: www.australiatravelsearch.com.au/trc/slang.html [Hozzáférés: 2020. március 5.].

DAWT – Az ausztrál szavak és kifejezések szótára, G. W. Lawson, Sydney: University of Sydney Library, 1997.

ECACSN – A mindig színes ausztrál valutára vonatkozó szlengbecenevek. Elérhető: https://www.noteworthy-collectibles.com [Hozzáférés: 2020. március 7.].

Gwynn Mark 2014: Holey Dollars to Grey Nurses. – Ozw ords, hírlevél: Oxford University Press Australia. Elérhető: https://www.Ozwords.org [Hozzáférés: 2020. február 5.].

Hampshire David 2010: Élet és munkavállalás Ausztráliában, 8^th. kiadás, Sydney: International Press Softcom.

Krekhno Tetiana 2005: Istoriya leksyko-semantychnogo polia “platy-podatky-povynnosti” v ukrainskiy movi XY–XYIII stolit (na materialakh ukrainskikh pamiatok): doktori értekezés tézisei. 10.02.01 – Ukrán nyelv, Harkiv: KNU imeni V. N. Karazina.

Levitskiy Viktor 2012: Szemaszeológia: monográfia fiatal kutatók számára, 2^nd. kiadás, Vinnytsia: Nova Knyha.

Maurer David 2020: Szleng. Encyclopaedia Britannica. Frissítve: 2020. február 20. Elérhető: https://www.britannica.com/topic/slang [Hozzáférés: 2020. február 7.].

MOAWI – Az ausztrál szavak és idiómák jelentése és eredete. Elérhető: https://slll.cass.anu.edu.ua/centres/and/ meanings-origins [Hozzáférés: 2020. március 9.].

Moore Bruce 2008: Nyelvünk: az ausztrál angol története, Melbourne: Oxford University Press.

Parashchuk Valentyyna 2014: Leksychni zasoby verbalizatsiyi etnolingvoculturnogo typazhu Australian Person / Australivets. – A KDPU tudományos feljegyzései. Sorozat. Filológiai tudományok (nyelvészet) 129, 81–86.

Povah Frank, Middleton Amy 2013: Szleng: így nevezik az ausztrálok a többi ausztrált, 2013. május 16. Elérhető: https://www.australiangeographic.com.au [Hozzáférés: 2020. február 3.].

Saussure Ferdinand de 1916: Általános nyelvészeti kurzus, Ch. Bally, A. Sechehaye (szerk.), W. Baskin fordítása, N.Y., Toronto, London: McGraw-Hill.

68

Acta Linguistica Lithuanica LXXXII

The Lexical–Semantic Group ‘Aussie’ in Contemporary Australian Slang

Stavyts’ka Lesia 2005: Argó, zsargon, szleng: Az ukrán nyelv társadalmi differenciációja: monográfia, Kyiv: Krytyka.

STMCD – Pénzre vonatkozó szlengkifejezések. Jelenlegi elnevezések. Elérhető: https://en.wikipedia.org [Hozzáférés: 2020. március 10.].

TBGAS – Az ausztrál szleng igazi kék útmutatója, szerk. J. Hunter, Sydney: New Holland Publishing, 2004.

UASD – A végső ausztrál szlengszótár, 2011. Elérhető: www.bunburybackpackers.com.au [Hozzáférés: 2020. március 11.].

Ufimtseva Anna 2002: Lexikai jelentés: a szemiológiai leírás alapelve, Moszkva: Nauka.

Vasiliev Leonid 1971: A szemantikai mezők elmélete. – Nyelvészet kérdései 5, 105–113.

WLGC21C – Szólj hozzá. Lexikon és útmutató a 21.^st századi kommunikációhoz, M. McCrindle és E. Wolfinger, Canberra: Halstead Press, 2011.

3TAA – Az ausztrál akcentusok 3 típusa. Közzétéve: 2018. április 18. Elérhető: https://www.atmc.social/posts/the-3-types-of-australian-accents [Hozzáférés: 2020. március 13.].

3TAADB – Az ausztrál akcentusok 3 típusa. Dialect Blog, közzétéve: 2011. június 10. Elérhető: www.dialectblog.com/2011/07/10/type-of-australian-accents [Hozzáférés: 2020. március 13.].

100ASWP – 100 ausztrál szlengszó és -kifejezés, frissítve 2020-ban. Elérhető: https://ielts.com.ua [Hozzáférés: 2020. március 12.].

125ASWP – 125 ausztrál szlengszó és -kifejezés. Kezdők útmutatója az ausztrál szlenghez, A. Jones, 2015. Elérhető: https://nomadsworld.com/aussie-slang [Hozzáférés: 2020. március 15.].

Az „Aussie” lexikai-szemantikai csoport a kortárs ausztrál szlengben

ÖSSZEFOGLALÓ

A cikk egy méltatlanul elhanyagolt nyelvi jelenséggel, az ausztráliai mindennapi kommunikációt jellemző ausztrál szlenggel foglalkozik. A cikk célja az „Aussie” lexikai-szemantikai csoport vizsgálata a kortárs ausztrál szlengben. A cikk célkitűzései az „Aussie” lexéma szemantikai struktúrájának és lexikai-szemantikai variánsai (LSV) közötti kapcsolatoknak a meghatározása, az „Aussie” lexikai-szemantikai csoport (LSG) és szinonimasorainak rekonstruálása, annak lexikográfiai és internetes forrásokban való megjelenésének vizsgálata, valamint LSV-i szinonimasorai tagjainak lexikai-szemantikai és stilisztikai elemzése.

Straipsniai / Articles

69

LIUDMYLA NAUMENKO, LILIA BILAS, VIRA PONOMAROVA

A kutatás előzetes céljai közé tartozik az ausztrál szleng vizsgálata külföldi és ukrán kutatók munkáiban; a megfelelő kortárs szótárak, tezauruszok, internetes honlapok és az e nyelvi jelenségnek szentelt internetes források lexikai-szemantikai és összehasonlító elemzése; továbbá a szlengszavak különböző források alapján végzett elemzése jelentésük és eredetük tisztázása céljából. A kutatás módszertani alapját a legújabb szemaziológiai és lexikológiai vizsgálatok képezik, és a következő módszereket foglalja magában: a szómeghatározások elemzését, az összehasonlító, összetett, lexikai-szemantikai és stilisztikai elemzést.

A kutatás során megállapítást nyert, hogy az „Aussie” lexéma négy alapjelentéssel rendelkezik a kortárs ausztrál szlengben: a fő jelentés – „Ausztrália” (az alapvető szeméma: „ország”), a származékos jelentések pedig: „egy ausztrál” / „ausztrálok” (az alapvető szeméma: „lakos(ok)”), „ausztrál angol” (az alapvető szeméma: „nyelv”) és „ausztrál dollár” (az alapvető szeméma: „pénz”). A fő- és a származékos jelentések a „teljes – rész” lexikai-szemantikai viszonyokban tükröződnek. Minden jelentés (LSV) szlengelnevezésekből – szavakból és szókapcsolatokból – álló szinonimasort alkot, a következő számszerű megoszlásban: „Ausztrália” – 13, „egy ausztrál” – 170, „ausztrál angol” – 3, „ausztrál dollár” – 45.

A szinonimák lexikai-szemantikai és stilisztikai elemzése feltárta: a) kialakulásuk módjait – affixáció, szóösszetétel, rövidítés, abbreviáció, hipokorisztikus rövidítés, szóvegyülés (összeolvadt szavak), (meg)ismétlés; b) az elnevezési folyamatokat – perifrázist, metaforikus vagy metonimikus átvitelt, antonomáziát, alliterációt, asszonáncot, onomatopoézist, rímet, ablautot / gradációt, allúziót; c) létrejöttüket elősegítő szemantikai jegyeket – a színt, a méretet, az anyagot, a funkciót, a megjelenést, a társadalmi helyzetet, a helyet, az éghajlatot, a szórakozást és az érzést.

A cikk különböző szempontú további ausztrálszleng-kutatások előtt nyit perspektívát: a) történeti szempontból – az alábbi időszakok változásai: a kontinens XVIII–XIX. századi kolonizációja, az aranyláz (1850), az első világháború, a háború utáni bevándorlás (1945–1960), a XX. század vége – XXI. század eleje; b) nyelvi-kulturális szempontból – azok a források, amelyekből szlengszavak kölcsönözhetők angol nyelvjárásokból, őslakos és más nyelvekből; c) szociokulturális szempontból – a szlengszavak eredete különböző társadalmi szférákban és szubkultúrákban: a politikában, az üzleti életben, a hadseregben, a sportban, az internetes kommunikációban, valamint az elítéltek, a serdülők, a busidó és a strandjátékosok beszélgetéseiben.

Beérkezett: 2020. április 2.

LIUDMYLA NAUMENKO

LIUDMYLA NAUMENKO

A Filológiai Intézet, a Tarasz Sevcsenko Kijevi Nemzeti Egyetem, T. Sevcsenko sugárút 14., Kijev 01060, Ukrajna v–[email protected]

70

Acta Linguistica Lithuanica LXXXII