pl.: gazdasági (=gazdaság) reform, állami (=állam) bevételek, állami (=állam) kölcsönök, állami (=állam) bank, állami (=állam) költségvetés stb. A 224. oldalon szerepel az egységes energetikai rendszer kifejezés (az orosz единая энергетическая система alapján). Mellette megpróbálták kijavítani – általános energetikai rendszerre –, de mindkét kifejezés rossz. Helyettük az általános energiarendszer volna megfelelő.

A terminusok magyarázatai között helytelen kifejezések is előfordulnak, például az echolot „elektronavigációs (=elektronikus navigációs) készülék a tenger mélységének ultrahanghullámokkal történő mérésére <...>”. Talán a földrajzi szótárba írt gazdasági kifejezés, a tőkeberuházások (89. o.) helyett megfelelőbb volna a tőkebefektetések?

A szótárban nagyon kategorikus, ám pontatlan állítások is vannak, például: „A nemzetközi nyelvek az angol és a francia” („Nyelv” szócikk, 87. o.); „A nemzetközi nyelvek az angol és a francia” („A világ nyelvei” szócikk, 145. o.). De vajon csak ezt a két nyelvet tekintik nemzetközinek?

Itt nem vállalkozunk a szótár részletesebb értékelésére. Ezúttal csupán nyilvánvaló pontatlanságainak és hibáinak egy csokrára kívántunk rámutatni.

Galutis LAUKAGALIS

GONDOLATOK A PEDAGÓGIAI TERMINUSOK SZÓTÁRÁRÓL

1993-ban jelent meg L. Jovaiša professzor által összeállított, nagyon fontos magyarázó-fordító szótár, a „Pedagógiai terminusok”, amelyet a „Šviesa” kiadó 3000 példányban adott ki¹. Ez az első Litvániában kiadott magyarázó szótár a pedagógiai terminusokról; körülbelül 1000, az elméleti és alkalmazott pedagógiában, annak történetében és módszertanában gyakran használt terminust tartalmaz. Átnézték, megjelölték a hangsúlyait, és más tudósokkal együtt nyelvészek is lektorálták. A kiadvány egyaránt hasznos a kutatók, az oktatók, a tanárok, valamint a tanári pályára készülő hallgatók számára.

A szótár előszavában az áll, hogy ez „az ember nevelésével foglalkozó tudomány fogalmainak litván nyelvű leírására és rendszerezésére tett első kísérlet” (3. o.). Pedig már régen rendelkeztünk – igaz, mindössze két évvel korábban, kéziratból első ízben kinyomtatott, befejezetlen – St. Šalkauskis professzor által írt művel...

¹ J o v a i š a L. Pedagogikos terminai. K.: Šviesa, 1993, 264 p.

98

pedagógiai szakszótárt², amely 1600 terminust tartalmaz francia, német és orosz nyelvi megfelelőkkel. E szótár és a tárgyalt szótár terminusainak jelentős része megegyezik, csupán az nem világos, hogy L. Jovaiša használta-e St. Šalkauskis szótárát, és merített-e belőle pedagógiai terminusokat. Például L. Jovaiša terminusai közül az atakla, įsitikinimas nem szerepel a „Lietuvių kalbos žodyne”, de nem tekinthetjük őket mai neologizmusoknak, mert St. Šalkauskis már használta őket. A tárgyalt szótárban közölt neologizmusok lehetnek a következő terminusok: savivaizdis, saviveiklumas, veiktis, mivel ezek sem a „Lietuvių kalbos žodyne” nem találhatók meg (a veiktis szót e szótár cédulaanyagában is kerestük), sem St. Šalkauskis említett pedagógiai terminológiai szótárában.

Először a szótár szerkezetével kapcsolatos kérdéseket szeretnénk megvitatni. Az előszó szerint „a terminus meghatározásakor először a logikai definíciót adják meg, majd részletes magyarázat következik” (3. o.). Ha a terminus többjelentésű, valamennyi jelentését feltüntetik. Bár az előszó azt írja, hogy a többjelentésű terminusok „jelentéseit rendszerint egy fészekben adják meg” (3. o.; itt pontosítani kellene: egy szócikkben), a szótár nem fészekrendszerű: az összetett terminusokat ugyanúgy, mint az egyszavasakat, első szavuk betűinek ábécérendjében közlik. Például az agresyvus elgesys és az elgesys; az aiškinamasis skaitymas és a skaitymas külön szerepel, bár valamilyen okból ezt az elvet nem mindig követik. Például a neuropsichiniai sindromai, psychopathologiniai sindromai terminusok nem ábécérendben, hanem a sindromas terminus után szerepelnek. Ezenkívül a terminusok elrendezéséről szólva hozzá kell tenni, hogy nem tartják be a litván lexikográfiában meghonosodott szótárszerkesztési követelményt, amelyet a „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” így fogalmaz meg: „A szavak ábécérendbe sorolásakor nem tesznek különbséget a hosszú és rövid magánhangzók (a, ą; i, į; y; u, ų, ū), illetve a nyílt és zárt e, ę, ė magánhangzók között; például előbb áll az ūpas, majd az upė, előbb a tręšti, majd a trempti, trešti”³. A kiadványban először az i betűt tartalmazó pedagógiai terminusok állnak, majd az į-t, végül az y-t tartalmazók, és más esetekben is ugyanez a helyzet.

² Šalkauskis St. Raštai. V.: Mintis, 1991. T. 2. P. 227-345.

³ Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. V.: Moklo ir enciklopedijų l-kla, 1993. P. VIII.

99

ezek miatt például įgėdis az izoliavimas után, ypatingumas az įžvalga után, sąmonė a savybė után, a lėlių teatras pedig a lenktyniavimas után került, és így tovább.

A szótárban szereplő litván terminusokat angolra, németre és oroszra fordították, a nemzetközi terminusoknak viszont csak az eredetét tüntették fel. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy ezt a szerkezeti elvet sem követik mindig. Például az euristinis mokymas terminus mellett más nyelvek megfelelői szerepelnek (ahogyan kell is), míg a fakultatyvinis mokymas mellett már az eredetét magyarázzák (megfelelők nincsenek); az említett elvet követve a kétszavas nemzetközi grupių homogeniškumas terminus mellett az eredetet tüntetik fel, a nemzetközi grupės atmosferą és grupės diagnostika terminusokat pedig más nyelvekre fordítják. Néhány terminus, például az oligofrenopedagogika esetében sem az eredetet, sem a megfelelőket nem adják meg. A terminusok eredete és megfelelői közötti viszonyról szólva hozzá kell tenni, hogy az eredet megadása nem helyettesítheti a megfelelőket; ezért a nemzetközi terminusok megfelelőit is fel kellene venni a szótárba, hiszen a különböző nyelvekben eltérő jelentésük lehet, és alakjuk is valamelyest különbözhet.

A szótárban előfordul, hogy a hivatkozott terminusok hiányoznak. Például a formalizacijos szócikkben „lásd: statistika” hivatkozás áll az 58. oldalon; a veiklos szócikk végén „lásd: pedagoginė veikla” (254. o.) szerepel; a mokytojų seminarija pedig magyarázat nélkül, csupán „lásd: pedagoginė mokykla” (133. o.) hivatkozással szerepel, de a statistika, pedagoginė mokykla, pedagoginė veikla terminusok nincsenek benne a szótárban.

Nagyon gyakran eltérnek a hivatkozott terminusok: a hivatkozásokban szereplők különböznek a szótárban megadottaktól, például: klasifikacija, lásd: pedagogikos mokyklų klasifikacija 95. o., a szótárban viszont: pedagogikos disciplinų klasifikacija; masturbacija, lásd: seksualinis auklėjimas 113. o., a szótárban: seksualinė pedagogika; namų darbai, lásd: visos dienos grupė 136. o., a szótárban: visos dienos mokykla; veiksnys, lásd: statistinis tyrimas 255. o., a szótárban: statistinė analizė. Jelentésük alapján ezek a terminusok talán egyenértékűek vagy közel állnak egymáshoz, de ilyen eltéréseknek nem volna szabad előfordulniuk a szótárban.

A szótárban a szócikkek címszavai hangsúlyjelekkel vannak ellátva. A hangsúlyjelölés jó, de a gyenge nyomdai minőség miatt sok helyütt nagyon halványak, helyenként pedig nehezen kivehetők a hangsúlyjelek. Néhány terminus azonban valamilyen okból teljesen jelöletlenül maradt, például: nepriežiūra, nuotaka, psichopatologiniai sindromai, tikslingumas, ugdymo dalyviai stb.

A szótár tartalmára áttérve ki kell emelni, hogy a terminusok api-

100

A meghatározások és magyarázatok terjedelmesek, részletesek, megfelelnek a terminológiai szabványnak, ám sok bennük a bonyolult tudományos stílusra jellemző sablonfordulat és a ritka, magyarázatra szoruló szó. Talán a kiadvány rendeltetése indokolja ezt? Mégis akad néhány dolog, amit érdemes volna javítani, hogy egyszerűbb és érthetőbb legyen; például: A normák interiorizálódnak, beépülnek (=kialakulnak, meghonosodnak) a személyiség életében, és a viselkedést szabályozó tényezővé válnak (szócikk: erkölcsi norma, 45. o.). A terminusok meghatározásaiban és magyarázataiban pontatlanságok is előfordulnak. A DŽ3 a fogyatékosság jelentését „rosszullétként, egészségtelenségként” magyarázza, ezért a következőt javítani kellene: a szülők és a társadalom fogyatékossága (=képtelensége), hogy a család felbomlása, a gyermekek otthonról való elszökése (=a gyermekek otthonról való elszökése) és más okok miatt gondoskodjanak a gyermekek és serdülők neveléséről (szócikk: elhanyagolás, 139. o.).

Bár az aspiráns, aspirantúra terminusok Litvániában mára historizmusokká váltak, mindkettő bekerült a szótárba, és magyarázatot is kapott, az aktuális doktorandusz terminus viszont nem szerepel benne, noha a daktarantúra (=doktorantúra) igen. Egyébként az aspirantúra és a doktorantúra jelentése a közelmúltban eltért egymástól, a szótár azonban összemossa őket, és azt írja, hogy az aspirantúra „más néven doktorantúra” (17. o.; vö. még a daktarantúra szócikkel, 35. o.).

A terminusok meghatározásaiban és magyarázataiban nyelvi és stilisztikai apróbb hibák is előfordulnak, például: A hipotézis megalkotását is objektív feltételek szabják meg (=határozzák meg), amelyek a megvalósításához szükségesek (szócikk: hipotézisalkotás, 68. o.); A termelőmunkában a tempó szabja meg (=határozza meg) a tevékenység produktivitását (szócikk: munkatempó, 38. o.); Lehetővé teszi (=segíti, elősegíti, feltételeket teremt ahhoz), hogy ne csak önmagát ismerje meg, hanem tevékenységét és környezetével való kapcsolatait is fejlessze (szócikk: reflexió, 197. o.).

A szótárban szereplő terminusokról még azt kell elmondani, hogy — az előszó szerint — nagy „figyelmet fordítanak a hasonló és vitatott terminusokra, amelyeket igyekeznek differenciálni, és a lehető legpontosabban jellemezni” (3. o.). Nem helyes azonban, hogy a megkülönböztetés során nyelvi hibának tekintett szavakat is elfogadottá kívántak tenni. Például az elfoglaltság terminust semmiképpen sem volna szabad „óra, otthoni tanulás stb. <...>” jelentésben használni.

A teljesítés terminust magyarázva a kiadvány szerzője olyan kifejezéseket javasol, mint —

101

bennünket megtartott óra, megtartotta az órát jelentéssel: „Amikor azt mondjuk, hogy „a tanár órát tart”, a folyamatra gondolunk; „órát tartott” – vagyis nem fejezte be, míg „megtartotta az órát” – megtartotta és befejezte” (18. o.). Azonban az elvégezni ige nem feltétlenül kapcsolódik az óra megtartásához és befejezéséhez – jelentheti a tanulást is, például: házi feladatok, feladatok elvégzése. Így talán a „megtartotta az órát” úgy is érthető, hogy „órán volt”, „megtanulta a leckéket”.

Befejezésül el kell mondani, hogy ezek a megjegyzések semmiképpen sem csökkentik a szótár tudományos és normatív értékét. Ez a kiadvány arra ösztönöz, hogy érdeklődjünk a pedagógia tudománya iránt, és továbbfejlesszük azt, valamint annak litván terminológiáját.

Nijolė Banevičienė

PSZICHOLÓGIAI SZÓTÁR

Minden új szakszótár megjelenése jelentős esemény mind az adott tudományterület, mind általában a terminológia szempontjából. Különösen igaz ez, ha az adott szótár az első, hiszen meghatározhatja, milyen lesz az adott terület terminológiája, egyúttal pedig megmutathatja magának a tudománynak az irányultságát és fejlődésének legalább valamelyest a további menetét.

A pszichológia iránt már a háború előtti Litvániában is érdeklődtek, és terminusait is ekkor kezdték megalkotni. St. Šalkauskis filozófiai és pedagógiai szójegyzeteiben (az utóbbi, igaz, akkor végül nem jelent meg) meglehetősen sok pszichológiai terminust is találhatunk (pojūtis, sąmonė ir kt.). Később sem feledkeztek meg a pszichológiáról: cikkek és könyvek jelentek meg (bár talán nem elegendő számban), amelyekben természetesen nem lehetett nélkülözni az adott terület terminusait. Az első szótár azonban csak 1993-ban jelent meg. Ez a Tudományos és Enciklopédiai Kiadó által kiadott „Pszichológiai szótár”¹. A szótár szerkesztőinek megfogalmazása szerint egyaránt szánják pszichológusoknak, más területek szakembereinek, illetve a pszichológia iránt önképzési céllal érdeklődőknek. Emiatt a szótárt különös gondossággal kellett volna elkészíteni. Nem kevés

¹ Psichologijos žodynas. V.: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1993. 368 p.

102