A terminológia tudománya és a terminológiai munka mindig is nagy hangsúlyt fektetett a hálózatépítésre, az együttműködésre és az információmegosztásra, valamint a számítógépes szoftverek alkalmazására és fejlesztésére a terület különféle tevékenységeihez. Ez a tanulmány a szerző két kutatási érdeklődési területét kapcsolja össze: a terminológiát és a számítógép közvetítette kommunikációt (CMC), és azon tanulmányok sorozatába illeszkedik, amelyek a CMC-technológiák terminológiai munkában való alkalmazását, valamint a terminológiai információk terjesztését tekintették át1. A következő idézet Nuopponen 1996-os, a bécsi TKE-konferencián bemutatott előadásából származik:
„A Web ideális platform a terminológiai tevékenységek különféle formáihoz. Nem csupán elektronikus dokumentumok online archívuma vagy tárolója, illetve a terminológiai és terminográfiai információk világméretű bibliográfiája vagy enciklopédiája, hanem fontos szerepet tölthet be interaktív, együttműködésen alapuló kommunikációs eszközként a terminológiai kutatásban, a terminográfiai projektekben és az oktatásban is. Bár a Weben már most is számos terminológiai tevékenység zajlik, a nagy részük még hiányzik — remélhetőleg nem sokáig.” (Nuopponen 1996)
A terminológiai információk terjesztésének és koordinálásának legtöbb jelentős szereplője, például az Infoterm és a TermNet, valamint a nemzeti terminológiai központok még nem voltak jelen a weben — ezt a tényt ma nehéz lehet megérteni. Ennek azonban nyilvánvaló oka az volt, hogy a World
1 A „terminológiai információ” a terminusokkal és fogalmakkal, a terminológiai termékekkel, módszerekkel, elméletekkel, kutatásokkal és egyéb tevékenységekkel stb. kapcsolatos információkra utal.
82 Anita Nuopponen | Follow @TermList on Twitter! — Social Media as a Tool for Terminological Information and Activities
Page 2
A világháló akkoriban még teljesen új volt, az első könnyen használható webböngészők pedig 1993 körül jelentek meg. Az internetet csak 1991–1993 táján nyitották meg a kereskedelmi felhasználás előtt; az áttörés évei 1994–1995 voltak. A Vaasa Egyetemen az 1980-as évek vége óta követtük az internet fejlődését, és 1994-ben létrehoztam a Term-List levelezőlistát, valamint a terminológiával kapcsolatos információkat tartalmazó Terminology Forum webportált.
Azóta egyre több eszköz vált elérhetővé az online interakcióhoz és az információterjesztéshez; ezek közül a legújabbak a közösségi média, amelynek használata az emberi tevékenység szinte minden területére kiterjedt. Andreas Kaplan és Michael Haenlein (2010) szavaival a közösségi média tulajdonképpen „az internet gyökereihez való visszatérésként is felfogható, hiszen újra olyanná alakítja a világhálót, amilyennek eredetileg szánták: a felhasználók közötti információcsere elősegítésére szolgáló platformmá”. Eljött az ideje a helyzet újbóli áttekintésének. Ez a cikk azt tárgyalja, hogyan használják, illetve hogyan használhatnák a terminológusok az internetet, különösen pedig a közösségi médiát napjainkban a terminológiai tevékenységekhez és a terminológiai információk terjesztéséhez. Elméleti keretként Jeffrey W. Treem és Paul M. Leonardi (2012) közösségi média által kínált négy cselekvési lehetőségét vesszük alapul; szerzők azt vizsgálják, milyen viselkedésformákat tesz lehetővé a közösségi média. Csak azokat a közösségimédia-oldalakat vagy -alkalmazásokat vizsgáljuk, amelyeken terminológiai információk, tartalmak vagy tevékenységek találhatók.
2. K Ö Z Ö S S É G I M É D I A
Mivel a közösségi média fogalma folyamatosan változik, nehéz pontosan meghatározni. A szerzők gyakran a terjedelmi meghatározást választják, és felsorolják „azokat a technológiatípusokat, amelyeket az emberek hallgatólagosan közösségi médiaként ismernek fel (például blogok, wikik, közösségi hálózatok, közösségi címkézés stb.)”, amint Treem és Leonardi (2012: 145) a korábbi közösségimédia-kutatásokat elemző tanulmányukban rámutatnak. Az 1. ábra a közösségi média típusainak előzetes tipológiáját mutatja be. Nehéz fogalmi rendszert felvázolni a közösségi média számára, mert a szoftvereket, szolgáltatásokat és technológiákat folyamatosan fejlesztik, és új formákká alakítják. Például kezdetben a Twitter a blogokhoz kapcsolódott, ma viszont hírek megosztására és közösségi könyvjelzőzésre használják, továbbá versenyben áll az olyan közösségi hálózatokkal, mint a Facebook és a Google+.
Terminologija | 2013 | 20
83
Page 3
1. ábra. A számítógép-közvetítésű kommunikáció hozzávetőleges tipológiája
A közösségi média fogalmának intenzionális meghatározásai gyakran olyan jellemzőket emelnek ki, mint az online jelenlét, a felhasználók által létrehozott tartalom, a tartalom másokkal való megosztása, valamint az interaktivitás. Ezek a jellemzők azonban még nem különítik el kellőképpen a közösségi médiát a hagyományos, számítógép-közvetítésű kommunikációtól (CMC) (lásd az 1. ábrát) (Treem, Leonardi 2012: 145). Az e-mail, a levelezőlisták és hasonlók számos ilyen jellemzővel rendelkeznek. A közösségi médiára általánosan jellemzőként említett vonások mellett Treem és Leonardi (2012) azokat a viselkedésformákat hangsúlyozzák, amelyeket a közösségi média jellemzően lehetővé tesz — vagyis hogy mit tehetünk ezekkel az eszközökkel. Az alábbi cselekvési lehetőségeket sorolják fel:
• láthatóság (a közreműködések könnyen megtalálhatók és megtekinthetők).
• fennmaradás (a közösségi média idővel is megőrzi az összegyűjtött tudást),
• szerkeszthetőség (az üzenetek elküldés előtt gondosan megfogalmazhatók),
• kapcsolódás (egyének között, egyének és tartalmak között, illetve egy szereplő és egy prezentáció, tartalom és tartalom között).
Treem and Leonardi (2012: 148–150) note that these affordances apply also to the traditional CMC and other types of communication technologies utilized in organizations. The difference is that social media technologies have potential to have high levels of all of these affordances simultaneously.
8 4
Anita Nuopponen
Follow @TermList on Twitter! — Social Media as a Tool for Terminological Information and Activities
Page 4
(Uo.) Például az e-mailek gondosan megfogalmazhatók, tárolhatók és kereshetők, láthatóságuk azonban korlátozott. Továbbá a feladó nem tudja szerkeszteni vagy törölni az elküldött üzenetet. Egy adatbázis-bejegyzés látható lehet, de hiányozhat belőle az összekapcsoltság, például az adott bejegyzést szerkesztők közötti eszmecsere. Bár Treem és Leonardi (2012) szervezeti környezetekről írnak, mondanivalójuk nagy része egy tudományterületen belüli kommunikációra is érvényes, ez esetben a terminológia területére. A következőkben a mai online terminológiai tevékenységeket és a közösségi média által e terület számára kínált lehetőségeket tárgyaljuk.
3. ONLINE TERMINOLÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK
Nuopponen 1996-ban felvázolta a webes terminológiai tevékenységek jövőjét, amint azt a 2. ábra mutatja.
2. ábra. A webes terminológiai tevékenységek néhány lehetséges fejlődési iránya (Nuopponen 1996)
Addig nagy erőfeszítéseket tettek a bibliográfiák összeállítására és a nyomtatott terminológiai kiadványokról szóló információk terjesztésére. A tanulmányban előre jelzett jövőkép mára meglehetősen pontosnak bizonyult, mert a webet ma már mindezekre használják: például a nyomtatott bibliográfiákat felváltották a publikációk online jegyzékei, és közvetlen hozzáférésünk van hatalmas mennyiségű
Terminologija | 2013 | 20
85
Page 5
releváns szöveghez és dokumentumhoz. A keresőmotorok, linkgyűjtemények, honlapok és közösségi hálózati oldalak feleslegessé és elavulttá tették a nyomtatott who is who kiadványokat.
4. TERMINOLÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN
A közösségi médiában végzett, terminológiához kapcsolódó különféle tevékenységeket vizsgáltuk, hogy feltárjuk, mi történik, és mi történhetne. A közösségi média szemszögéből nézve a terminológiai tevékenységek nagyjából a hálózatépítés, a megosztás, a találkozás, az együttműködés, az oktatás és képzés, valamint a kutatás kategóriáira oszthatók (3. ábra). Mindegyiknek megvannak a maga követelményei, és nincs olyan egyetlen közösségimédia-oldal, platform vagy alkalmazás, amely mindegyiknek megfelelne.
3. ábra. Terminológiai tevékenységek a közösségi médiában
4.1. Hálózatépítés
A hálózatépítés itt egyaránt jelenti (1) a megfelelő személyek és szervezetek felkutatását, akikkel kapcsolatba lehet lépni, valamint (2) a kapcsolatok újbóli felvételét és fenntartását, továbbá a közös érdeklődési körök megvitatását. Az olyan közösségi hálózati oldalak (SNS), mint a LinkedIn és a Facebook2, lehetővé teszik a felhasználóknak, hogy megtalálják az általuk már ismert személyeket és kapcsolatba lépjenek velük, lássák, ki kivel áll kapcsolatban, és ki mivel foglalkozik. A terminológiakutatók és terminológusok kiterjedt hálózata már megtalálható a LinkedIn oldalon. Korábban ezen információk felkutatásához és szakmai hálózat kiépítéséhez gyakran kellett részt venni terminológiai rendezvényeken, levelezni és e-maileket váltani. Egy közösségi hálózati oldalon az információ könnyen szerkeszthető, és nem tűnik el olyan könnyen, mint a névjegykártyák egy konferencia után.
Más szemszögből nézve a közösségi hálózati oldalak láthatóságot biztosítanak a felhasználóknak. Treem és Leonardi (2012) szerint „a közösségi média lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy láthatóvá tegyék”
2 További népszerű közösségi hálózati oldalak: a Google+, az Orkut (népszerű Indiában és Brazíliában), a SinaWeibo (Kína) és a Vkontakte (Oroszország). További példákért lásd pl. http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_social_networking_websites
86 Anita Nuopponen | Follow @TermList on Twitter! — Social Media as a Tool for Terminological Information and Activities
Page 6
azokat a viselkedésformáikat, ismereteiket, preferenciáikat és kommunikációs hálózati kapcsolataikat, amelyek korábban láthatatlanok voltak (vagy legalábbis nagyon nehezen voltak észlelhetők), mások számára láthatóvá tegyék”. Különösen a LinkedIn (linkedin.com), amely szakmaibb irányultságú, mint a Facebook (facebook.com), vált megszokottá arra, hogy kapcsolatba lépjünk azokkal, akikkel konferenciákon és találkozókon találkozunk. Névjegykártyák cseréje helyett mondhatjuk: „megtalálsz a LinkedIn oldalon”, vagy meghívót küldhetünk azoknak, akikkel találkoztunk, hogy kapcsolatba lépjünk velük. A LinkedIn felhasználói profilja dinamikus és interaktív önéletrajzként is jellemezhető, mivel a felhasználók frissíthetik adataikat, kapcsolataik pedig megerősíthetik készségeiket és ajánlásokat írhatnak. A felhasználók állapotfrissítéseket tesznek közzé, és követik egymás üzeneteit. Emellett maguk az oldalak is elemzik a felhasználók adatait és meglévő kapcsolatait, majd új kapcsolatokat vagy tartalmakat ajánlanak, amelyek relevánsak lehetnek, de akár irrelevánsak is.
A közösségi médiához képest az e-mailben vagy levelezőlistán folytatott megbeszélések láthatósága korlátozott. A közösségi média lehetőséget ad az üzenetek gondos szerkesztésére, a már elküldött üzenetek törlésére, nagyobb csoportok megszólítására a postafiókok túlterhelése nélkül, valamint az üzenetek későbbi keresésére és elérésére stb. (Treem, Leonardi 2012: 148) Az olyan közösségi hálózati oldal, mint a LinkedIn, különféle információkat nyújt az embereknek; erre egy honlap is képes, de a közösségi hálózati oldalak általában dinamikusabbak, és elősegítik az interakciót: kapcsolatok ajánlását, üzenetek küldését, hírek vagy más tartalmak megosztását, különleges érdeklődésű csoportokhoz való csatlakozást és a csoportokon belüli megbeszéléseket.
A hagyományos CMC-ben a viták, vélemények és megjegyzések e-mail-üzenetekként, levelezőlistás beszélgetésekként, illetve szinkrón vagy aszinkrón online csevegésként zajlottak és fejeződtek ki. Az e-mail-alapú eszközök láthatósága korlátozott: csak azok kapják meg az üzenetet, akiknek elküldik. Hátrányuk, hogy a postafiókok könnyen megtelnek hosszadalmas beszélgetésekkel. Ehelyett a közösségimédia-oldalakat nagyobb mértékben lehetne vitákra használni, lehetővé téve, hogy többen csatlakozzanak. Például a LinkedIn oldalon vitacsoportot lehet létrehozni, vagy egy meglévőhöz lehet csatlakozni. A terminológusok számára különösen két csoport létezik: a Terminology, amelyet Kara Warburton vezet, valamint annak Association for Terminology and Knowledge Transfer nevű alcsoportja, amelyet Hanne Erdman Thomsen vezet. Az ilyen lehetőségek kihasználása sem problémamentes, hiszen könnyű megfeledkezni arról, hogy egy csoport tagjai vagyunk, ha nincsenek bekapcsolva az e-mailes értesítések. Az e-mail mindennap használt eszközzé vált, a közösségi hálózati oldalak azonban nem feltétlenül váltak ugyanilyen mértékben mindennapjaink részévé.
Terminologija | 2013 | 20 87
Page 7
4.2. Megosztás
A közösségi média egyik legjellemzőbb sajátossága a megosztás — tartalmak és meta-ismeretek megosztása. A terminológia területén a tartalom lehet szöveg, kiadvány, cikk, diavetítés, terminológiai termék, szoftver, tanfolyamokról készült videofelvétel stb. A meta-ismeret itt arra vonatkozó információt jelent, hogy hol található a megosztott tartalom, továbbá linkeket, híreket és ismertetőket stb. Az e-mail, a weboldalak, az e-mailes hírlevelek, az online folyóiratok, az online könyvesboltok és adatbázisok megkönnyítették és felgyorsították a tartalmak megosztását és megtalálását. A közösségi média tovább bővíti ezt az eszköztárat például blogokkal, wikikkel, közösségi címkézéssel, valamint videók, szövegek és fényképek megosztására szolgáló oldalakkal.
A Blogok hasznos eszközök a gondolatok, ötletek és vélemények egymással való megosztására3. Lehetővé tehetik az olvasók számára, hogy bekapcsolódjanak a beszélgetésbe, és bejegyzéseket osszanak meg más közösségimédia-csatornákon. A terminológia területéről jó példa a Barbara Inge Karsch által készített BIK Terminology4, a TermNet által működtetett Terminology Blog5, a Svéd Terminológiai Központ által működtetett TNCs blogg (svéd nyelven)6, valamint az Európai Parlament Terminológiai Koordinációjának Blogja7. Sok vállalatnak is vannak érdekes, terminológiával kapcsolatos blogjai: például a Microsoft8 és az SAP9 olyan blogokat működtet, amelyeken ügyfeleik, fordítóik és lokalizációs szakembereik megvitathatják a témákat. A blogok idővel hatalmas információtárakká válhatnak, ahogyan ez a TermCoord eredeti blogjával10 is történt, amelyet weboldallá alakítottak.
A weboldalakon elhelyezett hivatkozáslisták továbbra is népszerűek a meta-ismeretek megosztására (például a Terminology Forum11). A közösségi média további lehetőségeket kínál, például a Pinterest, Scoop.it. A Pinterest egy igen népszerű közösségimédia-oldal, amelyet a web bármely részén talált szép fényképek megosztására („kitűzésére”) használnak. „A Pinterest mint könyvtári marketing- és információs műveltségi eszköz” című cikkében Cynthia Dudenhoffer (2012: 328) a következőképpen írja le a Pinterest szolgáltatást:
3 További példákért lásd például Kaplan, Haenlein 2010
4 http://bikterminology.com
5 http://terminologyblog.wordpress. com
6 http://www.tnc.se/TNCs-blogg
7 http://termcoord.eu/ blog
8 http://blogs.technet.com/b/terminology
9 http://scn.sap.com/community/globalization
10 http://termcoord.wordpress.com
11 http://www.uva.fi/termino
88 Anita Nuopponen | Follow @TermList on Twitter! — Social Media as a Tool for Terminological Information and Activities
Page 8
„A Pinterest lehetővé teszi a tagok számára, hogy az interneten talált elemeket vagy képeket „kitűzzenek” egy „hirdetőtáblára”, amelyet aztán könnyedén megoszthatnak egy e-mailben küldött hivatkozáson keresztül, vagy az alkotó követésével. A táblák nyilvánosan megtekinthetők, így nincs szükség bejelentkezésre, és folyamatosan frissíthetők. Ez az eszköztípus kiválóan alkalmas arra, hogy az információkat vizuálisan tanulókkal és hagyománytisztelőkkel egyaránt megosszuk, a könyvtári dolgozók pedig gyorsan és egyszerűen kezelhetik. A könyvtári oktatók a Pinterestet „kutatási portálok”, vagyis a kutatási és írási folyamat elindítására használt ötletek vizuális megjelenítésének létrehozására is használhatják.”
Egyes terminológusok kísérleteznek az ilyen jellegű terminológiai felhasználással, például a Terminology Forum12 rendelkezik Pinterest-táblákkal a terminológiai adatbázisok számára, amelyek adatbázis-webhelyekre mutató hivatkozásokat tartalmaznak; továbbá terminológiai szakirodalom című táblákkal, amelyek terminológiai szakirodalmi művek borítóit mutatják be olyan webhelyekről, ahol azok megvásárolhatók vagy letölthetők, és így tovább (lásd a 4. ábrát). Mások megoszthatják az eredményeket, kedvelhetik vagy kommentálhatják azokat. A Scoop.it hasonló a Pinterest-hez, de inkább szövegközpontú (lásd például http://www.scoop.it/u/terminology-forum).). Ezeket a szolgáltatásokat közösségi tartalomkurálási oldalakként is le lehet írni: a felhasználók érdeklődésük szerint összegyűjtik a már létező tartalmakat (illetve az azokra mutató hivatkozásokat), és megosztják eredményeiket követőikkel.
4. ábra. A Terminology Forum Pinterest-táblái
12 http://www.pinterest.com/termlist
Terminologija | 2013 | 20
89
Page 9
A hírek megosztása külön megosztási kategóriának tekinthető. Az e-mail, a levelezőlisták, az e-mailes hírlevelek és a weboldalak megjelenése megkönnyítette például az eseményekkel kapcsolatos információk terjesztését és megszerzését. Egy ideig igyekeztek összegyűjteni az eseményekkel kapcsolatos információkat a Terminology Forum portálján, de az ötletet hamarosan elvetették, mert az információk megtalálása és a weboldalak szerkesztése túl sok erőfeszítést igényelt, és nem lehetett rendszeresen elvégezni. Ma a Twitter és a mobileszközök (telefon/tablet) jobb megoldást kínálnak: könnyű követni azoknak a felhasználóknak a tweetjeit, akiket érdekelnek a terminológiával kapcsolatos események és tartalmak, továbbá az információkat továbbtweetelni a követőknek. Ez gyors módja annak, hogy tájékoztassunk különféle terminológiai eseményekről, és továbbítsuk a róluk szóló információkat (lásd az 5. ábrát). A mobilalkalmazások a közösségi médiát mobiltelefonokra és táblagépekre is elhozták, így a közösségimédia-hírfolyamok és üzenetek könnyen elérhetők, amikor van egy kis szabadidőnk.
5. ábra. A Twitterterminology keresésének eredményei (2013. 11. 8.)
A Facebook-ot is használják a szervezetek hírek közzétételére. A Twitter nagyobb láthatóságot biztosít, mivel az üzenetet a követőkön kívül bárki megtalálhatja egy szó (például terminology), egy „hashtag” (#terminology) vagy egy felhasználó (@termlist) alapján végzett kereséssel. A Facebook a felhasználók közötti kapcsolatokra összpontosít, míg a Twitter esetében a legerősebb kapcsolat gyakran a feladó és a tartalom között áll fenn. A terminológiai hírek és események iránt érdeklődők számára követésre érdemes legfontosabb Twitter-felhasználók közé tartozik Uwe-Muegge, Rodolfo Maslias, TermCoord, TermNet és TermList.
90 Anita Nuopponen | Follow @TermList on Twitter! — Social Media as a Tool for Terminological Information and Activities
Page 10
4.3. Találkozók, események, oktatás és képzés
A közösségi médiát (például a Twittert, a Facebookot és a blogokat) gyakran nemcsak a közelgő konferenciák hirdetésére használják (lásd az 5. ábrát), hanem a konferencia ideje alatt is. Gyakori, hogy egyes résztvevők (lásd az 5. ábrát: TAUS; Kaleidoscope) és néhány szervező élő blogbejegyzéseket ír vagy tweetel az esemény alatt, és idéz az előadásokból (lásd az 5. ábrát: #tekom). Egy másik lehetőség az esemény vagy annak egyes részeinek közvetítése, így a résztvevők követhetik, kommentálhatják (például csevegésben), sőt akár online előadásokat is tarthatnak. Megkülönböztethetők a webközvetítések és a webináriumok (online szemináriumok). A webközvetítések többé-kevésbé egyirányú kommunikációt jelentenek, míg a webináriumok a webkonferencia-szoftverek interaktív elemeit alkalmazzák (például Adobe Pro Connect, Skype stb.), lehetővé téve az előadó és a közönség közötti interakciót. A webináriumokat, a videómegosztást (például Youtube.com, Vimeo.com) és a diamegosztást (például www.Slideshare.net) különféle oktatási és képzési célokra használják. A TermNet az ECQA által tanúsított terminológiamenedzser-képzéseket részben webináriumként szervezi (http://www.termnet.org). Néhány fordító- és lokalizációs vállalkozás is szervez webináriumokat terminológiai témákról. Az egyetemi kurzusok esetében célszerű e-learning platformokat használni, mivel az egyetemek általában elérhetővé tesznek egy platformot (például Moodle, Blackboard) munkatársaik és hallgatóik számára. Ezek a platformok a közösségi médiából ismert különféle kommunikációs és tartalommegosztó eszközöket foglalnak magukban.
4.4. Együttműködés
A terminológiai projektek és a terminológiamenedzsment különféle interakciókat, információátadást és kommunikációt foglalnak magukban, például üzeneteket, megbeszéléseket, anyagok tárolását és küldését, megjegyzések hozzáfűzését, szerkesztést, lektorálást, közzétételt és népszerűsítést. Ezek elvégzéséhez hagyományosan különféle eszközökre volt szükség. Számos probléma megoldható lenne a közösségi média használatával vagy interaktív elemek együttműködési platformokba való integrálásával, például a wikitechnológia kínálta lehetőségekkel.
A wikitechnológia alapvetően „nyílt forráskódú, együttműködést támogató szervertechnológia, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy valós idejű környezetben érjenek el, böngésszenek és szerkesszenek hipertextoldalakat” (Leuf, Cunningham 2001: 442). A wikitechnológiának számos kiterjesztése létezik, például a Semantic MediaWiki, amely géppel olvashatóvá teszi az adatokat a szemantikus web számára13. A Wikipedia a legismertebb
13 http://semantic-mediawiki.org
Terminologija | 2013 | 20
91
Page 11
példa, amely a Semantic MediaWikit platformként használja. Ugyanez a platform kollaboratív terminológiai projektekhez is alkalmazható, például a Finnish Termbank for Arts and Sciences14 esetében. A terminbank nemzeti projekt, amelynek célja különféle tudományterületek terminológiáinak összeállítása közösségi közreműködésre alapozva. Nuopponen 2008-ban így zárta tanulmányát:
„A Wikipédia az online nyílt együttműködés érdekes modellje, mert a résztvevők elvekről és módszerekről folytatott vitái elérhetők a weben. A következő tíz évben remélhetőleg számos terminológiai enciklopédia születik majd különféle szakterületeken.” (Nuopponen 2008)
Napjainkban a wikitechnológiát gyakran alkalmazzák és említik a terminológiai munkához szánt integrált, kollaboratív eszközök fejlesztésekor (pl. Kudashev 2013; He et al. 2009; Désilets et al. 2009). A wikitechnológia lehetővé teszi a terminológiai bejegyzések és a kapcsolódó viták összekapcsolását, így orvosolja a hagyományos terminológiai adatbázisokkal szembeni bírálatok egy részét. A projektek és szervezetek használhatják ezt a technológiát, amelynek telepítéséhez azonban szerver szükséges. Egyének és kisebb csoportok számára érdekes, wikitechnológián alapuló online együttműködési felület a TermWiki15, ahol bárki összeállíthat egy szójegyzéket, kereshet a gyűjteményekben, és megvitathatja azokat. Vállalatok számára elérhető egy kereskedelmi, fejlettebb változat is.
Az ontológiákkal foglalkozók is felismerték, hogy amikor az ontológiák túl nagyra nőnek ahhoz, hogy egyetlen személy vagy kis csoport kezelje őket, együttműködésre van szükség, a hagyományos eszközök azonban ezt nem támogatják. Tudorache et al. (2008) a Collaborative Protégé16 rendszert a kommunikációs eszközök ontológiai eszközökbe való integrálására szolgáló megoldásként mutatják be. Tudorache et al. (2008) szerint nagy problémát jelent „az egyik oldalon az előállított ontológia, a másikon pedig az e termék létrehozásához vezető gondolatok és viták közötti szakadék”. Ezért „az ontológia felhasználója számára gyakran lehetetlen volt megérteni a tervezési döntések indokait, megtalálni a releváns hivatkozásokat, illetve azonosítani azokat a külső forrásokat, amelyek a modellezési döntéseket megalapozták”. A Collaborative Protégé a vitákat „az ontológiaszerkesztési folyamattal, a csevegésekkel, valamint a változások és ontológiai elemek annotációival” integrálja.
Follow @TermList on Twitter! — Social Media as a Tool for Terminological Information and Activities
Page 12
(Uo.) Az ontológiai munkához kidolgozott tapasztalatok és megoldások a terminológiai munka szempontjából is érdekesek, mivel számos módszer és probléma hasonló.
5. KÖVETKEZTETÉS
Az elmúlt tizenöt évben jelentős változás következett be a terminológia területén végzett online tevékenységekben. Ma már nem kérdés, hogy szükségük van-e a terminológiai szervezeteknek weboldalra; ehelyett az a kérdés, hogy szükségük van-e jelenlétre a közösségi médiában. Az internet nemcsak archívumok létrehozására és hozzáférhetővé tételére szolgál, hanem különféle tartalmak aktív megosztására is. A bibliográfiai vagy egyéb metaadatok helyett akár a teljes tartalom is elérhetővé tehető ingyenesen17 vagy térítés ellenében. A közösségi média több lehetőséget kínál a kapcsolatteremtésre és a kapcsolatok fenntartására, valamint arra, hogy tájékozódjunk az érdeklődési területünkön zajló eseményekről.
A terminológiával foglalkozók – például terminológusok, terminológiakutatók, fordítók, hallgatók stb. – számára a közösségi média megkönnyíti a kapcsolatépítést, az információkeresést és -megosztást, a találkozást és a részvételt, a bekapcsolódást és így tovább. A közösségi média azonban számtalan alternatívát kínál, és az újonnan érkezők számára nyomasztó feladat lehet a leginkább releváns oldalak és szoftverek megtalálása. Ezért ebben a tanulmányban csupán néhány releváns közösségimédia-eszközt vettünk példaként. LinkedIn a jelek szerint népszerű kapcsolatépítő platform a terminológia területén. Twitter egyre inkább hírmédiumként szolgál, ahol konferenciafelhívásokat, új kiadványokat, közelgő kurzusokat és más, a terminológiához kapcsolódó aktuális információkat tesznek közzé és osztanak tovább. A hagyományos CMC-eszközök, például a weboldalak is betöltik kialakult szerepüket az információterjesztésben és a tartalomközlésben. A weboldalak és blogok központként működnek, amelyek más csatornákat kapcsolnak össze, vagy felületet biztosítanak hozzájuk, míg az e-mail gyakran értesítési eszközként szolgál, amikor a közösségimédia-oldalak jelzik, hogy valaki kedvelte vagy továbbította az üzenetünket, esetleg követni kezdett bennünket. Az együttműködés és a közös projektek száma növekszik, és ezzel együtt a közös munkát segítő eszközök iránti igény is. A technológia (például a wiki) már rendelkezésre áll; csupán a terminológiai tevékenységekhez kell igazítani.
17 Például: Pavel S., Nolet D. Terminology-kézikönyv. Kanadai Közmunkák és Kormányzati Szolgáltatások Minisztériumának Fordítási Irodája, 2001, elérhető: <http://www.bt-tb.tpsgc-pwgsc.gc.ca/publications/documents/termino-eng.pdf?archived=true>.
Terminologija | 2013 | 20
93
Page 13
A közösségi médiának hátrányai is vannak, de ez a cikk a terminológiai tevékenységek szempontjából kínált lehetőségeire összpontosított. Fontos, hogy a különféle hozzájárulások könnyen megtalálhatók és megtekinthetők legyenek, valamint hogy az idővel megőrzött és összeállított tudás ne vesszen el. A közösségi média emellett lehetővé teszi, hogy az üzeneteket közzététel előtt gondosan megfogalmazzák, és kapcsolatokat hozzanak létre egyének között, egyének és tartalmak között, szereplők és prezentációk között, valamint tartalmak között.
REFERENCES
Désilets A., Huberdeau L.-Ph., Laporte M., Quirion J. 2009: Building a Collaborative Multilingual Terminology System. – Proceedings of the ASLIB: Translating and the Computer, available at: <http://nparc.cisti-icist.nrc-cnrc.gc.ca/npsi/ctrl?action=rtdoc&an=15153226&lang=en>.
Dudenhofer C. 2012: Pin it! Pinterest as a library marketing and information literacy tool. – College & Research Libraries News 73(6), 328–332, available at: <http://crln.acrl.org/content/73/6/328.full.pdf+html>.
He S., Nachimuthu S. K., Shakib S. C., Lau L. M. 2009: Collaborative Authoring of Biomedical Terminologies Using a Semantic Wiki. – Proc. of AMIA 2009 Symposium, San Francisco, California, 234238, available at: <http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20351856>.
Kaplan A. M., Haenlein M. 2010: Users of the world, unite! The challenges and opportunities of Social Media. – Business Horizons 53(1), 59–68, available at: <http://dx.doi.org/10.1016/j.bushor.2009.09.003>.
Kudashev I. 2013: Quality Assurance in Terminology Management: Recommendations from the Termfactory Project. University of Helsinki, Palmenia Centre for Continuing Education, Kouvola, available at: <http://www.projectglossary.eu/download/QA_in_TM_Kudashev.pdf>.
Leuf B., Cunningham W. 2001: The Wiki Way: Quick Collaboration on the Web, Boston, Addison-Wesley.
Nuopponen A. 1996: Terminology Online: From Term Banks to the World Wide Web. – Terminology Science & Research 7(1), 21–27.
Nuopponen A. 2008: Term lists or multimedia and collaboration? Future directions for online terminology resources. – Proceedings of XVIth European Symposium on Language for Special Purposes (LSP) Specialised Language in Global Communication, University of Hamburg, 27–31 August 2007.
Treem J. W., Leonardi P. M. 2012: Social Media Use in Organizations. Exploring the Affordances of Visibility, Editability, Persistence, and Association. – Communication Yearbook 36, 143–189, available at: <http://comm.soc.northwestern.edu/leonardi/files/2012/09/socialmedia.pdf>.
Tudorache T., Noy N. F., Tu S., Musen M. A. 2008: Supporting Collaborative Ontology Development in Protégé. – The Semantic Web – ISWC 2008, Berlin, Heidelberg: Springer, 17–32, available at: <http://link.springer.com/chapter/10.1007/978-3-540-88564-1_2>.
SEKITE @TERMLIST TWITTER’YJE! – SOCIALINĖ ŽINIASKLAIDA KAIP TERMINOLOGINĖS INFORMACIJOS IR VEIKLOS PRIEMONĖ
Straipsnyje kalbama apie tai, kaip socialinė žiniasklaida yra ar galėtų būti naudojama terminologinei veiklai ir terminologinės informacijos sklaidai. Nagrinėjama įvairi, su terminologija susijusi, socialinės žiniasklaidos priemonėmis pristatoma veikla ir bandoma nustatyti, kas yra ir kas galėtų būti padaryta. Kaip teorinis pagrindas imama keturi socialinės žiniasklaidos bruožai (matomumas, nuolatinis buvimas, redaguojamumas, bendrumas), pateikti Treem ir Leonardi darbe (2012) kalbant apie organizacijos komunikaciją. Terminologinei veiklai svarbu tai, kad socialinės žiniasklaidos priemonėmis
94
Anita Nuopponen
Follow @TermList on Twitter! — Social Media as a Tool for Terminological Information and Activities
Page 14
pateiktą įvairių tipų medžiagą yra nesunkiai randama ir peržiūrima, sukauptos žinios nedिंगsta, galima užmegzti ryšius tarp žmonių, žmogaus ir turinio ar dalyvio ir pateikties, taip pat tarp turinio ir turinio.
Palyginus su tradicinėmis interneto komunikacijos priemonėmis, tokiomis kaip interneto svetainė, elektroninis paštas ar elektroninio pašto grupė, naudojant socialines žiniasklaidos priemones lengviau susisiekti, susitikti ir dalyvauti, įsitraukti, dalintis informacija ir ją rasti. Kita vertus, socialinė žiniasklaida pateikia daugybę galimybių, todėl gali būti sunku rasti labiausiai poreikius atitinkančias svetaines ir programinę įrangą. Straipsnyje daugiausiai dėmesio skiriama toms socialinės žiniasklaidos priemonėms, kurios naudingiausios dirbantiems terminologijos darbą. Terminologijos srityje LinkedIn – populiari priemonė norintiems susisiekti, Twitter vis labiau įsitvirtina kaip pranešimo apie kvietimus dalyvauti konferencijose, naujus leidinius, vykstančius mokymus ir kitos aktualios informacijos pateikimo priemonė. Tinklaraščiai ir tradicinės interneto svetainės atlieka įprastą vaidmenį skleidžiant informaciją ir skelbiant turinį. Abi šios priemonės taip pat jungia įvairius kitus kanalus. Elektroninis paštas paprastai naudojamas kaip pranešimo priemonė. Socialinės žiniasklaidos technologijos, tokios kaip vikis, sujungia sąveikos ir turinio kūrimo priemones ir skatina bendradarbiavimą.
Gauta 2013-11-11
Anita Nuopponen University of Vaasa Wolffintie 34 65200 Vaasa Finland
