Follow @TermList on Twitter! — Social Media as a Tool for Terminological Information and Activities

8 2 Anita Nuopponen | Kövesd a @TermList fiókot a Twitteren! — Közösségi média | as a Tool for Terminological Information and Activities Kövesd a @TermList fiókot a Twitteren! — A közösségi média mint eszköz Terminológiai információk és tevékenységek számára ANITA NUOPPONEN Vaasa Egyetem KULCSSZAVAK: terminológiai tevékenységek, közösségi média, számítógép által közvetített kommunikáció, tartalommegosztás, online együttműködés 1. BEVEZETÉS A terminológiai tudomány és a terminológiai munka mindig is nagy hangsúlyt fektetett a hálózatépítésre, az együttműködésre és az információmegosztásra, valamint a számítógépes szoftvereknek a terület különféle tevékenységeihez való felhasználására és fejlesztésére. Ez a tanulmány a szerző két kutatási érdeklődési területét integrálja: a terminológiát és a számítógép által közvetített kommunikációt (CMC), és azon tanulmányok sorozatába illeszkedik, amelyekben áttekintették a CMC-technológiák terminológiai munkához való adaptálását, valamint a terminológiai információk terjesztését1. Az alábbi idézet a Bécsben megrendezett TKE-konferencián bemutatott Nuopponen 1996-ból származik: „A Web ideális platform a terminológiai tevékenységek különféle típusaihoz. Nem csupán elektronikus dokumentumok online archívuma vagy tárolóhelye, illetve a terminológiai és terminográfiai információk világméretű bibliográfiája vagy enciklopédiája, hanem interaktív, együttműködésen alapuló kommunikációs eszközként is fontos szerepet tölthet be a terminológiai kutatásban, a terminográfiai projektekben, valamint az oktatásban. Annak ellenére, hogy a Weben már most is rengeteg terminológiai tevékenység zajlik, a nagyobb rész még mindig hiányzik — remélhetőleg már nem sokáig.” (Nuopponen 1996) A terminológiai információk terjesztésének és koordinációjának legtöbb jelentős szereplője, például az Infoterm, a TermNet és a nemzeti terminológiai központok, még mindig hiányzott az internetről — ez ma nehezen érthetőnek tűnhet. Ennek azonban nyilvánvaló oka az volt, hogy a World 1 „Terminológiai információ” a terminusokkal és fogalmakkal, terminológiai termékekkel, módszerekkel, elméletekkel, kutatással és más tevékenységekkel stb. kapcsolatos információra utal. 8 3Terminologija | 2013 | 20 Wide Web akkor még teljesen új volt, és az első könnyen használható webböngészők csak 1993 körül jelentek meg. Az internet kereskedelmi használata csak mintegy 1991–1993 között vált lehetővé, az 1994–1995-ös évek pedig áttörést hoztak. A Vaasa Egyetemen figyelemmel kísértük a of the Internet from the late 1980’s, and 1994 I established Term-List fejleményeket a levelezőlistán és a Terminology Forum terminológiával kapcsolatos információkat kínáló webportálján. Azóta több eszköz vált elérhetővé az online interakcióhoz és az információterjesztéshez; ezek közül a legújabbak a közösségi média felületei, amelyek használata az emberi tevékenység szinte valamennyi területére kiterjedt. Andreas Kaplan és Michael Haenlein (2010) szavaival élve a közösségi médiát tulajdonképpen „az internet gyökereihez való visszatérésként lehet értelmezni, mivel újra olyanná alakítja át a World Wide Webet, amilyennek eredetileg létrehozták: a felhasználók közötti információcsere elősegítésére szolgáló platformmá” . Elérkezett a helyzet következő áttekintésének ideje. Ez a tanulmány azt tárgyalja, hogy a terminológusok hogyan használják vagy használhatnák az internetet, pontosabban a közösségi médiát napjainkban terminológiai tevékenységekre és terminológiai információk terjesztésére. Elméleti keretként Jeffrey W. Treem és Paul M. Leonardi (2012) közösségi média által támogatott viselkedésformákról szóló tanulmányában bemutatott négy affordanciát alkalmazzuk. Csak azokat a közösségimédia-oldalakat vagy -alkalmazásokat vizsgáljuk, amelyeken terminológiai információ, tartalom vagy tevékenység található. 2. KÖZÖSSÉGI MÉDIA Mivel a közösségi média fogalma folyamatosan változik, nehéz pontosan meghatározni. A szerzők gyakran extenzionális meghatározást adnak azáltal, hogy felsorolják „azokat a technológiatípusokat, amelyeket az emberek implicit módon közösségi médiaként ismernek fel (pl. blogok, wikik, közösségi hálózati oldalak, közösségi címkézés stb.)”, amint arra Treem és Leonardi (2012: 145) a korábbi közösségimédia-kutatások elemzésében rámutatnak. Az 1. ábra a közösségi média típusainak kísérleti tipológiáját mutatja be. Nehéz felvázolni a közösségi média fogalmi rendszerét, mivel a szoftvereket és szolgáltatásokat, illetve technológiákat folyamatosan fejlesztik, és valami újjá alakítják. Például kezdetben a Twittert a blogokkal hozták kapcsolatba, ma azonban hírek megosztására és közösségi könyvjelzőzésre használják, továbbá versenyben áll az olyan közösségi hálózati oldalakkal, mint a Facebook és a Google+. 8 4 Anita Nuopponen | Kövesd a @TermList oldalt a Twitteren! — Közösségi média | as a Tool for Terminological Information and Activities 1. ábra. A számítógép által közvetített kommunikáció durva tipológiája A közösségi média fogalmának intenzionális definíciói meglehetősen gyakran olyan jellemzőket hangsúlyoznak, mint az online jelenlét, a felhasználók általi tartalomlétrehozás, a tartalom mások számára való megjelenítése, a megosztás és az interaktivitás. Ezek a jellemzők azonban még nem különítik el megfelelően a közösségi médiát a hagyományos CMC-től (lásd az 1. ábrát) (Treem, Leonardi 2012: 145). Az e-mail, a levelezőlisták stb. számos ilyen jellemzővel rendelkeznek. A közösségi média általánosan említett jellemzői mellett Treem és Leonardi (2012) hangsúlyozzák azokat a viselkedésformákat, amelyeket a közösségi média jellemzően lehetővé tesz — vagyis hogy mit tehetünk ezekkel az eszközökkel. Affordanciaként a következőket sorolják fel: • láthatóság (a hozzájárulások könnyen megtalálhatók és megtekinthetők), • tartósság (a közösségi média idővel is fenntartja az összeállított tudást), • szerkeszthetőség (az üzenetek elküldésük előtt gondosan megfogalmazhatók), • társítás (egyének között, egyének és tartalmak között, illetve egy szereplő és egy prezentáció, valamint tartalom és tartalom között). Treem és Leonardi (2012: 148–150) megjegyzik, hogy ezek az affordanciák a hagyományos CMC-re és a szervezetekben alkalmazott egyéb kommunikációs technológiákra is érvényesek. A különbség az, hogy a közösségimédia-technológiákban megvan a lehetőség arra, hogy mindezen affordanciák egyidejűleg magas szinten legyenek jelen. 8 5Terminologija | 2013 | 20 (Uo.) Például az e-mailek gondosan megfogalmazhatók, valamint tárolhatók és kereshetők, azonban láthatóságuk korlátozott. Továbbá a feladó nem szerkesztheti és nem távolíthatja el az elküldött üzenetet. Egy adatbázis-bejegyzés látható lehet, de hiányozhat belőle a társítás, például az azt szerkesztők közötti megbeszélés. Annak ellenére, hogy Treem és Leonardi (2012) szervezeti környezetről beszélnek, mondanivalójuk nagy része egy tudományterületen belüli kommunikációra is alkalmazható, jelen esetben a terminológia területére. A következőkben a mai online terminológiai tevékenységeket és azt tárgyaljuk, milyen lehetőségeket kínálnak a közösségi médiafelületek e terület számára. 3. ONLINE TERMINOLÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK A Nuopponen 1996-ban a terminológiai tevékenységek webes jövőjét a 2. ábrán látható módon vázolta fel. 2. ábra. A terminológiai tevékenységek lehetséges fejlődési irányai a weben (Nuopponen 1996) Addig nagy erőfeszítéseket fordítottak a bibliográfiák összeállítására és a nyomtatott terminológiai termékek terjesztésére. Ma az ezek mindegyikéhez használt, például a future predicted in the paper, is quite accurate, because the web is now nyomtatott bibliográfiákat felváltották a kiadványok online jegyzékei, és közvetlen hozzáférésünk van hatalmas mennyiségű 8 6 Anita Nuopponen | Kövesd a @TermList fiókot a Twitteren! — Releváns | as a Tool for Terminological Information and Activities szövegek és dokumentumok közösségi médiája. A keresőmotorok, a linkgyűjtemények, a honlapok és a közösségi oldalak feleslegessé és elavulttá tették a nyomtatott Ki kicsoda? kiadványokat. 4. TERMINOLÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN A közösségi médiában különféle terminológiával kapcsolatos tevékenységeket kerestünk annak feltárására, hogy mi történik, illetve mi történhetne. A közösségi média szempontjából a terminológiai tevékenységek nagyjából a kapcsolatépítés, a megosztás, a találkozás, az együttműködés, az oktatás és képzés, valamint a kutatás végzése kategóriákra oszthatók (3. ábra). Mindegyiknek megvannak a maga követelményei, és nincs egyetlen olyan közösségimédia-oldal, -platform vagy -alkalmazás sem, amely valamennyiüket kiszolgálná. 3. ábra. Terminológiai tevékenységek a közösségi médiában 4.1. Hálózatépítés A hálózatépítés alatt itt egyaránt értjük (1) a megfelelő személyek és szervezetek felkutatását, akikkel kapcsolatba lehet lépni, valamint (2) a kapcsolat újbóli felvételét és fenntartását, továbbá a közös érdeklődési körök megvitatását. Az olyan közösségi hálózati oldalak (SNS), mint a LinkedIn és a Facebook2, lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy megtalálják azokat, akiket már ismernek, és kapcsolatba lépjenek velük, lássák, ki kivel áll kapcsolatban, és ki mivel foglalkozik. Valóban, a LinkedInen már most is megtalálható a terminológiai kutatók és terminológusok kiterjedt hálózata. Korábban ezen információk megtalálásához és egy szakmai hálózat kiépítéséhez gyakori részvételre volt szükség terminológiai rendezvényeken, levelezésre és e-mail-váltásra. Egy SNS-en az információ könnyen szerkeszthető, és nem tűnik el olyan könnyen, mint a névjegykártyák egy konferencia után. Más szemszögből nézve az SNS láthatóságot biztosít a felhasználók számára. Treem és Leonardi (2012) szerint „a közösségi média lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy 2 További népszerű közösségi hálózati oldalak a Google+, az Orkut (Indiában és Brazíliában népszerű), a SinaWeibo (Kína) és a Vkontakte (Oroszország). Lásd még például: http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_social_networking_websites. 8 7Terminologija | 2013 | 20 olyan kapcsolat, amely korábban láthatatlan volt their behaviors, knowledge, preferences, and communication network (vagy legalábbis nagyon nehezen volt észlelhető), mások számára láthatóvá vált”. Különösen a LinkedIn (linkedin.com), amely szakmai szempontból orientáltabb, mint a Facebook (facebook.com), vált általánossá arra, hogy kapcsolatba lépjünk azokkal, akikkel konferenciákon és találkozókon találkozunk. A névjegykártyák cseréje helyett mondhatjuk azt, hogy „megtalálsz a LinkedInen”, vagy meghívókat küldhetünk azoknak, akikkel találkoztunk, hogy kapcsolatba lépjünk velük. A LinkedIn felhasználói profilja dinamikus és interaktív önéletrajzként is jellemezhető, mivel a felhasználók frissíthetik adataikat, kapcsolataik pedig megerősíthetik készségeiket és ajánlásokat írhatnak. A felhasználók állapotfrissítéseket tesznek közzé, és követik egymás üzeneteit. Ezenkívül maguk az oldalak is elemzik a felhasználók adatait és meglévő kapcsolatait, valamint új kapcsolatokat vagy tartalmakat ajánlanak, amelyek relevánsak lehetnek, de nem feltétlenül azok. A közösségi médiához képest az e-mailben vagy levelezőlistán folytatott megbeszélések láthatósága korlátozott. A közösségi média lehetőséget ad az üzenetek gondos szerkesztésére, a már elküldött üzenetek törlésére, nagyobb csoportok megszólítására anélkül, hogy túlterhelnénk a postafiókokat, az üzenetek későbbi keresésére és elérésére stb. (Treem, Leonardi 2012: 148) Egy olyan SNS-oldal, mint a LinkedIn, különféle információkat biztosít az emberek számára, ahogyan egy honlap is teheti, az SNS-oldalak azonban általában dinamikusabbak és megkönnyítik az interakciót: kapcsolatok ajánlása, üzenetek küldése, hírek vagy egyéb tartalmak megosztása, különleges érdeklődési körrel rendelkező csoportokhoz való csatlakozás és az ezekben a csoportokban folytatott megbeszélések. A hagyományos CMC-megbeszélésekben a véleményeket és megjegyzéseket e-mail-üzenetekként, levelezőlistás beszélgetésekben, illetve szinkron vagy aszinkron online csevegésekben közölték és fejezték ki. Az e-mail-alapú eszközök láthatósága korlátozott: csak azok kapják meg az üzenetet, akiknek elküldték. Hátrányuk, hogy a postafiókok könnyen megtelnek hosszú beszélgetésekkel. Ehelyett a közösségimédia-oldalakat szélesebb körben lehetne vitákra használni, lehetővé téve ezáltal, hogy többen csatlakozzanak hozzájuk. A LinkedInen például lehetőség van vitacsoportok létrehozására vagy egy már létező csoporthoz való csatlakozásra. A terminológusok számára különösen két csoport létezik: a Kara Warburton által kezelt Terminology, valamint ennek a Hanne Erdman Thomsen által kezelt, Association for Terminology and Knowledge Transfer nevű alcsoportja. Az ilyen lehetőségek kihasználása sem problémamentes, mivel könnyű elfelejteni, hogy tagjai vagyunk egy csoportnak, hacsak nem kapcsoltuk be az e-mailes értesítéseket. Az e-mail olyan eszközzé vált, amelyet nap mint nap használnak, de a közösségi oldalak nem feltétlenül tettek szert ugyanolyan mértékű jelenlétre mindennapi életünkben. 8 8 Anita Nuopponen | Kövesd a @TermListet a Twitteren! — Közösségi média | as a Tool for Terminological Information and Activities 4.2. Megosztás A közösségi média egyik legjellemzőbb funkciója a megosztás — tartalmak és meta-ismeretek megosztása. A terminológia területén a tartalom lehet szöveg, kiadvány, cikk, diavetítés, terminológiai termék, szoftver, kurzusokról készült videofelvétel stb. A meta-ismeret itt arra vonatkozó információt jelent, hogy hol található a megosztott tartalom, valamint linkek, hírek és ismertetők stb. Az e-mail, a webhelyek, az e-mailes hírlevelek, az online folyóiratok, valamint az online könyvesboltok és adatbázisok könnyebbé és gyorsabbá tették a tartalmak megosztását és megtalálását. A közösségi média tovább bővíti ezen eszközök körét, például blogokkal, wikikkel, közösségi címkézéssel, valamint videók, szövegek és fényképek megosztására szolgáló oldalakkal. A blogok hasznos eszközök a gondolatok, ötletek és vélemények egymással való megosztására3. Lehetőséget biztosíthatnak az olvasóknak arra, hogy bekapcsolódjanak a beszélgetésbe, és bejegyzéseket osszanak meg más közösségimédia-csatornákon. A terminológia területéről jó példák a Barbara Inge Karsch által létrehozott BIK Terminology4, a TermNet Terminology Blog5 című blogja, a The Swedish Centre for Terminology által létrehozott TNCs blogg (svéd nyelven)6, valamint az Európai Parlament Terminológiai Koordinációjának blogja7. Számos vállalatnak is vannak érdekes, terminológiával kapcsolatos blogjai: például a Microsoft8 és az SAP9 olyan blogokat működtet, amelyek lehetőséget biztosítanak ügyfeleik, fordítóik és lokalizálóik számára a vitára. A blogok idővel hatalmas információtárakká válhatnak, ahogyan ez a TermCoord eredeti blogjával10 is történt, amelyet weboldallá alakítottak át. A weboldalakon található linklisták továbbra is népszerűek a meta-ismeretek megosztására (például a Terminology Forum11). A közösségi média további lehetőségeket kínál, pl. Pinterest, Scoop.it. A Pinterest egy nagyon népszerű közösségimédia-oldal, amelyet az interneten bárhol megtalálható gyönyörű fényképek megosztására („kitűzésére”) használnak. Cynthia Dudenhoffer (2012: 328) „A Pinterest mint könyvtári marketingés információműveltségi eszköz” című cikkében a következőképpen írja le a Pinterestet: 3 További példák Kaplan, Haenlein 2010 4 http://bikterminology.com 5 http://terminologyblog.wordpress. com 6 http://www.tnc.se/TNCs-blogg 7 http://termcoord.eu/ blog 8 http://blogs.technet.com/b/terminology 9 http://scn.sap.com/community/globalization 10 http://termcoord.wordpress.com 11 http://www.uva.fi/termino 8 9Terminologija | 2013 | 20 „A Pinterest lehetővé teszi a tagok számára, hogy az interneten talált elemeket vagy képeket egy „táblára” „kitűzzék”, amely ezután könnyen megosztható e-mailben küldött hivatkozással vagy a létrehozó követésével. A táblák nyilvánosan megtekinthetők, így nincs szükség bejelentkezésre, és folyamatosan frissíthetők. Ez a fajta eszköz egyaránt kiválóan alkalmas a vizuális tanulók és a hagyománytisztelők számára történő információmegosztásra, továbbá a könyvtári munkatársak gyorsan és egyszerűen karbantarthatják. A könyvtári oktatók a Pinterestet „kutatási portálok”, vagyis a kutatási és írási folyamat elindítására használt ötletek vizuális megjelenítésének létrehozására is használhatják.” Egyes terminológusok ugyanezzel a fajta használattal kísérleteznek a terminológia területén is, pl. A Terminology Forum12 Pinterest-tábláin terminológiai adatbankok találhatók az adatbankok webhelyeire mutató hivatkozásokkal, terminológiai szakirodalom pedig a terminológiai szakirodalom könyvborítóival olyan webhelyekről, ahonnan ezek megvásárolhatók vagy letölthetők, és így tovább (lásd a 4. ábrát). Mások megoszthatják a találatokat, kedvelhetik vagy kommentálhatják azokat. A Scoop.it hasonló a Pinteresthez, de inkább szövegközpontú (lásd például: http://www.scoop.it/u/terminology-forum). Ezeket közösségi tartalomkurációs oldalakként is le lehetne írni, ahol a felhasználók érdeklődésük szerint összegyűjtik a már létező tartalmakat (illetve az azokhoz vezető linkeket), és megosztják az eredményeiket követőikkel. 4. ábra. A Terminológiai Fórum Pinterest-táblái 12 http://www.pinterest.com/termlist 9 0 Anita Nuopponen | Kövesd a @TermList fiókot a Twitteren! — A közösségi | as a Tool for Terminological Information and Activities médiában történő híramegosztást külön megosztási kategóriaként is fel lehetne venni. Az e-mail, levelezőlisták, e-mailes hírlevelek és weboldalak megjelenése megkönnyítette például a rendezvényekkel kapcsolatos was made to compile event information on the Terminology Forum portal, információk terjesztését és megszerzését. Egy ideig próbálkoztak vele, de az ötletet hamarosan felhagyták, mert az információk megtalálása és a weboldalak szerkesztése túl sok erőfeszítést igényelt, és nem lehetett rendszeresen elvégezni. Manapság a Twitter és a mobileszközök (telefon/táblagép) jobb megoldást kínálnak: könnyű követni más felhasználók tweetjeit, akik érdeklődnek a terminológiával kapcsolatos események és tartalmak iránt, és az információt továbbtweetelni, illetve újratweetelni a követőknek. Gyors módja a különféle terminológiai eseményekkel kapcsolatos információk küldésének és továbbításának (lásd az 5. ábrát). A mobilalkalmazások a közösségi médiát mobiltelefonokra és táblagépekre vitték át, ahol a közösségimédia-hírfolyamok és üzenetek könnyen elérhetők, amikor csak van egy kis szabad időnk. 5. ábra. A Twitter-keresés terminológiai eredményei (2013.11.8.) A Facebookot is használják a szervezetek hírek közzétételére. A Twitter nagyobb láthatóságot biztosít, mivel a követőkön kívül bárki megtalálhatja az üzenetet egy szó (pl. terminology), egy „hashtag” (#terminology) vagy egy felhasználó (@termlist) keresésével. A Facebook a felhasználók közötti kapcsolatokra összpontosít, míg a Twitteren a legerősebb kapcsolat gyakran a feladó és a tartalom között áll fenn. A terminológiai hírek és események iránt érdeklődők számára követendő legrelevánsabb twitterezők közé tartozik UweMuegge, Rodolfo Maslias, TermCoord, TermNet és TermList.