Ökologizálás, zöldítés és más, az angol greening kifejezésnek megfelelő fordítások az Európai Unió intézményeinek dokumentumaiban

ROBERTAS STUNŽINAS

Litván Nyelvi Intézet

KULCSSZAVAK: politika, agrárpolitika, zöldítés, ökologizálás, szinonimák.

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó közös agrárpolitika bizonyos környezetvédelmi követelményeket támaszt, ezek egyike a zöldítési rendelkezések végrehajtása. A zöldítés a biológiai sokféleség, a talaj, a víz és az éghajlat magasabb szintű védelmi normáinak elérésére irányul Európa mezőgazdasági földterületeinek nagy részén. A zöldítési tevékenység magában foglalja a növénytermesztés diverzifikálását, az állandó gyepek és legelők fenntartását, valamint az ökológiai szempontból jelentős területek (parlag, terasz, tájelem, védősáv vagy más, környezeti értékkel bíró objektum) kijelölését. A zöldítési rendelkezések végrehajtásáért közvetlen kifizetések járnak a gazdálkodóknak (bővebben lásd: www.zum.lt).

A zöldítés nem csupán az Európai Unió agrárpolitikájának fogalma. Az EU zöldpolitikai irányvonalának alapvető világnézeti elve, amelynek fontos a zöldenergia és a kevésbé szennyező gazdaságok létrehozása, a légi közlekedés okozta szennyezés csökkentése, a zöld gazdaság és a zöld (energiatakarékos, megújuló energiaforrásokat használó, az erőforrásokat és az ökoszisztémát védő, a hulladék és a szennyezés elkerülését segítő) munkahelyek létrehozása, valamint más hasonló kérdések. A zöldítés kifejezés bekerült az EU többnyelvű terminológiai adatbázisába (IATE), általános jelentése pedig: „az éghajlat- vagy környezetbarátabbá tétel” (IATE). Ezt a kifejezést és szinonimáit széles körben használják az Európai Unió és Litvánia jogszabályaiban, és a sajtóban, valamint a köznyelvben is meghonosodtak, például: „Az ország gazdálkodóinak jelentős része aggódva várja az Európai Unió 2015–2020-as vidékfejlesztési programját. Az egyik legkevésbé világos és leginkább aggasztó dolog a zöld-

¹ Ennek jelentése: „az éghajlat- vagy környezetbarátabbá tétel”.

Terminologija | 2014 | 21

111

ítési követelmény” (ukinin...lt). „Az említett fenyegetések csökkentésének egyik legéletképesebb eszköze a mezőgazdaság ökologizálása vagy – ahogyan mostanában divatos mondani – a zöldítés (angolul: greening)” (valstietis.lt).

Az Európai Unió intézményeinek lefordított dokumentumaiban a zöldítés az angol greening megfelelője. Emellett az ökologizálás kifejezést is használják; ezt a terminust az EU terminológiai adatbázisa, az IATE szinonimaként adja meg. Az EU intézményeinek dokumentumait áttekintve azonban látható, hogy a zöldítés új nyelvi jelenség, korábban pedig az angol greening kifejezést számos más megfelelővel fordították. Az angol greening megfelelőinek sokfélesége és változása feltárása érdekében áttekintették az EU intézményeinek 2004–2014 között kiadott 209 dokumentumát, amelyekből az angol greening 280 megfelelőjét² gyűjtötték ki. A tanulmány az angol greening litván megfelelőit³ vizsgálja az EU intézményeinek jogszabályaiban és dokumentumaiban való használat, kifejezésmód, fejlődés és szinonímia szempontjából.

Az angol greening gyorsan terjedő kifejezés az EU jogszabályaiban és dokumentumaiban. Azon dokumentumok számát, amelyekben a greening kifejezést használják, az ábra⁴ mutatja.

Ábra. Az angol greening kifejezést tartalmazó angol nyelvű dokumentumok száma 2004–2014⁵ között

² Minden dokumentumból csak az eltérő terminusokat vették figyelembe. A különböző dokumentumokban ismétlődő terminusokat azért vették számba, hogy megállapítsák a terminushasználat következetességét. A terminus vagy megfelelője idézetben szerepelt.

³ A tanulmány a megfelelő fogalmát tágan értelmezi, és megfelelőnek tekint minden olyan nyelvi egységet, amellyel az angol greening kifejezést fordítják.

⁴ Az Európai Unió jogszabályainak és más nyilvános dokumentumainak „EUR-lex” adatbázisára támaszkodik.

⁵ A 2014-es dokumentumokban kevesebb az angol greening előfordulása, mivel az adatokat az év lezárulta előtt gyűjtötték.

112 Robertas Stunžinas │ Ekologizavimas, žalinimas ir kiti angl. greening atitikmenys Europos Sąjungos institucijų dokumentuose

A kifejezést arra használják, amikor az állami tevékenységi területeket, gazdasági ágazatokat vagy konkrét dolgokat környezet- vagy klímabarátabbá tesznek. Leggyakrabban a közlekedés (az összes előfordulás 24%-a), a gazdaság (14%), a mezőgazdaság és annak politikája (13%), a munkahelyek (8%), az ezekért fizetett támogatások (6,7%), a közbeszerzés és a magánbeszerzések (5%), az adók (2,5%) és az ipar (1,7%) környezet- vagy klímabarátabbá tételét jelöli. A kifejezést más dolgokkal kapcsolatban is használják – technológiák, ellátási lánc, folyók és más vizek környezete, finanszírozási programok, oktatás, repülőgépek anyagai, intézményi tevékenység, energiaágazat, beruházások és üzleti modellek kapcsán. Az angol greening⁶ kifejezésnek a litván dokumentumokban számos megfelelője van – csaknem nyolcvan különböző szót és szókapcsolatot találtak: főneveket, mellékneveket, főnévi vagy melléknévi szókapcsolatokat, igei szerkezeteket és különféle szintaktikai konstrukciókat. A megfelelők többsége az ökológia főnév tövéből, kisebb részük a környezet főnév, a óv, kímél, zöldít igék vagy más tövek felhasználásával jött létre.

ÖKOLÓGIA, ÖKOLÓGIAIVÁ TÉTEL, ÖKOLÓGIAI

ÉS MÁS AZONOS TŐBŐL KÉPZETT MEGFELELŐK

Az uniós intézmények litván nyelvű dokumentumaiban nagyon gyakran az angol greening kifejezésnek terminusnak⁷ tekinthető lexikai egységek – főnevek és főnévi szókapcsolatok – felelnek meg. Ezek a megfelelők az összes különböző megfelelő csaknem felét teszik ki. A terminusok vagy összetevőik háromnegyedének töve az ökológia főnévből származik. „Az ökológia a biológia azon ága, amely az élő és az élettelen természet kölcsönhatását, valamint az élővilágon belüli kapcsolatokat vizsgálja” (VLE V 380). Egy dokumentumban az angol greening megfelelője⁸ egy tudományterület neve: ökológia. Ezt akkor használják, amikor szakpolitikai intézkedésekről van szó, például: „<...> jelzi, hogy ma számos helyi és regionális irányítási szakpolitikai intézkedés létezik; az innovációk, amelyek növelhetik a termelékenységet, és az ökológia [“Both innovation, which can bring productivity gains, and greening, which can create new demands and markets <...>”], amely új keresletet és piacokat teremthet <...>”

⁶ Az angol greening kifejezést növényekkel való beültetés és kizöldülés jelentésben is használják. Magyar megfelelői: füvesítés, parkosítás, zöldterületek bővítése, kizöldülés.

⁷ Terminais paprastai laikomi daiktavardžiai (Gaivenis 2002: 30).

⁸ A megfelelők formai alapon kerülnek elkülönítésre, mivel fordításkor gyakran megváltozik a mondat szerkezete.

Terminologija | 2014 | 21

113

(52010IP0376)⁹. Egyes dokumentumokban ugyanezt a fogalmat általánosított tulajdonságként értelmezik, és az ökológiai jelleg terminussal jelölik, például: „Ehhez a civil társadalom hatékony és formális részvétele szükséges demokratikus folyamatokon és párbeszédrendszereken keresztül, a gazdaság ö k o l ó g i a i j e l l e g é n e k [“A precondition for this is effective, formal participation by civil society, through democratic processes and systems of dialogue, in issues and projects that are significant to the g r e e n i n g of the economy and to sustainable development”] és a fenntartható fejlődés szempontjából fontos területeken és projektekben” (52011AE1386). Az ökológia és az ökológiai jelleg terminusok nem tekinthetők az angol greening pontos megfelelőinek – a cselekvés, történés vagy folyamat jellemzőire utalnak. Itt a terminusok részleges szinonímiájáról beszélhetünk: különböző terminusokat használnak ugyanannak a valóságjelenségnek a megnevezésére. Általánosságban a terminológiai szinonímia a terminológia kialakulásának kezdeti szakaszaira jellemző, amikor még nem választották ki a fogalmat legjobban megnevező terminust, és egyszerre több terminus vagy változat létezik (Gaivenis 2002: 125). Szinonimák többek között a megnevezett tárgy különböző aspektusainak kiemelése, a szerzői preferencia, a nyelvpolitika, az új szavak alkotása, a hivatalos és nem hivatalos, új és elavult terminusok használata, az anyanyelv eltérő szintű ismerete, valamint nyelven kívüli tényezők miatt keletkeznek (a szinonímia okairól bővebben lásd Keinys 1980: 42; Гринев 1993: 106). Az angol greening megfelelőinek többsége kontextuális szinonimának tekinthető, vagyis olyan kifejezésnek, amelynek szinonímiai kapcsolata átmenetileg, egy adott kontextusban és beszédhelyzetben jön létre.

A tárgyalt terminus leggyakoribb megfelelői olyan terminusok, amelyek egy tulajdonság fokozásának, erősítésének cselekvését jelölik. A az ökológiai jelleg fokozása összetett terminust használták a legkövetkezetesebben (2005, 2007–2014). Szinte minden területre vonatkozóan használják: légi közlekedés, mezőgazdaság, közbeszerzés, gazdaság, politika, támogatások, ipar, például: „A légi közlekedés ö k o l ó g i a i j e l l e g é n e k f o k o z á s a [“The g r e e n i n g of air transport <...>”]: olyan technológiák kifejlesztése, amelyek csökkentik a légi közlekedés környezeti hatását, azzal a céllal, hogy felére mérsékeljék a szén-dioxid-kibocsátást, 80%-kal csökkentsék a fajlagos nitrogén-oxid- (NOₓ-) kibocsátást, és felére csökkentsék az érzékelhető zajt” (52005PC0440); „Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy ezt a mezőgazdasági költségvetést a Bizottságban csak a szükséges ö k o l ó g i a i j e l l e g f o k o z á s á n a k megjelölésével lehetett elfogadni” [“The EESC notes that agree-

⁹ A zárójelben a források azonosító („Celex”) száma szerepel. E szám alapján a források megtalálhatók az Európai Unió jogi aktusainak és más nyilvános dokumentumainak „EUR-lex” adatbázisában.

114

Robertas Stunžinas

Ekologizavimas, žalinimas ir kiti angl. greening atitikmenys Europos Sąjungos institucijų dokumentuose

ment a Bizottságon belül a mezőgazdasági költségvetési előirányzatokról csak úgy lehetett megállapodni, ha hivatkoztak a mezőgazdaság környezetbarátabbá tételének szükségességére”] (52012AE1050); „Az európai szemeszter célkitűzéseinek, módszereinek és eszközeinek továbbra is ki kell terjedniük az egyes ágazatok ipari folyamatainak és az egész gazdaságnak a környezetbarátabbá tételére [“In its objectives, methods and instruments, the European Semester should continue to address the greening of existing industrial processes in individual sectors <...>”], hogy a válságot fenntarthatóbb fejlődési modellre alapozva lehessen leküzdeni” (52013AE7466); „A KAP-ra és a közvetlen kifizetésekről szóló rendeletre[16] vonatkozóan a KAP reformjának környezetbarátabbá tételére irányuló célkitűzéseket [“As regards the CAP and the Direct Payments Regulation[16] the “greening” objectives of the CAP reform <...>”], amelyek a 2013 utáni közös agrárpolitika egyik fő prioritását jelentik, széles körben támogatják az európai intézmények, a tagállamok és más partnerek” (52012DC0531); „Ezért hátrányt szenvednek azok a vállalkozások, amelyek sokat fektettek üzleti modelljeik hatékonyságának és környezetbarátabbá tételének javításába” [“This situation penalises those companies who have been investing a lot in improving their performances and greening their business models”] (52013SC0112); „A bizottság úgy véli, hogy valamennyi élelmiszer – mind a friss, mind a feldolgozott termékek – ökocímkézése első lépés lenne az ellátási lánc valódi környezetbarátabbá tétele felé” [“The Committee believes that an Ecolabel on all food products, fresh and processed, would be the first step towards a genuine greening of the supply chain”] (52009AE0338); „A gazdaság környezetbarátabbá tétele [“Greening the economy is a major task <...>”] fontos feladat, amelyet sokféle területen kell végrehajtani <...>“ (52011AE1386). Megjegyzendő, hogy az angol nyelvű szövegekben az angol greening szót gyakran idézőjelek közé teszik. Az idézőjel használata arra utal, hogy az angol terminust átvitt értelemben használják. Gyakran szükségtelenül, az angol terminus példáját követve idézőjelbe teszik a magyar terminusokat is, például: „környezetbarátabbá tétel” (C2006/316E/02; 52006IP0528). Egy dokumentumban a fogalmat olyan összetett terminussal jelölik, amely önmagától végbemenő folyamatot fejez ki – a környezetbarátabbá válás, például: „A zöld munkahelyekhez szükséges készségek; több konferencián – többek között a belga elnökség konferenciáján – megvitatták a munkahelyek környezetbarátabbá válásának bizonyítékait” [“<...> evidence of the greening of jobs was discussed at several conferences <...>”] (52011TA1215(23)). A jellemző fokozását kifejező további terminusok: a környezetbarát jelleg ösztönzése, a környezetbarát jelleg elérése, a környezetbarát jelleg erősítésére

Terminologija | 2014 | 21

115

szolgáló rész megerősítése, például: „A tagállamok által bejelentett dokumentumok általában a közbeszerzés környezetbarátabbá tételének ösztönzésével kapcsolatosak [“In general, the documents reported by Member States relate to the greening of public procurement <...>”] <...>“ (52010DC0006); „A zöld gazdaság, illetve a gazdaság környezetbarátabbá tétele [“<...> process of greening an economy can be conceived as one of the crucial means <...>”] a jövő fenntarthatóbb fejlődésének lehetővé tételéhez szükséges eszköznek tekinthető” (52010IE1177); „A Bizottság véleménye szerint a 2013 utáni KAP-ban más típusú közvetlen kifizetéseket kellene előirányozni, amelyek elősegítenék a környezetbarátabb mezőgazdaságot (a közvetlen kifizetések környezetbarátabbá tételét szolgáló rész megerősítése) [“(the greening of direct payments) ”] <...>“ (52011AE0531). Néha azt fejezik ki, hogy valamit az ökológia tudományához igazítanak – az ökológiai szempontok érvényesítése, az ökológiához kapcsolás, például: „<...> olyan integrációs forgatókönyv, amely jelentős politikai változásokat foglal magában, például célzottabb közvetlen kifizetéseket és azok ökológiai szempontú irányítását [“<...> greening of direct payments and reinforced strategic targeting for rural development policy <...>“], amely megerősíti a vidékfejlesztési politika stratégiai tervezését, és jobban összehangolja ezt a politikát az EU egyéb szakpolitikáival <...>“ (52011PC0626); „A mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések ökológiai szempontú átalakítása” [“Greening of direct payments”] (52011DC0500).

Egyes megfelelői valaminek környezetbarátabbá tételét jelölik. A litván képzőkkel ellátott cselekvésnevek: környezetbarátabbá tétel (2006–2007, 2009, 2013–2014) és környezetbarátabbá alakítás (2009, 2012) a leggyakrabban használt megfelelői közé tartoznak. Közlekedésről, gazdaságról, munkahelyekről, mezőgazdaságról, iparról és környezetről szólva használják őket, például: „Az európai közlekedéstechnológiai központok stratégiai kutatási menetrendeket dolgoztak ki, amelyek a szárazföldi és légi közlekedés környezetbarátabbá tételére irányuló tevékenységeket is tartalmaznak” [“activities include the greening of surface and air transport, the modernisation of air traffic management <...>”] (52006DC0314); „A foglalkoztatási ágazatok összetételének változása lesz a leginkább szembetűnő – új „zöld” munkahelyek létrehozása, a jelenlegi munkahelyek „környezetbarátabbá tétele” [“<...> greening of existing jobs <...>”] és egyes jelenlegi munkahelyek megszűnése” (52009DC0639); „<...> javasolja a mezőgazdaság környezetbarátabbá tételének széles értelemben vett folyamataihoz nyújtott további támogatást [“<...> suggests providing further support for the broadly defined processes of greening agriculture <...>”]” (52007AR0127); „Ez a feltáró vélemény a tengerek és folyók környezetének környezetbarátabbá tételét vizsgálja

116 Robertas Stunžinas | Ekologizavimas, žalinimas ir kiti angl. greening atitikmenys Europos Sąjungos institucijų dokumentuose

<…>”] <…>“ (52009AE0868). A cselekvés megnevezésére egy nemzetközi képzőt tartalmazó kifejezés is használatos: környezetbarátabbá alakítás. Megfigyelhető, hogy ugyanezt a kifejezést gyakran más nyelvekben is használják, például franciául: écologisation, spanyolul: ecologización, lettül: ekoloģizācija, szlovákul: ekologizácia (IATE). Mivel angol nyelvű dokumentumokban az ecologisation szót szinte egyáltalán nem használják, nehéz megmondani, milyen jelentése van, és verseng-e a greening szóval.

A környezetbarátabbá tétel és a környezetbarátabbá alakítás mellett megemlítendő az összetett kifejezés: környezetbarátabbá tétel, például: „Az Európai Unió gyakran tűz ki ambiciózus célokat, de nem jelöli meg az elérésükhöz szükséges eszközöket és forrásokat. Ez a munkahelyek környezetbarátabbá tételére is igaz¹⁰ [“In the case of ‘greening of jobs’ <…>”] <…>“ (52010AE1174). Hasonló jelentésűek a következő megfelelő kifejezések: környezetbarát tevékenység kialakítása, környezetbarát átalakítás, például: „<…> mivel a Bizottság több, az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez kapcsolódó kezdeményezésről számolt be, amelyek célja a közlekedés környezetbarátabbá tétele [“<…> whereas, as far as greening transport is concerned <…>”] <…>“ (52009IP0119); „<…> azt javasolja, hogy a „Lisszabon plusz” menetrend (amelynek 2010-ben kell megkezdődnie) további megvitatása a jelenlegi lisszaboni stratégia struktúráján alapuljon (az európai ipar versenyképessége és környezetbarátabbá alakítása, több és jobb munkahely, társadalmi befogadás, fenntarthatóság [“ <…> competitiveness and greening of European industries, more and better jobs, social inclusion, sustainability”] <…>“ (52009IP0120). A cselekvésre utaló jegyek hiányoznak a környezetbarát jelleg területe kifejezésből, például: „Annak érdekében, hogy 2012-ben jelentős eredmény szülessen <…> a világgazdaság környezetbarátabbá tétele terén [“To secure a significant outcome on the greening of the global economy in 2012”] <…>“ (52010IE1177).

Az említett megfelelő kifejezések többsége általános, és különféle területekről, illetve dolgokról szólva használatos. Sajátos jelentése van a környezetbarát szemlélet kifejezésnek, amelyet a mindennapi szokásokról és fogyasztásról szólva használnak, például: „A mindennapi használati szokások környezetbarátabbá tételének előmozdítása [“Promotion of greening the use habits <…>”] <…>“ (C2004/191/02). Szűkebb jelentésűek a további összetevőkkel használt megfelelő kifejezések: környezetbarátabb technológiák fejlesztése, környezetbarát gazdálkodás, környezetvédelmi intézkedések,

¹⁰ A helyes forma: „a munkahelyek környezetbarátabbá tétele”.

Terminologija | 2014 | 21

117

pl.: „A gazdasági jövedelmezőség lenne a fő tényező, a környezetbarátabb technológiák fejlesztése pedig nem prioritás, hanem további előny“ (52007PC0315); „Tárgy: KAP és a kifizetések 30%-ának környezetbarát gazdálkodáshoz kötése“ (C2012/285E/01). Az angol nyelvű dokumentumokban csak egy greening kifejezést használnak, pl.: “Cost efficiency would be the main driving factor with greening an additional benefit and not a priority” (52007PC0315); “Subject: CAP — 30% of payments linked to greening” (C2012/285E/01). Egyes megfelelők nem rendelkeznek szintaktikai önállósággal – csak tárgyak megnevezésével együtt használatosak, pl.: környezetbarát közlekedés, a környezetbarát közbeszerzés ösztönzése, a környezetbarátabb gazdaság fejlesztése, a környezetbarátabb élelmiszernövény-termesztés, a környezetbarátabb közös agrárpolitika kialakítása, pl.: „Környezetbarát közlekedés [“Greening of transport and internalisation <...>”] és a külső költségek internalizálása (szavazás)“ (C2009/234E/03);

„A környezetbarát technológiák fejlesztésének és használatának, valamint a környezetbarát közbeszerzés ösztönzése [“Encouraging the development and use of environment-friendly technologies, the greening of public procurement <...>”], különös tekintettel a kkv-kra, továbbá a környezetre káros támogatások és egyéb politikai intézkedések megszüntetése javíthatja az innovációs tevékenység eredményeit, és növelheti az érintett ágazatok fenntartható fejlődéséhez való hozzájárulást” (32005H0601); „Mindazonáltal a gazdaság környezetbarátabbá tételének [“Nevertheless, the process of greening the economy could be a powerful tool <...>”] folyamata hatékony eszköz lehet a visszaesés leküzdésére, és hozzájárulhat a termelés fellendüléséhez, valamint a foglalkoztatottság növekedéséhez” (52012IE1304); „Jelenleg a legaktuálisabb kérdések az úgynevezett fenntartható intenzifikálás és az élelmiszernövények környezetbarátabb termesztése [“Sustainable intensification” and greening of food crop production <...>”], amelyek nagyobb terméshozamot tesznek lehetővé anélkül, hogy káros hatást gyakorolnának a környezetre vagy növelnék a megművelt földterület nagyságát” (52013PC0262); „Tárgy: A hagyományos olajfaligetek bevonása a közös agrárpolitika környezetbarátabbá tételébe” [“Subject: Inclusion of traditional olive groves in the ‘greening’ of the Common Agricultural Policy”] (C2012/168E/01).

Az angol greening kifejezést gyakran nem terminusokkal fordítják – melléknevekkel, főnévi és igenévi szerkezetekkel, igékkel, illetve igei és igei jellegű szerkezetekkel. Az ilyen megfelelők csoportjában a környezetbarát és a környezetbarátabb melléknevek dominálnak, pl.: „<...> figyelembe véve 2009-es“

118

Robertas Stunžinas

Ekologizavimas, žalinimas ir kiti angl. greening atitikmenys Europos Sąjungos institucijų dokumentuose

március 11-i állásfoglalását a közlekedés környezetbarátabbá tételéről és a külső költségek internalizálásáról <...>“ [“<...> having regard to its resolution of 11 March 2009 on the greening of transport <...>”] (52010IP0260); „A politika több, a fenntarthatóbb (környezetbarátabb) tengeri közlekedésre irányuló javaslatot tartalmaz“ [“This policy includes several proposals improving the sustainability (greening) of maritime transport”] (52008DC0433).

A környezetbarát, környezetbarátabb és környezeti mellékneveket akkor is használják, amikor az angol greening egy összetétel tagjaként szerepel, pl.: „A Bizottság 2008. július 8-i, „A közlekedés környezetbarátabbá tétele“ című közleményében (4) [“<....> Commission Communication of 8 July 2008 on Greening Transport (4) <...>”] hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás lassítására és Európa versenyképességének növelésére irányuló fő közösségi kihívás a fenntartható mobilitás előmozdítása“ (52009AP0248); „Környezetbarátabb Európa“ [“Greening Europe”] (52007IP0197); „A Bizottság által nemrég javasolt új hetedik keretprogram egyik prioritása a légi közlekedés környezetbarátabbá tételére [“A stronger orientation towards “greening” air transport <...>”] irányuló fokozottabb összpontosítás, valamint az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásával való nagyobb mértékű foglalkozás lesz“ (52005DC0459); „Az EU-nak koherens és következetes javaslatot kell kidolgoznia e nemzetközi környezetbarátabbá tételi törekvés céljairól, valamint a régóta tett, támogatási szintekre vonatkozó ígéretek teljesítéséről“ [“The EU needs to develop a coherent and consistent proposal for the goals of this international greening ambition and for fulfilling long-standing pledges for levels of support”] (52010IE1177); „<...> úgy véli, hogy a vidékfejlesztési programok keretében lehetővé kell tenni az egész EU-ban a hatékony mezőgazdasági és helyi energiamegtakarítási és -gazdálkodási intézkedések igénybevételét, valamint a jövőbeli KAP önkéntes környezetvédelmi intézkedéseit [“<...> ‘greening’ measures of the future of the CAP <...>”] <...>“ (52012IP0011).

A környezeti, környezetbarát és környezetbarátabb melléknevek esetében meg kell különböztetni a szóképzési és a fokozott alakok nyelvtani szinonimáit. Szóképzési szinonimának tekinthetők a környezeti és a környezetbarát melléknevek – közös tövűek, azonos szóalkotási jelentéssel, hasonló lexikai jelentéssel és eltérő képzőelemekkel rendelkeznek (a szóképzési szinonímia fogalmáról részletesebben lásd: Vaskelienė, Kučinskienė 2012: 153). A környezetbarát és a környezetbarátabb melléknevek a fokozott alakok nyelvtani szinonimáinak tekinthetők – ebben az esetben a jelentés közelít egymáshoz, és bizonyos körülmények között az egyik fokozott alak helyettesítheti a másikat (az ilyen szinonímiaesetekről részletesebben lásd: Pikčilingis 1969: 39).

Terminologija | 2014 | 21

119

A melléknevek mellett megemlíthetők a melléknévi kifejezések is – az angol greening kifejezést a főnév és igenév környezetbarátabbá tevő szerkezetével is fordítják, pl.: „<…> arra ösztönöz, hogy a vállalati jelentéstételi standardokba vegyék fel a munkahelyi éghajlatváltozási auditot, ezzel növelve a környezetbarátabbá tevő politikák és a kibocsátáscsökkentés nyomon követésének átláthatóságát [“<…> in the monitoring of g r e e n i n g policies and emissions reductions <…>”] <…>“ (52009IP0042). Az angol greening kifejezést gyakran igékkel fordítják – környezetbarátabbá tenni, környezetbarátabbá alakítani, pl.: „Európában jelentős lehetőségek vannak „zöld“ munkahelyek létrehozására[3], valamint a jelenlegi munkahelyek környezetbarátabbá tételére [“The scope for creating new ‘green jobs’[3] and for g r e e n i n g of existing jobs <…>”] <…>“ (52009DC0639); „A Bizottság szerint a fennmaradó problémák megoldásának legjobb módja a regisztrációs díjak eltörlése és azok (bevételsemleges módon) a használati díjakba történő beépítése, valamint az autóadóztatás összehangolása és környezetbarátabbá tétele“ [“<…> as well as the harmonisation and ‘g r e e n i n g’ of car taxation <…>”] (52012DC0756). Gyakran használnak igei és igei jellegű szerkezeteket is – a környezetbarát jelleg növelése, környezetvédelmi irányba terelése, környezetbarátabbá tétele, a környezetbarát jelleg ösztönzése, a környezetbarát jelleg elérése, a környezetvédelemmel való összekapcsolása, a környezetvédelemhez kötése, pl.: „A környezetvédelem a fenntartható energiaforrásoktól és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodástól függ, ez pedig új munkamódszerek kialakításához és a munkahelyek környezetbarát jellegének növeléséhez vezet [“<…> and this will lead to new ways of working, the ‘g r e e n i n g’ of jobs <…>”] <…>“ (52010IE1165); „Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy a kifizetések környezetvédelmi célokhoz igazítása [“The analysis shows that g r e e n i n g is possible <…>”] a gazdálkodók számára elfogadható költségek mellett megvalósítható, bár bizonyos adminisztratív terhekkel jár“ (52011PC0626); „A közlekedési ágazat az EU teljes CO₂-kibocsátásának 25%-áért felelős, ezért feltétlenül szükséges a rendszert környezetbarátabbá tenni [“<…> hence the absolute need for a “g r e e n i n g” of the system <…>”] <…>“ (52006PC0364(02)); „Ezen túlmenően a kohéziós politika hozzájárul az egységes piac létrehozásához az Európai Unió valamennyi régiójában, különösen a kkv-k versenyképességének fokozásával és a gazdaság környezetbarátabbá tételével [“<…> in particular by boosting the competitiveness of the SMEs, g r e e n i n g the economy <…>”] <…>“ (52012AR1529); „<…> üdvözli a környezetbarátabb KAP iránti elkötelezettséget, és kéri, hogy a KAP környezetbarátabbá tétele érdekében a kedvezményezettekre világos, kötelező és pontos talajvédelmi és fenntartható altalajvíz-

1 2 0

Robertas Stunžinas

Ekologizavimas, žalinimas ir kiti angl. greening atitikmenys Europos Sąjungos institucijų dokumentuose

ivóvíz használata [“<...> and requests that the greening of the CAP <...>”] <...>“ (52011AR0283). Figyelemre méltó, hogy ezeket a szókapcsolatokat és a korábban említett igéket ekologinti, ekologizuoti gyakran együtt használják az ekologinimas, ekologizavimas, ekologiškumo didinimas, orientavimas į ekologiją, darymas ekologiškesnio, ekologiškumo siekimas, susiejimas su ekologija. kifejezésekkel. Ilyen esetekben terminológiai transzformációkról beszélhetünk, amelyek megjelenését fordítástechnikai szempontok, illetve a gördülékeny fordításra és a főnévi szerkezetek kerülésére irányuló törekvés okozhatta. További igei szókapcsolatok is előfordulnak: daryti labiau ekologiškų¹¹, kurti ekologiškesnį, skatinti ekologiškesnį, užtikrinti ekologiškesnį, plėtoti ekologiškesnį, siekti ekologiškesnio, tapti ekologiškesniam. Az angol kifejezést olykor magyarázó szerkezetekkel fordítják: hogy (minden munkahely) környezetbarátabbá váljon; hogy (a tengeri szállítás) még inkább megfeleljen a környezetvédelmi követelményeknek, például: „A szociális partnerek hosszú távú kötelezettséget vállalhatnak arra, hogy minden munkahely környezetbarátabbá váljon” [“The social partners can undertake ongoing ‘greening’ of all jobs”] (52010AE1174); „Az EU hetedik keretprogramjából (FP7) támogatást nyújtottak több kutatási projekthez, amelyek célja elsősorban innovatív tengeri koncepciók kidolgozása volt, beleértve a tiszta hajózási technológiákat, az alternatív üzemanyagokat és az üzemeltetési stratégiákat, hogy a tengeri szállítás még inkább megfeleljen a környezetvédelmi követelményeknek” [“<...> alternative fuels and operation strategies for greening the maritime transport”] (52013DC0475). Egyéb, nem terminológiai megfogalmazások is előfordulnak – erőfeszítések a környezetbarátabbá tételre, például: „Erőfeszítések a légi közlekedés környezetbarátabbá tételére [“The greening of air transport <...>”] <...>“ (C2006/316E/02). A fordításelmélet az ilyen eseteket leíró, más néven körülíró fordítási módnak nevezi. Ez az ekvivalens nélküli lexika közelítő fordításának egyik változata, amelyben az eredeti nyelvi lexikai egység denotatív jelentését a célnyelv olyan szabad szókapcsolata jellemzi, amely a denotátum néhány lényegi ismertetőjegyét írja le (Pažūsis 2014: 277). A melléknevek, melléknévi szókapcsolatok, igék és igei szókapcsolatok használatának oka az lehetett, hogy az angol greening szót melléknévnek, igenévnek vagy igének tekintették. Az angol -ing képző többjelentésű, és segítségével igéből képzett főnevek, igenevek és melléknevek alkothatók (ODE 2010: 898).

¹¹ A fordított dokumentumban nem sikerült elkerülni a tévedést, hogy a tárgyeset és a középfok jelölésére a labiau határozószót használták – a helyes forma: daryti ekologiškesnį.

Terminologija | 2014 | 21

121

Emellett a nem terminológiai megfogalmazások nagy száma és a hosszú magyarázó szintaktikai szerkezetek használata arra utalhat, hogy a fordítók kerülték a konkrét terminusok használatát. A terminusok kerülésének különféle okai lehettek – a fogalom homályossága, a megfelelő kifejezőeszközök keresése, illetve az, hogy nem találtak az egyes területekhez megfelelő terminust. Megfigyelhető, hogy a kevésbé pontos megfelelőkkel a korai fordításokban (amikor a fogalom tartalma még nem volt világos), illetve nem a legmagasabb szintű fordításokban, például jegyzőkönyvekben és véleményekben találkozhatunk. A megfelelő terminus megtalálásának nehézségét jelzi a megfelelő elhagyása és a le nem fordított terminus használata, például: „A KAP emellett elő fogja mozdítani a környezet számára előnyös mezőgazdasági gyakorlatokat, például a növénytermesztés diverzifikálását, az állandó gyepterületek védelmét, valamint az ökológiai szempontból értékes mezőgazdasági és erdőterületek kijelölését és fenntartását” [“Greening of the CAP will also promote the environmentally beneficial agricultural practices of crop diversification, the protection of permanent grassland, and the establishment and maintenance of ecologically valuable farmland and forest areas”] (52012PC0710); „Rendszeresen sor kerül stratégiai környezeti és a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásvizsgálatokra, többek között a költségvetés környezetbarátabbá tételével [“greening the budget”] és az ágazati támogatással kapcsolatban.” (42006X0224(01)). Az angol kifejezés homályosságát az alapszó, a green fordításainak változatossága is mutatja. Rasuolė Vladarskienė arról írt, hogy az uniós intézmények fordítói az angol green szót különbözőképpen fordítják, és a žalias melléknévnek számos jelentése van, például: green design – ökológiai tervezés; green auditing – környezetvédelmi audit; green job – környezetbarát munkahely, környezetkímélő munkahely; green tax – környezetvédelmi adó; green bussines – környezetbarát vállalkozás; green technology – környezetbarát technológia (Vladarskienė 2014: 7).

KÖRNYEZETVÉDELEM, KÖRNYEZETKÍMÉLÉS, ZÖLDÍTÉS ÉS EGYÉB AZONOS TÖVŰ MEGFELELŐK

Az ekologija főnévből képzett terminusok nagy számát más nyelvek hatása is okozhatta. Más nyelvek dokumentumaiban is gyakran az ekologija főnévvel és annak származékaival élnek, például: francia l’écologisation, lengyel kwestie ekologiczne (52010IP0376), német Ökologisierung, lengyel ekologizacja (52012AE1050), bolgár екологизирането, szlovén ekologizacija (52013AE7466). Az ekologija szótövet tartalmazó terminusok vannak túlsúlyban az angol greening megfelelőiként az EU IATE többnyelvű terminológiai adatbázisában is, például német Ökologisierung, spanyol ecologización, francia écologisation, olasz ecologizzazione, lett ekoloģizācija, lengyel ekologizacja.

122

Robertas Stunžinas

Ekologizavimas, žalinimas ir kiti angl. greening atitikmenys Europos Sąjungos institucijų dokumentuose

Az, hogy a tudományterület nevéből képzett terminusok nem alkalmasak az angol greening fordítására, más megfelelőkhöz folyamodva is megmutatkozik. Az eltérő tövű litván terminusok az összes terminusmegfelelő kevesebb mint egynegyedét teszik ki. Ezek egy része a aplinkos apsauga terminushoz kapcsolódik. „A környezetvédelem olyan jogi, technológiai, műszaki, biológiai és egyéb intézkedések rendszere, amely segíti a természeti erőforrások használatának összehangolását az élő szervezetek és az ember számára megfelelő környezet megőrzésével” (VLE I 656). Az aplinkos apsauga, aplinkosauga terminusokat az angol greening megfelelőiként a mezőgazdasági politikáról szóló első dokumentumokban használták, például: „14/2000. sz. különjelentés (HL C 353., 2000.12.8.) a KAP-ról és a környezetvédelemről [“<…> ‘Greening the Cap’ <…>”], 47. bekezdés” (52004SA0009). A terminust olykor további elemmel egészítik ki: aplinkosaugos sritis, például: „EMAS-tanúsítvány/az Ügynökség környezetvédelmi területen tett kezdeményezései” [“<…> Greening the Agency initiatives <…>”] (32006B0488). Ebben az esetben a tágabb fogalmat használják a szűkebb helyett – az ökologizálás (zöldítés) csupán a környezetvédelmi követelmények egyik eleme. Szűkebb jelentésű az aplinkosaugos aspektas terminus, például: „Ezért a gazdaságélénkítési terv kiemelt figyelmet fordít az innovációra és az EU környezeti szempontokat figyelembe vevő beruházásaira” [“<…> emphasis on innovation and greening of EU investment <…>”] (52008DC0800).

Egyes megfelelők kisebb intenzitású cselekvést jelölnek – aplinkos tausojimas, aplinkos tausojimo aspekto plėtojimas, például: „Emellett a felülvizsgált közös agrárpolitika és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap intézkedéseire vonatkozó javaslatok új környezetkímélő intézkedéseket irányoznak elő [“New greening measures are also foreseen <…>”] <…>“ (52012DC0626). Ugyanezt a cselekvést a fogalom más ismertetőjegyeinek kiemelésével is kifejezik – a környezetbarát jelleg növelése, a flotta környezetkímélőbb üzemeltetése, például: „A Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma: „A NAIADES II kidolgozása. A belvízi közlekedés előmozdítása, környezetbarátabbá tétele és integrálása a közös uniós közlekedési térségbe” [“Promoting, greening and integrating inland waterway transport <…>”] <…>“ (52013DC0623); „A NAIADES II végrehajtásához olyan finanszírozásra van szükség, amely támogatja a szakpolitikai intézkedéseket (koordinációs, irányítási és előkészítő intézkedések), a kutatást és innovációt, az infrastruktúrát, valamint a flotta környezetkímélőbb üzemeltetését” [“RDI for greening the fleets <…>”] (C2013/264/09). Használatos továbbá: a fenntarthatóság

Terminologija | 2014 | 21

123

követelmények, magasabb fenntarthatósági követelmények. Emellett az angol greening melléknévi és igei szerkezetekkel is fordítható, például: környezetbarátabb, kevésbé káros a környezetre, környezetkímélőbbé tenni, csökkenteni a környezetkárosítást, környezetbarátot létrehozni. A fogalom olykor további elemmel pontosítható – fenntarthatóbbá („zöldebbé”) tenni, például: „Nemcsak a zöld megoldásokra kellene forrásokat fordítani, hanem minden állami és magánberuházást fenntarthatóbbá („zöldebbé”) is kellene tenni” [“<...> greening of all public and private investments”] (52011DC0571).

A zöldítés kifejezés új, az uniós dokumentumok 2013 óta rögzítik. A kifejezés meghonosodik, és számos terület kapcsán használatos – munkahelyek, támogatások, vállalkozások, termények stb. esetében –, például: „Az Európai Erőforrás-hatékonysági Platform (EREP) 2014-ben szintén hangsúlyozta, hogy fontos széles körű stratégiát kidolgozni a munkahelyek zöldítésére, a készségek fejlesztésére és az oktatásra [“<...> the need to develop a broad strategy for greening jobs <...>”] <...>“ (52014DC0446); „A kkv-k zöldítése [“Greening SMEs <...>”] a versenyképesség és a fenntarthatóság növelése érdekében” (52014DC0440); „Mivel bizonyos területekre nem vonatkoznak zöldítési kötelezettségek [“<...> greening obligations <...>”], vagy azok teljesítése nem jár jelentős költségekkel, a tagállamok számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy a nehéz esetek megállapításakor ne vegyék figyelembe az ilyen területeket <...>“ (32014R0639).

Bár a zöldítés új kifejezés, előzményei korábban is fellelhetők. Például 2008-ban használták a zöld célok, zölddé válás, zöldebbé tenni kifejezéseket, például: „Bár e pénz nagy részét a zöld közbeszerzéssel nem kapcsolatos kutatási tevékenységek finanszírozására fordítják majd, a projektek általános költségei (a támogatás legfeljebb 7%-a) felhasználhatók lennének „zöld” célokra” [“<...> the overheads of the projects <...> would be suitable for “greening”] (52008DC0400); „A magánbeszerzések zöldítése” [“Greening private procurement”] (52008DC0400); „<...> hangsúlyozza, hogy sürgősen törekedni kell az EU fejlesztési politikájának és támogatásainak „zöldebbé” tételére, és ezt az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai rendelkezéseinek sérelme nélkül kell végrehajtani [“Stresses that a ‘greening’ of the EU’s development policy <...>”] <...>“ (52008IP0032). Az Európai Unió költségvetésével kapcsolatban az összetett zöldítési intézkedések kifejezést használják, például: „A Bizottság reformjavaslataiban – különösen a mezőgazdasági, halászati és kohéziós politikák reformjára vonatkozó uniós javaslatokban – meghatározott, környezetvédelemmel kapcsolatos elemek, amelyeket a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret uniós költségvetésének zöldítésére irányuló intézkedésekből terveznek finanszírozni [“<...> backed by the proposals for

124

Robertas Stunžinas

Ekologizavimas, žalinimas ir kiti angl. greening atitikmenys Europos Sąjungos institucijų dokumentuose

az uniós költségvetés zöldítése <...>”], e célok támogatására szolgálnak” (32013D1386). Érdemes megjegyezni, hogy a zöldítés alapjául szolgáló zöldít ige az Európai Unió és a Litván Köztársaság jogszabályaiban és dokumentumaiban nem használatos; csak a zöldül ige alakjai fordulnak elő, például: „Ahhoz, hogy a fejlett és fejlődő országok gazdaságának egyre „zöldebbé” válásával együtt megvalósuljanak a biztonságosabb és befogadóbb világ megteremtésére tett ígéretek, nagyobb figyelmet kell fordítani a környezetpolitikai fejlesztésekre” [“<...> the “greening” of the developed and developing countries economies <...>”] (52009DC0461). Az angol greening olykor melléknévvel – zöld – fordítható, például: „Ezenkívül könnyebb lenne biztosítani, hogy az így összegyűjtött pénzeszközöket valóban zöld kezdeményezésekre fordítsák” [“<...> will indeed be spent in ‘greening’ initiatives <...>”] (52009AE0868).

A zöldítés kifejezés kétféleképpen értékelhető. Látható, hogy tükörfordítással jött létre. Az eredeti nyelvi származékok szerkezeti jelentésének morfémánkénti leképezésével a célnyelvben hasonló képzésű, illetve szerkezeti jelentésű származékok jönnek létre; ezeket kalkoknak vagy tükörfordításoknak nevezik, és a célnyelv szókincsének bővítését szolgálják (Pažūsis 2014: 261). A terminológiaelméletben a vak tükörfordításokat rendszerint nem ajánlott nyelvi egységeknek tekintik: „Más nyelvek szavainak vagy szókapcsolatainak vak fordítása ártalmas a nyelvre, mivel a szó szerinti tükörfordítások többnyire nem felelnek meg a nyelvi rendszer belső követelményeinek” (Keinys 1980: 94). Ezenkívül a zöldítés mint tükörfordítás a nem motivált terminusok közé sorolható¹². Azt is hozzá lehet tenni, hogy a zöldít alapszó jelentése nem teljesen világos – az Európai Unió dokumentumaiban és a litván jogszabályokban nem használatos. Másrészt a példák elemzése azt mutatja, hogy tíz év alatt nem sikerült megfelelő, a fogalomnak megfelelő kifejezést találni. Az ökológizálás és az azonos tőből képzett más terminusok nem alkalmasak a tárgyalt fogalom megnevezésére, mert a zöldítés nem minden esetben ökológiai tudományos kritériumokon alapul. Emellett a zöld melléknév¹³ már régóta az ökológiáért és a természet megőrzéséért küzdő politikai mozgalom (vagy annak képviselője) köznevesült elnevezése¹⁴. Végül a terminusok tükörfordítása a nyelvi kifejezőeszközök bővítésének egyik módjaként értékelhető, különösen azokban az esetekben, amikor nem állnak rendelkezésre saját nyelvi eszközök.

¹² Vertinius nemotyvuotais terminais laiko V. Danilenko (plačiau žr. Даниленко 1977: 63).

¹³ A „zöldek” szó az 1991. évi Legfelsőbb Tanácsi jegyzőkönyvekben szerepel.

¹⁴ R. Vladarskienė azt írja, hogy „Aloyzas Gudavičius néhány évvel ezelőtt észrevette, hogy az európai nyelvekben egyre gyakrabban használják a zöld szín megnevezéseit az „ökológiai, a természet törvényeinek megfelelő” jelentésben <...>. Véleménye szerint azonban a litván nyelvben a zöld szó ilyen jelentésben sokkal szűkebb körben használatos, feltehetően csak a Zöldek Pártja és a zöldek, vagyis „az ökológiáért küzdő társadalmi mozgalom képviselői” (Vladarskienė 2014: 7).”

Terminologija | 2014 | 21

125

KÖVETKEZTETÉSEK

1. Az angol greening kifejezés egyre gyakrabban fordul elő az Európai Unió intézményeinek dokumentumaiban; az uniós zöldpolitika célirányát jelöli, vagyis azt, hogy az állami tevékenység különböző területeit, gazdasági ágazatokat, technológiákat, a környezetet és egyéb tényezőket környezet- és éghajlatbarátabbá tegyék. A litván dokumentumokban közel nyolcvan különböző nyelvi egység felel meg ennek a kifejezésnek, amelyeknek csaknem a fele terminus – főnevek és főnévi szerkezetek.

2. A terminusok több mint háromnegyede az ökológia főnévből képzett, vagy ebből a főnévből létrehozott elemeket tartalmaz. Az angol greening kifejezést leggyakrabban összetett cselekvésnevekkel fordítják. A fogalmat a cselekvésnevek jelölik a legpontosabban. A többi terminus vagy azok elemei a környezet, védeni, kímélni, zöld, zöldít szavakból képzettek. A zöldítés új terminus, de a zöld melléknév tövét tartalmazó terminusok korábban is használatosak voltak.

3. Az angol greening kifejezést melléknevekkel, főnevek és melléknévi igenevek kapcsolataival, igékkel, igei és igetípusú szerkezetekkel, valamint magyarázó szintaktikai konstrukciókkal is fordítják. A nem terminológiai kifejezések túlnyomó többsége az ökológia főnévvel képzett.

4. A tárgyalt terminusok és más megfelelő kifejezések többsége általános, és különféle dolgokkal kapcsolatban használatos. Egyes terminusok jelentést pontosító elemekkel fordulnak elő, és vannak konkrét jelentésű megfelelőik is. A megfelelők szinonímiáját az alapszavak vagy alkotóelemek lexikai jelentéseinek hasonlósága határozza meg; bizonyos esetekben képzési szinonimák és a nyelvtani fokozás alakjainak szinonimái is megkülönböztethetők. A megfelelők jelentésbeli közelsége sok esetben csak kontextuális.

5. Az angol greening megfelelőinek változatos kifejezésmódját okozhatta a fogalom átláthatatlansága, a fogalom különböző jegyeinek kiemelése, a fordított szó többjelentésűsége, a fordítások eltérő minősége vagy a fordítástechnikai szempontok, a megfelelő kifejezések folyamatos keresése, illetve más nyelvek hatása.

FORRÁSOK¹⁵

C2004/191/02 – A Környezetvédelmi Pénzügyi Eszköz (LIFE) környezetvédelmi demonstrációs projektjei: iránymutatások.

52004SA0009 – 9/2004. sz. különjelentés: „A vidékfejlesztési politika erdészeti intézkedései, a Bizottság válaszaival”.

32005H0601 – A Tanács 2005. július 12-i ajánlása a tagállamok és a Közösség gazdaságpolitikájának átfogó iránymutatásairól.

¹⁵ Kronológiai sorrendben szerepelnek. A betűk előtt álló két számjegy az év utolsó két számjegyét jelöli. Például az 52009DC0639 azonosítószám negyedik és ötödik számjegye, a „09” azt mutatja, hogy a dokumentum 2009-ben készült.

126

Robertas Stunžinas

Ekologizavimas, žalinimas ir kiti angl. greening atitikmenys Europos Sąjungos institucijų dokumentuose

52005PC0440 – Javaslat a Tanács határozatára az „Együttműködés” külön programról, amely végrehajtja az Európai Közösség hetedik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó keretprogramját (2007–2013).

32006B0488 – Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó módosított költségvetése.

42006X0224(01) – A Tanács, a Tanács keretében ülésező tagállami kormányok képviselői, az Európai Parlament és a Bizottság „Európai konszenzus” című együttes nyilatkozata.

52006DC0314 – A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: „Az Európai Bizottság 2001. évi, a közlekedéspolitikáról szóló fehér könyvének félidős felülvizsgálata”.

52006IP0528 – Az Európai Parlament állásfoglalása a mozgás felgyorsításáról, egy dinamikus Európa megteremtéséről és a növekedés ösztönzéséről.

52006PC0364(02) – Módosított javaslat a Tanács határozatára az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) hetedik nukleáris kutatási és képzési keretprogramjáról (2007–2011).

C2006/316E/02 – Jegyzőkönyv. 2006. november 30., csütörtök.

52007PC0315 – Javaslat a „Tiszta Égbolt” közös vállalkozást létrehozó tanácsi rendeletre.

52007AR0127 – A Régiók Bizottságának véleménye: „Az oktatás és a tájékozottság növelésének jelentősége a fenntartható fejlődés előmozdításában”.

52008DC0800 – A Bizottság közleménye az Európai Tanácsnak: „Az európai gazdaságélénkítési terv”.

52008DC0400 – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának: „Közbeszerzés a környezet jobb védelméért”.

52008IP0032 – Az Európai Parlament 2008. január 31-i állásfoglalása az éghajlatváltozással foglalkozó bali konferencia eredményeiről (a Részes Felek Konferenciájának 13. ülése és a Kiotói Jegyzőkönyv Részes Feleinek 3. találkozója).

52009AE0338 – Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye a közösségi ökocímke-rendszerről.

52009AE0868 – Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye a tengeri és belvízi közlekedés környezetbarátabbá tételéről.

52009AP0248 – A gumiabroncsok címkézése az üzemanyag-hatékonyságra tekintettel ***I. Az Európai Parlament 2009. április 22-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Parlament és a Tanács irányelvére irányuló javaslatról, amely a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyságra és egyéb alapvető paraméterekre tekintettel történő címkézéséről szól.

52009AR0103 – A Régiók Bizottságának véleménye a „TEN-T-politika felülvizsgálata” című zöld könyvről.

52009DC0461 – A Bizottság jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának: „Jelentés a 2009. évi uniós fejlesztéspolitikai menetrendről”.

52009DC0639 – A Bizottság közleménye: „A 2009. évi európai foglalkoztatási jelentés főbb megállapításai”.

52009DC0647 – A Bizottság szolgálati munkadokumentuma: „Konzultációk az Európai Unió 2020-ig szóló jövőbeli stratégiájáról”.

52009IP0042 – Az Európai Parlament 2009. február 4-i állásfoglalása: „2050: a jövő ma kezdődik”. Ajánlások az éghajlatváltozás elleni jövőbeli integrált uniós politikáról.

52009IP0119 – Az Európai Parlament 2009. március 11-i állásfoglalása a környezetbarát közlekedés használatáról és a külső költségek belső költségekké történő átalakításáról: „A környezetbarát közlekedés használata és a külső költségek belső költségekké történő átalakítása”.

52009IP0120 – Az Európai Parlament 2009. március 11-i állásfoglalása a 2009 tavaszán tartandó Európai Tanács üléséhez továbbított, a lisszaboni stratégiáról szóló véleményről.

C2009/234E/03 – A 2009. március 11-i ülés jegyzőkönyve.

52010AE1174 – Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye a zöld munkahelyekről.

52010DC0006 – A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EMAS-ban nyilvántartásba vett szervezeteknek a 2004–2006-os időszakban nyújtott ösztönzőkről.

52010IE1165 – Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye a kreativitásról és a vállalkozói szellemről. A válság leküzdésére szolgáló intézkedések (saját kezdeményezésű vélemény).

52010IE1177 – Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye a fenntartható fejlődéssel foglalkozó 2012. évi világtalálkozóra való felkészülésről.

52010IP0299 – Az Európai Parlament 2010. szeptember 7-i állásfoglalása a munkahelyteremtési potenciál bővítéséről az új gazdasági rendben: „A munkahelyteremtési potenciál bővítése az új gazdasági rendben”.

52010IP0376 – Az Európai Parlament 2010. október 20-i állásfoglalása a pénzügyi, gazdasági és társadalmi válságról: „Ajánlások a meghozandó intézkedésekre és kezdeményezésekre”.

Terminologija | 2014 | 21

127

52011AE0531 – Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye az Európai Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett közleményéről: „A KAP 2020 felé. Az élelmezésbiztonsággal, a természeti erőforrásokkal és a területi egyensúllyal kapcsolatos jövőbeli kihívások kezelése”.

52011AE1386 – Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye az Európai Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett közleményéről: „Rio+20: A zöld gazdaság és a jobb kormányzás célkitűzései”.

52011AR0283 – A Régiók Bizottságának véleménye a 2013 utáni új többéves pénzügyi keretről.

52011DC0500 – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „Az Európa 2020 stratégia költségvetése”.

52011DC0571 – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve”.

52011PC0626 – Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére a mezőgazdasági termékek piacának közös szervezéséről.

52011TA1215(23) – Jelentés az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2010-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Központ válaszaival együtt.

52012AE1050 – Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye a közös agrárpolitika támogatási rendszerei keretében a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések szabályainak megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2011) 625 final – 2011/0280 (COD), az Európai Parlament és a Tanács rendeletére irányuló javaslatról a mezőgazdasági termékek piacának közös szervezéséről (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (COM(2011) 626 final – 2011/0281 (COD) (A-21), az Európai Parlament és a Tanács rendeletére irányuló javaslatról az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtott vidékfejlesztési támogatásról (COM(2011) 627 final – 2011/0282 (COD), az Európai Parlament és a Tanács rendeletére irányuló javaslatról a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról (COM(2011) 628 final – 2011/0288 (COD), az Európai Parlament és a Tanács rendeletére irányuló javaslatról a 2013-ban a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések tekintetében az 73/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról (COM(2011) 630 final – 2011/0286 (COD), valamint az Európai Parlament és a Tanács rendeletére irányuló javaslatról az 1234/2007/EK rendeletnek az egységes támogatási rendszer és a szőlőtermesztőknek nyújtott támogatás tekintetében történő módosításáról (COM(2011) 631 final – 2011/0285 (COD)).

52012DC0531 – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „A 2014–2020-as többéves pénzügyi keret (MFF) bemutatásának első eredménytáblája”.

C2012/168E/01 – Az Európai Parlament képviselői által benyújtott írásbeli kérdések jegyzéke, amely feltünteti a kérdés számát, az eredeti nyelvet, a szerzőt, a képviselőcsoportot, azt az intézményt, amelynek a kérdést címezték, a benyújtás dátumát és a kérdés szövegét.

C2012/285E/01 – Az Európai Parlament képviselői által benyújtott írásbeli kérdések jegyzéke, amely feltünteti a kérdés számát, az eredeti nyelvet, a szerzőt, a képviselőcsoportot, azt az intézményt, amelynek a kérdést címezték, a benyújtás dátumát és a kérdés szövegét.

52012IE1304 – Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye az Európai Unió fenntartható fejlődési stratégiájának 2011. évi monitoringjelentéséről. Az EGSZB értékelése.

52012IP0011 – „A mezőgazdasági termelési inputanyagok ellátási lánca: szerkezet és következmények”. Az Európai Parlament 2012. január 19-i állásfoglalása a mezőgazdasági termelési inputanyagok ellátási láncáról: szerkezet és következmények.

52012DC0756 – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak: „Az egységes piac megerősítése a személygépkocsikra vonatkozó, határokon átnyúló adózási akadályok felszámolásával”.

52012AR1529 – A Régiók Bizottságának véleménye: „A belső piac jobb irányítása”.

52012PC0710 – Javaslat az Európai Parlament és a Tanács határozatára a 2020-ig tartó időszakra szóló, „Jólét bolygónk felélése nélkül” című uniós környezetvédelmi cselekvési programról.

52012DC0626 – A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: „A Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott célok megvalósításának előrehaladása (az üvegházhatású gázok közösségi kibocsátásának nyomon követésére szolgáló mechanizmusról, valamint a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 5. cikke által előírt jelentés)”.

32013D1386 – Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata (2013. november 20.) a 2020-ig tartó időszakra szóló, „Jólét bolygónk felélése nélkül” című uniós környezetvédelmi cselekvési programról.

128

Robertas Stunžinas

Ekologizavimas, žalinimas ir kiti angl. greening atitikmenys Europos Sąjungos institucijų dokumentuose

52013AE7466 – Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye a Bizottság „2014. évi éves növekedési jelentés” című közleményéről.

52013DC0475 – A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: első előrehaladási jelentés a Bizottság szolgálatainak „A tengeri közlekedésből származó kibocsátások csökkentése és a fenntartható vízi közlekedési eszközök csomagja” című munkadokumentumának végrehajtásáról.

52013DC0623 – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának: „A minőségi belvízi közlekedés megteremtése – NAIADES II”.

52013PC0262 – Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére a növényi szaporítóanyagok termesztéséről és forgalomba hozataláról.

52013SC0112 – A hatásvizsgálat összefoglalója. A Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma, amely a Bizottságnak a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett, „A zöld termékek egységes piacának megteremtése. A termékek és szervezetek környezeti teljesítményére vonatkozó információk minőségének javítása” című közleményét kíséri.

C2013/264/09 – Pályázati felhívás – „A közös agrárpolitikával (KAP) kapcsolatos tájékoztatási intézkedések támogatása” – 2014.

32014R0639 – A Bizottság 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete, amely kiegészíti az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendeletét a közös agrárpolitika támogatási rendszerei keretében a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések szabályainak megállapításáról, valamint módosítja az említett rendelet X. mellékletét.

52014DC0440 – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának: „Zöld cselekvési terv a kkv-k számára. Hogyan lehet a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetőségekké alakítani?”.

52014DC0446 – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának: „Zöld foglalkoztatási kezdeményezés. A zöld gazdaság munkahelyteremtési potenciáljának kiaknázása”.

IATE – Az Európai Unió többnyelvű terminológiai adatbázisa (http://iate.europa.eu).

EUR-lex – Az Európai Unió jogszabályainak és egyéb nyilvános dokumentumainak adatbázisa (http://eur-lex.europa.eu/lt/index.htm).

LITERATŪRA

Gaivenis K. 2002: Lietuvių terminologija: teorijos ir tvarkybos metmenys, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

Keinys St. 1980: Terminologijos abėcėlė, Vilnius: Mokslas.

ODE 2010: Oxford Dictionary of English. Third edition. Edited by A. Stevenson, Oxford: Oxford university press.

Pažūsis L. 2014: Kalba ir vertimas, Vilnius: Vilniaus universitetas.

Pikčilingis J. 1969: Leksinė ir gramatinė sinonimika, Kaunas: Šviesa.

Vaskelienė J., Kučinskienė R. 2012: Dabartinės lietuvių kalbos būdvardžių darybiniai sinonimai. – Žmogus ir žodis, 153–161.

Vladarskienė R. 2014: Kas gali būti žalias? – Gimtoji kalba 2, 3–7.

VLE I – Visuotinė lietuvių enciklopedija 1, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2001.

VLE V – Visuotinė lietuvių enciklopedija 5, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2004.

Гринев С. 1993: Введение в терминоведение, Москва: Московский лицей.

Даниленко В. П. 1977: Русская терминология: Опыт лингвистического описания, Москва: Наука.

EKOLOGIZAVIMAS, ŽALINIMAS AND OTHER EQUIVALENTS OF THE ENGLISH TERM

GREENING IN THE DOCUMENTS OF EUROPEAN UNION INSTITUTIONS

The article deals with the Lithuanian equivalents of the English term greening in translated documents of European Union institutions. Term greening is more and more frequently used in EU documents and it reflects the objectives of the green policy trend of the EU – making various fields of activities, industries, technologies and other things more environmentally friendly. In Lithuanian documents there are

Terminologija | 2014 | 21

129

nearly eighty different language units corresponding to greening and nearly a half of them are terms – nouns or word combinations with nouns.

More than three quarters of the terms are made from the noun ekologija or have elements made from this word. The majority of such equivalents of greening are complex terms naming actions; one equivalent is also used as a name of the field of science and a few name characteristics. Ekologiškumo didinimas and ekologizavimas are most frequently and consistently used terms. In other cases greening is translated as aplinkosauga, aplinkos tausojimas, žalinimas or other terms and their combinations. Žalinimas is a new term, though terms with a root of the adjective žalias have been used before. Greening is also translated as adjectives, words used as adjectives and their combinations, verbs and verb combinations and explanatory syntactic constructions, for instance ekologinis, ekologiškumą skatinantis, ekologinti, orientuoti į ekologiją, kad (visos darbo vietos) taptų ekologiškesnės. Adjectives, words used as adjectives and their combinations are used to name the same things. A few verbs and combinations with verbs have the same lexical structure as terms and can be treated as their transforms. The majority of word-combinations which cannot be treated as terms are made using the word ekologija.

The majority of terms and other equivalents are universal and can be used when speaking about various different fields and subjects. Sometimes terms have elements which help making them more precise. The closeness of meaning of the majority of equivalents is based on the context. Some cases can be treated as derivational synonyms (ekologinis – ekologiškas) or grammatical synonyms of degree forms (ekologiškas – ekologiškesnis). The variety of expression of equivalents of the English term greening is probably caused by the unclearness of the concept, revealing of different characteristics of the concept, polysemy of the term, unequal quality of translation or translation techniques, permanent search for the more appropriate equivalent or the influence of other languages.

Gauta 2014-10-07

Robertas Stunžinas

Lietuvių kalbos institutas

P. Vileišio g. 5, LT–10308 Vilnius

E. paštas [email protected]

130

Robertas Stunžinas | Ekologizavimas, žalinimas ir kiti angl. greening atitikmenys Europos Sąjungos institucijų dokumentuose