Go to originalLocalized version was produced by AI. It may contain inaccuracies.
Preparing document pages…
Page 1
doi.org/10.35321/term27-05
Terminológia az online médiában (feltáró vizsgálat)
ASTA MITKEVIČIENĖ
Litván Nyelvi Intézet
ÖSSZEFOGLALÓ
A cikk azt vizsgálja, hogy mely szakterületek terminusai kerülnek be leggyakrabban a mindennapi online médiába, és hogy ezek a népszerű terminusok feltűnőbb változásokon mennek-e keresztül (a terminológiai variációt és a determinologizációt tárgyalja). A feltáró vizsgálat tárgyát a nyilvánosan hozzáférhető DELFI.lt korpuszban található kétszavas terminusok képezik; a korpusz az azonos nevű hírportálon 2014–2016 között közzétett szövegekből áll. Az alkalmazott módszertannak ugyan vannak hiányosságai, de lehetővé teszi a terminusok (amennyire ez lehetséges) előítéletek nélküli elemzését, vagyis anélkül, hogy előzetesen meghatároznánk a szakterületet vagy a konkrét terminusokat.
KULCSSZAVAK: összetett terminus, variáns, szinonima, determinologizáció, online média, korpusz, több szóból álló kifejezés
ÖSSZEFOGLALÓ
A cikk arra tesz kísérletet, hogy meghatározza, mely szakterületekről kerülnek általában terminusok a mindennapi online médiába, és hogy a legnépszerűbb terminusok szembetűnőbb változásokon mennek-e keresztül (a terminológiai variáció és a determinologizáció kérdését tárgyalja). A feltáró vizsgálat a nyilvánosan hozzáférhető DELFI.lt korpuszban található kétszavas terminusokra összpontosít; a korpusz az azonos című hírportálon 2014 és 2016 között megjelent szövegekből áll. Bár az alkalmazott módszertannak vannak bizonyos gyengeségei, lehetővé teszi a terminusok előítéletektől mentes elemzését (amennyire ez lehetséges), azaz anélkül, hogy előre feltételeznénk a szakterületet vagy a konkrét terminusokat.
KULCSSZAVAK: összetett terminus, variáns, szinonima, determinologizáció, online média, korpusz, több szóból álló kifejezés
Közismert, hogy bizonyos terminusokat nemcsak a tudományos kommunikációban használnak, hanem az általános nyelvhasználatba is bekerülnek. A mindennapi kommunikációban használt terminusok számának jelentős növekedését az információ korával, a tudástársadalommal és a technológiai forradalommal hozzák összefüggésbe (lásd Meyer és mtsai. 1998: 645; Kageura 2002: 15; Geeraerts 2015: XVII–XIX stb.).
A terminusok nem szakértő közönséghez való eljutásának egyik fontos csatornája a média. A média egyrészt bevezeti őket a közhasználatba, másrészt elősegíti az általa relevánsnak tartott szakterületek terminusainak egy részét is népszerűvé tenni. Amikor pedig a terminusok széles körben elterjednek és nemcsak a szakemberek ismerik őket, megnyílik a determinologizálódás lehetősége (Gaivenis 2014: 242). Ez a tanulmány azt próbálja feltárni, hogy mely szakterületek terminusai kerülnek be leggyakrabban a mindennapi online médiába, és hogy ezek a népszerű terminusok jelentősebben változnak-e (a terminusok variálódását és determinologizálódását vizsgálja). A kutatás tárgya a DELFI.lt hírportálon használt két szóból álló terminusok. A két szóból álló terminusok kiválasztásának több oka is van. Mindenekelőtt ez a terminustípus a leggyakoribb1 (vagy legalábbis az egyik leggyakoribb – szakterülettől függően); másrészt terjedelme szűkebb, jelentéstartalma pedig tágabb, mint ugyanazon rendszer magasabb hierarchiaszintű egyszavas terminusaié, ezért könnyebben felismerhető.
Ez az első olyan, a terminusok médiabeli használatát vizsgáló kutatás, amely nem korlátozódik egyetlen szakterület terminusaira, és nem indul ki előre meghatározott terminuslistából. A kutatás feltáró jellegű.
Kazimieras Župerka a nyelvészeti terminusok publicisztikai használatát elemezte. Használatuk alapján két funkcionális-szemantikai csoportot különített el. Az elsőbe azok tartoznak, amelyeket terminusként használnak (akár pontos, akár hozzávetőleges, sőt pontatlan jelentésben), a másodikba pedig a determinologizálódott terminusok (egyeseket rendszerszerű átvitt értelemben, másokat egyéni átvitt értelemben, stíluseszközként használnak) (Župerka 2000). Ez az osztályozás hasznos támpontot nyújt más szakterületek terminusainak szokásos közegükön kívüli (tudományos és hivatali stílusban való) használatának tárgyalásához is.
A kognitív pszichológia és a filozófia hangsúlyozza, hogy nehéz világos határvonalat húzni az általános és a speciális tudás között; a nyelvtudományok pedig kétségbe vonják az általános és a szaknyelv merev elkülönítését (Cabré Castellví 2003: 171). Ennek megfelelően a nem szakember egy-egy szót terminusnak vélhet, a szakemberek által használt terminusokat pedig a nem szakértő közönség a köznyelv szavainak tekintheti (Kageura 2012: 12). Ezért a tanulmány nem vállalkozik a terminusszerűség és annak fokozatai részletesebb tárgyalására.
A KUTATÁS FORRÁSAI ÉS MÓDSZERTANA
A terminusok médiabeli használatának vizsgálatához, a lehető leggyorsabb eredmény reményében, a nyilvánosan, az interneten elérhető DELFI.lt-korpuszt használtuk (http://tekstynas.mwe.lt/), amely 70 millió szóból áll. Ez online publicisztikai korpusz, amelybe
1 Lásd Umbrasas 2013: 113, 117; Bielinskienė et al. 2015: 65 és másutt.
Terminologija | 2020 | 27
109
Page 3
a DELFI.lt weboldalon 2014–2016-ban közzétett, 12 rovatba sorolt szövegek kerültek: DELFI Veidai, Projektai, DELFI Mokslas, DELFI Auto, Sportas, DELFI Gyvenimas, DELFI Žmonės, DELFI Pilietis, Verslas, DELFI FIT, DELFI Žinios és Neidentifikuota kategorija (a korpuszról bővebben lásd LKKŽ 2019: 14–15). Egyes szövegek tehát szakterületi rovatokhoz tartoznak, tájékoztató vagy elemző stílusúak, mások szórakoztatásra szolgálnak, kötetlenebb – expresszív – stílusúak2. Az olvasói hozzászólások nem kerültek be a korpuszba.
A korpuszból kinyert n-gramok és gyakoriságaik nyilvánosan hozzáférhető gyűjtemények formájában érhetők el (http://resursai.mwe.lt/atsisiusti). Ehhez a kutatáshoz a bigramok listáját használtuk.
Kiegészítő forrásként szolgált a fent említett korpusz alapján összeállított Litván állandósult szókapcsolatok adatbázisa (PJB), amely mintegy 12 ezer, 97, az ilyen kapcsolatokban leggyakrabban előforduló főnévvel alkotott két- és háromtagú állandósult szókapcsolatot tartalmaz. Ha a vizsgált terminus szerepelt benne, ellenőriztük a lemma vagy alak gyakoriságát és a változatokat.
A kutatás több szakaszban zajlott. Először áttekintettük a bigramok listáját, és azonosítottuk benne a két szóból álló terminusokat (pontosabban a terminusalakokat, mivel a listát nem lemmatizálták). Az anyag rendkívüli bősége miatt úgy döntöttünk, hogy csak azokat a két szóból álló terminusokat vesszük figyelembe, amelyek legalább egyik alakjának gyakorisága meghaladja az 500-at (ehhez több mint 7000 leggyakoribb bigramot kellett áttekinteni3). Ezután a kiválasztott terminusokat szakterületek szerint csoportosítottuk. Végül a kiválasztott összetett terminusok konkordanciáit elemeztük a korpuszban.
Összesen 461 két szóból álló terminusalakot választottunk ki; ezek 317 különböző terminust képviselnek. A prekybos centras szókapcsolatnak még hat ragozott alakja is előfordult több mint 500-szor (a PJB a lemma gyakoriságaként 7118-at ad meg).
A terminológia szempontjából a módszertan egyik hiányossága, hogy a kiválasztott két szóból álló terminusok a médiában nemcsak önálló terminusként fordultak elő, hanem hosszabb terminusok részeként is, vö. artimoje aplinkoje és smurtas artimoje aplinkoje, pridėtinės vertės és pridėtinės vertės mokestis. Mindazonáltal úgy döntöttünk, hogy ha egy kéttagú kollokáció terminus, akkor itt két szóból álló terminusnak tekintjük, függetlenül attól, hogy a konkordanciasorok egy részében ez a terminus egy többtagú terminus része. Az, hogy egy két szóból álló terminus csupán egy terminus része, nem jelenti…
K. Župerka a publicisztikai stílus három alváltozatát különbözteti meg: a tájékoztató, az elemző és az expresszív stílust (Župerka 2001: 87); Audronė Bitinienė négyet: a tájékoztatót, az elemzőt, az expresszívet és a dialogikust (Bitinienė 2007).
A leggyakoribb bigram, amely terminusnak tekinthető, a JAV dolerių (közel 10 ezer előfordulással), azonban nem került be a kiválasztott két szóból álló terminusok listájába, mivel első tagja nem önálló szó, hanem betűszó. Ez megállapodás kérdése – vannak olyan kutatások (pl. Boizou és mtsai. 2015), amelyekben a betűszót a szókapcsolatban egyszavas tagnak tekintik.
megmutatja terminusszerűségét és használatának gyakoriságát. Ezt a választást a tulajdonnevek is alátámasztják: ha egy terminust összetett nevekben használnak, terminus marad (Vilniaus gyvosios gamtos apsaugos inspekcija).
A kutatási anyag sajátos mintavétele miatt nem kerültek bele azok a terminushasználati esetek, amelyekben a terminus elemeit egymástól más, közéjük ékelődő szavak választották el. Emellett egyes kiválasztott két szóból álló alakok a konkordanciasorokban pusztán véletlenül, formai szempontból egyeztek meg a vizsgált terminusokkal, továbbá nem terminológiai – átvitt értelmű – használati példák is előfordulnak (lásd alább). Ezért a terminusok korpuszbeli használati gyakoriságára vonatkozó adatok csupán hozzávetőlegesnek tekinthetők.
A TERMINUSOK FELISMERÉSE
Közismert, hogy az összetett terminusoknak nincs olyan sajátos alakjuk, amely alapján könnyen megkülönböztethetők lennének a szókapcsolatoktól (vagy hosszabb szintaktikai szerkezetektől), noha egyes formák tipikusabbak, például a főnévi birtokos esetű jelzős szerkezetek, a -inis képzős melléknévvel alkotott szerkezetek, a névmási melléknévvel alkotott szerkezetek stb.4 „Automatikusan szinte lehetetlen megállapítani, hogy egy szókapcsolat kollokáció-e vagy terminus” (Rimkutė és mtsai 2017: 15). Ha a kétszavas kollokáció főnévi szerkezet, feltételezhető, hogy gyakran terminus (vagy legalábbis egy terminus része). Például a PJB-ben az 50 leggyakoribb jelzős kétszavas szerkezet áttekintésekor több mint 60 százalékuk tekinthető valamely szakterület terminusának. Hasonló számú terminust találtak az adatbázis 50 leggyakoribb kétszavas szerkezete között is, tekintet nélkül arra, hogy elemeik között milyen szemantikai viszony áll fenn.
Annak érdekében, hogy objektívebben lehessen eldönteni, vajon egy kollokáció terminus-e, először is megpróbáltak rákeresni az adott nyelvi egységre terminológiai adatbázisokban és szótárakban; figyelembe vették, hogy a terminusoknak lehetnek változataik és szinonimáik. Természetesen nem minden terminus kerül be a terminográfiai forrásokba, még a legelterjedtebbek sem, és nem minden szakterület rendelkezik terminográfiai forrásokkal; ráadásul ezekben a forrásokban olykor más nyelvi egységek, például tulajdonnevek is szerepelnek. Ideális volna, ha a szerkezetek terminusjellegét az adott szakterület szakértője értékelné (a szakterületi szakértő hozzájárulását az automatikus terminusfelismerési eszközökkel végzett különféle kutatások is hangsúlyozzák), ám ebben az esetben több, egymástól meglehetősen eltérő szakterületről van szó.
Egy további nehéz kérdés a terminusok határainak megállapítása. Ez a probléma nemcsak a terminusok, hanem más állandósult szókapcsolatok határainak meghatározásakor is felmerül
4 Plačiau apie dvižodžių terminų struktūrinius modelius žr. Gaivenis 2014 [1975]: 64–70; Akelaitis 2008: 6–8; Drukteinis 2011: 239–241; Bielinskienė ir kt. 2015: 62; Mockienė 2016: 109–111 ir kt.
Terminologija | 2020 | 27
111
Page 5
(lásd Bielinskienė és mtsai 2017: 86). Ha egy szókapcsolat csupán egy hosszabb terminus része, annak kontextuális szinonimájaként terminusfunkciót tölthet be. Például az afrikai sertéspestis és a klasszikus sertéspestis terminusok (a TB-be és az IATE-ba felvéve) kontextuális szinonimája a sertéspestis; vö. a korpuszból származó példákkal:
A biztosítók A. Baravyko szerint a sertéspestist a háborúhoz hasonlították, és azt mondták, hogy háború idején már nem biztosítanak háborús károk ellen, ami azt jelenti, hogy valószínűleg az afrikai és a klasszikus sertéspestis ellen sem vállalnak biztosítást. [Verslas]
A múlt héten Litvániában megállapított sertéspestis óriási veszteségeket okoz. [Verslas]
A sertéspestis szókapcsolat nem önálló terminus; a két betegség egyikét vagy – általános értelemben – mindkettőt jelöli. Alakjuk alapján ez a kétszavas szókapcsolat és az említett háromszavas terminusok a rokon és alárendelt terminusok tipikus példáira emlékeztetnek5.
TERMINUSOK SZAKTERÜLETENKÉNT
A szubjektivitás lehetőség szerinti elkerülése érdekében a terminusokat az Európai Unió többnyelvű, multidiszciplináris tezaurusza, az EuroVoc, valamint a Litván Köztársaság Terminológiai Bankja (TB) alapján sorolták szakterületek szerint. Figyelembe kell venni, hogy a TB-ben a terminusokat forrásuk alapján rendelik egyik vagy másik szakterülethez, ezért ugyanazt vagy nagyon hasonló jelentésű terminust különböző szakterületek terminusaként tüntetik fel. Például a tagállam terminus a következő szakterületekhez tartozik: közbiztonság, honvédelem, jog, gazdaság, pénzügy, szociális védelem, foglalkoztatás és munkakörülmények, egészségügy. Emiatt a terminusok TB-ben és EuroVoc-ban megadott szakterületei olykor jelentősen eltérnek, például a nemzeti kisebbség terminus szakterülete a TB-ben a kultúra, míg az Eurovoc szerint a jog. Ilyen esetekben a kontextus alapján döntünk. Mivel a két forrás szakterületi osztályozása hasonlóságokat és eltéréseket is mutat, a cikkben megpróbáltuk összehangolni őket, bár az elsőbbséget a TB osztályozása kapta, amely jobban tükrözi a litvániai viszonyokat. Emellett csak a legnagyobb szakterületi kategóriákat vettük figyelembe, hogy általánosabb képet kapjunk a szakterületekről. Külön csoportként kezeltük a foglalkozásokat és beosztásokat – ez a csoport a vizsgált anyagban szembetűnően gyakori és népes (ha e csoport terminusait a szociális védelem, foglalkoztatás és munkakörülmények szakterületéhez sorolnánk, ez utóbbi vezetne a terminusok számát tekintve).
5 A VLEe „Állatjárvány” című szócikkében annak szerzője, Vytautas Stūgys azt állítja, hogy „[a] következő, járványnak nevezett betegségek ismertek: szarvasmarha-pestis, kiskérődzők pestise, afrikai lópestis (afrikai betegség), afrikai sertéspestis és klasszikus sertéspestis, kutyapestis, madárpestis (influenza), lazacpestis, csukapestis, rákpestis.” A klasszikus sertéspestis és az afrikai sertéspestis kontakt úton terjedő, vírus okozta sertésbetegségek (lásd TB).
Az anyag nagy mennyisége miatt rendkívül nehéz minden konkordanciasort megvizsgálni, ezért előfordulhat, hogy a terminust nem minden esetben ugyanabban a jelentésben használják, és így több szakterülethez is tartozik. Mindazonáltal abból a feltevésből indulunk ki, hogy a média legnépszerűbb terminusainak legalább a legtágabb szakterülete könnyen meghatározható.
Ha egy terminus különböző jelentéseiben több (leggyakrabban két) szakterülethez tartozik, a kutatásban a több szakterülethez tartozó terminusok csoportjába soroljuk. Általában az egyik jelentés és szakterület egyértelműen dominál. Például a harmadik ország (leggyakoribb alakja: harmadik országok) gyakrabban használatos a nemzetközi kapcsolatok terminusaként, mint jogi terminusként:
Az előző évhez képest a harmadik országokból származó import volumene 5,4 százalékkal nőtt. [Verslas]
A vizsgált, a médiában használt kéttagú terminusok igen sokféle szakterülethez tartoznak (lásd az 1. ábrát és az 1. táblázatot). Ennek kétségtelenül extralingvisztikai okai vannak – a média aktualitásai és a szövegek témája.
1. ábra. A leggyakoribb (egyik formájuk több mint 500 alkalommal fordult elő) kéttagú terminusok és alakjaik6 a DELFI.lt korpuszban szakterületek szerint
6 A bigrammalistában megadott gyakoriságok nem mindig egyeznek a korpuszban végzett keresés eredményeivel, az eltérés azonban nem nagy, és nem tekinthető jelentősnek. A diagram mennyiségi adatai az elsődleges kutatási forrásból, a bigrammalistából származnak. A cikk további alfejezeteiben tárgyalt terminusok (lemmák) gyakoriságát a korpuszban és – amennyiben rendelkezésre áll – a PJB-ben ellenőriztük.
Terminologija | 2020 | 27 113
Page 7
1. táblázat. A DELFI.lt korpusz területek szerinti leggyakoribb (egyik alakjuk több mint 500 alkalommal fordult elő) kéttagú terminusai
TERÜLETPÉLDÁKTERMINUSOK SZÁMAkultúrakulturális örökség4szabványosítás és metrológiaköbméter3statisztikaháztartás1több területharmadik fél, nyilvános tér7
Amint azt a bevezető részben már említettük, a kutatáshoz a korpusz leggyakoribb terminusformáit választottuk ki. A gyakoriságokkal ellátott lemmatizált terminuslista alapján várhatóan másként alakulna a területek sorrendje a terminusok száma és gyakorisága szerint.
SZAKKIFEJEZÉSEK ÉS (TULAJDON)NEVEK
Egyes szakkifejezések gyakoriaknak tekinthetők a nem tudományos kommunikációban, mivel olyan tulajdonnevek részeként kerülnek a médiába, amelyek fontosabbak a társadalom, illetve annak egy-egy csoportja számára. Például az automobilių kelių terminusalak több mint 700 alkalommal fordul elő a korpuszban, de többnyire a Lietuvos automobilių kelių direkcija (Litván Közúti Igazgatóság) név részeként. Ugyanezen terminus második leggyakoribb alakja – az automobilių keliais (gyakorisága meghaladja a 180-at) – szintén többnyire egy összetett elnevezés része (Saugaus eismo automobilių keliais įstatymas, a közúti közlekedés biztonságáról szóló törvény). Összehasonlításképpen: az automobilių keliuose inessivusi alak mindössze néhányszor fordult elő. Az automobilių kelias kifejezés terminusjellegével kapcsolatban azonban nem merül fel komolyabb kétség; a terminus a TB-be is bekerült. Hasonló példákat más szakkifejezésekre is lehet hozni (lásd még a következő részt).
Más típusú példa az akcijų rinka terminus (gyakorisága 2382 PJB). Leggyakoribb alakjai az inessivusi akcijų rinkose (774) és a genitivusi akcijų rinkos (526). Mindkét alakot, akárcsak magát a kifejezést, többnyire egy-egy régió vagy ország piacainak összefoglaló megnevezéseiben használják (például: Azijos akcijų rinkos, JAV akcijų rinkose stb.), vö.:
Csütörtökön jelentős tranzakciók hulláma volt érezhető a balti részvénypiacokon. [Verslas]
A balti országok részvénypiacain élénkülő kereskedést a vállalatok hírei idézték elő. [Verslas]
Terminologija | 2020 | 27
115
Page 9
SZINONIMÁK, KÖRÜLÍRÁSOK, VÁLTOZATOK
A médiában használt kiválasztott szakkifejezések áttekintésekor szinonimák, körülírások és változatok7 voltak megfigyelhetők.
A leggyakoribb bigramok között a kommunikáció területéről származó szinonimák is szerepeltek. Az egyik szinonimapár a pranešimas spaudai és a pranešimas žiniasklaidai (gyakoriságuk 4437, illetve 1340; mindkét terminus leggyakoribb alakja egyes számú inessivusban áll). Az első terminus az EuroVoc terminológiai adatbázisban és az IATE terminológiai adatbázisban is megtalálható; ez utóbbiban igen megbízhatónak minősítették. A kevésbé elterjedt pranešimas žiniasklaidai terminus konkordanciasorainak többsége az „Auto” rovatba tartozik, emellett a „Mokslas” is kiemelkedik. Ezért itt a közlők szubjektív preferenciái is tetten érhetők, amelyeket a publikációk forrásai is befolyásolhatnak. A közönségkapcsolati terminusok legújabb szótára (RVŽ 2018) mindkét terminust tartalmazza, és az pranešimas spaudai terminust részesíti előnyben.
Egy másik szinonimapár, amelynek mindkét tagja gyakran szerepel a médiában: visuomenės nuomonė (a lemma gyakorisága 1217, leggyakoribb alakja visuomenės nuomonės) és viešoji nuomonė (a lemma gyakorisága 742, a determinált melléknévi változatot is beleértve; leggyakoribb alakja viešosios nuomonės). Az említett közönségkapcsolati terminológiai szótárban a szinonimák sorrendje – visuomenės nuomonė, viešoji nuomonė – megfelel médiabeli elterjedtségüknek. Jelentősebb használatbeli különbségek nem figyelhetők meg, kivéve, hogy egyes közvélemény-kutató intézmények nevével gyakrabban az egyik, más intézmények neveivel pedig a másik szinonima szerepel. Ez részben magyarázhatja, miért gyakoribb a korpuszban a viešosios nuomonės tyrimas, mint a visuomenės nuomonės tyrimas (gyakoriságuk 265, illetve 146 PJB).
Az energetika szakterületének atominė elektrinė terminusa jóval gyakoribb a médiában (lemma-gyakorisága a korpuszban 1697), mint a szinonim branduolinė elektrinė (gyakorisága 58)8. Kétségtelen, hogy az első terminus használata régebbi hagyományra tekint vissza; fontos azonban, hogy összetett elnevezések része is, például: Ignalinos atominė elektrinė, Astravo atominė elektrinė (hivatalos neve Baltarusijos atominė elektrinė, lásd VLEe), ami hozzájárul ahhoz, hogy a szélesebb körű használatban elterjedjen.
7 Itt a terminusváltozatok szűkebb értelmezését követjük (ugyanazon terminus eltérő alakjai). Agnė Bielinskienė társszerzőivel a DELFI.lt szövegében írja le a szilárd szókapcsolatok – köztük a terminusként használt kapcsolatok – grammatikai variálhatóságát (2019). Abban a tanulmányban a változat fogalma tágabb; például az olyan szókapcsolatokat is változatoknak tekintik, mint a pagrįstas sprendimas – nepagrįstas sprendimas, augti kaina – kainų augimas.
8 VLEe – branduolinė elektrinė, atominė elektrinė. A TB forrásaiban a szinonimák sorrendje nem egységes; például a Litván Köztársaság nukleáris (atomerőművi) létesítményeiről szóló törvényben, valamint a védelmi szakterület szótáraiban a branduolinė elektrinė terminust részesítik előnyben; a hő- és nukleáris technikai terminológiai szótárban, illetve a fizikai terminológiai szótárban az atominė elektrinė terminust, más forrásokban (például az automatizálási szótárban) pedig nem szinonim terminusokként szerepelnek.
régi. A korpuszban ez a terminus gyakran konkrét erőművek nevében fordul elő (vagy olyan erőművekről szólva használatos, amelyek (litván) nevében szerepel az atominė elem), vö.:
A svédországi atomerőművek bezárására vonatkozó tervek, valamint a Fehéroroszországban épülő asztravei atomerőmű szintén megváltoztatják a villamosenergia-piaci helyzetünket. [Pilietis]
A korpuszban meglehetősen gyakoriak az atominė jėgainė (lemmafrekvencia: 229), valamint a branduolinė jėgainė (193) terminusok is. Speciális ismeretek nélkül, pusztán a kontextusból nehéz pontosan megállapítani, hogy minden esetben ugyanabban az értelemben használják-e őket, mint az elektrinė elemet tartalmazó szóban forgó terminusokat, de több konkordanciasorban is meglehetősen egyértelmű a szinonimikus használat:
Az új atomerőmű lesz az első, az elmúlt húsz évben épített atomerőmű az Egyesült Királyságban. [Verslas]
Az Ignalinai AE a világ első olyan atomerőműve, amelyet a benne felszerelt, nem biztonságosnak tartott orosz RBMK-reaktorok miatt állítottak le. [Verslas]
Az erőművet gyakran összetévesztik az elektromos erőművel (lásd az vėjo elektrinė terminushoz fűzött megjegyzést az IATE-ben; bővebben lásd Klimavičius, Smilgevičius 2002), és a Vikipedijoje is a branduolinė jėgainė terminust elektromos erőműként határozzák meg.
A korpuszban egy másik gyakori kétszavas forma a vyriausybės vadovas. A VLEe a ministras pirmininkas, premjeras terminusokat tartalmazza („sok államban a kormány (miniszteri kabinet, minisztertanács és más testületek) vezetője”), a TB-be kizárólag a ministras pirmininkas került be (forrása egy politikatudományi szótár), a litván foglalkozási osztályozásba pedig a Ministras Pirmininkas. Ez utóbbi a tisztség hivatalos megnevezése Litvániában. Így a korpuszban gyakori vyriausybės vadovas lemma (PJB 1693, a nőnemű alakokat is beleértve) első pillantásra a terminusok körülírásának, stilisztikai szinonimának tűnik (vö. a gyakoribb lemmákkal: premjeras (több mint 20 000 előfordulás), ministras pirmininkas (több mint 5 000)). Érdekes módon az EuroVoc éppen a vyriausybės vadovas terminust tartalmazza, és onnan került át az IATE-be is. Vagyis a vyriausybės vadovas összetétel jól példázza, hogy a terminusok és a körülírások között nincs éles határ (bővebben lásd Mitkevičienė 2015: 54–55). A médiában a megnevezések stilisztikai okokból változnak, és egyenértékű egységeknek tűnnek:
A lehetséges jelöltek között említik Enda Kenny ír miniszterelnököt, valamint Valdis Dombrovskist, Lettország volt kormányfőjét, és Andrus Ansipot, Észtország volt miniszterelnökét. [Žinios]
Terminologija | 2020 | 27
117
Page 11
A leggyakoribb alakok között szerepelt a prekės ženklo terminusalak is (891 PJB gyakorisággal). A PJB-ben szerepel az általánosított prekės ženklas szerkezet (3530-as gyakorisággal), amely azokat az eseteket is magában foglalja, amikor az első tag többes számú alakban áll. A jelzői tag számának változása terminológiai szempontból jelentős. Jelenleg terminusként az prekių ženklas változat van jóváhagyva (lásd a TB-t, a Litván Köztársaság védjegytörvényét), bár a szótárakból az prekės ženklas változat is bekerült a TB-be. Elmondható, hogy a szóban forgó terminus még változatokban él (vö. még: prekės ženklas, prekių ženklas VLE, prekės ženklas VŽ-szótár stb.)9. Ez a változatosság a korpuszban is tükröződik. A 2. táblázat a szóban forgó terminus alakjait foglalja össze mindkét tag számának megfelelően, és megadja gyakoriságukat a korpuszban (a PJB alapján). Amint látható, a prekės ženklas változat egyértelműen dominál a médiában, a jelzői tag többes számát pedig a főtag többes száma (prekių ženklai) okozhatta. Ugyanez az ok – a fő terminustag kontextusban előforduló alakja – feltehetően a prekės ženklas változat gyakoriságát is növelte.
2. táblázat. A prekės / prekių ženklas terminus egyes és többes számú alakjainak gyakorisága
prekės ženklas (egyes számú alakok) 1988 prekės ženklai (többes számú alakok) 632 A saját termékeikkel folytatott online kereskedelmet még a védjegyek tulajdonosai sem korlátozhatják. [Verslas]
prekių ženklas (egyes számú alakok) 268 prekių ženklai (többes számú alakok) 642 Emiatt sok ismert védjegy tűnt el a válság idején, amikor az azokat birtokló vállalatok csődbe mentek. [Verslas] Hogyan őrizzük meg védjegyünket vagy nevünket a felosztás során? [Verslas]
2620
910
változatokban élő terminus prekės / prekių ženklas 3530
A szóban forgó, változatokban élő terminusnak nyelvtani szinonimája is van a korpuszban: prekinis ženklas, amely nem ennyire népszerű (a lemma gyakorisága 592 PJB). Érdekes módon ezt többnyire birtokos esetben használják, akárcsak szinonimáját, a prekės ženklas alakot.
9 További információ a prekių ženklas terminusról és változatairól mint az idegen eredetű brendas megfelelőiről: Vladarskienė 2016. A vizsgált korpuszban a brendas szó csupán néhányszor fordul elő, és szinte mindig tipográfiailag kiemelik, mintegy jelezve a státuszát.
A leggyakoribb bigramok között szerepelnek a határozott és határozatlan alakú terminusváltozatok is, például: nekilnojamojo turto (3684) és nekilnojamo turto (558), viešojoje erdvėje (1296) és viešoje erdvėje (534). A médiában népszerű nekilnojamasis turtas terminust (5551 előfordulás a PJB-ben) jóval gyakrabban használják határozott (4749), mint határozatlan (802) alakban, bár ez utóbbi használatának száma is meglepően magas. A határozatlan alak használata magyarázható a kifejezésmód iránti figyelmetlenséggel, de stilisztikai okokkal is, hiszen ez a terminus határozatlan alakban például asztrológiai előrejelzésekben és a beszélgetőpartnerek kijelentéseit (beszélt nyelvi?) idéző szövegrészekben is előfordul, vö.:
„Láthatjuk, hogy ma a Vilnius városában fejlesztés alatt álló ingatlanok többsége, különösen a magasabb kategóriájúaké, éppen Užupisban és a környező területeken jelenik meg” – hívja fel a figyelmet <...>. [Verslas]
Október 12–13-án, amikor a Mars a királyi fokon halad át, különösen sok fontos dolgot végezhet el – kedvező az idő azoknak, akik ingatlant vagy autót szeretnének vásárolni. [Gyvenimas]
A hét végén jól járnak azok, akik ingatlant szeretnének vásárolni, vagy lakóhelyet változtatnának. [Gyvenimas]
Egy másik változatokban élő terminus, a vieša (–oji) erdvė, nem egyértelmű szerkezet: a médiában leginkább kommunikációs terminusként, de a környezetvédelem területén használt fogalom megnevezéseként is előfordul. Mindkét esetben változatokban él.
A médiában használt további népszerű terminusok határozatlan alakjainak gyakorisága nem haladja meg az 500-at, például: gyvenamoji vieta (2410 PJB) és gyvenama vieta (215); reguliarusis sezonas (1579) és reguliarus sezonas (703) (mindkét terminusváltozat leggyakoribb alakja az egyes számú birtokos eset), vagy akár igen alacsony, például: viešasis transportas (2776) és viešas transportas (12) stb.
A kontextuselemzés alapján elmondható, hogy a gyvenama vieta határozatlan alakot ismét asztrológiai előrejelzésekben használják, bár tárgyilagosabb rovatokban is előfordul.
A sportterminológiai szótárban (lásd a TB-t) a reguliarusis varžybų sezonas terminus szerepel. Ha ezt tekintjük a fő terminusnak, a reguliarusis sezonas szerkezetet rövid változatnak kellene tekintenünk. A háromtagú terminus a korpuszban mindössze egyszer fordult elő (néhány tucat esetben valamely konkrét liga neve ékelődött a tagok közé, például: reguliarusis Eurolygos sezonas). Ezért elmondható, hogy a médiában sportterminusként éppen a kéttagú reguliarus(is) sezonas szerkezetet használják.
Terminologija | 2020 | 27
119
Page 13
A legnépszerűbb bigramok között szerepelnek a nem határozott formák is: raudona kortelė, valamint raudoną kortelę. A sportterminológiai szótárban (lásd még a „Kortelė” szócikket a VLEe-ben) a határozott alakú raudonoji kortelė terminus szerepel. A korpuszban ez a sportterminus határozott alakban nem fordul elő. A határozott alakú formával talált néhány példa nem a sport területéről származik, bár kétségtelenül onnan kölcsönözték őket (transzterminologizálódtak):
Ezenkívül javasolják az úgynevezett „raudonosios kortelės” rendszer bevezetését, amely lehetővé tenné, hogy az uniós nemzeti parlamentek 55 százaléka blokkolja vagy módosítsa a Brüsszel által kibocsátott irányelveket. [Žinios]
Vagyis a médiában sportterminusként a nem határozott raudona kortelė változat honosodott meg.
Amint arra a nyelvhasználati tanácsok is felhívják a figyelmet, összetett elnevezésekben a nem határozott alakok a beszélt nyelvben és más kötetlen stílusokban is használhatók (KP1: 26). Felvetődik a kérdés, hogy ilyen esetben a szerkezet továbbra is terminus-e, vagy legalább betölti-e a terminus funkcióját. Egyértelmű választ aligha lehet adni, nem csupán azért, mert a tudományos diskurzuson kívüli terminusokról alkotott nézetek eltérnek, hanem azért is, mert a határozott és nem határozott alakok közötti szembenállás bonyolult. Amint Ramunė Vaskelaitė részletes kutatásai rámutatnak, a határozott alakok terminológiában való használata nem felel meg a kodifikált normának (lásd Vaskelaitė 2016, 2019). Ezért mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy az adott terminust milyen alakban használják a szakemberek diskurzusában, és csak ezt követően lehet megalapozottabb következtetéseket levonni a terminusok kifejezésmódjának változásairól és az internetes médiában tapasztalható variálódásáról. Előfordulhat, hogy a használatban lévő terminusok nem egyeznek meg a szótárakban ajánlottakkal.
DETERMINOLOGIZÁCIÓ
Amint már szó esett róla, Kazimieras Gaivenis azt írta, hogy a determinologizációhoz10 az szükséges, hogy a terminus széles körben elterjedt legyen, és ne csak a szakemberek ismerjék. Vagyis a népszerű médiában gyakran előforduló terminusoknak eleget kell tenniük ennek a feltételnek. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a tudományos szakirodalomban a determinologizációt nem egységesen értelmezik. A legtágabb felfogás szerint e jelenségnek a terminus bármely, szokásos környezetén kívüli előfordulása tekinthető, aminek következtében nem terminusnak, hanem közönséges szónak minősül (pl. Superanskaja és mtsai 2003). Itt a használati helyzet a legfontosabb kritérium. Ingrid Meyer és Kristen
10 Ebben a cikkben a valóban nemzetközi determininologizacija terminust választottuk, nem pedig K. Gaivenis által használt determinizacija változatot.
Mackintosh (2000) dažnai cituojamame straipsnyje apibūdina du determinologizacijos atvejus: 1) įvardijama ta pati sąvoka kaip ir atitinkamoje dalykinėje srityje, bet ta sąvoka suvokiama paviršutiniškiau nei dalyko specialisto, galimos konotacijos, 2) nebeįvardijama ta pati dalykinė sąvoka, žodis vartojamas kita reikšme. Pati determinologizacija šių autorių aiškinama kaip semantiniai, gramatiniai (plg. jau aptartą įvardžiuotinių ir neįvardžiuotinių formų opoziciją) ir pragmatiniai pokyčiai, kai terminus vartoja ne tos srities specialistai. Jana Nová (2018), determinologizaciją nagrinėjanti iš leksikografinės perspektyvos, išskiria tarpinį determinologizacijos etapą, kai terminas vartojamas miglota dalykine reikšme – ne specialistai tiesiog nežino, kad terminą vartoja netiksliai (pvz., psichiatrijos ir psichologijos terminų depresija įvardijamas laikinas liūdesys).11
K. Gaivenis a determinologizációt a terminusok közönséges szavakká válásaként magyarázza: „a determinologizálódott terminus nem tűnik el, csak új hajtást (közönséges szót) hoz létre a használat egy másik területén” (Gaivenis 2014 [1997]: 242). Ebből az állításból és az idézett cikkben szereplő példákból (a fizika és a geológia epicentras terminusa, illetve a neramumų epicentras ’zavargások epicentruma’ kifejezés) látható, hogy a determinologizációt a terminus közönséges szó jelentésének átvitele révén történő átalakulásaként értelmezi. Ez a determinologizáció szűk értelmezése. A determinologizáció szűk értelmezését (lásd a bevezető részt) K. Župerka (2000) is követi, aki még a terminusok pontatlan használatát sem tekinti determinologizációnak. Itt felidézhető az előző fejezetben említett jėgainė terminus elektrinė terminussal való összetévesztése is.
Jurgita Mikelionienė és Aušra Berkmanienė az aparatas összetevőt tartalmazó terminusok determinologizációját vizsgálva külföldi szakirodalomra támaszkodnak, és részleges determinologizációnak tekintik a terminus stilisztikai használatát, amely megőrzi annak alapvető szemáit, például: „A kávéfőző felhördült, vagyis az utolsó cseppek csöpögnek.” (Mikelionienė, Berkmanienė 2018: 242).
Az előző fejezetben tárgyalt prekių / prekės ženklas terminus konkordanciájának áttekintésekor megfigyelhető volt e terminus meglehetősen gyakori metonimikus használata: többnyire a birtokos helyett (a), ritkábban a megjelölt dolog helyett (b), például:
a) A legtöbb m á r k a úgy tekint a balti országokra, mintha egyetlen ország lennének. [Verslas]
b) Az oroszországi zűrzavar hatását már érzik azok az amerikai és európai konglomerátumok, amelyek híres m á r k á k k a l kereskednek <...>. [Verslas]
11 Itt csupán néhány külföldi kutató munkáját említettük, noha a determinologizációról meglehetősen sokat írtak. További néhány jelentősebb vagy részletesebb publikáció: Halskov 2005; Dury 2008; Bagijan 2014; Renouf 2017 stb.
Terminologija | 2020 | 27
121
Page 15
Az elméleti megközelítéstől függően az ilyen metonimikus használat a terminologizáció megszűnésének egyik megnyilvánulásaként is értelmezhető. Mindazonáltal nem lép túl a terminussal megnevezett fogalom határain, a szókapcsolat továbbra is terminusfunkciót tölt be, és a metonímia feltehetően a szaknyelv, nem pedig a köznyelv (nem szaknyelv) sajátossága.
A továbbiakban, a terminologizáció megszűnésének elméleti árnyalatait nem részletezve, csupán a terminusok egyszerű szókapcsolatként, átvitt értelemben való használatát tárgyaljuk.
A korpuszban a terminologizáció megszűnése csak a kontextusból állapítható meg, a vizsgált anyag pedig túlságosan terjedelmes ahhoz, hogy az összes kiválasztott kéttagú terminus konkordanciasorát át lehessen tekinteni12. Ezért meglehetősen szubjektív módon néhány, különböző szakterülethez tartozó terminust választottunk ki abból a feltevésből kiindulva, hogy a környezetvédelmi, sport- és egészségügyi terminusok hajlamosak a terminologizáció megszűnésére, majd konkordanciasoraikat elemeztük. Ezzel szemben a konkordanciaelemzés csupán megerősítette azt az elképzelést, hogy az olyan szókapcsolatok, mint a gamtinės dujos, karinė technika, nusikalstama veika, rinkimų kampanija, a médiában terminusként használatosak.
Megállapítottuk, hogy a žemės drebėjimas kifejezést leggyakrabban pontos terminológiai jelentésében használják (legalábbis erre lehet következtetni a kontextusból). Csak néhány tucat alkalommal (az összesen több mint 1300 előfordulásból) használták metaforikusan:
Az eurószkeptikusok győzelmét az európai parlamenti választásokon nem véletlenül nevezik földrengésnek. [Žinios]
A svorio kategorija szókapcsolat a konkordanciában leggyakrabban sportterminusként, ritkábban metrológiai terminusként fordult elő. A stilisztikai használat (néhány tucat esetet azonosítottunk) éppen a gyakoribb, sporttal kapcsolatos fogalomhoz kötődik; a pontosabb sportágat olykor metanyelvi megjegyzések is jelölik, vö.:
Oroszország nem próbál az Egyesült Államokkal egyenrangúvá válni és megküzdeni vele, mintha a két állam ugyanabba a súlycsoportba tartozna. [Žinios]
Egy súlyos hiba következménye az indulási tilalom lett volna, a kisebb hibák pedig az 1. csoportba, vagyis egy másik súlycsoportba taszíthattak volna minket, ahogy a birkózók mondanák” – magyarázta S. Jurgelėnas navigátor. [Auto]
A korpuszban gyakori finišo linija szókapcsolat a konkordanciasorok közül mindössze néhány tucatban szerepel átvitt értelemben, nem pedig sportterminusként. Ezek a terminologizációtól eltávolodott példák szakmai (például tudományos, üzleti) és szabadidős rovatokban egyaránt megtalálhatók:
12 A korpusz összeállításának a terminologizáció megszűnése nyelvtechnológiai eszközökkel történő vizsgálatára szolgáló elveiről Julie Humbert-Droz társszerzőivel részletesen ír (2019). Ők egyetlen szakterület terminológiájára korlátozzák vizsgálatukat.
A gyógyszerfejlesztő vállalatok versengenek egymással, hogy melyikük kínálja elsőként a véráram koleszterinszintjét szabályozó új gyógyszerosztályt. Várhatóan legalább néhány vállalat még ebben az évben átlépi a célvonalat. [Mokslas]
Korábban már írtunk arról, hogy a sportterminus, a piros lap a korpuszban transzterminologizált jelentésben fordult elő. Ehhez még hozzáfűzhető, hogy néhány használati példa e szókapcsolat determinologizálódását is mutatja (az előzetes feltevés az volt, hogy több ilyen eset lesz):
Csehek ezrei jelképesen „piros lapot” mutattak az ország jelenlegi elnökének, Miloš Zemannak. [Žinios]
A determinologizálódás szempontjából másik példa a fejfájás. Bár formálisan az egyik gyakoribb kéttagú terminusként került be a vizsgálat anyagába, a konkordanciában terminusként ritkábban használják, mint átvitt értelemben („gond, aggodalom”) – az összes rögzített előfordulás mintegy 40 százalékát teszi ki, vö.:
Ekkor Ukrajna hitelminősítése már komoly fejfájást okozott. [Verslas]
Az általános reakciók – a megemelkedett testhőmérséklet, a fejfájás és a kiütés – ritkán jelentkeznek. [Gyvenimas]
A szókapcsolat alapjelentésű előfordulásainak mintegy 40 százaléka13 többes számú alak. E forma gyakorisága a terminus médiabeli használatának sajátossága is lehetne, a tudományos stílusban azonban – amint a Google Scholar keresése mutatja – szintén nem kerülik a többes számot (vö. az egyik publikáció címével: „Fejfájások: diagnosztika és kezelés. Módszertani segédanyag” (2017)).
A terminusok átvitt értelmű használata többnyire stilisztikai, nem pedig nyelvrendszerbeli jelenségnek tekinthető. A köznyelvi litván szótárba (BŽ) a célvonal, földrengés is csak szó szerinti jelentésben került be. A fejfájás „gond, aggodalom” jelentése (vö. szívfájdalom „bánat, szívfájdalom” LKŽ) mindazonáltal a szókapcsolat külön jelentésének tekinthető.
KÖVETKEZTETÉSEK
Bár az elvégzett kutatás csupán feltáró jellegű, a terminusok médiahasználatának bizonyos tendenciái már kirajzolódnak.
A média leggyakoribb kéttagú terminusai szakterületük szerint sokfélék – több mint húsz területhez tartoznak. Ezek az eredmények úgy születtek, hogy csak a legnagyobb területekre szorítkoztunk.
13 A motivált többes számú alakok (pilvo ir galvos skausmai) nem tartoznak bele ebbe a számba.
Terminologija | 2020 | 27
123
Page 17
Egyes terminusok médiabeli népszerűségét a média számára aktuális tulajdonneves összetett megnevezések növelik.
Még a médiában népszerűbb terminusokra is jellemző a formai változatosság és a szinonímia. Ez egyrészt az adott szakterület terminológiájából ered, amelyben ugyanazt a fogalmat többféleképpen nevezik meg, másrészt stilisztikai tényezők is szerepet játszanak. A kifejezésmód iránti figyelmetlenség magyarázhatja a nem motivált változatosságot.
Nem állítható, hogy egyes terminusok következetes, a terminográfiában megadottól eltérő alakban való használata a terminusok médiabeli használatának sajátossága volna – ilyen formában közvetlenül a szakértői diskurzusból (beleértve a beszélt nyelvit is) kerülhettek a médiába.
A médiában népszerű kéttagú terminusok között a terminológiai köznyelviesedés eseteit is rögzítették, ami azt jelenti, hogy ezeket az online média közönsége jól ismeri.
Az alkalmazott módszertan hiányosságai ellenére lehetővé teszi, hogy (amennyire ez lehetséges) előzetes feltételezések nélkül elemezzük a terminusokat – anélkül, hogy előre meghatároznánk akár a szakterületet, akár a konkrét terminusokat.
Lietuvių kalbos pastovieji žodžių junginiai. Resursai atsisiuntimui: 2-gramos ir jų dažniai. Prieiga internete: http://resursai.mwe.lt/atsisiusti.
PJB – Lietuvių kalbos pastovieji žodžių junginiai. Duomenų bazė. Prieiga internete: http://resursai.mwe.lt/paieska.
LITERATŪRA
Akelaitis Gintautas 2008: Sudėtinių administracinių terminų struktūriniai modeliai. – Specialybės kalba: terminija ir studijos: mokslinių straipsnių rinkinys, Vilnius: Mykolo Romerio universiteto Leidybos centras, 5–12.
Bagijan 2014: Багиян Александр. Детерминологизация как результат размытости границ между специальной и общепотребительной лексикой. – Филологические науки. Вопросы теории и практики 7(2), 28–33. Prieiga internete: https://www.gramota.net/materials/2/2014/7-2/6.html.
Bielinskienė Agnė, Boizou Loïc, Grigonytė Gintarė, Kovalevskaitė Jolanta, Rimkutė Erika, Utka Andrius 2015: Lietuvių kalbos terminų automatinis atpažinimas ir apibrėžimas: monografija, Kaunas: Vytauto Didžiojo universitetas. Prieiga internete: https://www.vdu.lt/cris/bitstream/20.500.12259/92/3/ISBN9786094671487.pdf.
Bielinskienė Agnė, Kovalevskaitė Jolanta, Rimkutė Erika, Vilkaitė Laura 2017: Kolokacijų ir frazeologizmų atpažinimo kriterijai. – Kalbų studijos 31, 83–101. Prieiga internete: http://mwe.lt/wp-content/uploads/2018/01/atpazinimo_kriterijai.pdf.
Bielinskienė Agnė, Kovalevskaitė Jolanta, Rimkutė Erika, Vilkaitė Laura 2019: Lietuvių kalbos pastoviųjų junginių gramatinis variantiskumas. – Kalbų studijos 34, 91–110. DOI: https://doi.org/10.5755/j01.sal.0.34.21214.
Bitinienė Audronė 2007: Publicistinis stilius, Vilnius: Vilniaus pedagoginio universiteto leidykla.
Boizou Loïc, Kovalevskaitė Jolanta, Rimkutė Erika 2015: Lietuvių kalbos dvižodžių junginių morfologinių ir sintaksinių ypatybių sąsajos. – Darbai ir dienos 64, 115–131. Prieiga internete: https://www.vdu.lt/cris/bitstream/20.500.12259/27753/1/ISSN2335-8769_2015_N_64.PG_115-131.pdf.
BŽ: Bendrinės lietuvių kalbos žodynas, e. leidinys, vyr. red. D. Liutkevičienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://bzk.lki.lt/ [žiūrėta 2020 m. liepą].
Cabré Castellví M. Teresa 2003: Theories of Terminology. Their Description, Prescription and Explanation. – Terminology 9(2), 163–199. DOI: 10.1075/term.9.2.03cab.
Dury Pascaline 2008: The rise of carbon neutral and compensation carbone: A diachronic investigation into the migration of vocabulary from the language of ecology to newspaper language and vice versa. – Terminology 14:2, 230–248. DOI: 10.1075/term.14.2.06dur.
EuroVoc. Prieiga internete: https://op.europa.eu/lt/web/eu-vocabularies [žiūrėta 2020 m. birželio mėn.].
Gaivenis Kazimieras 2014: Rinktiniai raštai, sud. J. Gaivenytė-Butler, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.
Geeraerts Dirk 2015: Foreword. – Handbook of Terminology 1, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, XVII–XX.
Halskov Jakob 2005: Probing the Properties of Determinologization: The DiaSketch. – LAMBDA 29: 39–63.
Humbert-Droz Julie, Picton Aurélie, Condamines Anne 2019: How to build a corpus for a tool-based approach to determinologisation in the field of particle physics. – Research in Corpus Linguistics 7, 1–17. DOI: 10.32714/ricl.07.01.
IATE: Interaktyvioji terminologija Europai. Prieiga internete: https://iate.europa.eu/home [žiūrėta 2020 m. liepos mėn.].
Kageura Kyo 2002: The Dynamics of Terminology: A descriptive theory of term formation and terminological growth, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins Publishing Company.
Kageura Kyo 2012: The Quantitative Analysis of the Dynamics and Structure of Terminologies, Amsterdam / Philadelphia: John Benjamins Publishing Company.
Klimavičius Jonas, Smilgevičius Algirdas 2002: Jėgainė ir elektrinė ne tas pat. – Lietuvos rytas, 2002 m. rugsėjo 3 d., 6.
KP1: Kalbos patarimai 1: Gramatinės formos ir jų vartojimas, sud. R. Miliūnaitė, teksto aut. R. Miliūnaitė, A. Paulauskienė, vyr. red. A. Pupkis, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2002.
Lietuvos profesijų klasifikatorius. Prieiga internete: http://www.profesijuklasifikatorius.lt/ [žiūrėta 2020 m. birželio mėn.].
LKKŽ 2019: Lietuvių kalbos kolokacijų žodynas, sud. A. Bielinskienė, L. Boizou, I. Bumbulienė, J. Kovalevskaitė, T. Krilavičius, J. Mandravickaitė, E. Rimkutė, L. Vilkaitė-Lozdienė, Kaunas: Vytauto Didžiojo universitetas. Prieiga internete: http://mwe.lt/wp-content/uploads/2019/02/Lietuviu_kalbos_kolokaciju_zodynas.pdf.
LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas (I–XX, 1941–2002), e. variantas, vyr. red. G. Naktinienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005. Prieiga internete: www.lkz.lt.
Meyer Ingrid, Mackintosh Kristen, Varantola Krista 1998: From Virtual Sex to Virtual Dictionaries: On the Analysis and Description of a De-terminologizes Word. – EURALEX98 Proceedings 2, 645–654. Prieiga internete: https://euralex.org/wp-content/themes/euralex/proceedings/Euralex%201998%20Part%202/Ingrid%20MEYER,%20Kristen%20MACKINTOSH%20&%20Krista%20VARANTOLA%20From%20Virtual%20Sex%20to%20Virtual%20Dictionaries%20On%20%20t.pdf.
Meyer Ingrid, Mackintosh Kristen 2000: When terms move into our everyday lives: an overview of de-terminologization. – Terminology 6(1), 111–138.
Mikelionienė Jurgita, Berkmanienė Aušra 2018: Determinologisation of Lithuanian and English Technical Terms: The Case of Apparatus. – Readings in Humanities [Humanities - Arts and Humanities in Progress 3], ed. O. Andreica, A. Olteanu. Cham: Springer, 235–246. DOI: 10.1007/978-3-319-66914-4_15.
Mitkevičienė Asta 2015: Kai kurie terminų sinonimijos aspektai. – Terminologija 22, 39–60.
Mockienė Liudmila 2016: Contrastive analysis of models of formation of two-word terms in legal acts of a constitutional nature in English and Lithuanian. – Kalba ir kontekstai 7(1), 105–113. Prieiga internete: https://etalpykla.lituanistikadb.lt/fedora/objects/LT-LDB-0001:J.04~2016~1488988036342/datastreams/DS.002.1.01.ARTIC/content.
Nová Jana 2018: Terms Embraced by the General Public: How to Cope with Determinologization in the Dictionary? – Proceedings of the XVIII EURALEX International Congress: Lexicography in Global Contexts, ed. J. Čibej, V. Gorjanc, I. Kosem, S. Krek, Ljubljana: Ljubljana University Press, 387–398. Prieiga
Renouf Antoinette 2017: Some corpus-based observations on determinologisation. – Neologica 11: La néologie en terminologie, 21–48.
Rimkutė Erika, Kovalevskaitė Jolanta, Bielinskienė Agnė, Boizou Loïc, Krilavičius Tomas, Mandravickaitė Justina, Bumbulienė Ieva, Vilkaitė Laura 2017: Lietuvių kalbos terminų ir kolokacijų automatinis nustatymas. – 2-oji tarptautinė mokslinė terminologijos konferencija „Moksliniai, administraciniai ir edukaciniai terminologijos lygmenys“: tezės, 15–16. Prieiga internete: http://old.lki.lt/LKI_LT/images/TEZ%C4%96S_Moksliniai_administraciniai_ir_edukaciniai_terminologijos_lygmenys_2017.pdf.
RVŽ 2018: Aiškinamasis ryšių su visuomene terminų žodynas, Vilnius: Lietuvos komunikacijos asociacija. Prieiga internete: https://www.ltka.eu/žodynas/.
Superanskaja ir kt. 2003: Суперанекая Александра, Подольская Наталия, Васильева Наталия. Общая терминология. Вопросы теории, отв. ред. Т. Канделаки, Москва: Едиториал УРСС.
TB: Lietuvos Respublikos terminų bankas. Prieiga internete: http://terminai.vlkk.lt/ [žiūrėta 2020 m. liepos mėn.].
Umbrasas Alvydas 2013: Lietuvos Respublikos terminų bankas: 10 metų po įstatymo priėmimo. – Terminologija 20, 96–122.
Vaskelaitė Ramunė 2016: Įvardžiuotinių formų nevartojimas terminijoje ir jo keliamas iššūkis normai. – Bendrinė kalba 89, 1–58. Prieiga internete: http://journals.lki.lt/bendrinekalba/article/view/172/181.
Vaskelaitė Ramunė 2019: Įvardžiuotinės formos makroekonomikos terminijoje: vartojimo dėsningumai ir svyravimų priežastys. – Terminologija 26, 103–139. DOI: 10.35321/term26-06.
VLEe: Visuotinė lietuvių enciklopedija (elektroninis variantas), Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras. Prieiga internete: https://www.vle.lt/ [žiūrėta 2020 m. liepos mėn.].
VŽ žodynas: „Verslo žinių“ žodynas. Prieiga internete: http://zodynas.vz.lt/ [žiūrėta 2020 m. gegužės mėn.].
Župerka Kazimieras 2000: Kalbotyros terminai publicistikoje. – Darbai ir dienos 24, 175–182. Prieiga internete: http://donelaitis.vdu.lt/publikacijos/zuperka.pdf.
Župerka Kazimieras 2001: Stilistika, Šiauliai: Šiaulių universitetas.
TERMS IN ONLINE MEDIA (PILOT STUDY)
S u m m a r y
Media is one of the major ways through which terms reach a non-professional audience. The article attempts to determine the domains from which terms usually get into the daily online media and whether the most popular terms undergo any more prominent changes (terminological variation, determinologization are discussed). The research focuses on two-word terms.
The study on the terms used in the media is based on the corpus of the news portal DELFI.lt (http://tekstynas.mwe.lt/). The research was carried out in several stages. First of all, the list of bigrams gathered from the corpus (http://resursai.mwe.lt/atsisiusti) was reviewed and two-word terms (to be more precise, the forms of terms, because the list is not lemmatized) where at least one form demonstrates the frequency higher than 500 were identified. In this way, 461 two-word term forms were selected, resulting in 317 different terms. The selected terms were then divided by domain. Finally, the concordances of the chosen composite terms in the corpus were analysed. Though such methodology has certain weaknesses, it enabled us (as much as possible) to analyse terms without any prejudices, i.e., by not anticipating the field or specific terms.
Though it is only a pilot study, we can nevertheless grasp certain tendencies of term usage in the media:
1) The most common two-word terms used in the media are varied subject-wise – they belong to over twenty domains. Such findings were received by limiting with the largest domains only.
2) The popularity of a part of the terms in the media is increased by composite proper names relevant to it.
3) Even popular media terms demonstrate formal variation and synonymy. It also pertains to the terminology coming from the respective domain in which a concept is named in multiple ways; stylistic factors play a role as well. Unmotivated variation may be explained by inadequate attention to expression.
4) We cannot say that the consistent use of certain terms in a different form than provided in terminology is a characteristic feature defining the usage of terms in the media – they could have come into the media in such a form straight from professional discourse (including spoken).
5) Cases of determologization were identified among the two-word terms which are popular in the media, which means that the audience of the online media is well familiar with them.
