Terminai internetinėje žiniasklaidoje (žvalgomasis tyrimas)

108 Asta Mitkevičienė Terminusok az internetes médiában (žvalgomasis tyrimas) doi.org/10.35321/term27-05 Terminusok az internetes médiában (žvalgomasis tyrimas) ASTA MITKEVIČIENĖ Lietuvių kalbos institutas ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány célja annak meghatározása, hogy mely szakterületek terminusai kerülnek be leggyakrabban a mindennapi internetes médiába, és hogy ezek a népszerű terminusok markánsabban változnak-e (a terminusok variálódását, terminologizálódásának megszűnését tárgyalja). A feltáró kutatás tárgya a nyilvánosan hozzáférhető DELFI.lt-korpuszban található kétszavas terminusok, amely korpusz az azonos nevű hírportálon 2014–2016-ban közzétett szövegekből áll. Az alkalmazott módszertan, bár vannak hiányosságai, lehetővé teszi a terminusok előzetes elfogultság nélküli elemzését (amennyire ez lehetséges) – anélkül, hogy előre meghatároznánk akár a szakterületet, akár a konkrét terminusokat. KULCSSZAVAK: összetett terminus, változat, szinonima, terminologizálódás megszűnése, internetes média, korpusz, állandósult szókapcsolat ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy meghatározza, mely szakterületekről kerülnek a kifejezések általában a mindennapi online médiába, valamint hogy a legnépszerűbb kifejezések átesnek-e bármilyen jelentősebb változáson (a terminológiai variációt és a terminologizálódás megszűnését tárgyalja). A available DELFI.lt corpus, which is composed of the texts published in the kísérleti vizsgálat az ugyanilyen címet viselő, nyilvánosan elérhető hírportálon 2014 és 2016 között talált két szóból álló terminusokra much as possible) to analyse terms without any prejudices, i.e., by not anticiösszpontosít. Bár az alkalmazott módszertannak vannak bizonyos gyengeségei, lehetővé teszi számunkra (a szakterület vagy egyes terminusok feltérképezéseként. KULCSSZAVAK: összetett terminus, változat, szinonima, det szer te rm inologizáció, online média, korpusz, több szóból álló kifejezés Jól ismert, hogy a terminusok egy része nemcsak a tudományos kommunikációban használatos, hanem bekerül az általános nyelvhasználatba is. A terminusok számának a mindennapi kommunikációban tapasztalható jelentős növekedése az információ korával, a tudástársadalommal és a technológiai forradalommal hozható összefüggésbe (lásd Meyer és mtsai 1998: 645; Kageura 2002: 15; Geeraerts 2015: XVII–XIX és mások). 109Terminologija | 2020 | 27 A terminusok egyik fontos útja, amelyen keresztül eljutnak a nem szakmai közönséghez, a média. A média egyrészt bevezeti őket az általános nyelvhasználatba, másrészt elősegíti az általa érintett területek egyes terminusainak elterjedését. És amikor a terminusok széles körben elterjedtek, és nemcsak a szakemberek számára ismertek, lehetőség nyílik a determinologizációra (Gaivenis 2014: 242). A tanulmány arra is kísérletet tesz, hogy megállapítsa, mely szakterületek terminusai kerülnek be leggyakrabban a mindennapi online médiába, és hogy ezek a népszerű terminusok feltűnőbben változnak-e (a terminusok variálódását, terminologizálódásának megszűnését tárgyalja). A kutatás tárgyát a DELFI.lt hírportálon használt kétszavas terminusok képezik. A kétszavas terminusokat több okból választottuk. Mindenekelőtt ez a terminustípusok leggyakoribb1 (vagy legalábbis az egyik leggyakoribb – a szakterülettől függően) típusa, másrészt extenziójuk szűkebb, intenziójuk pedig tágabb, mint ugyanazon rendszer magasabb hierarchiaszintű egyszavas terminusaié, ezért könnyebben felismerhetők. Ez az első olyan terminushasználati médiakutatás, amely nem korlátozódik egyetlen szakterület terminusaira, és nem rendelkezik előre meghatározott terminuslistával. A kutatás feltáró jellegű. Kazimieras Župerka a nyelvészeti terminusok publicisztikában való használatát elemezte. Használatuk alapján két funkcionális-szemantikai csoportot különített el. Az első csoportba azok tartoznak, amelyeket terminusként használnak (mind pontos, mind hozzávetőleges vagy akár pontatlan jelentésben), a másodikba pedig a deterrninalizáltak (egyeseket rendszerszerű átvitt jelentésben, másokat egyedi átvitt jelentésben, stíluseszközként használnak) (Župerka 2000). Ez a klasszifikáció megfelelő támpontot nyújt más területek terminusainak a szokásos környezetükön kívüli használatának vizsgálatához is (a tudományos és administraciniame stiliuje) aptarti. A kognitív pszichológia és a filozófia hangsúlyozza, hogy nehéz világos határvonalat húzni az általános és a speciális ismeretek között, a nyelvtudományok pedig kétségbe vonják az általános és a szaknyelv szigorú elkülönítését (Cabré Castellví 2003: 171). Ennek megfelelően a nem szakember valamely szót terminusnak vélhet, a szakemberek által használt ditorijoje laikyti bendrosios kalbos žodžiais (Kageura 2012: 12). Taigi ir terminusokat pedig a nem szakemberek számára készült szövegben nem vállalkozunk a terminusszerűség és annak fokozatai szélesebb körű tárgyalására. A KUTATÁS FORRÁSAI ÉS MÓDSZERTANA A terminusok médiabeli vizsgálatához, a leggyorsabb eredmény reményében, a nyilvánosan, az interneten hozzáférhető DELFI.lt korpuszt (http://tekstynas.mwe.lt/) használtuk, amely 70 millió szóból áll. Ez az internetes publicisztikai korpusz, amelyhez 1 Lásd Umbrasas 2013: 113, 117; Bielinskienė és mtsai 2015: 65 és köv. 110 Asta Mitkevičienė Terminusok az internetes médiában (žvalgomasis tyrimas) amelybe a DELFI.lt weboldalon 2014–2016-ban közzétett, 12 rovatba sorolt szövegek kerültek: DELFI Veidai, Projektai, DELFI Mokslas, DELFI Auto, Sportas, DELFI Gyvenimas, DELFI Žmonės, DELFI Pilietis, Verslas, DELFI FIT, DELFI Žinios és azonosítatlan kategória (a korpuszról bővebben lásd: LKKŽ 2019: 14–15). Így egyes szövegek szakmai rovatokhoz tartoznak, tájékoztató vagy elemző stílusúak, mások pedig szórakoztatásra szolgálnak, kötetlenebb – expresszívebb – stílusúak2. Az olvasói hozzászólások nem kerültek be a korpuszba. Nyilvánosan hozzáférhetők az ebből a korpuszból nyert n-gramok és gyakoriságaik gyűjteményei (http://resursai.mwe.lt/atsisiusti). Ehhez a kutatáshoz a bigramok listáját használtuk. További forrás a fent említett korpusz alapján összeállított Litván állandósult szókapcsolatok adatbázisa (PJB), amely mintegy 12 ezer, 97, az ilyen kapcsolatokban leggyakrabban előforduló főnévvel alkotott kétés háromszavas állandósult szókapcsolatot tartalmaz. Ha abban rögzítve volt a vizsgált terminus, ellenőriztük a lemma vagy a szóalak gyakoriságát, valamint a változatokat. A kutatás több szakaszban zajlott. Mindenekelőtt áttekintették a bigramok listáját, és meghatározták benne a kétszavas terminusokat (pontosabban a terminusformákat, mivel a lista nincs lemmatizálva). A rendkívül nagy mennyiségű anyag miatt úgy döntöttek, hogy csak azokat a kétszavas terminusokat veszik figyelembe, amelyek legalább egyik formájának gyakorisága nagyobb, mint a kiválasztott terminusokat szakterületek szerint csoportosították. Végül a kiválasztott összetett terminusok korpuszbeli konkordanciáit elemezték. Összesen 461 kétszavas terminusformát választottak ki – ezek 317 különböző terminust jelentenek. A prekybos centras „bevásárlóközpont” szókapcsolatnak 500 (tam reikėjo peržiūrėti daugiau nei 7000 dažniausių bigramų3). Tada nem kevesebb mint hat ragozott formáját használták több mint 500 alkalommal (a PJB e lemma gyakoriságaként 7118-at ad meg). A terminológia szempontjából jelentős módszertani hiányosság, hogy a kiválasztott kétszavas terminusokat a médiában nemcsak önálló terminusként, hanem hosszabb terminusok részeként is használták, vö. artimoje aplinkoje „közvetlen környezetben” és smurtas artimoje „erőszak a közvetlen környezetben”; ha tehát egy kétszavas kollokáció terminus, akkor itt kétszavas terminusnak tekintik, függetlenül attól, hogy a konkordanciasorok egy részében ez a terminus egy több szóból álló terminus része. Az, hogy a kétszavas terminus csupán egy terminus része, nem2 K. Župerka a publicisztikai stílus három alstílusát különbözteti meg: a tájékoztatót, az elemzőt és az aplinkoje, pridėtinės vertės ir pridėtinės vertės mokestis. Vis dėlto nuspręsta, expresszívet (Župerka 2001: 87), Audronė Bitinienė pedig négyet: a tájékoztatót, az elemzőt, az expresszívet és a dialogikust (Bitinienė 2007). 3 A leggyakoribb bigram, amely terminusnak tekinthető – JAV dolerių „amerikai dollár” (közel 10 ezer előfordulás) –, azonban nem került be a kiválasztott kétszavas terminusok listájába, mivel az első tag nem önálló szó, hanem akronim. Ez konvencionális kérdés – vannak olyan kutatások (pl. Boizou és mtsai 2015), amelyekben az akronimát a szókapcsolatban egyszavas összetevővel azonosítják. 111Terminologija | 2020 | 27 ismeri terminológiai jellegét és használati gyakoriságát. Ezt a választást a tulajdonnevek is alátámasztják: amikor a terminust összetett megnevezésekben használják, terminus marad (Vilniusi Élővilágvédelmi Felügyelőség). A kutatási anyagba a kiválasztás sajátosságai miatt nem kerültek be azok a terminusok. Ezenkívül néhány kiválasztott két vartojimo atvejai, kai terminų dėmenis nutolino tarp jų įsiterpę kiti žoszavas forma a konkordanciasorokban egyszerűen véletlenszerűen formálisan egybeesett a vizsgált terminusokkal, továbbá nem terminológiai – átvitt értelmű használatra is találhatók példák (lásd alább). Ezért a terminusok korpuszbeli használati gyakoriságára vonatkozó adatok csak hozzávetőlegesnek tekinthetők. A TERMINUSOK FELISMERÉSE Közismert, hogy az összetett terminusoknak nincs olyan megkülönböztető formájuk, amely lehetővé tenné, hogy könnyen elkülönítsük őket a szókapcsolatoktól (vagy hosszabb szintaktikai szerkezetektől), noha egyes formák tipikusabbak, pl. a főnévi genitivusszal, az -inis képzős melléknévvel, a névmási melléknévvel stb. alkotott jelzős kapcsolatok.4 „Automatikusan meghatározni, hogy melyik kapcsolat kollokáció, és melyik terminus, szinte lehetetlen” (rimkutė és mtsai 2017: 15). Ha a kétszavas kollokáció főnévi szerkezet, feltételezhető, hogy gyakran terminus (vagy legalábbis egy terminus része) lesz. Például a PJB-ben az 50 leggyakoribb jelzős kétszavas szerkezetet áttekintve több mint 60 százalékukat egy-egy terület terminusának lehetne tekinteni. Hasonló számú terminust kaptunk az adatbázis 50 leggyakoribb kétszavas szerkezete között is, azok tagjainak szemantikai kapcsolatától függetlenül. Annak objektívebb eldöntése érdekében, hogy a kollokáció terminus-e, mindenekelőtt megpróbáltuk megkeresni az adott nyelvi egységet terminológiai adatbázisokban, szótárakban; figyelembe vettük, hogy a terminusoknak lehetnek változataik és szinonimáik. Természetesen nem minden, még a legnépszerűbb terminusok sem kerülnek be a terminográfiába, és nem minden terület rendelkezik terminográfiai forrásokkal; ezenkívül ezekben a forrásokban néha más típusú nyelvi egységek is megtalálhatók, például tulajdonnevek. Ideális lenne, ha a szerkezetek terminusjellegét az adott szakterület szakértője értékelné (a szakterületi szakértő hozzájárulását hangsúlyozzák a terminusok automatikus eszközökkel történő felismerését vizsgáló különféle kutatásokban), ebben az esetben azonban több, egymástól meglehetősen különböző területről van szó. Egy másik összetett kérdés a terminusok határa. Ez a probléma nemcsak a terminusok, hanem más állandósult szókapcsolatok határainak meghatározásakor is felmerül 4 A kétszavas terminusok strukturális modelljeiről bővebben lásd: Gaivenis 2014 [1975]: 64–70; Akelaitis 2008: 6–8; Drukteinis 2011: 239–241; Bielinskienė és mtsai 2015: 62; Mockienė 2016: 109–111 stb. 112 Asta Mitkevičienė Terminusok az internetes médiában (žvalgomasis tyrimas) (lásd Bielinskienė és mtsai 2017: 86). Ha a szókapcsolat csupán egy hosszabb terminus része, betöltheti a terminus funkcióját annak kontextuális szinonimájaként. Például az afrikai sertéspestis és a klasszikus sertéspestis (a TB-be, illetve az IATE-be felvéve) terminusok kontextuális szinonimája a sertéspestis; vö. a korpuszból származó példákkal: A biztosítók A. Baravykas szerint a sertéspestist a háborúhoz hasonlították, és kijelentették, hogy háború idején már nem biztosítanak a háború ellen, ami azt jelenti, hogy valószínűleg lemondanak az afrikai és a klasszikus sertéspestis elleni biztosításról. [Üzlet] Litvániában a múlt héten regisztrált sertéspestis óriási veszteségeket fog okozni. [Üzlet] A sertéspestis összetétel nem önálló terminus, ezzel a két betegség egyikét, illetve általánosan mindkettőt nevezik meg. Alakját tekintve ez a kétszavas összetétel és a fent említett háromszavas terminusok az 5. lábjegyzetben szereplő tipikus nemfogalmi és fajfogalmi terminusokra emlékeztetnek. TERÜLETENKÉNTI TERMINUSOK A szubjektivitás lehető legnagyobb mértékű elkerülése érdekében a terminusokat a területek szerint az Európai Unió többnyelvű, több szakterületet felölelő EuroVoc tezaurusza és a Litván Köztársaság terminológiai bankja (TB) alapján osztották fel. Figyelembe kell venni, hogy a TB-ben a terminusokat forrásuk alapján sorolják egyik vagy másik kaip skirtingų sričių terminas, pavyzdžiui, termino valstybė narė sritys – viešasis saugumas, gynyba, teisė, ekonomika, finansai, socialinė apsauga, területhez, ezért ugyanazt vagy nagyon hasonló jelentésű terminust a foglalkoztatás és munkafeltételek, egészség területén adják meg. Emiatt a terminus területei a TB-ben és az EuroVocban néha jelentősen eltérnek egymástól, például: a nemzeti kisebbség terminus területe a TB-ben – kultúra, az EuroVocban pedig – jog. Ilyen esetekben a kontextus alapján döntenek. Mivel a szakterületek osztályozása mindkét forrásban tartalmaz közös és eltérő elemeket, e tanulmányban megkíséreltük összehangolni őket, bár elsőbbséget adtunk a TB osztályozásának, amely jobban tükrözi a litván realitásokat. Ezenkívül csak a legnagyobb szakterületekre összpontosítottunk, hogy általánosabb képet kapjunk a szakterületekről. Külön csoportként emeltük ki a foglalkozások és beosztások csoportját – ez a vizsgált anyagban nagyon szembetűnő és terjedelmes (ha e csoport terminusait a szociális védelem, a foglalkoztatás és a munkafeltételek szakterületéhez sorolnánk, ez állna az első helyen a terminusok száma szerint). Az 5 VLEe „Gyvūnų maras” című szócikkében szerzője, Vytautas Štuigys azt állítja, hogy „[i]smert a következő, járványként emlegetett betegségek: szarvasmarhapestis, a kis kérődzők pestise, afrikai lópestis (afrikai betegség), afrikai sertéspestis és klasszikus sertéspestis, kutyapestis, madárpestis (influenza), lazacpestis, csukapestis, rákpestis.” A klasszikus sertéspestis és az afrikai sertéspestis a sertések ragályos vírusos betegségei (lásd TB). 113Terminologija | 2020 | 27 Dėl medžiagos gausos itin sudėtinga išnagrinėti kiekvieną konkordanso sort, ezért lehetséges, hogy a terminust nem mindenütt ugyanabban a jelentésben használták, és emiatt nem csupán egyetlen szakterülethez kad populiariausių žiniasklaidos terminų bent jau bendriausia sritis turi būti nesunkiai nustatoma. Kai terminas skirtingomis reikšmėmis priklauso kelioms (dažniausiai tartozik. Mindazonáltal abból a feltevésből kiindulva, hogy két) szakterülethez tartozik, a kutatásban a több szakterület terminusait tartalmazó csoportba soroljuk. Általában az egyik jelentés és szakterület nyilvánvalóan dominál. Például a harmadik fél (leggyakoribb formája: harmadik felek) inkább a nemzetközi kapcsolatok, mintsem a jog terminusaként használatos: A tavalyi évhez képest a harmadik országokból származó import volumene 5,4 százalékkal nőtt. [Üzlet] A médiában vizsgált kétszavas terminusok igen változatos szakterületekhez tartoznak (lásd az 1. ábrát és az 1. táblázatot). Ezt kétségkívül extralingvisztikai okok határozzák meg – a média aktualitásai, a szövegek tematikája. 1. ábra A leggyakoribb (egyik formájukat több mint 500 alkalommal használták) kétszavas terminusok és formáik a DELFI.lt korpuszában szakterületek szerint6 6 A bigramok jegyzékében feltüntetett gyakoriságok nem mindig egyeznek meg a korpuszban végzett keresés eredményével, de az eltérés nem nagy, és nem tekinthető jelentősnek. A diagramon szereplő mennyiségi adatok az elsődleges kutatási forrásból – a bigrammagyűjteményből – származnak. A cikk további alfejezeteiben tárgyalt terminusok (lemmák) gyakoriságát a korpuszban, valamint – ha van ilyen – a PJB-ben ellenőrizték. 114 Asta Mitkevičienė Terminusok az internetes médiában (žvalgomasis tyrimas) 1. táblázat. A DELFI.lt korpuszban leggyakrabban előforduló (egyik formájuk több mint 500 alkalommal fordult elő) kétszavas terminusok területenként SRITIS PAVyzDŽIAI TErMInų DARABSZÁM testnevelés és sport selejtezőversenyek, atlétika, tájékozó-44 dási pontok, sportág szakmák és tisztségek képviselő kommunikáció internetes honlap, hírügynökség, sajtó-26 sajtóreferens, vállalatvezető, rendőrségi 30 tisztviselő, parlamenti tájékoztató, videofelvétel jog fellebbviteli bíróság, egyenlő törvénymódosítás, választási kampány, önkor-23 mányzati tanács, esélyek, jog-24 szabály, bírósági határozat politika kormánykoalíció szociális védelem, foglal-kereset, gyermekotthon, szakszervezet pénzügyek euróövezet, kamatláb, értékpapírok 19 munkanélküli-20 koztatottság és munkafeltételek ségi szint, közbiztonság közlekedési baleset, bűncselekmény, rendőrségi 19 19 előrejelzés közlekedés repülőtér, műszaki vizsga, tömegközle-18 kapitányság környezet hulladékgazdálkodás, nemzeti park, időjárási kedés gazdaság gazdasági növekedés, kiskereskedelem, 13 szolgálat egészségügy orvosi segítség, egészséges táplálkozás, hozzáadott érték védelem fegyveres erők, haditechnika, katonai 11 egészség-10 védelem nemzetközi kapcsolatok humanitárius olívaolaj, tejtermékek 6 energetika földgáz, villamos energia 6 segítség, csúcstalálkozó 7 oktatás és tudomány felsőoktatási intézmény, tudományos kutatások 7 mezőgazdaság és élelmiszer 115Terminologija | 2020 | 27 SRITIS PAVyzDŽIAI TErMInų DARABSZÁM kultúra kulturális örökség 4 szabványosítás köbméter 3 és metrológia statisztika háztartás 1 Amint a bevezető részben már elhangzott, a kutatáshoz a korpuszban leggyakrabban előforduló lemmatizált terminusjegyzék birtokában a területeknek a terminusok terminusformákat választották ki. A gyakoriságokkal ellátott száma és gyakorisága szerinti elrendeződése várhatóan eltérő lesz. kelios sritys trečioji šalis, viešoji erdvė 7 TErMInUSOK ÉS (TULAJDON)NEVEKBŐL ÁLLÓ ÖSSZETETT ELNEVEZÉSEK A terminusok egy része a nem tudományos kommunikációban gyakori terminusnak tekinthető, mivel úgy kerülnek be a médiába, mint a társadalom vagy annak egy külön csoportja számára fontosabb tulajdonnevek részei. Például a termino automobilių mo forma a Lietuvos automobilių kelių direkcija elnevezés része. Ugyanezen terminus második leggyakoribb formája – automobilių keliais (gyakorisága meghaladja a kelių tekstyne pavartota per 700 kartų, tačiau dažniausiai kaip pavadini180-at) – szintén leggyakrabban egy összetett elnevezés része (Saugaus eismo automobilių keliais įstatymas). Összehasonlításképpen – a vietininkas automobilių keliuose csak néhány alkalommal fordult elő. Az automobilių kelias szókapcsolat terminusjellegével kapcsolatban azonban nem merülnek fel komolyabb kétségek, a terminus a TB-be is bekerült. Hasonló példákat más terminusokkal kapcsolatban is lehet hozni (lásd még a következő fejezetet). Más típusú példa az akcijų rinka terminus (gyakorisága 2382 a PJB-ben). Leggyakoribb formái – a részvénypiacokon használt helyhatározói alak (774) és a szinkretikus részvénypiac (526). Mindkét forma, valamint maga a szókapcsolat is leggyakrabban egy adott régió vagy ország piacainak összefoglaló megnevezésében használatos (pl.: ázsiai részvénypiacok, az USA részvénypiacain stb.), vö. : Csütörtökön a balti részvénypiacokon nagy ügyletek beáramlása volt érezhető. [Verslas] A balti országok részvénypiacain élénkülő kereskedést a vállalatok hírei idézték elő. [Verslas] gyakoribb (a korpuszbeli előfordulások száma 1697), mint a nukleáris erőmű szinonima (gyakorisága 58)8. Kétségtelen, hogy 116 Asta Mitkevičienė Terminusok az internetes médiában (žvalgomasis tyrimas) SInOnIMAI, PErIFrAzĖS, VArIAnTAI A médiában használt kiválasztott terminusok áttekintésekor szinonimákat, parafrázisokat, valamint variánsokat7 figyeltek meg. A leggyakoribb bigramok közé a kommunikáció területéhez tartozó szinonimák kerültek. Az egyik szinonimapár – a sajtóközlemény és a médiaközlemény (gyakoriságuk 4437, illetve 1340; mindkét terminus leggyakoribb egyes számú helyhatározói alakjai) –, az első terminus az EuroVocban és az IATE terminológiai adatbázisban is megtalálható, ahol mino pranešimas žiniasklaidai konkordanso eilučių priklauso rubrikai „Aunagyon megbízhatónak minősítették. A kevésbé népszerű „terto” többsége, valamint a „Tudomány” is kiemelkedik, ezért itt a címzettek szubjektív preferenciái is felfedezhetők, amelyekre a publikációk forrásai is hatással lehetnek. A PR-terminusok legújabb szótárába (rVŽ 2018) mindkét terminust felvették, és a sajtóközlemény részesül előnyben. Egy másik szinonimapár, amelynek mindkét tagját gyakran használják a médiában – a közvélemény (a lemma gyakorisága 1217, leggyakoribb alakja: visuomenės nuomonės) és a nyilvános vélemény (a lemma gyakorisága 742, beleértve a névelő nélküli változatot is; leggyakoribb alakja: viešosios nuomonės). Az említett PR-terminológiai szótárban a szinonimák sorrendje – közvélemény, nyilvános vélemény – megfelel e terminusok médiabeli elterjedtségének. Jelentősebb használati különbségeket nem figyeltek meg, kivéve, hogy egyes közvélemény-kutató intézmények nevével gyakrabban az egyik, más intézmények nevével pedig a másik szinonimát használják. Ez részben magyarázhatja, hogy a korpuszban a nyilvános vélemény kutatása gyakoribb, mint a közvélemény kutatása (gyakoriságuk 265, illetve 146 PJB). Energetikos srities terminas atominė elektrinė žiniasklaidoje daug dažaz első terminusnak hosszabb használati hagyománya van, azonban ami fontos, összetett megnevezésekben is szerepel, pl. : Ignalinai Atomerőmű, asztravei atomerőmű (hivatalos megnevezése: Belarusz Atomerőmű, lásd: VLEe), ami elősegíti elterjedését a széles körű használatban7 itt a terminusváltozatok szűk értelmezését követjük (ugyanazon terminus különböző alakjai). A DELFI.lt korpuszban előforduló állandósult szókapcsolatok, köztük terminusként használtak grammatikai variabilitásáról Agnė Bielinskienė társszerzőivel (2019) ír. Ebben a cikkben a variáns fogalma tágabb; például olyan szókapcsolatokat is variánsoknak tekintenek, mint a pagrįstas sprendimas – nepagrįstas sprendimas, augti kaina – kainų augimas. 8 VLEe – branduolinė elektrinė, atominė elektrinė. A TB forrásaiban a szinonimák sorrendje nem egységes; például a Lietuvos respublikos branduolinės (atominės) elektrinės įstatyme, valamint a védelem területének szótáraiban a branduolinė elektrinė terminust részesítik előnyben, a hőés atomtechnikai terminusok szótárában, illetve a fizikai terminusok szótárában az atominė elektrinė szerepel előnyben, más forrásokban (pl. az automatizálási szótárban) pedig nem szinonim terminusokként adják meg őket. 123Terminologija | 2020 | 27 A gyógyszerfejlesztő vállalatok versenyeznek egymással, hogy melyikük kínálja elsőként az új osztályba tartozó, a véráram koleszterinszintjét szabályozó gyógyszereket. Várhatóan legalább néhány vállalat már ebben az évben áthalad a célvonalon. [Tudomány] Már írtak arról, hogy a vörös lap sportkifejezés a szövegtárban transterminologizált jelentésben fordult elő. ehhez még hozzáfűzhető, hogy a használati példák egy része e szókapcsolat determinologizációját is mutatja (az előzetes feltevés az volt, hogy több ilyen eset lesz): Csehek ezrei jelképesen „vörös lapot” mutattak az ország jelenlegi elnökének, Miloš Zemanak. [Hírek] A determinologizáció szempontjából másik példa a fejfájás. Bár formálisan e kutatás anyagába az egyik gyakoribb kétszavas terminusként került be, a konkordanciában a terminológiai használata ritkább, mint az átvitt értelmű („aggodalom”) használata – az összes rögzített eset mintegy 40 százalékát teszi ki, vö. : Eközben Ukrajna hitelfelvételi besorolása már jelentős fejfájást okozott. [Üzlet] Általános jellegű reakciók – emelkedett testhőmérséklet, fejfájás, kiütés ritkán jelentkezik. [Élet] elszámolási formái. Az ilyen alak gyakorisága a Apie 40 proc. šio junginio pavartojimų pagrindine reikšme13 yra dauterminus médiában való használatának sajátosságaként is értelmezhető, azonban a tudományos stílusban sem kerülik a többes számot, amint azt a Google Scholarban végzett keresés mutatja (vö. az egyik publikáció címét: „Fejfájások: diagnosztika és kezelés.” Módszertani segédanyag” (2017)). A terminusok átvitt értelmű használata többnyire stilisztikai, nem pedig a nyelv rendszerszintű kérdésének tekinthető. A köznyelvi litván nyelv szótárába (BŽ) a finišvonal és a földrengés is csak szó szerinti jelentésben került be. Mindazonáltal a fejfájás „aggodalom” (vö. szívfájdalom „bánat, szívfájdalom” LKŽe) a szókapcsolat külön jelentésének tekinthető. KÖVETKEZTETÉSEK bár az elvégzett kutatás csupán feltáró jellegű, bizonyos tendenciák kitapinthatók a terminusok médiában való használatában. A leggyakoribb két szóból álló média-szakkifejezések szakmai szempontból változatosak – több mint húsz területhez tartoznak. Ilyen eredményekre jutottak, amikor csak a legnagyobb területekre korlátozódtak. 13 A motivált többes számú alakok (pilvo ir galvos skausmai) nem tartoznak bele ebbe a számba. 124 Asta Mitkevičienė Szakkifejezések az internetes médiában (žvalgomasis tyrimas) Egyes szakkifejezések médiabeli népszerűségét növelik a média számára aktuális tulajdonneves összetett elnevezések. net ir žiniasklaidos populiariesiems terminams būdingas formalusis varijavimas bei sinonimija. Tai pareina ir iš atitinkamos dalykinės srities terminijos, kurioje sąvoka įvardijama nevienopai, taip pat įtakos turi ir stilistényezők. A megformálás iránti figyelmetlenséggel magyarázható a motiválatlan variálás. Nem állítható, hogy egyes szakkifejezések következetes használata a terminográfiában megadottól eltérő formában a szakkifejezések médiabeli használatának jellemzője lenne – ilyen formában közvetlenül a szakemberek diskurzusából (beleértve a beszélt nyelvit is) kerülhettek a médiába. A médiában népszerű kétszavas terminusok között a terminologizálódás megszűnésének eseteit is rögzítették, ami azt jelenti, hogy az internetes média közönsége számára jól ismertek. Az alkalmazott módszertan, bár vannak hiányosságai, lehetővé teszi (amennyire ez lehetséges), hogy előítéletek nélkül elemezzük a terminusokat – anélkül, hogy előre meghatároznánk sem a szakterületet, sem a konkrét terminusokat. ŠALTINIAI DELFI.lt tekstynas. Prieiga internete: http://tekstynas.mwe.lt/. Lietuvių kalbos pastovieji žodžių junginiai. Resursai atsisiuntimui: 2-gramos ir jų dažniai. Prieiga internete: http://resursai.mwe.lt/atsisiusti. PJB – Lietuvių kalbos pastovieji žodžių junginiai. Duomenų bazė. Prieiga internete: http://resursai.mwe.lt/ paieska. LITERATŪRA Akelaitis Gintautas 2008: Sudėtinių administracinių terminų struktūriniai modeliai. – Specialybės kalba: terminija ir studijos: mokslinių straipsnių rinkinys, Vilnius: Mykolo romerio universiteto Leidybos centras, 5–12. Bagijan 2014: Багиян Александр. Детерминологизация как результат размытости границ между специальной и общеупотребительной лексикой. – Филологические науки. Вопросы теории и практики 7(2), 28–33. Prieiga internete: https://www.gramota.net/materials/2/2014/7-2/6.html. Bielinskienė Agnė, Boizou Loïc, Grigonytė Gintarė, Kovalevskaitė Jolanta, rimkutė Erika, Utka Andrius 2015: Lietuvių kalbos terminų automatinis atpažinimas ir apibrėžimas: monografija, Kaunas: Vytauto Didžiojo universitetas. Prieiga internete: https://www.vdu.lt/cris/bitstream/20.500.12259/92/3/ISBn9786094671487.pdf. Bielinskienė Agnė, Kovalevskaitė Jolanta, rimkutė Erika, Vilkaitė Laura 2017: Kolokacijų ir frazeologizmų atpažinimo kriterijai. – Kalbų studijos 31, 83–101. Prieiga internete: http://mwe.lt/wp-content/ uploads/2018/01/atpazinimo_kriterijai.pdf. Bielinskienė Agnė, Kovalevskaitė Jolanta, rimkutė Erika, Vilkaitė Laura 2019: Lietuvių kalbos pastoviųjų junginių gramatinis variantiškumas. – Kalbų studijos 34, 91–110. DOI: https://doi.org/10.5755/j01. sal.0.34.21214. Bitinienė Audronė 2007: Publicistinis stilius, Vilnius: Vilniaus pedagoginio universiteto leidykla. Boizou Loïc, Kovalevskaitė Jolanta, rimkutė Erika 2015: Lietuvių kalbos dvižodžių junginių morfologinių ir sintaksinių ypatybių sąsajos. – Darbai ir dienos 64, 115-131. Prieiga internete: https://www.vdu.lt/cris/ bitstream/20.500.12259/27753/1/ISSn2335-8769_2015_n_64.PG_115-131.pdf. 125Terminologija | 2020 | 27 BŽ: Bendrinės lietuvių kalbos žodynas, e. leidinys, vyr. red. D. Liutkevičienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://bkz.lki.lt/ [žiūrėta 2020 m. liepą]. Cabré Castellví M. Teresa 2003: Theories of Terminology. Their Description, Prescription and Explanation. – Terminology 9(2), 163–199. DOI: 10.1075/term.9.2.03cab. Drukteinis Albinas 2011: Sintaksiniai sudėtinių jūreivystės terminų modeliai. – Res humanitariae X, 234– 255. Prieiga internete: https://etalpykla.lituanistikadb.lt/fedora/objects/LT-LDB-0001:J.04~2011~ 1367184182583/datastreams/DS.002.0.01.ArTIC/content. Dury Pascaline 2008: The rise of carbon neutral and compensation carbone: A diachronic investigation into the migration of vocabulary from the language of ecology to newspaper language and vice versa. – Te r - minology 14:2, 230–248. DOI: 10.1075/term.14.2.06dur. EuroVoc. Prieiga internete: https://op.europa.eu/lt/web/eu-vocabularies [žiūrėta 2020 m. birželio mėn.]. Gaivenis Kazimieras 2014: Rinktiniai raštai, sud. J. Gaivenytė-Butler, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Geeraerts Dirk 2015: Foreword. – Handbook of Terminology 1, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, XVII–XX. Halskov Jakob 2005: Probing the Properties of Determinologization: The DiaSketch. – LAMBDA 29: 39–63. Humbert-Droz Julie, Picton Aurélie, Condamines Anne 2019: How to build a corpus for a tool-based approach to determinologisation in the field of particle physics. – Research in Corpus Linguistics 7, 1–17. DOI: 10.32714/ricl.07.01. IATE: Interaktyvioji terminologija Europai. Prieiga internete: https://iate.europa.eu/home [žiūrėta 2020 m. liepos mėn.]. Kageura Kyo 2002: The Dynamics of Terminology: A descriptive theory of term formation and terminological growth, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. Kageura Kyo 2012: The Quantitative Analysis of the Dynamics and Structure of Terminologies, Amsterdam / Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. Klimavičius Jonas, Smilgevičius Algirdas 2002: Jėgainė ir elektrinė ne tas pat. – Lietuvos rytas, 2002 m. rugsėjo 3 d., 6. KP1: Kalbos patarimai 1: Gramatinės formos ir jų vartojimas, sud. r. Miliūnaitė, teksto aut. r. Miliūnaitė, A. Paulauskienė, vyr. red. A. Pupkis, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2002. Lietuvos profesijų klasifikatorius. Prieiga internete: http://www.profesijuklasifikatorius.lt/ [žiūrėta 2020 m. birželio mėn.]. LKKŽ 2019: Lietuvių kalbos kolokacijų žodynas, sud. A. Bielinskienė, L. Boizou, I. Bumbulienė, J. Kovalevskaitė, T. Krilavičius, J. Mandravickaitė, E. rimkutė, L. Vilkaitė-Lozdienė, Kaunas: Vytauto Didžiojo universitetas. Prieiga internete: http://mwe.lt/wp-content/uploads/2019/02/Lietuviu_kalbos_kolokaciju_zodynas.pdf. LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas (I–XX, 1941–2002), e. variantas, vyr. red. G. naktinienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005. Prieiga internete: www.lkz.lt. Meyer Ingrid, Mackintosh Kristen, Varantola Krista 1998: From Virtual Sex to Virtual Dictionaries: On the Analysis and Description of a De-terminologizes Word. – EURALEXʼ98 Proceedings 2, 645–654. Prieiga internete: https://euralex.org/wp-content/themes/euralex/proceedings/Euralex%201998%20Part%202/ Ingrid%20MEyEr,%20Kristen%20MACKInTOSH%20&%20Krista%20VArAnTOLA%20From%20Virtual%20Sex%20to%20Virtual%20Dictionaries%20On%20t.pdf. Meyer Ingrid, Mackintosh Kristen 2000: When terms move into our everyday lives: an overview of de-terminologization. – Terminology 6(1), 111–138. Mikelionienė Jurgita, Berkmanienė Aušra 2018: Determinologisation of Lithuanian and English Technical Terms: The Case of Apparatus. – Readings in Numanities [Numanities - Arts and Humanities in Progress 3], ed. O. Andreica, A. Olteanu. Cham: Springer, 235–246. DOI: 10.1007/978-3-319-66914-4_15. Mitkevičienė Asta 2015: Kai kurie terminų sinonimijos aspektai. – Terminologija 22, 39–60. Mockienė Liudmila 2016: Contrastive analysis of models of formation of two-word terms in legal acts of a constitutional nature in English and Lithuanian. – Kalba ir kontekstai 7(1), 105–113. Prieiga internete: https://etalpykla.lituanistikadb.lt/fedora/objects/LT-LDB-0001:J.04~2016~1488988036342/datastreams/ DS.002.1.01.ArTIC/content. nová Jana 2018: Terms Embraced by the General Public: How to Cope with Determinologization in the Dictionary? – Proceedings of the XVIII EURALEX International Congress: Lexicography in Global Contexts, ed. J. čibej, V. Gorjanc, I. Kosem, S. Krek, Ljubljana: Ljubljana University Press, 387–398. Prieiga 126 Asta Mitkevičienė Terminusok az internetes médiában (žvalgomasis tyrimas) internete: https://euralex.org/publications/ terms-em braced-by-the-general-public-how-to-cope-withdeterminologization-in-the-dictionary/. renouf Antoinette 2017: Néhány korpuszalapú megfigyelés a terminologizálódás megszűnéséről. – Neologica 11: La néologie en terminologie, 21–48. rimkutė Erika, Kovalevskaitė Jolanta, Bielinskienė Agnė, Boizou Loïc, Krilavičius Tomas, Mandravickaitė Justina, Bumbulienė Ieva, Vilkaitė Laura 2017: A litván nyelv terminusainak és kollokációinak automatikus meghatározása. – A terminológia 2. nemzetközi tudományos konferenciája „A terminológia tudományos, adminisztratív és oktatási szintjei”: tézisek, 15–16. Elérhető az interneten: http://old.lki.lt/LKI_LT/images/TEz%C4%96S_ Moksliniai_administraciniai_ir_edukaciniai_terminologijos_lygmenys_2017.pdf. rVŽ 2018: A közönségkapcsolati terminusok értelmező szótára, Vilnius: Lietuvos komunikacijos asociacija. Online hozzáférés: https://www.ltka.eu/zodynas/. Superanskaja és mtsai. 2003: Cуперанская Alexandra, Подольская Natalia, Васильева Natalia. Általános терминология. Вопросы теории, отв. ред. Т. Канделаки, Москва: Едиториал УРСС. TB: A Litván Köztársaság terminológiai bankja. Online hozzáférés: http://terminai.vlkk.lt/ [megtekintve 2020-ban. liepos mėn.]. Umbrasas Alvydas 2013: A Litván Köztársaság terminológiai bankja: 10 évvel a törvény elfogadása után. – Terminologija 20, 96–122. Vaskelaitė Ramunė 2016: A határozott formák használatának mellőzése a terminológiában és az általa a normára jelentett kihívás. – Bendrinė kalba 89, 1–58. Online hozzáférés: http://journals.lki.lt/bendrinekalba/article/view/172/181. Vaskelaitė Ramunė 2019: Határozott formák a makroökonómiai terminológiában: a használat törvényszerűségei és az ingadozások okai. – Terminologija 26, 103–139. DOI: 10.35321/term26-06. Vladarskienė Rasuolė 2016: A brendas idegen szó jelentései, származékai és 161–174. megfelelői. – Terminologija 23, VLEe: Világ litván enciklopédia (elektronikus változat), Vilnius: Tudományos és Enciklopédia-kiadó Központ. Elérhető az interneten: https://www.vle.lt/ [megtekintve 2020 júliusában]. VŽ szótár: A „Verslo žinios” szótára. Elérhető az interneten: http://zodynas.vz.lt/ [megtekintve 2020 májusában]. Župerka Kazimieras 2000: Nyelvészeti terminusok a publicisztikában. – Darbai ir dienos 24, 175–182. Online hozzáférés: http://donelaitis.vdu.lt/publikacijos/zuperka.pdf. Župerka Kazimieras 2001: Stilistika, Šiauliai: Šiaulių universitetas. TERMINUSOK AZ ONLINE MÉDIÁBAN (KÍSÉRLETI VIZSGÁLAT) Összefoglalás A média az egyik legfontosabb csatorna, amelyen keresztül a terminusok eljutnak a nem szakmai közönséghez. A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy meghatározza, mely szakterületekről kerülnek a kifejezések általában a mindennapi online médiába, valamint hogy a legnépszerűbb kifejezések átesnek-e bármilyen jelentősebb változáson (a terminológiai variációt és a terminologizálódás megszűnését tárgyalja). A kutatás a két szóból álló terminusokra összpontosít. A médiában használt terminusokra vonatkozó tanulmány a DELFI.lt hírportál korpuszán alapul (http://tekstynas.mwe.lt/). A kutatást több szakaszban végeztük el. Mindenekelőtt áttekintettük a korpuszból összegyűjtött bigramok listáját (http://resursai.mwe. lt/atsisiusti), és azonosítottuk azokat a két szóból álló terminusokat (pontosabban terminusformákat, mivel a lista nem lemmatizált), amelyeknek legalább egy alakja 500-nál nagyobb gyakoriságot mutatott. Ily módon 461 két szóból álló terminusformát választottunk ki, amelyek 317 különböző terminust eredményeztek. A kiválasztott terminusokat ezután szakterületek szerint csoportosítottuk. Végül elemeztük a korpuszban szereplő kiválasztott összetett terminusok konkordanciáit. Bár ennek a módszertannak vannak bizonyos gyengeségei, lehetővé tette számunkra, hogy (amennyire csak lehetséges) minden előítélet nélkül elemezzük a terminusokat, vagyis anélkül, hogy előre feltételeztük volna a szakterületet vagy a konkrét terminusokat. 127Terminologija | 2020 | 27 Bár ez csupán kísérleti tanulmány, a terminushasználat bizonyos tendenciáit mégis megragadhatjuk a médiában: 1) A médiában használt leggyakoribb kétszavas terminusok tematikailag változatosak – több mint húsz területhez tartoznak. Az ilyen eredményekhez úgy jutottunk, hogy csak a legnagyobb területekre korlátoztuk a vizsgálatot. 2) A terminusok egy részének népszerűségét a médiában növelik a hozzájuk kapcsolódó összetett tulajdonnevek. 3) Még a népszerű médiaterminusok is mutatnak formai változatosságot és szinonímiát. Ez vonatkozik az adott területről származó terminológiára is, amelyben egy fogalmat többféleképpen neveznek meg; az stilisztikai tényezők szintén szerepet játszanak. A nem motivált változatosság a megfogalmazásra fordított elégtelen figyelemmel magyarázható. 4) Nem mondhatjuk, hogy bizonyos terminusok következetes használata a terminográfiában megadottól eltérő formában olyan jellegzetes vonás lenne, amely meghatározza a terminusok médiabeli használatát – ilyen formában közvetlenül a szakmai diskurzusból (beleértve a beszélt nyelvit is) kerülhettek be a médiába.У 5) 6) 7) 8) 9) 10) 11) 5) A médiában népszerű kétszavas terminusok között detarminologizálódási eseteket azonosítottak, ami azt jelenti, hogy az online média közönsége jól ismeri őket. Beérkezett: 2020-08-28 Asta Mitkevičienė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E-mail: asta.mitke[email protected]