Terminology Work in the Translation Project Process. The Hungarian Perspective

Ágota Fóris

doi:10.35321/term29-03

Go to original

Preparing document pages…

doi.org/10.35321/term29-03

Terminológiai munka a fordítási projekt folyamatában. A magyar perspektíva

ÁGOTA FÓRIS

Károli Gáspár University TERMIK

ORCID-azonosító: https://orcid.org/00000-0002-7599-0323

Ö S S Z E F O G L A L Ó

A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a terminológia és a terminológiai munka helyét és szerepét a fordítási projekt folyamatában, valamint a szakirodalom és a mindennapi gyakorlat alapján elemezze a terminológiai munkával kapcsolatos, az elmúlt években Magyarországon végbement változásokat. Az elemzés módszere az összehasonlító tartalomelemzés és a leíró módszer. A terminológiamenedzsment, a dokumentumkezelés és a fordítási (projekt)menedzsment – a tartalomkezelés valamennyi formájához hasonlóan – összefügg egymással, és a terminológia mindegyikben kulcsszerepet játszik. A forrásszöveg minősége alapvető fontosságú a fordítás minősége szempontjából, ezért a minőségi fordítás a tartalom létrehozásakor kezdődik. A dokumentáció megfogalmazásától kezdve a fordítási projekt folyamata tizennégy lépésből áll. A terminológiai munka valamilyen formában a fordítási projekt folyamatának legtöbb lépésében jelen van, sőt a nulladik lépésben, a forrásszöveg létrehozásában is fontos szerepet játszik. Mind a fordítási projekt folyamatában, mind a dokumentáció írásakor a terminológiai munka számos szabályozott folyamatból és lépésből áll; ezek közül néhányat szabványok rögzítenek, és a terminológia, a fordítás és a műszaki kommunikáció nemzetközi szakirodalma is tárgyal. A mindennapi gyakorlatban a fordítóirodákat egyre gyakrabban bízzák meg a fordítási, szerkesztési és korrektúrázási feladatok mellett dokumentációs munkával is. Ennek ellenére megállapítható, hogy Magyarországon a fordítóirodák működésében és a műszaki dokumentáció készítése során a terminológiai munkafolyamatok nem mindig összehangoltak, a terminológiai adatbázisokat nem mindig használják, terminológiai szakembereket pedig ritkán alkalmaznak.

KULCSSZAVAK: terminológia, terminológiai munka, a fordítási projekt folyamata, forrásszöveg, dokumentáció.

Terminologija | 2022 | 29

Ö S S Z E F O G L A L Á S

A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a terminológiai munka helyét és szerepét a fordítási projekt folyamatában, valamint a szakirodalom és a mindennapi gyakorlat alapján elemezze az elmúlt években Magyarországon végbement, a terminológiai munkával kapcsolatos változásokat. Összehasonlító tartalomelemzést és leíró módszert alkalmaztunk. A terminológiamenedzsment, a dokumentumkezelés és a fordítási (projekt)menedzsment összefügg egymással: mind a tartalomkezelés formái, a terminológia pedig fontos szerepet játszik bennük. Az eredeti szöveg minősége alapvető fontosságú a fordítás minősége szempontjából, ezért a minőségi fordítás a tartalom létrehozásakor kezdődik. A fordítási projekt folyamata tizennégy szakaszból áll, kezdve a dokumentumok előkészítésével. A terminológia valamilyen formában a fordítási projekt folyamatának számos szakaszában jelen van, sőt a nulladik szakaszban, az eredeti szöveg létrehozásában is fontos szerepet játszik. Mind a fordítási projekt folyamatában, mind a dokumentumok írása során a terminológiai munka több szabályozott folyamatból és szakaszból áll; ezek közül néhányat szabványok rögzítenek, és a terminológia, a fordítás és a műszaki kommunikáció nemzetközi szakirodalma is tárgyal. A mindennapi gyakorlatban a fordítóirodákat egyre gyakrabban bízzák meg a fordítási, szerkesztési és korrektúrázási feladatok mellett dokumentációs munkával is. Mindazonáltal megfigyelhető, hogy Magyarországon a fordítóirodák működésében és a műszaki dokumentáció készítése során a terminológiai munkafolyamatok nem mindig összehangoltak, a terminológiai adatbázisokat nem mindig használják, a terminológiai szakembereket pedig ritkán veszik igénybe.

KULCSSZAVAK: terminológia, terminológiai munka, a fordítási projekt folyamata, eredeti szöveg, dokumentáció.

1. BEVEZETÉS

1.1. Az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltoztak a fordítási módszerek és a fordítási folyamatban részt vevő személyek, Magyarországon és világszerte pedig drámaian megnőtt a lefordítandó szövegek mennyisége. A lokalizáció és az internacionalizáció a korábbinál is fontosabbá vált, és ezek a változások nagyszabású fordítási projektek esetében alapos szervezést, erős technikai hátteret, valamint összehangolt csapatmunkát tettek szükségessé (lásd Várnai, Mészáros 2011; Warburton 2015, 2021; Horváth 2016). A fordítóirodák működéséhez erős technikai és informatikai háttérre, folyamatközpontú szemléletre, valamint projektmenedzsment- és minőségügyi folyamatok bevezetésére van szükség. A lokalizáció eredményeként a fordítási munkafolyamat széttagolttá vált, és a projektmenedzsment szerepe a korábbinál is fontosabb lett. Emellett a fordítókat új szakemberek is támogatják. A fordítási projektek összetettsége miatt a fordítóirodák projektmenedzserekkel, lektorokkal, terminológusokkal, nyelvi

Ágota Fóris

Terminology Work in the Translation Project Process. The Hungarian Perspective

vezetőkkel, nyelvi mérnökökkel, DTP-szakértőkkel stb. dolgoznak együtt, akik mind szerepet kapnak a szöveg fordítói feldolgozása előtt vagy után; a fordítások számítógéppel támogatott fordítási eszközök segítségével készülnek. Egyre gyakoribb az is, hogy a fordítóirodákat a fordítási, szerkesztési és korrektúrázási feladatok mellett dokumentációs munkákkal is megbízzák.

A terminológia megfelelősége és a szövegben való alkalmazásának helyénvalósága alapvetően meghatározza a fordítás minőségét; sőt, egyes szakmai szövegek esetében a terminológiai pontosság és helyénvalóság a minőség legfontosabb mércéje. Ez azt jelenti, hogy a fordítási munka és a fordítási projektfolyamat szempontjából a fordítónak képesnek kell lennie a terminológiai kérdések és a terminológiamenedzsment-szoftverek kezelésére mind a forrásszöveg elemzése, mind a célnyelvi szöveg előállítása során; következésképpen mind a fordítónak, mind a fordítóirodának alapos ismeretekkel kell rendelkeznie a terminológia alapelveiről, a terminológiai eszközökről és módszerekről (lásd például: Matis 2010).

A műszaki dokumentáció előállítása önálló iparággá fejlődött, amelyet különféle szabványok, törvények és rendeletek szabályoznak (lásd Bölcskei 2021b). Fordítását kezdetben a tényleges felhasználói igények vezérelték, vagyis az volt a cél, hogy az anyag a mérnökök, a felhasználók és az értékesítési szakemberek számára egyaránt hozzáférhető legyen. Ma a műszaki dokumentációt, különösen a felhasználóknak szólót, le kell fordítani, és az adott ország hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell hozzáférhetővé tenni úgy, hogy az információ minden nyelven azonos legyen, és könnyen megtalálható maradjon. A globalizáció és a többnyelvű gazdasági piac megköveteli, hogy a műszaki dokumentáció minden olyan ország nyelvén rendelkezésre álljon, ahol a terméket vagy szolgáltatást forgalmazzák (lásd B. Papp 2021a, 2021b). Ma mind a forrásnyelvi, mind a célnyelvi dokumentáció létrehozását törvények és azoknak a területeknek a jogszabályai szabályozzák, ahol a terméket vagy szolgáltatást forgalmazzák.

A műszaki dokumentáció előállításának és fordításának folyamata egyre szorosabban összefonódik, és mindinkább szükség van a két munkafolyamat egy integrált projektfolyamatba történő összevonására (lásd Brown-Hoekstra 2010). A műszaki dokumentáció előállításának és fordításának folyamatai szorosan kapcsolódnak a minőségmenedzsmenthez, amelyben a terminológia, a terminológiai munka és a munkafolyamatok kulcsszerepet játszanak. Faludi (2020) szerint a forrásdokumentáció és a terminológiamenedzsment-folyamat megfelelő kialakítása nemcsak a minőségmenedzsment fontos eleme, hanem (a) egyszerűsíti és egyértelművé teszi a fordítási projektek későbbi lépéseit,

Terminologija | 2022 | 29

és (b) megfelelő technikai eszközök alkalmazásával jelentősen csökkentheti a költségeket.

Traditionally, in literature on translation studies (e.g., Klaudy 2018), the lexeme translation has two distinct meanings: ‘product’ and ‘process’. Not all authors agree on what exactly constitutes translation and which products and processes fall within the scope of translation studies. Since the term “translation process” is often used to refer to the work done by the translator, to avoid ambiguity, here the translation process handled by translation service providers is referred to as the “translation project process”.

1.2. A tanulmány célja a terminológia és a terminológiai munka szerepének elemzése a fordítási projektfolyamatban, valamint az elmúlt évtizedben Magyarországon a terminológiai munkát érintő változások bemutatása. A kutatás módszere az összehasonlító tartalomelemzés, amely a rendelkezésre álló magyar és nemzetközi szakirodalom áttekintésén, valamint az érvényes szabványok összehasonlításán alapul, továbbá a dokumentációs és fordítási szolgáltatásokban végzett terminológiai munka leírására szolgáló leíró módszer.

Az elmúlt néhány évben több olyan, témájában egymást kiegészítő és támogató vizsgálatot végeztünk; az előző években megvalósított kutatási projekt eredményeit a 2. fejezet mutatja be. A 3. fejezet a fordítási projektfolyamat lépéseit, a forrásszöveg folyamatba történő integrálását, a digitális átalakulás, az internacionalizáció és a lokalizáció következményeit, valamint a terminológia e folyamatokban betöltött helyét és szerepét tárgyalja.

2. MAGYAR VONATKOZÁSOK ÉS KUTATÁSI PROJEKTEK

2.1. Először szeretném bemutatni a terminológia magyarországi területének két fő szervezetét, hogy szemléltessem tevékenységünk szervezeti hátterét. A következő részben röviden összefoglalom az általunk végzett kutatási projekteket.

A Magyar Terminológiai Tanácsot (MaTT, web2) 2005-ben, a Magyar UNESCO Bizottság égisze alatt hozták létre. Alapító elnöke Voigt Vilmos professzor volt. A Magyar Terminológiai Tanács feladata a magyarországi terminológiai tevékenységek egyesítése és összehangolása, valamint az információcsere elősegítése a terminológia területén dolgozó kutatók, oktatók és szakemberek között.

Ágota Fóris

Terminology Work in the Translation Project Process. The Hungarian Perspective

Előmozdítja és támogatja a terminológiai kutatást és oktatást, valamint a tudományos információk cseréjét. Rendszeres találkozókat, konferenciákat, könyvbemutatókat és terminológiai előadássorozatokat szervez. A MaTT az Infoterm magyar tagszervezete.

A Terminológiai és Kommunikációkutató Csoportot (TERMIK, web3) 2009-ben hozták létre a magyarországi Református Egyház Károli Gáspár Református Egyetemének Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. A csoport munkájában oktatók, hallgatók, PhD-hallgatók és vendégkutatók vesznek részt önkéntes kutatóként. A TERMIK az Európai Terminológiai Szövetség (EAFT) tagja.

2.2. 2018 és 2021 között a TERMIK a dokumentáció, a tartalomfejlesztés és a műszaki írás nyelvészeti aspektusait kutatta „A magyar nyelv és szakmai kultúra. Magyar nyelvészeti kutatások a tartalomfejlesztés és a műszaki dokumentáció területén” című projekt keretében.

A tartalomfejlesztés, a dokumentáció és a műszaki írás kérdései számos szempontból kapcsolódnak a nyelvészeti kutatásokhoz, különösen a terminológia, a fordítás és a szövegnyelvészeti kutatások tekintetében. Emellett a nyelvészet eredményei és kutatási módszerei gyakorlati alkalmazásokkal is rendelkeznek ezeken a területeken.

A projekt elindításakor három fő célunk volt: megvizsgálni (1) a tartalomfejlesztés, a dokumentáció, a műszaki írás és a nyelvészet kapcsolatát, (2) a nyelvészet szerepét a dokumentációs folyamatban, valamint (3) a nyelvészeti kutatás lehetőségeit ezeken a területeken. Elsősorban e diszciplínák terminológiához, szaknyelvi szövegekhez és fordításhoz fűződő kapcsolatára összpontosítottunk. Érdekeltek továbbá a szakmai kommunikáció terminológiai és kommunikációs-pragmatikai aspektusai, valamint az abban zajló folyamatok.

A kutatási projekt eredményeként két válogatott tanulmányokat tartalmazó kötetet jelentettünk meg magyar nyelven. Az első kötetben (Fóris, Bölcskei 2019) elsősorban a terminológiával, fordítással, szövegelemzéssel és szabványosítással kapcsolatos kutatásokra, valamint ezek dokumentációval, tartalomfejlesztéssel és műszaki írással összefüggő felsőoktatási relevanciájára összpontosítottunk. A második kötetben (Fóris, Bölcskei 2021a) a műszaki kommunikáció megváltozott környezetére, a folyamatokra (pl. ipari, üzleti, szolgáltatási és dokumentációs folyamatok), valamint a jogi és szabványosítási

Terminologija | 2022 | 29

háttérrel rendelkeztek. A szerzők a műszaki és orvosi dokumentáció területén született műszaki szövegek tipológiai, szemantikai, lexikai és helyesírási jellemzőit is vizsgálták. Munkánkat nemzetközi olvasók számára is hozzáférhetővé szeretnénk tenni, ezért e két kiadványból kiválasztott tanulmányokat lefordítottunk, és angol nyelvű kötetbe rendeztünk (Fóris, Bölcskei 2021b). A kötet három részből áll: az első rész a műszaki kommunikációval foglalkozó tanulmányokat tartalmazza, a második a dokumentációról, a terminológiáról és a fordításról szól, a harmadik pedig a műszaki szövegeket tárgyalja.

A tartalomfejlesztés, a dokumentáció és a műszaki írás kérdései szorosan kapcsolódnak a terminológia területéhez, tekintettel arra, hogy a terminusok jelentős szerepet töltenek be a szaknyelvekben. E területek és a terminológia összefüggései iránt akkor kezdtem érdeklődni, amikor a Károli Gáspár Egyetemen elindult a terminológia mesterszak, valamint a terminológia intézményes, felsőfokú oktatása (bővebben lásd: Fóris 2014). 2011 és 2018 között 41 hallgató szerzett terminológia mesterdiplomát. Sajnálatos módon a sikeres akkreditáció és az eredményes működés ellenére a felsőoktatásért felelős minisztérium megszüntette ezt az önálló képzési programot, és nem sikerült újraindítanunk. 2023-tól azonban más formában, a magyar nyelv és irodalom mesterszak szakirányaként elindíthatjuk az „Alkalmazott nyelvészet (műszaki írás, terminológia és tartalomkezelés)” szakirányt.

2.3. 2018 és 2020 között a Károli Gáspár Egyetem Interkulturális Kutatócsoportja és Fordítóműhelye (web1) a fordítás és a terminológia témájában végzett kutatást „A fordítás és a terminológia kapcsolata. A terminológia szerepe az interkulturális transzferben” című alprojekt keretében. A kutatási projekt eredményeként magyar nyelvű könyv jelent meg (Fóris 2020), amelyet később angolra is lefordítottak (Fóris 2022). A könyv a fordítás és a terminológia, valamint az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát tárgyalja a kutatás és a szakértelem összefüggésében; áttekinti és leírja a fordítás és a terminológia kapcsolatát, továbbá feltárja a terminológia és a terminológiai adatbázisok szerepét a fordítási folyamatban. Andrea Faludi PhD-disszertációja (2020) szorosan kapcsolódik ehhez a témához, mivel célja a fordítási és dokumentációs folyamatok projektalapú vizsgálata volt

Ágota Fóris

Terminology Work in the Translation Project Process. The Hungarian Perspective

nézőpontból, valamint annak meghatározása, hogy e folyamatokban hol helyezkedik el a terminológiai munka, és milyen szerepet tölt be; továbbá a magyar fordítóirodák és műszaki szerzők mindennapi gyakorlatának bemutatása, illetve az elmélet és a gyakorlat összehasonlítása.

2.4. „A terminológia a tartalom egyik formája, ezért a terminológiamenedzsment a tartalomkezelés egyik formája” (Warburton 2021: 74). Napjainkban a tartalomfejlesztés és -kezelés jelentős, jövedelmező szolgáltatási ágazat: a nagy digitális vállalatoktól a kis- és középvállalkozásokig számos cég foglalkozik tartalomkészítéssel és tartalomkezeléssel. A nyelvészek számára az a kérdés, hogy a nyelvészet hol és mikor kapcsolódhat be a tartalomfejlesztésbe.

A kutatás egyik lehetséges iránya magának a folyamatnak a vizsgálata: az írás folyamata, a lépések sorrendje, a résztvevők, a szövegek terminológiai előkészítése, valamint a nyelvi adatbázisok (például a terminológiai adatbázisok) létrehozása és kezelése. A műszaki szövegek írására vonatkozó szabványok és stílusútmutatók nagyrészt a szövegalkotás folyamatával foglalkoznak, és ehhez adnak iránymutatást.

A kutatás másik iránya a „nyelvi termék” vizsgálata: az elkészült szövegek jellemzői, a célközönség szövegtípusra gyakorolt hatása, valamint az egyes műfajok és szövegtípusok nyelvi sajátosságai. Nyelvészeti szempontból a műszaki szövegek ugyanazokkal a módszerekkel elemezhetők, mint az általános nyelvi szövegek: lexikai, stilisztikai, szemantikai (például a metafora és a metonímia használata), valamint szövegtani és kommunikatív-pragmatikai szempontból. Egynyelvű szövegeket éppúgy vizsgálhatunk, mint több nyelven létrehozott vagy lefordított szövegeket. A leíró nyelvészeti kutatás keretében a szövegeket és jellemzőiket a hagyományos szociolingvisztikai megközelítésen túl számos nézőpontból vizsgáljuk, többek között kommunikatív-pragmatikai, szövegnyelvészeti, lexiko-terminológiai és funkcionális-kognitív megközelítéssel.

A kutatás egy további iránya a szaknyelvi szövegek nyelvének megválasztása. A szaknyelvi szövegek jellemzően angolul készülnek, majd az angol forrásszövegeket más nyelvekre fordítják. Az angol tehát a műszaki írás elsődleges nyelve, különösen a multinacionális vállalatoknál. Nem minden forrásszöveg készül azonban angolul. Például sok forrásszöveget franciául is írnak, és az sem ritka, hogy a szövegeket fordítás helyett más nyelveken átdolgozzák (Kóbor 2021). Gyakori, hogy egyes szövegek több nyelven készülnek

Terminologija | 2022 | 29

elsősorban, vagyis a forrásnyelven (gyakran angolul) kell megírni – nem feltétlenül anyanyelvi beszélőknek –, majd később vagy ezzel egyidejűleg más nyelvekre is le kell fordítani. Jellemzően nincs információ arról, hogy az így létrehozott szövegeket anyanyelvi vagy nem anyanyelvi szerzők írták-e, és az sem mindig egyértelmű, hogy melyik nyelv volt a forrásnyelv (vagy az eredeti nyelv).

A forrásnyelvi szövegek szerzőinek úgy kell írniuk, hogy a szöveg könnyen és hatékonyan lefordítható (lokalizálható) legyen más nyelvekre; más szóval, nemzetköziesíteniük kell a forrásszöveget. Emellett a szövegek fordítóinak alaposan ismerniük kell az adott szövegtípus jellemzőit a célnyelven.

Ideális esetben az érintett vállalat, szakma vagy tudományterület képviselői gondoskodnak arról, hogy a különböző nyelvű szövegek terminológiája következetes legyen: olyan terminológiai adatbázist hoznak létre, amely támogatja a terminusok kodifikálását és terjesztését. Erre jellemzően olyan szakmákban találunk példát, ahol kiemelten fontos, hogy a szakértők gyorsan és információveszteség nélkül tudjanak együttműködni (mint a repüléstechnikai projektek esetében; lásd Eito Brun 2016), összetett projektek során, amelyek résztvevői földrajzilag távol lehetnek egymástól. A terminológiai adatbázisok létrehozása és használata a mindennapi munkában és a kutatásban egyaránt fontos, mivel a dokumentációt általában nem a kutatók vagy más szakemberek, hanem fordítók fordítják más nyelvekre. A fordítók gyakran kevéssé vagy egyáltalán nem ismerik az érintett tudományos vagy műszaki területet, mert nem tartoznak annak diskurzusközösségéhez; ezért munkájuk elvégzéséhez gyakran szükségük van az adott nyelv terminológiai adatbázisára.

3. TERMINOLÓGIA A FORDÍTÁSI PROJEKT FOLYAMATÁBAN

3.1. A fordítási projekt folyamata

Szondy (2016) divides the translation process into five major parts: 1. Launch (request for a quotation; task specifications, collecting information; pricing, price quote); 2. Planning (scheduling; planning the project steps, setting deadlines); 3. Preparation (preparing the files; adding references, preparing the terminology; creating the project in the CAT tool); 4. Translation (using translation memory to pre-translate the file; translation; decisions on terminology, research; review, verification); 5. Closure (self-check; post-production, editing and DTP; preparing files for sign-off, handing over the files to the client).

Ágota Fóris

Terminology Work in the Translation Project Process. The Hungarian Perspective

A nemzetközi és a magyar szakirodalomban egyes szerzők (pl. Horváth 2011; Mohácsi-Gorove 2014) eddig a teljes fordítási projekt folyamatát tekintették át és vizsgálták. A szerzők többsége ugyanakkor a folyamat egyes lépéseire összpontosít; leggyakrabban az előkészítési, a tényleges fordítási és a lektorálási szakaszt vizsgálják.

A gyakorlatban egy fordítási projekt folyamata 10–15 lépésből áll. Az EN ISO 17100:2015/AMD 1:2017 „Fordítási szolgáltatások – A fordítási szolgáltatások követelményei – 1. módosítás” szabvány, amelyet Magyarországon is bevezettek (MSZ EN ISO 17100:2019), a fordítási szolgáltatásokra vonatkozó minimumkövetelményeket foglalja össze.

As Faludi (2020) pointed out in her PhD thesis, the ISO standard does not cover all the steps used in international practice, nor is there a uniform interpretation of the translation project process in the literature. In other words, there is no uniform definition of the translation project process for quality management of translation services. Faludi based her research in the complex translation project process on the quality management system of a Hungarian translation agency and the actual ISO standard. In her work, the translation project process was divided into thirteen (13) steps. She summarised the steps of the translation project process and put the linguistic and terminological tasks involved in each project step in a table (Table 1). The steps that are discussed from a linguistic point of view in the literature, such as translation and bilingual review, are not detailed.

1. táblázat. Nyelvi és terminológiai feladatok a fordítási projekt lépéseiben

(Forrás: Fóris 2022: 93, az eredeti magyar nyelvű változat: Faludi 2020: 69–70.)

A PROJEKT LÉPÉSEI

NYELVI ÉS TERMINOLÓGIAI FELADATOK

projekt-előkészítés

• a forrásszöveg elemzése • terminológia előkészítése • a TM és a TB előkészítése/kiválasztása • stílusútmutató készítése • más elérhető források áttekintése • a projekt résztvevőinek kiválasztása (az aldomain meghatározása után)

fájl-előkészítés

• a lefordítandó tartalom azonosítása • a fordítási egység meghatározása

fordítás

lásd a szakirodalmat

Terminologija | 2022 | 29

A terminológiai adatbázis (TB) a terminológiát és a kapcsolódó információkat tartalmazó adatbázis. A fordítási memória (TM) a korábban lefordított, szegmensekben (általában mondatokban) tárolt szövegeket tartalmazza. A TM adatbázisban tárolja a korábbi fordításokat későbbi felhasználás céljából, és teljes egyezés (100% és CM [kontextusegyezés]) vagy részleges egyezés [fuzzy egyezés] alapján felkínálja a tárolt célnyelvi szöveget a fordítónak.

3.2. A forrásszöveg beillesztése a folyamatba

A forrásszöveg, azaz a műszaki dokumentáció létrehozásának folyamata a fordítási projektfolyamat legelső lépése, vagy mondhatjuk úgy is, hogy a fordítási folyamat előtti legfontosabb „nulladik lépés”. A lépések száma tovább növelhető, illetve sorrendjük megváltoztatható, ha a projekt jellemzői ezt szükségessé teszik, például többletértéket nyújtó kiegészítő szolgáltatások esetén.

A fordítási projektfolyamatot tehát megelőzi a forrásanyag előkészítése, amelyet (műszaki vagy szakmai) dokumentációnak nevezünk. Ezt a munkát általában hivatásos szövegírók (vagy műszaki szövegírók, illetve szakemberek) végzik. A dokumentum fordításra alkalmassá tétele a nemzetköziesítéssel kezdődik, amikor a szöveget úgy írják meg vagy alakítják át, hogy alkalmas legyen a fordításra.

Ágota Fóris

Terminology Work in the Translation Project Process. The Hungarian Perspective

Napjainkban a cél nem egy hosszú, folyamatos szöveg megírása, hanem központi adatbázisban („master adatbázisban”) tárolt, moduláris felépítésű mikroszövegek létrehozása, és minden módosítás ezen keresztül történik, így a szöveg minden egyes része sokszor újrafelhasználható.

A forrásszöveg minősége alapvető fontosságú a fordítás minősége szempontjából, mivel a magas színvonalú fordítás a tartalom létrehozásakor kezdődik. A terminológiai munka valamilyen formában jelen van a fordítási projektfolyamat legtöbb lépésében, sőt fontos szerepet játszik a nulladik lépésben, a forrásszöveg létrehozásában is. Különösen a projekt-előkészítés és a minőség-ellenőrzés különböző szakaszaiban van szerepe (pl. a fordítás következetességének, a számoknak, az írásjeleknek a legtágabb értelemben vett ellenőrzésében, valamint a terminológia ellenőrzésében), továbbá a terminológiai adatbázisok karbantartásában és fejlesztésében. A dokumentáció különböző típusú szoftverekre és szabványokra támaszkodik, és különféle jogszabályok szabályozzák.

Based on Faludi’s (2020) work, the translation project process is divided into thirteen steps, but if we add documentation preparation as step zero, we have a fourteen-step (14) project process. So, the steps in the complex translation project process, including documentation, are the following:

0. a forrásszöveg előkészítése (dokumentáció az eredeti nyelven),

1. projekt-előkészítés,

2. fájl-előkészítés,

3. fordítás,

4. lektorálás, kétnyelvű ellenőrzés,

5. szoftveres QA,

6. szedés, DTP, fájl-előkészítés,

7. korrektúrázás,

8. javítás,

9. végső ellenőrzés,

10. véglegesítés,

11. kézbesítés,

12. ügyfél általi felülvizsgálat és visszajelzés,

13. TM-karbantartás.

3.3. Digitális átalakulás, nemzetköziesítés és lokalizáció

A dokumentáció csapatmunka eredménye: fejlesztők és más mérnökök, műszaki szakírók és terminológusok dolgoznak ezen a folyamaton (pl. terminológiai munka a műholdirányító szoftveralkalmazások területén, lásd

Terminologija | 2022 | 29

Eito Brun 2020). They need accurate and relevant technical data at their disposal, preferably from a central database. They also need established terminology stored in a central term base.

A dokumentáció írásakor alapvető szempont, hogy a szöveg egyértelmű, pontos, szakszerű és közérthető legyen. Az egyértelmű és szakszerű megfogalmazás kulcsa a megfelelő, pontos és következetes terminushasználat. (A műszaki dokumentáció készítésének lépéseiről lásd: Czinkóczki, Fehér 2021.)

Megfelelő szerzői szoftverre is szükség van, mivel az képes kezelni a műszaki rajzokat, illusztrációkat, a fordított (lokalizált) változatokban használt speciális betűket és karaktereket, valamint a különböző szövegirányokat. Az is hasznos, ha a vállalat rendelkezik tartalomstratégiával és kialakított stílusútmutatóval. A nemzetközi közzétételre szánt dokumentációt úgy kell megírni, hogy a dokumentum több nyelvre is könnyen lefordítható legyen.

A technológiai változások következtében a korábbinál még fontosabbá vált az információ (például a dokumentáció) géppel olvasható formába alakítása, vagyis a digitális tartalom létrehozása. A mesterséges intelligencia (AI) „felhasználóként” jelent meg: adatbázisokból és emberek által létrehozott (írott vagy beszélt) szövegekből nyer ki tartalmat (információt és metaadatokat), és ezek alapján új tartalmat hoz létre. Az intelligens tartalom olyan tartalom, amelyet az AI fel tud dolgozni. Az intelligens tartalom létrehozásának számos előnye van: például az információ következetes (vagyis minden csatornán azonos, érvényes és naprakész), kiváló minőségű, és több csatornán is hozzáférhető.

E folyamatok nyomán új szövegtípusok jöttek létre, és elterjedt a strukturált írás, ami azt jelenti, hogy a tartalom hierarchikus szerkezetben rendeződik. Az XML az ilyen típusú szövegek legismertebb formátuma, de számos más dokumentumkezelési szabvány is létezik. Úgynevezett mikroszövegek készülnek, és a hatékonyság érdekében fontossá vált azok kombinálásának képessége (moduláris dokumentáció). Ezek az új követelmények, folyamatok, valamint az információ digitalizálásának és felhasználásának új módjai magát a dokumentációt is átalakítják. A műszaki szövegírók például már nem csupán embereknek írnak tartalmat, hanem okoseszközöknek is. A különböző eszközökön elérhető digitális, interaktív tartalomként létrehozott dokumentáció megváltoztatja a folyamatokat és a követelményeket (lásd B. Papp 2021b).

A globalizáció évtizedek (egyes szakértők szerint akár évszázadok) óta tartó folyamat, amelynek hatása elsősorban

Ágota Fóris

Terminology Work in the Translation Project Process. The Hungarian Perspective

a gazdaságban, a társadalomban és a kultúrában figyelhető meg. Ennek eredményeként a nyelvhasználat nemzetközi szinten bizonyos mértékben egységesül, hogy a kommunikáció könnyebbé, gyorsabbá, hatékonyabbá és olcsóbbá váljon a gyártó- és kereskedelmi vállalatok, valamint a szolgáltatók belső és külső szabályozásában. Az üzleti életben a nemzetköziesítés azt jelenti, hogy egy terméket vagy szolgáltatást a világpiacok igényeihez igazítanak. Az internacionalizáció olyan termék létrehozásának folyamata, amely a lehető legkisebb erőfeszítéssel hozzáigazítható egy országhoz, kultúrához vagy nyelvhez (vagyis könnyen lokalizálható). Az internacionalizációnak legalább négy, egymással kölcsönhatásban álló szintje van: egy szervezet, egy folyamat, egy termék és a dokumentáció internacionalizációja (Brown-Hoekstra 2010). A műszaki dokumentációt is úgy kell elkészíteni, hogy könnyen lokalizálható legyen (vagyis sok célnyelvre egyidejűleg, jó minőségben, könnyen, olcsón és pontosan le lehessen fordítani). A lokalizáció egy termék vagy szolgáltatás átfogó kulturális adaptációja: több lépésből álló folyamat, amelynek a fordítás csupán az egyik lépése. A dokumentáció lokalizációja általában az eredeti dokumentáció más nyelveken történő létrehozását jelenti (fordítással vagy újraírással) (Cadieux, Esselink 2004; Snopek 2016). Kóbor (2021) részletesen ismertette a weboldal-lokalizációs projektek jellemzőit, és rámutatott, hogy az idegen nyelvű weboldalak nem mindig fordítással készülnek. „Gyakran előfordul, hogy a tartalomfejlesztés egynél több nyelven folyik, vagy az eredeti weboldal mellett létezik egy »nemzetközi« változat (a lokalizáció terminológiájával élve »internacionalizált« oldalak, rendszerint angolul), amely a lokalizált weboldalak alapjául szolgál (vö. loreal.fr vs loreal.com)” (Kóbor 2021: 183).

Az elmúlt évtizedben megváltoztak a fordítási módszerek és a fordítási folyamat résztvevői, és ezzel együtt maga a fordítási folyamat is átalakult. A lokalizáció és az internacionalizáció a korábbinál nagyobb szerepet kapott; ezek a változások azt jelentik, hogy a fordítási munkához alapos szervezeti háttérre, erős technikai támogatásra és számos közreműködő összehangolt csapatmunkájára van szükség. Ennek oka, hogy a lokalizáció túlmutat a fordításon, és figyelembe kell vennie az adott ország kulturális és nyelvi sajátosságait. A lokalizáció emellett a fordítási munkafolyamat feldarabolódásához vezetett, ami növelte a projektmenedzsment szerepét (Fóris, Faludi 2021). A fordítócégek számos szabadúszó fordítóval dolgoznak, akiknek a munkáját projektmenedzserek hangolják össze, és lektorok, terminológusok, valamint nyelvészek segítik;

Terminologija | 2022 | 29

a fordítások számítógéppel támogatott fordítóeszközök segítségével készülnek (Várnai, Mészáros 2011).

Korábban a szövegalkotás a szerző saját alkotói folyamatának része volt. Ma a szövegek létrehozása és más nyelvekre fordítása számos lépésből és közreműködőből álló folyamat. A folyamatokban való gondolkodás más megközelítést kíván, mivel a többlépcsős folyamat minden lépését le kell írni és össze kell hangolni, meghatározva a lépések sorrendjét és kölcsönös függőségét; ez magyarázza a folyamatirányítás (és a folyamatok leírására szolgáló algoritmusok) jelentőségét. A folyamatok részekre (alfolyamatokra) bonthatók, és meg kell határoznunk, mely alfolyamatok igényelnek nyelvi munkát, illetve hol kell szöveget létrehozni, ellenőrizni és javítani. A nyelvi alfolyamatok közé tartozik minden olyan tevékenység, amely szövegekkel vagy szövegegységekkel, helyesírási, nyelvtani (morfológiai és szintaktikai), szemantikai és pragmatikai kérdésekkel foglalkozik. E területek mindegyike befolyásolhatja és meghatározhatja a szöveg érthetőségét, valamint kapcsolatban áll a szöveg tartalmával.

3.4. A terminológia helye és szerepe ezekben a folyamatokban

A terminológia fontos szerepet játszik mind a meglévő dokumentumok kezelésében, mind a dokumentáció készítésében: következetes dokumentáció csak akkor lehetséges, ha az adott szakterület terminológiai rendszere teljesen kidolgozott, ami megkönnyíti az írást, a szerkesztést, a kezelést, a feldolgozást és a fordítást.

Cabré (1999: 50) distinguishes three areas concerning the use of terminology for documentation purposes: “terminology is also the basis for the writing of technical texts (technical writing), the translation of specialized texts (technical translation and interpretation) and the description, storage and retrieval of specialized information (technical documentation)”. Cabré primarily considers the writing and creation of documentation to be the goal of using terminology for documentation purposes.

A terminológia a fordítási projekt teljes folyamatában jelen van, de két lépésben különösen hangsúlyos: az előkészítési szakaszban és az ellenőrzési (korrektúrázási és lektorálási) szakaszban. Amikor egy szöveget fordításra készítenek elő, kigyűjtik a forrásnyelv ismeretlen terminusait, és lehetőleg ellenőrzött forrásokból összegyűjtik célnyelvi megfelelőiket. A terminológiai előkészítés ezért a fordítás (Gouadec 2002) és a fordítási projektek egyik kulcsfontosságú lépése. Ha több lehetséges célnyelvi

Ágota Fóris

Terminology Work in the Translation Project Process.

The Hungarian Perspective

megfelelő van (szinonimák vagy részleges megfelelőik), a fordító azt választja, amelyik a legjobban illik a témához vagy a szövegkörnyezethez. Összeállítják a szövegben használt terminusok terminológiai jegyzékét (a forrás- és célnyelvi terminusokkal, szükség esetén meghatározásokkal), azzal a céllal, hogy a célnyelvi szövegben következetesen ugyanazt a terminust használják, biztosítva és fenntartva ezzel a koherenciát. A mindennapi fordítói munkában azonban az is gyakori, hogy a fordítóknak nincs idejük terminológiai előkészítésre, ezért ezt munka közben kell elvégezniük (vagyis fordítás közben rögzítik a terminusokat a CAT-eszközök integrált fordítási felületén).

Az ellenőrzési szakaszban a terminológiai megfelelőség két szempontból vizsgálható. Először azt kell megállapítani, hogy a célnyelvi terminusok megegyeznek-e a terminológiai jegyzékben vagy adatbázisban szereplőkkel. Ezt minőségbiztosítási (QA) szoftverrel lehet ellenőrizni; a szoftver összeveti a célnyelvi fordítást a terminológiai adatbázissal. Az ellenőrzési szakasz másik célja a célnyelvi tartalom áttekintése és annak ellenőrzése, hogy a terminológia megfelel-e a szakma terminológiai normáinak. Ilyenkor előfordul, hogy a jegyzéket vagy a terminológiai adatbázist ebben a szakaszban, illetve a projektek során folyamatosan módosítják. Ez azt is szükségessé teheti, hogy a fordítómemóriában (TM) tárolt korábbi fordításokat módosítsák, így biztosítva a terminushasználat következetességét, amikor az adott szegmenseket későbbi fordításokban újra felhasználják.

A terminológiai adatbázisok nagy mennyiségű terminust és kapcsolódó adatot tárolnak. A fordítók számára készült, többnyelvű terminológiai adatokat tartalmazó adatbázisokat fordításorientált terminológiai adatbázisoknak nevezik. A fordítási projekt folyamatában ezek gyakran egyszerű, terminológiamenedzsment-szoftverrel készített kétnyelvű jegyzékek, amelyeket „terminológiai adatbázisoknak” vagy „TB-knek” is neveznek, valójában azonban jóval kevésbé kifinomultak, mint a központi terminológiai adatbázisok (lásd Steurs et al. 2015).

A fordításorientált terminológia munkafolyamatait nemzetközi szabvány is rögzíti (ISO 12616-1:2021). A terminológiai és fordítástudományi szakirodalom több szerzője is foglalkozott a fordításorientált terminológiai adatbázisok kérdésével. Tamás (2014) három típusba sorolta a terminológiai adatbázisokat: egyszerű, hagyományos és komplex terminológiai adatbázisokba. Érdemes megemlíteni továbbá a tudásbázisok kategóriáját is, amelyek olyan tudást és szabályokat is tárolnak, amelyek segítségével olyan információkhoz lehet hozzáférni, amelyek nincsenek kifejezetten feltüntetve a tudásbázisban. A szakirodalom tárgyalja az online terminológiai adatbázisok szerkezetének és tartalmának elemzését,

Terminologija | 2022 | 29

valamint kategorizálásukat és lehetséges értékelési kritériumaikat; Tamás és Sermann (2019) például értékelési kritériumrendszert ismertetett. Más tanulmányok részletesen bemutatják egy-egy, fordítók számára készített terminológiai adatbázis felépítését. Ilyen például a lézerfizika terminológiáját tartalmazó angol–magyar adatbázis létrehozása (Fóris, B. Papp 2015), illetve az OFFI (Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda) IUSTerm nevű terminológiai adatbázisának létrehozása (Tamás 2020).

Faludi (2020, 2021) used interviews with Hungarian translation service providers and technical writers to study the role of the technical documentation process and terminology work in the complex process of producing and translating documentation. She examined whether there was an accepted practice in the management and translation of documentation and in terminology management in the practice of translation agencies. Data on the practice of terminology work were collected in the form of structured interviews, i.e., based on pre-formulated questions. The interviews were conducted with technical writers and translation service providers working in the Hungarian market. The main findings of the interviews were as follows:

– „Az interjúkból kiderült, hogy a terminológiamenedzsment-folyamatok és a terminológiai adatbázisok használata még nem vált általános gyakorlattá sem a fordítószolgáltatóknál, sem a dokumentáció készítése során. Mindez annak ellenére van így, hogy a szabványok és a szakirodalom egyaránt felhívják a figyelmet a terminológiai munka szükségességére és előnyeire mind a dokumentumkezelésben, mind a fordítási folyamatban.

– Az interjúk azt mutatták, hogy a terminológiai munkát fontosnak tartják, de annak körülményeiről és feltételeiről nincs egyetértés. Egyes válaszadók szerint terminológiai munkára csak akkor van szükség, ha a dokumentációs projekt része a fordítás, mások úgy vélik, hogy a terminológiai adatbázist kizárólag tiltott terminusok rögzítésére használják. Ugyanakkor arra is van példa, hogy a terminológiai munkát igen fejlett és szabályozott módon végzik, a terminológiai adatbázis pedig széles körben hozzáférhető a dokumentáció készítői, a fordítók és más nyelvi szakemberek számára. […]

– A terminológiai munka és a terminológiamenedzsment – a folyamat kifinomultságának szintjétől függetlenül – közös tevékenység a következő területeken

Ágota Fóris

Terminology Work in the Translation Project Process. The Hungarian Perspective

a fordítási szolgáltatások és a műszaki szövegírás területén. A műszaki szövegírók és a fordítók csak ritkán használnak közös, megosztott terminológiai adatbázist, vagy dolgoznak rajta együtt. A terminológiamenedzsment legfeljebb csak részét képezi a műszaki szövegírók munkájának, és ugyanez érvényes a fordítási szolgáltatókra is (vagyis a terminológiai munka szétszórtan jelenik meg a folyamat különböző részeiben, a vállalatok pedig jellemzően nem alkalmaznak külön munkatársat a terminológiai munkafolyamatok irányítására).

– A válaszadó műszaki szövegírók közül senkinek sincs szerepe a célnyelvi fordítások előállítási folyamatának és minőségének nyomon követésében, a fordítási szolgáltatóknál pedig szintén nincs kijelölt személy, aki a forrásszöveg feldolgozásáért felelne sem terminológiai, sem egyéb minőségi szempontok (például helyesírás) tekintetében. Valószínű, hogy ez a probléma mindkét oldalon kommunikációs hibákhoz vezet. Különösen fontos a forrásszöveg előkészítése, mivel a fordítási szolgáltatók körében általános az egyetértés abban, hogy a terminológiai munka legfontosabb része a forrásszöveg előkészítése, és főként ezért tartják fontosnak terminológus alkalmazását. A fenti adatokból azonban egyértelmű, hogy a forrásszöveg előkészítésére ritkán kerül sor. [...]

– Egy másik figyelemre méltó megállapítás, hogy az interjúválaszok szerint a műszaki szövegírók jobban tisztában vannak a terminológiai munka és a terminológiamenedzsment fontosságával, módszertanával és szerepével, mint a fordítóirodák. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a műszaki szövegírókat nagyobb valószínűséggel alkalmazzák nagy nemzetközi vállalatok, ahol a terminológiamenedzsment egyértelműen fejlettebb, mint a magyar piacon működő kis- és középvállalkozásoknál [szakterületi szakértők]” (Faludi 2021: 219–220).

A fentiekből látható, hogy a terminológiai munkának mind a fordítási projektfolyamatban, mind a dokumentáció készítése során számos szabályozott folyamata és lépése van; ezek közül néhányat szabványok rögzítenek, és a terminológiával, a fordítással, valamint a műszaki kommunikációval foglalkozó szakirodalom is tárgyal. A fordítóirodák működésében és a műszaki dokumentáció készítése során azonban a terminológiai munkafolyamatok nem mindig összehangoltak, a terminológiai adatbázisokat nem mindig használják, és ritkán alkalmaznak terminológiai szakembereket.

Terminologija | 2022 | 29

4. KÖVETKEZTETÉS

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a terminológiamenedzsment, a dokumentumkezelés és a fordítási (projekt)menedzsment egyaránt a tartalomkezelés különböző formái. A terminológiának kulcsszerepe van a tartalomfejlesztés és -kezelés valamennyi típusában. A terminológiai szakirodalom széles körben tárgyalja a dokumentációt és annak főbb típusait: a műszaki szövegírást, a műszaki fordítást és a műszaki dokumentációt. Az egyértelmű és professzionális megfogalmazás kulcsa a terminológia megfelelő, pontos és következetes használata. A dokumentációs és a fordítási projektfolyamatok kölcsönösen hatnak egymásra, és Brown-Hoekstra (2010) álláspontjával összhangban a jövőben szükséges a dokumentációs és fordítási folyamatok integrálása. Ezért a fordítási projektfolyamatnak egy nulladik lépést is tartalmaznia kell (a forrásszöveg létrehozását, azaz a dokumentáció előkészítését), a terminológiai munka pedig valamilyen formában a fordítási projektfolyamat legtöbb lépésében jelen van, már ettől a nulladik lépéstől kezdve.

A mindennapi gyakorlatban a magyarországi fordítóirodákat egyre gyakrabban bízzák meg dokumentációk készítésével is, a fordítási, szerkesztési és korrektúrázási feladatok mellett. A kiváló minőségű többnyelvű dokumentáció létrehozásának folyamata a nemzetköziesítéssel kezdődik: ennek során a forrásszöveget úgy írják meg vagy alakítják át, hogy alkalmas legyen a fordításra. A műszaki dokumentáció készítése és a fordítóirodák működése során azonban a terminológiai munkafolyamatok nem mindig összehangoltak, és a terminológiai adatbázisokat sem mindig használják.

A felhasználók szívesen tájékozódnak a saját nyelvükön; ezért a műszaki dokumentációt – különösen a felhasználóknak szánt anyagokat – le kell fordítani az ország hivatalos nyelvére vagy nyelveire, és mikrotextusok formájában úgy kell elérhetővé tenni, hogy az információ minden nyelven azonos legyen, és könnyen visszakereshető maradjon. Ez megmagyarázza, miért vált a műszaki dokumentáció szerepe az utóbbi időben fontosabbá: a globalizáció és a többnyelvű gazdasági piac megköveteli, hogy a műszaki dokumentáció minden olyan nyelven rendelkezésre álljon, amelyen a terméket vagy szolgáltatást forgalmazzák.

Záró megjegyzés: Ezt a kutatást a Magyarországi Református Egyház Károli Gáspár Református Egyetemének Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara által támogatott „A fordítás és a terminológia kapcsolata. A terminológia szerepe az interkulturális transzferben” című projekt támogatta.

Ágota Fóris

Terminology Work in the Translation Project Process. The Hungarian Perspective

SOURCES

EN ISO 17100:2015/AMD 1:2017 Translation services – Requirements for translation services – Amendment 1.

ISO 12616-1:2021 Terminology work in support of multilingual communication – Part 1: Fundamentals of translation-oriented terminology.

MSZ EN ISO 17100:2019 EV Fordítási szolgáltatások. Fordítási szolgáltatások követelményei (ISO 17100:2015 + Amd 1:2017) EGYESÍTETT VÁLTOZAT.

web1 = Intercultural Research Group and Translation Workshop at the Faculty of Humanities and Social Sciences at the KRE. Available at: https://btk.kre.hu/index.php/interkulturalis-kutatocsoport-es-forditomuhely.html [accessed July 20, 2022].

web2 = MaTT (Council of Hungarian Terminology). Available at: www.matt.hu [accessed July 20, 2022].

web3 = Terminology and Communication Research Group (TERMIK) at the Faculty of Humanities and Social Sciences at the KRE. Available at: https://btk.kre.hu/index.php/2015-12-05-09-31-20/karikutatocsoportok/824-terminologiai-kutatocsoport-termik.html [accessed July 20, 2022].

SOURCES – PUBLICATIONS OF TERMIK AND THE INTERCULTURAL RESEARCH GROUP

Fóris Ágota, Bölcskei Andrea (eds.) 2019: Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest: KRE – L’Harmattan.

Fóris Ágota, Bölcskei Andrea (eds.) 2021a: Tartalomfejlesztés és dokumentáció. Nyelvészeti vonatkozások, Budapest: KRE – L’Harmattan.

Fóris Ágota, Bölcskei Andrea (eds.) 2021b: Linguistic Research in the Fields of Content Development and Documentation, Budapest/Paris: KRE – L’Harmattan.

Fóris Ágota 2020: Fordítás és terminológia. Elmélet és gyakorlat, Budapest: KRE – L’Harmattan.

Fóris Ágota 2022: Translation and Terminology. Theory and Practice in Hungary, Budapest/Paris: KRE – L’Harmattan.

REFERENCES

Bölcskei Andrea 2021a: Practices in Technical Communication and the Latest Challenges. – Linguistic Research in the Fields of Content Development and Documentation, eds. Á. Fóris, A. Bölcskei, Budapest/Paris: KRE – L’Harmattan, 75–94.

Bölcskei Andrea 2021b: What Do Technical Writers Do and What Do They Learn? – Linguistic Research in the Fields of Content Development and Documentation, eds. Á. Fóris, A. Bölcskei, Budapest/Paris: KRE – L’Harmattan, 95–118.

B. Papp Eszter 2021a: Professional Documentation in the 21st Century. – Linguistic Research in the Fields of Content Development and Documentation, eds. Á. Fóris, A. Bölcskei, Budapest/Paris: KRE – L’Harmattan, 41–58.

B. Papp Eszter 2021b: Documentation 4.0. – Linguistic Research in the Fields of Content Development and Documentation, eds. Á. Fóris, A. Bölcskei, Budapest/Paris: KRE – L’Harmattan, 59–74.

Brown-Hoekstra Kit 2010: How documentation and translation processes affect each other. – Tcwold magazine 10. Available at: https://www.tcworld.info/e-magazine/translation-and-localization/how-documentation-and-translation-processes-affect-each-other-126/ [accessed 20 August, 2022].

Cabré Maria Teresa 1999: Terminology. Theory, methods and applications, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins.

Cadieux Pierre, Esselink Bert 2004: GILT: Globalization, Internationalization, Localization, Translation. – Globalization Insider XI(1.5), 1–5.

Czinkóczki Ágnes, Fehér Ildikó 2021: How is Technical Content Created? The Lifecycle of Technical Documentation. – Linguistic Research in the Fields of Content Development and Documentation, eds. Á. Fóris, A. Bölcskei, Budapest/Paris: KRE – L’Harmattan, 119–135.

Eito Brun Ricardo 2016: Design of an Ontologies for the Exchange of Software Engineering Data in the Aerospace Industry. – Knowledge Engineering and Semantic Web 649, eds. A. C. Ngonga Ngomo, P. Křemen (Communications in Computer and Information Science, 649), Cham, Springer, 3–17.

Terminologija | 2022 | 29

Eito Brun Ricardo 2020: Terminology as the Basis for Building Engineering Feature-based Models. – Terminologija 27, 186–200. DOI: doi.org/10.35321/term27-08.

Faludi Andrea 2020: A terminológiai munka helye és szerepe a dokumentációkészítés és -fordítás komplex folyamatában: PhD thesis, Budapest: ELTE.

Faludi Andrea 2021: Terminology Work in the Process of Technical Writing and Translation. – Linguistic Research in the Fields of Content Development and Documentation, eds. Á. Fóris, A. Bölcskei, Budapest/Paris: KRE – L’Harmattan, 203–225.

Fóris Ágota, B. Papp Eszter 2015: Creating an English-Hungarian Termbase for Laser Physics. The DictionELI. – Terminologija 22, 26–38.

Fóris Ágota, Faludi Andrea 2021: Technical Writing and Documentation as Intralingual Technical Translation. – Linguistic Research in the Fields of Content Development and Documentation, eds. Á. Fóris, A. Bölcskei, Budapest/Paris: KRE – L’Harmattan. 157–176.

Fóris Ágota 2014: Terminology and LSP in higher education in Hungary. – Terminology – responsibility and awareness, ed. J. Hoel (Terminologen No. 2 – Terminologi ansvar og bevissthet), Oslo: Sprakradet, 90–100. Available at: http://eaft-aet.net/fileadmin/files/EAFT_Summit_2012/Proceedings_EAFTSummit2012.pdf.

Gouadec Daniel 2002: Traduction, terminologie, rédaction. – Colloque international 2001 sur la traduction spécialisée. Université de Rennes 2, Paris: La Maison du Dictionnaire.

Horváth Ildikó (ed.) 2016: The Modern Translator and Interpreter, Budapest: ELTE Eötvös.

Horváth Péter Iván 2011: A szakfordítások lektorálása. Elmélet és gyakorlat, Budapest: Tinta.

Kóbor Márta 2021: Features of Texts on Websites and Characteristics of Their Translation. – Linguistic Research in the Fields of Content Development and Documentation, eds. Á. Fóris, A. Bölcskei, Budapest/Paris: KREc – L’Harmattan, 177–202.

Matis Nancy 2010: Terminology Management during Translation Projects: Professional Testimony. LinguaCulture 1(1), 107–115. DOI: doi:10.47743/lingc-2010-1-0226.

Mohácsi-Gorove Anna 2014: A minőség fogalma a fordítástudományban és a lektorálás mint minőségbiztosítási garancia: PhD thesis, Budapest: ELTE.

Snopek Márta 2016: Localisation. – The Modern Translator and Interpreter, ed. I. Horváth, Budapest: ELTE Eötvös, 113–122.

Steurs Frieda, De Wather Ken, De Malsche Evy 2015: Terminology tools. – Handbook of Terminology I, eds. H. J. Kockaert, F. Steurs, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 222–249.

Szondy Melinda 2016: Freelance Translators as Service Providers. – The Modern Translator and Interpreter, ed. I. Horváth, Budapest: ELTE Eötvös, 29–43.

Tamás Dóra Mária 2014: Gazdasági szakszövegek fordításának terminológiai kérdéseiről, Budapest: ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszék.

Tamás Dóra Mária 2020: Az OFFI Zrt. tevékenységének és terminológiai projektjeinek bemutatása. – Nyelv, kultúra, identitás. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a 21. századi információs térben: I. Terminológia, lexikográfia, fordítás, eds. Á. Fóris, A. Bölcskei, Budapest: Akadémiai Kiadó. DOI: 10.1556/9789634545354, https://mersz.hu.

Tamás Dóra Mária, Sermann Eszter 2019: Evaluation System for Online Terminological Databases. – Terminologija 26, 24–46. DOI: doi.org/10.35321/term26-02.

Várnai Judit Szilvia, Mészáros Andrea Éva 2011: Fordítókalauz, Budapest: Tinta.

Warburton Kara 2015: Managing terminology in commercial environments. – Handbook of Terminology I, eds. H. J. Kockaert, F. Steurs, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 360–392.

Warburton Kara 2021: The Corporate Terminologist, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins.

Ágota Fóris

Terminology Work in the Translation Project Process. The Hungarian Perspective

TERMINOLOGIJOS DARBAS VERTIMO PROJEKTO PROCESE. VENGRIJOS ASPEKTAI

Santrauka

Šio straipsnio tikslas – išnagrinėti terminologijos darbo vietą bei vaidmenį vertimo projekto procese ir, remiantis literatūra bei kasdiene praktika, išanalizuoti pastarųjų metų pokyčius, susijusius su terminologijos darbu. Buvo atliekama lyginamoji turinio analizė ir taikomas aprašomasis metodas.

Terminologijos tvarkyba, dokumentų valdymas ir vertimo (projektų) valdymas yra tarpusavyje susiję: jie visi yra turinio valdymo formos, o terminologija atlieka svarbų vaidmenį. Originalo teksto kokybė yra labai svarbi vertimo kokybei, todėl kokybiškas vertimas prasideda nuo turinio kūrimo. Vertimo projekto procesas susideda iš keturiolikos etapų, o pradedama nuo dokumentų rengimo. Vienaip ar kitaip terminologijos darbas dalyvauja daugelyje vertimo projekto proceso etapų ir netgi atlieka svarbų vaidmenį nuliniame etape, t. y. kuriant originalo tekstą. Tiek vertimo projekto procese, tiek rašant dokumentus, terminologijos darbas susideda iš kelių reglamentuotų procesų ir etapų; kai kurie iš jų nustatyti standartuose ir aptarti tarptautinėje terminologijos, vertimo ir techninės komunikacijos literatūroje. Kasdienėje praktikoje vertimų biurams vis dažniau pavedama atlikti ne tik vertimo, redagavimo ir korektūros darbus, bet ir darbus su dokumentais. Visgi vertimų biurų veikloje ir rengiant techninę dokumentaciją terminologijos darbo srautai ne visada koordinuojami, terminologijos duomenų bazės ne visada naudojamos, o terminologijos specialistai pasitelkiami retai.

Gauta 2022-10-31

Ágota Fóris Károli Gáspár University TERMIK 1146 Budapest, Dózsa György út 25–27. (Hungary) E-mail [email protected]

Terminologija | 2022 | 29

Terminológiai munka a fordítási projekt folyamatában. A magyar perspektíva

Ö S S Z E F O G L A L Ó

Ö S S Z E F O G L A L Á S

1. BEVEZETÉS

2. MAGYAR VONATKOZÁSOK ÉS KUTATÁSI PROJEKTEK

3. TERMINOLÓGIA A FORDÍTÁSI PROJEKT FOLYAMATÁBAN

3.1. A fordítási projekt folyamata

3.2. A forrásszöveg beillesztése a folyamatba

3.3. Digitális átalakulás, nemzetköziesítés és lokalizáció

3.4. A terminológia helye és szerepe ezekben a folyamatokban

4. KÖVETKEZTETÉS

SOURCES

SOURCES – PUBLICATIONS OF TERMIK AND THE INTERCULTURAL RESEARCH GROUP

REFERENCES

Santrauka

Document details