Terminology Work in the Translation Project Process. The Hungarian Perspective

45Terminologija | 2022 | 29 doi.org/10.35321/term29-03 A terminológiai munka a fordítási projekt folyamatában. The Hungarian Perspective ÁGOTA FÓRIS Károli Gáspár University TERMIK ORCID-azonosító: https://orcid.org/00000-0002-7599-0323 ABSZTRAKT A tanulmány célja a terminológia és a terminológiai munka helyének és szerepének vizsgálata a fordítási projekt folyamatában, valamint a szakirodalom és a mindennapi gyakorlat alapján a terminológiai munkával kapcsolatos, az elmúlt években Magyarországon végbement változások vizsgálata. Az elemzés módszere összehasonlító tartalomelemzés és leíró módszer. A terminológiamenedzsment, a dokumentummenedzsment és a fordítási (projekt)menedzsment – ahogyan a tartalommenedzsment valamennyi formája is – mind összefügg egymással, és mindegyikben kulcsszerepet tölt be a terminológia. A forrásszöveg minősége alapvető fontosságú a fordítás minősége szempontjából, ezért a magas színvonalú fordítás a tartalom létrehozásával kezdődik. A dokumentáció elkészítésével kezdődően a fordítási projekt folyamata tizennégy lépésből álló projektfolyamat. A terminológiai munka valamilyen formában jelen van a fordítási projekt folyamatának legtöbb lépésében, sőt fontos szerepet játszik a nulladik lépésben, a forrásszöveg létrehozásában is. A terminológiai munkának mind a fordítási projekt folyamatában, mind a dokumentáció írása során számos szabályozott folyamata és lépése van, amelyek közül néhányat szabványok rögzítenek, és amelyekről a terminológia, a fordítás és a műszaki kommunikáció nemzetközi szakirodalma is tárgyal. A mindennapi gyakorlatban a fordítóirodákat a fordítási, szerkesztési és korrektúrázási feladatok mellett egyre gyakrabban bízzák meg dokumentációs munkák elvégzésével is. Mindazonáltal megállapítást nyert, hogy Magyarországon a fordítóirodák működésében és a műszaki dokumentáció készítésének folyamatában a terminológiai munkafolyamatok nem mindig összehangoltak, a terminológiai adatbázisokat nem mindig használják, és terminológiai szakembereket ritkán alkalmaznak. KULCSSZAVAK: terminológia, terminológiai munka, fordítási projekt folyamata, forrásszöveg, dokumentáció. Ágota Fóris46 Terminológiai munka a fordítási projekt folyamatában. The Hungarian Perspective ANNOTÁCIÓ Ennek a tanulmánynak a célja a terminológiai munka helyének és szerepének vizsgálata, valamint a terminológiai munkával kapcsolatos, az elmúlt években projekto procese ir, remiantis literatūra bei kasdiene praktika, išanalizuoti pastaMagyarországon végbement változások bemutatása. Összehasonlító tartalomelemzést végeztek, és leíró módszert alkalmaztak. A terminológiamenedzsment, a dokumentumkezelés és a fordítási (projekt)menedzsment egymással összefüggnek: mindannyian a tartalomkezelés formái, a terminológia pedig fontos szerepet tölt be. Az eredeti szöveg minősége nagyon fontos a fordítás minősége szempontjából, ezért a minőségi fordítás a tartalom létrehozásával kezdődik. A fordítási projekt folyamata tizennégy szakaszból áll, és a dokumentumok elkészítésével kezdődik. A terminológia valamilyen módon részt vesz a fordítási projekt folyamatának számos szakaszában, sőt fontos szerepet játszik a nulladik szakaszban is, vagyis az eredeti szöveg létrehozásában. Mind a fordítási projekt folyamatában, mind a dokumentumok írásakor a terminológiai munka több szabályozott folyamatból és szakaszból áll; ezek közül néhányat szabványok határoznak meg, és a terminológia, a fordítás, valamint a műszaki kommunikáció nemzetközi szakirodalma tárgyal. A mindennapi gyakorlatban a fordítóirodákat egyre gyakrabban bízzák meg nemcsak fordítási, szerkesztési és korrektúrázási munkákkal, hanem dokumentumokkal kapcsolatos feladatokkal is. Mindazonáltal megfigyelhető, hogy a magyarországi fordítóirodák tevékenységében és a műszaki dokumentáció elkészítése során a terminológiai munkafolyamatokat nem mindig hangolják össze, a terminológiai adatbázisokat nem mindig használják, a terminológiai szakembereket pedig ritkán vonják be. LÉNYEGES SZAVAK: terminológia, terminológiai munka, a fordítási projekt folyamata, eredeti szöveg, dokumentáció. 1. BEVEZETÉS 1.1. Az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltoztak a fordítási módszerek és a fordítási folyamatban részt vevő személyek, továbbá drámaian megnőtt a lefordítandó szövegek mennyisége Magyarországon és világszerte. A lokalizáció és az internacionalizáció még fontosabbá vált, mint korábban, és ezek a változások szükségessé tették a nagyszabású fordítási projektek alapos megszervezését és erős technikai hátterét, valamint az összehangolt csapatmunkát (lásd Várnai, Mészáros 2011; Warburton 2015, 2021; Horváth 2016). A fordítóirodák működéséhez erős technikai és informatikai háttér, folyamatközpontú megközelítés, valamint projektmenedzsmentés minőségbiztosítási folyamatok bevezetése szükséges. A lokalizáció eredményeként a fordítási munkafolyamat széttagolttá vált, és a projektmenedzsment szerepe még fontosabb lett, mint korábban. Ezenfelül a fordítókat újfajta szakemberek támogatják. A fordítási projektek összetettsége miatt a fordítóirodák projektmenedzserekkel, lektorokkal, terminológusokkal, nyelvi 47Terminologija | 2022 | 29 vezetőkkel, nyelvi mérnökökkel, DTP-szakértőkkel stb. dolgoznak együtt, akiknek mind megvan a maguk szerepe a fordítók szövegen végzett munkája előtt vagy után; a fordítások úgy készülnek, hogy a help of computer-assisted translation tools. There is also a growing trend fordítóirodákat a fordítás mellett dokumentációs feladatok, szerkesztés és lektorálás elvégzésével is megbízzák. A terminológia megfelelősége és a szövegben alkalmazott terminológia alkalmassága a fordítás minőségének egyik fő meghatározó tényezője; sőt egyes szakosított szövegek esetében a terminológiai pontosság és megfelelőség a minőség legfontosabb mércéje. Ez azt jelenti, hogy a fordítói munka és a fordítási projekt folyamatának szempontjából a fordítónak képesnek kell lennie a terminológiai kérdések és a terminológiakezelő szoftverek kezelésére, mind a forrásszöveg elemzése, mind a célnyelvi szöveg előállítása során; következésképpen mind a fordítónak, mind a fordítóirodának megfelelően tájékozottnak kell lennie a terminológia alapelveiről, a terminológiai eszközökről és módszerekről (lásd például: Matis 2010). A műszaki dokumentáció előállítása önálló iparággá fejlődött, amelyet különféle szabványok, törvények és rendeletek szabályoznak (lásd Bölcskei 2021b). Fordításukat kezdetben a tényleges felhasználói igények ösztönözték, vagyis az, hogy az anyag egyaránt hozzáférhető legyen a mérnökök, a felhasználók és az értékesítési szakemberek számára. Napjainkban a műszaki dokumentációt, különösen a felhasználóknak szánt dokumentációt, le kell fordítani és az adott ország hivatalos nyelvén vagy nyelvein hozzáférhetővé kell tenni oly módon, hogy az információ minden nyelven azonos legyen, és könnyen megtalálható maradjon. A globalizáció és a többnyelvű gazdasági piac megköveteli, hogy a műszaki dokumentáció azon országok valamennyi nyelvén rendelkezésre álljon, ahol a terméket vagy szolgáltatást értékesítik (lásd B. Papp 2021a, 2021b). Napjainkban mind a forrásnyelvi dokumentáció, mind pedig target language documentation is regulated by law and by the legislation azon területek létrehozása, ahol a terméket vagy szolgáltatást értékesítik. A műszaki dokumentáció előállításának és fordításának folyamata egyre szorosabban összefonódik, és egyre nagyobb szükség van a két munkafolyamat egyetlen integrált projektfolyamatba történő összevonására (lásd Brown-Hoekstra 2010). A műszaki dokumentáció előállításának és fordításának folyamatai szorosan kapcsolódnak a minőségirányításhoz, amelyben a terminológia, a terminológiai munka és a munkafolyamatok kulcsszerepet játszanak. Faludi (2020) szerint a forrásdokumentáció és a terminológiamenedzsment-folyamat megfelelő megtervezése nemcsak a minőségirányítás fontos eleme, hanem (a) leegyszerűsíti és egyértelműbbé Ágota Fóris48 Terminológiai munka a fordítási projekt folyamatában. The Hungarian Perspective teszi a fordítási projektek későbbi lépéseit, valamint (b) megfelelő műszaki eszközök használata esetén jelentős költségcsökkentő hatással is járhat. Hagyományosan a fordítástudományi szakirodalomban (pl. Klaudy 2018) a translation lexémának két különböző jelentése van: „termék” és „folyamat”. Nem minden szerző ért egyet abban, hogy pontosan mi minősül fordításnak, és hogy mely termékek és folyamatok tartoznak a fordítástudomány hatókörébe. Mivel a „fordítási folyamat” kifejezést gyakran a fordító által végzett munkára használják, a kétértelműség elkerülése érdekében itt a fordításszolgáltatók által kezelt fordítási folyamatot „fordítási projektfolyamatnak” nevezzük. 1.2. E tanulmány célja a terminológia, valamint az elmúlt évtizedben minology work in the translation project process and to discuss the chanvégbement, a magyarországi terminológiai munkához kapcsolódó tergesek szerepének elemzése. A kutatás módszere az összehasonlító tartalomelemzés, amely a rendelkezésre álló magyar és nemzetközi szakirodalom áttekintésén és a jelenlegi szabványok összehasonlításán alapul, továbbá a leíró módszer, amely a dokumentációban és a fordítási In the past few years, we have conducted several studies that compleszolgáltatásokban végzett terminológiai munkát írja le. témáikban kiegészítik és támogatják egymást; a 2. fejezet bemutatja az előző években végrehajtott kutatási projekt ezen eredményeit. A 3. fejezet a fordítási projektfolyamat lépéseit, a forrásszöveg folyamatba való integrálását, a digitális átalakulás, a nemzetköziesedés és a lokalizáció következményeit, valamint a terminológia helyét és szerepét tárgyalja e folyamatokban. 2. MAGYAR VONATKOZÁSOK ÉS KUTATÁSI PROJEKTEK 2.1. Először szeretném bemutatni a terminológia magyarországi területén működő két fő szervezetet, hogy szemléltessem tevékenységünk szervezeti hátterét. A következő részben röviden összefoglalom az általunk végzett kutatási projekteket. A Magyar Terminológiai Tanácsot (MaTT, web2) 2005-ben hozták létre a Magyar UNESCO Bizottság égisze alatt. Az alapító elnök Voigt Vilmos professzor volt. A Magyar Terminológiai Tanács feladata a terminológia területén dolgozó kutatók, oktatók és szakemberek egyesítése és ties in Hungary and to facilitate the exchange of information between remunkájuk összehangolása. 49Terminologija | 2022 | 29 Előmozdítja és támogatja a terminológiai kutatást és oktatást, valamint exchange of scientific information. It organises regular meetings, conferterminológiai konferenciákat, könyvbemutatókat és előadássorozatokat szervez. A MaTT az Infoterm magyarországi tagszervezete. A Terminológiai és Kommunikációs Kutatócsoportot (TERMIK, web3) 2009-ben hozták létre a magyarországi Református Egyház Károli Gáspár Református Egyetemének Bölcsészetés Társadalomtudományi Karán. A csoport munkájában önkéntes kutatókként oktatók, hallgatók, doktoranduszok és vendégkutatók vesznek részt. A TERMIK az Európai Terminológiai Egyesület (EAFT) tagja. 2.2. 2018 és 2021 között a TERMIK a dokumentáció, a tartalomfejlesztés és a műszaki írás nyelvi aspektusait vizsgálta „A magyar nyelv és a szakmai kultúra” elnevezésű projekt keretében. Magyar nyelvészeti kutatás a tartalomfejlesztés és a műszaki dokumentáció területén”. A tartalomfejlesztés, a dokumentáció és a műszaki írás kérdései sok szempontból kapcsolódnak a nyelvészeti kutatáshoz, különösen a terminológia, a fordítás és a szövegnyelvészeti kutatás tekintetében. Ezenfelül a nyelvészet eredményei és kutatási módszerei e területeken gyakorlati alkalmazásokkal is rendelkeznek. Amikor elindítottuk ezt a projektet, három fő célunk volt: (1) a tartalomfejlesztés, a dokumentáció, a műszaki írás és a nyelvészet közötti kapcsolat vizsgálata, (2) a nyelvészet szerepének vizsgálata a dokumentációs folyamatban, valamint (3) a nyelvészeti kutatás lehetőségeinek feltárása ezeken a területeken. Elsősorban e diszciplínák terminológiához, szakmai szövegekhez és fordításhoz való viszonyára összpontosítottunk. A szakmai kommunikáció terminológiai és kommunikatív-pragmatikai aspektusai, valamint az abban részt vevő folyamatok szintén érdekeltek bennünket. E kutatási projekt eredményeként két kötetnyi válogatott tanulmányt jelentettünk meg magyar nyelven. Az első kötetben (Fóris, Bölcskei 2019) elsősorban a terminológiával, a fordítással, a szövegelemzéssel és a szabványosítással kapcsolatos kutatásokra, valamint ezeknek a felsőoktatásban a dokumentációval, a tartalomfejlesztéssel és a műszaki szövegírással összefüggő relevanciájára összpontosítottunk. A második kötetben (Fóris, Bölcskei 2021a) a műszaki kommunikáció megváltozott környezetére, a folyamatokra (pl. ipari, üzleti, szolgáltatási, dokumentációs), valamint a jogi és szabványosítási Ágota Fóris50 Terminológiai munka a fordítási projekt folyamatában. The Hungarian Perspective hátterekre reflektáltunk. A szerzők emellett a műszaki és a nemzetközi olvasók számára készült műszaki szövegek tipológiai, szemantikai, lexikai és medical documentation. We are hoping to make our work accessible to helyesírási jellemzőivel is foglalkoztak, ezért válogatott tanulmányokat from these two publications and compiled a volume in English (Fóris, fordítottunk Bölcskei 2021b). A kötet három részből áll: az első rész a műszaki kommunikációval kapcsolatos tanulmányokat tartalmazza, a második rész a dokumentációról, a terminológiáról és a fordításról szól, a harmadik rész pedig a műszaki szövegekkel foglalkozik. A tartalomfejlesztés, a dokumentáció és a műszaki szövegírás kérdései szorosan kapcsolódnak a terminológia területéhez, tekintettel arra, hogy a terminusok jelentős szerepet töltenek be a szaknyelvben (LSP). Érdeklődésem e területek terminológiával való összekapcsolódása iránt a Terminológia mesterképzési program létrehozásával, valamint a terminológia intézményi, posztgraduális szintű oktatásával kezdődött a Károli Gáspár Egyetemen (KRE) (erről bővebben lásd: Fóris 2014). 2011 és 2018 között 41 hallgató szerzett terminológiai mesterfokozatot. Sajnálatos módon, a sikeres akkreditáció és az elért eredmények ellenére, ezt a független képzési programot a felsőoktatásért felelős minisztérium megszüntette, és nem tudtuk újraindítani. Mindazonáltal más formában el tudjuk indítani az „Alkalmazott nyelvészet (műszaki írás, terminológia és tartalomkezelés)” specializációt, a Magyar nyelv és 2023-as szakirodalom. 2.3. 2018 és 2020 között a Károli Gáspár Egyetem Interkulturális Kutatócsoportja és Fordítóműhelye (web1) kutatást végzett a fordítás és a terminológia témakörében a „Fordítás és terminológia kapcsolata” című alprojekt keretében. A terminológia szerepe az interkulturális átvitelben”. A kutatási projekt eredményeként magyar nyelven megjelent egy könyv (Fóris 2020), amelyet ezt követően angolra fordítottak (Fóris 2022). A könyv a fordítás és a terminológia, valamint az elmélet és a gyakorlat közötti kapcsolatot tárgyalja a kutatás és a szakértelem kontextusában; áttekinti és bemutatja a kapcsolatot, valamint a terminológiai adatbázisokat a fordítási between translation and terminology and explores the role of terminology folyamatban. Andrea Faludi (2020) doktori értekezése szorosan kapcsolódik ehhez a témához, mivel célja az volt, hogy megvizsmine the translation and documentation processes from a project-based 51Terminologija | 2022 | 29 a perspektívát, és meghatározza a terminológiai munka helyét és szerepét ezekben a folyamatokban, bemutassa a magyar fordítóirodák és műszaki szövegírók mindennapi gyakorlatát, valamint összevesse az elméletet és a gyakorlatot. 2.4. „A terminológia a tartalom egyik formája, ezért a terminológiamenedzsment a tartalomkezelés egyik formája” (Warburton 2021: 74). Napjainkban a tartalomfejlesztés és -kezelés nagy és jövedelmező szolgáltatási ágazat: a nagy digitális vállalatoktól a kisés középvállalkozásokig számos cég foglalkozik tartalomkészítéssel és tartalomkezeléssel. A nyelvészek számára az a kérdés, hogy a nyelvészet hol és mikor kapcsolódhat be a tartalomfejlesztésbe. A kutatás egyik lehetséges iránya magának a folyamatnak a vizsgálata: az írási folyamat, a lépések sorrendje, a résztvevők, a szövegek terminológiai előkészítése, valamint a nyelvi adatbázisok (például terminológiai adatbázisok) létrehozása és kezelése. A műszaki szövegek írására vonatkozó szabványok és stílusútmutatók nagyrészt a szövegalkotás folyamatával foglalkoznak, és iránymutatást nyújtanak. A kutatás másik iránya a „nyelvi termék” vizsgálata: az előállított szövegek jellemzői, a célközönség hatása a szöveg típusára, valamint az egyes műfajok és szövegtípusok nyelvi jellemzői. Nyelvészeti szempontból a műszaki szövegek ugyanazokkal a módszerekkel elemezhetők, mint amelyeket az általános nyelvi szövegek vizsgálatakor alkalmaznak: lexikai, stilisztikai, szemantikai (pl. a metafora és a metonímia használata), továbbá szövegtani és kommunikációs-pragmatikai szempontból. Vizsgálhatunk egynyelvű szövegeket, valamint több nyelven létrehozott vagy több nyelvre lefordított szövegeket is. A leíró nyelvészeti kutatás keretében a szövegeket és azok jellemzőit a hagyományos szociolingvisztikai megközelítésen túl számos perspektívából közelítjük meg, többek között kommunikációs-pragmatikai, szövegnyelvészeti, lexico-terminológiai, valamint funkcionális kognitív megközelítésből. A kutatás másik iránya a szaknyelvi szövegek nyelvének megválasztása. Az LSP-szövegeket jellemzően angolul írják, majd az angol forrásszövegekből más nyelvekre fordítják őket. Az angol ezért a műszaki írás elsődleges nyelve, különösen a multinacionális vállalatoknál. Mindazonáltal nem minden forrásszöveg angolul íródik. Például sok forrásszöveg franciául is íródik, és nem ritka, hogy a szövegeket fordítás helyett más nyelveken írják át (Kóbor 2021). Gyakori, hogy egyes szövegeket eleve több nyelven hoznak létre, vagy a forrásnyelven (gyakran angolul) írnak meg – nem feltétlenül anyanyelvi beszélők Ágota Fóris52 Terminológiai munka a fordítási projekt folyamatában. The Hungarian Perspective –, majd később vagy ezzel egyidejűleg más nyelvekre fordítanak. Jellemzően nincs információ arról, hogy az így létrehozott szövegeket anyanyelvi vagy nem anyanyelvi szerzők írták-e, és nem mindig egyértelmű, melyik nyelv volt a forrás- (vagy eredeti) nyelv. A forrásnyelvi szövegek íróinak úgy kell fogalmazniuk, hogy a szöveg könnyen és hatékonyan lefordítható (lokalizálható) legyen más nyelvekre; más szóval, internacionalizálniuk kell a forrásszöveget. Ezenkívül a szövegek fordítóinak alaposan ismerniük kell az adott szövegtípus jellemzőit a célnyelven. Ideális esetben az érintett vállalat, szakma vagy tudományterület munkatársai gondoskodnak arról, hogy a különböző nyelvű szövegekben használt terminológia következetes legyen, olyan terminológiai adatbázis létrehozásával, amely támogathatja a terminusok kodifikációját és terjesztését. Erre általában olyan szakmákban találunk példákat, ahol a legfontosabb kérdés annak biztosítása, hogy a szakértők gyorsan és információveszteség nélkül tudjanak együttműködni (mint a repüléstechnikai projektek esetében, lásd Eito Brun 2016) olyan összetett projektek során, amelyek résztvevői földrajzilag távol lehetnek egymástól. A terminológiai adatbázisok létrehozása és használata a mindennapi munkában és a kutatásban egyaránt fontos, mivel a dokumentációt általában nem a kutatók vagy más szakemberek, hanem fordítók fordítják le más nyelvekre. Gyakran csekély vagy semmilyen ismerettel nem rendelkeznek az adott tudományos vagy műszaki területről, mivel nem tartoznak annak require a terminology database of the specific language to utilise in order diskurzusközösségéhez; ezért a fordítóknak gyakran kell kiegészíteniük munkájukat. 3. A TERMINOLÓGIA A FORDÍTÁSI PROJEKT FOLYAMATÁBAN 3.1. A fordítási projekt folyamata Szondy (2016) a fordítási folyamatot öt fő részre osztja: 1. Indítás (árajánlatkérés; feladatspecifikációk, információgyűjtés; árazás, árajánlat); 2. Tervezés (ütemezés; a projekt lépéseinek megtervezése, határidők kitűzése); 3. Előkészítés (a fájlok előkészítése; hivatkozások hozzáadása, a terminológia előkészítése; a projekt létrehozása a CAT-eszközben); 4. Fordítás (a fordítási memória használata a fájl előfordítására; fordítás; terminológiai döntések, kutatás; átnézés, ellenőrzés); 5. Lezárás (önellenőrzés; utómunkálatok, szerkesztés és DTP; a fájlok előkészítése jóváhagyásra, nem fedi le a handing over the files to the client). 53Terminologija | 2022 | 29 A nemzetközi és a magyar szakirodalomban egyes szerzők (pl. Horváth 2011; Mohácsi-Gorove 2014) eddig a teljes fordítási projekt folyamatát tekintették át és vizsgálták. Eközben a szerzők többsége a folyamat egyes lépéseire összpontosít, amelyek közül a leggyakrabban vizsgált szakaszok az előkészítés, a tényleges fordítás és a korrektúrázás folyamatai. A fordítási projekt folyamata a gyakorlatban 10–15 lépésből áll. Az EN ISO 17100:2015/AMD 1:2017 „Fordítási szolgáltatások – A fordítási szolgáltatások követelményei – 1. módosítás” szabvány, amelyet Magyarországon is bevezettek (MSZ EN ISO 17100:2019), összefoglalja a fordítási szolgáltatásokra vonatkozó minimumkövetelményeket. As Faludi (2020) pointed out in her PhD thesis, the ISO standard does nemzetközi gyakorlatban alkalmazott valamennyi lépést, és a szakirodalomban sem létezik a fordítási projekt folyamatának egységes értelmezése. Más szóval, a fordítási szolgáltatások minőségirányítása szempontjából nincs egységes meghatározása a fordítási projekt folyamatának. Faludi a komplex fordítási projekt folyamatára vonatkozó kutatását a minőségirányítási rendszer of a Hungarian translation agency and the actual ISO standard. In her munkafolyamatára alapozta, a fordítási projekt folyamatát tizenhárom (13) lépésre osztotta. Összefoglalta a fordítási projekt folyamatának lépéseit, és az egyes projektlépésekhez kapcsolódó nyelvi és terminológiai feladatokat táblázatba foglalta (1. táblázat). A szakirodalomban nyelvi szempontból tárgyalt lépések, például a fordítás és a kétnyelvű ellenőrzés, nincsenek részletezve. 1. táblázat. Nyelvi és terminológiai feladatok a fordítási projekt lépéseiben (Forrás: Fóris 2022: 93, az eredeti magyarul: Faludi 2020: 69–70.) A PROJEKT LÉPÉSEI NYELVI ÉS TERMINOLÓGIAI FELADATOK 1. projekt-előkészítés • a forrásszöveg elemzése • terminológia előkészítése • a TM és a TB előkészítése/kiválasztása • stílusútmutató készítése • az egyéb rendelkezésre álló források felmérése • a projekt résztvevőinek kiválasztása (az aldomén meghatározását követően), a terminológiai adatbázisok, valamint azok kategorizálása és 2. file preparation • identifying the content to translate • a fordítási egység meghatározása 3. fordítás lásd a szakirodalmat Ágota Fóris60 Terminológiai munka a fordítási projekt folyamatában. The Hungarian Perspective lehetséges értékelési szempontjai; pl. Tamás és Sermann (2019) megosztott egy értékelési szempontokat tartalmazó keretrendszert. Más tanulmányok részletesen bemutatják a fordítók számára készített speciális terminológiai adatbázis létrehozását. Ilyen például a lézerfizika terminológiáját tartalmazó angol–magyar adatbázis létrehozása (Fóris, B. Papp 2015), illetve az OFFI (Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda) IUSTerm elnevezésű terminológiai adatbázisának létrehozása (Tamás 2020). Faludi (2020, 2021) magyar fordításszolgáltatók és műszaki írók körében készített interjúkat használt annak vizsgálatára, hogy milyen szerepet tölt be a műszaki dokumentációs folyamat és a terminológiai munka a dokumentáció előállításának és fordításának összetett folyamatában. Azt vizsgálta, hogy a fordítóirodák gyakorlatában létezett-e elfogadott gyakorlat a dokumentáció kezelésére és fordítására, valamint a terminológiakezelésre. A terminológiai munka gyakorlatára vonatkozó adatokat strukturált interjúk, azaz előre megfogalmazott kérdéseken alapuló interjúk formájában gyűjtötték. Az interjúkat a magyar piacon dolgozó műszaki szövegírókkal és fordítási szolgáltatókkal készítették. Az interjúk főbb megállapításai a következők voltak: –„Az interjúk feltárták, hogy a terminológiamenedzsment-folyamatok és a terminológiai adatbázisok használata még nem vált általános gyakorlattá sem a fordítási szolgáltatóknál, sem a dokumentációkészítésben. Ez annak ellenére van így, hogy a szabványok és a szakirodalom felhívják a figyelmet a terminológiai munka szükségességére és előnyeire mind a dokumentumkezelésben, mind a fordítási folyamatban. – Az elvégzett interjúk azt mutatták, hogy a terminológiai munkát fontosnak tartják, de körülményeiről és feltételeiről nincs egyetértés. Egyes válaszadók szerint terminológiai munkára csak akkor van szükség, ha a dokumentációs projekt része a fordítás, míg mások úgy vélik, hogy a terminológiai adatbázist kizárólag tiltott kifejezések felvételére használják. Ugyanakkor olyan példák is vannak, amikor a terminológiai munkát nagyon fejlett és szabályozott módon végzik, és a terminológiai adatbázis széles körben hozzáférhető a dokumentációkészítők, a fordítók és más nyelvi szakemberek számára. .} 马会_久久爱? Sorry. Let's produce valid. Need fix. } 天天赢彩票? – Az elvégzett interjúk azt mutatták, hogy a terminológiai munkát fontosnak tartják, de körülményeiről és feltételeiről nincs egyetértés. Egyes válaszadók szerint terminológiai munkára csak akkor van szükség, ha a dokumentációs projekt része a fordítás, míg mások úgy vélik, hogy a terminológiai adatbázist kizárólag tiltott kifejezések felvételére használják. Ugyanakkor olyan példák is vannak, amikor a terminológiai munkát nagyon fejlett és szabályozott módon végzik, és a terminológiai adatbázis széles körben hozzáférhető a dokumentációkészítők, a fordítók és más nyelvi szakemberek számára. – Az interjúk feltárták, hogy a terminológiamenedzsment-folyamatok és a terminológiai adatbázisok használata még nem vált általános gyakorlattá sem a fordítási szolgáltatóknál, sem a dokumentációkészítésben. Ez annak ellenére van így, hogy a szabványok és a szakirodalom felhívják a figyelmet a terminológiai munka szükségességére és előnyeire mind a dokumentumkezelésben, mind a fordítási folyamatban. – Az elvégzett interjúk azt mutatták, hogy a terminológiai munkát fontosnak tartják, de körülményeiről és feltételeiről nincs egyetértés. Egyes válaszadók szerint terminológiai munkára csak akkor van szükség, ha a dokumentációs projekt része a fordítás, míg mások úgy vélik, hogy a terminológiai adatbázist kizárólag tiltott kifejezések felvételére használják. Ugyanakkor olyan példák is vannak, amikor a terminológiai munkát nagyon fejlett és szabályozott módon végzik, és a terminológiai adatbázis széles körben hozzáférhető a dokumentációkészítők, a fordítók és más nyelvi szakemberek számára. […] – A terminológiai munka és a terminológiamenedzsment, függetlenül a folyamat kifinomultságának szintjétől, a szakterületeken megosztott tevékenység 61Terminologija | 2022 | 29 A műszaki szövegírók és a fordítók ugyanazt a of translation services and technical writing. Only rarely do techközös terminológiai adatbázist használják, vagy közösen dolgoznak rajta. Legfeljebb a terminológiamenedzsment csak a szolgáltatók (azaz job for technical writers, and the same applies to translation service a terminológiai munka a folyamat egészében szétszóródva kezeli a and the companies typically do not employ a dedicated person to terminológiai munkafolyamatokat) részét képezi. – A válaszadó műszaki szövegírók egyike sem vesz részt a gyártási folyamat és a célnyelvi fordítások minőségének nyomon követésében, és a fordítási szolgáltatók esetében sincs kijelölt személy a forrásszöveg feldolgozására sem terminológiai, sem egyéb minőséggel kapcsolatos szempontok (például helyesírás) tekintetében. Valószínű, hogy a mindkét oldalon jelentkező kommunikációs hibák ebből a problémából erednek. A forrásszöveg előkészítése különösen fontos, mivel a fordítási szolgáltatók körében általános egyetértés van abban, hogy a terminológiai munka legfontosabb része a forrásszöveg előkészítése, és hogy főként ezért értik meg a terminológus alkalmazásának fontosságát. Mindazonáltal a fenti adatokból egyértelmű, hogy a forrásszöveg előkészítésére nem kerül sor gyakran. […] – Egy másik figyelemre méltó megállapítás az, hogy az interjúválaszok szerint a műszaki szövegírók jobban tudatában vannak a terminológiai munka és a terminológiamenedzsment fontosságának, módszertanának és szerepének, mint a fordítóirodák. „Ez valószínűleg annak tudható be, hogy a műszaki szövegírókat nagyobb valószínűséggel alkalmazzák nagy nemzetközi vállalatok, ahol a terminológiamenedzsment egyértelműen fejlettebb, mint a magyar piacon működő kkv-k [szakterületi szakértők]” (Faludi 2021: 219–220). A fentiek azt mutatják, hogy a terminológiai munka mind a fordítási projekt folyamatában, mind a dokumentáció írása során számos szabályozott folyamatból és lépésből áll; ezek egy részét szabványok rögzítik, és a terminológiai, fordítástudományi, valamint műszaki kommunikációs szakirodalom is tárgyalja. Mindazonáltal a fordítóirodák működésében és a műszaki dokumentáció készítésének folyamata során a terminológiai always coordinated, terminology databases are not always used, and termimunkafolyamatok nem szabályozottak, terminológiai szakembereket pedig ritkán alkalmaznak. Fóris Ágota62 Terminológiai munka a fordítási projekt folyamatában. The Hungarian Perspective 4. ÖSSZEFOGLALÁS Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a terminológiamenedzsment, a dokumentummenedzsment és a fordítási (projekt)menedzsment egyaránt a tartalomkezelés formái. A terminológiának kulcsszerepe van a tartalomfejlesztés és -kezelés valamennyi típusú folyamatában. A terminológiai szakirodalom széles körben tárgyalja a dokumentációt és annak fő típusait: a műszaki szövegírást, a műszaki fordítást és a műszaki dokumentációt. Az egyértelműség és a professzionalizmus kulcsa a terminológia megfelelő, pontos és következetes használatától függ. A dokumentációs és a fordítási projektfolyamatok hatással vannak egymásra, és Brown-Hoekstra (2010) megállapításával összhangban a jövőben szükséges integrálni a dokumentációs és a fordítási folyamatokat. Ezért a fordítási projekt folyamatának tartalmaznia kell egy nulladik lépést (a forrásszöveg létrehozását, azaz a dokumentáció előkészítését), továbbá a terminológiai munka valamilyen formában a fordítási projektfolyamat legtöbb lépésében jelen van, e nulladik lépéstől kezdve. A mindennapi gyakorlatban a magyarországi fordítóirodákat a fordítási, szerkesztési és lektorálási feladatok mellett egyre gyakrabban dokumentációs munkák elvégzésével is megbízzák. A kiváló minőségű többnyelvű dokumentáció létrehozásának folyamata az internacionalizációval kezdődik, amelynek során a forrásszöveget úgy írják meg vagy alakítják át, hogy alkalmassá váljon a fordításra. A műszaki dokumentációs folyamat és a fordítóirodák működése során azonban a terminológiai munkafolyamatokat nem mindig hangolják össze, és a terminológiai adatbázisokat sem mindig használják. A felhasználók szeretnek a saját nyelvükön információt találni; ezért a műszaki dokumentációt, különösen a felhasználóknak szánt dokumentációt, le kell fordítani az adott ország hivatalos nyelvére vagy nyelveire, és mikroszövegek formájában úgy kell elérhetővé tenni, hogy az információ minden nyelven azonos legyen, és könnyen megtalálható legyen. Ez megmagyarázza, miért vált a műszaki dokumentáció szerepe az utóbbi időben fontosabbá: a globalizáció és a többnyelvű gazdasági piac megköveteli, hogy a műszaki dokumentáció minden olyan nyelven elérhető legyen, amelyen a terméket vagy szolgáltatást forgalmazzák. Záró megjegyzés: Ezt a kutatást a „Fordítás és terminológia kapcsolata” című projekt támogatta. „A terminológia szerepe az interkulturális közvetítésben” a magyarországi Református Egyház Károli Gáspár Református Egyetemének Bölcsészetés Társadalomtudományi Kara által. 63Terminologija | 2022 | 29 SOURCES EN ISO 17100:2015/AMD 1:2017 Translation services – Requirements for translation services – Amendment 1. ISO 12616-1:2021 Terminology work in support of multilingual communication – Part 1: Fundamentals of translation-oriented terminography. MSZ EN ISO 17100:2019 EV Fordítási szolgáltatások. Fordítási szolgáltatások követelményei (ISO 17100:2015 + Amd 1:2017) EGYESÍTETT VÁLTOZAT. web1 = Intercultural Research Group and Translation Workshop at the Faculty of Humanities and Social Sciences at the KRE. Available at: https://btk.kre.hu/index.php/interkulturalis-kutatocsoport-esforditomuhely.html [accessed July 20, 2022]. web2 = MaTT (Council of Hungarian Terminology). Available at: www.matt.hu [accessed July 20, 2022]. web3 = Terminology and Communication Research Group (TERMIK) at the Faculty of Humanities and Social Sciences at the KRE. Available at: https://btk.kre.hu/index.php/2015-12-05-09-31-20/ karikutatocsoportok/824-terminologiai-kutatocsoport-termik.html [accessed July 20, 2022]. SOURCES – PUBLICATIONS OF TERMIK AND THE INTERCULTURAL RESEARCH GROUP Fóris Ágota, Bölcskei Andrea (eds.) 2019: Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest: KRE – L’Harmattan. Fóris Ágota, Bölcskei Andrea (eds.) 2021a: Tartalomfejlesztés és dokumentáció. Nyelvészeti vonatkozások, Budapest: KRE – L’Harmattan. Fóris Ágota, Bölcskei Andrea (eds.) 2021b: Linguistic Research in the Fields of Content Development and Documentation, Budapest/Paris: KRE – L’Harmattan. Fóris Ágota 2020: Fordítás és terminológia. Elmélet és gyakorlat, Budapest: KRE – L’Harmattan. Fóris Ágota 2022: Translation and Terminology. Theory and Practice in Hungary, Budapest/Paris: KRE – L’Harmattan. REFERENCES Bölcskei Andrea 2021a: Practices in Technical Communication and the Latest Challenges. – Linguistic Research in the Fields of Content Development and Documentation, eds. Á. Fóris, A. Bölcskei, Budapest/ Paris: KRE – L’Harmattan, 75–94. Bölcskei Andrea 2021b: What Do Technical Writers Do and What Do They Learn? – Linguistic Research in the Fields of Content Development and Documentation, eds. Á. Fóris, A. Bölcskei, Budapest/Paris: KRE – L’Harmattan, 95–118. B. Papp Eszter 2021a: Professional Documentation in the 21st Century. – Linguistic Research in the Fields of Content Development and Documentation, eds. Á. Fóris, A. Bölcskei, Budapest/Paris: KRE – L’Harmattan, 41–58. B. Papp Eszter 2021b: Documentation 4.0. – Linguistic Research in the Fields of Content Development and Documentation, eds. Á. Fóris, A. Bölcskei, Budapest/Paris: KRE – L’Harmattan, 59–74. Brown-Hoekstra Kit 2010: How documentation and translation processes affect each other. – Tcworld magazine 10. Available at: https://www.tcworld.info/e-magazine/translation-and-localization/howdocumentation-and-translation-processes-affect-each-other-126/ [accessed 20 August, 2022]. Cabré Maria Teresa 1999: Terminology. Theory, methods and applications, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins. Cadieux Pierre, Esselink Bert 2004: GILT: Globalization, Internationalization, Localization, Translation. – Globalization Insider XI(1.5), 1–5. Czinkóczki Ágnes, Fehér Ildikó 2021: How is Technical Content Created? The Lifecycle of Technical Documentation. – Linguistic Research in the Fields of Content Development and Documentation, eds. Á. Fóris, A. Bölcskei, Budapest/Paris: KRE – L’Harmattan, 119–135. Eito Brun Ricardo 2016: Design of an Ontologies for the Exchange of Software Engineering Data in the Aerospace Industry. – Knowledge Engineering and Semantic Web 649, eds. A. C. Ngonga Ngomo, P. Křemen (Communications in Computer and Information Science, 649), Cham, Springer, 3–17. Ágota Fóris64 Terminology Work in the Translation Project Process. The Hungarian Perspective Eito Brun Ricardo 2020: Terminology as the Basis for Building Engineering Feature-based Models. – Terminologija 27, 186–200. DOI: doi.org/10.35321/term27-08. Faludi Andrea 2020: A terminológiai munka helye és szerepe a dokumentációkészítés és -fordítás komplex folyamatában: PhD thesis, Budapest: ELTE. Faludi Andrea 2021: Terminology Work in the Process of Technical Writing and Translation. – Linguistic Research in the Fields of Content Development and Documentation, eds. Á. Fóris, A. Bölcskei, Budapest/ Paris: KRE – L’Harmattan, 203–225. Fóris Ágota, B. Papp Eszter 2015: Creating an English-Hungarian Termbase for Laser Physics. The DictionELI. – Terminologija 22, 26–38. Fóris Ágota, Faludi Andrea 2021: Technical Writing and Documentation as Intralingual Technical Translation. – Linguistic Research in the Fields of Content Development and Documentation, eds. Á. Fóris, A. Bölcskei, Budapest/Paris: KRE – L’Harmattan. 157–176. Fóris Ágota 2014: Terminology and LSP in higher education in Hungary. – Terminology – responsibility and awareness, ed. J. Hoel (Terminologen No. 2 – Terminologi ansvar og bevissthet), Oslo: Sprakradet, 90–100. Available at: http://eaft-aet.net/fileadmin/files/EAFT_Summit_2012/Proceedings_ EAFTSummit2012.pdf. Gouadec Daniel 2002: Traduction, terminologie, rédaction. – Colloque international 2001 sur la traduction specialisée. Université de Rennes 2, Paris: La Maison du Dictionnaire. Horváth Ildikó (ed.) 2016: The Modern Translator and Interpreter, Budapest: ELTE Eötvös. Horváth Péter Iván 2011: A szakfordítások lektorálása. Elmélet és gyakorlat, Budapest: Tinta. Kóbor Márta 2021: Features of Texts on Websites and Characteristics of Their Translation. – Linguistic Research in the Fields of Content Development and Documentation, eds. Á. Fóris, A. Bölcskei, Budapest/ Paris: KREc – L’Harmattan, 177–202. Matis Nancy 2010: Terminology Management during Translation Projects: Professional Testimony. Linguaculture 1(1), 107–115. DOI: doi:10.47743/lincu-2010-1-0226. Mohácsi-Gorove Anna 2014: A minőség fogalma a fordítástudományban és a lektorálás mint minőségbiztosítási garancia: PhD thesis, Budapest: ELTE. Snopek Márta 2016: Localisation. – The Modern Translator and Interpreter, ed. I. Horváth, Budapest: ELTE Eötvös, 113−122. Steurs Frieda, De Wather Ken, De Malsche Evy 2015: Terminology tools. – Handbook of Terminology I, eds. H. J. Kockaert, F. Steurs, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 222–249. Szondy Melinda 2016: Freelance Translators as Service Providers. – The Modern Translator and Interpreter, ed. I. Horváth, Budapest: ELTE Eötvös, 29–43. Tamás Dóra Mária 2014: Gazdasági szakszövegek fordításának terminológiai kérdéseiről, Budapest: ELTE BTK Fordítóés Tolmácsképző Tanszék. Tamás Dóra Mária 2020: Az OFFI Zrt. tevékenységének és terminológiai projektjeinek bemutatása. – Nyelv, kultúra, identitás. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a 21. századi információs térben: I. Terminológia, lexikográfia, fordítás, eds. Á. Fóris, A. Bölcskei, Budapest: Akadémiai Kiadó. DOI: 10.1556/9789634545354, https://mersz.hu. Tamás Dóra Mária, Sermann Eszter 2019: Evaluation System for Online Terminological Databases. – Terminologija 26, 24–46. DOI: doi.org/10.35321/term26-02. Várnai Judit Szilvia, Mészáros Andrea Éva 2011: Fordítókalauz, Budapest: Tinta. Warburton Kara 2015: Managing terminology in commercial environments. – Handbook of Terminology I, eds. H. J. Kockaert, F. Steurs, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 360–392. Warburton Kara 2021: The Corporate Terminologist, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins. 65Terminologija | 2022 | 29 A TERMINOLÓGIAI MUNKA SZEREPE A FORDÍTÁSI PROJEKT FOLYAMATÁBAN. MAGYARORSZÁGI SZEMPONTOK Összefoglalás A tanulmány célja a terminológiai munka helyének és szerepének vizsgálata a fordítási projekt folyamatában, valamint a szakirodalom és a mindennapi gyakorlat alapján a terminológiai munkával kapcsolatos, az elmúlt években bekövetkezett változások elemzése. Összehasonlító tartalomelemzést végeztek, és leíró módszert alkalmaztak. A terminológiakezelés, a dokumentumkezelés és a fordítási (projekt)menedzsment kölcsönösen összefüggnek: mindannyian a tartalomkezelés formái, a terminológia pedig fontos szerepet tölt be. Az eredeti szöveg minősége nagyon fontos a fordítás minősége szempontjából, ezért a minőségi fordítás a tartalom létrehozásával kezdődik. A fordítási projekt folyamata tizennégy szakaszból áll, és a dokumentumok elkészítésével kezdődik. Így vagy úgy, a terminológiai munka a fordítási projekt folyamatának számos szakaszában részt vesz, sőt fontos szerepet játszik a nulladik szakaszban, vagyis az eredeti szöveg létrehozásakor is. Mind a fordítási projekt folyamatában, mind a dokumentumok írásakor a terminológiai munka több szabályozott folyamatból és szakaszból áll; ezek közül néhányat szabványok rögzítenek, illetve a terminológia, a fordítás és a műszaki kommunikáció nemzetközi szakirodalma tárgyal. A mindennapi gyakorlatban a fordítóirodákat egyre gyakrabban bízzák meg nemcsak fordítási, szerkesztési és korrektúrázási munkákkal, hanem dokumentumokkal kapcsolatos feladatokkal is. Mindazonáltal a fordítóirodák tevékenységében és a műszaki dokumentáció készítése során a terminológiai munkafolyamatokat nem mindig hangolják össze, a terminológiai adatbázisokat nem mindig használják, a terminológiai szakembereket pedig ritkán vonják be. Beérkezett 2022-10-31 Ágota Fóris Károli Gáspár University TERMIK 1146 Budapest, Dózsa György út 25–27. (Magyarország) E-mail: [email protected]