VIDAS KAVALIAUSKAS

Litván Neveléstudományi Egyetem

A...-RÓL

GARSINTI AKCENTUÁLÁSI NORMÁJA

KULCSSZAVAK: képzős ige, akcentuálási norma, akcentuálási változat, tényleges nyelvhasználat.

A litván nyelv akcentológiai munkáiban, szótáraiban és kézikönyveiben az ige garsinti (: gãrsas; garsùs, -ì, gãršų, -ią) hangsúlyozási normája igen változatosan alakult: gársinti, gársina, gársino (MKŽ 172; Vaitkevičiūtė 2004: 165); garsìnti, garsìna, garsìno (LV 262; RŽ 204); garsìnti, garsìna, garsìno és gársinti, gársina, gársino (Kamantauskas 1929: 39); gársinti, gársina, gársino és garsìnti, garsìna, garsìno (LKŽ III 142; LKTŽ 103; Būga 1958: 441; Laigonaitė 2002: 103; Stundžia 1995: 140; Vitkauskas 1995: 27, 80); gársinti, gársinti, garsìnti (Derksen 1996: 350). A normatív Dabartinės lietuvių kalbos žodynas két hangsúlyozási változatot adott meg: gársinti, gársina, gársino és garsìnti, garsìna, garsìno (DŽ₁ 199, DŽ₂ 164, DŽ₃ 166, DŽ₄ 166, DŽ₆ₑ). Sok rádió- és televíziós újságíró megtanulta ennek az igének az ajánlott presztízsértékű hangsúlyozási normáját – ma is gyakran halljuk, hogy ki igársino filmeket vagy műsorokat. A tudatosabb nyelvhasználók is megtanulták így hangsúlyozni, bár a beszélt nyelvben valószínűleg egy másik (cirkumflexes tőhangsúlyú) változatot választanának (az akut metatóniás változatot a nyelvhasználók kevéssé támogatják).

Az ilyen típusú, -inti képzős igékben lehetséges az akut metatónia:

gárbinti, gárbina, gárbino (: gãrbė, gãrbę), káltinti, káltina, káltino (: káltas, -à), mérginti, mérgina, mérgino (: mergà, mergą), svéikinti, svéikina, svéikino (: svéikas, -à), švéntinti, švéntina, švéntino (: šveñtas, -à), vértinti, vértina, vértino (: vẽrtas, -à; vertė, vertę) stb.

178

KALBOS KULTŪRA | 84

Ám ez korántsem szabályos. A köznyelvben számos példa van arra, hogy megmarad az alapszó cirkumflexes hangsúlya:

ãntrinti, ãntrina, ãntrino (: ãntras, -ã),

daũsinti, daũsina, daũsino (: daũsos),

jaũsminti, jaũsmina, jaũsmino (: jaũsmas),

skaĩmbinti, skaĩmbina, skaĩmbino (: skaṃbėti, skaṃba),

spãrtinti, spãrtina, spãrtino (: spãrtùs, -ì; spãrtų, -čią),

taũtinti, taũtina, taũtino (: tautà, taũtą),

(i)vaĩkinti, (i)vaĩkina, (i)vaĩkino (: vaĩkas),

vãrdinti, vãrdina, vãrdino (: vãrdas),

žiaũrinti, žiaũrina, žiaũrino (: žiaurùs, -ì; žiaũrų, -ią) stb.

(lásd Kavaliauskas 2000: 54–55; 68–72; Kavaliauskas 2011: 125).

Vannak kodifikált hangsúlyváltozatok is – dáilinti és daĩlinti, dá rdinti és dãrdinti, márminti és mãrminti, rá ininti és raĩninti, skaĩdrinti és skaĩdrinti, támsinti és tãmsinti stb. (Kavaliauskas 2000: 53–72; Kavaliauskas 2005: 114–118; Kavaliauskas 2011: 124–125). A Litván Nyelvi Állami Bizottság (a továbbiakban: VLKK) 2005-ben pontosította a garsinti ige hangsúlyozási normáját: elvetették az előtag hangsúlyozásának a nyelvhasználatban gyakorlatilag egyáltalán nem használt változatát, és kodifikálták a cirkumflexes tövű, a nyelvben gyakori hangsúlyozási változatot: gársinti, gársina, gársino és gãrsinti, gãršina, gãršino. Ilyen hangsúlyváltozatokat a legújabb akcentológiai szakirodalom is megad (Mikulėnienė, Pakerys, Stundžia 2008: 260; Stundžia 2009: 220).

Vajon a VLKK javaslatát támogatják-e a nyelvhasználók? E kérdés megválaszolására 2008–2011-ben négy litvániai régióban vizsgálták az ige használatát: Dzūkijában (Veisiejai és környéke), Suvalkijában (Vilkaviškis városa és járása), Aukštaitijában (Utena és Ignalina), valamint Žemaitijában (Raseiniai városa és a környező települések). A vizsgálatban 800 ember vett részt, régiónként 200. A válaszadókat arra kérték, hogy olvassanak fel mondatokat a vizsgált igével (nem tudták, hogy egyetlen szó hangsúlyozását vizsgálják). Amikor a válaszadók felolvasták a megadott mondatokat: Mūsų šalį garsina daug įžymių žmonių és Operatorius įgarsino šį filmą, a kérdőíveken bejelölték, hogy a vizsgált ige melyik hangsúlyozási változatát választották. A felmérésben véletlenszerűen kiválasztott, különböző életkorú (17 és 81 év közötti) válaszadók vettek részt. Az eredmények a következők voltak (lásd a táblázatot és az ábrát):

V. KAVALIAUSKAS. Dėl veiksmažodžio garsinti kirčiavimo normos

179

TÁBLÁZAT. A garsinti ige hangsúlyozása Litvánia egyes régióiban

Régió | Gársinti | Garsinti | Gar̃sinti Dzūkija | 21 (10%) | 0 (0%) | 179 (90%) Suvalkija | 3 (1%) | 0 (0%) | 197 (99%) Aukštaitija | 23 (11,5%) | 0 (0%) | 177 (88,5%) Žemaitija | 34 (17%) | 0 (0%) | 166 (83%)

ÁBRA. A garsinti ige hangsúlyozási változatainak általános tendenciái

A kutatás kimutatta, hogy a VLKK határozata, amely megszüntette az igeképzőn álló hangsúlyozás változatát, teljesen megalapozott: egyetlen válaszadó sem választotta ezt a hangsúlyozási változatot. A metatóniával járó presztízsváltozatot, a gársinti alakot a tényleges nyelvhasználat nem támogatja túlzottan: a suvalkijaiaknak csupán 1%-a választotta az elsődleges hangsúlyozási változatot, Dzūkijában, Aukštaitijában és Žemaitijában valamivel többen (a megkérdezettek 10, 11,5, illetve 17%-a) (vö. Stundžia 1995: 138). Mindenütt meggyőzően a cirkumflexes tövű gar̃sinti hangsúlyozási változat dominált. A kutatás eredményei megerősítik a garsinti ige hangsúlyozási változatainak használatára vonatkozó általános tendenciákat, amelyeket prof. Antanas Pakerys is rögzített: a hallgatók körében végzett felmérés azt mutatta, hogy az igeképzőn álló hangsúlyozási változatot nem használják, a cirkumflexes tövű hangsúlyozási változat dominál: išgārsinti (35) és išgársinti (6) (lásd Pakerys 2002: 336). A Litván Edukológiai Egyetem Litván Filológiai Karának 50 olyan litván szakos hallgatója körében 2011-ben végzett felmérés, akik még nem hallgattak akcentológiai kurzust, még markánsabban jelezte az ige cirkumflexes tövű változatának használati tendenciáját:

180

KALBOS KULTŪRA | 84

išgaršinti (48) és išgársinti (2). Így valamennyi kutatás eredménye támogatja a VLKK javaslatát, hogy az ige hangsúlyozására két változatot adjanak meg. Mindazonáltal a garsinti hangsúlyozási normáját a tényleges nyelvhasználati tendenciák figyelembevételével a jövőben ismét pontosítani lehetne, a hangsúlyozási változatok sorrendjének felcserélésével: garšinti és gársinti. A cirkumflexes tövű változatot jobban támogatják a nyelvhasználók, ráadásul nem ütközik az -inti képzős igék meglévő hangsúlyozási rendszerével. Hasonló gyakorlatra korábban is volt példa: a DŽ korábbi kiadásaiban kodifikálták a sausinti ige (vö. saũsas, -à) metatónia nélküli és metatóniás hangsúlyozási változatait: saũsinti és sáusinti (DŽ₁, DŽ₂), a DŽ₃, DŽ₄ és DŽ₆ₑ azonban csak a metatónia nélküli, cirkumflexes tövű változatot tartotta meg: saũsinti; a DŽ₁ az váizdinti ige első szótagi hangsúlyozását javasolta, a DŽ₂-ben pedig megváltoztatták a hangsúlyozási normát, és egyetlen, cirkumflexes tövű változatként kodifikálták a vaizdinti alakot.

KÖVETKEZTETÉSEK

1. A Valstybinė lietuvių kalbos komisija döntését, amely pontosította a garsinti ige hangsúlyozási normáját az igeképzőn álló hangsúlyozási változat elhagyásával, és mindkét — az akut és a cirkumflexes tövű — hangsúlyozási változat megadásával, a tényleges nyelvhasználat támogatja. Ezt az ige hangsúlyozásáról Litvánia négy régiójában végzett kutatás és a hallgatói felmérések adatai mutatják.

2. A kutatás eredményei azt mutatták, hogy az újonnan kodifikált, cirkumflexes tövű garšinti változat igen népszerű, és egyértelműen megelőzi az elsődleges, akut tövű gársinti változatot. A 800 válaszadó közül nem kevesebb mint 719-en (90%) választották a cirkumflexes tövű változatot.

3. Talán ismét pontosítani kellene az ige hangsúlyozási normáját a változatok sorrendjének felcserélésével: a cirkumflexes tövű garšinti változatot a tényleges nyelvhasználat jobban támogatja, és nem sérti az -inti képzős igék meglévő hangsúlyozási rendszerét.

IRODALOM ÉS FORRÁSOK

B ū g a K. 1958: Rinktiniai raštai 1. Sud. Zigmas Zinkevičius, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla.

D e r k s e n R. 1996: Metatony in Baltic, Amsterdam–Atlanta: Rodopi.

DŽ₁ – A mai litván nyelv szótára. Felelős szerk. J. Kruopas, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó, 1954.

V. KAVALIAUSKAS. Dėl veiksmažodžio garsinti kirčiavimo normos

181

DŽ₂ – A mai litván nyelv szótára. Felelős szerk. J. Kruopas, Vilnius: Mintis, 1972.

DŽ₃ – A mai litván nyelv szótára. Főszerk. S. Keinys, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó, 1993.

DŽ₄ – A mai litván nyelv szótára. Főszerk. S. Keinys, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet, 2000.

DŽ_6e – A mai litván nyelv szótára. Főszerk. S. Keinys, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2006.

Kamantauskas V. 1929: Trumpas lietuvių kalbos kirčio mokslas. 2. Kirčio žodynas, Kaunas: Švyturio bendrovė.

Kavaliauskas V. 2000: Bendrinės lietuvių kalbos priesaginių veiksmažodžių kirčiavimas, Vilnius: Algarvė.

Kavaliauskas V. 2005: Dėl kai kurių priesaginių veiksmažodžių kirčiavimo normų. – Kalbos kultūra 78, 111–127.

Kavaliauskas V. 2011: Accentuation System of Suffixed Verbs in Standard Lithuanian. – Bulletin of the Georgian National Academy of Sciences 5 (3), 123–131.

LKŽ III – A litván nyelv szótára 3. Felelős szerk. K. Ulvydas, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó, 1956.

Laigonaitė A. 2002: Lietuvių kalbos akcentologija, Vilnius: Gimtasis žodis.

LV – Litván nyelvi kézikönyv. Összeáll. P. Skardžius, S. Barzdukas, J. M. Laurinaitis, Bielefeld: Litván Száműzöttek Közössége, 1950.

LKTŽ – A litván nyelv kiejtési szótára. Összeáll. V. Vitkauskas, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet, 2001.

Mikulėnienė D., Pakerys A., Stundžia B. 2008: Bendrinės lietuvių kalbos kirčiavimo žinynas, Vilnius: Vilniaus pedagoginio universiteto leidykla.

MKŽ – A litván helyesírás és hangsúlyozás gyakorló szótára. Összeáll. P. Kniūkšta és A. Lyberis, Kaunas: Šviesa, 1996.

Pakerys A. 2002: Akcentologija 2, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.

RŽ – Litván helyesírási szótár. Szerk. K. Gasparavičius, N. Grigas, J. Lazauskas, K. Ulvydas, A. Žirgulys, Kaunas: Állami Enciklopédiai, Szótár- és Tudományos Irodalmi Kiadó, 1948.

Stundžia B. 1995: Lietuvių bendrinės kalbos kirčiavimo sistema, Vilnius: Petro ofsetas.

Stundžia B. 2009: Bendrinės lietuvių kalbos akcentologija, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla.

Vaitkevičiūtė V. 2004: Bendrinės lietuvių kalbos kirčiavimas, Kaunas: Šviesa.

Vitkauskas V. 1995: Lietuvių kalbos kirčiavimo žinynas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla.

Beérkezett: 2011. 06. 14.

182

KALBOS KULTŪRA | 84

ON THE ACCENTUATION NORM OF THE VERB GARSINTI

Summary

A litván akcentológiai szakmunkákban, valamint a szótárakban és kézikönyvekben jelentős ingadozás tapasztalható a garsinti ige hangsúlyozási normáját illetően (‘hangot ad, bejelent, kihirdet’). A normatív Dabartinės lietuvių kalbos žodynas (Dictionary of Contemporary Lithuanian) két hangsúlyozási változatot kínál: a tőhangsúlyos változatot (gársinti, gá̄rsina, gá̄rsino) és a képzőhangsúlyos változatot (garsìnti, garsìna, garsìno). A képzőhangsúlyos változat a tényleges nyelvhasználatban csaknem kihalt. 2005-ben a Litván Nyelvi Állami Bizottság módosította az ige hangsúlyozási normáját: elvetette a képzőhangsúlyos változatot, és jóváhagyta a népszerű, cirkumflexes tőhangsúlyú változatot; vö. rendre gársinti és garšinti. Az ige használatának vizsgálata Litvánia három különböző régiójában kimutatta, hogy az újonnan jóváhagyott, cirkumflexes tőhangsúlyú változat népszerűbb, mint az elsődleges, akutusos tőhangsúlyú változat (vö. rendre 90 és 10 százalék). A tényleges nyelvhasználatot és az -inti igei képző hangsúlyozásának tendenciáit figyelembe véve a tanulmány azt javasolja, hogy az ige hangsúlyozási normáját a következőképpen pontosítsák: a cirkumflexes tőhangsúlyú változat szerepeljen fő, elsődleges változatként (garšinti), az akutusos tőhangsúlyú változat pedig másodlagosként (gársinti).

KULCSSZAVAK: képzős igék, hangsúlyozási norma, hangsúlyozási változatok, tényleges nyelvhasználat.

VIDAS KAVALIAUSKAS

Litván Neveléstudományi Egyetem

T. Ševčenkos g. 31, LT-03111 Vilnius

[email protected]

V. KAVALIAUSKAS. Dėl veiksmažodžio garsinti kirčiavimo normos

183