AGNĖ ALEKSAITĖ

Litván Nyelvi Intézet

AZ ÉRZELMI-EXPRESSZÍV LEXIKA MINT A POLITIKUSPORTRÉK NYELVI MEGALKOTÁSÁNAK ESZKÖZE A DELFI.LT HÍRPORTÁLON

KULCSSZAVAK: érzelmi-expresszív lexika, stilisztika.

A mi „szabad sajtónk” azonban (az idézőjelet elsőként L. Jakimavičius tette ki rá) nap mint nap csak „a világ végét” hirdeti. A sajtószabadság elve már azzal is sérül, hogy az olvasóknak alig van miből választaniuk. A média egyre bulvárosabbá válik. Témákat kényszerít a társadalomra, csak az élet nehézségeiről beszél, és szinte egyáltalán nem közöl építő, alkotó információkat. Még akkor is, amikor objektív információt közölnek, a bulváros, manipulatív ráépülő réteg az ügyetlen olvasóban nem megfelelő érzelmi reakciót programoz be.

(V. Juknaitė „Išsidūsi. Balsu: esė, pokalbiai“. Vilnius, Lietuvos rašytojų s-gos leidykla, 2002, p. 168.)

BEVEZETÉS

Az internetes hírportálokat áttekintve nyilvánvaló, hogy a sajtó munkatársai (újságírók, szerkesztők, címadók stb.) a nyelvet, pontosabban a stilisztikailag jelölt nyelvi kifejezőeszközöket erőteljes, a közvéleményt formáló alkotó erőként használják. Éppen a közvélemény alakítása miatt nevezik a tömegkommunikációs eszközt, a médiát olykor a negyedik hatalomnak, noha a média fő funkciója az információk és hírek terjesztése (Gudonienė 1999: 23; lásd még Mažylė 2012: 163; Petrauskis 2012: 6). Az internetes média a kommunikációs aktusban részt vevő alanyok nézeteit és viselkedését befolyásoló manipuláció forrásává vált, noha az újságíróknak racionálisnak kell maradniuk, nem szabad az olvasók érzelmeire hatniuk, és nem szabad sajtómunkatársként megfogalmazott értékítéleteiket közvetíteniük (Juodytė 2011). A közvéleményt alakító egyik módszer az érzelmi-expresszív lexikával való manipuláció.

A tanulmány a delfi.lt hírportálon 2012 októbere és 2014 júniusa, valamint 2015 szeptembere és 2016 júniusa között megjelent cikkek érzelmi-expresszív

BENDRINĖ KALBA 89 (2016)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Emocinė-ekspresinė leksika kaip kalbinė politikų portretų kūrimo priemonė naujienų portale delfi.lt | 2

az a szókészlet, amellyel a litván politika szereplőit jellemzik (összesen 464 használati példát gyűjtöttek össze)¹. Az internetes média hírportáljának, a delfi.lt-nek a litván politikáról író újságírói elsődleges kommunikációs célja a nyilvánosság tájékoztatása és a politikai események kritikai értékelése (Arcimavičienė 2010: 6). A vizsgált érzelmi-expresszív szókészleti példák politikai eseményeket és a politikai szereplők viselkedését boncolgatják; itt „a szövegekben használt szavak válnak fontossá, amelyek jelentései tükrözik leginkább a diskurzus résztvevőinek tudatában kialakult világképet és értékrendet” (Būdvytytė-Gudienė 2013: 6). A tanulmány célja annak feltárása, hogy milyen módon és milyen érzelmi-expresszív szókészlettel formálódnak a politikusportrék (azaz milyen jellemvonásokat és viselkedést mutatnak be).

A LITVÁN POLITIKUSOK – A TÁRSADALMI ANTIHŐSÖK – KÉPÉNEK MEGALKOTÁSA

Az internetes média képviselői befolyásolási szándékkal tudatosan használnak érzelmi-expresszív szókészletet, amelyet a Nyelvészeti terminusok szótára (a továbbiakban: KTŽ) „olyan szavakként határoz meg, amelyekhez a nyelvben állandó kifejező és érzelmi konnotáció társul. Érzelmi és expresszív jellegűek a kicsinyítő és becéző szavak, valamint a durva és bizalmas kifejezések stb.” Ezzel közvetlenül vagy közvetve értékelik a közszereplőket. Az axiológiailag jelölt nyelvi kifejezőeszközök éppen a közszereplőket mutatják be markáns társadalmi antihősökként.

„Az egyes politikusok és tisztviselők önző magatartásának felelőtlen általánosítása, valamint a korrupció megnyilvánulásai oda vezettek, hogy minden politikussal, parlamenti képviselővel és a közigazgatás egészével szemben negatív sztereotip vélekedés rögzült: <...>” (Žibartas 2012: 19), ezért a delfi.lt hírportálon erős a tendencia arra, hogy szinte valamennyi litván politikust társadalmi antihősként mutassák be (vö. Žibartas 2012: 17).

A politikusportrék megalkotásának egyik módja az új szavakkal való jellemzésük. Az új szavaknak két fajtájuk van (Pikčilingis 1975: 156); ilyenek az internetes média delfi.lt portálján is előfordulnak:

1) lexikalizálódott neologizmusok (a nyelvben folyamatosan megjelenő új szavak, amelyek új fogalmakat neveznek meg);

¹ A tanulmányban közölt használati példák nyelvezetét nem javítottuk, a nyilvánvaló sajtóhibák kivételével.

BENDRINĖ KALBA 89 (2016)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Emocinė-ekspresinė leksika kaip kalbinė politikų portretų kūrimo priemonė naujienų portale delfi.lt | 3

2) alkalmi neologizmusok (a megszokott jelenségek vagy tárgyak neve helyett használt új szavak, amelyek kiegészítő információt nyújtanak vagy más érzelmi-expresszív funkciót töltenek be) (Aleksaitė 2014: 6).

A médiában hajlamosak negatív érzelmi értékelést hordozó neologizmusokkal megnevezni a politikusokat; ezek közül meglehetősen népszerűek a valdžia- elemet tartalmazó összetételek (lásd még Girčienė 2013: 80), például az alkalmi neologizmus: valdžiagyvis „niek. a hatalom képviselőjének megnevezése”, valamint a közkeletű neologizmus: valdžiažmogis, -ė „menk. iron. a hatalomban lévő ember; bürokrata”, például:

„Ennyit kapok. Ennyi hiányzik nekem” – írják internetes panaszaikban a litván állampolgárok, siratva rossz életüket, megdöbbenve a munkaadók önkényétől, és valdžiagyvius vádolva azzal, hogy nem törődnek velük, és nem teremtik meg a jobb fizetések elérésének feltételeit. (delfi.lt 2015 10 06, Andrius Tapinas)

Ma elhaladtam a fővárosban a „Lietuvos” mozi deszkákkal bedeszkázott romjai mellett. Valami szellemes szörnyeteg, aki debil mondásokkal mázolja tele az egész óvárost, már oda is felírta: „Litvánia – szív a szívhez, tolvaj a tolvajhoz.” Az emberek mennek, olvassák, elmosolyodnak. Milyen szépen odasózott itt a hatalomnak, mondják magukban. Most majd megtudják azok a valdžiažmogiai. (delfi.lt 2016 03 02, Andrius Užkalnis)

A közszereplőkről írva és a politikusokat markáns társadalmi antihősként bemutatni igyekezve az újságírók a publicisztikai stílusú szövegekben gyakrabban használnak alkalmi neologizmusokat², amelyek referenciális (információközlő) funkcióját háttérbe szorítja az érzelmi-expresszív funkció, mivel az alkalmi szóalkotások megalkotásában a döntő tényező az újabb, kifejezőbb nyelvi forma iránti igény, nem pedig az új valóságelemek megnevezésének szándéka (Girčienė 2013: 79).

Stilisztikai okokból kölcsönszavakat is használnak, például:

De azt állítani, hogy emiatt járnak át az emberek Lengyelországba bevásárolni, a politikai retard jele. Igen, ez egy újabb retorikai gyöngyszem, amelyet szombaton Andrius Kubilius vetett be, és nagyot alakított, amikor elmagyarázta, hogy a busz berendezésére gondol. Értsük úgy, hogy a retarder fékrendszer, és semmi rossz nincs benne, de azért mindenki az retardáltakra fog gondolni a hatalomban, ami értelmi fogyatékosokat jelent, és ez nagyon szellemes lesz. (delfi.lt 2016 03 14, Andrius Tapinas)

²Újneológiai adatbázisban (a továbbiakban: ND) több olyan, erősen negatív konnotációjú összetett szó is szerepel, amelynek első tagja a hatalom-, például: hatalombolond, -nő „tréf. a hatalomban lévő bolond”, hatalombitorló „iron. aki bitorolja a hatalmat”, hatalompofa „a hatalom képviselőjének lekicsinylő megnevezése”, valamint hatalomfaló „iron. a hatalomban lévő ember”.

BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Emocinė-ekspresinė leksika kaip kalbinė politikų portretų kūrimo priemonė naujienų portale delfi.lt | 4

A publicisztikai stílusú szövegben egy újonnan kölcsönzött tövű szó szerepel: retarderis (angolul: retarder), amelynek első jelentése az ND szerint „lassító (a járművek fékezésére szolgáló rendszer, amely lehetővé teszi a hagyományos fékek mellőzését)”. A politikai diskurzusba kerülve ironikus, expresszív árnyalatot kap, és átvitt értelemben „elmaradottként: a politikai folyamatok fékjeként” használják.

Az újságírók, amikor a politikusokat társadalmi antihősökként akarják bemutatni, metaforikus főneveket is választanak, például:

S. Skvernelis épp ellenkezőleg. A Seimas molyai nem rágták szét. Még akkor is nyer, amikor belerúgnak. Megszökött egy tolvaj narkós, és még két rendőrt is lefegyverzett? Bármelyik országban annyi lenne a belügyminiszternek. Itt viszont S. Skvernelis népszerűségi mutatójának ugrása még az ország legfőbb „vilmora” szavát is elveszi. (delfi.lt 2015 12 20, Rimvydas Valatka)

A moly főnévnek, amelyet a Lietuvių kalbos žodyne (a továbbiakban: LKŽ_e) úgy határoznak meg, mint „zool. apró lepke, amelynek hernyói megrágják a ruhákat, megeszik a gabonát, a lisztet, a növényeket stb.”, átvitt jelentést tulajdonítanak, hogy kiemeljék a litván politikusok által okozott sérelmet és kárt. Vö. LKŽ_e: moly „átv. sérelem, kár”.

Mivel „[a] nyelvben tükröződik minden értékítéletünk – a társadalom által elfogadott, hagyományos, „objektív”, az erkölcsi normák alapját képező, valamint a teljesen személyes, egyéni, szubjektív <...>” (Gudavičius 2000: 119), kétségtelen az publicisztikai stílusú szövegek és a nyelv által létrehozott világkép és világszemlélet kapcsolata, hiszen „[a] nyilvános diskurzus nemcsak a nyelvi világképre, az adott kultúrára jellemző világfelfogást rögzíti, hanem a világ érzékelésének lényegesebb változásait is, amelyek a mindennapi aktualitásokat leíró szövegekben elkerülhetetlenek <...>” (Kvašytė, Papaurelytė-Klovienė 2013: 108). Éppen a delfi.lt hírportál cikkeiben használt érzelmi-expresszív lexikából látható, milyen sztereotip politikuskép uralkodik a társadalomban. A politikai szereplőket társadalmi antihősként mutatja be a delfi.lt hírportál, az nekik tulajdonított negatív jellemvonások és viselkedés miatt.

1. Mindenekelőtt az újságírók hajlamosak kigúnyolni a politikusokat a határozottság hiánya, a választói érdekek iránti apátia, valamint a társadalom számára fontos és kedvező döntések meghozatalára való hajlandóság hiánya miatt.

A politikusok e tulajdonságának kiemelésére metaforikus főneveket, szemléletes igéket, zsargonkifejezéseket és hagyományos frazeologizmusokat használnak.

Az újságírók, hogy a határozatlan, apatikus kormányzati képviselőkről sértőbben, kihívóbban írjanak, erősen negatív érzelmi töltetű metaforikus főneveket használnak, például:

BENDRINĖ KALBA 89 (2016)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Emocinė-ekspresinė leksika kaip kalbinė politikų portretų kūrimo priemonė naujienų portale delfi.lt | 5

Németországban és néhány más európai országban még rosszabb lesz a helyzet. A kezüket a magasba emelő nácik aligha remélhetnek a mainál kedvezőbb környezetet: a hatalom impotensei tétlenségükkel és tehetetlenségükkel nemcsak megadják magukat, hanem egyszerűen átengedik a pályát, így az ellenfelek üres kapuba lőhetik a labdát. A játék lényegében véget ért. (delfi.lt 2016 01 08, Andrius Užkalnis)

Ezt a metaforikus főnevet, az impotenst az etikai stilisztika szempontjából is érdemes megvizsgálni. Kazimieras Župerka szerint (2005: 25) „a nyelvi megformálás igen gyakran azért hat etikátlannak a címzett számára, mert stilisztikailag jelölt, aktualizált, expresszív”. Az impotens metaforikus főnév publicisztikai szövegben átvitt értelemben szerepel, jelentése: „adott helyzetben tehetetlen férfi”. Vö. LKŽₑ: „szexuális értelemben tehetetlen”, illetve a Dabartinės lietuvių kalbos žodynas (a továbbiakban: DŽ₆) szótárban: „szexuális értelemben tehetetlen férfi”. Itt a szexuális tehetetlenséget a politikai tehetetlenséggel állítják párhuzamba, a választott nyelvi eszköz azonban etikailag nemigen megfelelő, és meglehetősen sértő. Az újságírók, hogy alakítsák a közönség politikai folyamatokról alkotott értékelését (Juodytė 2011: 70–71), a politikusok tetteinek jellemzésére szemléletes igéket és szlengkifejezéseket választanak, például:

A kormány tétovázik a VAE ügyében, a szomszédok pedig az atomenergiát választják [a cikk címe] (delfi.lt 2013 03 27, Ramūnas Bogdanas)

A. Butkevičius nem változik. Pénzügyminiszterként lelépett Druskininkusba, amikor a Seime meg kellett volna védenie a minisztériuma által kidolgozott éves költségvetést, és ezt a nehéz munkát a helyetteseire hagyta. (delfi.lt 2013 09 21, Ramūnas Bogdanas)

Az első példában az „nem tud dönteni, nem meri elhatározni magát” átvitt jelentésben szereplő szemléletes tétovázik ige, a második mondatban pedig a „felelősség elkerülése végett távozik” jelentésű lelép szlengkifejezés emeli ki a politikusok negatív tulajdonságát, a határozatlanságot. A politikusok választói érdekek iránti közönyét, valamint azt, hogy nem akarnak a társadalom számára fontos és kedvező döntéseket hozni, hagyományos frazeologizmusok is feltárják, például:

A rendőrségi reformerek ma homokba dugják a fejüket, mert azoknak az elmúlt eseményeknek az árnyéka, amikor a rendőrség nem reagált megfelelően a bejelentésekre, éppen rájuk vetül – ők drasztikusan megnyirbálták a rendőrség finanszírozását, és egy ujjukat sem mozdították azért, hogy a rendőrségi rendszer ne vérezzen el. (delfi.lt 2013 04 07, Virginija Baltraitienė)

BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Emocinė-ekspresinė leksika kaip kalbinė politikų portretų kūrimo priemonė naujienų portale delfi.lt | 6

A Frazeologijos žodynas (a továbbiakban: FŽ) szótárban szerepel a piršto nepajudinti frazeologizmus „semmit sem tesz” jelentésben. Bár a hagyományos frazeologizmusok kifejezőereje kissé elhalványul az alkalmi frazeologizmusoké mellett (vö. Butkutė 2008: 46), az újságírók a közvélemény befolyásolására és alakítására mégis gyakrabban választanak hagyományos, mint alkalmi frazeologizmusokat.

2. A delfi.lt hírportálon hagyományos frazeologizmusokkal és szemléletes igékkel nemtörődöm, felelőtlen politikusok képe rajzolódik ki (vö. Būdvytytė-Gudienė 2013: 9), például:

Az elmondottakból az a következtetés vonható le, hogy kormányzási válság akkor alakul ki, amikor a törvényekre félvállról tekintenek.

(delfi.lt 2012 11 08, Aloyzas Sakalas)

A politikusok elpazarolják a nyugdíjcélra félretett milliárdokat [a cikk címe] (delfi.lt 2013 10 17, Romas Sadauskas-Kvietkevičius)

A politikusok negatív érzelmi megítélését az FŽ-ben rögzített hagyományos frazeologizmus, a pro pirštus žiūrėti („nem vesz tudomást valamiről, nem törődik vele”), valamint az LKŽₑ-ben szereplő szemléletes ištaškyti ige („köznyelvi: elherdál, elpazarol”) fejezi ki; utóbbi a politikusok felelőtlen cselekedeteinek megjelölésére szolgál.

3. Nemcsak a politikai szereplők nemtörődöm, felelőtlen, hanem erkölcstelen magatartása is hangsúlyt kap, amikor a választói érdekek tisztességes képviseletének szándékát felülírja a politikai hatalomra és a haszonszerzésre irányuló vágy. A politikai szereplők erkölcstelen magatartásának kiemelésére metaforikus főneveket és alkalmi frazeologizmusokat használnak.

A delfi.lt internetes hírportálon használt metaforikus névszók (főnevek és melléknevek) két csoportra oszthatók:

1) a konvencionális átvitt jelentésű szavak, amelyek további két alcsoportba sorolhatók (egyes átvitt jelentésű szavak meghatározásai szerepelnek a DŽ₆ vagy az LKŽₑ szótárban, mások átvitt jelentését viszont nem rögzítik a szótárak, noha használatuk széles körben elterjedt, és az olvasók jól értik őket);

2) alkalmi átvitt jelentésű szavak (meghatározásuk sem a DŽ₆, sem az LKŽₑ szótárban nem található) (Aleksaitė 2014: 2).

A vizsgált szövegekben az uzualizált metaforikus főnevek dominálnak, például:

BENDRINĖ KALBA 89 (2016)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Emocinė-ekspresinė leksika kaip kalbinė politikų portretų kūrimo priemonė naujienų portale delfi.lt | 7

A második cél a hatalmi és kiváltságközpontokba való betörés, valamint a saját meleg, jövedelmező és kényelmes parlamenti fészek megőrzése. Más szóval, hogy hosszú időre biztosítsanak maguknak helyet a hatalom vályújánál, amelynek előnyei és kiváltságai ellen oly hevesen, ádázul és kompromisszumok nélkül küzdöttek. (delfi.lt 2013 01 29, Karolis Jovaišas)

A szöveg szerzője az uzualizált metaforikus főnév, a vályú „a haszonszerzés forrása” jelentésű használatával leértékeli a hatalom képviselőit, azt feltételezve, hogy a közszereplőket személyes érdekek, pontosabban a meggazdagodás vágya ösztönzi a hatalomra törekvésre.

A hatalom képviselőit alkalmi frazeologizmusok használatával is kigúnyolják, például:

A nagyobbik egy kicsit talán kételkedik, de úgy tesz, ahogy parancsolják neki, vagy ahogy kedvesen kérik. Talán egyszerűen jó szívből teszi, vagy talán édességet kapott a mancsába – ki tudja ezt most kideríteni. (delfi.lt 2012 11 12, Vytautas Landsbergis)

A cikk szerzője az alkalmi frazeologizmus használatával – egy adott publicisztikai szövegben megrögzült, és a szöveg határain kívül csak ritkán előforduló szemléletes szókapcsolattal (lásd még: Butkutė 2008: 16–24) – a édességet kap a mancsába kifejezéssel, azaz a „kenőpénzt fogad el” jelentéssel közvetve arra utal, hogy a megvesztegetési ajándékok befolyásolhatják a politikusok viselkedését és döntéseit, mivel vannak olyan politikai szereplők, akik hivatali pozíciójukat kihasználva törvénytelenül igyekeznek haszonra szert tenni.

Nyilvánvaló, hogy ezekben a használati példákban nem említenek konkrét személyeket, ezért az olvasók az erkölcstelen, tisztességtelen politikusok általánosított képét kapják.

4. A delfi.lt hírportálon a politikusokat társadalmi antihősökként értékelik, mert nem képesek irányítani az államot, e közszereplők által választott kormányzási módszerek nem megfelelőek. A politikusok e tulajdonságát szemléletes igenevek (attributív participiumok), idegen nyelvű betétek és uzualizált neologizmusok példázzák.

Az attributív participiumok „jól megőrizték kategóriájuk melléknévi természetét, és mivel nem állnak velük kormányzott vagy hozzájuk kapcsolt szavak, gyakran egyáltalán nem, vagy csak nehezen különböztethetők meg a melléknevektől” (Ambrazas 1971: 8), ezért használatuk a delfi.lt hírportálon semmiben sem tér el a metaforikus melléknevekétől, például:

A korábbi kormány által erőltetett felsőoktatási reform, ha sikeres volt is, csak részben: a hallgatóknak adott döntési szabadság nem a képzés minőségének javulását, hanem imázsharcokat eredményezett; az egyetemek nem kezdtek egyesülni és racionalizálni működésüket úgy, ahogyan várták, az ingyenes felsőoktatáshoz való hozzáférés pedig még csökkent is. (delfi.lt 2013 01 26, Marijus Širvinskas)

BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Emocinė-ekspresinė leksika kaip kalbinė politikų portretų kūrimo priemonė naujienų portale delfi.lt | 8

Ebben a publicisztikai stílusú szövegben a „stumtas, -a” igei alak (attributív participium) átvitt értelemben szerepel: „arról, akit be akarnak juttatni, meg akarnak választani, nevezni vagy próbálnak keresztülvinni”. Vö. DŽ₆: „stumti” „átv. igyekszik elérni, hogy valaki bizonyos helyzetbe kerüljön”, valamint LKŽₑ: „prastumti” „átv. valódi céljait eltitkolva eléri, hogy elfogadják; keresztülvisz”.

A politikusok mint társadalmi antihősök portréinak megalkotásához a delfi.lt hírportál idegen nyelvű betéteket is használ, például:

Koalíció: krugovaja poruka [a cikk címe]

Az orosz nyelvben létezik a „krugovaja poruka” kifejezés, amelyet litvánul „összekötözésnek” lehetne fordítani. A kifejezést bűnözők használják. Amikor új tag lép be egy bűnbandába, bűnügyi feladatot kap, hogy megszegje a törvényt, kompromittálja magát, és ugyanolyan sebezhetővé váljon, mint a banda többi tagja. Ezután az új tag lojálissá és megbízhatóvá válik, mert a sorsa szorosan összefonódik a többiekével. Felismerhető, hogy ezek a módszerek a mai politikába is átkerülnek. Az utóbbi szavazások azt mutatják, hogy a koalíciót nem szégyellnek a fent említett bűnözői elv alapján összekovácsolni. (delfi.lt 2012 11 28, Kęstutis Masiulis)

A szöveg szerzője tudatosan választja az orosz nyelvű „krugovaja poruka” betétet a cikk címében: nemcsak megmagyarázza a kifejezés jelentését, amelyet az orosz bűnözők használnak, hanem azt is megindokolja, miért illik a bűnözői terminus a litván politikusok jellemzésére. A politikusok és az alvilág képviselőinek párhuzamba állítása érzékletesen alkot rendkívül negatív portrét a litván politikusokról mint társadalmi antihősökről.

A delfi.lt hírportálon számos, szuffixumos képzőelemekkel, politikusok³ – társadalmi antihősök – vezetéknevéből alkotott, bevett új szó található, például:

Abban bízva, hogy A. Butkevičius véleménye hétfőig nem változik meg, megpróbálom elképzelni, miként sikerül majd rávennie a kormánykoalíció három pártjának képviselőit a Seime, hogy felejtsenek el mindent, amit ezekben a napokban V. Landsbergiusról mondtak, és szavazzanak a Szabadság-díj odaítélése mellett. Hiszen az első szavazás eredménye nem volt

³ A ND a következő új szavakat tartalmazza: gražulėjimas „iron. Péter Gražulisra (a litván parlament, a Seimas képviselőjére, aki szélsőségesen heves modoráról, viselkedéséről és hangoztatott nézeteiről ismert) hasonlítani”, gražulesnis, -ė „tréf. Gražulisra hasonlító (a Seimas képviselőjére, Petras Gražulisra utalva)”, gražuliada „a genderizmus ellentéteként fellépő ideológia, amelyet a Seimas képviselője, Petras Gražulis hirdet”, gražuliškai „tréf. Gražulisra jellemző módon (a Seimas képviselőjére, Petras Gražulisra utalva, aki az LGBT-ről vallott szélsőséges nézeteivel vált ismertté)” és gražulizmas „pejor. a Seimas képviselője, Petras Gražulis szélsőséges nézetei mint jelenség”. Amint az ND adataiból látható, P. Gražulis parlamenti képviselő vezetékneve különösen termékeny alapul szolgál pejoratív, ironikus vagy tréfás árnyalatú, negatív érzelmi értékelést kifejező új szavak alkotásához.

BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Emocinė-ekspresinė leksika kaip kalbinė politikų portretų kūrimo priemonė naujienų portale delfi.lt | 9

valamiféle kuriózumszerű véletlen, amelyek a Seime szintén előfordulnak, amikor az ülés vége előtt a teremben maradt utolsó, még szétoszlani nem siető képviselők első olvasatban rábólintanak egy tisztességesen el sem olvasott gražuliškas vagy sysiškas törvénytervezetre. (delfi.lt 2015 11 29, Romas Sadauskas-Kvietkevičius)

Ebben a példában a „kevésbé átgondolt, elhamarkodott” jelentésben használt, köznyelvi új szavak ezek: gražuliškas, –a és sysiškas, –a. Nyilvánvaló, hogy a publicisztikai stílusú szöveg olyan képviselőkre utal, akik elhamarkodott, meggondolatlan döntéseikkel és kijelentéseikkel tűnnek ki; a vezetéknevükből képzett melléknevek pedig nem egyéni, hanem általánosított jelentésjegyeket kapnak.

5. A delfi.lt hírportálon bőven találhatók érzelmi értékelő mozzanatot hordozó sztereotip vélemények (Gudavičius 2000: 61–62) a politikai szereplők beszédkészségéről, sőt szellemi képességeiről is; ezért szemléletes igékkel és azok alakjaival (predikatív igenévi formákkal, határozói igenevekkel), metaforikus főnevekkel és hagyományos frazémákkal olyan politikusképet alakítanak ki, amely szerint a politikusok képtelenek az állam irányítására és arra, hogy a választóknak megmagyarázzák a politikai folyamatokat.

A delfi.lt hírportálon nagy számban használnak érzelmi-expresszív lexikai eszközöket (szemléletes igéket és alakjaikat (predikatív igenévi formákat, határozói igeneveket), valamint az ezekből képzett metaforikus főneveket), amelyek a politikusok artikulálatlan beszédmódját érzékeltetik, például:

A szovjet pótszer bűzét árasztó maradványok, akik a Zöld híd bálványainak művészi értékéről hablatyolnak, a kommunista párt veterán, agyatlan tagjai, akik Litvániát képviselik az európai intézményekben, mekenantys Oroszországgal szembeni szankciók gazdasági káráról és a bűnözőkkel folytatandó párbeszéd szükségességéről, mintha azt gondolnák, hogy a pszeudoművészetet vagy a gazdasági hasznot semmiképpen sem lehet a propagandával (célzott dezinformációval) összekapcsolni. (delfi.lt 2016 01 28, Aurimas Navys)

Ezután már csak a vilniusi politikusok érthetetlen memlenimas hallatszott, miszerint állítólag történik valami a brüsszeli folyosókon, hogy tudniillik talán (kételkedő hangon) a Kreml azért lép fel, mert aktívan részt vesz a keleti partnerségi projekt előmozdításában. (delfi.lt 2013 09 17, Valentinas Mitė)

L. Graužinienė csiripelését, az à la „rossz Skvernelis, nagyon rossz” fordulatot még idézni sem lehet. Amikor a Seimas elnöke komoly arccal fejtegeti, hogy miközben a rendőrség egy gépfegyveres szökevényt üldözött, a belügyminiszter aludt, mert állítólag ezt mondta neki, nem marad más vigasz, mint hogy amikor Isten az embereknek humort és valóságérzéket osztott, az ország leendő „vezetőnőinek” egyike a kolhoz raktárában kicsírázott és megrohadt krumplit válogatta. (delfi.lt 2015 11 22, Rimvydas Valatka)

BENDRINĖ KALBA 89 (2016)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Emocinė-ekspresinė leksika kaip kalbinė politikų portretų kūrimo priemonė naujienų portale delfi.lt | 10

Így a tuteišiai elnevezés és vezetőjük – a beteges téveszmék és az olcsó demagógia bajnoka – még ha eltorzított litván nyelven tuteišiai kleketuojantis is, ösztönösen mégis felfogja: Litvánia nem akar, és nem is érdekelt abban, hogy konfliktusba keveredjen a jóval erősebb Lengyelországgal, és rossz barát helyett jó ellenséget szerezzen magának, rossz béke helyett pedig jó háborút válasszon. (delfi.lt 2013 10 15, Karolis Jovaišas)

Szóval Isten galambot küldött az elnök asszonynak: egy tátott szájú švenčionyši rendőrt és egy ügyes drogos fiút. S. Skvernelis lemondott. L. Graužinienė elégedetten bugyborékolt, és hogy még nyomatékosabb legyen, valamit még röfögött a miniszter választási kampányáról. (delfi.lt 2015 11 22, Rimvydas Valatka)

A szótárakban megadott, idézett alapszóige-meghatározásokból kitűnik, hogy a szövegek szerzői olyan kifejező jelentésű szavakat választottak, amelyek negatívan érzékeltetik a politikusok nem megfelelő beszédmódját. Ahogyan Vytautas Ambrazas (1971: 8) megjegyezte, a mondatban állítmányi szerepet betöltő, a fő cselekvést (állapotot) jelölő predikatív igenévi formák használata hasonló a szemléletes igékéhez. A publicisztikai stílusú cikkekben az állandó (rendszerszerű) szemléletességű szavak dominálnak. Vö. DŽ₆: mekenti „átv. dadog, hebeg”; LKŽₑ: „meknoti, mikčioti, megszakításokkal beszél”; LKŽₑ: memĕnti „érthetetlenül, a szavakat nem jól kiejtve beszél, dadog”; DŽ₆: čirkšti „átv. elégedetlenül, haragosan beszél, zsörtölődik”; DŽ₆: kleketuoti „átv., biz. sületlenségeket hord össze, fecseg, nevet, hahotázik”; DŽ₆: burbuliuoti „érthetetlenül beszél, mormog”; LKŽₑ: prakriuksėti „átv. röfögve mond”. Az újságírók nem csupán a politikusok összefüggéstelen, artikulálatlan beszédét gúnyolják ki, hanem szellemi képességeiket is, például:

A pogányság és a zen buddhizmus is nagyon érdekes, de akarják-e, hogy a parlamenti képviselőjük úgy gondolkodjon, mint a XIII. században, teljesen zen legyen, amiből már így is háromnegyednyi van a Seimasban, és általában véve a fejében kralikok verekedjenek még azon is, hogy hisz-e vagy sem, és miben hisz? Vajon képes lesz-e megbirkózni a geopolitika, a globális gazdaság és a demográfia kihívásaival, ha még azt sem fogja fel rendesen, hogy ő maga kicsoda? (delfi.lt 2016 01 24, Rimvydas Valatka)

A FŽ-ben szerepel a hagyományos frazéma: nyulak verekednek a fejében a kralikokkal, jelentése: „teljesen elment az esze”. Egyébként a litván belpolitikai jelenségekről írva az újságírók a választók elégedetlenségének és a hatalommal szembeni csalódottságának is hangot adnak, ami csak tovább erősíti a delfi.lt hírportálon formálódó képet a politikusokról mint társadalmi antihősökről. A választók hatalommal szembeni csalódottságát kibővített frazémákkal írják le, például:

BENDRINĖ KALBA 89 (2016)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Emocinė-ekspresinė leksika kaip kalbinė politikų portretų kūrimo priemonė naujienų portale delfi.lt | 11

Befejezésül még egy kis költészet: boldogan ülünk Európa fenekén, nem a fejünkkel, hanem a seggünkkel dolgozunk. (delfi.lt 2012 11 12, Jurgis Jurgelis)

A hagyományos „a gödörben ül” frazeologizmus dugne sėdėti „boldog” elemmel való kibővítése laimingi paradox hatást kelt, amely feltárja a cikk szerzőjének a kialakult politikai helyzettel kapcsolatos negatív, ironikus viszonyulását, amikor nem próbálnak változtatni a rossz, nehéz helyzeten.

A delfi.lt hírportálon sztereotip, negatív hozzáállás uralkodik szinte valamennyi litván politikussal szemben, mivel a többségüknek negatív jellemvonásokat (kapzsi, önző, apatikus, akaratgyenge), tulajdonságokat (képtelenek az állam irányítására, artikulálatlan beszéd, csekély szellemi képességek) és viselkedést (erkölcstelen, hanyag, felelőtlen) tulajdonítanak. Megállapítható, hogy a litván politikusok általános megkülönböztető jegye az, hogy képtelenek képviselni a nemzetet. Egyébként az internetes médiában szinte minden litván politikussal szemben uralkodó negatív hozzáállás pszichológiai és társadalmi okokkal magyarázható: a litván nyelvben, sok más nyelvhez hasonlóan, a negatív érzelmi értékelés gyakoribb a pozitívnál, mert mindazt, ami jó, normaként fogadjuk el, a hétköznapi dolgok pedig nem váltanak ki különösebb érzelmeket az emberekből; ezért mindazt, ami nem jó, normától való eltérésnek tekintik, és erős negatív érzelmi-expresszív töltetű nyelvi eszközökkel értékelik (Jakaitienė 1988: 51; Gudavičius 2000: 130–131).

A POLITIKUSPORTRÉK MEGALKOTÁSÁBAN JELLEMZŐ ÉRZELMI-EXPRESSZÍV SZÓKÉSZLET

A delfi.lt hírportálon a politikusokról mint társadalmi antihősökről írva a rögzült (rendszerszerű) képiségű igék és igealakok (supjudyti; ištaškyti; mekenti; pakriukšėti), valamint a hagyományos frazeologizmusok (sūnus palaidūnas; kiaulės akis turėti; nė piršto nepajudinti; padus pasipustyti; pro pirštus žiūrėti; subinę bučiuoti; krūmaišiai pjaunasi) dominálnak, amelyeket az újságírók jóval gyakrabban használnak az alkalmi vagy kibővített frazeologizmusoknál. A sajtó munkatársai azonban, hogy kifejezzék egy-egy politikus érzelmi értékelését, és eredetibben, szellemesebben szóljanak az olvasóhoz, alkalmi (Lietuvos Viagra; Pravieniškių vilties koalicija; gauti saldumynų į letną) vagy kibővített (ant populizmo grėblio užlipti; laimingiems Europos dugne sėdėti; ilgus ragus užsiauginti) frazeologizmusokat választanak, mivel ezek jobban felkeltik az olvasók figyelmét, mint a hagyományosak.

BENDRINĖ KALBA 89 (2016)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Emocinė-ekspresinė leksika kaip kalbinė politikų portretų kūrimo priemonė naujienų portale delfi.lt | 12

A delfi.lt internetes hírportálon bőségesen találhatók metaforikus főnevek és köznyelvi neologizmusok, amelyek politikusportrék megalkotására szolgálnak. A köznyelvi metaforikus főnevek dominálnak (parazitas, -ė; kandis; impotentas; lovys; apendicitas): egyes szavak átvitt jelentésű meghatározásai szerepelnek a DŽ₆-ben vagy az LKŽ-ben, mások átvitt jelentéseit a szótárak nem rögzítik, noha használatuk elterjedt, és az olvasók jól értik őket. Alkalmi metaforikus főnevekre azonban, amelyek meghatározása sem a DŽ₆-ben, sem az LKŽ-ben nem található meg, a delfi.lt hírportál vizsgált politikai szövegeiben nem bukkantak. Néhány kifejező, negatív jelentésű melléknév előfordult (bufetavas, -a; išverstaskūris, -ė).

A delfi.lt internetes hírportálon köznyelvi (kremlinas; skvoteris, -ė) és alkalmi neologizmusok (europederastas) is előfordulnak. Kifejezőerejükkel kiemelkednek a valdžia- elemet tartalmazó képzések (valdžiagyvis; valdžiažmogis, -ė); emellett politikusok – társadalmi antihősök – vezetéknevéből képzők segítségével alkotott új szavak is bőven akadnak (gražuliškas, -a; sysiškas, -a; paleckininkas, -ė; tomaševskininkas, -ė; kubiloidas). Idegen eredetű szavakat is használnak (retarderis), amelyeknek – akárcsak a litván szavaknak – átvitt jelentést tulajdonítanak a politikai diskurzusban.

A politikusportrék megalkotásához ritkábban használnak szlengszavakat (grybauti, nusiplauti) és idegen nyelvű betéteket (krugovaja poruka).

KÖVETKEZTETÉSEK

1. Miután az internetes média a manipuláció forrásává vált, egyértelmű tendencia figyelhető meg arra, hogy szinte minden litván politikust társadalmi antihősként mutassanak be. A közvéleményt formáló eszközök egyike az érzelmi-expresszív lexikával való manipuláció.

2. A delfi.lt hírportálon megjelent cikkek egy részének elemzése feltárta, hogyan és milyen érzelmi-expresszív lexikával alkotják meg a politikusok portréit:

2.1. A metaforikus főneveket, szemléletes igéket, hagyományos frazeologizmusokat és szlengkifejezéseket választó újságírók kigúnyolják a politikusokat határozottságuk hiánya, a választók érdekei iránti közönyük, valamint a társadalom számára fontos és kedvező döntések meghozatalára való hajlandóságuk hiánya miatt.

2.2. A delfi.lt hírportálon hagyományos frazeologizmusokkal és szemléletes igékkel a keményen, felelőtlenül viselkedő politikusok képét formálják meg.

BENDRINĖ KALBA 89 (2016)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Emocinė-ekspresinė leksika kaip kalbinė politikų portretų kūrimo priemonė naujienų portale delfi.lt | 13

2.3. A politikai szereplők erkölcstelen magatartását, amikor a választók érdekeinek tisztességes képviseletére irányuló szándékot felülírja a politikai hatalom és a haszonszerzés vágya, metaforikus főnevek és alkalmi frazeologizmusok szemléltetik.

2.4. A delfi.lt hírportálon a politikusokat társadalmi antihősökként értékelik, mivel nem képesek irányítani az államot, és e közszereplők által választott kormányzási módszerek nem megfelelőek. A politikusok e tulajdonságát szemléletes igék alakjai (attributív melléknévi igenevek), idegen nyelvi betétek és konvencionális neologizmusok illusztrálják.

2.5. Szemléletes igékkel és azok alakjaival (predikatív melléknévi igenevekkel, határozói igenevekkel), metaforikus főnevekkel és hagyományos frazeologizmusokkal olyan politikusok képét formálják meg, akik képtelenek irányítani az államot, és nem tudják elmagyarázni a választóknak a politikai folyamatokat.

3. A delfi.lt hírportál újságírói által a politikusok negatív portréjának megalkotásához használt legjellemzőbb érzelmi-expresszív lexikai típusok a szemléletes igék és azok alakjai, a hagyományos frazeologizmusok, a metaforikus főnevek és a konvencionális neologizmusok.

BENDRINĖ KALBA 89 (2016)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Emocinė-ekspresinė leksika kaip kalbinė politikų portretų kūrimo priemonė naujienų portale delfi.lt | 14

ŠALTINIAI

DŽ 2011: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. S. Keinys. Šeštas (trečias elektroninis) leidimas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://dz.lki.lt.

FŽ 2001: Frazeologijos žodynas. Red. J. Paulauskas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

KTŽ 1990: Kalbotyros terminų žodynas. K. Gaivenis, S. Keinys, Kaunas: Šviesa.

LKŽ_e 2005: Lietuvių kalbos žodynas 1–20 (elektroninis variantas). Vyr. red. G. Naktinienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: www.lkz.lt.

ND – Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas. Internetinė duomenų bazė. Sud. R. Miliūnaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://naujazodziai.lki.lt/.

LITERATŪRA

Aleksaitė A. 2014: Ekspresyviosios antraštės naujienų portale delfi.lt. – Bendrinė kalba 87. Prieiga internete: http://www.bendrinekalba.lt/straipsniai/87/Aleksaite_BK_87_Str aipsnis.pdf.

Ambrazas V. 1971: Dėl lietuvių kalbos dalyvių sintaksinės sistemos raidos. – Baltistica pr. 1, 7–16.

Arcimavičienė L. 2010: Moralės modeliai viešajame diskurse: kontrastyvinė metaforų analizė. Daktaro disertacijos santrauka, Vilnius: Vilniaus universitetas. Prieiga internete: http://vddb.laba.lt/fedora/get/LT-eLABa-0001:E.02~2010~D_20100517_160502-21233/DS.005.0.01.ETD.

Būdvytytė-Gudienė A. 2013: Metaforiniai modeliai 2000–2005 m. politikos diskurse. – Filologija 18, 5–17.

Butkutė L. 2008: Frazeologizmų stilistinės ir retorinės išgalės politiniame diskurse. – Lituanistica 54, 44–54.

Girčienė J. 2013: Stilistiniai naujadarai internete. – Šiuolaikinės stilistikos kryptys ir problemos, 79–88.

Gudavičius A. 2000: Etnolingvistika, Šiauliai: Šiaulių universitetas.

Gudonienė V. 1999: Įvadas į masinės komunikacijos teorijas, Vilnius: Žara.

Jakaitienė E. 1988: Leksinė semantika, Vilnius: Mokslas.

BENDRINĖ KALBA 89 (2016)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Emocinė-ekspresinė leksika kaip kalbinė politikų portretų kūrimo priemonė naujienų portale delfi.lt | 15

Juodytė A. 2011: Manipuliaciniai scenarijai naujienų vadyboje: žurnalistų profesinių vertybių tyrimas. Daktaro disertacija, Vilnius: Vilniaus universitetas. Prieiga internete: http://vddb.laba.lt/fedora/get/LT-eLABa-0001:E.02~2011~D_20120302_093556-27490/DS.005.0.01.ETD.

Kvašytė R., Papaurelytė S. 2013: Kai kurie koncepto liga bruožai Lietuvos viešajame diskurse. – Filologija 18, 107–117.

Mažylė J. 2012: Naujienų atrankos įtaka publikacijos pateikimo būdui ir formai. – Medijos, žiniasklaida, žurnalistika tradicinėje ir tinklaveikos visuomenėje, 165–171. Kolektyvinė monografija, moksl. red. Ž. Pečiulis, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla.

Petrauskis K. 2012: Ekonominiai, technologiniai ir socialiniai Lietuvos žiniasklaidos pokyčiai. – Žurnalistikos tyrimai 5, 5–24. Prieiga internete: http://www.zurnalai.vu.lt/zurnalistikos-tyrimai/article/view/1808/1078.

Pikčilingis J. 1975: Lietuvių kalbos stilistika 2, Vilnius: Mokslas.

Žibartas J. 2012: Socialinės šizofrenijos industrija. Demokratiją jau pakeitė mediakratija? – Kultūros barai 5, 14–22. Prieiga internete: http://etalpykla.lituanistikadb.lt/fedora/objects/LT-LDB-0001:J.04~2012~1367183492522/datastreams/DS.002.0.01.ARTIC/content.

Župerka K. 2005: Tekstas etinės stilistikos požiūriu. – Žmogus ir žodis I, 25–28. Prieiga internete: http://etalpykla.lituanistikadb.lt/fedora/get/LT-LDB-0001:J.04~2005~1367153622685/DS.002.0.01.ARTIC.

Gauta 2016 08 29

Priimta 2017 01 20

AGNĖ ALEKSAITĖ

Lietuvių kalbos institutas

Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius

[email protected]

BENDRINĖ KALBA 89 (2016)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204