Emocinė-ekspresinė leksika kaip kalbinė politikų portretų kūrimo priemonė naujienų portale „delfi.lt“

BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 AGNĖ ALEKSAITĖ Litván Nyelvi Intézet AZ ÉRZELMI-KIFEJEZŐ SZÓKINCS MINT A POLITIKUSOK NYELVI PORTRÉALKOTÁSÁNAK ESZKÖZE A DELFI HÍRPORTÁLON. LT KULCSSZAVAK: érzelmi-kifejező szókincs, stilisztika. Mindazonáltal a mi „szabad sajtónk” (az idézőjeleket elsőként L. Jakimavičius tette ki rá) nap mint nap csak „a világ végét” hirdeti. A sajtószabadság elve már önmagában azzal sérül, hogy az olvasóknak szinte nincs miből választaniuk. A média egyre inkább bulvárosodik. Témákat erőltet a társadalomra, csak az élet nehézségeiről beszél, és szinte egyáltalán nem közöl konstruktív, alkotó jellegű információkat. Még akkor is, amikor objektív információt közölnek, a bulváros, manipulatív ráépülés a tapasztalatlan emberben előre beprogramozza a nem adekvát érzelmi reakciót. (V. Juknaitė: „Išsiduosi. Balsu: esė, pokalbiai”. Vilnius, Lietuvos rašytojų s-gos leidykla, 2002, p. 168.) BEVEZETÉS Az internetes média hírportáljaira tekintve nyilvánvalóan látható, hogy a sajtó munkatársai (újságírók, szerkesztők, címadók stb.) a nyelvet, pontosabban a stilisztikailag jelölt nyelvi kifejezőeszközöket erős teremtő erőként használják, amely formálja a társadalom véleményét. Éppen a közvélemény formálása miatt nevezik a tömegkommunikációs eszközt – a médiát – néha negyedik hatalomnak, jóllehet a média fő funkciója az információk és ismeretek terjesztése (Gudonienė 1999: 23; lásd még Mažylė 2012: 163; Petrauskis 2012: 6). Az internetes média a manipuláció forrásává vált, amely befolyásolja a kommunikációs aktusban részt vevő alanyok attitűdjeit és viselkedését, noha az újságíróknak racionálisnak kell maradniuk, nem szabad ösztönözniük az olvasók érzelmeit, és nem adhatják át a sajtó munkatársaiként kialakított értékeléseiket (Juodytė 2011). A társadalom véleményét formáló egyik módszer az érzelmi-expresszív lexika alkalmazásával való manipuláció. A tanulmány a delfi.lt hírportálon 2012 októbere és 2014 júniusa, valamint 2015 szeptembere és 2016 júniusa között közzétett cikkek érzelmi-expresszív AGNĖ ALEKSAITĖ. Az érzelmi-expresszív lexika mint a politikusportrék nyelvi megalkotásának eszköze a delfi.lt BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 hírportálon | 2 A litván politikai szereplők jellemzésére használt lexika (összesen 464 használati példa került összegyűjtésre). A delfi.lt online médiaportál újságíróinak, akik a 1 litván politikáról írnak, fő kommunikációs célja a társadalom tájékoztatása és a politikai események kritikai értékelése (Arcimavičienė 2010: 6). A vizsgált érzelmi-expresszív lexikai példákban politikai eseményeket és a politikai szereplők viselkedését elemzik; itt „fontossá válnak a szövegekben használt szavak, amelyek jelentései a legjobban tükrözik a diskurzus résztvevőinek tudatában kialakult világképet és értékrendet” (Būdvytytė-Gudienė 2013: 6). A tanulmány célja annak feltárása, hogy hogyan és milyen érzelmi-expresszív lexikával alkotják meg a politikusok portréit (vagyis milyen jellemvonások és viselkedés jellemzi őket). A LITVÁN POLITIKUSOK – TÁRSADALMI ELLENHŐSÖK – KÉPÉNEK MEGALKOTÁSA Az online média képviselői befolyásgyakorlás céljából tudatosan használnak érzelmi-expresszív lexikát, amelyet a Nyelvészeti terminusok szótára (a továbbiakban – KTŽ) „olyan szavakként határoz meg, amelyeknek a nyelvben állandó kifejezőés érzelmi konnotációjuk van. Érzelmesek és expresszívek a kicsinyítő és becéző szavak, valamint a durva és bizalmas szavak stb.”; ezekkel közvetlenül vagy közvetve fejezik ki a közszereplők értékelését. Éppen az axiológiailag jelölt nyelvi kifejezőeszközök mutatják be a közszereplőket markáns társadalmi antihősökként. „Az egyes politikusok és hivatalnokok önző magatartásának felelőtlen általánosítása, valamint a korrupció megnyilvánulásai oda vezettek, hogy megszilárdult a valamennyi politikussal, parlamenti képviselővel és hivatalnokkal szembeni negatív sztereotipikus hozzáállás: <...>“ (Žibartas 2012: 19), ezért a delfi.lt hírportálon erőteljes tendencia figyelhető meg arra, hogy szinte valamennyi litván politikust társadalmi antihősként mutassák be (vö. Žibartas 2012: 17). Az ilyen politikusi portré kialakításának egyik módja, hogy új szavakkal jellemzik őket. Az új szavak kétfélék (Pikčilingis 1975: 156), és ezek az internetes sajtó delfi.lt portálján is megtalálhatók: 1) uzuális új szavak (a nyelvben folyamatosan megjelenő új szavak, amelyek új fogalmakat neveznek meg); Az ebben a munkában közölt használati példák nyelvét nem javítottuk, az egyszerű korrektúrahibák 1 kivételével. AGNĖ ALEKSAITĖ. Az emocionális-expresszív lexika mint a politikusportrék nyelvi megalkotásának eszköze a delfi.lt BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 2) okaziniai naujažodžiai (nauji žodžiai, vartojami vietoj įprastų reiškinių arba daiktų vardų hírportálon | 3 és további információt nyújtó, illetve más emocionális-expresszív funkciót betöltő elemek) (Aleksaitė A 2014: 6). médiában a politikusokat hajlamosak negatív érzelmi értékelést hordozó neologizmusokkal megnevezni; ezek között meglehetősen népszerűek a valdžiaösszetevőt tartalmazó összetételek (lásd még Girčienė 2013: 80), pl.: az alkalmi új szó, a valdžiagyvis „semleges. a hatalmi képviselő megnevezése” és a hatalomember, -nő „pejoratív” szokásos új képzés vas hatalmon lévő ember; bürokrata”, pl.: „Ennyit kapok én.” „Ennyi hiányzik nekem” – írják panaszaikat az internetre Litvánia polgárai, siránkozva rossz életkörülményeik miatt, megrettenve a munkaadók önkényeskedésétől, és azzal vádolva a hatalmasságokat, hogy nem törődnek velük, és nem teremtik meg a feltételeket a jobb fizetések eléréséhez. (delfi.lt 2015 10 06, Andrius Tapinas) Ma a fővárosban elhaladtam a furnérlemezekkel elkerített „Lietuvos” mozi romjai mellett. Valami szellemes undormány, aki debil szentenciákkal mázolja tele az egész Óvárost, már oda is felírta: „Litvánia – szív a szívhez, tolvaj a tolvajhoz.” Az emberek mennek, olvasnak, elmosolyodnak. Milyen szépen odaszúrtak itt ennek a kormánynak, mondják maguknak. Most majd megtudják azok a hatalmaskodók. (delfi.lt 2016 03 02, Andrius Užkalnis) Az újságírók, amikor közéleti személyekről írnak, és a politikusokat markáns társadalmi antihősökként igyekeznek bemutatni, a publicisztikai stílusú szövegekben gyakrabban használnak alkalmi új szavakat, amelyek referenciális (információátadó) funkcióját háttérbe szorítja az érzelmi-expresszív funkció, mivel az alkalmi neologizmusok 2 létrehozásának folyamatában a döntő tényező az újabb, kifejezőbb megfogalmazás iránti igény, nem pedig az új valóságok megnevezésének szándéka (Girčienė 2013: 79). Stilisztikai okokból kölcsönszavakat is használnak, pl. : De azt állítani, hogy miatta mennek az emberek Lengyelországba bevásárolni, a politikai retarderség jele. Igen, ez itt a retorika újabb gyémántocskája, amelyet szombaton Andrius Kubilius használt, amikor ekkorát lőtt azzal a magyarázattal, hogy egy autóbusz mechanizmusára gondol. Értsd: a retarder egy fékrendszer, és semmi rossz nincs benne, de azért mindenki a hatalomban lévő retardáltakra fog gondolni, ami szellemileg visszamaradottakat jelentene, és ez nagyon szellemes lesz. (delfi.lt 2016. 03. 14., Andrius Tapinas) 2 Az Új szavak adatbázisában (a továbbiakban: ND) több, erősen negatív konnotációval rendelkező, valdžiaelső tagú összetett szó található, például: valdžiadurnis, -ė „tréf. hatalmon lévő ostoba“, valdžiagrobis „iron. aki bitorolja a hatalmat“, valdžiasnukis „a hatalom képviselőjének pejoratív megnevezése“ és valdžiavyris „iron. hatalmon lévő ember“. AGNĖ ALEKSAITĖ. Az érzelmi-expresszív lexika mint a politikusportrék megalkotásának nyelvi eszköze a delfi.lt BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 hírportálon | 4 Publicisztikai stílusú szövegben egy újonnan kölcsönzött tövű szó, a retarder (angl. retarder) fordul elő, amelynek első jelentése az ND-ben: „lassító (gépkocsifékező rendszer, amely átvitt értelemben „elmaradottként; a nenaudoti įprastų stabdžių)“, patekęs į politinį diskursą įgyja ironiškąjį ekspresinį atspalvį ir politikai folyamatok fékezője”. Az újságírók, hogy a politikusokat társadalmi antihősként mutassák be, metaforikus főneveket is választanak, például : S. Skvernelis ezzel szemben. A parlamenti molyok nem rágták szét. Még amikor alaposan elverik is, a belügyminiszter győz. Megszökött egy tolvaj-drogfüggő, és még két rendőrt is lefegyverzett? Bármelyik országban a belügyminiszternek vége lenne. De S. Skvernelis népszerűségi ugrása még az ország legidősebb vilmorját is szótlanságra készteti. (delfi.lt 2015 12 20, Rimvydas Valatka) A kandis főnévnek, amelyet a Lietuvių kalbos žodyne (a továbbiakban – LKŽe) „zool. kis pillangóként határoznak meg, amelynek hernyói megrágják a ruhákat, megeszik a gabonát, a lisztet, a növényeket stb.”, átvitt jelentést adnak, hogy hangsúlyozzák a litván politikusok által okozott sérelmet, kárt. Vö. LKŽe: kandis „átv. sérelem, kár” Mivel „a [n]yelvben tükröződik minden értékelésünk – a társadalom által elismert, hagyományos, „objektív”, az erkölcsi normák alapját képező, valamint a teljesen személyes, egyéni, szubjektív <...>“ (Gudavičius 2000: 119), nem kétséges a publicisztikai stílusú szövegek kapcsolata a nyelv által létrehozott világképpel és világszemlélettel, hiszen „a [n]yilvános diskurzusban nemcsak a nyelvi világképre, konkrét kultúrára jellemző világfelfogás rögzül, hanem a világ érzékelésének lényegesebb változásai is, amelyek a mindennapi aktualitásokat leíró szövegekben elkerülhetetlenek <...>“ (Kvašytė, Papaurėlytė-Klovienė 2013: 108). Éppen a delfi.lt hírportál cikkeiben használt érzelmi-expresszív lexikából látható, milyen sztereotip politikuskép uralkodik a társadalomban. A delfi.lt hírportál a politikai szereplőket a hozzájuk rendelt negatív jellemvonások és viselkedés alapján társadalmi antihősökként mutatja be. 1. Mindenekelőtt az újságírók hajlamosak kigúnyolni a politikusokat határozottságuk hiánya, a választók érdekei iránti apátia, valamint a társadalom számára fontos és kedvező döntések meghozatalára való hajlandóságuk hiánya miatt. A politikusok e tulajdonságának kiemelésére metaforikus főneveket, szemléletes igéket, szlengszavakat és hagyományos frazeologizmusokat használnak. Az újságírók, hogy a határozatlan, apatikus hatalmi képviselőkről sértőbben, pimaszabbul írjanak, erős negatív érzelmi töltetű metaforikus főneveket használnak, például. : AGNĖ ALEKSAITĖ. Az érzelmi-expresszív lexika mint a politikusportrék nyelvi megalkotásának eszköze a delfi.lt BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 hírportálon | 5 Rosszabb lesz Németországban és néhány más európai országban. A kezüket a magasba emelő nácik aligha számíthatnak kedvezőbb környezetre annál, mint amilyen ma van: a hatalom impotensei tétlenségükkel és tehetetlenségükkel nemcsak megadják magukat, hanem egyszerűen üresen hagyják a pályát, ellenfeleik pedig az üres kapuba rúghatják a labdákat. A játék lényegében véget ért. (delfi.lt 2016. 01. 08., Andrius Užkalnis) Ezt a metaforikus főnevet, az impotens szót, etikai stilisztikai szempontból is érdemes megvitatni. Kazimieras Župerka szerint (2005: 25): „A nyelvi kifejezés különösen gyakran akkor „akad fenn” a címzettnél etikátlanként, amikor stilisztikailag jelölt, aktualizált, expresszív.” Az impotens metaforikus főnév a publicisztikai stílusú szövegben átvitt értelemben „egy bizonyos helyzetben tehetetlen férfi” jelentésben használatos. Vö. Az LKŽe szerint „szexuális szempontból tehetetlen”, a Kortárs litván nyelv szótára (a továbbiakban – DŽ6) szerint pedig „szexuális szempontból tehetetlen férfi” jelentésű. Itt a szexuális tehetetlenséget a politikai tehetetlenséggel állítják párhuzamba, a nyelvi kifejezés azonban etikailag nem igazán megfelelő és meglehetősen sértő eszköz. Az újságírók, hogy formálják a közönség politikai folyamatokról alkotott értékelését (Juodytė 2011: 70– 71), a politikusok cselekedeteinek jellemzésére szemléletes igéket és szlengszavakat választanak, pl. : A kormány tétovázik a VAE miatt, a szomszédok pedig az atomenergiát választják [a cikk címe] (delfi.lt 2013 03 27, Ramūnas Bogdanas) A. Butkevičius nem változik. Pénzügyminiszterként Druskininkai-ba lépett le, amikor a Seimasban kellett volna megvédenie a minisztériuma által előkészített éves költségvetést, és ezt a nehéz munkát helyetteseire hagyta. (delfi.lt 2013 09 21, Ramūnas Bogdanas) Az első példában átvitt értelemben, „képtelen dönteni, nem szánja el magát” jelentésben szerepel a szemléletes mindžikuoti ige, a második mondatban pedig a nusiplauti zsargon „eltávozni a felelősség elkerülése érdekében” jelentésben kiemeli a politikusok negatív tulajdonságát – a határozatlanságot. A politikusok választói érdekek iránti apátiája, valamint a társadalom számára fontos és kedvező döntések meghozatalára való hajlandóság hiánya hagyományos frazeologizmusokkal is feltárul, például. „A rendőrségi reformátorok ma a fejüket rejtik, mert a legutóbbi események árnyéka, amikor a rendőrség nem reagált megfelelően a bejelentésekre, éppen rájuk vetül – azokra, akik drasztikusan megnyirbálták a rendőrség finanszírozását, és egy ujjukat sem mozdították meg azért, hogy a rendőrségi rendszer el ne vérezzen.” (delfi.lt 2013 04 07, Virginija Baltraitienė) AGNĖ ALEKSAITĖ. Emocinė-ekspresinė leksika kaip kalbinė politikų portretų kūrimo priemonė naujienų portale delfi.lt | 6 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 A Frazeologijos žodynasba (a továbbiakban – FŽ) bekerült a piršto nepajudinti frazeologizmus „semmit sem tenni” jelentésben. Bár a hagyományos frazeologizmusok expresszivitása kissé elmarad az alkalmi frazeologizmusokétól (vö. Butkutė 2008: 46), az újságírók mégis gyakrabban választanak nem alkalmi, hanem hagyományos frazeologizmusokat, hogy befolyásolják és formálják a társadalom véleményét. 2. A delfi.lt hírportálon hagyományos frazeologizmusokkal és szemléletes igékkel alakítják a hanyagul, felelőtlenül viselkedő politikusok képét (vö. BūdvytytėGudienė 2013: 9), pl. : Az elmondottakból levonható a következtetés: kormányzási válság akkor alakul ki, amikor szemet hunynak a törvények fölött. (delfi.lt 2012 11 08, Aloyzas Sakalas) A politikusok elherdálják a nyugdíjakra összegyűjtött milliárdokat [a cikk címe] (delfi.lt 2013 10 17, Romas SadauskasKvietkevičius) A politikusok negatív érzelmi értékelését feltárja az FŽ által rögzített hagyományos pro pirštus žiūrėti „nem figyel valamire, nem törődik vele“ frazeologizmus, valamint az LKŽe-be felvett képszerű ištaškyti „beszélt nyelvi, elpazarolni, eltékozolni“ ige, amelyet a politikusok felelőtlen cselekedeteinek megjelölésére használnak. 3. Nemcsak a politikai szereplők hanyag, felelőtlen, hanem erkölcstelen magatartása is hangsúlyozódik, amikor a választók érdekeinek tisztességes képviseletére irányuló szándékot elhomályosítja a politikai hatalom és a haszonszerzés vágya. A politikai szereplők erkölcstelen viselkedésének kiemelésére metaforikus főneveket és alkalmi frazeologizmusokat használnak. A delfi.lt internetes hírportálon használt metaforikus névszókat (főneveket és mellékneveket) két csoportra lehet osztani: 1) a szokásos átvitt jelentésű szavakra, amelyek további két kisebb alcsoportra oszlanak (egyes átvitt jelentésű szavak meghatározásai szerepelnek a DŽ6-ban vagy az LKŽe-ben, mások átvitt jelentései viszont nincsenek rögzítve a szótárakban, noha a használatban széles körben elterjedtek, és az olvasók számára tökéletesen érthetők); 2) alkalmi átvitt jelentésű szavakra (meghatározásaik sem a DŽ6-ban, sem az LKŽe-ben nem szerepelnek) (Aleksaitė 2014: 2). A vizsgált szövegekben a szokásos metaforikus főnevek dominálnak, pl. : AGNĖ ALEKSAITĖ. Az érzelmi-expresszív szókincs mint a politikusportrék megalkotásának nyelvi eszköze a delfi.lt BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 hírportálon | 7 A második cél pedig a hatalom és a kiváltságok központjai felé való törekvés, valamint az országgyűlésben elfoglalt meleg, jövedelmező és kényelmes pozíciójuk megőrzésére irányuló igyekezet. Más szóval, hogy hosszú távra biztosítsák maguknak a helyet a hatalom vályújánál, amelynek nyújtotta könnyítményekért és kiváltságokért olyan hevesen, ádázul és kompromisszumok nélkül harcoltak. (delfi.lt 2013 01 29, Karolis Jovaišas) A szöveg szerzője a lovys „haszonszerzés forrása” jelentésű, szokásos metaforikus főnevet választva lekicsinyli a hatalom képviselőit, azt feltételezve, hogy a közszereplőket a személyes érdekek, pontosabban a haszonszerzés vágya ösztönzi a hatalom megszerzésére. A hatalom képviselőit alkalmi frazeologizmusok használatával is kigúnyolják, pl. : A nagyobbik kissé elbizonytalanodik (talán), de úgy tesz, ahogyan parancsolták neki, vagy ahogyan szelíden megkérték. Lehet, hogy egyszerűen jó szívből teszi, vagy talán édességet kapott a mancsába – most ki deríti ezt fel. (delfi.lt 2012 11 12, Vytautas Landsbergis) A cikk szerzője az alkalmi frazeologizmust – egyetlen publicisztikai szövegben megrögzült, és e szöveg határain kívül csak ritkán előforduló képszerű szókapcsolatot (lásd még Butkutė 2008: 16–24) – az édességet kapni a mancsába, azaz „vesztegetési pénzt elfogadni” használva közvetve arra utal, hogy a politikusok viselkedését, meghozott döntéseit befolyásolhatják a megvesztegetésre szolgáló ajándékok, mivel vannak olyan politikai szereplők, akik hivatali pozíciójukat kihasználva jogellenesen kívánnak hasznot húzni. Nyilvánvaló, hogy ezekben a használati példákban nem említenek konkrét személyeket, ezért az olvasókhoz az erkölcstelen, tisztességtelen politikusok általánosított képe jut el. 4. A delfi.lt hírportálon a politikusokat társadalmi antihősökként értékelik, mivel képtelenek irányítani az államot, e közszereplők által választott kormányzási módszerek pedig nem megfelelőek. A politikusok e tulajdonságát a képszerű igék formái (attributív igenevek), az idegen nyelvű beékelődések és a szokásos újkeletű szavak szemléltetik. Az attributív igenevek „viszonylag jól megőrizték kategóriájuk melléknévi természetét, és mivel nincsenek általuk meghatározott vagy hozzájuk kapcsolódó szavaik, gyakran egyáltalán nehezen különíthetők el a melléknevektől” (Ambrazas 1971: 8), ezért használatuk a delfi.lt hírportálon semmiben sem különbözik a metaforikus melléknevekétől, pl. : Az előző kormány által szorgalmazott felsőoktatási reform, ha sikeres volt is, csak részben bizonyult annak: a hallgatóknak adott döntési jog nem a tanulmányok minőségét ösztönözte, hanem az imázsharcokat, az egyetemek pedig nem kezdtek a várakozásoknak megfelelően egyesülni és optimalizálódni, sőt az ingyenes AGNĖ ALEKSAITĖ. Emocinė-ekspresinė leksika kaip kalbinė politikų portretų kūrimo priemonė naujienų portale delfi.lt | 8 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 felsőoktatáshoz való hozzáférés még csökkent is. (delfi.lt 2013 01 26, Marijus Širvinskas) Ebben publicisztikai stílusú szövegben a stumtas, -a „arról, akit fel akarnak venni, választani, kinevezni, keresztül akarnak vinni” jelentésű igei forma (attributív melléknévi igenév) átvitt értelemben szerepel. Vö. DŽ6: stumti „átv. igyekezni, hogy valaki bizonyos helyzetbe kerüljön” és LKŽe: prastumti „átv. a valódi célok elrejtésével elérni, hogy elfogadják, keresztülvinni”. A delfi.lt hírportálon a politikusok mint társadalmi antihősök portréinak megalkotásához idegen nyelvű betétek is használatosak, pl. : Koalicija: krugovaja poruka [a cikk címe] Az orosz nyelvben létezik a „krugovaja poruka” kifejezés, amelyet litvánra „pririšimas“ szóval lehetne lefordítani. Ezt a kifejezést a bűnözők körében használják. Amikor egy új tag belép egy bűnbandába, bűnügyi feladatot bíznak rá, hogy megszegje a törvényt, bemocskolja magát, és ugyanolyan sebezhetővé váljon, mint a banda többi tagja. Ekkor az új tag lojálissá és megbízhatóvá válik, mert sorsa szorosan összekapcsolódik a többiek sorsával. Felismerhető, hogy ezek a módszerek áttevődnek a mai politikába. Az utolsó szavazások azt mutatják, hogy a koalíciót szégyentelenül az említett bűnügyi elv alapján cementezik meg. (delfi.lt 2012 11 28, Kęstutis Masiulis) E szöveg szerzője nagyon megfontoltan választja címéül a krugovaja poruka orosz nyelvű betétet: a szövegben nemcsak megmagyarázza az orosz bűnözők által használt kifejezés jelentését, hanem arra is rámutat, miért illik a litván politikusok jellemzésére a bűnügyi terminus. A politikusok és a bűnözői világ képviselőinek szembeállítása meggyőzően alakítja ki a litván politikusok mint társadalmi antihősök rendkívül negatív portréját. A delfi.lt hírportálon nincs hiány olyan alkalmi neologizmusokból, amelyek a politikusok – társadalmi antihősök – vezetékneveiből képzett toldalékos szóképző formánsokkal jöttek 3 létre, pl. : Abban bízva, hogy A. Butkevičius véleménye hétfőig nem változik meg, megpróbálom elképzelni, hogyan fogja rávenni a kormánykoalíció három pártjának parlamenti képviselőit, hogy felejtsenek el mindent, amit ezekben a napokban V. Landsbergisről összehordtak, és szavazzanak a Szabadság-díj neki való odaítélésére. Hiszen az első szavazás 3 eredménye nem volt Az ND-be a következő új szavak kerültek be: gražulėjimas „iron. Petrui Gražulisra (a Litván Köztársaság parlamenti képviselőjére, aki kivételesen heves modoráról, viselkedéséről és hangoztatott nézeteiről ismert) hasonlóvá válás“, gražulesnis, -ė „tréf. Gražulisra hasonlító (a Litván Köztársaság parlamenti képviselőjére, Petras Gražulisra utalva)“, gražuliada „a genderizmussal ellentétes, a Litván Köztársaság parlamenti képviselője, Petras Gražulis által propagált ideológia“, gražuliškai „tréf. Gražulisra jellemző módon (a parlamenti képviselő Petras Gražulisra utalva, aki az LMBT-ről vallott szélsőséges véleményével vált ismertté)“ és gražulizmas „pejor. a Litván pavardė yra itin produktyvi, siekiant sudaryti menkinamąjį, ironiškąjį ar juokaujamąjį atspalvį turinčius bei Köztársaság parlamenti képviselője, Petras Gražulis szélsőséges nézetei mint jelenség“. Amint az ND-ben közölt adatokból látható, a parlamenti képviselő P. Gražulis negatív érzelmi értékelését kifejező új BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 szavakat igyekeznek átadni a szövegben. ​(A fordítás az eredeti töredékes mondatszerkezetét megőrizte.)​ ​; AGNĖ ALEKSAITĖ. Az érzelmi-expresszív lexika mint a politikusportrék nyelvi megalkotásának eszköze a delfi.lt hírportálon | 9 valamiféle kuriózumszámba menő véletlen, amelyek a Szejmben is előfordulnak, amikor az ülés vége előtt a teremben maradt, még szét nem oszlott utolsó parlamenti képviselők első olvasatban megszavazzák a tisztességesen el sem olvasott gražulisi vagy sysisi törvénytervezetet. (delfi.lt 2015 11 29, Romas Sadauskas-Kvietkevičius) Ebben a példában a „kevésbé átgondolt, elhamarkodott” jelentésben használatosak a gražuliškas, -a és sysiškas, -a uzuális neologizmusok. Nyilvánvaló, hogy a publicisztikai stílusú szöveg az elhamarkodott, meggondolatlan döntéseikről és kijelentéseikről ismert parlamenti képviselőkre utal, a vezetéknevükből képzett mellékneveknek pedig nem egyéni, hanem általánosított jelentésjegyeket tulajdonít. 5. A delfi.lt hírportál bővelkedik a politikai szereplők ékesszólásáról, sőt szellemi képességeiről alkotott, érzelmi értékelési szempontot hordozó sztereotip véleményekben (Gudavičius 2000: 61–62), ezért a szemléletes igékkel, azok alakjaival (predikatív igenevekkel, határozói igenevekkel), metaforikus főnevekkel és hagyományos frazeologizmusokkal olyan politikuskép formálódik, amely szerint a politikusok képtelenek irányítani az államot, és nem tudják megmagyarázni a választóknak a politikai folyamatokat. A delfi.lt hírportálon nagy számban használják az érzelmi-expresszív lexikai eszközöket (szemléletes igéket, azok alakjait (predikatív igeneveket, határozói igeneveket), valamint az ezekből képzett metaforikus főneveket), amelyek feltárják a politikusok artikulálatlan beszédét, pl. : A szovjet szuroggal bűzlő, elavult alakok, akik a Zöld híd bálványainak művészi értékéről hadoválnak, az Európai intézményekben Litvániát képviselő, agyatlan kommunista pártbeli veteránok, akik Oroszországgal szembeni szankciók gazdasági káros hatásáról és a bűnözőkkel folytatandó párbeszéd szükségességéről bégetnek, minden erejükkel tagadják annak bármiféle lehetőségét, hogy az álművészetet vagy a gazdasági hasznot propagandával (célzott dezinformációval) lehessen összekapcsolni. (delfi.lt 2016 01 28, Aurimas Navys) Ezután már csak a vilniusi politikusok homályos makogása hallatszott arról, hogy állítólag valami történik Brüsszel folyosóin, hogy hallják, talán (a hangban kétely) a Kreml haragszik amiatt, hogy aktívan részt vesznek a Keleti Partnerség projektjének előmozdításában. (delfi.lt 2013 09 17, Valentinas Mitė) L. Graužinienė csiripelését à la „rossz Skvernelis, nagyon rossz” még idézni sem lehet. Amikor a parlament elnöknője komoly arccal fejtegeti, hogy abban az időben, amikor a rendőrség egy gépfegyveres szökevényt üldözött, a belügyminiszter aludt, mert állítólag ezt mondta neki, nem marad más, mint azzal vigasztalódni, hogy amikor Isten az emberek között osztotta a humort és a valóságérzéket, az ország egyik leendő „vezetőnője” a kolhoz raktárában a kicsírázott és rothadt burgonyát válogatta át. (delfi.lt 2015 11 22, Rimvydas Valatka)