JŪRATĖ PAJĖDIENĖ

Litván Nyelvi Intézet

KÖNYV A SZAMOGITUL TANÍTÓKNAK ÉS TANULÓKNAK

Recenzió: Észak-szamogit kretingaiak: oktatókönyv, szerkesztette Jūratė Lubienė, Asta Leskauskaitė.

Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2020, 283 p. ISBN 978-609-411-273-7.

A Litván Nyelvi Intézet kiadója 2020-ban több, a szamogit nyelvnek szentelt könyvet is megjelentetett: Jurgis Ambroziejus Pabrėža (1771–1849) prédikációinak gyűjteményét¹, valamint két oktatókönyvet, amelyek az észak-szamogit kretingai és a dél-szamogit raseiniai nyelvjárások sajátosságainak megértését szolgálják. Ha valaki szamogitül szeretne tanulni vagy kutatni szeretné a nyelvet, most már részletesebben is megismerkedhet valamennyi szamogit (al)nyelvjárással², azok legjellegzetesebb nyelvi és a szamogit kultúrtörténethez kötődő sajátosságaival³, mivel a Litván nyelvjárások az iskolának sorozatban már az egyes (al)nyelvjárásoknak szentelt kiadványok is megjelentek: Nyugat-szamogitok (2006, szerk. Jonas Bukantis, Asta Leskauskaitė, Vilija Salienė), Dél-szamogit varniak (2017, szerk. Gintarė Judžentytė-Šinkūnienė, Vida Marcišauskaitė), Dél-szamogit raseiniaiak (2020, szerk. Gintarė Judžentytė, Vida Marcišauskaitė), Észak-szamogit telšiaiak (2013, szerk. Juozas Pabrėža, Vida Marcišauskaitė,

Különféle tárgyú prédikációk, amelyeket Ambroziejus Pabrėža mondott el, összeállította Rita Šepetytė. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2020.

A hagyományos felfogás szerint, amikor Litvánia egészének nyelvjárási rendszeréről beszélünk, a szamogit nyelvjárást három alk nyelvjárásra – nyugatira, északira és délire – osztják (ezen alnyelvjárások megkülönböztető sajátosságairól lásd: A litván nyelvjárások antológiája, szerk. Rima Bacevičiūtė, Audra Ivanauskienė, Asta Leskauskaitė, Edmundas Trumpa. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2004, 195–284). Ha kizárólag a szamogit nyelvterület nyelvi rendszeréről beszélünk, három – nyugati, északi és déli – szamogit nyelvjárást és két alnyelvjárást különböztethetünk meg: az észak-szamogit telšiai és kretingai, valamint a dél-szamogit varniai és raseiniai alnyelvjárást (a szamogit nyelvterület ilyen, viszonylagos értelmezésű felosztásáról lásd: Juozas Pabrėža A szamogit nyelv és helyesírás, Šiauliai: Šiaulių universitetas, 2017, 47–48).

A szamogit nyelvjárás (nyelvjáráscsoport) jelenlegi helyzetét tükröző sajátosságok leírását lásd: Daiva Aliūkaitė, Rima Bakšienė, Jurgita Jaroslavienė, Gintarė Judžentytė, Asta Leskauskaitė, Jūratė Lubienė, Violeta Meiliūnaitė, Dalia Pakalniškienė, Vilija Ragaišienė, Regina Rinkauskienė, Janina Švambarytė-Valužienė, Jolita Urbanavičienė, Daiva Vaišnienė. A kutatópont-hálózat sűrűsége a geolingvisztikai aukštaičiai: žemaičiai megkülönböztetés szempontjából. – A 21. század eleji litván nyelvjárások: geolingvisztikai és szociolingvisztikai kutatás, szerk. Danguolė Mikulėnienė, Violeta Meiliūnaitė, Vilnius: Briedis, 2014, 129–146.

BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204

JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Knyga žemaitiškai mokantiems ir besimokantiems | 2

doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.12

Asta Leskauskaitė)⁴. Mindegyikben nemcsak a nyelvjárás (alnyelvjárás) megkülönböztető sajátosságainak és a térség kulturális életének egyedi vonásait leíró részeket, a nyelvjárások (alnyelvjárások) által elfoglalt terület ismertetését, a települések (kutatópontok) felsorolását és térképeket találunk, hanem a nyelvjárási beszéd tanításához vagy tanulásához hasznos módszertani tanácsokat, útmutatásokat és megjegyzéseket is. A könyvekben a žemait nyelvjárási beszéd szövegei átírt és köznyelvi helyesírásra átültetett formában szerepelnek (az egyes könyvekhez mellékelt elektronikus adathordozón hangfelvételeket is találunk – ezek szolgáltak a szövegek alapjául), továbbá szóbeli művészeti alkotások, a térségből származó írókról és író emberekről – irodalmárokról, nyelvészekről, történészekről – szóló információk, valamint műveikből vett példák. A könyvek szerkezete nem teljesen egységes, a tankönyv és a szöveggyűjtemény között változik.

Ezt a gazdag gyűjteményt 2020-ban egy újabb könyvvel egészítették ki – Északi žemaitiai kretingaiak. A sorozat többi kiadványához hasonlóan, A litván nyelvjárások az iskolának című sorozatban az Északi žemaitiai kretingaiak is két formában jelent meg: a könyvet Jūratė Lubienė docens, PhD, a hangfelvételeket tartalmazó elektronikus adathordozót pedig Asta Leskauskaitė PhD állította össze. A könyvet olvasva nyilvánvaló, hogy az összeállító(nő)⟧ szokásos megnevezés ebben az esetben nem szó szerint, hanem tágabban értendő: nemcsak a könyvbe illesztett szövegek és illusztrációk felkutatását, kiválasztását és előkészítését foglalja magában, hanem jelentős terjedelmű szöveg megírását, vagyis valódi szerzői munkát is. J. Lubienė tollából származik az Előszó (7–9. o.), a nyelvjárási anyag bemutatásának általános módszertanát ismertető részek, a Módszertani tanácsok (10–25. o.), a Bevezetés (26–51. o.), valamint a kiválasztott alnyelvjárás sajátosságait feltáró Az északi žemaitiai kretingai alnyelvjárás leírása (52–97. o.). Szintén ő írta a gyakori elméleti alfejezetek után (44., 50–51., 62–65., 73., 76–80. o.), valamint minden egyes alnyelvjárási szöveg (lásd Az északi žemaitiai kretingai alnyelvjárás szövegei, 98–189. o.) vagy szövegcsoport (lásd Nyelvjárási költészet, 190–226. o.) után az olvasó figyelmét aktiváló Kérdések és feladatok című részeket is. Szükség szerint kisebb-nagyobb, Tudja-e? című apró fejezetek is felbukkannak a könyvben (lásd például a 43–44., 49–50., 102–103. és 163–165. oldalt). Ezek az alfejezetek újdonságot jelentenek a korábban említett, a žemait nyelvjárásokat (alnyelvjárásokat) bemutató könyvekhez képest; J. Lubienė ötlete nyomán kerültek a kötetbe. Az itt közölt információk felkeltik annak az olvasónak a figyelmét, aki a nyelvjárást tanítani vagy tanulni kívánja, illetve már beszéli, és segítenek ráirányítani a figyelmet a žemait történelem és nyelv különlegesebb vonásaira (vö. például a 72. oldalon található megjegyzést egyes, a köznyelvben megszokott keresztnevek žemait eredetéről, a 159–160.

⁴ A felsorolt kiadványokat a Litván Nyelvi Intézet kiadója jelentette meg. A kiadványok előkészítését és kiadását a Litván Nyelvi Állami Bizottság támogatta a Nyelvjárások és etnikai helynevek megőrzésére irányuló 2001–2010-es program, valamint a Litván köznyelv, a nyelvjárások és más nyelvváltozatok működésének és változásának kutatására irányuló 2011–2020-as program keretéből.

BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204

JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Knyga žemaitiškai mokantiems ir besimokantiems | 3

doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.12

a Žemaitijában élő zsidók életéről szóló megjegyzéseket). A könyvben elszórtan található Tudja-e? című részek lehetővé teszik a szerző számára, hogy ne csak általános ismereteket osszon meg, hanem saját meglátásait is, például véleményét a gyakran pusztán megállapodáson alapuló nyelv és a nyelvjárás fogalmainak különbségéről⁵, az északi žemaitiai alnyelvjárás lehetséges eredetéről (72. o.) és más hasonló kérdésekről. A tankönyvi elvet követve azonban az ezekben a részekben közölt általános vagy szakmai ismeretek forrását nem mindig tüntetik fel. Úgy tűnik, erre csak akkor kerül sor, amikor a könyv végén található irodalomjegyzékből származó szakirodalomra támaszkodnak (lásd Irodalom a nyelvjárásokról, 282–283. o.), mivel a nem nyelvjáráskutatási, hanem néprajzi, etimológiai és mitológiai kutatások érdekességeinek ismertetésekor megadják a felhasznált szakirodalmi forrásokat (vö. például 142., 154. és 164–165. o.). Ennek ellenére némileg zavaró, hogy ezeknél összefoglaló hivatkozási módot alkalmaznak, vagyis csak a felhasznált kiadványt nevezik meg; ezt a megoldást alkalmazták egyébként a 2006-ban megjelent Nyugati žemaitiai⁶ című könyvben is. Elképzelhető, hogy ezt a választást a könyvek szerzőinek rendkívül nagylelkű didaktikai feltevése indokolta: konkrét hivatkozások híján az olvasók majd további információk után kutatnak, és meg is találják azokat.

J. Lubienė könyvének további újdonsága a felsorolt žemait nyelvjárást oktató könyvek körében a Nyelvjárási szavak tematikus szójegyzéke (265–279. o.)⁷. Bár az északi žemaitiai szókincset kiváló beszédpéldákkal két szótár is meglehetősen részletesen bemutatja (ezekről az ismertetett könyv is ír a 75. oldalon)⁸, minden žemait szójegyzék – különösen a tematikus – hasznos mind a nyelvet tanuló vagy elsajátító, mind pedig az olyan olvasó számára, akinek ez a nyelvjárás az anyanyelve. A tematikus szójegyzék segít felidézni a régies, ritkábban használt nyelvjárási szavakat

⁵ Vö.: „<...> a nyelv és a nyelvjárás közötti határ megállapodás kérdése. Régebben egyszerű volt a kritérium: ha az emberek már nem értik egymást, akkor különböző nyelveken beszélnek. A modern világban, különösen Európában, az a felfogás uralkodik, hogy a nyelv és az állam összetartozik, és hogy a saját nyelv az állam alapvető jellemzője. Litvániában tehát litvánul beszélünk, amelynek különféle használati változatai vannak, köztük a nyelvjárások. A litván dialektológia a litván nyelv nyelvjárásait, alnyelvjárásait, beszédváltozatait és helyi változatait kutatja. Ha azonban nem az egész litván nyelvre gondolunk, hanem csak egyetlen nyelvjárásra, például a žemaitira, akkor nevezhetjük nyelvnek. <...> Az otthonról <...>, a szülőföldről szólva azt is mondjuk: az anyanyelvem (a nyelvjárás helyett) – žemait <...>” (49–50. o.).

⁶ A Északi žemaitiai telšiaiak (2013), a Déli žemaitiai varniaiak (2017), valamint a Déli žemaitiai raseiniaiak (2020) című könyvekben a pontos hivatkozási módot választották, amely megkönnyíti a kívánt kiegészítő információk felkutatását.

⁷ Knygoje Pietų žemaičiai varniškiai (2017, p. 130–143) pateiktas mokytojos Adelės Urbaitės (1926–2014) sudarytas abėcėlinis žodynėlis Švėkšnoje ir Švėkšnos apylinkėse XX a. vartoti ir tebevartojami žodžiai.

⁸ Lásd Juozas Aleksandravičius A kretingai nyelvjárás szótára (2011; szerk. Danguolė Mikulėnienė, Daiva Vaišnienė, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet), valamint Birutė Vanagienė Északnyugat-žemaitiai szótár. Ylakių, Lenkimų, Mosėdžio, Skuodo és Šačių környékének beszédváltozatai, A–O; P–Ž (2014–2015; tudományos szerkesztők: Danguolė Mikulėnienė, Juozas Pabrėža, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet).

BENDRINĖ KALBA 94 (2021)

http://journals.lki.lt/bendrinekalba

ISSN 2351-7204

JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Knyga žemaitiškai mokantiems ir besimokantiems | 4

doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.12

szavakat (pl.: geronkštis ~ geránkštis ’őrlőfog’, kondouls ~ kánduolas ’a dióbél’, 269., 278. o.), megérteni egyes szavak eredetét (vö. pastalčios ~ pastalčius ’fiók’, 274. o.), illetve egymáshoz való viszonyukat (vö.: kretė – kritė ’a nadrág ülepe, hátsó ülőrész’ és sosekrėtuotė – susikričioti, -ó(ja), -ójo ’a ruhadarab, rendszerint az ing szélét betűrni a nadrágba’, 275. o.), észrevenni, hogy például nemcsak a valamivel ritkább šondrėika ~ šùndrėika ’útifű’, hanem az olyan közismert növénynevek is, mint a trauklapis ~ trauklāpis ’útifű’, vaivorā ~ vaivórai ’havasi áfonya (bogyó)’ tájnyelvi alakok (lásd 278. o.)⁹. A tájnyelvi lexikai, szemantikai, morfológiai, szóalkotási és morfonematikai sajátosságokról olvasva (74–75. o.) világossá válik, hogy ugyanazon nyelvjárás vagy beszédmód anyanyelvi beszélői számára a tájnyelvi szavak eltérő mértékben elfogadhatók. Az eltérő elfogadottság, s így a használat példája a čīrolis / čīrolis ~ čỹrulis ’mezei pacsirta’, amelyet a tárgyalt könyv szerzője szokásos tájnyelvi alaknak tekint (lásd 74., 278. o.), noha más, még a szomszédos vidékekről származó žemaitiaiak számára is jóval kevésbé megszokott, igen ritka, idegen, vagy legalábbis kölcsönszónak tűnhet¹⁰. Arról, hogy a žemaitiaiak számára megszokott számos kölcsönszó természetes, és hogy külön erőfeszítést tett azért, hogy ezeket szinte egyáltalán ne vegye fel a Teminiame tarminių žodžių žodynėlyje, maga J. Lubienė is ír (266–267. o.). Egyébként a könyvet olvasva jól látható, hogy a tematikus szójegyzék egészen természetes módon alakult ki, miközben a szerző fokozatosan kidolgozta a žemaitiai nyelv oktatásának saját módszertanát: a könyv didaktikai célú fejezeteiben számos egyéni és csoportos feladat szerepel, amelyek az olvasott szövegre támaszkodva a helyi nyelvjárás (104. o.) vagy a žemaitiai szavak (pl. 108., 114., 118. o.) szójegyzékének összeállítását javasolják. A szójegyzékkel kapcsolatban megemlítendő a morfonematikai tájnyelvi alak silkinis, -ė¹¹ jelentésének kissé szűk meghatározása a sėlkėnė košė ~ silkine košė kifejezésben: csupán ’árpagyöngyből és reszelt burgonyából készült kása’, anélkül, hogy megismételné a névben szereplő ’selymes’ jelzőt (a sėlkėnė košė ~ silkine košė és sėlkšoltė ~ šiīksultė ’heringlé’ szócikkek egymás mellé kerülése a szójegyzékben megnehezíti a silkinis szó kapcsolatának felismerését az előző tematikus csoportban szereplő sėlks ~ šiīkas ’selyem’ szóval, 275. o.).

Végezetül különösen fontos megemlíteni a tárgyalt kiadvány (és a žemaitiai nyelvjárásokról szóló más oktatókönyvek) leginkább egyedi és legjelentősebb részét – a terminológiai

⁹ További tematikus žemaitiai tájnyelvi szólistát lásd: Pabrėža Juozas. Min. veik. 2017, 105–113. o.

¹⁰ Az olyan szavak, mint a cyrulis ’mezei pacsirta’, pylė ’kacsa’, pūrai ’kő’, akmuo ’kő’ kurši eredetéről, valamint a krupis, cyrulis, pūrai szavak Žemaitija és Lettország területére kiterjedő, nagy és összefüggő elterjedési területéről lásd: Pabrėža Juozas. Min. veik. 2017, 108. o. Vö. még a „čīrulis – mezei pacsirta, pacsirta, cyrulis dial.” szócikkel a Latvių-lietuvių kalbų žodynas / Latviešu-lietuviešu vārdnīca című kiadványban (2003; szerk. Alvydas Butkus, Kaunas: AESTI, 141. o.).

¹¹ Apie silkinis ‚šilk inis‘ reikšmę žr.: Vanagienė Birutė. Min. veik. 2015, p. 183.

BENDRINĖ KALBA 94 (2021)

http://journals.lki.lt/bendrinekalba

ISSN 2351-7204

JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Knyga žemaitiškai mokantiems ir besimokantiems | 5

doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.12

szövegeket. Nyilvánvaló, hogy a célközönség számára választották ki őket, és megfelelnek az oktatás és tanulás igényeinek (a szövegeket kísérő feladatokról már volt szó ¹²). Ám leginkább nem a tudatos, tájékozott olvasókat vonzzák, hanem e sorozat könyveinek legőszintébb olvasóit – az anyanyelvi beszélő emigránsokat, akik Algirdas Ruškys szavaival nemcsak „a nagyvárosok csábítására eltávolodnak a nyelvjárástól”, hanem „a legjobban meg is hiányolják”, mert számukra „a nyelvjárás világában más az élet értelme” (247–248. o.). A szakszerűen közölt nyelvjárási szövegek a legnagyobb olvasási (hallgatási) élményt és azt a vigaszt nyújtják nekik, hogy a nyelvjárásban és a saját anyanyelvükről alkotott képükben minden továbbra is olyan, mint régen. A Šiaurės žemaičių kretingiškių patarmės tekstai című fejezetben (98–189. o.) közölt 24 beszélgetés témák szerint csoportosul: a történetek elbeszélőinek figyelme a különböző életszakaszok (gyermekkor, ifjúság, felnőttkor) és korszakok (háború, száműzetés) tapasztalataira, a mindennapokra, szokásokra, hitre, képzelgésekre, fantáziára és a mitológiai világkép tükröződéseire irányul. A könyvben közölt szövegek 1964-ben (3 felvétel), 1973-ban (4), 1974-ben (5), 1980-ban (1), 1993-ban (2), 2011-ben (7) és 2012-ben (2) készített hangfelvételeket követnek. A szövegek szerzői az idősebb nemzedék képviselői: életkoruk 51 és 92 év között van (1890–1940 között születtek)¹³; többségük nő, mindössze négy elbeszélő férfi. Valamennyi átiratot J. Lubienė készítette, pontosak¹⁴, és most jelennek meg először. Kétségtelen, hogy ezek a szövegek nemcsak az oktatás és tanulás, illetve az olvasás vagy hallgatás öröme miatt fontosak: adataikat tudományos kutatásokban is felhasználják majd. A szövegek kiválóan tükrözik a žemaitiai népi párbeszéd (sajátos közbevetésekkel, megszólításokkal és hasonlatokkal), mondatok és kifejezések jellegzetességeit; hallgatás közben pedig öröm felfigyelni azokra az alig érzékelhető (az átírásban egyáltalán vagy szinte egyáltalán nem tükröződő) sajátosságokra, amelyek a különböző, egymástól távolabb eső településekről származó adatközlők beszédét jellemzik; ilyen településből harmincöt van¹⁵ (lásd a 280–281. oldalon közölt Kretingiškių gyvenamųjų vietų (punktų) sąrašą című listát és az 53. oldalon található Šiaurės žemaičiai kretingiškiai¹⁶ térképet),

¹² Itt még érdemes megemlíteni, hogy a feladatok néha (pl. 136., 151. o.) a Lietuvių kalbininkai – šiaurės žemaičių kretingiškių patarmės atstovai című fejezetben (227–264. o.) közölt szövegek olvasásához is kapcsolódnak.

¹³ Csak az 1964-ben készült felvételek adatközlőinek születési dátuma ismeretlen (nincs feltüntetve).

¹⁴ Az átiratokban csupán néhány eltérés található: az Apie kaukus című történetből hiányzik a nėsi datiręs ’nesi patyręs‘ kifejezés (vö. 171. o. és a felvétel 3:41–3:42 közötti részét); hiányzik a nuodėje szó (174. o.) az Pirmojo pasaulinio karo kareivio prisiminimai című szöveg bâtoriejâu nuodìeję ąnt są́ua gėrô(s) sveikất’s ~ beturėjau nodieję (’reményt’) ant sávo gerôs sveikâtos kifejezéséből (vö. a felvétel 02:29-es időpontját); hiányzik az išbovâu mienesi i kèlės tėn savaĩtės / nepėlnà do mieneso ~ Išbuvau mėnesį ir kelias ten savaites. Nepilnai du mėnesiu(s) mondat az Apie trėmimą į Vokietiją című szöveg végéről (188. o., vö. a felvétel 04:30–04:35 közötti részét). Megemlítendő még egy sajtóhiba is, amely a vaitsu (→ vaistu) szó betűinek felcseréléséből ered (148. o.).

¹⁵ Sąraše sajtóhiba csúszott: az utolsó tétel nem a 35., hanem a 37. helyre mutat (281. o.).

¹⁶ Ha lenne lehetőség a kiadás újbóli megjelentetésére, ki kellene javítani a másik kiadványból átvett térképen a 252. pont nevében található hibát. Másutt (7., 281. o.) a Žadvainai (Plungės járás, Pėlaîčių község) név helyesen szerepel.

BENDRINĖ KALBA 94 (2021)

http://journals.lki.lt/bendrinekalba

ISSN 2351-7204

JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Knyga žemaitiškai mokantiems ir besimokantiems | 6

doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.12

a beszéd sajátosságainak és a kiejtés árnyalatainak¹⁷. A nyelvjárási szövegeket érdemes különböző szempontok szerint közzétenni – nemcsak az elbeszélt történetek sajátosságait, tematikus kifejezésmódját és irodalmi jelentőségét figyelembe véve, hanem a felvételek készítésének eltérő időpontját, az adatközlők életkorát, származását (lakóhelyét), nemét stb. is. Nemcsak a korábbi időszakból származó, hanem a jelenkori felvételek is fontosak, mivel a nyelv (nyelvjárás) valós helyzetét mutatják. Kár, hogy a tankönyv műfaja, valamint az engedélyezett és tervezett terjedelem csökkentette az ilyen szövegek számát. Csak remélni lehet, hogy a könyvbe be nem fért, már felfedezett értékes szövegek, valamint azok, amelyek még észrevétlenül lapulnak a hangfelvételek tárolóiban és archívumaiban, vagy amelyeket a jövőben rögzítenek, J. Lubienė jövőbeli alkotói terveinek részévé válnak.

Beérkezett: 2021 12 29

Elfogadva: 2021 12 31

¹⁷ A Laumalių kaimo vardas szöveg hangfelvétele (időtartama 2 min 33 s) adathordozón hibás.

BENDRINĖ KALBA 94 (2021)

http://journals.lki.lt/bendrinekalba

ISSN 2351-7204