Knyga žemaitiškai mokantiems ir besimokantiems

BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 JŪRATĖ PAJĖDIENĖ Lietuvių kalbos institutas KÖNYV A ZSAMOTULUL TANULÓKNAK ÉS TANÍTÓKNAK Recenzió: Šiaurės žemaičiai kretingiškiai: mokomoji knyga, összeállította Jūratė Lubienė, Asta Leskauskaitė. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2020, 283 p. ISBN 978-609-411-273-7. A Litván Nyelvi Intézet kiadója 2020-ban több, a zsamogit nyelvnek szentelt könyvet is megjelentetett: Jurgis Ambroziejus Pabrėža (1771–1849) prédikációinak gyűjteményét, valamint két oktatókönyvet, amelyek az északi zsamogit kretingiškiai és a déli zsamogit raseiniškiai nyelvjárások 1 sajátosságainak megértését szolgálják. Ha valaki meg kívánja tanulni vagy kutatni kívánja a zsamogit nyelvet, annak valamennyi zsamogit (nyelv)járásával, legjellegzetesebb nyelvi, valamint a zsamogit kultúra történetéhez kapcsolódó sajátosságaival most már részletesebben is megismerkedhet, mivel a 2 Lietuvių kalbos tarmės mokyklai sorozatban már minden egyes 3 (nyelv)járásnak szentelt kiadványok is megjelentek: Vakarų žemaičiai (2006, szerk. Jonas Bukantis, Asta Leskauskaitė, Vilija Salienė), Pietų žemaičiai varniškiai (2017, szerk. Gintarė Judžentytė-Šinkūnienė, Vida Marcišauskaitė), Pietų žemaičiai raseiniškiai (2020, szerk. Gintarė Judžentytė, Vida Marcišauskaitė), Šiaurės žemaičiai telšiškiai (2013, szerk. Juozas Pabrėža, Vida Marcišauskaitė, Pamokslai vairingose materijose, 1 sakyti Ambroziejaus Pabrėžos, előkészítette Rita Šepetytė. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2020. 2 A hagyományos megközelítés szerint, amikor Litvánia egészének nyelvjárási rendszeréről van szó, a žemaičiai nyelvjárást három – nyugati, északi és déli – alnyelvjárásra osztják (ezen alnyelvjárások megkülönböztető sajátosságairól lásd: Lietuvių kalbos tarmių chrestomatija, sudarė Rima Bacevičiūtė, Audra Ivanauskienė, Asta Leskauskaitė, Edmundas Trumpa. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2004, 195–284). Ha csupán a žemaičiai terület nyelvi rendszeréről beszélünk, három – nyugati, északi, déli – žemaičiai nyelvjárás és két alnyelvjárás különíthető el: az északi žemaičiai – telšiaiak és kretingaiak – és a déli žemaičiai – varniaiak és raseiniaiak (a žemaičiai terület ilyen, viszonylagos értelemben felfogható felosztásáról lásd: Juozas Pabrėža Žemaičių kalba ir rašyba, Šiauliai: Šiaulių universitetas, 2017, 47–48). 3 A žemaičiai nyelvjárás (nyelvjáráscsoport) jelenlegi helyzetét tükröző sajátosságok leírását lásd: Daiva Aliūkaitė, Rima Bakšienė, Jurgita Jaroslavienė, Gintarė Judžentytė, Asta Leskauskaitė, Jūratė Lubienė, Violeta Meiliūnaitė, Dalia Pakalniškienė, Vilija Ragaišienė, Regina Rinkauskienė, Janina Švambarytė-Valužienė, Jolita Urbanavičienė, Daiva Vaišnienė. Punktų tinklo tankis geolingvistinės skirties aukštaičiai : žemaičiai požiūriu. – XXI a. pradžios lietuvių tarmės: geolingvistinis ir sociolingvistinis tyrimas, sud. Danguolė Mikulėnienė, Violeta Meiliūnaitė, Vilnius: Briedis, 2014, 129–146. JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Žemaičiųül tudóknak és tanulóknak szóló könyv | 2 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.12 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Asta Leskauskaitė). Mindegyikükben nemcsak a (nyelv)járás megkülönböztető sajátosságainak és 4 a térség kulturális életének egyediségét leíró részeket, a (nyelv)járások által elfoglalt terület jellemzését, a lakott helyek (pontok) jegyzékét és térképeit találjuk meg, hanem a nyelvjárásos beszéd tanításához vagy tanulásához hasznos módszertani tanácsokat, útmutatásokat és megjegyzéseket is. E könyvekben a žemaitis beszéd szövegei átírt és transzponált formában szerepelnek (az egyes könyveket kísérő elektronikus adathordozón hangfelvételeket is találunk – ezek képezik a szövegek létrejöttének alapját), továbbá megtalálhatók bennük a szóbeli művészi alkotás példái, valamint a vidékről származó írókról és alkotókról – irodalmárokról, nyelvészekről, történészekről – szóló információk és műveik példái. A könyvek felépítése nem teljesen egységes, a tankönyv és a szöveggyűjtemény között váltakozik. Ezt a gazdag gyűjteményt 2020-ban egy újabb könyvvel egészítették ki – Šiaurės žemaičiai kretingiškiai. A sorozat többi, A litván nyelvjárások az iskolának című kiadványához hasonlóan az Észak-zemaitiai kretingiškiai címűnek is két formája van – ez egy docens, dr. által összeállított könyv. Jūratė Lubienė, valamint az elektronikus hangfelvételi adathordozó, amelyet dr. Asta Leskauskaitė készített. A könyvet olvasva nyilvánvaló, hogy a szerkesztő szokásos terminusát ebben az esetben nem szó szerint, hanem tágabb értelemben kell felfogni: nem csupán a könyvbe bekerült szövegek és illusztrációk felkutatásának, kiválasztásának és előkészítésének munkáját foglalja magában, hanem jelentős terjedelmű szöveg megírását is, vagyis a valódi szerzőséget. J. Lubienė tollából származik az Előszó (7–9. o.), valamint a nyelvjárási anyag bemutatásának általános módszertanát felölelő részek Módszertani tanácsok (10–25. o.), Bevezetés (26–51. o.), valamint a választott nyelvjárás sajátosságait feltáró, az észak-zemaitiai kretingiškiai nyelvjárását bemutató leírás (52–97. o.), továbbá az olvasó figyelmét aktivizáló Kérdések és feladatok, amelyek a gyakori elméleti fejezetek (44., 50–51., 62–65., 73., 76–80. o.) és minden egyes nyelvjárási szöveg (lásd: Az észak-zemaitiai kretingiškiai nyelvjárás szövegei, 98–189. o.), illetve szövegcsoport (lásd: Nyelvjárási költészet, 190–226. o.) után találhatók; szükség szerint a könyvben kisebb-nagyobb Tudta-e? fejezetek is elszórva szerepelnek. törtek (lásd például a 43–44., 49–50., 102–103. és 163–165. oldalt). Az utóbbi fejezetek a már említett, a žemaiti (nyelv)járásokat bemutató könyvekhez képest J. Lubienė újítása által születtek. A bennük szereplő információk felkeltik az olvasó – a nyelvjárást megtanulni szándékozó vagy azt ismerő – figyelmét, és segítenek ráirányítani a figyelmet a žemaitiaiak történelmének és nyelvének különlegesebb vonatkozásaira (vö. például a 72. oldalon található megjegyzést egyes, a köznyelvben megszokott nevek žemaitiai eredetéről, valamint a 159–160. 4 A megjelölt kiadványokat a Litván Nyelvi Intézet kiadója jelentette meg. A kiadványok előkészítését és kiadását a Litván Nyelvi Állami Bizottság támogatta a Nyelvjárások és etnikai helynevek megőrzésének 2001–2010. évi programjából, valamint a litván köznyelv, a nyelvjárások és más nyelvváltozatok működésének A 2020. évi program forrásaiból. JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Zemaitis nyelven beszélőknek és tanulóknak szóló könyv | 3 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.12 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 és változásának kutatására irányuló 2011– programból; a zsidók Žemaitijában való életéről szóló megjegyzések). A könyvben elszórtan elhelyezett Tudta-e? című részek lehetővé teszik a szerző számára, hogy ne csupán általános ismereteket osszon meg, hanem saját meglátásait is, például véleményét a nyelv 5 és nyelvjárás fogalmak közötti, gyakran csupán megegyezésen alapuló különbségről, az észak-zemaitiai nyelvjárásrész lehetséges eredetéről (72. o.) és így tovább. Igaz, a tankönyvi elvet követve az e részekben közölt általános vagy speciális jellegű ismeretek mellett nem mindig szerepel a felhasznált információforrásra való hivatkozás. Úgy tűnik, ez csak azokban az esetekben történik így, amikor a könyv végén található irodalomjegyzékből származó szakirodalomra támaszkodnak (lásd: Irodalom a nyelvjárásokról, 282–283. o.), mivel a nem nyelvjáráskutatási, hanem etnológiai, etimológiai és mitológiai kutatások érdekességeinek bemutatásakor a felhasznált irodalmi forrásokra való hivatkozásokat megadják (vö. pl. 142.; 154.; 164–165. o.). Mindazonáltal kissé zavaró az ezek közlésénél alkalmazott összefoglaló idézési mód, amikor csupán a felhasznált kiadványt jelölik meg; ezt a módszert egyébként a 2006-ban megjelent Vakarų žemaičiai című könyvben is alkalmazták. Valószínűleg ezt a választást a könyvek 6 szerzőinek rendkívül jóindulatú didaktikai feltételezése határozta meg, miszerint konkrét hivatkozások hiányában az olvasók majd kedvet kapnak ahhoz, hogy további információkat keressenek és találjanak. A további újítás, amellyel J. Lubienė könyve kitűnik a megjelölt, zemaitis nyelvű oktatókönyvek csoportjában, a Tematikus nyelvjárási szógyűjtemény (265–279. o.). Bár az észak-zemaitis 7 nyelvjárás lexikája kiváló beszédillusztrációkkal meglehetősen alaposan megjelenik két szótárban (ezekről a tárgyalt könyv is ír, 75. o.), minden zemaitis szógyűjtemény, különösen pedig a tematikus, hasznos mind a tanuló, mind az olyan olvasó számára, akinek ez a nyelvjárás 8 az anyanyelve. A tematikus szógyűjtemény segít felidézni a régi, ritkábban használt nyelvjárási 5 Vö.: „<...> a nyelv és a nyelvjárás közötti határ megállapodás kérdése.” Régebben egyszerű volt a kritérium: ha az emberek már nem értik egymást, akkor különböző nyelveken beszélnek. A modern világban, különösen Európában, az a nézet uralkodik, hogy a nyelv és az állam összefüggnek, és hogy a saját nyelv az állam alapvető jellemzője. Tehát Litvániában litvánul beszélünk, amelynek különféle használati változatai vannak, köztük a nyelvjárások is. A litván dialektológia a litván nyelv nyelvjárásait, alnyelvjárásait, beszédváltozatait és azok helyi változatait vizsgálja. Ha azonban nem az egész litván nyelvre, hanem csak egy nyelvjárásra gondolunk, például a žemaiti nyelvjárásra, nevezhetjük nyelvnek. „<...> Az otthonról <...>, a szülőföldről beszélve szintén ezt mondják: az anyanyelvem (a nyelvjárás helyett) – a žemaiti <...>” (49–50. o.). 6 Az Šiaurės žemaičiai telšiškiai (2013), Pietų žemaičiai varniškiai (2017), Pietų žemaičiai raseiniškiai (2020) című könyvekben a pontos idézés módszerét választották, amely leegyszerűsíti a kívánt kiegészítő információk keresését. 7 A Pietų žemaičiai varniškiai (2017, p. 130–143) című könyvben található Adelė Urbaitė (1926–2014) tanárnő által összeállított ábécérendes szójegyzék: a Švėkšnában és Švėkšna környékén a XX. században használt és ma is használatos szavak. 8 Lásd. Juozas Aleksandravičius Kretinga-nyelvjárási szótára (2011; szerk. Danguolė Mikulėnienė, Daiva Vaišnienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas) és Birutė Vanagienė Északnyugat-zemaitis szótára. Ylakiai, Lenkimai, Mosėdis, Skuodas és Šatys környékének nyelvjárásai, A–O; P–Ž (2014–2015; tudományos szerkesztők: Danguolė Mikulėnienė, Juozas Pabrėža, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet). JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. A könyv a žemaitis nyelvet tanítók és tanulók számára | 4 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.12 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 a szavakat (pl.: geronkštis ~ geránkštis ,őrlőfog‘, kondouls ~ kánduolas ,dióbél‘, 269., 278. o.), egyes szavak eredetének megértését (vö. pastalčios ~ pastálčius ,fiók‘, 274. o.) vagy egymás közötti kapcsolataikat (vö.: krėtė – kr tė ,a nadrág alja, a hátsó ülőrész‘ és sosėkrėtiuotė – susikričióti, -ó(ja), -ójo ,a ruhadarab, rendszerint az ing szélét a nadrágba betűrni‘, 275. o.), megjegyezni, hogy például nemcsak a valamivel ritkább šondrėika ~ šùndrieka ,javítás‘, hanem az olyan szokásos növénynevek is, mint a trauklapis ~ traũklapis ,lándzsás útifű‘, vaivorā ~ vaivórai ,farkasbogyók (bogyók)‘ tájnyelvi szavak (lásd 278. o.). A lexikai, szemantikai, morfológiai, szóképzési és 9 morfonematikai tájnyelvi sajátosságokról olvasva (74–75. o.) nyilvánvalóvá válik, hogy ugyanazon (al)nyelvjárás vagy beszédmód anyanyelvi beszélői a tájnyelvi szavakat eltérő mértékben fogadják el. Az eltérő elfogadottság, tehát a használat illusztrációja a c rọlis / cīrolis ~ crulis ,pacsirta‘, amelyet a tárgyalt könyv szerzője szokásos tájnyelvi szónak tekint (lásd 74., 278. o.), jóllehet más žemaitisok számára, még a szomszédos településekről származók számára is, ez a szó jóval kevésbé lehet megszokott, egészen ritka, idegen, vagy legalábbis kölcsönszónak tűnhet. A žemaitisok számára megszokott számos kölcsönszó természetességéről és arról, hogy a 10 Teminis tarminių žodžių žodynėlisben külön erőfeszítéseket tettek ezek csaknem teljes mellőzésére, maga J. Lubienė is ír (266–267. o.). Egyébként a könyvet olvasva nyilvánvalóan látható, hogy a tematikus szójegyzék igen természetes módon alakult ki, miközben a könyv szerzője fokozatosan kidolgozta a žemaitis nyelv oktatásának saját módszertanát, hiszen a könyv didaktikai célú fejezeteiben számos egyéni és csoportmunkára vonatkozó feladat található, amelyek az olvasott szöveg alapján a szülőföldi nyelvjárás (104. o.) vagy žemaitis szavak (pl. 108., 114., 118. o.) szójegyzékének összeállítását javasolják. A szójegyzékről szólva megemlítendő a morfonematikai tájnyelvi szó, a silkinis, -ė jelentésének kissé túl szűk meghatározása a sėlkėnė 11 košė ~ silkinė košė szókapcsolatban, amely csupán a ,gyöngykásából és reszelt burgonyából készült kása‘ leírását adja, nem ismételve meg a címben szereplő ,selyem‘ jelentést (a sėlkėnė košė ~ silkinė košė és a sėlksoltė ~ siksultė ,heringlé‘ szavak egymás mellé rendelése a szójegyzékben akadályozza a silkinis szó kapcsolatának felismerését az előző tematikus csoportban megadott sėlks ~ sikas ,selyem‘ szóval, 275. o.). Végül különösen fontos megemlíteni a tárgyalt kiadvány (akárcsak a žemaitis nyelvjárásokról szóló más tankönyvek) leginkább egyedi és legjelentősebb részét – a tájnyelvi 9 A žemaitis tájnyelvi szavak egy újabb tematikus jegyzékét lásd : Pabrėža Juozas. Uo. veik. 2017, p. 105–113. 10 Apie kuršišką tokių žodžių kaip cyrulis ,vieversys‘, pylė ,antis‘, pūrai, kūlis ,akmuo‘ kilmę ir didelį vientisą žodžių krupis, cyrulis, pūrai arealą Žemaitijos ir Latvijos teritorijose žr. Pabrėža Juozas. Uo. veik. 2017, p. 108. Dar plg. aprašą „cīrulis – vieversys, vyturys, cyrulis dial.“ leidinyje Latvių-lietuvių kalbų žodynas / Latviešulietuviešu vārdnīca (2003; sud. Alvydas Butkus, Kaunas: ÆSTI, p. 141). 11 Apie silkinis ,šilkinis‘ reikšmę žr. Vanagienė Birutė. Uo. mű. 2015, 183. o. JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Könyv a žemaitiškai tudók és tanulók számára | 5 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.12 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 szövegeket. Nyilvánvaló, hogy célközönség számára választották ki őket, és megfelelnek a tanulási igényeknek (a szövegeket kísérő feladatokról már esett szó). De leginkább nem azokat a tudatosan 12 tájékozottakat csábítják, hanem e könyvsorozat legőszintébb olvasóit – az anyanyelvi emigránsokat, akik, ahogy Algirdas Ruškys mondja, nemcsak „a nagyvárosok csábítására eltávolodnak” a dialektustól, hanem „a legjobban meg is hiányolják”, mert számukra „a dialektus világában – az élet értelmei mások” (247–248. o.). A dialektusszövegek szakmailag igényes közlése a legnagyobb olvasási (hallgatási) élvezetet és vigaszt nyújtja számukra, hogy mind a dialektusban, mind pedig saját anyanyelvük érzékelésében minden továbbra is úgy van, ahogy régen. Az Észak-zemgaliai kretingiškiai alkialektus szövegei című fejezetben (98–189. o.) közölt 24 beszélgetés témák szerint csoportosul, amelyek felé a történetek elbeszélőinek figyelme fordul – a különböző életszakaszok (gyermekkor, ifjúság, felnőttkor) és időszakok (háború, száműzetés) tapasztalatai, a mindennapok, a szokások, a hit, a kitalációk, a lelemény, a mitológiai felfogás tükröződései felé. A könyvben közölt szövegek az 1964-ben (3 db), 1973-ban (4 db), 1974-ben (5 db), 1980-ban (1 db), 1993-ban (2 db), 2011-ben (7 db) és 2012-ben (2 db) készített hangfelvételeket követik. E szövegek szerzői az idősebb nemzedék képviselői: életkoruk 51 és 92 év között változik (1890–1940 között születtek), többségük nő, csupán négy elbeszélő férfi. Minden átiratot 13 J. Lubienė készített; pontosak, és első alkalommal kerülnek közlésre. Kétségtelen, hogy e szövegek 14 nemcsak az oktatás és tanulás, illetve az olvasás vagy hallgatás élvezete miatt aktuálisak – adataikat tudományos kutatásokban is felhasználják majd. A szövegek kiválóan tükrözik a népi žemaitiai dialógus (a sajátos közbevetésekkel, megszólításokkal, hasonlatokkal), a mondat és a frázis jellegzetességeit, hallgatás közben pedig kellemes megragadni a harmincöt, egymástól távolabb eső különböző településpontokról származó adatközlők alig érzékelhető (a transzkripcióban teljesen vagy csaknem egyáltalán nem tükröződő) sajátosságait (lásd a 280–281. 15 oldalon közölt Kretingiškiai lakóhelyeinek (pontjainak) jegyzékét és az 53. oldalon közölt Észak-zemgaliai kretingiškiai című térképet). Itt még azt is érdemes megjegyezni, hogy a feladatok 16 néha (pl. a 136., 151. oldalon) a Lietuvių kalbininkai – šiaurės žemaičių kretingiškių patarmės atstovai 12 című fejezetben (227–264. o.) közölt szövegek olvasásához is kapcsolódnak. 13 Tik azoknak az adatközlőknek a születési dátuma ismeretlen (nincs feltüntetve), akik 1964-ben készített felvételeken szerepelnek. 14 Az átiratokban csak néhány eltérés található: A kaukokról szóló elbeszélésből hiányzik a niès dat rẹs ’nesi patyręs‘ (vö. 171. o. és a 3:41–3:42 közötti felvételrészlet) kifejezés; hiányzik a nuod ejẹ szó (174. o.) Az első világháborús katona emlékei című szöveg bàtọr ejâu nuod ejẹ ọnt‿sã˙ a gèrũo(s) sve˙kã˙tas ~ beturėjau nodieją (’reményt‘) ant sávo gerõs sveikãtos (vö. a felvételt a 02:29-nél) mondatából; hiányzik az išbọvâu m enesi i kèl s t n savâitẹs / nepẹlnâ dọ mienesọ ~ Išbuvau mėnesį ir kelias ten savaites. mondat. Az A Németországba deportálásról szóló szöveg végén hiányosan szerepel a du mėnesiu(s) (188. o., vö. a 04:30–04:35 közötti felvételrészletet). Megemlítendő még a vaitsų (–> vaistų) átírásakor elkövetett sajtóhiba (148. o.). 15 A jegyzékben sajtóhiba csúszott be: az utolsó nem a 35., hanem a 37. tételt jelöli (281. o.). 16 Ha lenne lehetőség a kiadás megismétlésére, javítani kellene a másik kiadványból átvett térképen szereplő 252. pont elnevezésének sajtóhibáját. Máshol (7., 281. o.) Žadvaina (Plungėi járás, Pelaičiai eldership) helyesen van lejegyezve. JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Knyga žemaitiškai mokantiems ir besimokantiems | 6 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.12 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 a beszéd sajátosságait és a kiejtés árnyalatait. Érdemes a dialektusszövegeket különböző 17 paramétereket figyelembe véve közzétenni – nemcsak az elbeszélt történetek sajátossága, tematikus kifejezésmódja és irodalmi jelentése, hanem a felvételek készítésének eltérő időpontja, az adatközlők életkora, származása (lakóhelye), neme stb. alapján is. Nemcsak a korábbi, hanem a jelenlegi időszak felvételei is jelentősek, mivel a nyelv (a nyelvjárás) valós helyzetét mutatják. Kár, hogy a tankönyv műfaja, valamint a megengedett és tervezett terjedelem csökkentette az ilyen szövegek számát. Csak remélni lehet, hogy azok az értékes szövegek, amelyek ebbe a könyvbe nem fértek bele, valamint azok, amelyek még felfedezetlenül rejtőznek a hangfelvételek tárolóiban és archívumaiban, vagy amelyeket a jövőben rögzítenek, bekerülnek J. Lubienė jövőbeli alkotói terveinek körébe. Beérkezett 2021 12 29 Elfogadva: 2021. 12. 31. 17 A Laumalių falu nevének szöveges hangfelvétele (időtartam: 2 perc 33 mp) adathordozója hibás.