DOROTA KRYSTYNA REMBISZEWSKA

A Lengyel Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézete

ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0003-0339-0879

KUTATÁSI TERÜLETEK: szláv dialektológia, nyelvjárási lexikográfia, a lengyel–keleti szláv határvidék szókincse.

DOI: doi.org/10.35321/bkalba.2023.96.04

A dialektális anyag bemutatásának módjai a lengyel regionális nyelvjárási szótárakban

KULCSSZAVAK: lengyel lexikográfia, lengyel nyelvjárási szótárak, lexikográfiai módszertan, amatőr szótárak.

ANNOTÁCIÓ

A tanulmány az elmúlt néhány évtizedben megjelent lengyel regionális nyelvjárási szótárakat tárgyalja. Ezek a szótárak, amelyek szerzői szakemberek vagy amatőrök, Lengyelország különböző régióinak szókincsét rögzítik. Válogatott kiadványok (különösen Közép- és Kelet-Lengyelországból) alapján bemutatja a nyelvjárási anyag különféle bemutatási módjait, figyelembe véve az illusztrációs réteget és a helyi kontextusokat.

ABSZTRAKTUM

A szöveg az elmúlt néhány évtizedben megjelent lengyel regionális nyelvjárási szótárakat tárgyalja. Ezek a szakemberek vagy amatőrök által készített szótárak Lengyelország különböző régióiból származó lexikai anyagokat rögzítenek. A kiválasztott művek (különösen Közép- és Kelet-Lengyelországból) bemutatják a nyelvjárási anyag közlésének különféle módjait, figyelembe véve az ikonográfiai réteget és a helyi kontextusokat.

A lengyel nyelvjárási szótárak, amelyekből az évtizedek során meglehetősen sok készült, a lexikográfiai munkák sajátos változatát alkotják. Saját szabályaik szerint készülnek mind az anyag kiválasztása, mind a tartalom elrendezése tekintetében. Sok közülük egyrészt szakemberekből álló csapatok munkájának eredménye, másrészt pedig a nyelvjárási anyagot hosszú éveken át gyűjtő

DOROTA KRYSTYNA REMBISZEWSKA. Sposoby prezentowania materiału dialektalnego w polskich regionalnych słownikach gwarowych

71

kis hazájuk iránt elkötelezett, a szótárkészítés módszertanában nem jártas emberek munkájának gyümölcse. A szövegben az elmúlt néhány évtizedben megjelent regionális nyelvjárási szótárak kidolgozásának különféle módjaira hívom fel a figyelmet. Nem alkalmazok földrajzi elrendezést, mivel a nyelvjárási tartalom különböző bemutatási módjai a fontosak, nem pedig a régiók szerinti felosztás. Arra szorítkozom, hogy a lengyel nyelvjárási szótárakat mutassam be, anélkül, hogy más országok szótári munkásságának tágabb kontextusát ismertetném – ez egy következő cikk témája lehet.

A lengyel nyelvjárási lexikográfia XX. század végéig elért eredményeit Kazimierz Woźniak tekintette át a Stan polskiej leksykografii gwarowej pod koniec XX wieku című munkájában (Woźniak 2000). Halina Karaś 2011-es későbbi munkája a lexikográfia XXI. század eleji állapotát mutatja be (Karaś 2011). Az utóbbi évtizedben nem jelent meg a lengyel nyelvjárási lexikográfia jelenlegi állapotát összegző kiadvány. Ezt a hiányt bizonyos értelemben Vilija Sakalauskienė és Zofia Sawaniewska-Mochowa tanulmánya pótolja: Litewska leksykografia gwarowa z przełomu XX i XXI wieku (na tle wybranych polskich słowników regionalnych) (Sakalauskienė, Sawaniewska-Mochowa 2022).

Lengyelországban folyamatosan dolgoznak a Słownikiem gwar polskich, amely az ország egész területének, valamint a határain kívüli nyelvjárásokat is felöleli. Ez a hosszú távú vállalkozás több egymást követő nemzedék munkáját igényli, mivel az első füzet 1979-es megjelenése óta mindössze 35 füzet látott napvilágot, a J betűig (Jaryk–Jedyk szócikkekkel) (SGP 1979–2023). A szótár alfabetikus felépítésű, számos utalással; a szerzők hagyományos lexikográfiai módszerekkel dolgozzák ki a szócikkeket. Dialektológusok készítik a Lengyel Tudományos Akadémia Lengyel Nyelvi Intézetében, Krakkóban; gazdag, csak kis mértékben bővülő cédulaállománnyal rendelkezik.

E szótár szerkesztési módszerét vették alapul két további szótár kidolgozási elveinek kialakításakor is; mindkettő az SGP cédulaállományára épül. Ezek a Mały słownik gwar polskich (MSGP) és a Słownik gwar małopolskich (SGM). Az MSGP-ben bizonyos egyszerűsítéseket vezettek be, hogy a nyelvészettel nem foglalkozó olvasók számára is könnyebbé tegyék a használatát. Ezért elhagyták az alakok részleget, a szócikkek dokumentációját pedig alapvetően a lengyel köznyelvi helyesírással közölték. A címszavak kiválasztása meglehetősen sajátos. Mivel az SGP cédulaállományának indexe mintegy 240 000 címszót tartalmaz, az ott szereplő minden 24. címszót vették fel. Ez bizonyos fokú esetlegességhez vezet a kiválasztott címszavak körében.

72

BENDRINĖ KALBA | 96

Az SGM Kis-Lengyelország egész területét felöleli, ugyanakkor a más régiókkal fennálló kapcsolatokat is bemutatja, a fent említett szótárakban alkalmazotthoz hasonló helymegjelölési módszerrel. Számos szócikket a régió lakóinak megszólalásai illusztrálnak.

Hagyományos lexikográfiai módszerekkel készül a Słownik gwar śląskich (SGŚ). A XX. századi sziléziai nyelvjárások szókészletét rögzíti egész Sziléziából, Zaolziét is beleértve. A tervek szerint többkötetes mű lesz, amely a sziléziai nyelvjárásra jellemző szókincs lehető legnagyobb részét fogja felölelni. Eddig 17 kötet jelent meg (La–Łyczka), a lektorálást követően pedig a 18. kötet is elkészült. A szótárról szóló tájékoztató szerint:

A Słowniku közölt lexémák eltérnek a lengyel köznyelvi szavaktól – az olvasó olyan nyelvjárási szavakat talál benne, amelyek a szókészlet aktív és passzív rétegéhez tartoznak: a civilizációs változások következtében visszaszoruló szavakat, a civilizáció fejlődésével együtt átvett új szavakat, kihalt szavakat, valamint jövevényszavakat (germanizmusokat és bohemizmusokat) (Instytut Śląski).

Az egyetlen régió szókincsét rögzíti a Słownik gwary i kultury Kujaw. A bydgoszczi nyelvészekből álló csapat készítette Zofia Sawaniewska-Mochowa szerkesztésében (SGKK 2017). Ez a differenciális szótár a szavak meghatározásain és a nyelvjárási idézeteken kívül az egyes lexémák előfordulási területét is megadja. Esetenként etimológiai magyarázatok is szerepelnek, például a BACIARZ szócikknél, a magyar betyár ‘csavargó, törvényen kívüli ember’ (SGKK 2017: 54), illetve a FELOR szócikknél, a német Fehler m ‘hiba, rendellenesség’ (SGKK 2017: 221) szóból.

Wart odnotowania jest Słownik dialektu knyszyńskiego (Rembiszewska 2007) opracowany przez niepolonistę, ale językoznawcę – Czesława Kudzinowskiego, autora słownika polsko-fińskiego i podręcznika do gramatyki fińskiej, ze względu na występowanie elementów różnych języków i bogactwo interesującej leksyki (por. Rembiszewska 2010). Trudno ustalić dokładny czas powstania Słownika dialektu knyszyńskiego. Kudzinowski tworzył go przez kilkadziesiąt lat, prawdopodobnie od końca lat 40. do 70. XX wieku. Słownik liczy ponad 5500 haseł. Ma on niewielki zasięg terytorialny, gdyż obejmuje obszar wsi położony wokół Knyszyna w powiecie monieckim w województwie podlaskim. Słownik C. Kudzinowskiego podaje zarówno nazwy gwarowe, jak i gwarowe postaci fonetyczne nazw ogólnopolskich oraz nazwy ogólnopolskie, np. forytować ‘kierować’, łązęta ‘obdartus’, barsc sary ‘zupa z juchy’, kawał, łapanka oraz związki frazeologiczne, np. iść

DOROTA KRYSTYNA REMBISZEWSKA. Sposoby prezentowania materiału dialektalnego w polskich regionalnych słownikach gwarowych

73

v b’ady ‘birkózik’, dali v nogi ‘elszaladtak’. Kudzinowski a Słowniku című műben szinonimikus, valamint definíciós-leíró és enciklopédikus jellegű meghatározásokat alkalmazott, esetenként pedig terjedelmi meghatározásokat is. A meghatározások ritkán teljes mondatok, amelyek a szót természetes kontextusában mutatják be. Néha hiperonymaként működnek, például: kosibaba grox ‘valamilyen rovar’. A szótári részt a keleti szláv és német hatásokról, valamint a tematikus szókincsről szóló információk előzik meg.

A többnyelvű területen előforduló valamennyi nyelvváltozat bemutatására irányuló követelménynek felel meg a PAN Szlavisztikai Intézetében kiadott Różnojęzyczne słownictwo gwarowe Podlasia, Suwalszczyzny i północno-wschodniego Mazowsza (RSPS 2014). A kiadvány két fő részből áll. Az első a régió történetét tárgyalja, figyelembe véve a régészeti, történeti és néprajzi tényeket, továbbá bemutatja a nyelvi érintkezéseket Lengyelország északkeleti területén. A második rész betűrendes szótár, amely a tájszavakat meghatározásuk és köznyelvi megfelelőik szerint rendezi, és az említett terület tájnyelvi szókincsének többnyelvű összeállítását adja. Kiindulópontja a lengyel irodalmi nyelvű címszó – esetenként több szóból álló kifejezés –, amelyhez a tájnyelvi megfelelőket római számokkal jelölve sorolja fel: I. lengyel; II. keleti szláv (belarusz, ukrán és átmeneti belarusz–ukrán); III. keleti szláv (orosz óhitű); IV. litván. A tájnyelvi ekvivalenseket a forrásokban szereplő alakban jegyezték fel, így fonetikus, helyesírási és félig helyesírási lejegyzések is előfordulnak. A szótár ugyanis nemcsak szakmai, hanem amatőr forrásokat is felhasznál. Ha több forrásanyagban ugyanaz a szóalak szerepelt, a forrásokat meghatározott sorrendben közlik: földrajzi kritérium szerint, a kistérségeken belül pedig időrendi sorrendben, a legrégebbi anyagoktól a legújabbakig. A címszó vagy a meghatározás után szögletes zárójelben szerepelnek az adott denotátum képi bemutatására vonatkozó információk.

A tájszótárak kidolgozásának valamelyest eltérő, bőséges illusztrációs anyaggal kiegészített módszerét Józef Kąś honosította meg a lengyel tájlexikográfiában Słownikiem gwary orawskiej című munkájával (Kąś 2003, 2011). Természetesen ez nem novum az európai lexikográfiában: a német szótárakban egyes címszavakhoz már régóta térképeket, illetve a címszavakban szereplő denotátumok némelyikének illusztrációit csatolták. A német szótárak ikonográfiája olykor sajátos díszítőelemként szolgált, vonzóbbá téve a kiadványok grafikai megjelenését (vö. Knoop 2001); némelyikben a térképek jelentős helyet foglalnak el (SdWb).

74

BENDRINĖ KALBA | 96

A német szótárak illusztrációi olykor sajátos díszítőelemként szolgáltak, vonzóbbá téve a kiadványok grafikai megjelenését (vö. Knoop 2001); némelyikben a térképek jelentős helyet foglalnak el (SdWb).

Józef Kąś adta ki többkötetes, számos fényképet tartalmazó művét, az Ilustrowany leksykon gwary i kultury podhalańskiej című munkát (Kąś 2015–2019), amely 12 kötetből áll. Itt a címben is jelzett kulturális kontextusra esik a hangsúly (amelyet az oravai szótár is figyelembe vesz). A lexikon a dél-lengyelországi, a Tátra északi lábánál fekvő hegyvidéki Podhale régió anyagi és szellemi kultúráját bemutató szókincset rögzíti: mintegy 50 ezer címszót, kortárs és történeti anyagot egyaránt. Közmondásokat, szólásokat, szokásleírásokat, népi hiedelmeket és mágikus gyakorlatokat is tartalmaz. Az idézetek egyszerűsített, szabványosított tájnyelvi helyesírással szerepelnek, hogy a nem nyelvészek körében is bővüljön az olvasóközönség. A stricte szótári részt tematikus táblákban közölt gazdag illusztrációs anyag egészíti ki. Például a IV. kötetben a következő fejezetek találhatók: I Természet, II Építkezés, III Mezőgazdaság, IV Háztartás, [az V. tábla hiányzik], VI Olajütő. Malom, VII Öltözet, VIII Pásztorkodás, IX Méhészet, X Vadászat, halászat, XI Kovácsmesterség, lakatosság, XII Zene, XIII Szokások és szertartások, XIV Szakrális témák, XV Egyéb.

W kręgu metody J. Kąsia pozostaje Słownik gwary lachów sądeckich (Szewczyk 2014). Część słownikową poprzedza obszerny wstęp, zawierający założenia metodologiczne, charakterystykę etnograficzną regionu, opis stanu badań nad gwarami sądeckimi, podstawowe informacje o systemie gwary podegrodzkiej oraz zasady redakcyjne i układ haseł. Po części słownikowej zamieszczono 278 ilustracji.

Olyan szótár, amely szándéka szerint egyszerre egy adott terület szavainak gyűjteménye és kultúrájának bemutatása, a Słownictwo i kultura ludowa gminy Wiśniowa (SKLW 2018), amely a Kis-Lengyelországban található településekkel foglalkozik. A munka a Jagelló Egyetem lengyel szakos hallgatóinak projektje nyomán született, dialektológus nyelvészek szakmai irányításával. Fő részét a szótár alkotja, ezt tematikus címszavak követik: Húsvéti szokások – régen és ma, a nagyböjt időszaka, virágvasárnap, nagyhét, ünnepnapok, a karácsonyi ünnepekhez kapcsolódó hagyományok, családi szokások és szertartások, a kísértetekről, rontásokról és gyógynövényes gyógyításról, a partizánok tevékenysége és a lakosság szemszögéből bemutatott pacifikálás. A kötetet Transkrypcje (Átiratok) címmel tájnyelvi szövegek zárják, többek között: Gwara (Tájnyelv), Piosenka (Dal), Choroby (Betegségek).

DOROTA KRYSTYNA REMBISZEWSKA. Sposoby prezentowania materiału dialektalnego w polskich regionalnych słownikach gwarowych

75

A dialektológus által összeállított, ám a hagyományos SGP-től némileg eltérő következő szótár a Halina Pelcowa (és több kötetben egy munkacsoport) által készített, tematikus Słownik gwar Lubelszczyzny (SGL 2012–2023). Célközönsége nemcsak a szakemberekből áll, hanem mindazokból, akiket érdekelnek a kelet-lengyelországi középső sáv lakosai által beszélt lubelski tájnyelvjárások. Ebben a kiadványban is megmutatkozik a tájnyelvi lexikonok olvasóközönségének bővítésére irányuló törekvés. A lubelski szótár első kötete – Rolnictwo. Narzędzia rolnicze. Prace polowe. Zbiór i obróbka zbóż – 2011-ben jelent meg, az utolsó, XIII. kötet pedig 2023-ban. A szerző minden kötetben megőrizte a betűrendes elrendezést. Az első négy kötetben (I – Rolnictwo…, II – Rolnictwo. Transport wiejski. Rośliny okopowe i paszowe. Gleby i rodzaje pól. Uprawa lnu i konopi. Zbiór siana, III – Świat zwierząt, IV – Sad i ogród warzywny. Budownictwo i przestrzeń podwórza) a fényképek a szövegben jelentek meg; az V. kötettől kezdődően (V – Świat roślin, VI – Pokarmy, VII – Odzież i obuwie. Przędzenie lnu i tkanie płótna, VIII – Człowiek i rodzina. Higiena i choroby. Meble, sprzęty i prace domowe, IX – Przestrzeń wsi. Ukształtowanie powierzchni. Życie społeczne i zawodowe, X – Obrzędowość i obyczajowość ludowa, XI – Meteorologia i astronomia. Czas. Kolory, XII – Czynności – miary – uczucia – cechy i właściwości – inne. Teksty gwarowe. Indeks haseł) a fényképek a szótár végén találhatók. A címszó a címszóból, a meghatározásból, az idézetből, valamint a forrásra és a földrajzi elterjedésre vonatkozó információkból áll. Némely címszónál a ragozott alakokat és a kiejtést is feltüntetik. A kötet végén utalók találhatók, sok címszónál igen nagy számban; például a skidacz – drapak, dziobak címszónál stb. Minden kötet számos, kiválasztott szótári címszóhoz tartozó térképet is tartalmaz. A szótár jellegzetessége a szó területi előfordulását igazoló, rendkívül gazdag dokumentáció. Például a pisanka ‘különféle színűre, festékben vagy hagymahéj-főzetben festett húsvéti tojás <...>, amelyet viasszal és írókával geometrikus mintákkal és virágokkal díszítenek’ címszó négy oldalnyi terepi adatot közöl.

A tájnyelvi szótárak kidolgozásának módszertana szempontjából érdekes munka Halina Karaś Gwara Bugaja na Pogórzu (gm. Biecz, pow. Gorlice) című kötete (Karaś 2022). Ebben a munkában a szerző szakmai felkészültsége és lexikográfiai tapasztalata a családi tájnyelv ismeretével, valamint a nyelvész és egykori tájnyelvhasználó kompetenciájával ötvöződik. Amint a cím is jelzi, a kiadvány Bugaj és környéke (Lengyelország délkeleti része) nyelvi monográfiája. A munka egyik nagy értéke

76

BENDRINĖ KALBA | 96

az ismertetett nyelvjárás mai helyzetének jellemzése. A szótári részt egy fejezet előzi meg, amely színes fényképeket tartalmaz, és a Keleti-Kárpátalj (a bieci és gorlicei vidék) népi kultúrájával foglalkozik: A pogórzaniek népviselete, Regionális konyha, A ház és berendezése, Háztartási munkák, Hagyományos foglalkozások, Éves ünnepek és szokások, Családi szertartások, Hiedelmek és babonák. A szótár főként a köznyelvi szókészlettől eltérő szavakat tartalmaz. A szócikkekben a meghatározás mellett nyelvtani információt és lokalizációval ellátott, esetenként meglehetősen terjedelmes idézeteket is közölnek, például: DZIAMA fn. nőn. ‘vízen vagy tejen főzött lisztétel’:

Régen dziamét főztek, lisztből víz¹zel vagy tejjel. Búzalisztből főzték a dziamét, ha pedig nem volt búzaliszt, akkor rozslisztből. A megszállás idején még ¹zab¹lisztből is. A paciara meg a dziama hát nem különbözik. Így is, úgy is nevezték, összevissza keverték, így aztán vitatkoznak rajta. Bug. BK. Néhány szócikkben utalások is szerepelnek, például: CLIWAĆ ige. Ndk. ‘csiklandozni’ Ne csiklandozz már, mert nem bírom tovább. Ne csiklandozz, mert nem bírom elviselni. Bug. BK. Lásd SKLIWAĆ, vö. WYCLIWAĆ.

A családi környezet szókincsét egy újabb, a Varsói Egyetem lengyel szakán dolgozó nyelvész, Krystyna Długosz-Kurczabowa rögzítette a Zagnańsk nyelvjárásának szótárában (Długosz-Kurczabowa 2020). A szerző halála után négy évvel megjelent szótár 4 ezer címszót tartalmaz, alfabetikus elrendezésű. A Szentkereszt-hegység – Zagnańsk és környéke – XX. század második felére jellemző szókincsét öleli fel.

2011-ben Irena Maryniakowa, a varsói PAN Szlavisztikai Intézetének professzora kiadta a A ciechanowieci és a podlasiei környező falvak lakóinak régi beszédét bemutató szótár című munkát (Maryniakowa 2011). Ez a szótár egy helybéli szerző által, sok éven át gyűjtött anyagból készült, és a XX. század utolsó két évtizedének, valamint a XXI. század elejének nyelvjárási állapotát rögzíti Mazóvia és Podlasie határvidékéről. A gyűjtemény hagyományos címszavas elrendezésű. Többek között kis területen használatos szavakat is feljegyez, például chabor ‘kenőpénz’ (Ciechanowiecben a szocializmus időszakában épült családi házas lakótelepet rosszindulatúan Chaborowónak nevezték), chabornik, többes szám: chaborniki ‘megvesztegethető személy’, kryjan ‘10–12 éves fiú’.

Az utóbbi években a poznani Adam Mickiewicz Egyetem Dialektológiai Műhelyének munkatársai hosszú távú projektet indítottak, amelynek keretében a helyi közösségek és a nyelvészek együttműködve gyűjtik a nyelvjárási szókincset. Az együttműködés eredményeként az egyes falvak és járások szótárai jelennek meg a Wielkopolskie

DOROTA KRYSTYNA REMBISZEWSKA. Sposoby prezentowania materiału dialektalnego w polskich regionalnych słownikach gwarowych

77

Nyelvjárási szótárak sorozatban. Eddig a következők jelentek meg: A czerniejewói környék lakóinak nyelvét bemutató szótár. Munka a földeken és a gazdaságban (SJMCz 2018), A Pobiedziska környékének lakói által beszélt nyelv szótára. Munka a földeken és a gazdaságban (SJMPoR 2021), A Pobiedziska környékének lakói által beszélt nyelv szótára. Természet (SJMPoP 2023), A Gniezno környékének lakói által beszélt nyelv szótára. Ünnepek, hiedelmek és babonák (SJMG 2018), Gazdasszony. A kolski járás lakóinak nyelvét bemutató szótár (SJMGosI 2018), Gazda. A kolski járás lakóinak nyelvét bemutató szótár (SJMGosII 2019), A pleszewiek konyhájában. A pleszewi járás lakóinak nyelvét és kultúráját bemutató szótár (SJMPlesz 2019). Ebben a sorozatban egy másik területről (Lengyelország keleti részéről) szóló szótár is megjelent: A łukówi föld lakóinak szótára. Munka a földeken és a gazdaságban (SMLuk 2019).

Bizonyos kuriózum a Ahány falu, annyi nóta. A wielkopolskai Bukówiec Górny és a Szepesség nyelvjárásának szótára (SGBS 2014). A szerzők nem indokolták, miért éppen ezt a két területet állították párba. A kiadvány értékét azonban a gazdag nyelvjárási anyag adja, számos illusztrációval, valamint a bukówieci és szepességi szövegek CD-felvételeivel.

A Państwowe Wydawnictwo Naukowe által kiadott szótárak népszerű jellegűek: Góralsko godacka (Kucharzyk 2011) és Ślónsko godka (Furgalińska 2011). A szókincset tematikus fejezetekbe rendezték, amelyek az adott fejezet lexikai anyagát szemléltető rajzokat tartalmaznak. A meghatározások szinonimikusak.

Külön csoportot alkotnak az erős identitású néprajzi csoporthoz kapcsolódó szótárak, amelynek a helyi nyelv fontos megkülönböztető jegye. A Kurpie népéről van szó, amely Mazóvia északi részén (Közép-Lengyelországban) él. A Kurpie Szövetség évek óta törekszik a kurpiei nyelvjárás szabványosítására és a régi Zielona-erdő és Biała-erdő lakói beszéde újfajta értelmezésének népszerűsítésére. Többek között ezt szolgálják a szótárak. Három jelent meg: Válogatott kurpiei kifejezések és nevek szótára (SKur 2013), amely lengyel–kurpiei és kurpiei–lengyel részt is tartalmaz, valamint az Illusztrált kurpiei szótár két kiadása (Grzyb 2021). 2018-ban jelent meg Władysław Niksa Kurpiei lengyel nyelv szótára (Niksa 2018), amely az 1968 óta gyűjtött anyagot foglalja össze. Ez a kétkötetes szótár hagyományos alfabetikus elrendezésű. 2023-ban jelent meg Henryk Gadomski A kurpiei nyelvjárás szótára című munkája (Gadomski 2023); a szerző kurpiei regionalista és etnomuzikológus, nem nyelvész. A szótár mintegy 15

78

BENDRINĖ KALBA | 96

ezer címszóból áll, és a kurpiai nyelvjárás használóinak több tucat fős csoportja közötti együttműködés eredménye. A címszavak definícióin kívül nyelvtani információkat és az egyes szavak használati kontextusait is tartalmazza.

Két részből áll a kis Słownik gwary warmińskiej. Mini-wersja dla każdego (SGW 2021) című szótár is. Az egyik részben az általános lengyel nyelv szavai alkotják a bal oldalt, a másik részben pedig a warmiai nyelvjárás változatában szerepelnek a szavak. A szótárt a warmiai nyelvjárás használói (Lengyelország északi részén) állították össze, akik nem rendelkeztek szótárkészítéshez szükséges szakmai felkészültséggel. Valószínűleg ezért a szerzők arra szorítkoztak, hogy a nyelvjárási lexémákhoz csupán egy-, olykor néhány szavas megfelelőket adjanak meg, például a Słowa po naszamu – einladunek részben ‘meghívás’ (SGW 2021: 20), jochkoła ‘trágyalégyűjtő tartály’ (SGW 2021: 25). Néhány címszó nem alapalakban szerepel, például broke buło ‘kellett’ (SGW 2021: 14), szurołkoziu ‘kisfiúnak’ (SGW 2021: 47).

A helyi identitással szorosan összefonódó, amatőr regionális nyelvjárási szótárak irányzatába illeszkedik két mazúriai (az egykori Kelet-Poroszország területéről származó) szótárfüzet: a Słownik mowy mazurskiej / Masurische Sprache Wörterbuch (SMW 2019) (vö. Rembiszewska 2020) és a Mazurská gádka. Słownik mazurski z rozmówkami / Masurisches Wörterbuch mit Sprachführer (MG 2020).

Érdemes megemlíteni néhány másik amatőr nyelvjárási szótárfüzetet is, amelyekből az utóbbi időben valóságos dömping alakult ki. Interneten és nyomtatott formában is megjelennek. Példaként említsünk két szótárt Lengyelország délkeleti részéről: a Rzeszów környékéről származó Muzeum Słowa. Słownik gwary lubeńskiej címűt (Bielenda 2013), a Słownik gwary Nieborowa i okolic címűt (Baran 2015), valamint egyet Lengyelország északkeleti részéről, a Z supraskiego na nasze címűt (Załęski 2005). Az első mintegy ezer, a szerző — a Podkarpacie vajdasági Lubenia település történelemtanára — által feljegyzett szó gyűjteménye. Ebben a szótárban főként szinonimikus definíciók találhatók. A címszavakat az általános lengyel helyesírás szerint írták le, figyelembe véve a nyelvjárás fonetikai sajátosságait, például a magánhangzók összevonását: koguciorz, chodoki, syr.

A Słownik gwary Nieborowa i okolic mikrostruktúrája hasonló a lubeniai nyelvjárás szótáráéhoz. A definíciók többnyire szinonimikusak, például wrota ‘nagy ajtó’, wrzosz ‘koszos ember’. Egyes címszavak definícióiban feltűnik a köznyelvi jelleg és a szemantikai pontatlanság, például w zaparte ‘biztosra’ [a ‘makacsul’ helyett], wtulić kogoś ‘állást szerezni valakinek’, duby smalone ‘farma-

DOROTA KRYSTYNA REMBISZEWSKA. Sposoby prezentowania materiału dialektalnego w polskich regionalnych słownikach gwarowych

79

zónok, ostobaságok, képtelenségek’. A homonim címszavakat nem különítik el világosan, például chrušt ‘omlós sütemény, száraz ágak’. A szótári rész után a Powiedzonka, przysłowia, na szczęście, na zdrowie, na ten nowy rok, valamint a Powiedzonka, rymowanki, wyliczanki, dziecięce zabawy. című rész is szerepel.

E kis szótár említése arra szolgál, hogy rámutasson: a szókincs gyűjtése egyúttal alkalmat kínálhat a meglehetősen karikaturisztikusan értelmezett hazafiság kinyilvánítására is. A kötetben ugyanis nemcsak Testament Kaspra Aleksandra Nieborowskiego – założyciela Nieborowa (Kasper Aleksander Nieborowski, Nieborów alapítójának végrendelete) szerepel, amely 1713. szeptember 20-án kelt, hanem a Martyrologia i cierpienia narodu polskiego w XX wieku (A lengyel nemzet mártíromsága és szenvedései a XX. században) című fejezet, valamint egy pátoszos felhívás is a fiatal nemzedékhez.

Wojciech Załęski Z supraskiego na nasze. Słownik gwary supraskiej című munkája amatőr vállalkozás, amely több évtizeden át készült. Szerzője képzőművész, aki régóta Supraśłban él, és rendkívüli gondossággal gyűjtötte a nyelvjárási anyagot. Az előszóban megjelöli a szótárban összegyűjtött elnevezések forrását: ezek „az utcán, az üzletben, a szomszédok asztalánál hallott beszélgetésekből származnak; a suprasli újság olvasói, a Nazukos és ismerősök szolgáltatták őket” (Załęski 2005: 10), feljegyzésük pedig 1989–1997 között történt. Wojciech Załęski szójegyzéke — ahogyan már a cím is sugallja — a Białystok környéki kisvárosból, Supraśłból származó szavakat gyűjt össze. Feltűnnek benne a helyi elemek, amelyek gyakran jelen vannak az amatőr szótárakban. Az említett szótár címszavai között kifejezetten helyi jellegűek a topográfiára vonatkozók, például Supraska – egy utca a háború előtti Białystokban, amely arról volt ismert, hogy több zsidó lakott rajta, mint Supraśłban; Tatarski Gościniec – a Supraśłból Krynki felé vezető út; Supraśłból Białystok felé pedig a Białostocki Gościniec; Wysranka – az Ulmana és Budkiewicza utca.

Meg kell említeni azokat a szótárakat is, amelyek régi szókincset rögzítenek, és az elmúlt néhány évben készültek. Michał Kondratiuk 2021-ben adta ki a pracę Kultura materialna wsi białostockiej i jej zmiany w świetle gwar ludowych (Kondratiuk 2021) című munkáját, amelynek fő részét a Słownik gwarowy wsi Nomiki z połowy XX wieku alkotja. Ezt a szótárt Stanisław Glinka (1914–2002) kéziratban állította össze, az 1950-es és 1960-as években a Sokółka járásban fekvő Nomiki faluban gyűjtött anyag alapján. A lengyel–belorusz nyelvjárást mutatja be. A belorusz elemek a címszavakhoz kapcsolódó belorusz szavak definícióiban jelennek meg.

Rekonstruált gyűjtemény jellegű a Słownik gwarowy ziemi radomskiej (Kwiecień 2022), amelyet egy helybéli jegyzett le, és amelynek kidolgozásában részt vevő…

80

BENDRINĖ KALBA | 96

… vett részt nyelvész. A Radom környéki kis-lengyelországi–mazóviai nyelvjárási határvidék nyelvhasználatát rögzíti. Néhány szócikket fekete-fehér fényképek illusztrálnak.

Az utóbbi évtizedekben kiadott szótárakban különösen érdekesek a kulturális kontextusok. Ezek többek között a falusi nyelvi etikett kérdését érintik. Ez az északkelet-lengyelországi terület szótárain keresztül követhető nyomon. A Ciechanowiec környékének szótárában a következő olvasható:

sam, sama 1. ‘tiszteletben álló személyhez intézett udvariassági formula; régebben nemesi családokban a feleség is így szólította a férjét, és a férj a feleségét is’ (A két világháború közötti időszakban ezt kigúnyolták. Egy történet a szomszédasszonyról: Este a béres bement a konyhába. A háziasszony, aki már ágyban feküdt, azt hitte, hogy a férje az, és így szólt: niech sam weźmie jeść, stoi na kuchni, i pszydzie do łoszka. Egy idő múlva megjött a férje, és meglátta, hogy a helyén a béres fekszik. Nagy veszekedés kerekedett, a béres azonban azzal védekezett, hogy a háziasszony ezt mondta neki) (Maryniakowa 2011: 66);

słuchać, słucha, niech słucha ‘figyelemfelhívó kérés – kérem, hallgasson; hallgasson ön’; on zmienił nazwisko, to słucha pani, zmiana dotyczy i aktu małżeństwa Ciech.; słuchać, to tszeba zgłosić (lopás); niech słucha, o, taka była woda (Maryniakowa 2011: 69).

A Supraśl környéki szótárban az ott használt udvariassági formákat jegyezték fel:

chce? – 1) akarsz? 2) tessék (Személytelenül is lehet kérdezni, elkerülve a tegezést vagy az önöző formát: – Pączka chce? – Fölösleges udvariaskodásként néha belső ellenállást kiváltó „tessék” helyett közvetlenebbül is kérdezhetünk: – zje? – weźmie? – zajdzie? Egyszerűsített, enyhe kényszerítést sugalló biztató forma is használható: – niechaj zje. – niechaj weźmie. – niechaj zajdzie (Załęski 2005: 17).

A bemutatott áttekintésből világosan kiderül, hogyan változott a nyelvjárási szótárak kidolgozásának szemlélete. Egyre inkább olyan lexikonok készülnek, amelyek a nagyközönségnek szólnak; kisebb hangsúly kerül a tisztán formai szabályokra és a lexikográfiai kötöttségekre. A képi befogadást előnyben részesítő mai társadalom a szótárak olvasóinak igényeihez igazodó tartalmat is kap: nemcsak a szövegnek, hanem az ikonográfiai elemeknek is hatniuk kell. Fontos tényező a nyelven kívüli információk, a kulturális és folklorisztikus kontextusok beemelése. Úgy tűnik, hogy a nyelvjárási adattárak kidolgozásának ezek az új módszerei nagyobb hasznot hoznak, és hozzájárulnak a lengyel nyelv területi változatainak népszerűsítéséhez.

DOROTA KRYSTYNA REMBISZEWSKA. Sposoby prezentowania materiału dialektalnego w polskich regionalnych słownikach gwarowych

81

LITERATURA

Baran Jacek 2015: Słownik gwary Nieborowa i okolic, Rzeszów: Bonus Liber.

Bielenda Aleksander 2013: Muzeum Słowa. Słownik gwary lubeńskiej, Lubenia: Gminna Biblioteka Publiczna w Lubeni.

Długosz-Kurczabowa Krystyna 2020: Słownik gwary zagnańskiej, Warszawa: Wydział Polonistyki Uniwersytetu Warszawskiego.

Furgalińska Joanna 2011: Ślónsko godka, Warszawa: Wydawnictwo Naukowe PWN.

Gadomski Henryk 2023: Słownik dialektu kurpiowskiego, Ostrołęka: Wydawnictwo Związek Kurpiów.

Grzyb Mirosław 2021: Ilustrowany słownik kurpiowski. W cudownym świecie kurpiowskiej mowy, wyd. 2 poprawione i uzupełnione, Ostrołęka: Wydawnictwo Związek Kurpiów.

Karaś Halina 2011: Polska leksykografia gwarowa, Warszawa: Wydawnictwo Uniwersytetu Warszawskiego.

Karaś Halina 2022: Gwara Bugaja na Pogórzu (gm. Biecz, pow. Gorlice), Warszawa: Dom Wydawniczy i Handlowy Elipsa.

Kąś Józef 2003: Słownik gwary orawskiej, wyd. 1, Kraków: Wydawnictwo Academica.

Kąś Józef 2011: Słownik gwary orawskiej, wyd. 2, Kraków: Wydawnictwo Academica.

Kąś Józef 2015–2019: Ilustrowany leksykon gwary i kultury podhalańskiej, t. I–III, Bukowina Tatrzańska–Nowy Sącz: Bukowiańskie Centrum Kultury „Dom Ludowy”, t. IV Kraków: Wydawnictwo Astraia, t. V–XII Nowy Sącz: Małopolskie Centrum Kultury Sokół.

Knoop Ulrich 2001: Wörterbuch Deutscher Dialekte. Eine Sammlung von Mundartwörtern aus zehn Dialektgebieten im Einzelvergleich, in Sprichwörtern und Redewendungen, München: Bertelsmann Lexikon Institut.

Kondratiuk Michał 2021: Kultura materialna wsi białostockiej i jej zmiany w świetle gwar ludowych XX wieku, Fundacja im. Księcia Konstantego Ostrogskiego.

Kucharzyk Renata 2011: Góralsko godacka, Warszawa: Wydawnictwo Naukowe PWN.

Kwiecień Marian 2022: Słownik gwarowy ziemi radomskiej, Warszawa: Narodowy Instytut Kultury i Dziedzictwa Wsi.

Maryniakowa Irena 2011: Słownik dawnej mowy mieszkańców Ciechanowca i okolicznych wsi na Podlasiu, Łomża: Łomżyńskie Towarzystwo Naukowe im. Wagów.

MG 2020: Mazurská gádká. Słownik mazurski z rozmówkami / Masurisches Wörterbuch mit Sprachführer, Szczytno: Lokalna Organizacja Turystyczna Powiatu Szczycieńskiego.

82

BENDRINĖ KALBA | 96

MSGP 2009: Mały słownik gwar polskich, red. J. Wronicz, Kraków: Lexis.

Niksa Władysław 2018: Słownik polszczyzny kurpiowskiej, t. 1–2, Ostrołęka–Wykrot: Ostrołęckie Towarzystwo Naukowe im. Adama Chętnika.

Rembiszewska Dorota K. 2007: Słownik dialektu knyszyńskiego Czesława Kudzinowskiego, Łomża: Łomżyńskie Towarzystwo Naukowe im. Wagów.

Rembiszewska Dorota K. 2010: Słownik dialektu knyszyńskiego a inne słowniczki gwarowe z obszaru Polski północno-wschodniej. – Prace Filologiczne 8, 325–340.

Rembiszewska Dorota K. 2020: „Zmierzch bezpowrotny”? O gwarze mazurskiej we współczesnych nieprofesjonalnych słownikach gwarowych. – Poradnik Językowy 3, 83–93; http://www.poradnikjezykowy.uw.edu.pl/numery/numer.php?nr=3&rok=2020.

RSPS 2014: Różnojęzyczne słownictwo gwarowe Podlasia, Suwalszczyzny i północno-wschodniego Mazowsza, I. Maryniakowa, D. K. Rembiszewska, J. Siatkowski, Warszawa: Instytut Slawistyki PAN.

Sakalauskienė Vilija, Sawaniewska-Mochowa Zofia 2022: Litewska leksykografia gwarowa z przełomu XX i XXI wieku (na tle wybranych polskich słowników regionalnych) – Acta Baltico-Slavica 46, https://journals.ispan.edu.pl/index.php/abs/article/view/abs.2823/8252.

SdWb – Sudetendeutsches Wörterbuch. Wörterbuch der Mundarten in Böhmen und Mähren-Schlesien, 1988–, von Ernst Schwarz, betreut von F. J. Beranek, H. Wolf-Beranek, H. Kühnel, N. Englisch, hrsg. von H. Engels, O. Ehrismann, München: Frank & Timme.

SGBS 2014: Co wieś, to inna pieśń. Słownik gwary Bukówca Górnego w Wielkopolsce i regionu Spisza w Małopolsce, Kraków: Wydawcy: Stowarzyszenie Rozwoju Spisza i Okolicy Wielkopolska Lokalna Grupa Działania Kraina Lasów i Jezior.

SGKK 2017: Słownik gwary i kultury Kujaw, t. 1, A–H, red. naukowa Z. Sawaniewska-Mochowa, Bydgoszcz: Wydawnictwo Uniwersytetu Jana Kazimierza.

SGL.: Słownik gwar Lubelszczyzny, red. H. Pelcowa, t. I: 2012, II: 2014, III: 2015, IV: 2016, V: 2017, VI: 2019, VII: 2020, VIII: 2020, red. H. Pelcowa, I. Gumowska-Grochot, B. Skórska, IX: 2021, X: 2022, XI: 2022, XII: 2023, Lublin: Wydawnictwo Uniwersytetu Marii Curie-Skłodowskiej.

SGM 2018: Słownik gwar małopolskich, red. J. Wronicz, t. 1–2, wydanie 2, Kraków: Instytut Języka Polskiego PAN.

SGP 1979–2023: Słownik gwar polskich, z. 1–35, opr. przez Zakład Dialektologii Polskiej Instytutu Języka Polskiego PAN w Krakowie pod kier. Mieczysława Karasia, od t. II pod kier. Jerzego Reichana, od t. VI pod kier. Joanny Okoniowej, od t. IX pod kier. Renaty Kucharczyk, Wrocław–Kraków: Ossolineum, Instytut Języka Polskiego PAN.

DOROTA KRYSTYNA REMBISZEWSKA. Sposoby prezentowania materiału dialektalnego w polskich regionalnych słownikach gwarowych

83

SGŚ 2000–2020: Słownik gwar śląskich, red. Bogusław Wyderka, t. 1–17, Opole: Instytut Śląski, https://instytutslaski.pl/slownik-gwar-slaskich/ [20.05.2023].

SGW 2021: Słownik gwary warmińskiej. Miniwersja dla każdego, E. Cyfus, Ł. Ruch, I. Lewandowska, Olsztyn: Wydawnictwo Elset.

SJMCz 2018: Słownik języka mieszkańców okolic Czerniejewa. Praca na roli i w gospodarstwie, red. J. Kobus, M. Stępień, Poznań: Wydawnictwo: Poznanińskie Studia Polonistyczne.

SJMG 2018: Słownik języka mieszkańców okolic Gniezna. Święta, wierzenia i przesądy, red. J. Kobus, T. Gniazdowski, Poznań: Wydawnictwo Poznanińskie Studia Polonistyczne.

SJMGosI 2018: Gospodyni. Słownik języka mieszkańców powiatu kolskiego, Poznań: Wydawnictwo Poznanińskie Studia Polonistyczne.

SJMGosII 2019: Gospodarz. Słownik języka mieszkańców powiatu kolskiego, red. B. Osowski, Poznań: Wydawnictwo Poznanińskie Studia Polonistyczne.

SJMPlesz 2019: W kuchni u pleszewian. Słownik języka i kultury mieszkańców powiatu pleszewskiego, red. B. Osowski, Poznań: Wydawnictwo Poznanińskie Studia Polonistyczne.

SJMPoP 2023: Słownik języka mieszkańców okolic Pobiedzisk. Przyroda, red. J. Kobus, A. Migdałek, Poznań: Wydawnictwo Poznanińskie Studia Polonistyczne.

SJMPoR 2021, Słownik języka mieszkańców okolic Pobiedzisk. Praca na roli i w gospodarstwie, red. J. Kobus, A. Migdałek, Poznań: Wydawnictwo Poznanińskie Studia Polonistyczne.

SKLW 2018: Słownictwo i kultura ludowa gminy Wiśniowa, Wiśniowa: Gminny Ośrodek Kultury i Sportu w Wiśniowej.

SKur 2013: Słownik wybranych wyrażeń i nazw kurpiowskich, H. Gadomski, M. Grzyb, T. Grec, Przasnysz: Drukarnia J.J. Maciejewscy.

SMLuk 2019: Słownik mieszkańców ziemi łukowskiej. Praca na roli i w gospodarstwie, red. J. Sierociuk, Poznań: Wydawnictwo Poznanińskie Studia Polonistyczne.

SMW 2019: Słownik mowy mazurskiej /Masurische Sprache Wörterbuch, Szczytno: Lokalna Organizacja Turystyczna Powiatu Szczycieńskiego.

Szewczyk Zenon P. 2014: Słownik gwary lachów sądeckich, Podegrodzie: Biblioteka Gminna w Podegrodziu.

Wóźniak Kazimierz 2000: Stan polskiej leksykografii gwarowej pod koniec XX wieku. – Słowiańskie słowniki gwarowe, red. H. Popowska-Taborska, Warszawa: Slawistyczny Ośrodek Wydawniczy, 17–51.

Załęski Wojciech 2005: Z supraskiego na nasze. Słownik gwary supraskiej, Supraśl: Wydawnictwo Prymat.

Gauta 2023 09 30

Priimta 2023 11 20

84

BENDRINĖ KALBA | 96

DOROTA KRYSTYNA REMBISZEWSKA

WAYS OF PRESENTING DIALECTAL MATERIAL IN POLISH REGIONAL DIALECTAL DICTIONARIES

Summary

The text discusses Polish regional dialect dictionaries published in the last few decades. These dictionaries, written by professionals or amateurs, record sets of lexis from various regions of Poland. Selected entries (especially from central and eastern Poland) show different ways of presenting the dialect material, taking into account the iconographic layer and local contexts.

Recent years have seen a change in the approach to the compilation of dialect dictionaries. There is a tendency to create lexicons aimed at a general audience, and less attention is paid to purely formal rules and lexicographical discipline. The introduction of extra-linguistic information, e.g. cultural and folklore contexts, is a significant factor.

KEYWORDS: Polish lexicography, Polish dictionaries of dialects, methodology of lexicography, amateur dictionaries.

DOROTA KRYSTYNA REMBISZEWSKA

Instytut Slawistyki Polskiej Akademii Nauk

ul. Bartoszewicza 1b, m. 17, 00-337 Warszawa

[email protected]

DOROTA KRYSTYNA REMBISZEWSKA

TARMINĖS MEDŽIAGOS PATEIKIMO BŪDAI LENKŲ KALBOS REGIONINIUOSE TARMŲ ŽODYNUOSE

Santrauka

Straipsnyje kalbama apie pastaraisiais dešimtmečiais pasirodžiusius lenkų kalbos šnektų žodynus. Šiuose profesionalų arba mėgėjų sudarytuose žodynuose fiksuojami skirtingų Lenkijos regionų leksikos rinkiniai. Pasirinkti įrašai (ypač iš vidurio ir rytų Lenkijos) rodo skirtingus tarminės medžiagos pateikimo būdus, atsižvelgiant į ikonografinį lygmenį ir vietos kontekstą.

DOROTA KRYSTYNA REMBISZEWSKA. Sposoby prezentowania materiału dialektalnego w polskich regionalnych słownikach gwarowych

85

Pastaraisiais metais pasikeitė tarminių žodynų sudarymo metodika. Šiuo metu linkstama sudaryti plačiajai auditorijai skirtus leksikonus, mažiau dėmesio skiriant išimtinai formalioms taisyklėms ir leksikografijos metodui. Svarbų vaidmenį vaidina ir nelingvistinė informacija, pavyzdžiui, kultūros ir tautosakos konteksto pateikimas.

ESMINIAI ŽODŽIAI: lenkų kalbos leksikografija, lenkų kalbos tarmių žodynai, leksikografijos metodologija, mėgėjiški žodynai.

DOROTA KRYSTYNA REMBISZEWSKA

Instytut Slawistyki Polskiej Akademii Nauk

ul. Bartoszewicza 1b, m. 17, 00-337 Warszawa

[email protected]

86

BENDRINĖ KALBA | 96