CHRISTIANE SCHILLER Berlini Humboldt Egyetem Darmstadti Műszaki Egyetem ORCID-azonosító: orcid.org/0009-0004-5792-7680 Tudományos kutatási területek: balti, különösen porosz–litván névtan, német–balti nyelvi, irodalmi és kulturális kapcsolatok, kurši nyelv. DOI: doi.org/10.35321/all89-14

Justyna B. Walkowiak LITVÁN LENGYELEK VEZETÉKNEVEI. Etimológiai és gyakorisági szótár

Poznań: A Poznańi UAM Neofilológiai Kara, 2019, 401 o. ISBN 978-83-954144-1-1

A itt ismertetendő, már 2019-ben megjelent, szótárként bemutatott névlexikon Justyna B. Walkowiaktól az eddigi legátfogóbb összeállítása a mai Lengyelországban előforduló, bizonyított vagy feltételezett litván eredetű családneveknek (a továbbiakban: FamN). Munkája kapcsolódik Wojciech Smoczyński (1982, 2002) idevágó munkáihoz, valamint Zigmas Zinkevičius (2010, 2011) azon munkáihoz, amelyek csak a Suwałki és Augustów környéki régiók, illetve a történelmi Białystoki vajdaság közvetlen litván–lengyel érintkezési területeire vonatkoztak, terjedelmében azonban messze felülmúlja ezeket.

A mai Lengyelország litván eredetű FamN-jeiben, amelyeket a szerzőnő szótárában figyelembe vesz, Lengyelek és litvánok sokrétű történelmi kapcsolatai és kölcsönhatásai tükröződnek. A legrégebbi névréteghez tartoznak a litván kéttövű keresztnevek polonizált formái, amelyek a mai Lengyelországban élő litván nemesi családok leszármazottai révén széles körben elterjedtek (pl. Radziwiłł). Ebben az összefüggésben meg kell említeni Jagiello nevét is, amely név viselője, a

Recenziók / Reviews

303

CHRISTIANE SCHILLER

litván nagyfejedelem, Jagiełło (Jogaila), lengyel királyként a lengyel trónon, keresztnevként is népszerűvé vált Lengyelországban. Az ebből kialakult Jagiella FamN történetileg különösen Krakkó környékén volt elterjedt. Magában Litvániában a litván FamN-eket a lengyel nyelvű közigazgatás polonizálta, később pedig a lengyel FamN-eket lituanizálták. Mindkét névréteg viselői különösen a második világháború után kerültek a mai Lengyelország területére. A litván FamN-ek különösen nagy koncentrációja figyelhető meg a mai Lengyelországban található, Litvániával határos régióban, az őshonos litván településterület Suwałki és Augustów környéki részein. A második világháború óta Lengyelországhoz tartozó egykori Kelet-Poroszország területein erősen elnémetesedett, porosz–litván eredetű FamN-ek maradtak fenn, amelyeket részben polonizáltak. Így a szótárban egészen különböző keletkezésű, litván etimológiájú, illetve lituanizált formájú FamN-ek várhatók.

Bár címében nem említi, a szerzőnő szótárában ezen túl lett és óporosz eredetű FamN-eket, valamint litván vagy óporosz eredetű településnevekre visszavezethető lengyel és német FamN-eket is figyelembe vesz. Ennyiben a mű címe találóbban Baltyckie Nazwiska Polaków, illetve Nazwiska pochodzenia bałtyckiego w Polsce lehetett volna. A szerzőnő által bevont FamN-rétegek e felsorolása rendkívül heterogén névanyagot sejtet.

A szótár adatbázisát Kazimierz Rymut Słownik nazwisk używanych w Polsce na początku XXI wieku című, CD-n megjelent második kiadásának adatai képezik, amely a Lengyelországban elterjedt FamN-ek gyakoriságára vonatkozó adatokat a 2002-es népszámlálás alapján járások szerint részletezve tartalmazza. Ebből a több mint 13 000 oldalt felölelő hatalmas korpuszból a szerzőnő formai és szemantikai kritériumok alapján választja ki a feltehetően balti eredetű FamN-eket, hogy névlexikonában bemutassa őket.

Eljárása hasonlít Zinkevičius (2010, 2011) eljárásához, aki azonban telefonkönyvi adatokra támaszkodik; a különbség az, hogy Walkowiak korpusza összehasonlíthatatlanul nagyobb, és a szóba jöhető FamN-ek előfordulása földrajzilag nincs a lengyelországi történelmi litván–lengyel érintkezési területekre korlátozva. Ez a megközelítés nyilvánvalóan elkerülhetetlen, ha a litván eredetű FamN-eket a maguk teljességében akarjuk számba venni, és nem kívánjuk a vizsgálatot az egyértelmű, litvánra utaló morfológiai vagy grafikai jegyekkel rendelkező FamN-ekre korlátozni. Mindazonáltal – amint azt még látni fogjuk – nagy a kockázata annak, hogy a FamN-ek balti eredetét illetően tévedünk.

A szerzőnő, amint azt az alcím is jelzi, a megfelelő FamN-ek etimológiai szótárát nyújtja, feltüntetve azok gyakoriságát

304

Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX

Justyna B. Walkowiak. Litewskie nazwiska Polaków. Słownik etymologiczno-frekwencyjny

mai Lengyelországban való előfordulását. A litván tulajdonnevek grafikai és hangtani polonizálásának elveivel a szerzőnő az előszóban nem foglalkozik. Az egyes szócikkekben sem tárgyalja ezeket. A szótár használóinak ismerniük kell őket, ha ellenőrizni kívánják a szerzőnő által bemutatott etimológiákat. A szótár előtt a litván névelemek és jelentésük jegyzéke áll.

A FamN-ek a szótárban címszóként és utaló címszóként jelennek meg. A feltehetően litván FamN-hez legközelebb álló változat, illetve maga a FamN képezi minden esetben a főcímszót, amelyre az írásváltozatok – időnként hosszabb láncokban is – utalnak. Ezt követik a FamN feltételezett litván (balti) kiinduló alakjára vonatkozó adatok, amelyhez egy névtani alap, illetve egy vagy több litván, óporosz vagy lett etimon társul. A szóalkotásra vonatkozó adatokat (pl. a –elis/–ėlis képzős kicsinyítő alakulatokat vagy a –aitis képzős patronimikus alakulatokat) a szerzőnő gyakran elmulasztja megadni. Minden szócikk végén következik a FamN lengyelországi gyakoriságának feltüntetése, valamint a járások szerinti gyakoriság, amelyet a szerzőnő Rymut (2005) munkájából vett át. Itt bizonyára sajnálja a használó, hogy nyomtatott változat áll rendelkezésére, és a FamN-ek elterjedését nem tudja ad hoc ellenőrizni. Ez azonban a Nazwiska polskie. Rozkład występowania nazwisk w powiatach oldalon feltüntetett térképezőprogrammal (hozzáférés: http://nlp.actaforte.pl:8080/Nomina/Ndistry?nazwisko=)), amely szintén a lengyelországi 2002-es népszámlálás adataira támaszkodik, gond nélkül lehetséges.

Az egyértelmű litván (balti) etimológiájú és követhető szóalkotási formájú FamN-ek mellett, mint például Burba (72. o.), Gintowt (124. o.) vagy Kalwajtys (159. o.), amelyek litván formájukban Litvániában is elterjedtek, a szerzőnő különös törekvése a más névlexikonokban eddig nem rögzített, rejtett lengyel, litván, illetve balti eredetű FamN-ek feltárása. A FamN-ek és egy litván közszó vagy litván név hangzásbeli hasonlósága alapján azonban túl könnyen hajlik litván eredet feltételezésére, anélkül hogy következetesen ellenőrizné, vajon a FamN egyáltalán elterjedt-e Litvániában, az adott levezetés követhető-e egy FamN esetében, illetve a lengyel vagy polonizált FamN olyan területeken elterjedt-e, ahol őshonos litván település bizonyított vagy bevándorlás valószínűsíthető. Ez többek között a Batanda (45. o.), Diews (91. o.), Dulka (100. o.), Nawra (235. o.), Wojnar (366. o.) szócikkekre vonatkozik, hogy csak néhányat említsünk. Ugyanilyen kevéssé szabadna a FamN-eket

^¹ Vö. például Diews, Dulka és Nawra 1890. Hozzáférés: https://nvk.genealogy.net/map/1890:Dulka,1890:Nawra,1890:Diews.

Recenzijos / Reviews

305

CHRISTIANE SCHILLER

az –as végződéssel egyszerűen litvánként minősíteni (a litván FamN-ek polonizálásakor ez rendszerint elmarad), ami többek között az Adamas (27. o.), Babilas (40. o.), Kieras (168. o.), Tarnas (327. o.), Warpas (350. o.) FamN-ekre érvényes; ezek esetében szintén nem balti magyarázatot kell keresni.

A vélhetően balti eredetű FamN-ek formális és szemantikai jegyek szerinti kiválasztásának – amint arra fentebb már utaltunk – megvannak a buktatói. Itt különösen a FamN-ek gyakoriságára kell figyelni. Azokat a FamN-eket, amelyek kevesebb mint 5 előfordulással szerepelnek a korpuszban, a szerzőt óvatosságra kell hogy intsék, különösen akkor, ha a FamN nem értelmezhető, és egyébként sem fordul elő Litvániában. Ez például a Detrait esetében áll fenn, vö. „DETRAIT – por. hipotetyczną formę *^Detraitis26, Detreit²⁷. Odrzucenie końcówki charakterystyczne dla ML. LPŽ nie odnotowuje“ (91. o.). A litván Detraitis alak forrásaként egy állítólagos Anne Detraitist jelöl meg, aki az 1940-es amerikai népszámlálásban szerepel, ahol azonban a névalak könnyen magyarázható a Petraitis elírásaként. A Detreit forrásaként egy Jacob Detreitet említ, akinek 1681-ben (!) Németországban kellett élnie. Az https://forebears.io oldalára vetett pillantás azonban elegendő annak felismeréséhez, hogy a Detrait FamN eredete Franciaországban vagy Belgiumban van, ahol a FamN-nek rendre 615, illetve 171 előfordulását igazolták². Így nyilvánvalóan francia FamN-ről van szó, amelynek viselője feltehetően csak nemrégóta él Lengyelországban. További példák, mint ^Baradat, ^Barat, ^Barbat (48. o.) és mások is felsorolhatók lennének. A jelek szerint az alapul vett korpusz olyan FamN-eket is tartalmaz, amelyek elírások, és ebben a formában nem léteznek (vö. Cigua, 78. o., a Cigula helyett; Narwot, 234. o., a Nawrot helyett; Otrowski, 242. o., a Ostrowski helyett, többek között), és amelyeket a szerzőnek előzetesen ki kellett volna válogatnia.

Ugyanilyen gyanúsaknak kellene azonban lenniük a szerzőnő számára az olyan nagy gyakoriságú FamN-eknek is, mint Wojnar (3778⁶, 366. o.), Dziewulski (2414, 104. o.; a FamN-ről lásd alább) vagy Darul (957, 87. o.; a FamN-ről lásd alább), amelyek Litvániában nem fordulnak elő, vagy amelyek litvániai és lengyelországi előfordulása jelentős

^² Forrás: Hozzáférés: https://forebears.io/x/de/surnames/detrait. A Forebears számai csak közelítő értékek. Megbízhatóan tájékoztatnak azonban arról, hogy egy FamN elterjedt-e egy országban, és milyen nagyságrendben.

^³ Baradat: 1097 előfordulás Franciaországban (hozzáférés: https://forebears.io/x/de/surnames/baradat).

^⁴ Barat: 106.786 előfordulás Kazahsztánban, 24.662 Afganisztánban, 13.066 Indiában, 4.720 Franciaországban, továbbá más országokban is előfordul (hozzáférés: https://forebears.io/de/surnames/barat).

^⁵ Barbat: 1330 előfordulás Franciaországban, 742 Romániában (hozzáférés: https://forebears.io/de/surnames/barbat).

^⁶ A közvetlenül a FamN után álló adatok a FamN korpuszbeli gyakoriságára vonatkoznak.

306

Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX

Justyna B. Walkowiak. Litewskie nazwiska Polaków. Słownik etymologiczno-frekwencyjny

aránytalanul eltér egymástól. A Wojnar FamN különösen Dél-Lengyelországban elterjedt,^⁷ ami a litván eredet ellen szól. A szerzőnő tisztában van a FamN-ek földrajzi eloszlásának jelentőségével egy FamN litván (balti) eredetének megítélésében, amint azt a 17. és következő oldalakon hangsúlyozza, mindazonáltal lehetséges, hogy nem vizsgálta következetesen az elterjedést, vagy az elterjedésből (például a dél-lengyelországi erős koncentrációból, amely bevándorlás révén soha nem alakulhatott volna ki) nem vonta le a szükséges következtetéseket. A litván alakok jelenléte, mint a Darul^⁸ és Darulis (87. o.) esetében, semmiképpen sem vezethet oda, hogy a lengyel vagy keleti szláv kiinduló alakot is felvegyük a névlexikonba (vö. még Fursa, 110. o.).

Még ha Walkowiak el is ismeri, hogy az általa javasolt etimológiák időnként hipotetikus jellegűek – ami a bemutatott FamN-ek számát tekintve több mint érthető –, a gondos és szabatos etimologizálás, valamint a litván szóalkotási elvek figyelembevétele számos nyilvánvaló hibát megakadályozhatott volna.

E tekintetben különösen kirívó példa a Baldyga FamN értelmezési kísérlete (45. o.), amelyre a lengyel szótárak meggyőző lengyel magyarázatot kínálnak.^⁹

BALDYGA – vö. lengyel közszó Bauda (német Baude, régebben szintén Bauda, Bawde) < porosz közszó baudīntun ‘ébreszteni’, litván baubti ‘ordítani, kiabálni, bömbölni’. Vö. még Bełdycki. GG Baldyga/Buldyga Wąsosz, grajewski járás 1705, Bałdyga Suwałki 1725, Bełdygowna Miastkowo, łomżyński járás 1743. GenWiki Bauda, Baude, Bawde (lengyel). [...]

Csak nyelvészeti laikusok hozhatják kapcsolatba az óporosz baudīntun szót (amelyet egyébként sem a PKEŽ, sem a PJa^¹⁰ nem közöl, és úgy tűnik, nem is adatolt) a litván baūbti szóval. A szerzőnő itt a GenWikit nevezi meg forrásként, pontosabban az https://wiki.genealogy.net/Baude_(Fluss). oldalt. Ott szerepel a Baude folyónév esetlen értelmezési kísérlete, amelyet a „porosz ‘baudint’ = ébreszteni”, illetve „porosz–nadruv ‘baubti’ = üvölteni” alakokból vezetnek le. A Bauda folyó fekvése sem egyeztethető össze a

^⁷ Vö. Nazwiska polskie Rozkład występowania nazwisk w powiatach http://nlp.actaforte.pl:8080/Nomina/Ndistr?nazwisko=Wojnar.

^⁸ Vö. Nazwiska w Polsce: Dar-ul, az -dar második elemű ólengyel kéttagú nevek rövidülése, mint például Bogudar, Bożydar, NAp (hozzáférés: https://nazwiska.ijp.pan.pl/haslo/show/id/6826).

^⁹ Nazwiska w Polsce: Bałdyga, a bałdyga közszóból ‘nagy, ügyetlen bot’; átvitt értelemben ‘ügyetlen ember, nyurga’ SGP, SW (hozzáférés: https://nazwiska.ijp.pan.pl/haslo/show/id/1270).

^¹⁰ A két óporosz standardmű nincs feltüntetve az irodalomjegyzékben.

Recenziók / Reviews

307

CHRISTIANE SCHILLER

sem a Baldyga FamN elterjedése nem magyarázható, sem az –(y)ga képző jelentése nem tisztázott ebben az esetben. Ha balti magyarázatot fontolgatunk, akkor sokkal közelebb állna a litván belsti, bāldyti ‘kopogtatni, dobogni’ igéhez való kapcsolás.

A szerző számára nehézséget okoz a porosz–litván eredetű FamN-ek értelmezése is, mivel az etimologizálás során figyelembe kell venni a némethez való fonetikai és grafikai adaptációkat. Így például a Dirschuweit (92. o.) esetében számolni kell azzal, hogy a német névalap mögött álló litván forma az általa megadott *Diršuvaitis mellett *Diržuvaitis, illetve *Diržiuvaitis is lehetett. A németben – az idegen szavak kivételével – nincs /ʒ/, ezt /ʃ/-sel helyettesíti, és palatális mássalhangzói sincsenek. Ennélfogva a Dirschuweit nem, ahogyan a szerző állítja, a középfelnémet türs(e) szóra vezetendő vissza (ehhez Kohlheim/Kohlheim 2005: 192-t jelöli meg forrásként, noha ott csak a Dirscherl, nem pedig az általa idézett Dirsch és Dirschuweit szerepel), hanem a litván diržius ‘szíjgyártó, szíjkészítő’ szóra, amely a foglalkozásnevek képzésére szolgáló –ius képzővel alkotott származék, a litván diržas ‘öv, szíj’ szóból.¹¹ Másutt, például a Steguweit FamN (300. o.) esetében nem kísérel meg etimológiát adni, noha ez már Christiane Schiller (2008: 55) munkájában szerepel, amelyet ugyan feltüntet az irodalomjegyzékben, de nyilvánvalóan nem dolgozott fel. A litván szóalkotási szabályokat a szerző általában is alig veszi figyelembe a FamN-ek értelmezésekor. Mivel például az –iuvaitis képzőváltozattal képzett derivátumok egy –ius végű alakot feltételeznek képzési alapként, a Kailow eit FamN (157. o.) esetében nem jöhet szóba a Keilis szóból való származtatás, amelyet a szerző a német Keil kölcsönszavának tekint, annál is kevésbé, mivel a kailius megfelelő litván etimont kínál. Ennélfogva az első értelmezésre nincs szükség. A Balandat (42. o.) nevet a litván balandītis ‘fiatal galamb’ szóra vezeti vissza, noha a porosz–litván FamN-ek esetében minden –a(i)t(is) végű FamN-nél a megfelelő patronimikus képzőből kell kiindulni. Még ha az ilyen szótárakban a FamN-ek önálló névként jelennek is meg (ez a műfaj természetéből következik), a FamN-eket mégis rendszerbeli összefüggésben kell vizsgálni. A porosz–litván eredetű FamN-ekre jellemző a patronimikus –aitis/–atis képző, vagyis az e képzőkkel alkotott FamN-ek általában patronimikumok, nem pedig kicsinyítőnevek.

Az óporosz eredetű FamN-ek értelmezése a hiányos adatolás és a hagyományozás folytonosságának hiánya miatt általában nagy nehézségekbe ütközik, tekintettel a rossz forráshelyzetre

¹¹ Schiller 2012: 51–52, 55; Schiller 2022 (hozzáférés: http://www.namenforschung.net/id/name/202942/1).

308

Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX

Justyna B. Walkowiak. Litewskie nazwiska Polaków. Słownik etymologiczno-frekwencyjny

jár, és a névtani szakirodalomban eddig csak hézagosan történt meg. A megfelelő magyarázatok többnyire hipotetikusak maradtak. Ezért meglepő, hogy a szerzőnő óporosz eredetű FamN-eket is bevon munkájába, holott sem a címben, sem a tagolásban nem említi az óporosz eredetű FamN-eket, így erre nem lett volna szükség. Mindazonáltal a mai Lengyelországban az óporosz–lengyel érintkezési terület óporosz eredetű FamN-eket is valószínűsít, ezért ezek figyelembevétele fontos hozzájárulás lenne e FamN-ek értelmezéséhez. A szerzőnő hozzájárulása az óporosz eredetű lengyel FamN-ek értelmezéséhez azonban korlátozott. A javasolt óporosz magyarázat gyakran kevéssé valószínű, például amikor már a történeti elterjedés poroszon kívüli területekre utal, mint az Alke (31. o.), Makurat (209. o.), Man(n)igel (210. o.), Wysgalla _{(S. 273)}^¹² stb. esetében. Gyakran valószínűbb a német FamN-ként való értelmezés, például a Man (209. o.; vö. még Mann), Meinike (217. o.), Rajnike (268. o.) esetében. Azoknál a FamN-eknél, amelyek esetében óporosz magyarázat jöhet szóba, az etimológiai adatok pontatlanok; a szerzőnő gyakran csupán a szakirodalomból származó adatokat sorolja egymás mellé, mint például a Korinth^¹³ FamN esetében (183. o.).

KORINTH – vö. óporosz hn. Corinth, Korin, Korreynen és porosz közszó kurint ‘felhevülni’. E. Breza azonban a nevet inkább a Korynt hn.-hez köti (Görögország). OG Corinth, Korinth. GenWiki Korinth (Familienname). Breza 2000a: 220, Traut és LPŽ nem adatolja.

Ahogy fentebb a Baldyga FamN esetében, Walkowiak sajnálatos módon itt is a GenWiki-forrást használja, amelynek nyelvészeti és névtani laikusok által készített bejegyzéseit nyilvánvalóan itt sem ellenőrizte kritikusan. A szerzőnő adós marad annak magyarázatával, hogy a megadott FamN milyen kapcsolatban áll a Korin, illetve Korreynen nevekkel (az utóbbi kettő történetileg településnévként adatolt), és itt sem ellenőrizte az általa idézett óporosz etimon, a kurint létezését a porosz kutatás kézikönyveiben.^¹⁴

^¹² Vö. az 1890-es történeti elterjedéssel (hozzáférés: https://nvk.genealogy.net/map/1890: Alke, 1890:Makurat,1890:Manigel,1890:Mannigel,1890:Wisgalla,1890:Wysgalla).

^¹³ Utolsó értelmezési kísérlet Graszilda Blažienė (2011: 114).

^¹⁴ Vö. ehhez az https://wiki.genealogy.net/Korinth_%28Familienname%29 „Eredet és jelentés: porosz “kurint” = felhevülni” és „A név változatai: Corinth, Korin, Korreynen” bejegyzés adatait. Az ottani adatok Heinz G. Podehl (1987: 16) „Corinth – Korin/Korreynen település, kurint = felhevülni” című bejegyzésére vezethetők vissza; ez a könyv lényegében használhatatlan az óporosz eredetű FamN-ek értelmezéséhez, mivel szerzője nyelvészeti laikus, és nem használta az óporosz személynevekre vonatkozó tudományos szakirodalmat, például Reinhold Trautmann (1925) munkáját.

Recenzijos / Reviews

309

CHRISTIANE SCHILLER

A második, már a címben sem említett névréteget, amelyet a szerzőnő felvesz szótárába, lett eredetű FamN-ek alkotják. Itt különösen a Latgallából (németül másként Polnisch-Livland, lengyelül Inflanty) történő bevándorlásra összpontosít, ahol a múltban a legintenzívebb lengyel–lett kapcsolatok alakultak ki. A megfelelő FamN-ek azonosításakor a szerzőnő elsősorban Ilmars Mežs (2017) munkájára támaszkodik. A lett Berzin (53. o.), Jaunzems (150. o.) vagy Kruminsz (187. o.) FamN-ek mellett azonban olyan FamN-eket is, mint Bokisz (61. o.), Kejster (165. o.) vagy Gejda ^{(S. 115)}, állítólagos lett alakokra vezet vissza, amelyek történetileg már a mai Lengyelországhoz tartozó területeken is elterjedtek. Itt is kritikátlanul támaszkodik a forrásra (Mežs történész, nem nyelvész), amikor a Kejster nevet a litván keisti ‘megváltoztatni, kicserélni, átalakítani’ igére vezeti vissza, anélkül hogy ez bármilyen módon is hihető volna, mivel ilyen -er képzés nem várható.

A feltételezetten litván vagy balti FamN-ek kínált értelmezési kísérleteiben mindig figyelembe kellene venni a lengyel FamN-ek szóalkotási elveit is. Így a lengyelben az -owicz, illetve -ewicz képzővel rendszerint keresztnevekből, ragadványnevekből vagy foglalkozásnevekből képeznek patronimikus neveket, az -ski képzővel pedig a megfelelő településnevekből eredetneveket. Az Azarewicz FamN (40. o.) esetében ezért nem kézenfekvő (a szerzőnő itt Zinkevičius 2010: 12 nyomán jár el), hogy a litván ežeras, āžeras ‘tó’ szóra vezessük vissza. A kelet-európai elterjedésű további FamN-ek, például az Azarenka, Azarov stb. alapján világossá kellett volna válnia, hogy az Azar, illetve Azarij¹⁶ (nem balti) keresztnév. Mivel a -ski végű lengyel FamN-ek rendszerint településnevekre vezethetők vissza, ezeknél a FamN-eknél először megfelelő településnevet kellene keresni, nem pedig közszói magyarázattal próbálkozni. Így a Dziewulski FamN (104. o.) nem a litván dievas ‘Isten’ szóból származik (az LPŽ I 543 szerint, így Zinkevičius 2010: 50 is), hanem a Dziewule településnévből (Siedlce járás, Mazóviai vajdaság, illetve ritkábban Łuków járás, Lublini vajdaság),¹⁷ amelyre lakosnévként a Dziewulak (104. o.) is visszavezethető.

Befejezésül még egy szó az idézési gyakorlatról. A Németország Digitális Családnévszótárát (DFD) 37 szócikkben forrásként

^¹⁵ A történeti elterjedéshez lásd: https://nvk.genealogy.net/map/1890:Bockisch, 1890:Keister,1890:Geida. A Bokisz, Kejster és Gejda a német Bockisch, Keister, Geida FamN-ek polonizált alakjai (vö. ehhez a lengyel Gajda).

^¹⁶ Unbegaun 1972: 51.

^¹⁷ Vö. a Dziewulski szócikkel a Nazwiska w Polsce című műben, https://nazwiska.ijppan.pl/haslo/show/id/5372, továbbá Siwik (2010: 156).

310

Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX

Justyna B. Walkowiak. Litewskie nazwiska Polaków. Słownik etymologiczno-frekwencyjny

megnevezve, és a recenzens az egyes cikkek szerzőjeként feltüntetve.¹⁸ Mindazonáltal a FamN-k nagy részénél, amelyeknél a DFD-t forrásként tüntetik fel, akkoriban (pl. Dirschuweit, Kailoweit), és még ma is (Diews, Dewileit, Dirwelat stb.) a névcikkek még egyáltalán nem készültek el. Nem világos, hogy a Verf.in a megfelelő FamN Németországban való elterjedtségén kívül milyen információkat vett át a DFD adataiból.

Egy ilyen szótár összeállítása a komplex nyelvi kontaktushelyzet, és ebből következően az anyag heterogenitása, valamint terjedelme miatt nagy kihívást jelent. Insofern a Verf.in munkája minden elismerést megérdemel. Az ő érdeme, hogy a litván (balti) Provenienzű FamN-ket a közös lengyel és litván történelem kifejezőiként ismét bevonta a tudományos diskurzusba. A kritikai megjegyzések ellenére Justyna Walkowiak átfogó kézikönyvet nyújtott be a litván (balti) Provenienzű lengyel FamN-kről, és ezáltal fontos hozzájárulást tett a lengyel névkutatáshoz. A jövőbeli onomasztikai kutatás, amely további történeti és genealógiai forrásokra, valamint a FamN-k térképezési lehetőségeire támaszkodhat, bizonyára számos, a Verf.in által felkínált Etymologien megerősítésére képes lesz.

IRODALOM

Blažienė Grasil­da 2011: Német nyelvű családnevek az óporosz nyelvből. – Családnevek a németben. Kutatás és kézikönyvek. Idegen nyelvekből származó családnevek a német nyelvterületen, 2. köt., szerk. K. Hengst, D. Krüger, Leipzig: Leipziger Universitätsverlag, 105–129.

LPŽ I – Vanagas Aleksandras, Maciejauskienė Vitalija, Razmukaitė Marija. Litván családnévszótár 1 (A–K), tud. szerk. A. Vanagas, Vilnius: Mokslas, 1985.

Mežs Ilmārs 2017: Lett vezetéknevek levéltári anyagokban. Latgale, Rīga: Latviešu valodas aģentūra.

PKEŽ – Mažiulis Vytautas. A porosz nyelv etimológiai szótára 1–4, 1. kiadás, Vilnius: Mokslas (1. köt., 1988), Mokslo ir enciklopedijų leidykla (2–3. köt., 1993–1996), Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas (4. köt., 1997).

Podehl Heinz G. 1987: 4444 kelet-porosz név porosz magyarázattal, Leer: Rautenberg.

¹⁸ „DFB (sic!) – Németország digitális családnévszótára (az ML családneveinek etimológiai magyarázataiért felelős szerző: Christiane Schiller). http://www.namenforschung.net/dfd/woerterbuch/liste“ (393. o.).

Recenzijos / Reviews

311

CHRISTIANE SCHILLER

Pr] – Toporov Vladimir N. Porosz nyelv. Szótár 1–4, Moszkva: Nauka, 1975–1984.

Schiller Christiane 2008: Porosz–litván eredetű családnevek a Németországi Szövetségi Köztársaságban. – Zunamen 3/1, 38–58.

Schiller Christiane 2012: Foglalkozásnevek a porosz–litvánban. – Acta Linguistica Lithuanica 66, 48–63.

Schiller Christiane 2022: Dirschuweit. – Németország digitális családnévszótára. Hozzáférés: http://www.namenforschung.net/id/name/202942/1.

Siwik Jan 2010: A nemesi családnevek és ragadványnevek enciklopédiája, 1. kiad., Warszawa: Kastor.

Smoczyński Wojciech 1982: A litván eredetű lengyel családnevek. – A ^13th Onomasztikai Tudományok Nemzetközi Kongresszusának kiadványa, 2. köt., szerk. K. Rymut, Kraków: PWN, 437–446.

Smoczyński Wojciech 2002: „Litván” személynevek. Kísérlet a magyarázatra. – A régi lengyel személynevek etimológiai-motivációs szótára. 7. rész: Kiegészítés. A régi lengyel antroponímia számos rejtélyének megoldása, szerk. A. Cieślikowa, Kraków: Wydawnictwo Naukowe DWN, 19–30.

Trautmann Reinhold 1925: Az óporosz személynevek. Hozzájárulás a balti filológiához, Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht.

Unbegaun Boris O. 1972: Orosz családnevek, Oxford: Clarendon Press.

Zinkevičius Zigmas 2010: A lengyelországi Suwałki és Augustów térségének családneveiben rejlő litván örökség: a polonizáció vázlata, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras.

Zinkevičius Zigmas 2011: A lengyelországi Białystok vajdaság családneveiben rejlő litván (balti) örökség: a szlavizáció vázlata, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras.

Beérkezett 2023. május 25-én.

CHRISTIANE SCHILLER A Humboldt Egyetem berlini Német Nyelv és Nyelvészet Intézete, Unter den Linden 6, D-10099 Berlin, Németország [email protected]

A Darmstadti Műszaki Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete, Darmstadti Rezidenciapalota, Residenzschloss 1, 64283 Darmstadt [email protected]

312

Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX