FINCE L. SAMBEKA

Manadói Állami Egyetem

ORCID-azonosító: orcid.org/0009-0008-6517-5115

Kutatási terület: szociolingvisztika.

MUHAMMAD I. ALI

Manadói Állami Egyetem

ORCID-azonosító: orcid.org/0009-0000-7700-7276

Kutatási terület: irodalmi elemzés.

DOI: doi.org/10.35321/all91-13

ABSZTRAHÁLÓ METAFORÁK EVOLÚCIÓJA A MODERN JAPÁN J-POP DALSZÖVEGEIBEN: A NYELVI ESZKÖZÖK ELEMZÉSE

Az absztraháló metaforák fejlődése a modern japán J-pop-dalszövegekben: a nyelvi eszközök elemzése

ANNOTÁCIÓ

Ez a tanulmány a 25ji Nightcord de második kislemezében alkalmazott metaforikus nyelvet vizsgálja, különös tekintettel a különböző metaforatípusok és kifejeződéseik azonosítására és elemzésére. A hallgatási és lejegyzési technikákat a referenciális párosítás módszerével ötvöző kvalitatív leíró elemzés révén a tanulmány a metaforák három különálló kategóriáját tárja fel. Az eredmények az absztraháló metaforák domináns használatát mutatják (18 előfordulás), ezt követik az antropomorf metaforák (3 előfordulás), valamint a szinesztetikus metafora (1 előfordulás). E 22 metaforikus kifejezés elemzése változatos szemantikai értelmezéseket tár fel, amelyek hozzájárulnak a dal művészi és érzelmi mélységéhez. Az absztraháló metaforák túlsúlya a kortárs dalszerzésben jelen lévő fogalmi absztrakcióra való hajlamra utal. A jövőbeli kutatások vizsgálhatnák a metaforikus

310

Acta Linguistica Lithuanica XCI

Evolution of Abstracting Metaphors in Modern Japanese J-pop Lyrics: Analysis of Linguistic Devices

mintázatainak alakulását több kislemezen keresztül, vagy összehasonlíthatnák a metaforák használatát különböző zenei műfajokban, hasonló nyelvi kontextusokon belül.

KULCSSZAVAK: Metaforaelemzés, dalszövegek, nyelvi stílus, absztraháló metaforák, kortárs dalszerzés.

ANOTACIJA

Ez a tanulmány a „25ji Nightcord de” második kislemezében alkalmazott metaforikus nyelvet vizsgálja, különös tekintettel a különböző metaforatípusok és kifejeződéseik azonosítására és elemzésére. A hallgatási és lejegyzési technikákat a referenciális párosítás módszerével ötvöző kvalitatív leíró elemzés révén a kutatás a metaforák három különálló kategóriáját tárja fel. Az eredmények az absztraháló metaforák domináns használatát mutatják (18 előfordulás), ezt követik az antropomorf metaforák (3 előfordulás), valamint a szinesztetikus metafora (1 előfordulás). E 22 metaforikus kifejezés elemzése változatos szemantikai értelmezéseket tár fel, amelyek hozzájárulnak a dal művészi és érzelmi mélységéhez. Az absztraháló metaforák túlsúlya arra utal, hogy a kortárs dalszerzésben a fogalmi absztrakcióra való hajlam uralkodik. A jövőbeli kutatások vizsgálhatnák a metaforikus mintázatok alakulását több kislemezen keresztül, vagy összehasonlíthatnák a metaforák használatát különböző zenei műfajokban, hasonló nyelvi kontextusokon belül.

FŐBB KIFEJEZÉSEK: metaforaelemzés, dalszövegek, nyelvi stílus, metaforák absztrakciója, kortárs dalszerzés.

BEVEZETÉS

A nyelv az emberiség alapvető hídja az érzelmek kifejezéséhez és az interperszonális kapcsolatokhoz; elsődleges közvetítő közegként szolgál, amelyen keresztül az egyének megosztják legbensőbb gondolataikat, érzéseiket és tapasztalataikat a körülöttük lévő világgal. A 21^st. század egyre inkább digitalizálódó világában ez a kifejezőképesség messze túlmutatott a hagyományos szóbeli és írásbeli kommunikáción, és új formákra, valamint új jelentésekre lelt a technológia és a művészi kifejezés metszéspontjában (Zhang, Matsumoto 2023). A digitális platformok és virtuális személyiségek elterjedése példátlan lehetőségeket teremtett az érzelmek megfogalmazására, különösen a zeneszerzés és az előadás területén.

A digitális kifejezés e változó világában Japan úttörő szereplővé vált a hagyományos művészi kifejezés és a technológiai innováció ötvözésében. A Vocaloid technológiának a Yamaha Corporation által történő kifejlesztése

Straipsniai / Articles

311

FINCE L. SAMBEKA, MUHAMMAD I. ALI

fordulópontot jelent ebben a fejlődésben: a kifinomult vokálszintézis révén érzelmekben gazdag előadásra képes virtuális énekesek bevezetésével átalakította a zeneteremtés természetét (Yamamoto, Suzuki 2020). Ez a technológiai áttörés nemcsak a zenei produkció folyamatát forradalmasította, hanem teljesen új kulturális kifejezési formákat és közösségi részvételi lehetőségeket is létrehozott, különösen Japan élénk digitális szórakoztatóipari ökoszisztémájában.

A Vocaloid technológiát alkalmazó mobiljáték-platformok megjelenése, amelyet a „Project Sekai Colorful Stage” példáz, tovább tágította a digitális zenei kifejezés határait. E platformok egyedi tereket hoztak létre, ahol a virtuális előadók és az eredeti szereplők együttműködnek érzelmileg rezonáns zenei élmények közvetítésében. E virtuális előadások kifinomultsága elérte azt a szintet, amelyen az emberi és a szintetikus kifejezés közötti különbség egyre inkább elmosódik, új formákat téve lehetővé az érzelmi kapcsolódás és a művészi értékelés számára (Chen et al. 2021).

A digitális tér különböző zenei egységei közül a Nightcord at 25:00 (25時, ナイトコードで) az összetett pszichológiai témák és érzelmi állapotok mélyreható feltárásával tűnt ki. A csoport szerzeményei mesteri módon alkalmazzák a metaforikus nyelvet olyan érzékeny témák tárgyalására, mint a depresszió, a társadalmi elszigeteltség és a személyes identitás keresése (Kim, Lee 2022). E témák, bár emberi jelentőségük tekintetében egyetemesek, új dimenziókat öltenek, amikor virtuális előadók közvetítésével jelennek meg, egyedi teret teremtve az érzelmi felfedezéshez és kapcsolódáshoz.

A metafora használata a Nightcord at 25:00 szerzeményeiben az érzelmi kifejezés kifinomult megközelítését képviseli, amely alapos tudományos vizsgálatot érdemel. Gondosan felépített metaforikus kereteken keresztül a csoport dalszövegei a jelentés több rétegét hozzák létre, lehetővé téve a hallgatók számára, hogy olyan módokon kapcsolódjanak a nehéz érzelmi tartalmakhoz, amelyek egyébként hozzáférhetetlenek vagy túlterhelők lehetnének. Az előadók virtuális természete további pszichológiai távolságot ad hozzá, ami paradox módon szorosabb érzelmi bevonódást tesz lehetővé a nehéz témákkal kapcsolatban (Rodriguez, Tanaka 2024).

A metaforikus kifejezés és az érzelmi hatás közötti kapcsolat a virtuális énekesek előadásaiban fontos kérdéseket vet fel a digitális korszak művészi kommunikációjának természetével kapcsolatban (Keraf 2010). A virtuális előadók azon képessége, hogy gondosan megformált metaforikus nyelven keresztül valódi érzelmi mélységet közvetítsenek, megkérdőjelezi a hiteles művészi kifejezés követelményeiről vallott hagyományos feltevéseket. Ez a jelenség új lehetőségeket sugall az érzelmi kommunikáció és a pszichológiai támogatás számára digitális közegekben,

312

Acta Linguistica Lithuanica XCI

Evolution of Abstracting Metaphors in Modern Japanese J-pop Lyrics: Analysis of Linguistic Devices

különösen azon fiatalabb generációk számára, akik kényelmesebben foglalkozhatnak érzékeny témákkal virtuális közvetítőkön keresztül.

A legújabb tanulmányok kimutatták, hogy a metaforikus nyelv használata a virtuális énekesek platformjain hatékony eszközként szolgálhat a mentális egészséggel kapcsolatos problémák és érzelmi nehézségek kezelésére, különösen a fiatalabb közönség körében (Chen et al. 2021). A kifinomult nyelvi eszközök és a virtuális előadás kombinációja az érzelmi támogatás egyedi formáját hozza létre, amely lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy metaforikus kifejezéseken keresztül tárják fel és dolgozzák fel saját tapasztalataikat. Ez a megközelítés különösen hatékonynak bizonyult a japán ifjúsági kultúrában, ahol a mentális egészségi problémák közvetlen megvitatása kulturális akadályokba ütközhet.

A Nightcord at 25:00 szerzeményeiben található metaforikus konstrukciók vizsgálata feltárja, milyen összetett módon keresztezi egymást a nyelv, a technológia és az érzelem a kortárs digitális kultúrában. Az alkalmazott metaforatípusok és a szándékolt jelentésekhez fűződő szemantikai kapcsolataik elemzésével jobban megérthetjük, miként segítik elő a virtuális platformok az érzelmi kifejezést és kapcsolódást a modern korban. Ennek a megértésnek fontos következményei vannak mind a művészi alkotás, mind a digitális környezetben alkalmazott terápiás megoldások szempontjából.

E kutatás tágabb következményei túlmutatnak a virtuális énekesek platformjainak közvetlen kontextusán, és az érzelmi kifejezés, valamint az emberi kapcsolódás természetével kapcsolatos alapvető kérdéseket érintenek egy egyre inkább digitalizálódó világban. Ahogy a virtuális előadások és a digitális kommunikáció egyre nagyobb szerepet játszanak a globális kultúrában, mind fontosabbá válik annak megértése, miként működik a metaforikus nyelv ezekben a kontextusokban. Ez a tudás hozzájárulhat az érzelmi kifejezést és támogatást szolgáló hatékonyabb digitális platformok fejlesztéséhez, miközben szélesebb körű megértésünket is gazdagítja arról, miként alakítja a nyelv és a technológia az emberi tapasztalatot a 21^st. században.

1. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS

1.1. A metafora elemzése

A metafora a szemantika egyik vizsgálati területe, nevezetesen a nyelvi stílusé (Masoko 2019). A metafora két dolog összeolvasztott (egybeolvadó) összehasonlítása, illetve közvetlen összehasonlítás, amely konkrét (valós), intuitív vagy érzékelhető hasonlóságokon alapul (Ullmann 2011: 119–120). A japán metaforát

Straipsniai / Articles

313

FINCE L. SAMBEKA, MUHAMMAD I. ALI

inyu (隠喩) néven nevezik. A Yoku Wakaru Gengogaku Nyumon című könyvben (Machida, Yosuke 1997: 112) a metafora meghatározása a következő: 隠喩「メタファー」2つの事物。概念の何らかの類似性に基づき、一方の事物、概念を表す語で、他方の事物概念を表すという比喩です。

Két fogalom közötti, a fogalmak valamely hasonlóságán alapuló, egy fogalomnak egy másik fogalmat kifejező szóval való kifejezését jelentő metafora.

„A metafora olyan nyelvi stílus, amely egy dolgot vagy tárgyat egy másikkal fejez ki, a természetben vagy a fogalomban fennálló hasonlóságok alapján.”

Stephan Ullmann szerint a metaforák típusai a következők:

1) Az antropomorf metaforák olyan kifejezések, amelyek élettelen tárgyakra emberi testek és testrészek, illetve emberi érzékek és érzelmek átvitelével utalnak; 2) a szinesztetikus metafora egyik érzékterületnek a másikra történő átvitele vagy átadása; 3) a metaforikus absztrakció az absztrakt dolgokkal való bánásmód ellentéte: az absztrakt dolgokat élőként kezelik, hogy konkrétan vagy élő módon cselekedhessenek; 4) az állati metafora olyan metafora, amely az állatokkal kapcsolatos valamit használ fel valami más megjelenítésére. Általában meglehetősen nyilvánvaló formai hasonlóságon alapul, amelyből hiányzik az erőteljes kifejezőerő.

A metaforák áthidalják a szókincs hiányosságait és korlátait, érdekességet kölcsönöznek, valamint elkerülik az egyhangúságot (Edy 2011). A metaforák minden típusában megtalálható a metaforikus kifejezés valamely jelentése. A jelentés az azt alkotó nyelvi egységek alapján érthető meg; ezért a metaforikus kifejezés összhangban áll azzal, amit a metaforaalkotó és az azt olvasó személy metaforizál.

1.2. A metaforikus megértés evolúciója és kognitív alapjai

A metaforáról alkotott hagyományos nézetek jelentősen fejlődtek: a metafora korai, egyszerű összehasonlító eszközként betöltött szerepétől eljutottunk addig a felismerésig, hogy alapvető kognitív mechanizmus (Lakoff, Johnson 2003). Míg az olyan korai teoretikusok, mint Ullmann, azzal alapozták meg a kutatást, hogy a metaforát tárgyak vagy fogalmak összeolvasztott összehasonlításaként határozták meg (隠喩, japán nyelvészetben inyu), a kortárs tudományosság feltárta, hogy a metafora az emberi gondolkodás és megértés elsődleges alakítója. A metaforaelmélet e fejlődése párhuzamos a kognitív tudomány és a neurolingvisztika fejlődésével, amelyek kimutatták, hogy a metaforikus gondolkodás nem pusztán nyelvi díszítőelem, hanem

314

Acta Linguistica Lithuanica XCI

Evolution of Abstracting Metaphors in Modern Japanese J-pop Lyrics: Analysis of Linguistic Devices

inkább olyan alapvető folyamat, amelynek révén az emberek mind a fizikai, mind a digitális térben megalkotják és értelmezik a jelentést.

A metafora kognitív dimenziója az emberi tudatosság különböző szintjein működik, egyidejűleg aktiválva az agy nyelvi, vizuális, érzelmi és kulturális feldolgozó központjait (Sompotan 2021). A modern kutatások kimutatták, hogy amikor az egyének metaforikus kifejezésekkel találkoznak, különösen olyan digitális kontextusokban, mint a virtuális énekesek előadásai, agyuk több, a konkrét és az absztrakt megértéshez egyaránt kapcsolódó neurális hálózatot aktivál (Tarigan 1986). Ez a többszintű feldolgozás lehetővé teszi olyan új jelentések és fogalmi keretek létrehozását, amelyek túlmutatnak az egyszerű összehasonlításon, és gazdag értelmezési szövedéket hoznak létre, amelyben a fizikai és a virtuális tapasztalat összefonódik. A virtuális előadói platformok megjelenése további rétegekkel gazdagította ezt a kognitív összetettséget, mivel a közönség olyan metaforikus kifejezéseket dolgoz fel, amelyek egyidejűleg léteznek a fizikai, érzelmi és digitális tartományokban.

A metaforikus feldolgozás mélysége és kifinomultsága különösen nyilvánvalóvá válik a japán virtuális énekesek előadásainak kontextusában, ahol a hagyományos kulturális metaforák találkoznak a kortárs digitális kifejezéssel. Ez a metszéspont egyedi kognitív kihívásokat és lehetőségeket teremt, mivel a hallgatóknak a hagyományos japán metaforikus megértést – amely olyan fogalmakban gyökerezik, mint az évszakokra való utalások és a természeti jelenségek – az újabb, a virtuális előadási kontextusokból kibontakozó digitális metaforákkal kell integrálniuk. Az így létrejövő kognitív szintézis azt mutatja, hogy a metafora nem csupán összehasonlító eszköz, hanem az új megértés és jelentés létrehozásának alapvető mechanizmusa is kulturális és technológiai határokon átívelően.

2. KUTATÁSI MÓDSZEREK

2.1. Kutatási terv

A vizsgálat alapját a kvalitatív leíró módszertan képezi, amely John W. Creswell & Cheryl N. Poth (2023) elméleti keretére támaszkodik. Ez a megközelítés lehetővé teszi a szöveges elemek árnyalt vizsgálatát természetes kontextusukban, elkerülve a számszerű átalakításokat a gazdag, kontextusérzékeny megértés javára. E módszertani út választásával a kutatás teret ad a dalszövegek mélyreható nyelvészeti feltárásának és szemantikai elemzésének, lehetővé téve, hogy a metaforikus kifejezések kulturális és digitális kontextusukban szervesen bontakozzanak ki.

Straipsniai / Articles

315

FINCE L. SAMBEKA, MUHAMMAD I. ALI

A módszertani keret több elemzési szálat sző össze, a hermeneutikai értelmezés elveit Ullmann metaforaelméletével ötvözve. Ezt az elméleti szövedéket tovább gazdagítja a kortárs digitális diskurzuselemzés, amely figyelembe veszi a virtuális énekesek platformjainak egyedi jellemzőit. A validálás gondos triangulációs folyamat révén történik, amelyben több szakértői nézőpont találkozik az elemzés szigorúságának és kulturális hitelességének biztosítása érdekében.

2.2. Adatforrások és korpusz

A kutatás középpontjában a 25ji Nightcord de második kislemezének két jelentős szerzeménye áll (25時ナイトコード). Az első mű, a „限りなく灰色へ” (Kagirinaku Haiiro e), Surii dala, az önérték és az egzisztenciális jelentés mélyreható feltárása. A dal Ena Shinonome karakterének perspektíváján keresztül a vélt tehetségtelenség és az élet értelméért folytatott küzdelem témáit szövi össze a „Kielégíthetetlen halvány szín” esemény narratívájában.

Ezt egészíti ki a „アイディスマイル” (ID Smile) Toa szerzeménye, amelyet Hatsune Miku és Kagamine Rin virtuális hangján adnak elő. Ez a kompozíció címén keresztül ötletesen ötvözi az identitás, a távolság, a kisebbségi státusz és az érzelmi kifejezés fogalmait. A dal Mizuki Akiyama társadalmi kívülállóként megélt tapasztalatával rezonál, ahogyan azt a „Titkos távolság” eseménynarratívája ábrázolja, gazdag jelentésszövetet teremtve az elemzéshez.

Az adatok hitelesítése a hivatalos forrásokkal való szigorú ellenőrzési folyamatot követi, különös figyelmet fordítva a verziókezelésre és a dalszövegekben, illetve az értelmezésben mutatkozó eltérések dokumentálására. A kutatás folyamatosan frissített adatbázist vezet a módosításokról és frissítésekről, biztosítva az elemzés pontosságát a vizsgálati időszak során.

2.3. Adatgyűjtési eljárások

A kutatási anyagok gyűjtése gondosan megtervezett, szisztematikus hallgatási elemzési folyamatot követ, amelynek során több ülés összpontosít a kompozíciók különböző aspektusaira. Minden hallgatási élményt dokumentálnak, különös figyelmet fordítva az akusztikai elemekre, az érzelmi rezonanciára és a metaforikus kifejezések megjelenésére (Sudaryanto 2015). Az időbélyeggel ellátott feljegyzések pontos nyilvántartást készítenek a metaforikus előfordulásokról, lehetővé téve a részletes kereszthivatkozást és elemzést.

316

Acta Linguistica Lithuanica XCI

Evolution of Abstracting Metaphors in Modern Japanese J-pop Lyrics: Analysis of Linguistic Devices

A transzkripció ugyancsak aprólékos protokollt követ: a közvetlen japán átírással kezdődik, majd a romanizáción keresztül eljut az angol fordításig. Minden lépést anyanyelvi beszélők és szakterületi szakértők ellenőriznek, biztosítva a pontosságot mind nyelvi, mind kulturális szempontból. A kontextuális elemeket gondosan dokumentálják, beleértve a releváns eseménytörténeteket, a szereplők hátterét és a játék narratívájába való illeszkedést.

A minőség-ellenőrzési folyamat több ellenőrzési szintet foglal magában, köztük anyanyelvi beszélőkkel folytatott konzultációt és a hivatalos anyagokkal való kereszthivatkozást. Különös figyelmet fordítanak a kétértelmű esetekre, amelyekben több értelmezés is lehetséges lehet, biztosítva az értelmezési lehetőségek átfogó dokumentálását.

2.4. Az adatelemzés kerete

Az elemzési folyamat a diskurzusban való mély elmerüléssel kezdődik, amelynek során a kutatók többszöri olvasással és meghallgatással dolgozzák fel a szöveget. Ez az immerzív megközelítés lehetővé teszi a témák és narratív struktúrák kibontakozását, megalapozva a későbbi metaforaelemzést. A Pragglejaz-módszer (2007) irányítja a metaforikus előfordulások azonosítását, biztosítva a szisztematikus és reprodukálható elemzést.

A szemantikai elemzés mind a lexikai, mind a kontextuális jelentések gondos dokumentálásán keresztül bontakozik ki, különös figyelmet fordítva a kulturális utalásokra és a digitális médium hatására. Ez a folyamat elismeri a virtuális énekesek platformjainak egyedi jellemzőit, miközben érzékeny marad a hagyományos nyelvészeti elemzési módszerek iránt.

Ullmann elméleti keretének alkalmazása struktúrát biztosít a metaforák osztályozásához, míg a kortárs metaforaelmélet további elemzési eszközöket kínál. Különös figyelmet kap a digitális kontextus, figyelembe véve, hogy a virtuális platformok miként befolyásolhatják a metaforikus kifejezést és értelmezést.

2.5. Validálási eljárások

A validálási folyamat több minőségbiztosítási szintet alkalmaz, többek között szakértői felülvizsgálatot, anyanyelvi beszélők általi ellenőrzést és a kultúrák közötti értelmezés validálását. Különös figyelmet fordítanak az értelmezések digitális kontextuson belüli megfelelőségére, elismerve a virtuális énekesek platformjainak egyedi jellemzőit.

Straipsniai / Articles

317

FINCE L. SAMBEKA, MUHAMMAD I. ALI

A megbízhatósági intézkedések magukban foglalják a kódolás következetességének rendszeres ellenőrzését, a fordítás pontosságának igazolását és a kulturális kontextus validálását. A validálási folyamat során gondosan figyelembe veszik a digitális médium hatását, biztosítva, hogy az értelmezések megfeleljenek a virtuális énekesek platformjai egyedi jellemzőinek.

3. EREDMÉNYEK

A 25ji Nightcord de második kislemezén szereplő metaforák a metaforikus jelentés különböző kifejeződéseit mutatják. A kutatási eredmények alapján tehát megállapítható, hogy a metaforikus kifejezéseket tartalmazó dalszövegek metaforatípusok szerint a következők:

1) Antropomorf metaforák

A 25ji Nightcord de második kislemezének, a Kagirinaku Haiiro e című dalban 3 adatban fordult elő antropomorf metafora, míg az ID Smile című dalban nem találtak antropomorf metaforát. Az ilyen típusú metaforák az 1., 6. és 10. adatban fordulnak elő, nevezetesen:

1. TÁBLÁZAT: Antropomorf metaforákat tartalmazó dalszövegek és jelentések

Sorszám. Adat Antropomorf metaforák Adatkorpusz A metaforikus kifejezések jelentése 目に映った景 色の青さが羨 ましく思って いた。 Me ni utsutta keshiki no aosa ga urayamashiku omotte ita. A szemem előtt elterülő kék táj bosszantott. Mások boldogságát irigyelni. (1) 指先から伝わ っていく虚し さの色。 Yubisaki kara tsutawatte iku munashisa no iro. Az ujjaimon keresztül terjedő élettelen színek. Ha nincs ambíciód és szenvedélyed abban, amit csinálsz, nem fogsz olyan munkát létrehozni, amelyet élvezhetsz. (6)

318

Acta Linguistica Lithuanica XCI

Evolution of Abstracting Metaphors in Modern Japanese J-pop Lyrics: Analysis of Linguistic Devices

Sorszám. Adat

Antropomorf metaforák

Adatkorpusz

A metaforikus kifejezések jelentése

(10)

(Feketén lebeg a türelmetlenség és a szorongás örvényei között.

A türelmetlenség és az aggodalom eltérítheti az embereket irányuktól és céljuktól.

Feketén lebeg a szorongás örvényei között.

A türelmetlenség és a bizonytalanság örvényébe ragadva az elmém elsötétült.

2) Szinesztetikus metafora

A Kagirinaku Haiiro e című dalban 1 szinesztetikus metaforát találtak, az ID Smile című dalban pedig egyet sem, mégpedig a 4. adategységben:

2. TÁBLÁZAT: Szinesztetikus metaforákat tartalmazó dalszövegek és jelentések

Sorszám. Adat

Szinesztetikus metafora

Adatkorpusz

A metaforikus kifejezések jelentése

(4)

声は無情に散って。 Koe wa mujou ni chitte. A hangom érzés nélkül szétszóródott.

A csalódás megakadályozza az embereket véleményük kifejezésében.

3) Az absztraháló metafora

A 25ji Nightcord de második kislemezének két dalában az absztraháló metaforák fordulnak elő a leggyakrabban. A Kagirinaku Haiiro e című dalban 12 absztraháló metafora található, konkrétan a 2., 3., 5., 7., 8., 9., 11., 12., 13., 14., 15. és 16. adategységben. Az ID Smile című dalban 6 absztraháló metafora található, a 17., 18., 19., 20., 21. és 22. adategységben, mégpedig:

Straipsniai / Articles

319

FINCE L. SAMBEKA, MUHAMMAD I. ALI

3. TÁBLÁZAT: Absztraháló metaforákat tartalmazó dalszövegek és jelentések

Absztraháló metafora

Adatkorpusz

Adatkorpusz

Adatkorpusz

Az út szélén heverő élet, az aszfalt hőmérséklete csökken. Rokata ni korogaru jinsei asufaruto no ondo sagatteru. Az út szélére hulló élet és az egyre hidegebb aszfalt.

心閉まって待って！本当は叫びたいのよ。 Kokoro shimatte matte! hontou wa sakebitai no yo. Zárd be a szíved, várj! Valójában sikítani szeretnék.

Játssz egy magányos dallamot. Kodoku o kanaderu.

Még ez a tehetség is csak kölcsönkapott. Konna sainou nante karimono.

Valaki, kérlek, lopd el ezt az érzést, és vidd el. Kono kanjou ubatte satte yo.

Mielőtt sárossá és zavarossá válnának. Dorodoro ni natte shimau mae ni.

A különcségükkel kérkedők művészete elnyeli, és eltűnik. Ki o teratta yatsura no arusu ni nomikomarete kiete iku.

Rainy Rainy Az esővel tovaáramló hiábavalóságérzet. Rainy Rainy ame to nagarete iku toroukan. Rainy Rainy A hiábavaló próbálkozásom, amint sodródom az esőben.

A vállamat átnedvesítő, megmaradt hideg emlék testhője. Kata o nurashite nokotta tsumetai kioku no taion.

Hagyj itt egy lángra lobbant tehetséget. Yaketa sainou o hitotsu oiteke

Ne hagyd, hogy a persona megelőzzön! Perusona ni nante kosarenna yo!

Hűha… nyeld le a szavak jelentését. Wow... kotonoha no imi nomikonde.

Meg nem alkuvó identitás. Yuzurenai aიდენტiti.

Átugorhatatlan kisebbség. Tobikoerarenai mainoriti.

Ha kapcsolatban akarunk maradni, a titkomat nem fedhetem fel. Tsunaidetai nara hazusenai himegoto.

320

Acta Linguistica Lithuanica XCI

Evolution of Abstracting Metaphors in Modern Japanese J-pop Lyrics: Analysis of Linguistic Devices

Absztraháló metafora

Adatkorpu⟧

Adatkorpu⟧

Adatkorpu⟧

惹かれる 世界 逢って 存在 綴る セカイ 共鳴ならせた なら。 Hikare atte sonzai tsuzuru sekai naraseta nara. Bárcsak egymásra találva visszhangzásra késztethetnénk a létünket leíró, lenyűgöző világot.

思い余って隠れんぼ 迷って混在 メランコリー。 Omoiamatte kakurenbo mayotte konzai merankorii. A túlcsorduló érzésektől bújócskáztunk, eltévedtünk és összekeveredtünk a melankóliában.

想い 逢って 存在 映す セカイ 共鳴ならせた なら。 Omoi atte sonzai utsusu sekai naraseta nara. Bárcsak egymás iránti érzéseink létét tükröző világgá tehettük volna ezt a világot.

4) Állati metaforák

A 25ji Nightcord de második kislemezének mindkét dalában, a Kagirinaku Haiiro e és az ID smile címűben, nem találhatók állati metaforák.

4. MEGVITATÁS

Az elvégzett kutatás alapján az antropomorf metaforákat olyan igék leírására használják, mint a színezés, az alkalmazott jelentés ábrázolására. A szinesztetikus metaforákat az emberi érzékek, például a hallás és a látás leírására használják. Az állati metaforákat egyáltalán nem alkalmazzák. Az absztraháló metaforák az elvont szavak magyarázatára és a nyelv megszépítésére szolgálnak. A metaforák használatának célja ebben a tanulmányban az érzések konkrétabb vagy világosabb ábrázolásának megteremtése a dalok hallgatásakor.

Ebben a kutatásban egyes dalszövegekben talált absztraháló metaforákat olyan szóválasztással írják le, amely a hallgatóval átérezteti vagy elképzelteti a közvetíteni kívánt érzést. Például az út szélén heverő élet, a szomorúság dallamának játszása, ez a tehetség kölcsönkapott. A 25ji második kislemezének, a Nightcord de kiadványnak a dalszövegeiben végzett kutatás és elemzés eredményeként 22 metaforát tartalmazó adatot találtunk, amelyek részleteit a következő táblázat mutatja:

Straipsniai / Articles

321

FINCE L. SAMBEKA, MUHAMMAD I. ALI

4. TÁBLÁZAT: A metaforatípusok száma

Sz. Metaforák / Dalcím Antropomorf Szinesztetikus Absztraháló Állatok Összesen 1. Kagirinaku u Haiiro e – Surii 「限りなく灰色へ」 Végtelenül szürkévé” 3 1 12 – 16 2. ID smile – Toa 「アイディスマイル」 EyeDismissal I-DISMILE” – – 6 – 6 Összesen 3 1 18 – 22

A Stephen Ullmann által javasolt 5 metaforatípus fenti táblázata alapján az absztraháló metaforák a leggyakrabban használtak, 18 adattal, ezt követik az antropomorf metaforák 3 adattal és a szinesztetikus metaforák 1 adattal; állati metaforák egyáltalán nem találhatók a vizsgált dalszövegekben. A Nightcord dé⟧ második kislemezében leggyakrabban az absztraháló metafora fordul elő (az elvonttól a konkrét felé). Ez azt mutatja, hogy a dalok számos homályos kifejezést használnak, amelyeknek nincs formájuk, vagy elvontak. Ismert, hogy az absztraháló metaforák szókiválasztása olyan szavakat részesít előnyben, amelyek a dalszöveg nyelvi szépségét kívánják megteremteni, például: te vagy a szomorúság dallama, elhomályosulás, elolvadok, hideg emlékek és így tovább.

Bevezetés a metaforák elemzésébe A 25ji Nightcord dé’s második kislemezén található metaforikus kifejezések elemzése a nyelvi eszközök kifinomult rétegzettségét tárja fel, különös tekintettel a metaforák három különálló típusára: az absztraháló, az antropomorf és a szinesztetikus metaforákra. A 22 azonosított metaforikus előfordulás gondos vizsgálatán keresztül ez a tanulmány bemutatja, hogy a kortárs japán dalszerzés miként alkalmazza a képes nyelvet az érzelmi

322

Acta Linguistica Lithuanica XCI

Evolution of Abstracting Metaphors in Modern Japanese J-pop Lyrics: Analysis of Linguistic Devices

kifejezés és a hallgatói bevonódás fokozására. Amint Lawrence Zhang (2023) megjegyzi a modern ázsiai popnyelvészetről szóló tanulmányában, a metaforikus eszközök kulcsfontosságú hidat képeznek az elvont érzelmi fogalmak és a konkrét tapasztalati megértés között.

A metaforatípusok megoszlása A kvantitatív elemzés az absztraháló metaforák egyértelmű túlsúlyát tárja fel: ezek a 22 azonosított metaforikus kifejezésből 18 előfordulást tesznek ki. Ezt három antropomorf metafora és egyetlen szinesztetikus metafora követi. Az állati metaforák teljes hiánya különösen figyelemre méltó, ami tudatos stílusválasztásra utal, összhangban a kortárs városi zenei kifejezésmódokkal. Ez az eloszlási minta egybevág Hasegawa Chen (2024) azon megállapításaival, amelyek a modern ázsiai dalszerzés változó metaforapreferenciáira vonatkoznak.

Az absztraháló metaforák mint a kifejezés elsődleges eszközei Az absztraháló metaforák válnak a vizsgált dalokban a képes kifejezésmód domináns formájává. Az olyan példák, mint „az út szélén heverő élet” és „a szomorúság dallamának játszása”, azt mutatják, miként alakulnak át az elvont fogalmak kézzelfogható képekké. Jeehwan Kim (2022) szerint az absztraháló metaforák e preferenciája a kortárs zenében azt a tágabb tendenciát tükrözi, amely az érzelmi hozzáférhetőség felé mutat, miközben megőrzi a költői kifinomultságot.

Az antropomorf metaforák funkciója A dalokban azonosított három antropomorf metafora sajátos célt szolgál a nem emberi elemek megszemélyesítésében, különösen a színek ábrázolásával kapcsolatban. Ezek a metaforák azáltal teremtenek közvetlen érzelmi kapcsolatot, hogy emberi tulajdonságokat tulajdonítanak élettelen tárgyaknak vagy elvont fogalmaknak. E metaforák tudatos alkalmazása összhangban áll azzal, amit Jui-Ching Wang (2020) a kortárs ázsiai zenei kifejezés „új megszemélyesítési hullámának” nevez. Szinesztetikus metaforikus innováció A szinesztetikus metafora egyetlen előfordulása, amely az érzéki tapasztalatokat különböző tartományok között viszi át, kifinomult nyelvi technikát képvisel. A több érzékszervet átfogó metaforikus kifejezésmód e gondos alkalmazása fokozza a dalszövegek multiszenzoros élményét, miközben megőrzi a jelentés világosságát. Terry Thompson (2021) kutatása szerint a szinesztetikus metaforák ilyen pontos alkalmazása jelentősen fokozhatja a dalszövegek érzelmi hatását anélkül, hogy túlterhelné a hallgatót.

A metaforikus választások kontextuális elemzése A metaforikus kifejezések kiválasztása láthatóan gondosan igazodik az egyes dalok tematikus tartalmához. A „Kagirinaku u Haiiro e” (限りなく灰色へ) című dalban a metaforák nagyobb koncentrációja (16 előfordulás) összetettebb érzelmi narratívára utal, mint az „ID smile” című dal 6 előfordulása. A metaforikus sűrűség e változása tudatos művészi döntéseket jelez az érzelmek kifejezésében és az elbeszélés

Straipsniai / Articles

323

FINCE L. SAMBEKA, MUHAMMAD I. ALI

fejlődésében. Nyelvi és kulturális következmények A megfigyelt metaforikus mintázatok a kortárs japán nyelvi preferenciákat és a modern zenei érzékenységet egyaránt tükrözik. Az absztraháló metaforák túlsúlya az antropomorf és szinesztetikus kifejezések szelektív használatával együtt kifinomult nyelvi palettát hoz létre, amely rezonál a jelenlegi kulturális és művészeti trendekkel. A hagyományos és modern elemek e gondos egyensúlya példázza azt, amit Wang (2020) „neo-tradicionális líraiságnak” nevez.

A hallgatói élményre gyakorolt hatás A különböző metaforatípusok tudatos alkalmazása a jelentés és az értelmezési lehetőségek több rétegét hozza létre a hallgatók számára. Az elvont fogalmakból metaforikus kifejezés révén származó konkrét képek elősegítik az érzelmi kapcsolódást, miközben megőrzik a művészi kifinomultságot. A hozzáférhetőség és az összetettség e kettős eredménye jellemzi a sikeres kortárs dalszerzést, amint azt a zenében használt metaforikus nyelv hallgatói befogadásáról szóló újabb tanulmányok megjegyzik.

METAFORÁK A VOCALOID KULTURÁLIS KIFEJEZÉSMÓDBAN

A japán dalszövegekben, különösen a Vocaloid szubkultúrában megjelenő metaforák elemzése szükségessé teszi a nyelvi kifejezést alakító japán kulturális kontextusok mélyebb megértését. A japán nyelv közvetett kommunikáció gazdag hagyománya és a kontextuális jelentés hangsúlyozása egyedülálló alapot teremt a metaforikus eszközök számára. A hagyományos japán kommunikációban az „aimai” (kétértelműség) fogalmát gyakran értékként kezelik, lehetővé téve a többféle értelmezést és a mélyebb érzelmi rezonanciát. A közvetett kifejezés e kulturális preferenciája a kortárs japán dalszövegekben a metaforikus jelentések kifinomult rétegzésén keresztül jelenik meg, amelyben az elvont fogalmakat gondosan olyan konkrét képekbe szövik, amelyek rezonálnak a japán érzékenységgel.

A metaforáról alkotott hagyományos nézetek jelentősen átalakultak: a metafora korai, egyszerű összehasonlító eszközként betöltött szerepétől eljutottunk annak jelenlegi felismeréséig, hogy alapvető kognitív mechanizmus. A hangszintézis-technológiával létrehozott Vocaloid-zene kialakította saját metaforikus nyelvét, amely egyaránt merít a hagyományos japán nyelvi konvenciókból és kihívást is intéz hozzájuk. A Vocaloid-előadók virtuális természete új metaforikus kifejezések megjelenéséhez vezetett, amelyek elmosják az emberi és digitális létezés határait, gazdag jelentésszövetet teremtve, amely a kortárs japán társadalom technológiához és mesterséges intelligenciához való viszonyát tükrözi. Ez a kontextus kulcsfontosságú annak megértéséhez, hogy az elemzett dalokban domináló absztraháló metaforák miként működnek a Vocaloid kulturális kifejezés tágabb keretében.

324

Acta Linguistica Lithuanica XCI

Evolution of Abstracting Metaphors in Modern Japanese J-pop Lyrics: Analysis of Linguistic Devices

Az absztraháló metaforák túlsúlya az állati metaforákkal szemben az elemzett dalokban rávilágít arra a kifejezetten városi, technológiaközpontú esztétikára, amely a kortárs japán ifjúsági kultúra jelentős részét alakítja (Takahashi 2022). Ez a preferencia összhangban áll a Vocaloid szubkultúra digitális terekre és virtuális valóságokra helyezett hangsúlyával, ahol a hagyományos, természetalapú metaforák kevésbé lehetnek relevánsak. A szinesztetikus és antropomorf metaforák kifinomult használata ezekben a dalokban azt mutatja, hogy a Vocaloid-színtéren alkotó japán dalszerzők miként alakítják át a hagyományos japán nyelvi eszközöket a modern érzékenységek és tapasztalatok kifejezésére. E kulturális és szubkulturális kontextusok megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy a külföldi közönség teljes mértékben értékelhesse a metaforikus eszközök japán dalszövegekben való működésének árnyalt módjait.

A metafora és a japán kulturális kifejezés kapcsolata túlmutat a pusztán nyelvészeti elemzésen, és a vizuális, valamint performatív elemek területére is kiterjed; ez különösen releváns a Vocaloid-kontextusban, ahol a virtuális előadók már puszta létezésük révén is metaforikus fogalmakat testesítenek meg. A metaforikus kifejezés e multimodális megközelítése, amely nyelvi, vizuális és technológiai elemeket egyesít, összetett jelentéshálót hoz létre, amelynek teljes megfejtéséhez kulturális jártasság szükséges. Bizonyos metaforatípusok – például az állati metaforák – hiánya, valamint mások – az absztraháló metaforák – hangsúlyos jelenléte az elemzett dalokban jobban érthető, ha a japán kulturális preferenciák és a Vocaloid-szubkultúra sajátos esztétikai értékei felől közelítjük meg.

KÖVETKEZTETÉS

A 25ji Nightcord de’s második kislemezén található metaforikus kifejezések elemzése jelentős mintázatokat tár fel a kortárs japán dalszerzési technikákban, amelyek közül az absztraháló metaforák válnak a képes nyelv domináns formájává. A 22 azonosított metaforikus előfordulás közül 18 absztraháló, 3 antropomorf és 1 szinesztetikus metafora, ami egyértelműen jelzi, hogy előnyben részesítik az elvont érzelmi fogalmak kézzelfogható képekké alakítását. E metaforatípusok kifinomult kölcsönhatása, amely különösen az olyan dalokban figyelhető meg, mint a „Kagirinak u Haiiro e” 16 előfordulással és az „ID smile” 6 előfordulással, bemutatja, miként közvetítik hatékonyan a metaforikus kifejezés eltérő sűrűségei az érzelmi összetettség különböző szintjeit, miközben megőrzik a nyelvi hozzáférhetőséget és a művészi kifinomultságot. A jövőbeli kutatásoknak e területen több ígéretes irányt kellene vizsgálniuk, többek között a különböző japán zenei műfajok összehasonlító elemzését, a metaforák J-popban végbemenő evolúciójának longitudinális vizsgálatát, valamint

Straipsniai / Articles

325

FINCE L. SAMBEKA, MUHAMMAD I. ALI

az ázsiai zenei piacok metaforapreferenciáinak kultúrák közötti vizsgálatát. Emellett a hallgatók megértésének és érzelmi reakcióinak vizsgálata a különböző metaforatípusokra értékes betekintést nyújthat mind az akadémiai megértés, mind a dalszerzés gyakorlati alkalmazásai szempontjából. A kifejezetten a kortárs ázsiai popdalszövegek elemzésére szabott új elméleti keretek kidolgozása, a digitális kultúrának a metaforaválasztásra gyakorolt hatását vizsgáló kutatásokkal együtt, jelentősen hozzájárulna a modern zenei kifejezés megértéséhez. Az ilyen kutatás nemcsak a zenében alkalmazott nyelvi eszközök megértését mélyítené, hanem gyakorlati útmutatást is nyújtana a kortárs japán zenei formákkal dolgozó dalszerzők, zeneszerzők és nyelvoktatók számára.

REFERENCES

Chen Hasegawa 2024: Evolution of Figurative Language in Modern Japanese Music. – Asian Studies Quarterly 12(1), 45–62.

Chen Li, Wang Nianxin, Kengo Sato 2021: Digital Voices: The Role of Vocaloid in Modern Musical Expression. – Journal of Digital Culture Studies 15(3), 178–195.

Creswell John W., Cheryl Poth N. 2023: Qualitative Inquiry Research Design: Choosing Among Five Approaches, Alberta: Sage Books.

Edy Subroto 2011: Introduction to the Study of Semantics and Pragmatics, Surakarta: Cakrawala Media.

Keraf Gorys 2010: Diction and Language Style, Jakarta: PT Gramedia Pustaka Utama.

Kim Jeehwan, Lee Sairom 2022: Metaphorical Expressions in Virtual Singer Lyrics: A Linguistic Analysis. – Asian Journal of Communication 32(1), 45–62.

Kim Samnim 2022: Contemporary Trends in Musical Metaphor: A Cross-Cultural Perspective. – International Journal of Music Studies 8(4), 178–195.

Lakoff George, Johnson Mark 2003: Metaphors We Live By, Chicago: The University of Chicago Press.

Machida Ken, Yousuke Mimiyama 1997: Yoku Wakaru Gengogaku Nyumon, Tokyo: Babel Press.

Masoko Marly 2019: A Japanese Cultural Analysis of the Oshogatsu Celebration. – ABDIMAS Journal 12(3), 309–320.

Rakian Sandra 2021: PKM of Elementary Schools in Tountimomor and Totolan Villages, West Kakas Sub-district, Minahasa Regency. – EDUPRENEUR 4(2), 80–87

326

Acta Linguistica Lithuanica XCI

Evolution of Abstracting Metaphors in Modern Japanese J-pop Lyrics: Analysis of Linguistic Devices

Rodriguez Matos, Tanaka Yoshiya 2024: Mental Health Themes in Japanese Digital Music: Analysis of Project Sekai Songs. – International Journal of Cultural Studies 27(1), 89–107.

Somp​​otan Amelia 2021: Analysis of Setsuzokuјoshi in Japanese Sentences. – Syntax Litterate 6(5), 2091–2099.

Sudaryanto 2015: Methods and Various Techniques of Language Analysis, Yogyakarta: Sanata Dharma University.

Takahashi Masami 2022: Digital Horizons: Metaphorical Expression in Japanese Vocaloid Culture. – Contemporary Japan Studies Review 18(3), 112–134.

Tarigan Henry G. 1986: Indonesian Language Style, Bandung: Angkasa.

Thompson Terry 2021: Synesthetic Metaphors in Modern Songwriting: Impact and Innovation. – Music Analysis Journal 18(3), 156–173.

Ullmann Stephen 2011: Introduction to Semantics, Yogyakarta: Student Library.

Wang Jui-Ching 2020: Neo-Traditional Lyricism in Asian Pop Music. – Contemporary Music Review 39(2), 89–104.

Yamamoto Tetsuya, Suzuki Naho 2020: Evolution of Vocaloid Technology and Its Impact on Modern Music. – Technology and Culture Review 12(4), 267–284.

Zhang Lawrence J. 2023: Metaphorical Devices in Contemporary Asian Pop Music: A Linguistic Analysis. – Journal of Music and Language 15(3), 234–249.

Zhang Xiaoheng, Matsumoto Yumi 2023: Language and Emotion in Digital Age Music. – Contemporary Japanese Studies 18(2), 112–129.

Fandom.com. – Vocaloid Lyrics Wiki アイデスマイル (ID Smile). Available at: https://vocaloidlyrics.fandom.com/wiki/ [accessed 16.02.2024].

Fandom.com. – Vocaloid Lyrics Wiki 限りなく灰色へ (Kagirinaku Haiiroe). Available at: https://vocaloidlyrics.fandom.com/wiki/ [accessed 16.02.2024].

Straipsniai / Articles

327

FINCE L. SAMBEKA, MUHAMMAD I. ALI

Abstrahuojančių metaforų raida šiuolaikiniuose japonų J-pop dainų tekstuose: kalbos priemonių analizė

SANTRAUKA

Šiame tyrime nagrinėjamas metaforinės kalbos vartojimas antrajame japonų muzikos grupės „25ji Nightcord de“ single. Jame daugiausia dėmesio skiriama įvairių dainos tekstuose vartojamų metaforų tipų identifikavimui ir analizei. Tyrime taikomas kokybinis aprašomasis metodas, naudojant klausymo ir įrašymo techniką, taip pat referencinį poravimo metodą, siekiant suskirstyti ir išanalizuoti šias metaforas. Rezultatai atskleidžia tris pagrindinius metaforų tipus: abstrahuojančias metaforas, antropomorfines metaforas ir sinestezines metaforas. Iš 22 nustatytų metaforinių posakių labiausiai paplitusios yra abstrahuojančios metaforos (18 atvejų), antropomorfinės metaforos (3 atvejai) ir sinestezinė metafora (1 atvejis). Šios metaforinės išraiškos siūlo įvairias semantines interpretacijas, kurios prisideda prie dainos emocinio ir meninio nepaprastumo, sustiprindamos jos bendrąjį poveikį.

Tyrime pabrėžiamas abstrahuojančių metaforų dominavimas šiuolaikinėje J-pop dainų kūryboje, o tai rodo vyraujantį konceptualios abstrakcijos polinkį šiuolaikinėje muzikoje. Tyrimo rezultatai rodo, kad metaforos yra ne tik pagrindinis lyrikos bruožas, bet ir atlieka lemiamą vaidmenį perteikiant gilesnes emocines ir menines prasmes, leidžiančias klausytojams užmegzti glaudesnį interpretacinį ryšį su daina. Būsimuose tyrimuose būtų galima toliau nagrinėti metaforų vartojimo raidą keliose dainose arba lyginti metaforinius modelius skirtinguose muzikos žanruose panašiuose kalbiniuose kontekstuose. Tai padėtų geriau suprasti, kaip metaforų kalba formuoja šiuolaikinę populiariąją muziką, ypač unikalioje japonų J-pop kultūrinėje ir kalbinėje aplinkoje.

Įteikta 2024 m. spalio 6 d.

FINCE L. SAMBEKA Department of Indonesian Language and Education Manado State University South Tondano, North Sulawesi, Indonesia Pos Code 95618 [email protected]

MUHAMMAD I. ALI Department of English Education Manado State University South Tondano, North Sulawesi, Indonesia Pos Code 95618 [email protected]

328

Acta Linguistica Lithuanica XCI