Az első litván orvostudományi folyóirat kéttagú és háromtagú összetett terminusai

Az orvostudomány és a természettudomány 100. évfordulójára

PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ

Litván Nyelvi Intézet

KULCSSZAVAK: orvostudomány, terminológia, orvostudományi folyóirat, orvosi szakkifejezés, összetett szakkifejezés

BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK

Tavaly volt pontosan 100 éve annak, hogy a Litván Tudományos Társaság mellett létrehozott Orvosi és Gyógyszerészi Szekció orvos és gyógyszerész tagjainak kezdeményezésére megindult az első litvániai orvosi, állatorvosi, gyógyszerészeti és természettudományi folyóirat, a Orvostudomány és természet¹.

A litván orvosi sajtó kezdeteit és fejlődését Litvániában a 20. század harmadik évtizedéig kutató Silvija Stakulienė megjegyezte, hogy „a litván sajtó oldalain folyamatosan felmerültek komoly, az orvostudomány és a természettudományok kérdéseit tárgyaló tudományos kiadvány létrehozásának gondolatai. Az újságok vitáiba és polémiaiba Litvánia legaktívabb orvosai és közéleti szereplői is bekapcsolódtak. 1912 novemberében a Litván Hírlapban felhívás jelent meg Litvánia orvosaihoz, állatorvosi dolgozóihoz, gyógyszerészeihez és természettudósaihoz: »Az élet halad előre <...> végre elérkezett az ideje annak, hogy mi, litván orvosok, állatorvosok, gyógyszerészek és természettudósok is felébredjünk! A közegészségügyet és a szakmai élet területeit egy újság alapításával rendezhetjük. Már évek óta tervben van egy ilyen újság kiadása; évek óta tárgyalják ezt a kérdést, de mindeddig nem született döntés²« (idézi Stakulienė 2001: 226–227). Jonas Basanavičius, Andrius Domaševičius, Stasys orvosok

¹ E folyóirat megjelenésének kezdeteiről, szerkezetéről, tartalmáról, témaköréről és problémaköréről, valamint a litván egyszavas orvosi terminusokról, azok kifejezésmódjáról és a mai orvostudományi terminológiához való viszonyáról 2013-ban írtak a Terminologija folyóirat 20. számában megjelent „Az első litvániai orvostudományi folyóirat és a litván orvosi terminológia” című cikkben. Ez a cikk folytatja a folyóirat orvosi terminusainak elemzését – ezúttal a kéttagú és háromtagú összetett orvosi terminusokat vizsgálja.

² Į lietuvių medikus, veterinarus, farmaceutus ir gamtininkus. – Lietuvos žinios, 1912, lapkr. 24, p. 4.

160

Palmira Zemlevičiūtė

Pirmojo lietuviško medicinos mokslo žurnalo dvižodžiai ir trižodžiai sudėtiniai terminai

Matulaitis, Jonas Šlapelis, Antanas Vileišis és A. Laumianskis alkotta a leendő folyóirat szerkesztőbizottságát. Az első litván orvostudományi folyóirat, a Medicina ir gamta első száma „szerény, 3,5x21 cm-es formátumú, egyszerű külsejű, 24 oldalas” volt, és 1913-ban jelent meg (Stakulienė 2001: 227).

Emlékeztetőül: az első számban főként az orvostudomány kérdéseiről írtak. A szám gerincét Petro Avižonis, A. Laumianskis és A. Domaševičius orvosok szemészeti, nőgyógyászati és szülészeti szakcikkei alkották. Sokat írt a folyóirat kiadója és szerkesztője, S. Matulaitis, a jeles litván közéleti személyiség és orvos is: gyógyszeres kezeléssel foglalkozó cikkei, valamint népszerűsítő orvosi füzetekről szóló rövid ismertetői jelentek meg. A legfontosabb és legjelentősebb, méltán „az első litván nyelven nyomtatásban megjelent problémafelvető” cikk azonban „Az anatómia, a fiziológia, a patológia és a kémia litván terminológiája”, „amely az anatómia, a fiziológia, a kémia és más tudományágak egységesített terminológiájának szükségessége mellett érvel”, és hangsúlyozza, hogy „a tudományos cikkekben már pontos terminusokat kell használni” (Stakulienė 2001: 228). A folyóirat aktívabb szerzői közül J. Basanavičius és Juozas Bagdanavičius orvosokat kell megemlíteni. A „Gyakorlati tanácsok” rovatban J. Basanavičius működött közre: németből fordított tanácsai jelentek meg arról, hogyan kezeljenek egyes betegségeket vagy panaszokat stb. J. Bagdanavičius a második szám „Az orvosi terminológiából” című rövid cikkében népi orvosi terminusokból adott egy csokorra valót; ezeket a Dusetų körzetben végzett orvosi gyakorlata során hallotta. A terminusokhoz jelentésüket vagy valamivel bővebb magyarázatukat adta meg – olyan kifejezésekkel, amelyekben a terminust használják –, néhányuk mellé pedig odaírta a latin megfelelőket. Íme néhány példa: „valinys – juosta – amellyel a kisgyermekeket pólyálják, pólya; auglė a gyermekek méhén nő, auglė – neoplasma; dėčius (a homlokon) – atheroma; sugargažėjo – kelés (seb) volt, most sugargažėjimas, gargazis lett belőle – cicatrix?; plaštalunkis – plaštalunkis tör rá, rángatja a lábakat (cydoporn)” (MG 1913 2 13). Emellett a folyóirat mindkét számában közöltek eredeti orvosi gyakorlati és elméleti anyagokat, számos különféle betegség kezelésének esetét és egyebeket (Stakulienė 2001: 228).

A folyóirat azonban nem sokáig jelent meg – mindössze két szám után megszűnt a kiadása. S. Stakulienė a folyóirat megszűnésének okairól ezt írta: „Bár a kiadvány sok reményre adott okot, és erős szerzői gárda állt össze, később mégsem kapta meg az orvosok szélesebb körű támogatását. Az állam sem támogatta a folyóiratot.”

Terminologija | 2014 | 21

161

Amint a gyógyszerészek képviselői később a „Lietuvos žiniosban” és más újságokban írták, csak kevés orvos és gyógyszerész olvasta a folyóiratot, illetve érdeklődött iránta. Nem sikerült egyesíteni az orvosokat, a természettudósokat és a gyógyszerészeket. Mindannyian külön dolgoztak. Ez a megosztottság akadályozta a folyóirat további megjelenését. S. Matulaitis később, az 1914-ben tartott LMD-közgyűlésen megjegyezte, hogy a kiadásra még volt elegendő pénz, 50 előfizető fizette be az előfizetési díjat, a folyóiratból származó bevétel 217 rubelt tett ki, a kiadások pedig 128 rubelre rúgtak, így még 89 rubel is megmaradt, ám nem voltak szerzők³. Ez a körülmény is talán a legfontosabbak közé tartozott azok között, amelyek meghatározták e, az orvosi szakmai közösség számára oly szükséges kiadvány sorsát” (Stakulienė 2001: 228).

A tanulmány tárgyát a Medicinos ir gamtos folyóiratban az orvosok által használt 198 kéttagú és 52 háromtagú összetett orvosi terminus⁴ alkotja. A terminusokat a fő- és melléktagok közötti szintaktikai viszonyok, valamint a jelzői szerepű tagok eredete és grammatikai kifejezésmódja szerint vizsgáljuk. Célunk a kéttagú és háromtagú összetett terminusok szerkezeti sajátosságainak feltárása, a vizsgált terminusok tagjai között uralkodó szintaktikai kapcsolatok, valamint e tagok eredetének és grammatikai kifejezésmódjának tendenciáinak megállapítása.

1. A KÉTTAGÚ ÖSSZETETT TERMINUSOK SZERKEZETE

Mint ismeretes, a terminus nemcsak megnevez egy fogalmat, hanem el is különíti azt a többitől. A terminusokra tehát a nominációs (megnevező) funkció mellett a disztinktív (megkülönböztető) funkció is jellemző, amelyet az összetett terminusokban rendszerint a melléknevek töltenek be (Gaivenis 1967: 71). A vizsgált orvostudományi folyóiratban főként két és három tagból álló terminusokat találtunk⁵; ezeket többféle szempont alapján csoportosítjuk (lásd a „Bevezető megjegyzéseket”).

Az első litván orvostudományi folyóirat összetett terminusainak túlnyomó többsége két tagból álló terminus, amely különféle orvosi alárendelt fogalmakat nevez meg (198 terminus). Kazimieras Gaivenis megjegyzése szerint a kéttagú terminusok abban különböznek más szókapcsolatoktól, hogy önmagukban is teljes értékű kommunikációs funkciót tölthetnek be (Gaivenis 1975: 60).

³ Lietuvių mokslo draugijos suvažiavimas Vilniuje. – Lietuvos žinios, 1914, birž. 25, p. 1.

⁴ A tárgyalt terminusok tisztán litván, illetve vegyes eredetű (litván, hibrid vagy kölcsönzött) alkotótagokat tartalmaznak.

⁵ A háromnál több alkotótagú terminusok viszonylag ritkán fordultak elő. Több szempontból is problémásak. Némelyikük terminológiai határai nem túl egyértelműek, például: a középfül és a dobhártya hurutja; mások inkább leíró szókapcsolatnak tűnnek, például: a szülőcsatorna harántfekvése szülés közben. Ezen okok miatt tehát eltekintünk az említett összetett terminusok tárgyalásától.

1 6 2 Palmira Zemlevičiūtė | Pirmojo lietuviško medicinos mokslo žurnalo dvižodžiai ir trižodžiai sudėtiniai terminai

A fő- és melléktagok szintaktikai viszonyai szerint a kéttagú terminusok három csoportra oszthatók: egyeztetett jelzős, vagyis attribútív szerkezetekre (Gaivenis 1968: 110), vonzatjelzős és kapcsolt jelzős szerkezetekre (Gaivenis 1975: 61).

1.1. Az egyeztetett jelzős szerkezetek

(68 terminus). Az ilyen típusú szerkezetek először az őket alkotó tagok eredete szerint oszthatók fel: litván eredetű tagokból álló, illetve vegyes eredetű tagokból álló szerkezetekre.

1.1.1. Litván eredetű tagokból álló szerkezetek

(40 terminus). Fő- és melléktagjaik litván eredetűek. Az egyeztetett jelzőt különféle melléknevek fejezik ki:

1. Az -inis képzős melléknevekkel. A képzés szempontjából a főként főnevekből képzett származékok dominálnak: a) elsődleges (nem származék) kétszótagú főnevekből: druskinė (: druska) rūgštis MG 1913 2 8, makštinė (: makštis) dalis MG 1913 2 3, naminis (: namas) gydymas MG 1913 2 22, raumeninė (: raumuo) plevelė MG 1913 2 4, vaistinė (: vaistas) žolės MG 1913 2 24, b) származékokból: b₁) képzős származékokból: dabartiniai (: dabartis) gydytojai MG 1913 2 15, rūgštelinė (: rūgštelė) druska MG 1913 2 9, spindulinis (: spindulys) (?) kaulas MG 1913 2 11, vö. radius – 1. stipinkaulis MedŽ, jungtinė (: jungtis) atžala MG 1913 2 11, vö. processus articularis inferior – (csigolya) apatinė sąnarinė atauga, processus articularis superior – (csigolya) viršutinė sąnarinė atauga MedŽ, b₂) prefixális származékokból: pašaliniai (: pašalys) apsireiškimai MG 1913 2 3.

Külön meg kell említeni néhány olyan szerkezetet, amelyek fő- és melléktagjainak sorrendje eltér a mai köznyelvi litvánban szokásos sorrendtől: žiotkaulis apatinis (: apačia) MG 1913 2 11, vö. mandibula – apatinis žandikaulis MedŽ, žiotkaulis viršutinis⁶ (: viršus) MG 1913 2 11, vö. maxilla – viršutinis žandikaulis MedŽ.

Néhány származék mellékneveken alapul: a) egyszerű (nem származék) mellékneveken: skersinė (: skersas) atžala MG 1913 2 11, vö. processus transversus – (csigolya) skersinė atauga MedŽ, és b) származék mellékneveken: poglitinė⁷ (: poglitis) plevelė MG 1913 2 4.

⁶ Ebben a származékban az -inis képző a -ut- formánssal együtt összetett képzőt alkot, -utinis (Kniūkšta 1976: 47).

⁷ A mai köznyelvi litván nyelv szempontjából a poglитinis szabálytalan képzésű szó, mivel az -inis képzős származékok nem képezhetők a po- előtaggal ellátott melléknevekből (Kniūkšta 1976: 28).

Terminologija | 2014 | 21

163

A –inis képzős glitinė származék kétféleképpen értelmezhető. Alapszavának tekinthető mind a glitis, -ė főnév, mind pedig a glitus, -i melléknév.

2. Egyszerű melléknevekkel: közös kórházi szállások MG 1913 2 17, jobb kéz MG 1913 2 4, jobb vese MG 1913 2 8, jobb oldal MG 1913 1 18, nagy fekélyek MG 1913 2 6, nagy csomók MG 1913 1 13, bőséges havi vérzések MG 1913 1 14, bal oldali boltozat MG 1913 1 13, bal oldal MG 1913 1 18, forró víz MG 1913 2 20, száraz köhögés MG 1913 1 10, folyékony kivonat MG 1913 2 21.

3. Főnevesült melléknevekkel: jobb oldali boltozat⁸ MG 1913 2 6, irgalmas nővérek MG 1913 1 6, jobb lábacska MG 1913 2 4, jobb kezecske MG 1913 2 4, bal váll MG 1913 2 4, kék kis kő MG 1913 1 6, közönséges só MG 1913 1 17, elsősegély MG 1913 2 16.

4. Származékos melléknevekkel: beteges jelenségek MG 1913 1 10, csekély vérzés MG 1913 2 3.

Négy olyan kétszavas terminust találtunk, amelyek egyeztetett jelzőjét igenév fejezi ki:

1. Egyszerű szenvedő igenevekkel: gyógyíthatatlan betegek MG 1913 2 17, gyógyíthatatlan betegségek MG 1913 2 19.

2. Főnevesült szenvedő igenevekkel: ivóvíz MG 1913 2 15, ragályos betegségek MG 1913 2 24.

1.1.2. Vegyes eredetű elemekből álló szókapcsolatok (28 terminus). Eredetüket tekintve az elemek különbözőek, azaz tisztán litvánok, hibridek vagy kölcsönzöttek. A leggyakrabban előforduló konfigurációk a következők⁹: litván jelző + kölcsönzött jelzett szó, hibrid jelző + litván jelzett szó, hibrid jelző + kölcsönzött jelzett szó, kölcsönzött jelző + litván jelzett szó. E szókapcsolatok alárendelt elemeit különféle melléknevek fejezik ki:

1. Az -inis képzős melléknevekkel, amelyek többnyire főnevekből képződnek: a) alapszavakból (nem származékokból), többnyire két szótagúakból: hasi (: pilvas, has) kiirtások MG 1913 2 3, szisztolés (: sistolė, szisztolé) zörej MG 1913 1 13, üveg (: stiklas) perkolátor MG 1913 2 21, helyi (: vieta, hely) érzéstelenítés MG 1913 2 19, b) származékokból: b₁ képzős származékokból: érzéstelenítő (: anestezija) folyadék MG

⁸ Itt a skliaustas szó a „boltozat” jelentésében szerepel; lásd még a gimdÿmo takų skliaustas MG 1913 2 4 terminust. LKŽe 1 skliaustas 3. lásd 1 skliautas 2. „hajlított, boltozatos alakú dolog”. Egyébként a folyóiratban a skliautas szó is szerepel; lásd a kairys skliautas MG 1913 1 13 terminust.

⁹ A konfigūracija terminust K. Gaivenis összetett terminusokról szóló tanulmányaiban használta.

164

Palmira Zemlevičiūtė

Pirmojo lietuviško medicinos mokslo žurnalo dvivžodžiai ir trivžodžiai sudėtiniai terminai

1913 2 19, egészségügyi (: egészségügy) statisztika MG 1913 2 15, egészségügyi (: egészségügy törvények MG 1913 2 16. Így a 20. század elején már megmutatkozó, a nemzetközi főnevekből képzett melléknevek alkotására jellemző szabályszerűség – az -ij- formáns elhagyása – később is meghonosodott, és a mai köznyelvben is fennmaradt (lásd DLKG 2006: 210).

Néhány -inis képzős származék melléknevekből jött létre: a) egyszerű melléknevekből: körkörös (: kerek) analgézia MG 1913 2 19, magán- (: magán) kórházak MG 1913 2 6, b) összetett melléknevekből: bromokáliumos¹⁰ (: bróm, kálium) készítmények MG 1913 1 17. Utóbbi származék mindkét tagja – a fő és a mellék (alárendelt) tag – főnév.

2. Egyszerű melléknevekkel: abelnas stovìs MG 1913 1 13, abelnas užsikrėtimas MG 1913 1 15, objektyvis stovis MG 1913 1 15, grynas spiritas MG 1913 2 2, lengvas stomatitis MG 1913 1 18, skystas ekstraktas MG 1913 2 21, subjektyvis stovis MG 1913 1 13, šalti kompresai MG 1913 1 23.

3. Származékos melléknevekkel: didesnės doz os MG 1913 2 21, mijomuotas gumbas MG 1913 2 3, mijomuotos ligonės MG 1913 2 3, patologiškas procesas MG 1913 1 9, patologiškos permainos MG 1913 1 11.

4. Főnévi melléknévi alakokkal: aštrusis bromizmas MG 1913 1 16, prak tiškoji medicina MG 1913 2 7, skersoji pozicija MG 1913 2 4.

Találtak egy pár olyan kéttagú terminust, amelyben a jelzőt melléknévi igenév fejezi ki:

1. Egyszerű aktív melléknévi igenévvel: įsisenėjusi obstipacija MG 1913 2 21.

2. Egyszerű passzív melléknévi igenévvel: destilinuotas vanduo MG 1913 2 21.

1.2. A vonzatos jelzős szerkezetek (128 terminus). Bár K. Gaivenis megjegyezte, hogy „a vonzatos jelzős összetett terminusok minden terminológiai rendszerben ritkábbak és kevésbé egyértelműek, mint az egyeztetett jelzős összetett terminusok” (Gaivenis 1975: 62), a vizsgált orvostudományi folyóirat adatai azonban azt mutatják, hogy az ilyen típusú jelzőkapcsola-

¹⁰A terminus S. Matulaitis „A nyavalyatörés (epilepszia) brómmal való kezelése” című cikkében szerepel, amely a nyavalyatörés brómmal és készítményeivel történő kezeléséről ír. Bromolkalinis feltehetően maga a szerző alkotta két főnévből – a bróm és a kálium nevű kémiai elemekből – összevonással. Az összetétel második tagja a kálium arab nevének litvánosított alakja, vö. kálium: kalis [arab. alqalī – hamuzsír] (TŽŽ 2013: 383). A készítmény mai neve: kálium-bromid (KBr) (ChemŽ 2003: 206).

Terminologija | 2014 | 21

165

A mellérendelő jelzős szerkezetekhez képest ezek a leggyakoribbak. Két csoport különíthető el: a vonzatként álló esetű szerkezetek és a vonzatként álló elöljárós szerkezetek. E csoportokon belül a tagok eredete szerint megkülönböztethetők litván eredetű tagokat tartalmazó szerkezetek, valamint vegyes eredetű tagokat tartalmazó szerkezetek.

1.2.1. Vonzatként álló esetű szerkezetek (123 terminus).

1.2.1.1. Litván eredetű tagokat tartalmazó szerkezetek (77 terminus).

E szerkezetek mindkét tagja litván eredetű, a melléktag pedig a következő alakban jelenik meg:

1. Egyes számú birtokos esetben: akies jautrumas MG 1913 1 22, akies kampas MG 1913 2 13, antriešio¹¹ (?) kaulelis – os metacarpi MG 1913 2 11, vö. metacarpus – delnas, plaštakos vidurinė dalis MedŽ, galvos kaušas – cranium MG 1913 2 11, vö. cranium – kaukolė MedŽ, galvos sopėjimas MG 1913 1 13, gimdymo takai MG 1913 2 6, gimdymo vartai MG 1913 2 13, girdėjimo nusilpnėjimas MG 1913 1 10, gomurio kaulas – os palatinum MG 1913 2 11, vö. os palatinum – gomurikaulis MedŽ, gromuliavimo sugedimai MG 1913 1 17, gumbo dykuma MG 1913 2 3, gumbo navikai MG 1913 2 3, gumbo sienelė MG 1913 2 4, gumbo skylė MG 1913 2 3, kaktos kaulas – os frontis MG 1913 2 11, vö. os frontale – kaktikaulis MedŽ, keteros atžala – processus spinalis MG 1913 2 11, vö. processus spinosus – (slankstelio) keterinė atauga MedŽ, kraujo plūdimai MG 1913 2 3 / kraujo plūdimas MG 1913 1 12, MG 1913 2 2 / kraujo plūdymas MG 1913 2 14, kraujo postovis (zastoj) MG 1913 1 9, vö. stasis – stazė, sąstovis, zastoj MedŽ, krūtinės gur­bas – thorax MG 1913 2 11, vö. thorax – krūtinės lasta MedŽ, kūno įtaisos MG 1913 1 10, kūno lavinimas MG 1913 2 18, kūno svarumas MG 1913 1 16, makšties dalis MG 1913 1 13, motynelės dykuma MG 1913 1 13, motynelės navikas MG 1913 1 13, nosies gleivės MG 1913 1 8, nosies kriauklės (conchae) MG 1913 1 8, vö. concha, ae – kriauklė MedŽ, nugarkaulio kaulelis – vertebra MG 1913 2 11, vö. vertebra – slankstelis MedŽ, nuomario priepuoliai MG 1913 1 16, nusinuodijimo ženklai MG 1913 2 19, pakaušio kaulas – os occipitale MG 1913 2 11, vö. os occipitale – pakauškaulis MedŽ, pavieto gydytojas MG 1913 2 6, pilvelio skaudėjimas MG 1913 1 23, pilvo išputimas MG 1913 2 5, pilvo plėvė MG 1913 2 4, pilvo sienelės MG 1913 1 18, pilvo viduriai

¹¹Az antriešis szó orvosi jelentése nem szerepel az LKŽe szótárban; vö. antriešis 1. „a csuklón viselt ékszer”. 2. „melegítés céljából a csuklón hordott kötött karvédő”.

166

Palmira Zemlevičiūtė

Pirmojo lietuviško medicinos mokslo žurnalo dvižodžiai ir trižodžiai sudėtiniai terminai

MG 1913 2 4, pilvo vidus MG 1913 2 5, rankos nugara MG 1913 2 6, riešo kaulelis – os carpi MG 1913 2 11, vö. ossa carpi – riešakauliai MedŽ, smilkinio kaulas – os temporale MG 1913 2 11, vö. os temporale – smilinkaulis MedŽ, širdies apsireiškimai MG 1913 1 15, širdies bukumas MG 1913 1 15, širdies dunksejimas MG 1913 1 13, širdies dunksterėjimas MG 1913 1 13, širdies ligos MG 1913 1 19, širdies plakimai MG 1913 1 12 / širdies plakimas MG 1913 1 12, MG 1913 2 2, širdies ribos MG 1913 1 13, širdies silpnumas MG 1913 1 16, širdies vaistai MG 1913 1 15, šla-pumo pūslė MG 1913 2 8, šlapumo rūgštis MG 1913 2 7, užkulnio kaulas – os calcanei MG 1913 2 12, vö. calcaneus – kulnakaulis MedŽ, vaiko apsukimas MG 1913 2 5, vaiko galvelė MG 1913 2 7, vaiko išėmimas MG 1913 2 7, vaiko pilvelis MG 1913 2 4, valgio gromuliavimas MG 1913 1 17, MG 1913 2 9, valgio malimas MG 1913 1 21, MG 1913 2 9, valgio virinimas MG 1913 2 9, valgio virškinimas MG 1913 1 21, MG 1913 2 9, viršugalvio kaulas – os parietale MG 1913 2 11, vö. os parietale – momenkaulis MedŽ.

2. Többes számú birtokos esetben: akių ligoniai MG 1913 1 4, apskričių ligonbučiai MG 1913 1 6, ausų perpūtinėjimai MG 1913 1 10, moterų ligos MG 1913 1 12, niežų gyvūnėliai (sarcoptes scabiei) MG 1913 2 22, vö. Sarcoptes scabiei – niežų erkė MedŽ, plaučių džiova MG 1913 1 21, MG 1913 2 17, vaikų ligos MG 1913 2 7, vaikų močia MG 1913 2 6, vidurių paleidimas MG 1913 2 20, vidurių sugedimas MG 1913 1 17, žarnų kilpos MG 1913 2 4, žemietijų gydytojai MG 1913 2 15.

3. Többes számú helyhatározói esetben: navikas viduriuose MG 1913 1 14.

A litván eredetű tagokat tartalmazó szerkezetek között két olyan fordul elő, amelyben a főtag megelőzi a melléktagot: išputimas pilvo MG 1913 2 5 és pėdsakai kraujo MG 1913 2 3.

1.2.1.2. Vegyes eredetű tagokat tartalmazó szerkezetek (46 terminus). E szerkezetek tagjai eredetüket tekintve nem olyan változatosak, mint a litván eredetű tagokat tartalmazó mellérendelő jelzős szerkezeteké. Az ilyen szerkezetek fő- és melléktagjaként leggyakrabban litván vagy jövevényszavak szerepelnek: jövevény jelző + litván jelzett szó, illetve litván jelző + jövevény jelzett szó. Emellett egy-egy olyan szerkezet is előfordult, amelynek felépítése: jövevény jelző + hibrid jelzett szó, illetve hibrid jelző + litván jelzett szó. Az említett szerkezetek melléktagjai a következőképpen fejeződnek ki:

Terminologija | 2014 | 21

167

1. Egyes számú birtokos esetben: bromos kezelés MG 1913 1 17, cinkkenőcs MG 1913 1 23, Eustach-féle kürtök MG 1913 1 9, az orvos laboratóriuma MG 1913 2 15, hallószerv MG 1913 1 9, jodgallikacin-szemcsék MG 1913 1 23, a kötőhártya felszínei MG 1913 1 23, a kötőhártya gyulladása MG 1913 1 23, Credé módszere MG 1913 2 6, a test szervei MG 1913 2 16, kuprocitrol-kenőcs MG 1913 1 23, Kusko tükre MG 1913 2 3, népi gyógyászat MG 1913 2 14, kórelőzmény MG 1913 2 4, nemi központok MG 1913 1 12, hüvelyi tamponálás MG 1913 2 3, orvosi segítség MG 1913 2 16, méhmyomák MG 1913 1 14, MG 1913 2 2, orrvénák MG 1913 1 9, novokain-keverés MG 1913 2 19, a műtét időtartama MG 1913 2 19, a műtét nehézsége MG 1913 2 19, a makk MG 1913 2 8, a húgycsőnyílás MG 1913 2 8, a méhlepény eltávolítása MG 1913 2 7, Rekord fecskendő MG 1913 2 19, Senato-lapocskák MG 1913 2 20, alkoholos befecskendezések MG 1913 1 13, MG 1913 2 3 / alkoholos befecskendezés MG 1913 1 14, MG 1913 2 3, húgycsatorna MG 1913 2 8, fecskendőnyomás MG 1913 2 3.

2. Többes számú birtokos esetben: adenoid-növedékek MG 1913 1 9, arab gyógyszerészek MG 1913 2 20, járványok „fészkei” MG 1913 15, epilepsziások gyógyintézete MG 1913 1 16, befecskendezési technika MG 1913 2 2, betegségek statisztikája MG 1913 2 15, iskolahigiéné MG 1913 2 18 / iskolahigiéné MG 1913 2 16, agyi sinusok MG 1913 1 9, trachomások kórháza MG 1913 1 6, gyermekhigiéné MG 1913 2 18.

3. Többes számú részes esetben: járóbeteg-rendelő felnőtteknek MG 1913 2 17, szanatórium felnőtteknek MG 1913 2 17, szanatórium gyermekeknek MG 1913 2 17.

4. Egyes számú eszközhatározói esetben: brommal való kezelés MG 1913 1 17, alkohollal való kezelés MG 1913 2 3.

5. Egyes számú szuperesszívuszban: pulzáció a nyakon MG 1913 1 13.

1.2.2. Vonzatos prepozíciós szerkezetek (5 terminus).

Ezeknek a kéttagú szerkezeteknek az összetevői különböző eredetűek, azaz a fő- vagy a melléktag tisztán litván, hibrid vagy kölcsönzött. Melléktagjaik – a vonzatos jelzők – elöljárószós esetekkel fejeződnek ki.

1.2.2.1. Litván eredetű összetevőket tartalmazó szerkezetek (4 terminus). Az į, iš és per elöljárószavakkal alkotott szerkezeteket találtunk: belépés a gégebemenetbe (aditus ad laryngem) MG 1913 1 9, vö. aditus laryngis – gégebemenet MedŽ, gyógynövény-kivonatok MG 1913 1 17, váladék a sebből MG 1913 2 5, légzés az orron át MG 1913 1 18.

168 Palmira Zemlevičiūtė Pirmojo lietuviško medicinos mokslo žurnalo dvižodžiai ir trižodžiai sudėtiniai terminai

1.2.2.2. Vegyes eredetű összetevőket tartalmazó szókapcsolatok. Csak egy, a po „alatt” elöljárószót tartalmazó szókapcsolat fordult elő: pulsacija po rakteliais MG 1913 1 13.

1.3. A hátravetett jelzői bővítményt tartalmazó szókapcsolatok (2 terminus). K. Gaivenis szerint a két összetevőből álló, hátravetett jelzői bővítményt tartalmazó összetett terminusokat számos tudományterület terminológiájában lényegesen ritkábban használják, mint az egyeztető vagy vonzatos jelzői bővítményt tartalmazó összetett terminusokat (Gaivenis 1975: 64). Ezt az állítást a vizsgált anyag is megerősíti. Egyetlen olyan, két összetevőből álló, hátravetett jelzői bővítményt tartalmazó összetett terminust találtunk, amelyben a főnévvel kifejezett fő összetevőhöz (a jelzett szóhoz) határozói igenévként álló alárendelt összetevő (jelző) kapcsolódik (Gaivenis 1968: 113): sopėjimas rijant MG 1913 1 15.

Ehhez a kéttagú szókapcsolati csoporthoz még egy olyan terminus is tartozik, amelynek mindkét összetevőjét – a fő (jelzett szó) és az alárendelt (jelző) összetevőt is – főnév fejezi ki: pessarium-ratelis MG 1913 2 14. Amint K. Gaivenis rámutat, az ilyen, két összetevőből álló teljes összetett terminusok, amelyekben az összetevők egymással összeforrtak, részben a hátravetett jelzői bővítményt tartalmazó, részben pedig az egyeztető jelzői bővítményt tartalmazó összetett terminusok közé is sorolhatók (Gaivenis 1968: 113).

2. A HÁROMTAGÚ ÖSSZETETT TERMINUSOK SZERKEZETE

A három összetevőből álló összetett terminusokat (52 terminus) a fő- és alárendelt összetevők közötti szintaktikai viszonyok, valamint az alárendelt összetevők eredete és grammatikai kifejezőeszközei alapján szintén csoportokba lehetne sorolni¹². Az összetevők eredetét tekintve elkülönülnek a litván eredetű összetevőket tartalmazó szókapcsolatok a vegyes eredetű összetevőket tartalmazóktól.

2.1. Litván eredetű összetevőket tartalmazó szókapcsolatok (28 terminus). Ezek a kizárólag litván eredetű összetevőkből álló szókapcsolatok az alárendelt összetevők (az első és a második jelző, illetve a jelzős szókapcsolatok (Gaivenis 1968: 118)) kifejezőeszközei szerint a következő alcsoportokra oszthatók:

1. Két főnév birtokos esetű kapcsolata (jelző) + főnév (jelzett szó): gimdymo takų skliaustas MG 1913 2 4, gumbo

¹² A három összetevőből álló terminusok osztályozási elve némileg eltér a két összetevőből álló terminusok osztályozásától. Emlékeztetünk arra, hogy a kéttagú terminusokat először a fő- és alárendelt összetevő közötti szintaktikai kapcsolatok szerint három csoportba sorolják, majd e csoportokon belül az összetevők eredete alapján megkülönböztetik a litván, illetve vegyes eredetű összetevőket tartalmazó szókapcsolatokat. A háromtagú terminusok esetében másként járnak el. Itt fordított a sorrend: először az összetevők eredetét veszik figyelembe – két csoportot különítenek el, ezeken belül pedig a fő- és alárendelt összetevő közötti szintaktikai viszonyok szerint tárgyalják a terminusokat. Erre azért van szükség, mert a háromtagú terminusok összetevőinek szintaktikai viszonyai igen változatosak, nincsenek egyértelműen domináns csoportok, vagyis gyakran minden terminus külön csoportot alkot. Ezért ezeket a terminusokat nem egységesen tárgyaljuk.

Terminologija | 2014 | 21 169

vérzések MG 1913 2 3, a vérzés erőssége MG 1913 2 3, orr-légutak MG 1913 1 8, savak sói MG 1913 2 9, a gyermekek anyaméhének izma MG 1913 2 6.

2. -inis képzős melléknév és főnévi birtokos eset (jelző) + főnév (jelzett szó): havi vérzések MG 1913 2 3, állandó vérzés MG 1913 1 14, a bőr felszíni rétegei¹³ MG 1913 2 19, a daganat felső határa MG 1913 1 13, felső légutak MG 1913 1 9.

3. Egyszerű minősítő melléknév és főnévi birtokos eset (jelző) + főnév (jelzett szó): nagy golyvás sivatag MG 1913 2 3, az anya nagy teste MG 1913 1 13, bőséges vérzések MG 1913 1 12, sűrű vérzések MG 1913 1 14.

4. Határozott minősítő melléknév és főnévi birtokos eset (jelző) + főnév (jelzett szó): az orr nyálkahártyája MG 1913 1 8, a garat nyálkahártyája MG 1913 1 8, a mellkas bal oldala MG 1913 1 13.

5. A határozott melléknév és a főnév birtokos esetű kapcsolata (jelző) + főnév (jelzett szó): higanykenőcs MG 1913 1 17, a bal vese kelyhei MG 1913 2 8.

6. Főnév (jelzett szó) + a főnév birtokos esetének és helyhatározói esetének kapcsolata (jelző): fájdalom a szív tájékán MG 1913 1 12, fájdalmak a szív tájékán MG 1913 1 12.

7. Képzett minősítő melléknév és főnévi birtokos eset (jelző) + főnév (jelzett szó): a bőr mélyebb rétegei MG 1913 2 19.

8. Egyszerű minősítő melléknév és főnévi helyhatározói eset (jelző) + főnév (jelzett szó): éles fájdalom a szemben MG 1913 1 23.

9. Határozott sorszámnév és főnévi birtokos eset kapcsolata (jelző) + főnév (jelzett szó): első fokú tüdővész MG 1913 1 21.

10. Határozott szenvedő melléknévi igenév és főnévi birtokos eset kapcsolata (jelző) + főnév (jelzett szó): az ülőbél előesése (prolapsus ani) MG 1913 2 7–8, vö. prolapsus ani – végbélelőesés MedŽ.

¹³ LKŽe 1 réteg K.Būg, NdŽ; LsB370, LL273, Rtr lásd 1. réteg, „lapos anyagtömeg, amely valaminek a felszínén vagy hasonló tömegek között található”: 1. VĮ a bőr felső rétege E.

170

Palmira Zemlevičiūtė

Pirmojo lietuviško medicinos mokslo žurnalo dvižodžiai ir trižodžiai sudėtiniai terminai

11. Főnévi birtokos eset (jelző) + főnév (jelzett szó) + elöljárószó + főnévi birtokos eset (jelző): vérömlés a méhből MG 1913 1 12.

12. Származékos minősítő melléknév (jelző) + főnév (jelzett szó) + elöljárószó + főnévi birtokos eset (jelző): kellemetlen szájszag MG 1913 1 18.

2.2. Vegyes eredetű összetevőkből álló szerkezetek (24 terminus). Az ilyen típusú szerkezetek konfigurációi a vizsgált anyagban igen változatosak: litván jelző + litván jelző + kölcsönzött jelzett szó, hibrid jelző + litván jelző + litván jelzett szó, litván jelző + kölcsönzött jelző + litván jelzett szó, litván jelző + kölcsönzött jelző + kölcsönzött jelzett szó, kölcsönzött jelző + hibrid jelző + litván jelzett szó, kölcsönzött jelzett szó + litván jelző + hibrid jelző, litván jelző + hibrid jelző + litván jelzett szó, kölcsönzött jelző + kölcsönzött jelző + litván jelzett szó. A litván eredetű összetevőket tartalmazó szerkezetekhez hasonlóan ezek is a fő- és mellékösszetevők nyelvtani kifejeződése szerint a következő alcsoportokra oszthatók:

1. Két főnév birtokos esetű szerkezete (jelző) + főnév (jelzett szó): Eustach-féle kürt hurutja MG 1913 1 9, házi készítésű pessarium MG 1913 2 23, hasi fájdalmak tünetei MG 1913 2 3, a szívfájdalom tünetei MG 1913 2 3, a húgycsatorna nyílása MG 1913 2 8, húgysav-infarktus MG 1913 2 7, az arccsontok deformitása MG 1913 1 9, az arcizmok deformitása MG 1913 1 9, a belgyógyászati betegségek specialistája MG 1913 2 20.

2. -inis képzős melléknév és főnévi birtokos eset (jelző) + főnév (jelzett szó): időszakos vérömlések MG 1913 2 3, a kerületek egészségügyi leírása MG 1913 2 15, az emberek egészségügyi felvilágosítása MG 1913 2 16.

3. Egyszerű minősítő melléknév és főnévi birtokos eset (jelző) + főnév (jelzett szó): heveny ízületi reuma MG 1913 2 22, nagy brómdózisok MG 1913 1 16.

4. Két főnév birtokos esetű szerkezete (jelző) + főnév (jelzett szó): guajakol-vazelin kenőcs MG 1913 1 22. Ilyen

Terminologija | 2014 | 21 171

sudurtiniais pilnutiniais žodžiais. K. Gaivenis (1968: 118) vadino sudurtiniais pilnutiniais žodžiais.

5. Származékos minősítő melléknév és főnévi birtokos eset (jelző) + főnév (jelzett szó): myomás vérömlések MG 1913 1 15.

6. Határozott melléknév és főnévi birtokos esetű szerkezet (jelző) + főnév (jelzett szó): a kemény szájpad deformitása MG 1913 1 9.

7. Egyszerű cselekvő melléknévi igenév és főnévi birtokos eset (jelző) + főnév (jelzett szó): kitágult brómsebek MG 1913 1 17.

8. Egyszerű cselekvő melléknévi igenév és főnévi birtokos esetű szerkezet (jelző) + főnév (jelzett szó): a kiesett kéz fertőtlenítése MG 1913 2 4.

9. Határozószó és egyszerű minősítő melléknév (jelző) + főnév (jelzett szó): félig merev katéter MG 1913 2 3.

10. Főnévi birtokos eset (jelző) + főnév (jelzett szó) + elöljárószó + főnévi birtokos eset (jelző): vérömlés a myomából MG 1913 1 16.

A mai litván nyelvben a jelzők sorrendje rendszerint a következő: egyeztetett jelző + nem egyeztetett jelző + jelzett szó (Gaivenis 1963: 64). A tárgyalt cikkben vannak olyan háromszavas összetett terminusok, amelyek összetevőinek sorrendje fordított, vagyis nem jellemző a mai köznyelvi litvánra. Előfordult olyan eset, amikor a jelzett szó az egyeztetett és a nem egyeztetett jelző közé ékelődik (bróm okozta bántalom a bőrön MG 1913 1 17), amikor a nem egyeztetett jelző megelőzi az egyeztetettet (a bőr reumatikus megnyilvánulásai MG 1913 2 22), valamint amikor a jelzett szó megelőzi a jelzői szerkezetet (a nasopharynx mandulájának hiperpláziája MG 1913 1 8).

KÖVETKEZTETÉSEK

Az 1913-ban Litvániában megjelenni kezdett első orvostudományi folyóiratban közölt eredeti és fordított orvosi szakcikkek és rövidebb írások, valamint az e területhez kapcsolódó egyéb elméleti és gyakorlati anyag nemcsak a mai orvosszakemberek és az orvostudomány történetét kutatók számára értékes, hanem kétségtelenül fontos a 20. század elejének nyelvi és terminológiai dokumentumaként is, amely új elemekkel egészíti ki a Lietuvių kalbos žodyną.

172

Palmira Zemlevičiūtė

Pirmojo lietuviško medicinos mokslo žurnalo

dvižodžiai ir trižodžiai sudėtiniai terminai

új szójelentésekkel, kitágítja egyes litván szavak szemantikai határait, és bemutatja a litván orvosi terminológia fejlődését.

Az orvosok – a Medicinos ir gamtos folyóirat cikkeinek szerzői – a cikkek írása vagy más nyelvekből való fordítása során kétségtelenül érezték a litván orvosi terminusok hiányát. Ezért a szűkebb orvosi fogalmak megnevezésekor elsősorban a köznyelv egyszerű szavait vették igénybe, orvosi jelentéssel ruházva fel őket.

A litván és vegyes eredetű elemeket tartalmazó két- és háromtagú összetett orvosi terminusok a folyóiratban szereplő összes orvosi terminus 38%-át teszik ki. Az összetett terminusok legnagyobb részét a két elemből álló szókapcsolatok alkotják. Túlsúlyban vannak a birtokos esetű, egyes vagy többes számú irányított jelzői szókapcsolatok. A birtokos esettől eltérő esetekben, illetve elöljárószós esetkapcsolatokban az irányított jelző jóval ritkábban fordul elő. Az egyeztetett jelzős kapcsolatok száma közel feleannyi. Az egyeztetett jelzőt leggyakrabban elsődleges és képzett (szuffixummal vagy prefixummal képzett) főnevekből alkotott -inis képzős melléknevek, valamint kisebb mértékben egyszerű minősítő, névmási és képzett melléknevek fejezik ki. A cselekvő és szenvedő melléknévi igenevek egyszerű és határozott alakban szinte egyáltalán nem fordulnak elő jelzőként. A kapcsolt jelzős szókapcsolatok jóval ritkábban szerepelnek, mint az irányított és az egyeztetett jelzősek.

A háromtagú szókapcsolatok első és második jelzőinek (jelzős kapcsolatoknak) nyelvtani kifejezése igen változatos. A leggyakoribb nyelvtani szerkezetek a következők: két főnév birtokos esetű kapcsolata (jelző) + főnév (jelzett szó), -inis képzős melléknév és főnévi birtokos eset (jelző) + főnév (jelzett szó). Más nyelvtani szerkezetű háromtagú kapcsolatok csak elszórtan fordulnak elő. Egyes háromtagú összetett terminusokban a szűkebb jelzők külön, egyeztető, illetve irányító kapcsolatú szókapcsolatokat alkotnak, másokban nem. A kétféle jelzőből azonos számút találtunk.

Eredetük szerint a litván eredetű elemeket tartalmazó kéttagú kapcsolatok vannak túlsúlyban. Az ilyen összetett terminusok között a vegyes eredetű elemeket tartalmazó kapcsolatok száma közel feleannyi. A háromtagú terminusok esetében valamelyest más a helyzet: a litván és vegyes eredetű elemeket tartalmazó kapcsolatok száma itt csaknem azonos.

FŐ FORRÁSOK

MG 1 – Medicina ir Gamta, 1913 (május–június). Vilnius.

MG 2 – Medicina ir Gamta, 1913 (július–szeptember). Vilnius.

Terminologija | 2014 | 21

173

KIEGÉSZÍTŐ FORRÁSOK

LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas (I–XX, 1941–2002), elektroninis variantas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005. – www.lkz.lt.

MedŽ 1980: Astrauskas V., Biziulevičius S., Pavilonis S., Vaitilavičius A., Vileišis A. Medicinos terminų žodynas, Vilnius: Mokslas.

LITERATŪRA

ChemŽ 2003: Chemijos terminų aiškinamasis žodynas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.

DLKG 2006: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.

Gaivenis K. 1963: Sudėtinių terminų dėmenų išdėstymo klausimu. – Kalbos kultūra 5, 64–65.

Gaivenis K. 1964: Būdingesnieji kilmininko vartojimo atvejai sudėtiniuose terminuose. – Kalbos kultūra 6, 43–47.

Gaivenis K. 1967: Sudėtiniai terminai su prieveiksminiais ir dalyviniais dėmenimis. – Kalbos kultūra 13, 71–72.

Gaivenis K. 1968: Iš 2 ir 3 dėmenų sudarytų sudėtinių terminų tipai dabartinėje lietuvių kalboje. – Lietuvos TSR Mokslų akademijos darbai 3(28), A serija, 109–120.

Gaivenis K. 1975: Dvižodžiai sudėtiniai terminai dabartinėje lietuvių kalboje. – Lietuvių kalbotyros klausimai 16. Lietuvių terminologija, 57–89.

Kniūkšta Pr. 1976: Priesagos -inis būdvardžiai, Vilnius: Mokslas.

Stakulienė S. 2001: Lietuviškoji medicinos periodika: ištakos ir raida Lietuvoje iki XX a. trečiojo dešimtmečio. – Knygotyra 37, 220–233.

TŽŽ 2013: Tarptautinių žodžių žodynas, Vilnius: Alma littera.

TWO-WORD AND THREE-WORD COMPLEX TERMS OF THE FIRST LITHUANIAN JOURNAL OF MEDICAL SCIENCE

The article deals with two-word and three-word complex terms naming specific concepts of medicine used in articles written or translated by doctors for the first Lithuanian journal of medical science Medicina ir gamta (Medicine and nature), published for the first time in 1913. The terms are analysed in respect of the syntactic relations between the main and complementary elements of terms as well as the origin and the grammatical expression of the element in the position of an attribute.

Two-word and three-word complex terms consisting of elements of Lithuanian or mixed origin make up 38% of terms of medicine used in the journal. The majority of terms are two-word terms. Word-combinations with an attribute not in concord (expressed in genitive in singular or in plural) prevail, for instance galvos kaušas “kaukolė” (skull), plaučių džiova “plaučių tuberkuliozė” (tuberculosis of lungs). Attributes not in concord expressed in other cases or cases with prepositions are significantly less common. There are half as many word-combinations with an attribute in concord. Such attributes are most often expressed in adjectives with the suffix -inis derived from primary or derivative (prefixal and suffixal) nouns and to some extent in adjectives, for instance žiotkaulis viršutinis “viršutinis žandikaulis” (upper jaw), sausas kosulys (dry cough), pirmoji pagalba (first aid). Active and passive voice simple and pronominal participles as attributes are not very common and word-combinations with an attribute connected by adjoinment are even rarer.

The grammatical expression of the first and second attribute of three-word combinations varies. The following grammatical configurations are most common: combination of two nouns in genitive (attribute) + noun (determined), for instance

174

Palmira Zemlevičiūtė

Pirmojo lietuviško medicinos mokslo žurnalo dvižodžiai ir trižodžiai sudėtiniai terminai

vidurių ligų specialistas (specialist of gastroenterological diseases), adjective with the suffix -inis + noun in genitive (attribute) + noun (determined), for instance viršutiniai dūsavimo takai “viršutiniai kvėpavimo takai” (upper part of respiratory system). There are a few solitary examples of three-word combinations which have other grammatical expressions than the two previously mentioned configurations.

There is almost the same number of cases where attributes of three-word terms make a separate word-combination and where they do not.

In respect of origin, two-word terms with elements of Lithuanian origin prevail, for instance gornurio kaulas “gomurikaulis” (palatine bone), skersinė atžala “(slankstelio) skersinė atauga” (transverse process). There are half as many two-word terms with mixed origin elements, for instance konjunktyvos uždegimas (conjunctivitis), vietinė anestezija (local anesthetics). There is almost the same number of three-word terms consisting of elements of Lithuanian origin and three-word terms consisting of mixed origin elements, for instance Eustacho trūbelės slogos “[ausies] trimito [Eustachijaus vamzdžio] gleivinės uždegimai” (Eustachian tube inflammation), sėdimosios žarnos išlėkimas “išangės iškritimas” (rectal prolapse).

The first Lithuanian medical journal is valuable not only for specialists of medicine and researchers of the history of medicine, but it is also important as a linguistic and terminological document of the beginning of the 20th century. It supplements Lietuvių kalbos žodynas (Dictionary of the Lithuanian Language) with new meanings of words, extends the semantic boundaries of some Lithuanian words and shows the development of Lithuanian terminology of medicine.

Gauta 2014-05-27

Palmira Zemlevičiūtė

Lietuvių kalbos institutas

P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius

E. paštas [email protected]

Terminologija | 2014 | 21

175