A terminológia meghatározása: „egy szaknyelvhez tartozó megnevezések összessége” (ISO 1087–1:2000). Ez a nemzetközi meghatározás inkább a szaknyelvi kommunikáció reprezentációs oldalára utal, és figyelmen kívül hagyja a megnevezések mögött meghúzódó fogalmi nézőpontot. Átfogóbb meghatározást ad a német DIN 2342:2011 terminológiai szabvány, amely szerint „a terminológia egy adott szakterület fogalmainak és azok reprezentációinak összessége, illetve jegyzéke”. Ez a meghatározás nemcsak a fogalmat emeli be a terminológia fontos aspektusaként, hanem a terminológia fogalmi reprezentációjának tágabb értelmezését is mutatja: nem korlátozza azt terminusokra vagy más, nyelvhez kötődő megnevezésekre, hanem szimbólumokat, ikonokat, gesztusokat és bármely más multimédiás reprezentációt is magában foglal.
A fogalom és a terminus közötti kapcsolat magyarázatához a terminológia teoretikusai és kutatói átvették az amerikai nyelvészek, C. K. Ogden és I. A. Richards által bevezetett, úgynevezett „szemiotikai háromszöget” (Ogden, Richards 1923: 11), hogy megvilágítsák a fogalmak és a terminusok közötti viszonyt (1. ábra). A háromszögnek hosszú története van: számos módosításon és értelmezésen esett át, és több oldalról is bírálták a fogalmak és terminusok között fennálló összetett kapcsolatok túlzott leegyszerűsítéseként vagy félreértelmezéseként. A háromszöggel szemben megfogalmazott kritikák ellenére egyszerűsége kiváló eszközzé teszi arra, hogy a fogalom és a terminus kapcsolatát szemléltesse azok számára, akik éppen csak elkezdik a terminusok szövegbeli azonosítását és az azokat dokumentáló terminológiai adatbejegyzések létrehozását. Más, összetettebb modelleket Arntz, Picht, Schmitz (2014: 41 ff.) ismertet.
Concepts are “cognitive representatives” (“gedankliche Vertreter” (Felber, Budin 1989: 69)) for objects, that arise out of the fact that humans recognize the common characteristics that exist in a majority of individual objects of the same type, and then store these characteristics and use them to impose order on the world of objects, in order to achieve mutual understanding when they communicate with other people. ISO 1087–1:2000 defines a concept as a “unit of knowledge created by a unique combination of characteristics” and DIN 2342:2011 describes a concept again more explicitly as a “unit of thinking made up of characteristics that are derived by categorizing objects having a number of identical properties.”
Mindkét szabvány megjegyzésben rögzíti, hogy a fogalmak nem feltétlenül kötődnek meghatározott nyelvekhez, ugyanakkor a fogalmakat létrehozó emberek kulturális, társadalmi és műszaki háttere, valamint azok a környezetek, amelyekben a fogalmakat használják, befolyásolják, hogy egy adott helyzetben miként jelennek meg. A nyelvközösségen belüli regionális különbségek (pl. Németország és Ausztria) ugyanazon terminus esetében eltérő fogalmi orientációkhoz vezethetnek, míg egy olyan kulturális közösségben, ahol több nyelvet beszélnek (pl. Svájcban), ugyanaz a fogalom több különböző nyelvű terminussal is megjelenhet.
Mivel a fogalmak mentális vagy kognitív reprezentációk, meghatározásokra van szükségünk a fogalmak magyarázatához és leírásához. A meghatározások többnyire más fogalmakra (pl. a fölérendelt fogalomra) utalnak, és megemlítenek olyan sajátos jellemzőket, amelyek egyediek és jellemzőek a meghatározandó fogalomra. A meghatározások és a fogalmi jellemzők alapján lehetséges kapcsolatba hozni
16
Klaus-Dirk Schmitz | Terms in Texts and the Challenge for Terminology Management
Page 3
a fogalmakat egymáshoz kapcsolni, valamint terminológiai fogalmi rendszereket, taxonómiákat, ontológiákat vagy más tudásszervezési rendszereket (SKOS) kialakítani. Ezek a fogalmi rendszerek egy szakterület vagy részterület ismeretanyagát szisztematikus módon jelenítik meg.
Az ISO 1087–1:2000 szabvány meghatározása szerint a terminus „egy adott szakterületen egy általános fogalom nyelvi megnevezése”, a DIN 2342:2011 szabvány szerint pedig „egy meghatározott fogalom különleges nyelvben történő, nyelvi kifejezéssel való megnevezése”. A terminus a fogalom reprezentációjaként szolgál: leírhatjuk, kimondhatjuk, és kommunikációra használhatjuk. A „megnevezés” szót fölérendelt fogalomként használjuk, amikor terminusokról beszélünk, mert a fogalmak megjelenítésének más módjai is vannak, például olyanok, amelyek nem feltétlenül szavakból állnak, mint a szimbólumok, képletek, piktogramok, gesztusok stb.
Egyes terminusok egynél több szóból állnak. Ezeket többszavas terminusoknak vagy összetételeknek nevezzük, például: „egylapos adagolású nyomtató”. A szavak terminusokká való összekapcsolásának módja nyelvenként eltérő. A terminusok vizsgálatakor a terminológiai munka nyelvi oldala is szerepet kap.
Láttuk, hogy a terminus a fogalom nyelvi reprezentációja. A szaknyelvben vagy műszaki nyelvben nagyon kívánatos, hogy ez a kapcsolat egyértelmű legyen, akár a szövegkörnyezettől függetlenül is; ez azt jelenti, hogy egy fogalomhoz egy terminust kell rendelni, ami az egyértelmű megfeleltetés feltétele. Ha ez a feltétel teljesül, a terminusok jelentése teljesen világos, még akkor is, ha a terminus magyarázó szövegkörnyezet nélkül jelenik meg. Természetesen ezt az ideális helyzetet nehéz elérni vagy kikényszeríteni. A terminusok és fogalmak megfeleltetésével kapcsolatosan két probléma gyakran visszatér, még a műszaki és tudományos szövegekben is:
Szinonímia akkor áll fenn, ha egy adott nyelvben két vagy több terminus ugyanazt a fogalmat jelöli. A szinonima tehát olyan terminus, amely egy másik terminussal azonos fogalom megnevezésére szolgál. Bár a szinonímia megnehezítheti a szakértők közötti kommunikációt, a gyakorlatban igen gyakori. Ez különösen olyan szakterületeken fordulhat elő, ahol számos tárgy és fogalom még fejlődésben van. Az ilyen dinamikus területeken egymással versengő terminusok használatosak párhuzamosan, amíg fokozatosan meg nem honosodnak az egyértelmű terminusok, akár a természetes kiválasztódás folyamatának, akár a tudatos szabványosításnak köszönhetően. Még ha az emberek tisztában is vannak ezekkel a problémákkal, a változatok hosszú ideig használatban maradhatnak, például olyan tényezők miatt
Terminologija | 2015 | 22
17
Page 4
mint a természetes regionális változatosság, vagy – meglehetősen szándékosan – a vállalat- vagy termékspecifikus törekvések, amelyek a terminológiai különbségeket a termék piaci pozicionálásának egyik eszközeként használják.
A homonímia a szinonímiával ellentétes helyzet: ilyenkor egy vagy több, azonos külső alakú terminus több fogalomra utal1. Az ISO 1087:2000 meghatározása szerint a homonímia a megnevezések és fogalmak közötti olyan viszony egy adott nyelvben, amelyben egy megnevezés két vagy több, egymással kapcsolatban nem álló fogalmat jelöl. A homonimák komoly problémákat okoznak a műszaki kommunikációban. Ennek következtében a szakértők folyamatosan törekednek a homonimák elkerülésére a műszaki szakterületeken. Mindazonáltal új fogalmak megjelenésekor az emberek szívesen alkotnak új terminusokat ezekre már ismert, létező terminusok összekapcsolásával, vagy az általános nyelvből (például a számítógépes beviteli eszköz jelentésű „egér”) vagy más kapcsolódó szakterületekről (például a rosszindulatú program jelentésű „vírus”, az orvostudományból) átvett, bevett terminusok használatával.
2. FOGALOMORIENTÁLT TERMINOLÓGIAMENEDZSMENT
A terminológiai munka bármely típusának eredményeit ma terminológiai adatbázisokban (terminusbázisokban) vagy terminológiamenedzsment-rendszerekben kell tárolni. Bár a terminusbázisok tartalmához való hozzáférés és annak lekérdezése a legtöbb esetben a (kereső)terminuson keresztül történik, e terminológiai tudásforrás szervezési elvének a fogalomnak kell lennie.
Ez az alapvető különbség a szótár vagy lexikon lexikográfiai szócikke, illetve a terminusbázisban vagy terminológiamenedzsment-rendszerben található terminológiai bejegyzés között. Míg a 2. ábra egy szótári szócikk (például a Wiktionary) alapvető szerkezetét mutatja be, amelyben a szó (terminus) képezi a nyelvi információk rendezésének alapját, a 2. ábra egy terminusbázisban található, előíró jellegű terminológiai bejegyzés (például a Wikipedia) szerkezetét mutatja, amelynek középpontjában a fogalom áll.
A 3. ábra a terminológiamenedzsment szabványügyi szervezetek és vállalatok által megvalósított előíró jellegű megközelítését is szemlélteti, amelynek célja az egységes és egyértelmű vállalati nyelv kialakítása; minden fogalomhoz csak egy terminus a preferált terminus, a többi, ugyanazt a fogalmat jelölő terminus pedig elfogadott vagy nem ajánlott.
1A homonímia és a poliszémia közötti különbséget itt nem tárgyaljuk; ez a számítógépes terminológiamenedzsment, és így e tanulmány szempontjából nem releváns.
18
Klaus-Dirk Schmitz
Terms in Texts and the Challenge for Terminology Management
Page 5
2. ábra. Egy lexikográfiai szócikk felépítése
3. ábra. Egy (preskriptív) terminológiai szócikk felépítése
Az ISO 1087-1:2000 szabványban meghatározottak és az ISO 16642:2003 szabvány terminológiai metamodeljében tükröződők szerint egy terminológiai szócikknek egy fogalomhoz kapcsolódó valamennyi terminológiai adatot tartalmaznia kell. Ezért a terminológiai adatmodellezésnek tükröznie kell a fogalomközpontúság elvét (lásd a 3. ábrát), lehetővé téve ezzel nemcsak a fogalomhoz kapcsolódó valamennyi információ, hanem az összes nyelv valamennyi terminusának és a hozzájuk kapcsolódó valamennyi információnak egyetlen terminológiai szócikken belüli kezelését is. A terminusközpontúság elve szerint kialakított terminológiai szócikkek (lásd a 2. ábrát), amelyekkel nagyon gyakran kétnyelvű glosszáriumokban vagy szótárakban találkozunk, nem alkalmasak az alapos terminológiamenedzsmentre, és hamarosan következetlen terminológiai gyűjteményekhez vezetnek, amelyek nem igazán hasznosak, különösen akkor, ha többnyelvű terminológiamenedzsmentre van szükség. Ha LSP lexikográfiai termékeket – különösen nyomtatott formában – kell létrehozni, egy terminusorientált, alfabetikus nézet előállítható egy fogalomközpontú
Terminologija | 2015 | 22 19
Page 6
terminológiai adatbázisból, mivel csak a fogalmi szervezés garantálhatja a szakterületi terminusok megfelelő gyűjtését, feldolgozását, felülvizsgálatát és előkészítését.
A fogalomközpontúság mellett – nem annak ellentéteként – a terminológiamenedzsment második fontos elve a terminusautonómia. A terminusautonómia biztosítja, hogy valamennyi terminus – beleértve a szinonimákat, rövidített alakokat és helyesírási változatokat – dokumentálható legyen az összes szükséges, terminushoz kapcsolódó adatkategóriával, például a nyelvtannal, a stílussal, a földrajzi korlátozással vagy a kontextussal együtt. Ez a megközelítés olyan adatmodell kialakításával valósítható meg, amely lehetővé teszi a felhasználó számára korlátlan számú terminusszakasz vagy terminusblokk létrehozását; ezek egyedi terminusokat és a terminust, illetve annak használatát leíró valamennyi kiegészítő adatkategóriát tartalmaznak.
A terminusautonómia a terminológiai metamodelben (ISO 16642:2003) abban nyilvánul meg, hogy minden terminusszakaszban pontosan egy terminus szerepelhet. Az azonos fogalmat jelölő, ugyanazon nyelvhez tartozó több terminust (szinonim megnevezéseket) több terminusszakaszban kell rendszerezni, amelyek mindegyike pontosan egy terminust és az azt dokumentáló további adatkategóriákat tartalmaz. Azokban az alkalmazási környezetekben, ahol a terminológiamenedzsment-rendszer több alkalmazás és program terminológiai tudásbázisaként működik, a terminusautonómia valóban nélkülözhetetlen; például egy minőség-ellenőrző programnak, amely a terminusok szövegekben való helyes használatát ellenőrzi, hozzá kell férnie ahhoz a terminusbázishoz, amelyben az előnyben részesített, elfogadott és nem ajánlott terminusokat ugyanaz a terminológiai szócikk tárolja (lásd a 3. ábrát), de különböző terminusszakaszokban.
A fogalomközpontúság és a terminusautonómia elve tükröződik a 4. ábrán bemutatott terminológiai szócikk modelljében. Az e modell szerint kialakított terminológiamenedzsment-programok figyelmeztetést tudnak megjeleníteni, ha a felhasználó egyetlen fogalomhoz kapcsolódó információt próbál különböző terminológiai szócikkekbe bevinni (lásd Schmitz 2011: 242 f.).
A fogalomközpontúság és a terminusautonómia előfeltétele a szakterület- vagy vállalatspecifikus terminológiai adatgyűjtemények létrehozásának (lásd még Schmitz, Straub 2010: 38 ff.). Az olyan szinonim terminusok, mint a USB stick, USB memory stick, USB flash drive, USB memory key, memory stick, pendrive, thumbdrive, vagy a rövid alakú key, egyetlen angol nyelvű meghatározást és más fogalmakhoz fűződő fogalmi kapcsolatokat tartalmazó terminológiai szócikkben tárolhatók; minden terminushoz olyan attribútumok rendelhetők, amelyek meghatározzák például, hogy a USB flash drive az előnyben részesített terminus a dokumentációban, a USB key pedig a termékcímkézésben, és hogy az összes többi terminust nem szabad semmilyen dokumentációban használni
20
Klaus-Dirk Schmitz | Terms in Texts and the Challenge for Terminology Management
Page 7
4. ábra. A terminológiai bejegyzés modellje, amely tükrözi a fogalomorientáltságot és a terminus autonómiáját
ennek a vállalatnak az elemei. A fogalomorientáltságnak köszönhetően a terminológiai adatbázisban kereső felhasználó például a pendrive kifejezésre keresve megtalálja a fogalmi bejegyzést (a definícióval együtt), látni fogja, hogy a pendrive nem az ajánlott terminus, és megtalálja az előnyben részesített USB flash drive terminust. Másfelől a key keresése ugyanabban az adatbázisban több találatot eredményez, mivel a key terminus több fogalom megnevezése (homonim vagy poliszém szó, például a billentyűzet részeként szereplő key), ezért több, eltérő definíciókat és fogalmi kapcsolatokat tartalmazó bejegyzésben tárolják.
3. TERMINUSOK A SZÖVEGEKBEN
Bár a terminológiamenedzsment-rendszerek terminusai fogalomorientált bejegyzésekben vannak rendszerezve, a szakmai dokumentumokban a szöveg nyelvi felszínének elemeiként használják őket. Az adott nyelv morfológiai és szintaktikai sajátosságaitól függően a terminusok ragozott alakban jelennek meg, például többes számot, birtokos esetet vagy múlt időt jelölve. A dokumentumban szereplő terminus és a megfelelő fogalom közötti kapcsolatot csak az olvasó tudja megteremteni, amikor megérti a szöveg üzenetét és felfogja a terminus mögötti jelentést.
Terminologija | 2015 | 22
21
Page 8
A szakmai vagy műszaki kommunikációban erősen ajánlott, hogy egyetlen fogalomra csak egy terminust használjunk (szinonimák nélkül), és csak olyan terminusokat alkalmazzunk, amelyek nem kétértelműek, és nem jelölnek két vagy több fogalmat (homonimák nélkül). Ezt azonban nem mindig könnyű megvalósítani, és a világ tele van olyan dokumentumokkal, amelyek nem felelnek meg a terminológia következetes és egyértelmű használatára vonatkozó követelményeknek. Az 5. ábra egy mintadokumentumot mutat be, amely 6 terminust tartalmaz; ezek közül néhány több szóból álló terminus, és (esetleg) ugyanazt a fogalmat jelölik. A szöveg üzenetének megértéséhez az olvasónak azt kell eldöntenie, hogy minden terminus ugyanazt a fogalmat jelöli-e, vagy eltérő jelentésük van. A dokumentum tárgykörében nem jártas olvasók közül néhányan összezavarodhatnak, zavarba jöhetnek, sőt túlterhelődhetnek.
5. ábra. Mintadokumentum olyan terminusokkal, amelyek esetleg ugyanazt a fogalmat jelölik
A műszaki dokumentumok emberi olvasóinak azonban nemcsak a szinonim és homonim terminusokat tartalmazó szövegek okoznak nehézséget. A számítógéppel támogatott szövegfeldolgozó eszközöknek hasonló, sőt még nagyobb problémát jelentenek.
A terminológiai munka számos szervezeti környezetében és alkalmazási helyzetében ajánlott a terminológia kinyerése meglévő szöveges anyagokból. Jellemző helyzet például a nagy, több fordítót foglalkoztató fordítási projektek előkészítő terminológiai munkája, még a fordítás megkezdése előtt, amikor minden fordítónak (valószínűleg ugyanazt a) rögtönzött terminológiai munkát kell végeznie, valamint egy új terminológiai adatbázis kezdeti feltöltése a com-
22 Klaus-Dirk Schmitz | Terms in Texts and the Challenge for Terminology Management
Page 9
a vállalat vagy a szakterület-specifikus terminológia az alapvető, szükséges fogalmak és terminusok meghatározása érdekében.
A terminuskivonatolás a terminológiai információk – elsősorban maguknak a terminusoknak – a szöveges anyagból történő kinyerésére irányuló feladatokat foglalja magában. A szöveges anyag lehet egynyelvű dokumentumok halmaza, mindkét nyelven előállított párhuzamos szövegek párja, egy forrásnyelvi szöveg a fordításával együtt, vagy strukturált, módszeresen gyűjtött mondatokból álló szövegkorpusz.
A szakterületi szakértők vagy tapasztalt terminológusok által végzett emberi terminuskivonatolás a legidőigényesebb és legköltségesebb módszer, de valószínűleg ez vezet a legjobb eredményekhez. A számítógéppel támogatott terminuskivonatoló programok (szinte) minden nyelven képesek szövegeket feldolgozni, ha kizárólag statisztikai módszereket alkalmaznak. Ha terminusazonosító algoritmusuk nyelvészeti módszereken alapul, a terminuskivonatolás eredményei sokkal jobbak lesznek, különösen a több szóból álló terminusok és kifejezések esetében; a (kereskedelmi forgalomban kapható) nyelvészeti alapú terminuskivonatoló eszközök azonban csak olyan „nagy” nyelvekhez állnak rendelkezésre, mint az angol, a francia, a német, a spanyol és néhány másik nyelv.
A terminuskivonatoló eszközök a konkordanciaprogramokból (pl. WordSmith) ismert általános funkciókat kínálnak: azonosítják a szöveges dokumentum szavait, szógyakorisági statisztikákat készítenek, KWIC-indexet (kulcsszó a szövegkörnyezetben) jelenítenek meg, valamint ábécésorrendbe vagy gyakoriság szerint rendezve mutatják az eredményeket. Mivel a szavak a szövegekben ragozott alakokban fordulnak elő, a nyelvészeti alapú terminuskivonatoló eszközök a szó szövegbeli alakját alapvető, kanonikus alakjára tudják visszavezetni; erre a valós szógyakorisági statisztikákhoz és megbízható terminusjelölt-listákhoz van szükség, ez azonban az adott nyelv morfológiájára vonatkozó nyelvészeti ismereteket igényel.
Mivel a terminológia mindig a szakterület-specifikus nyelvhez kapcsolódik, a terminuskivonatoló eszközöknek ki kell tudniuk szűrni és figyelmen kívül kell hagyniuk a funkciószavakat (pl. névelőket, kötőszavakat, elöljárószókat stb.), valamint a köznyelvi szavakat; e funkcióhoz a legtöbb eszköz úgynevezett stopword-listákat használ, amelyek nyelvfüggők, és a felhasználó kiegészítheti őket. Néha azonban nem könnyű eldönteni, hogy egy szó köznyelvi szó-e, vagy szaknyelvi terminus.
Bár a terminuskivonatoló eszközök bizonyos alkalmazási helyzetekben nagyon hasznosak lehetnek, a következő szempontokat figyelembe kell venni:
• A terminuskivonatolási folyamat eredménye terminusjelöltek listája; ezt a listát terminológusnak kell ellenőriznie és „megtisztítania”.
Terminologija | 2015 | 22
23
Page 10
• A terminuskivonatoló eszközök csupán terminuslistát adnak (néha kontextuspéldákkal), egyéb terminológiai információt nem; a lista a terminológus teendőlistájának tekinthető: neki kell a terminológiai bejegyzéseket minden más szükséges információval kiegészítenie, valamint intellektuálisan ellenőriznie és például a szinonimákat (a különböző terminusjelölteket) fogalomközpontú bejegyzésekké egyesítenie.
• Sok terminuskivonatoló eszköz nehezen azonosítja pontosan a több szóból álló terminusokat, a főnévi és igei szerkezeteket, különösen, ha azok elliptikus szerkezetek részei, vagy egymástól különálló elemekből tevődnek össze.
• Minél több nyelvészeti ismeretet építenek be a terminuskivonatoló programokba, annál jobbak az eredmények, különösen a ragozott szóalakok azonosítása és kanonikus alakjukra való visszavezetése terén; az alkalmazhatóság azonban csak a „nagy” nyelvekre korlátozódik.
Bár a terminuskivonatolás fontos, nyelvészeti alapú munkafolyamat a terminológiamenedzsmentben, az eredmények csak akkor hasznosak, ha figyelembe vesszük a terminológia fogalomközpontú és ontológiai aspektusát. A kivonatolt terminusokat intellektuális úton kell hozzárendelni a megfelelő fogalmakhoz; a szinonimákat, helyesírási változatokat és rövidített alakokat, valamint a homonimákat pedig megfelelően azonosítani és fogalomközpontú terminológiai bejegyzésekbe rendezni a terminológiai adatbázisokban.
5. K Ö V E T K E Z T E T É S
A terminológiai munkának és a terminológiamenedzsmentnek fogalmakkal és terminusokkal kell foglalkoznia. Az olyan terminológiai feladatokhoz, mint a terminusalkotás és a terminuskivonatolás, az LSP-nyelvészet megfelelő eszközöket kínál a terminusok megalkotásához, kiválasztásához és azonosításához, ám a terminológiamenedzsment bármely formája esetében rendkívül fontos, hogy ne veszítsük szem elől a terminológia fogalmi összetevőjét. Nemcsak a terminológiai fogalmi rendszereknek, hanem a terminusbázisok és terminológiai adatgyűjtemények minden típusának is – tudásszervezési rendszerekként tekintve rájuk – fogalomorientált adatmodellezési és munkafolyamatot kell követniük. Ez a megközelítés szükséges alap ahhoz, hogy egy szakterület vagy vállalat (nyelvi) ismeretanyaga ne szóródjon szét véletlenül a terminusok nyelvi sajátosságai miatt, hanem a fogalmak ontológiai összetevője és a fogalmak közötti kapcsolatok révén legyen rendszerezve és kezelve.
24 Klaus-Dirk SchmitzTerms in Texts and the Challenge for Terminology Management
Page 11
BIBLIOGRAPHY
Arntz R., Picht H., Schmitz K.-D. 2014: Einführung in die Terminologiearbeit. 7., vollständig überarbeitete und aktualisierte Auflage, Hildesheim: Georg Olms Verlag.
DIN 2342: 2011 Begriffe der Terminologielehre, Berlin: Beuth.
Felber H., Budin G. 1989: Terminologie in Theorie und Praxis, Tübingen: Narr.
ISO 1087-1:2000 Terminology work – Vocabulary – Part 1. Theory and application, Geneva: ISO.
ISO 16642:2003 Computer applications in terminology – Terminological markup framework, Geneva: ISO.
Ogden C. K., Richards I. A. 1923: The Meaning of Meaning: A Study of the Influence of Language upon Thought and of the Science of Symbolism, London: Kegan, Paul, Trench, Trubner.
Schmitz K.-D. 2011: Managing Terms in Terminology Management. – Magyar Terminológia = Journal of Hungarian Terminology 4/2, 238–245.
Schmitz K.-D., Straub D. 2010: Successful Terminology Management in Companies – Practical tips and guidelines. Stuttgart: TC and more. (Updated German issue will be available in 2015.)
TERMINAI TEKSTUOSE IR IŠŠŪKIS TERMINIJOS TVARKYBAI
Mokslinėse publikacijose, nacionaliniuose ir tarptautiniuose standartuose aiškinama, kad terminologijos teorija ir terminijos tvarkyba nagrinėja sąvokas ir terminus. Sąvokos apibrėžiamos kaip žinių ar mąstymo vienetai ar apskritai kaip mintyse esantys vaizdiniai, kuriuos galima apibūdinti apibrėžtimis. Geriausia, kai apibrėžtys siejasi su kitomis sąvokomis ir įvardija būdingas apibrėžiamos sąvokos ypatybes. Remiantis apibrėžtimis ir sąvokų ypatybėmis, galima sąvokas susieti ir sudaryti jų sistemas, atspindinčias tam tikros srities ar posričio žinias. Iš sąvokų yra sudėliota bet kuri žinių organizavimo sistema – tezauras, ontologija, taksonomija, terminologinė sąvokų sistema ar tiesiog terminologinių duomenų bazė.
Profesinėje komunikacijoje sąvokoms įvardyti vartojami nusistovėję terminai. Žinoma, techniniuose tekstuose jie atsiranda nepakeistu ir nuo nieko nepriklausančiu būdu, jų formą lemia morfologiniai tam tikros kalbos bruožai, jie pateikiami tam tikrame (socio)lingvistiniame kontekste, į kurį būtina atsižvelgti imantis bet kokios terminologinės veiklos. Terminijos tvarkybai yra labai svarbu neišleisti iš akių terminijos sąvokinės pusės. Ne tik terminologinės sąvokų sistemos, bet ir visi terminų bazių bei terminologinių duomenų rinkinių tipai, laikomi žinių organizavimo sistemomis, turi remtis į sąvokos vietą orientuotu duomenų modeliavimu ir darbo tvarka. Terminų, įskaitant rašybos variantus, sutrumpintas formas ir sinonimus, teisingas priskyrimas atitinkamoms sąvokoms, ypač automatiškai išrenkant terminus, yra sunkus terminijos tvarkybos uždavinys, kurį išspręsti gali padėti specialistai ar terminologai. Tik laikantis į sąvoką orientuoto požiūrio galima užtikrinti, kad tam tikros srities ar įmonės kalbinės žinios būtų struktūrinamos ir tvarkomos, remiantis sąvokomis ir jų ryšiais, o ne tik šiek tiek papildomos lingvistiniais terminų bruožais.
Gauta 2015-08-03
Klaus-Dirk Schmitz Cologne University of Applied Sciences Institute of Translation and Multilingual Communication Ubierring 48, 50678 Cologne, Germany E-mail [email protected]
