DAIVA MURMULAITYTĖ

Litván Nyelvi Intézet

A származékszavak bemutatásának rendszerszerűsége

A köznyelvi litván nyelv szótárában

KULCSSZAVAK: származékszó, értelmező szótár, rendszerszerűség, alapszó, szócikk.

Szótárnak nem akármilyen, hanem lexikográfiailag rendezett szógyűjteményt nevezünk, amely a használója számára szükséges információkat közöl (KTŽ 240). A szótárak rendeltetésükben, terjedelmükben, az adatok kiválasztásában, jellegükben és közlésük módszertanában, használatuk módjában stb. különböznek. Külső formájuk szerint hagyományos (nyomtatott, papíralapú) és elektronikus szótárakat különböztetünk meg; az utóbbiaknak pedig szintén két típusuk van: számítógépesített nyomtatott szótárak (papíralapú szótárak elektronikus változatai) és adatbázisok alapján létrehozott eredeti elektronikus szótárak (Jakaitienė 2005: 38–40; 293–296).

Talán a szótárakat egyesítő legfontosabb jellemző a rendszerszerűség.

A lexika rendszerezése a modern gyakorlati lexikográfia egyik funkciója (Морковкин 1993: 37). Különösen az adatbázisokra épülő elektronikus lexikográfiában a rendszerszerűség a lexikográfia egyik alapelve és a jó szótárral szemben támasztott legfontosabb követelmények egyike. Rendszerszerűnek kell lennie mind a szótár mikrostruktúrájának, mind a makrostruktúrájának. Ez utóbbihoz tartozik az is, hogy a címszavakat miként adják meg – külön szócikkekben, vagy a származékokat valamilyen formában az alapszavak szócikkeibe illesztve (Jakaitienė 2005: 35).

Az értelmező szótárakban (gyakrabban a nyomtatottakban, valamint azok elektronikus változataiban) szokásos egyes származékokat, különösen a szabályosakat, a címszó szócikkében megadni (amelyet nemegyszer fészeknek is neveznek, jóllehet ez korántsem a címszó szóalkotási fészke, hiszen nem tartalmazza a címszó valamennyi származékát, és nem mutatja be azok egymáshoz való viszonyát).

Egy másik (alap-)lexikai egység szócikkébe rendszerint a következők kerülnek:

az igékből és névszókból képzett absztraktumok – cselekvések és tulajdonságok megnevezései,

a cselekvők vagy a névszói tulajdonság birtokosainak megnevezései,

határozószók,

D. MURMULAITYTĖ. Vedinių pateikimo sistemiškumas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne 71

visszaható igék és főnevek,

kicsinyítő képzős szavak,

tagadószót tartalmazó szavak stb.

Íme néhány példa a litván nyelv különböző értelmező szótáraiból. Ezekből látható, hogy ugyanabban a szócikkben többféle beékelt származék is előfordulhat (a példákban aláhúzással jelöltük őket¹):

inni, iszik, ivott

1. folyadékot nyel, csillapítja a szomját: A tehén a vödörből iszik. Vizet, tejet iszik. Ivócsésze (amiből iszik). Ivóvíz (amit isznak, ivásra alkalmas). ‖ átv.: Port, füstöt, bűzt lélegzik be. (lélegzik). Dohányt szív. (szippant, szív).

2. szeszes italokat fogyaszt, iszákoskodik: Ha nem ivott, jó ember. Ő még iszik.

3. felszív; áthatol, beszivárog: A szivacs felszívja a vizet. A szél keresztülfúj (átfúj). | visszaható alak: A víz gyorsan beszivárgott a homokba.

◊ Vizet kér (lyukas cipőkről).

ivófőnév (1)

ivófőnév (2)

ivás (2)

ivogatás (1) [DŽ₆ₑ];

lélegzik, lélegzik, lélegzettige (1) (valaki) belélegzi és kilélegzi a levegőt: A szobában sok a füst, nincs mit lélegezni. ◊ Nehezen lélegzik. • tagadó nem lélegzik; légzésfőnév, hímnem (1,1) [MLKŽ];

hallgat, hallgat, hallgatott intr. K; SD343,279, R, BPII157, M [...]

4. visszaható alakegyetért, összhangba kerül: Az apa és a gyerekek nem hallgatnak egymásra Rm. [...] [LKŽₑ];

világ‖os, ~i (3)

1. jól látható, világos, derült: ~i fény. Világos az ég.

2. jól látó: ~ios szemek.

3. könnyen felfogható, érthető: Világos írás. Világos kiejtés. Világos kérdés. ~u, mint a nap. ~u, mint a tenyerünkön (nagyon világos).

4. könnyen felfogó: Világos elme. ~i fej.

~an határozószó: ~an sütött a hold. Mindent ~an elmagyarázni.

~an határozószó

~ság (1)

~ség (2) [DŽ₆ₑ];

kis‖i, ~a (4)

ellentéte: n a g y.

1. kis terjedelmű, méretű (magasságú, hosszúságú, szélességű): Kisgyerek. ~os krumpli. Kis szoba, kert, város. Alacsony ember. Kis patak. Ő valamivel ~ebb. Milyen ~i, ~écske, ~ecske! A kicsik elmenekültek, a nagyokat nem tudták utolérni (közmondás).

¹ A szótári szócikkek idézésekor igyekszünk megőrizni azok eredeti formáját; a kihagyott szócikkrészeket [...] jelöli.

72

KALBOS KULTŪRA | 85

2. fiatal korú, még nem felnőtt: A gyerekek még ~i. Kislányokat, aprócska gyerekeket hagyott hátra, mint a verebeket. Add ide a kést, ne légy m. (ne ingereld magad).

3. nem bőséges: M. csapat. ~à család. Micsoda ~a munka itt! Nagy felhőből m. eső (közmondás).

4. nem erős, gyenge: M. hideg. M. fájdalom.

5. jelentéktelen, csekély, nem számottevő: ~à hiba. ~à ajándék. ~i érdemek, győzelmek. ~à baj, hogy nem tudod – majd megtanulod.

6. aki alacsony társadalmi helyzetű: M. lévén, a nagyurakkal nem merészel versengeni (közmondás).

◊ ~a nélkül valamit (majdnem, csaknem). ~a mindegy (nem fontos, semmit sem jelent). ~esebbnek lenni (engedni). Sok ~a (körülbelül).

~aĩ névm.

~ỹn határozószó: Az egészség ~ỹn megy (romlik).

~ùmas (2) [DŽ₆ₑ];

trobà főnév (3) [...]

1. [...] gyvenamasis namas, pirkia: [...] Gyvenamoji trobà NdŽ. [...] Buvo pamiškėj trobelytė Sk. Mažon trobelūkėn jy gyvena Kb. [...] Trobàlę sulipino – čia pat sukrito, suplyšo, supuvo Yl. [...] Turiam Kazimieruo duoti [dalies] trobalėlei pasistatyti Krt. Buvo iš teviškės žemės gavusi, pasistatė tokią trobalìkę Pln. [...] Varyk tas žemes, ligi kur valioji, tik mano trobikės nenuversk Pžrl. Buvo kelios trobìkės, o dabar ka išsiplėtė, miestas didelis pasidarė Vdk. Susitūpusi trobytėlė Šts. Trobùlėlė (menk.) Šts. Toki daba antai trobùtėlė y[ra] pastatyta LŽ. Čia pasistatė trobùkę Alv. [...] Senukas pastatė trobelùkę DrskŽ. Pasistačiau trobùžę ant vandens JD20. Trobeliùkštėlė menkiausia KlvrŽ. Pasiuntiniai prieš savo akis turėjo tiesiog juokingai mažą, it žąsų gardelį, ketvirtainę trobelýtę Vaižg. [...] [LKŽₑ];

olvad||ékony, ~ék (4)

1. könnyen olvadó: Nem oldódó szennyeződések. ~i (~ioji) kávé.

2. amely gyorsan, könnyen megolvad: A zsír – o. anyag.

~ùmas (2) [DŽ₆ₑ].

Más nyelvek szótáraiban is szokás, hogy különféle származékokat a tövek szócikkeibe vesznek fel. Ezekben olyan származéktípusok is szerepelnek, amelyeket nem említettünk; ez az adott nyelv nyelvtanától és szóalkotási sajátosságaitól függ – például az orosz és a lengyel szótárakban a befejezett aspektusú igék szócikkeiben gyakran a folyamatos aspektusú igék is szerepelnek. Néhány példa:

hasonló -hoz, hasonló -hoz, jp.; hasonlóan hat. 1. Olyan, amelynek tulajdonságai, jellemzői megközelítőleg megegyeznek egy másikéval. A lány hasonlít az anyjára. Hasonló jellemek. Hasonló a hangjuk. Hasonló földrajzi viszonyok. 2. Egyenértékű, megfelelő (általában kölcsönösen). Egyenrangú partner. Úgy beszélni, mint egyenrangú az egyenrangúval. // Egyforma (nagyság, érték tekintetében). A tortát egyenlő részekre vágni. Egyenlően elosztani. Pontos összeg, szleng. – olyan pénzösszeg, amely pontosan megfelel a fizetendő összegnek. ◊ hasonlóság főnév [MLVVe];

D. MURMULAITYTĖ. Vedinių pateikimo sistemiškumas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne

73

ALMA főnév Az almafa gyümölcse. Lédús, édes, savanyú, piros alma. Az alma csutkája, magja, héja. Almalé, lekvár, kompót. Aszalt alma. Piros, mint az alma. – olyan, akinek egészséges a színe, egészséges pírral (általában az arcról, az arcbőrről). Szemgolyó. – a szem fő alkotórésze, kerek test a szemüregben. ◊ A vita almája. – a vita oka./ kis alma, -ja; almácska; almácska. [LVV];

NAGYAPA, -ja; hímnemű. 1. Az apa vagy az anya apja. 2. Beszélt nyelvi. Öreg ember, aggastyán. 3. többes szám: nagyapák. Régen élt emberek, ősök. Nagyapák és dédapák; apák és nagyapák (ősök). [...] < Nagyapócska, -ja; többes szám birtokos esete nagyapócskák, részes eset nagyapócskáknak; hímnem. Becéző (1–2. jelentés). Nagyapai, -ja, -ja. Nagyapáé, -é, -é. Nagyapás, -a, -a. Nagyapás módszer (régi, kipróbált). Nagyapó, -ja; hímnem, beszélt nyelvi (2. jelentés). Nagyapuka, -ja; hímnem, becéző (1–2. jelentés). Nagyapukai, -ja, -ja. Nagyapa (lásd). Nagyapásan, határozószó [БТСРЯ];

SZÓTÁR, -a, hímnem. 1. Szavak (általában ábécérendben) és állandósult kifejezések gyűjteménye magyarázatokkal, értelmezésekkel vagy más nyelvre való fordítással. Értelmező sz. Enciklopédikus sz. Frazeológiai sz. Kétnyelvű sz. Terminológiai sz. Szinonimák, homonimák, antonimák szótára. Morfémák sz. (a szavak egy részének jelentését értelmező). 2. egyes szám Egy nyelv szavainak összessége, továbbá valamely műben, valamely író műveiben vagy általában valaki által használt szavak összessége. Az orosz szókincs gazdagsága. Puskin költői szótára. Nehezen fejezi ki magát angolul: nagyon szegényes a szókincse. ‖ kicsinyítő szótárocska, -ja, hímnem (az 1. jelentésben). ‖ melléknévszótári, -i, -i. Szócikk (a szótárnak egyetlen, címszóként szereplő szóval vagy frazeológiai egységgel foglalkozó része). Szókészlet. [ТСОШ];

ÉPÍT¹, építek, építesz; épített; folyamatos. 1. mit. Valamilyen építményt, épületet, valamint szerkezetet, gépet emelni, létrehozni. Házat épít. Gátat épít. Hajókat, mozdonyokat épít. Bontani könnyebb, mint építeni (közmondás). 2. mit. Alkotni, létrehozni, megszervezni. Új mindennapi életet, új életet épít. Valamire alapozza a jólétét. Családot alapít. 3. mit. Gondolatban létrehozni. Terveket sző. Különféle javaslatokat alkot. Hipotézist állít fel. Illúziókat táplál. 4. mit. Valamire alapozva megszervezni. Pontos adatokra alapozza az előadást. Valamire alapozza taktikáját. 5. mit. Kifejezni, megfogalmazni. Helyesen fogalmaz meg egy mondatot. Bizonyítási rendszert épít fel. 6. mit. Megadott méretek alapján megszerkeszteni (szaknyelvi). Háromszöget szerkeszt. Csonka kúpot szerkeszt. 7. mit. Valamit csinálni (a következő főnév jelentésének megfelelően) (beszélt nyelvi). Grimaszokat vág. A szemével kacérkodik. Pofákat vág (grimaszolva valamilyen természetellenes arckifejezést ölt). 8. valakit valamivé. Úgy tünteti fel magát vagy valakit, mint aki valamilyen ember (beszélt nyelvi, rosszalló). Együgyűnek, bolondnak tetteti magát. A gyerekből csodagyereket csinál. ‖ befejezett igekötős alak felépít, felépítek, felépítesz; felépített (az 1. jelentésben), megépít, megépítek, megépítesz; megépített (az 1., 2., 3., 4., 5. és 6. jelentésben) és összehoz, összehozok, összehozol; összehozott (a 7. és 8. jelentésben). ‖ főnévépítés, -e (az 1. jelentésben), építmény, -e (az 1. jelentésben régies, a 2., 4., 5. és 6. jelentésben) és építmény, -e (az 1. jelentésben). ‖ melléknévépítési, -i, -i (az 1. jelentésben). Építési idény. Építőanyagok. Építési terület. [ТСОШ];

74

KALBOS KULTŪRA | 85

kabaret

1. «szatirikus-szórakoztató előadás; továbbá: olyan hely, ahol ilyen előadásokat tartanak»

2. «abszurd vagy szürreális helyzet»

• kabarettel kapcsolatos • kabaretszerűség • kis kabaré • kabarészínész, kabaréművész [SJP];

hónalj

1. «a kar belső oldala és a mellkas oldala közötti mélyedés»

2. «a ruhán a kar számára kialakított nyílás; továbbá: a hónalj alatti mélyedés helyén elhelyezkedő ruharész»

• hónalji • hónaljacska [SJP];

inni dk Xa, berúgott – kortyolgatni ndk I, ~any 1. „valakit eszméletlenségig itatni” 2. „ivással folyadékot, különösen annak felső rétegét összegyűjteni”: A madarak a levelekről nyalogatták a harmatot. berúgni – berúgni „alkoholtól lerészegedni, részegnek lenni” [NSJP];

figyelmes [...] melléknév [...] 1 odafigyelő; éber 2 figyelmes, udvarias, odaadó stb. [figyelmes férj] – SZIN. GONDOSKODÓ – figyelmesen határozószó – figyelmesség főnév [WNWD];

frizura [...] főnév különleges hajviselet, gyakran jellegzetes és divatos – hajformázás főnév – fodrász főnév [WNWD].

A példákból látható, hogy a származékok az alapszavak szócikkeibe beillesztve a következő módokon szerepelnek:

• önálló lexémaként (pl. visszaható igék),

• önálló jelentésárnyalatként (pl. visszaható igék),

• a használatot illusztráló példákban (pl. kicsinyítő képzős alakok, tagadószót tartalmazó szavak),

• a szócikk végén, a címszóra vonatkozó összes információ után (pl. igékből és névszókból képzett elvont főnevek, cselekvők megnevezései, határozószók); olykor (gyakrabban az elektronikus szótárakban) új sorban szerepelnek.

A Litván Nyelvi Intézetben új módszerek alkalmazásával készül a Bendrinės lietuvių kalbos žodynas (a továbbiakban: BŽ), amelynek koncepciója a rendszerszerűség elvét hangsúlyozza (Liutkevičienė 2010: 141). Ezt az elvet a származékok bemutatásakor is igyekeznek követni, mivel lexikai önállóságuk alapján egyenrangúak a többi címszói lexikai egységgel. Ezért a rájuk vonatkozó információnak legalább olyan részletesnek, sokoldalúnak és pontosnak kell lennie, ám ez az említett, származékok beillesztésén alapuló módszerek egyikével sem érhető el. Tehát:

• elvont főnevek (pl. miauktelejimas, priglaudimas, paskiepijimas, broliavimasis, audringumas, aukštybė, brangybė, brolystė),

D. MURMULAITĖ. Vedinių pateikimo sistemiškumas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne

75

• kicsinyítő képzős alakok (pl. ausėlė, balandėlis, namūkas),

• határozószók (pl. aiškiai, nuosekliai, aiškyn, garsyn),

• cselekvők megnevezései (pl. griežikas, auklėtojas),

• tagadószót tartalmazó szavak (az igék kivételével, pl. nedarnà, nedaugelis, nedidelis, neblogas, neblogai, neginčijamai)

és a többi származék (a visszaható igék és a ne- előtagú igék kivételével) a BŽ összes többi lexikai egységével analóg módon szerepelnek, vagyis külön szócikket kapnak. Ezekben a származékok címszóként jelennek meg, így bekerülnek valamennyi lexikai egység ábécérendű sorába, és a szokásos módon megtalálhatók². A rendszerszerűség a származékok hangsúlyozására vonatkozó információ közlésében is érvényesül: más névszókhoz hasonlóan megadják a hangsúlyozási osztályukat. Megjegyzendő, hogy a beillesztett kicsinyítő képzős alakokat rendszerint a hangsúlyozási osztályuk megjelölése nélkül közlik, jóllehet ezek gyakran eltérnek azoknak az alapszavaknak a hangsúlyozási osztályától, amelyek szócikkébe a kicsinyítő képzős alakokat beillesztették (lásd a DŽ_6e és az LKŽ_e idézett mažas, trobà szócikkeit). A BŽ származékokat tartalmazó szócikkeiben a nyelvhasználat alapján elkülönítik és megfelelő sorrendben közlik az összes tervezett jelentést; minden lexémát ellátnak a szükséges nyelvtani, lexikai, stilisztikai, használati területekre vonatkozó és egyéb minősítésekkel, továbbá jellegzetes használati példákkal illusztrálnak, amelyek bemutatják szemantikai és szintaktikai kapcsolódási lehetőségeiket. A származékokra vonatkozó információ tehát nem korlátozódik az alapszóval való kapcsolatuk rögzítésére: adataik ugyanolyan részletesek és sokoldalúak, mint a többi címszói lexikai egységé.

A legfontosabb, hogy csak szócikkben lehet bemutatni a származék szemantikai szerkezetét, a jelentések és jelentésárnyalatok hierarchiáját, egymás közötti kapcsolataikat, valamint az alapszavak jelentéseivel való összefüggéseiket (az elvont főnevek esetében). A származék beillesztéses közlése nem magyarázza meg, nem tárja fel a szemantikáját (vagy nem kellőképpen, illetve pontatlanul magyarázza azt). Tegyük fel például, hogy a cselekvők megnevezései gyakran nem az alapszóul szolgáló igék valamennyi, hanem csak egyes jelentéseire épülnek. Erről a szótár használója nem szerez tudomást, ha a származék csupán az alapszó szócikkének végére kerül; például az ėjėjas, ėjėja főnevek, amelyek az eiti ige 5., 6. vagy 23. jelentésére épülnének, csak alkalmi szóalkotásként lennének elképzelhetők:

² Az elektronikus lexikográfiában már kevésbé fontos a lexikai egységek ábécérendű közlése, mivel keresésüket számítógép végzi. A nyomtatott szótárakban azonban egyes, az alapszavak szócikkeibe beillesztett származékok messze kerültek attól a helytől, ahol az ábécérend megtartásával szerepelniük kellene (pl. a mezgėjas, -a, mezgimas ir mezgimasis a megzdinti és a megztinis szócikkek közé kerül; a rovėjas, -a, rov ikas, -ė ir rovimas pedig a rautas és a rautinis szócikkek közé stb. [DŽ₄]).

76

KALBOS KULTŪRA | 85

menni, megy, ment

1. gyalogosan, lépésben haladni egyik helyről a másikra: E. keliau. Nem ment, hanem futott. Ez gyalogosan járható ösvény. Menj el innen. Menjünk enni, táncolni, vadászni. Menj ki az ajtón, át a mezőn, az iskolába, az erdőbe. [...]

5. közlekedni: A vonat, az autóbusz közlekedik.

6. múlni (az időről): Telnek a napok, a hónapok. [...]

23. előadásra kerülni: Ma a színházban a „Skirgaila” megy. Jó film ment.

◊ Menj, menj (csodálkozva, hitetlenkedve mondják).

járókelő, ~a főnév (1).

menés (2) [DŽ₆ₑ].

Emellett külön szócikket írva elkerülhető, hogy a származékszó bemutatása esetenként többször is megismétlődjön, vö.:

közösség (1)

közös dolog: A litván és a lett nyelvnek sok közös vonása van [DŽ₆ₑ];

1 közös, ~a (4)

1. mindenkié: K. vagyon. ~a konyha.

2. közösen végzett, elvégzett: K. munka. K. élet. Közös erőfeszítéssel megcsináljuk. ~i nem (nyelvt. olyan szavak csoportja, amelyeket azonos alakban hím- és nőneműként is használnak).

3. azonos, hasonló: ~i törekvések.

4. összesített: ~a összeg.

5. valaminek az alapjait magában foglaló: ~ojo oktatási iskola.

~aĩ mn.

~ýbė (1).

~ùmas (2) [DŽ₆ₑ];

közösség fn. (1) az, ami közös, közös dolog, tulajdonság, jellemző: Közösség és egyediség (fil.). A litván és a lett nyelvek közös vonásai. Nekünk veled több közös vonásunk van, mint különbségünk. • ellentéte: egyediség, különbség. [BŽ].

A tiszta absztrakt főnevek (cselekvések vagy tulajdonságok megnevezései) a BŽ-ben úgy szerepelnek, hogy megadják az alapszót, vagyis az igét vagy a főnevet, valamint ezek megfelelő jelentésszámát; a lexikalizálódott alakokat pedig szinonimákkal határozzák meg és/vagy magyarázzák. Példák (még szerkesztés alatt állhatnak, mivel a szótár összeállítása még nem fejeződött be):

éneklés fn. (1) 1. → é n e k e l 1: A himnusz éneklése. 2. → é n e k e l 2: Felébredni a madarak énekére.

bűnrészesség fn. (1) 1. két vagy több személy szándékos közös részvétele bűncselekményben: A bűnrészesség mulasztással is megvalósulhat. 2. → b ű n r é s z e s s é g e t 2: Több felperes [alperes] perbeli részvétele polgári eljárásban. Perbeli bűnrészesség. Kötelező [fakultatív] bűnrészesség.

D. MURMULAITÝTĖ. Vedinių pateikimo sistemiškumas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne

77

érthetőség fn. (2) 1. → világos 1: Az elnök éves jelentéséből hiányzott az érthetőség. Amíg nincs világosság, reménykedik a ruszin. A cifra stílus árt a [beszéd] érthetőségének. 2. → világos 2: Az idős professzor asszonyt az elme világossága teszi figyelemre méltóvá. A betegség megnehezítette a beszédet, de a tudományos gondolat világosságát nem homályosította el. 3. → világos 3: A beszéd világosságának fejlesztésére mindenféle gyakorlatok vannak. 4. → világos 4: Milyen derült reggel – az égen egyetlen felhő sincs! 5. → világos 5: A sasok [macskák] éles látásukról híresek. félénkség fn. (1) nagy, rendkívüli ijedősség, gyávaság, félénkség: Micsoda félénkség, te gyerek! • ellentéte: bátorság.

Az absztraktumok nem formális bemutatása során számos probléma merült fel; ezekkel talán nem szembesültek a más szerkezetű szótárak szerkesztésekor. Ezek egyike a nyelvtani minősítés. A BŽ-ben következetesen igyekeznek jelölni nemcsak a többes, hanem az egyes számú főneveket is. A litván nyelvtanok szerint az egyes számú főnevek egyik csoportját a meg nem számolható elvont fogalmakat jelentő főnevek alkotják (LKG 1965: 175; vö. DLKG 1996: 66; Valeckienė 1998: 219). Konkrétabbá válva, új jelentést vagy új jelentésárnyalatot nyerve többes számú alakban is használhatók. Az ilyen használat stilisztikai okokból is lehetséges. Ezeket a lexémákat, mint már említettük, a BŽ-ben meghatározással vagy szinonimákkal magyarázzák, míg a transzpozíciós származékokat (vagyis azokat, amelyeknek a szóalkotási és lexikai jelentése egybeesik), más szóval a tiszta absztraktumokat, alapszójukra utalva adják meg. Úgy tűnhet, hogy ezeket az utóbbi, nem lexikalizálódott, elvont cselekvés- vagy tulajdonságneveket az egyes szám rövidítésével kellene jelölni, azonban korántsem minden külön szócikkben szereplő absztraktumlexéma jelölhető így³. Nem ritka, hogy egy absztrakt lexémához nagyon nehéz lexikográfiai meghatározást megfogalmazni (ez a transzpozíciós származékokra jellemző, ezért magyarázzák őket utalással), máskor pedig az általánosan hangzó többes számú alakjainak előfordulása legalább a lexikalizálódás kezdetét jelzi. A bėgiojimas ‘futkározás’ igéből képzett absztraktum használatát vizsgálva számos példát találtunk, amelyekben a szó többes számú alakja szerepel (a BŽ-ben előirányzott mindhárom jelentésben): Bár a játék, a sétálás vagy a futkározások javítják a kutya alakját és megakadályozzák a súlygyarapodást, nagyon fontos, hogy a kutya sportolás közben ne hevüljön túl. A macskák éjszakai állatok: napközben többnyire kipihenik magukat, éjszaka pedig minden kezdődik: futkározások, nyávogás, játék. Rendszeres reggeli futkározások Londonban, az időjárástól függetlenül. Nem újdonságok azok a [parlamenti képviselői] futkározások ki

³Az elvont főnevek többes számáról lásd még Ramunė Vaskelaitė vitacikkét: Az elvont főnevek többes számának használata a gazdaság nyelvében és a norma e kötetében: Nyelvművelés, 190–215. o.

78 KALBOS KULTŪRA | 85

az egyik pártból a másikba. Valahányszor szolgálati útra kell menni, elkezdődnek a futkározások és könyörgések, hogy valaki vigyázzon az állatra.

Az elvont főnevek többes számú alakjai használhatók a jelentés nyomatékosítására, a jelenség intenzitásának, folytatódásának, ismétlődésének, illetve a főnévként felfogott tulajdonság vagy cselekvés megnyilvánulásai konkrét eseteinek bemutatására (LKG 1965: 178–181). Az alapszó szemantikája is fontos. Tegyük fel, hogy a fizikai cselekvések ismételhetők, megszámlálhatók, ezért megnevezéseik többes száma gyakoribb, például az említett futkározás, valamint az idézett példákban szereplő más igei absztraktumok (nyávogás, kérlelés, járkálás). Továbbá: A sofőröknek nincs idejük kideríteni, hol őrködnek a rendőrök, és többé nem tudják a fényszóró felvillantásával figyelmeztetni a többieket. Egyes part menti lakosok azt mondják, hogy a viharban mintegy 90 villám felvillanását látták. Polka dobbantásokkal. Már belefáradtam a költözésekbe, saját otthont szeretnék. Azonban a mentális tevékenységet, különféle állapotokat vagy kapcsolatokat jelentő igékből képzett absztrakt főnevek többes számú alakjai valószínűleg inkább stilisztikai okból alakulnak ki, és ritkábban fordulnak elő, például: Ahány fej, annyi gondolat. Hosszas mérlegelés után és gondolat után úgy döntöttem, hogy nem változtatok a munkámon. Minden terved dugába dőlt.

A példákból látható, hogy annak megítélésekor, hogy az absztraktum egyes számú főnév-e, sok minden az adott alapszóige szemantikájától függ. Ha vannak példák az absztraktum többes számú használatára, vagy legalább nyilvánvaló ennek lehetősége (hasonló szemantikájú példák alapján), a BŽ-ben egyelőre a ppr. vns. rövidítéssel jelölik az absztraktumokat, felhívva a figyelmet arra, hogy a megjelölt szó alakjai rendszerint, de nem mindig egyes számban fordulnak elő, például:

drágulás fn. rendszerint egyes szám (2) → drágul: Az üzemanyag drágulása fokozza a bűnözést. A lakásbérlet drágulása. A litván lakáspiac drágulással kezdte az évet. A devizapiacon az amerikai dollár és a japán jen drágulását jegyezték fel.

panaszkodás fn. rendszerint egyes szám (1) → panaszkodik: Egy másik gyakori panasza a politikai kultúra hiánya miatt van. Elegem van az állandó panaszkodásból, sírásból és apróságok miatti siránkozásból. A feltétel nélküli panaszkodások és pesszimista hangulatok nemzeti vonássá válnak.

megfélemlítés fn. rendszerint egyes szám (1) → megfélemlít: Az erőszak nemcsak fizikai, hanem pszichológiai is lehet: megfélemlítés, fenyegetés, gúnyolódás. | visszaható: A hisztéria, a megfélemlítés és a megfélemlítettség nem a méltóságteljes magatartás jele.

magyarázat fn. (1) 1. rendszerint egyes szám → magyaráz 1: A jelek magyarázata. 2. visszaható, rendszerint egyes szám → magyaráz 2 (visszaható): A szabályok kiegészítő magyarázata. 3. visszaható, rendszerint egyes szám → magyaráz 3 (visszaható): Nem meggyőző magyarázat. 4. a tisztviselőnek benyújtott irat, amelyben a szabálysértés okait magyarázzák, vagy valamivel kapcsolatban kimentik magukat: A pénzek elherdálása miatt magyarázó nyilatkozatot nyújtott be.

D. MURMULAIT YTĖ. Vedinių pateikimo sistemiškumas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne

79

Vö. az alapszóként szolgáló ige szócikkét:

paaiškinti, paaiškina, paaiškino ige. 1. (mit, kit, kinek) írásban vagy szóban kifejteni, hogy világossá, érthetővé váljon: Jól elmagyarázni a leckét (a tanulóknak). A felszólaló elmagyarázta javaslatát. Akármennyire magyarázod, megérti. | átv.: Ez mindent megmagyaráz. 2. visszaható ige. (ki, mit) feltárni, megtudni: A megoldás módjait derítsétek ki magatok. 3. visszaható ige. mentegetőzni: Magyarázzátok meg, miért cselekedtetek így.

Su analogiškais klausimais susidurta pateikiant ir priesagų -umas, -ybė vedinius – vardažodžių abstraktus (pvz.: Estai garsėja savo santūrumu ir lėtumu. Meilė – išmintinga beprotybė, medus saldžiausias ir nuodų kartybė (poez.).), leksikalizuotas sukonkretėjusias leksemas (pvz.: Smagu jai kalbant išgirsti vieną kitą džukybę. Dauguma vyrų vis dėlto teikia pirmenybę moteriškiems apvalumams, o ne styrantiems kauliukams.) ir dar nevisiškai sukonkretėjusias, bet jau pavartojamas ir daugiskaitos forma leksemas (pvz.: Neišsimiegojus kyla kivirčai namuose, irzlumai darbo kolektyvuose. Lietuvių ir latvių baltiško palikimo bendrumai ir skirtumai. Atskirti asmeniškumus nuo verslo reikalų.). Ir šiuo atveju daiktavardžiai gali būti žymimi įvairiomis gramatinio skaičiaus pažymomis, plg.:

bedvasiškumas főnév egyes szám (2) a lelkiség hiánya: Eluralkodott a lelketlenség és a közöny.

bedievystė főnév, többnyire egyes szám (2) Isten, természetfeletti lények és jelenségek létezésének tagadása; szin. ateizmus: Minél nagyobb az istentelenség, annál nagyobb az erkölcstelenség. Titkos gyakorlataik miatt az első keresztényeket istentelenséggel és kannibalizmussal gyanúsították. Hagyjatok fel az istentelenséggel!

személyeskedés főnév, rendszerint többes szám (2) személyes álláspont kifejezése, személyeskedő értékelés, különösen más személyt sértő: Személyeskedésbe torkollik. A főnöknek kerülnie kell a személyeskedéseket.

garsenybė főnév, köznév (1) híres személy vagy dolog; szin. nevezetesség: Világhírű híresség (neves művész, tudós, sportoló stb.). Nem érzem magam hírességnek. A fesztiválon számos híresség vett részt. Megtekintettük a kisváros nevezetességeit – a fatemplomot, a malmot és az öreg tölgyet.

Nyilvánvaló, hogy az egyes számú főnevek rendszerszerű bemutatásához még külön vizsgálni kell az absztrakt főneveket, hogy feltárjuk többes számú használatuk szabályszerűségeit és tendenciáit, a szótőként szolgáló igék és főnevek szemantikájától való függésüket, valamint kidolgozzuk a lehető legszigorúbb szótári bemutatási módszertant.

80

KALBOS KULTŪRA | 85

A BŽ szerkesztésének kezdetén a kicsinyítő képzős szavakat a korábban idézett szótárakhoz hasonlóan tervezték közölni: csak azokat kiemelni, amelyek alapszavuktól nemcsak a kicsinyítő vagy becéző jelentésjegy, hanem egy további jelentéselem (a) vagy jelentés (b) tekintetében is különböznek, például:

a) aikštėlė ‚valamilyen célra kialakított vagy kijelölt kis, sík hely‘;

b) ausėlė ‚fül alakú, vízben vagy zsírban kifőzött, töltött tésztaféle‘; būdelė ‚kis, meghatározott rendeltetésű építmény‘.

Vö. még az LKŽ-ből _eidézett, troba főnév szócikkét is, amely bővelkedik e szó kicsinyítő képzős alakjainak illusztrációiban, valamint a különálló trobelė szócikket:

trobelė fn. (2) ilyen helyiség tárolásra: A žemaitiai parasztházakban a trobelė rendeltetése változatos: különféle háztartási tárgyakat, ruhákat, szöveteket [...] tartanak benne. A trobelė néha ugyanazt a célt szolgálta, mint a jó szoba; a szegényebb parasztok a kézműves szerszámok tárolására szolgáló kis kamraként használták [...].

A DŽ hagyományát követve a többi kicsinyítő képzős alakot az alapszó példamondataival együtt tervezték közölni. Idővel azonban világossá vált, hogy ez a közlési mód túlságosan rendszertelen: ugyanaz a szó olykor több szócikkbe is bekerül, egyes esetekben a kicsinyítő képzős alakokat nyelvtani, stilisztikai, hangsúlyozási és más szempontokból jelölve, más önálló lexikai egységekhez hasonlóan adják meg, máskor viszont csak az alapszóhoz fűződő kapcsolatuk következtethető ki⁴; emellett, ha maga a kicsinyítő képzős alak nem címszó, nehezebb

⁴Figyelemre méltó, hogy a külön címszóként szereplő kicsinyítő képzős alakok bemutatása a DŽ_6e külön szócikkekben szintén nem rendszerszerű – több nem lexikalizálódott lexéma egyetlen jelentésszám alatt is szerepelhet, pl.: fülecske (2) 1. kics. fül; 2. táj. ‚réteges tésztából készült sütemény, fánkféle, csöröge‘; vö. fül (4) 1. ‚hallószerv; annak külső része, a fülkagyló‘: Külső, belső fül (anat.). Az egyik fülére rosszul hall. A nyúl hegyezte a fülét. 2. ‚hallás‘: Jó füle van. Hallás után énekel. 3. ‚a sapka fülre hajtható része‘. 4. ‚a tárgy kiálló része (rendszerint középen lyukkal)‘: Vödör, üst füle. Fazék, korsó, láda füle (fül). Cipőfül. (hurok, amelynél fogva felhúzzák felöltözéskor). Villa, fúró füle (a nyél behelyezésére szolgáló rész). 5. ‚a cséplőgép oldalán levő vályú a szemeknek‘. [...]; hálócska (2) 1. kics. háló 1–4. 2. ‚hálós hajháló‘: Tedd a hajadra a hajhálót. 3. ‚kis háló‘; vö. háló (4, 2) 1. ‚fonalakból csomózott halászati eszköz‘: Hálót vetni, leengedni, kivetni, húzni, emelni. Gázlóháló, vontatóháló, állítóháló. Kerítőháló, vonóháló. Kender-, selyem-, műszálas háló. 2. ‚madarak, vadak fogására szolgáló csomózott csapda‘: Vadászháló. 3. ‚sportjátékok hálós elválasztója vagy védőhálója‘: Röplabda-, tenisz-háló. Kapuháló. 4. ‚különféle célú, csomózott vagy fonott eszköz‘: Kerítés-, kerti háló. Lopóháló. Acélháló. 5. ‚gyökerek, erek, idegek stb. összefonódása‘: Érhálózat. 6. ‚közlekedési, hírközlési stb. vonalak és intézmények rendszere‘: Folyó-, csatorna-, út-, elektromos, rádióhálózat. Vonal-, koordinátahálózat. Közlekedési, kereskedelmi hálózat. Ügynökhálózat. 7. átv. ‚kelepce‘ [DŽ_6e].

D. MURMULAITYTĖ. Vedinių pateikimo sistemiškumas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne

81

megtalálni (különösen az elektronikus keresést tekintve, amelyhez az adatokat szigorúan strukturálni kell) stb. A BŽ szerkesztésének végső szakaszában mégis úgy döntöttek, hogy minden kicsinyítő képzős alak külön szócikket kap; igyekeznek valamennyi lexémájukat megmagyarázni, az alapszót pedig csak akkor megadni, ha a meghatározás megalkotása nehézséget okoz. Az új módszertan bevezetése után kiderült, hogy néhány már címszóként szereplő, lexikalizálódott kicsinyítő képzős alak szócikkét ki kell egészíteni, mert ezekben nem szerepelt az alapvető kicsinyítő képzős lexéma. Sőt, nyilvánvalóvá vált, hogy a kicsinyítő képzős alakok kiválasztásának és közlésének rendszerszerűsége érdekében jóval több ilyen alakot kellene felvenni a BŽ-be (ha címszó a namelis, dėželė, akkor szerepelnie kell a namukas, dėžutė alaknak is, és így tovább). Kétségtelen, hogy a rendszerszerűség elvét ebben az esetben is össze kell hangolni más kiválasztási szempontokkal, például a kellően gyakori használattal, a helyességgel stb. Néhány kicsinyítő képzős alakot tartalmazó szócikk a BŽ-ből:

bažnytėlė fn. (2) dem. b a ž n y č i a 2: Álovėje egy öreg, fából készült kis templomot csodálhatunk meg. Szeretem a kis, hangulatos falusi templomokat.

blokėlis fn. (2) dem. b l o k a s ² 1: Üvegtégla-kisblokkok. Különféle építőblokkokat árulok.

beždžioniukas fn. (2) 1. majomkölyök; szin. beždžionėlė: A nőstények a mellkasukon és a hátukon kapaszkodó majomkölyköket hordoznak. Mindenki figyelmét leginkább egy kis majomkölyköt a hasa alatt hordozó anyamajom keltette fel. 2. kedveskedő elnevezése annak a kisgyermeknek, aki utánoz valakit, mindent utánoz: Már olyan kis majom ez a gyerek – amit lát vagy hall, mindent utánamond.

bobėlė fn. (2) 1. dem. pejor. b o b a 1: Megdohosodott [falusi] öregasszony. Öregasszonyok meséi. Vásári kofa színvonalú tevékenység. 2. kis vasdarab, amelyen a kaszát kalapálják; szin. pentelė: Eltörött a bobėlė. Ha a bobėlė túl puha, a kasza kicsorbul.

brūkšnelis fn. (2) 1. dem. b r ū k š n y s 1: A nadrágon kis fehér csíkok vannak. A gyakorlott kéz (a díszítendő tojáson) viaszcsíkokat húz, pöttyöket tesz. 2. írásjel (–): A kötőjel és a gondolatjel különböző jelek. Két (vagy több) azonos személynév között nem írunk kötőjelet. A szavakat nem „kötőjelen át”, hanem „kötőjellel” írjuk: az a mindenütt elterjedt szokás, hogy gondolatjelek helyett [rakosgatva] kötőjeleket írunk, már az írástudás hanyatlását jelzi.

A ne- előtagot tartalmazó szavak a BŽ-ben kétféleképpen szerepelnek:

1) a főnevek, melléknevek és határozószók külön szócikkben szerepelnek, például:

nepriežiūra fn. egyes szám (1) felügyelet hiánya vagy elégtelen felügyelet: A mérgezések leggyakoribb oka a gyermekek felügyeletének hiánya.

nenóras főnév, egyes szám, alanyeset (1) a vágy hiánya: Teljesen jogosnak tartotta, hogy nincs kedve dolgozni. Nem szívesen eszik.

82

KALBOS KULTŪRA | 85

nežemiškas, nežemiška melléknév (1) rendkívüli, csodálatos: Földöntúli boldogság.

nepakeliamas, nepakeliama melléknév (3⁴ᵃ) 1. nagyon nehéz, fárasztó: Elviselhetetlen munkakörülmények. Elviselhetetlen adóteher. 2. elviselhetetlen: Elviselhetetlen fájdalom.

nesūriai határozószó → n e s ū r u s 2: Ha magas a vérnyomása, zsírszegényen és sótlanul étkezzen.

• antonima: sūriai.

nepastoviai határozószó változóan, egyenetlenül, ingadozóan: Változó hangsúlyozású szavak (nyelvt.).

2) Az igék a megfelelő alapszavak szócikkeiben szerepelnek, azok illusztrációiként. Ha a kapcsolódó tagadószó megváltoztatja az ige szintaktikai vonzatkeretét, az ilyen tagadott igét elkülönítik a többi használati példától, és függőleges vonal után, a tagadott jelöléssel és a szintaktikai vonzatokra utaló jelölésekkel adják meg. Példák:

bāĺinti, bālina, bālino ige [...] 4. (mit, mivel, mivel) tejet, tejfölt vagy tejszínt önteni bele; szinonima: baltinti: Tejszínnel kávét fehéríteni. A hajdinát csak tejjel fehérítve szeretem. Tejszínes halleves receptje. | tagadott (mit): A teát soha nem fehérítem.

brukinėti, brukinėja, brukinėjo ige (mit) gyakran, apránként nyomkodni, erőltetetten kínálgatni: Nem kell kéretlenül az emberre tukmálni a saját véleményét. | tagadott (mit): Ezen a tévécsatornán filmvetítés közben még reklámokat sem tukmáltak.

apsvilinti, apsvilina, apsvilino ige (mit, kit) úgy tenni, hogy megperzselődjön (1. jelentés), kissé megégetni: Az égő láng megperzselte a szakállát. A lángok elérték a folyosót, és megperzselték a szekrényt. A túl forró vasaló megperzselte a ruhát. | visszaható (mit): Megperzselte a szemöldökét. | visszaható, tagadott (mit): Ne perzseld meg a hajad, miközben így hajolsz a tűz fölé.

pridėrinti, pridėrina, pridėrino ige 1. (mit, mihez, kinek) úgy alakítani, hogy illeszkedjen, megfeleljen, jól álljon; szinonima: pritaikyti: Hadd igazítsam rád a kalapot. A mondatban az alárendelt tag alakját a főtag alakjához kell igazítani (nyelvt.). A folyamatirányító teljesítményét a rendszer terheléséhez igazítani (műsz., számítástechn.). A tervet hozzá kell igazítani a megváltozott menetrendhez. Szép, amikor a hosszú vezetéknévhez rövid és világos utónév társul. | visszaható (mit): Jól tudja magához igazítani a ruháit. | visszaható, tagadott (mit, mihez): Sehogy sem tudom hozzáigazítani az ékszert az új ruhához. [...]

buzóti, buzója, buzójo vksm. šnek. 1. teplioti, terlioti, teršti: Mažāsis šiaip su piešimù nelabai draugáuja, buzója, ir tiek. Nusiplóviau mašiną, pralėkiau kelias gatvelės – ir vėl šónai buzóti. (ką, ko, kuo, ant ko): Pigùs (plovìmo) skystis paviršių daugiau mūlina ir buzója, nei pláuna. Kám tù tiek skais talų ant skrúostų buzóji? Ateina draugė su kelerijų metùkų pipirų, ir tàs visùs kampùs kokiu zefyrù buzója. | neig. (ko, kuo): Vaikai, nebuzókit ledais [šokoladù] drabužėlių. | sngr.: Báltas telefònas šlykščiai buzójasi. Kažkō variklis pradėjo buzótis. | sngr. (kuo): Sėšė gal dešimt metų buzójasi aliejais ir iš véido atrodo kaip paauglė. | sngr. neig. (ko): Jei jōs tokiais kiekiais nesibuzótų kosmetikos, atrodytų jaunėsnes.

D. MURMULAITYTĖ. Vedinių pateikimo sistemiškumas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne

83

bárti, bāra, bārė ige (kit, miért, mi miatt) haragosan, szigorú szavakkal szemrehányást tenni, szidni, a rosszul viselkedőt nevelni: Az anya hazugságért szidja a fiát. A kertőröket a rosszul karbantartott környezet miatt szidják. Szidást kapunk, ha nem érünk haza időben. | tagadó. (kit, miért): Ne szidd őt azért a (földrajzból kapott) ötösért. | visszaható (kivel, kire, mi miatt) [szin.] veszekedik, civakodik: Ők folyton veszekednek. Szülők, ne veszekedjetek a gyerekek füle hallatára. Ne veszekedj a gyerekkel, nem ő a hibás ezért. Mennyit veszekedtek egyetlen összetört fazék miatt? Ha nem veszekedtem volna mindenkivel a lépcsőházban való dohányzás miatt, még mindig csikkek között járkálnátok.

Azok a kivételek, amikor a ne- előtagú igéket külön szócikkekben adják meg, ritkák – például amikor a képzett szó elterjedtebb, gyakoribb, mint az alapszó, vagy ezt az előtagot a korábbi szóalkotási szinteken kapta. Például:

neprimatýti, neprimãto, neprimãtė ige (mit) nem lát jól: Gyermekkora óta rosszul lát. A nagypapa az egyik szemére rosszul látott. nesveikúoti, nesveikúoja, nesveikãvo ige [szin.] betegeskedik, gyengélkedik: Nem vagyok beteg, csak ilyen rosszul érzem magam. Az étvágytalanság annak a jele lehet, hogy a macska betegeskedik.

Ebben az esetben, ha következetesen alkalmaznánk a rendszerszerűség elvét, és az említett igéket a tagadószót tartalmazó más szófajú szavakhoz hasonlóan adnánk meg, a szótár terjedelme jelentősen megnőne (vö. az MLKŽ n betűs szavainak 54 oldal jut, ebből 45 oldalon a ne- előtagú szavak szerepelnek). Ezért egyelőre kivételt tettek velük, abban a reményben, hogy a szótár későbbi kiadásaiban visszatérnek erre a problémára, és alternatív megoldásokat keresnek.

A visszaható igéket a BŽ többféleképpen adja meg, attól függően, milyen viszonyban állnak lexikai jelentésük az alapszavak jelentésével. Külön szócikkbe csak azok kerülnek, amelyeknek nincs visszaható alak nélküli megfelelőjük, például: džiaũgtis, juõktis. Az alapszavak szócikkeiben a visszaható igék háromféleképpen szerepelnek. Ha a visszaható és az alapszóként szolgáló egyszerű igék lexikai jelentése megegyezik, vagy csak árnyalatnyi különbség van köztük, a visszaható igéket a jelentésárnyalatokhoz hasonlóan, függőleges vonal után (|) adják meg. A második esetben értelmezik őket (például: kūrė́nti), az elsőben pedig értelmezés nélkül szerepelnek (például: išmuilinti). Ha a képzett szavak és az alapszavak lexikai jelentése eltér (például: karščiuoti és karščiuotis), külön lexémaként szerepelnek:

1a) išmuilinti, išmūilina, išmūilino ige (mit) szappannal lemosni; beszappanozni: Jól szappanozd be a kezed. | visszaható (miben): A fürdőben jól beszappanozza magát. | visszaható (mit): Szappanozd be a fejed.

84

KALBOS KULTŪRA | 85

1b) kūrėnti, kūrėna, kūrėno ige 1. (mit) tüzelőanyag elégetésével fűteni, melegíteni: Télen gyakran fűtjük a kemencét. | tagadó (mit): Nem fűtjük a kemencét, csak néha fűtünk be. 2. (mit) tüzet rakni: Az istálló közelében a gyerekek tüzet raktak, és kigyulladt az istálló. | visszaható (miben) égésre fogott: A házikóban kis tűz gyulladt.

2) karščiuóti, karščiuója, karščỉavo ige 1. lázas: A beteg lázas. 2. visszaható nagyon izgatottan, aggódva meggondolatlanul cselekedni, tenni valamit, sietni: Ne idegeskedj, beszélj nyugodtan.

(Liutkevičienė, Naktinienė, Vosylytė 2010: 236–238).

Emlékeztetni kell arra, hogy a visszaható igék új szavak, nem pedig ugyanannak az igének az alakjai; az alapszóként szolgáló egyszerű igékből képzési (visszaható) affixummal jönnek létre, amely új képzési jelentést ad a szónak (Valeckienė 1998: 297–298). A rendszerszerűség elvét követve tehát ezeket – más önálló lexikai egységekhez hasonlóan – külön szócikkekben kellene megadni. A BŽ hagyományos, nyomtatott szótárként indult, amikor még fontos volt az adatok lehető legtömörebb elrendezése. A visszaható igék esetében a Dabartinės lietuvių kalbos žodyno (a továbbiakban: DŽ) hagyományát követték; egyébként e tekintetben a DŽ_2–6e talán valamivel rendszerszerűbb is – ha a visszaható ige valamely lexikai jelentésében eltér a visszaható alak nélküli igétől, külön szócikkbe kerül (DŽ₄ XI), például:

karšč||iúoti, ~iúoja, ~iãvo lázasnak lenni: A beteg ~iúoja. ~iãvimas (1);

karšč||iúotis, ~iúojasi, ~iãvosi aggódik, izgatott; meggondolatlanul cselekszik, siet. ~iãvimasis (1) [DŽ_2–6e].

Úgy tűnik, a BŽ visszatér a DŽ₁ módszertanához, amely csak azokat a visszaható igéket emeli ki, amelyeket „nem használnak más (visszaható alak nélküli) formában” [DŽ₁ XI]. Mérlegelni lehetne, hogy a visszaható igék melyik megadási módszere (DŽ₁–BŽ vagy DŽ_2–6e) jobb, és melyik felel meg inkább a felhasználók igényeinek; nyilvánvaló azonban, hogy egyik sem követi azt az általános elvet, amely a szótár teljes szókészletére alkalmazandó: az önálló lexikai egységeket külön szócikkekben kell megadni.

A BŽ szerkesztése a végéhez közeledik, ezért a visszaható igék megadásának módját megváltoztatni nem volna célszerű. Azt is meg kell jegyezni, hogy bár többségüknek nincs külön szócikke, a BŽ-ben a visszaható igékről közölt információ meglehetősen részletes, az adatok terjedelmük és változatosságuk tekintetében alig maradnak el a többi lexikai

D. MURMULAIT YTĖ. Vedinių pateikimo sistemiškumas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne

85

az egységek adatainak bemutatásához feltárhatók szintaktikai kapcsolataik és vonzataik, amelyek mindkét visszaható igei bemutatási móddal egyformán jól szemléltethetők – akár önálló, akár szócikkbe beépített formában. A visszaható igék alapszavaik szócikkeibe való beépítésének fő hátrányai: 1) a visszaható igék nagy részének a BŽ-ben nincs címszóként feltüntetett (alap)alakja; 2) a visszaható igék lexémái nem alkotnak egymással szemantikai struktúrát, mert az egyszerű alapigék szócikkeiben nem következetesen, egymás után, hanem az utóbbiak lexémáival fennálló szemantikai kapcsolatuk szerint helyezkednek el; 3) maga a beépített bemutatás sem egységes – a visszaható igék lexicalizáltságának fokától függően több említett mód létezik.

A visszaható igék beépített bemutatása miatt absztraktumuk bemutatása sem rendszerszerű (a teljes szótárat tekintve). Külön szócikkben csak azok a visszaható főnevek szerepelnek, amelyeknek – az alapigékhez hasonlóan – nincs nem visszaható megfelelőjük, pl. džiaugimasis, juokimasis. A többi visszaható főnév a megfelelő nem visszaható főnevek (tehát ebben az esetben még csak nem is alapszavak) szócikkeibe kerül, így a használó nem látja címszóként feltüntetett (alap)alakjukat, kivéve, ha a visszaható főnevet a szócikk címében is fel kell tüntetni az eltérő hangsúlyozás miatt (Liutkevičienė, Naktinienė, Vosylytė 2010: 246). Pl.:

atnaujinimas fn. (1) 1. → a t n a u j i n t i 1: Senų baldų atnaujinimas. 2. → a t n a u j i n t i 2: Kompiuterių atnaujinimas. 3. → a t n a u j i n t i 3: Teismo proceso atnaujinimas. | sngr.: Lėtinio uždegimo atsinaujinimas.

karščiavimas fn. (1) 1. → k a r š č i u o t i 1: Ligónio karščiavimas trūko kelias dienas. Vãistai nuo karščiavimo. 2. sngr. → k a r š č i u o t i 2 (sngr.): Karščiavimasis niekada neduoda naudos.

mušimas fn. (2), mušimasis sngr. (1) 1. → m u š t i 1: Mušimas rankà [diržù]. Buvò teistas už dukter̃s mušimą. Nevalià baùsti [áuklėti] vaiko mušimù. Mušimų prõto neįkrėsi. Ne tiek mušimo, kiek rėkimo (flk.). | sngr.: Mušimasis ir prasižardžiavimas rodo vaiko agresyvumą. Mušimusi paaugliai išlieja energijos perteklių. [...] 13. sngr. → m u š t i 20 (sngr.): Mušimasis į mokslą [į aukštuomenę]. 14. sngr. → m u š t i 21 (sngr.): Ir ką tokiu savo mušimusi užgyvenai?

A BŽ későbbi kiadásaiban, különösen elektronikus változataiban, az alapul szolgáló egyszerű igéktől el kellene különíteni a belőlük képzett visszaható igéket. Az utóbbiakat – absztraktumaikhoz (visszaható főneveikhez) hasonlóan – szintén külön szócikkekben kellene bemutatni. Így a visszaható szavak ugyanúgy megtalálhatók lennének, mint a BŽ valamennyi többi lexikai egysége, vagyis adataik is hasonlóan rendszerezett formában jelennének meg. A BŽ-ben csak az ilyen származékbemutatás tekinthető rendszerszerűnek.

86

KALBOS KULTŪRA | 85

ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK

1. Az értelmező szótárakban, különösen a hagyományosakban, a származékok gyakran valamilyen módon alapul szolgáló (vagy rokon) szavaik szócikkeibe kerülnek. Ilyen bemutatási mód nemcsak a litván, hanem más nyelvek szótáraiban is előfordul. Az alapszavak szócikkeiben leggyakrabban szabályos származékok szerepelnek (cselekvések vagy tulajdonságok elvont megnevezései stb.); hogy pontosan melyek, az az egyes nyelvek szóalkotási és nyelvtani sajátosságaitól függ.

2. Ha a származékokat ugyanolyan önálló lexikai egységeknek tekintjük, mint alapul szolgáló és más címszavakat, adataikat ugyanolyan részletesen és pontosan kell bemutatni, mint az utóbbiakét. Erre nem alkalmas a származékok beépített bemutatása. A származékok számára külön szótári szócikkeket kell létrehozni. Csak így tárható fel a szó szemantikai struktúrája, és jellemezhető minden egyéb szempontból is (nyelvtanilag, hangsúlyozás, stílus, használati terület stb. szerint).

3. A Bendrinės lietuvių kalbos žodyno koncepciója hangsúlyozza a rendszerszerűség elvét. A származékok bemutatásakor is igyekeznek ezt követni. Ez nem minden esetben sikerül, mert a szótár hagyományos, nyomtatott szótárként kezdett készülni. Mivel szerkesztése a befejező szakaszba lépett, egyes származékok bemutatási módszerének megváltoztatása nem volna célszerű. A későbbi BŽ-kiadásokban azonban nem maradhatnának beépített származékok, különösen annak elektronikus változataiban, amelyek előkészítésekor a BŽ adatstruktúrájának is változnia kellene.

4. A BŽ-ben külön szócikkekben szerepelnek majd az igei és névszói absztraktumok, a kicsinyítő képzős szavak, valamint a tagadószót tartalmazó szavak (az igék kivételével). A ne- előtagú igeszármazékok a szótár terjedelmének túlzott növelését elkerülendő egyelőre az alapigék szócikkeiben maradnak. A visszaható igék és főnevek bemutatása szintén nem egységes; nagy többségük az alapul szolgáló egyszerű igék szócikkeiben szerepel. A visszaható igék a BŽ-ben egymás között, különálló és sajátos lexikai csoportként, a hagyományos (DŽ₁) rendszert követve jelennek meg, ez a rendszer azonban nem felel meg annak az alapvető rendszerszerűségi követelménynek, amely az értelmező szótár teljes szókészletére vonatkozik: valamennyi lexikai egység egyformán pontos bemutatásának és részletes (különösen szemantikai) magyarázatának.

5. A származékok formai bemutatásának egységesítése során előre nem látott, tárgyi jellegű problémák merülnek fel, amelyek szintén akadályozzák a rendszerszerűség elvének következetes érvényesítését. Például csak az absztraktumok egyes és többes számú használatának részletes vizsgálata, e szempont szerinti osztályozásuk és a bemutatási módszer szigorú meghatározása után lehetne arra számítani, hogy

D. MURMULAITYTĖ. Vedinių pateikimo sistemiškumas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne

87

A szótárban az egyes számú, valamint mindkét számban előforduló, elvont fogalmakat jelölő főnevek megfelelő jelölést kaptak. Ez a probléma csak akkor vált nyilvánvalóvá, amikor az elvont főneveket kiemelték a képző igék és névszók szócikkeiből, és szükségessé vált nyelvtani sajátosságaik megjelölése, vagyis a BŽ valamennyi lexikai egységének rendszerszerű bemutatása. A probléma csak a szótárírók, nyelvtanírók, nyelvi normák kialakításával foglalkozó szakemberek és más nyelvészek összefogásával oldható meg.

6. Tekintettel arra, hogy előbb-utóbb a BŽ elektronikus változata is megjelenik, a származékok rendszerszerű bemutatása segítene elkerülni azokat a problémákat, amelyek a hagyományos szótár számítógépes feldolgozásakor merülnek fel, amikor a formális adatközlés számos nem egységesített szempontját kell figyelembe venni. Ha a származékokat más lexikai egységekhez hasonlóan kezelik, és ennek megfelelően, rendszerszerűen mutatják be, a szótári adatok pontosabban vihetők át az adatbázisba. Az adatbázis pontosabb, kevesebb kivételt megengedő adatszerkezete több lehetőséget teremtene az adatok különféle vizsgálatára, a statisztikai adatelemzés pedig kétségtelenül pontosabb lenne. Ezt a BŽ későbbi kiadásainak előkészítése során tervezik megvalósítani.

7. A rendszerszerűség a BŽ szerkesztőinek törekvése volt, és továbbra is az marad. A készülő szótár bizonyos szempontból rendszerszerűbb lesz elődeinél. A rendszerszerűség bizonyos hiányosságait lehetetlen volt elkerülni egy olyan szótár összeállításakor, amely nem elektronikus adatbázisra épül. A jövőben annak lehetővé tenné, hogy elkerüljük számos formai hibát és pontatlanságot, továbbá következetesebben fejlesszük a már elkészült szótárat, és annak alapján tökéletesebb, változatosabb, tudományos szempontból színvonalasabb eszközöket készítsünk a litván nyelv normáinak meghatározására, tanítására és tanulására.

ŠALTINIAI

BŽ – Bendrinės lietuvių kalbos žodynas (rengiamas).

DŽ₁ 1954: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Ats. red. J. Kruopas. 1 leidimas, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla.

DŽ₂ 1972: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Ats. red. J. Kruopas. 2 leidimas, Vilnius: Mintis.

DŽ₄ 2000: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. S. Keinys. 4 leidimas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

DŽ_6e 2006: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. S. Keinys. 6 (elektroninis) leidimas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

LKŽ_e 2005: Lietuvių kalbos žodynas 1–20 (elektroninis variantas). Vyr. red. G. Naktinienė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga per internetą: <www.lkz.lt>.

88

KALBOS KULTŪRA | 85

LVV 1987: Latviešu valodas vārdnīca, Rīga: Avots.

MLKŽ 2010: M. Norkaitienė, R. Šepetytė, Z. Šimėnaitė. Mokomasis lietuvių kalbos žodynas, Vilnius: Baltos lankos.

MLVV 2003–2008: Mūsdienu latviešu valodas vārdnīca. Red. Dr. philol. I. Zuicena. LU Latviešu valodas institūts. Prieiga per internetą: <www.tezaurs.lv/mlvv>.

NSJP 2002: Nowy słownik języka polskiego, Warszawa: Wydawnictwo Naukowe PWN.

SJP: Słownik języka polskiego, Wydawnictwa Naukowego PWN. Prieiga per internetą: <http://sjp.pwn.pl>.

WNWD 1988: Webster’s New World Dictionary of American English, 3rd college edition. Editor-in-chief V. E. Neufield. Cleveland and New York: Webster’s New World.

БТСРЯ 2002: Большой толковый словарь русского языка, Санкт-Петербург: Норинт.

ТСОШ – Толковый словарь русского языка С. И. Ожегова и Н. Ю. Шведовой. Prieiga per internetą: <http://slovari.ru/default.aspx?s=0&p= 244>.

LITERATŪRA

DLKG 1996: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika. Red. V. Ambrazas. 2 leidimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla.

Jakaitienė E. 2005: Leksikografija, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.

KTŽ 1990: K. Gaivenis, S. Keinys. Kalbotyros terminų žodynas, Kaunas: Šviesa.

Liutkevičienė D. 2010: „Bendrinės lietuvių kalbos žodyno“ struktūra, tikslai ir perspektyvos. – Kalbos kultūra 83, 141–150.

Liutkevičienė D., Naktinienė G., Vosylytė K. 2010: Veiksmažodžiai ir jų abstraktai „Bendrinės lietuvių kalbos žodyne“. – Leksikografija ir leksikologija 2, 235–251.

LKG 1965: Lietuvių kalbos gramatika 1. Vyr. red. K. Ulvydas. Vilnius: Mintis.

Valeckienė A. 1998: Funkcinė lietuvių kalbos gramatika, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.

Морковкин В. В. 1993: О предпосылках системного лексикографирования. – Прагматика словаря. Под ред. О. Ю. Богуславской. Москва, 31–39.

Gauta 2012 08 29

D. MURMULAITYTĖ. Vedinių pateikimo sistemiškumas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne

89

THE SYSTEMATICITY OF THE PRESENTATION OF DERIVATES IN BENDRINĖS LIETUVIŲ KALBOS ŽODYNAS (DICTIONARY OF STANDARD LITHUANIAN)

Summary

The Lithuanian language institute is using new methods in preparation of Bendrinės lietuvių kalbos žodynas (Dictionary of Standard Lithuanian) the concept of which emphasizes the principle of systematicity – one of the main requirements of a quality dictionary. This article discusses how successful the attempts to apply this principle have been when presenting derivates in this dictionary and what difficulties have been faced. Different derivates are researched: verbal and nominal abstracts, diminutives, derivates with the negative prefix ne- and reflexive verbs. The comparison with other dictionaries of the Lithuanian language (Dabartinės lietuvių kalbos žodynas (Dictionary of Contemporary Lithuanian), academic Lietuvių kalbos žodynas (Dictionary of the Lithuanian Language), etc.) and explanatory dictionaries of the other languages (Latvian, Russian, Polish, English) is made and the main principles and methodology of the presentation of derivates in Bendrinės lietuvių kalbos žodynas are introduced.

The main principle is that derivates (except for verbs with the prefix ne- and the majority of reflexive verbs) are presented not in the entries of underlying words, but as separate entries. In such entries the presentation of abstract nouns (for instance miauktelėjimas, priglaudimas, paskiepijimas, broliauvimasis, audringumas, aukštybė, brangybė, brolystė), diminutives (for instance auselė, balandelis, namukas) and words except for verbs with a negative prefix (for instance nedarna, nedaugelis, nedidelis, neblogas, neblogai, neginčijamai) is analogous with the presentation of other lexical units. Different meanings are separated according to their usage, each lexeme has appropriate grammatical, lexical, stylistic, usage field and other marks and illustrative examples of usage which reveal the semantic and syntactic valency are presented. Transpositional derivates and abstracts (names of qualities or actions) are presented with their underlying nomen or verb and the number corresponding to one of the meanings. Lexicalized abstracts are defined or (and) explained through synonyms.

The non-formal presentation of abstract nouns raised a number of problems which were probably not encountered when preparing dictionaries with a different structure. For instance, grammars suggest that abstract nouns are usually used in singular, though not every lexeme of an abstract noun presented in a separate entry can be marked as vns. (sing.) – quite a lot depends on the semantics of a particular verb. This aspect of abstract noun presentation is still being discussed.

There are two ways of presenting words with the prefix ne- in Bendrinės lietuvių kalbos žodynas. Nouns, adjectives and adverbs are presented in separate

90

KALBOS KULTŪRA | 85

entries and verbs – in the entries of the corresponding underlying verbs as their illustrative examples. The consistent application of the principle of systematicity and the presentation of such verbs analogically to the presentation of other parts of speech which have a negative prefix would enlarge the volume of the dictionary substantially and extend the term of preparation. It would take even longer if at the final stage twofold presentation (incorporated and separate) of reflexive verbs was changed. Thus in the meantime an exception is made for these two groups with the hope to return to this issue and to search for alternative solutions in future editions.

KEYWORDS: derivate, defining dictionary, systematicity, underlying word, dictionary entry.

DAIVA MURMULAITYTĖ

Lietuvių kalbos institutas

P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius

[email protected]

D. MURMULAITYTĖ. Vedinių pateikimo sistemiškumas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne 91