AGNĖ ALEKSAITĖ

Litván Nyelvi Intézet

AZ ÉRZELMEK KIFEJEZÉSE INDULATSZÓKKAL A TANULÓK NYELVHASZNÁLATÁBAN

KULCSSZAVAK: indulatszók, tanulói nyelvhasználat, jövevényszavak, káromkodások.

Az indulatszókat a beszélt nyelvben aktívan használják a legkülönfélébb érzelmek kifejezésére. Ezt a ragozhatatlan szófajt „olyan szavak alkotják, amelyek közvetlenül és kifejezően közvetítik az érzelmeket, az akarati aktusokat és az ösztönzéseket anélkül, hogy megneveznék őket” (DLKG 2006: 462). Bár az írásbeli kommunikáció, amely manapság gyakran felváltja a szóbeli érintkezést, erre a célra sokszor hangulatjeleket használ (lásd Wolf 2000: 827–833; Tossell 2012: 659–663), itt sem kerülik a szóbeli érzelemkifejezést, amelyre az indulatszók a legalkalmasabbak. Arról azonban, hogy az indulatszók miként működnek a mai litván nyelvben, milyen változások és újdonságok figyelhetők meg, szinte egyáltalán nincsenek kutatások (nagyobb figyelmet kap az indulatszók fonoszemantikája, vö. Zabarskaitė 2009: 91–110). A kutatásokhoz különösen alkalmas a tanulók nyelvhasználata, amelyben különféle nyelvi újdonságok vagy változások csírái fedezhetők fel.

2015 óta a Litván Nyelvi Intézet Köznyelvi Kutatóközpontjában működik az Iskolai Litván Nyelvi Kutatócsoport (vezetője Aurelija Tamulionienė dr.), amely a tanulók nyelvhasználatát és nyelvi attitűdjeit vizsgálja. A „Lituanistų sambūris” Egyesület az Iskolai Litván Nyelvi Kutatócsoport kutatóival együttműködve, az Oktatásfejlesztési Központ által támogatott „A modern litván nyelv szókészletében bekövetkező változások beépítése a tananyagba és a tanárok tantárgyi kompetenciáinak fejlesztése” című projekt keretében két felmérést végzett tanulók és tanárok körében a litván nyelv szókészletéről, annak használatáról, tanításáról és értékeléséről. 2015 szeptemberében az apklausa.lt felmérési weboldalon a tanulók egy 15 kérdésből álló kérdőívet kaptak, amely a nemzetközi szavak, a nyelvjárási szavak, az új szavak és a káromkodások használatára, valamint a szókincsbeli gazdagságra terjedt ki (a tanulóknak meg kellett magyarázniuk, mit jelentenek az aukštielninkas és a meldai szavak, meg kellett nevezniük, milyen indulatszavakkal fejezik ki érzéseiket a megadott helyzetekben, amikor barátaik között vannak és velük beszélgetnek stb.). Vizsgálták a tanulók elektronikus kommunikációban alkalmazott írásbeli szokásait, valamint azt is, mennyire tudnak papíralapú vagy online szótárakat használni. A kérdőív célja annak felmérése volt, mennyire ismerik a tanulók a szókészlet különböző rétegeit, továbbá az egyes felmérési témákhoz kapcsolódó szélesebb körű kutatások lehetőségeinek kipróbálása. A tanulmány célja a tanulóknak adott kérdőív eredményeire támaszkodva megvizsgálni az érzelmek indulatszavakkal való kifejezését a tanulók nyelvhasználatában, valamint felmérni a litván és nem litván indulatszavak arányát.

A tanulóknak feltett 15 kérdés egyike a következő volt: Milyen indulatszavakkal fejezné ki érzéseit a megadott helyzetekben, amikor barátai között van és velük beszélget? Ezzel a kérdéssel azt kívánták megvizsgálni, hogy a tanulók tisztában vannak-e azzal, mik az indulatszók, és azt is fel akarták deríteni, mely indulatszavakat használják a leggyakrabban. Azt feltételezték, hogy a litván és az angol indulatszavak erősen versengenek egymással a használatban, vagy akár az utóbbiak kerülnek fölénybe (lásd az ábrát). Az idegen nyelvi elemek anyanyelvben való megjelenésére jelentős hatással van az angol nyelv presztízse (bővebben lásd Sauciuc

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Jausmų raiška jaustukais mokinių kalboje | 2

2006: 269; Vaicekauskienė 2007: 34). „Két kultúra kapcsolata valószínűleg ritkán teljesen kölcsönös; gyakrabban a »adó« és az »átvevő« fél viszonyáról van szó. Az adó fél a presztízskultúra, amelyhez az átvevő kultúra igazodik, és amelynek presztízse a nyelvét is presztízsnyelvvé teszi” (Vaicekauskienė 2007: 39); ezért a tanulók az indulatszavakat – más nyelvi kifejezőeszközökhöz hasonlóan – elsősorban egy presztízsnyelvből kölcsönzik, hogy ne csak saját nyelvüket tegyék presztízsértékűvé, hanem kortársaik csoportjától se különbözzenek. Hangsúlyozni kell, hogy ez az idegen nyelvből érkező érzelmi-expresszív kifejezőeszköz hamar meghonosodik az anyanyelvben, és megszilárdul a nyelvhasználók tudatában (ehhez egyáltalán nem szükséges hosszú és szoros kapcsolat az „átvevő” és az „adó” kultúra között). Például egy romániai felsőoktatási intézmény hallgatóinak nagy többsége, akik kulturális csereprogram keretében érkeztek Olaszországba, és mindössze 10 napot töltöttek ott, pillanatok alatt átvette az olasz nyelvből, és használni kezdte az olyan indulatszavakat, mint a bah és a boh (Sauciuc 2006: 269).

ÁBRA. Részletek 8–11 éves lányok beszélgetéseiből a www.super.lt internetes oldalon (2010)

(Rita Miliūnaitė diája. A litván és nem litván indulatszavak kiemelve.)

Robert Plutchik amerikai pszichológus az alapérzelmek (érzések) elméletében nyolc alapvető érzelmet (érzést) különített el: elfogadást, undort, haragot, félelmet, örömöt, bánatot, meglepetést és várakozást (kíváncsiságot) (Lekavičienė 2008: 383). A felmérésben a tanulóknak feltett, indulatszavakra vonatkozó kérdés a nyolc alapvető érzelem közül ötöt foglalt magában, amelyeket a tanulók jobban felismernek: a haragot, a félelmet, az örömöt, az undort és a meglepetést. Annak kiderítésére, milyen indulatszavakat használnak a tanulók, konkrét, a mindennapi életükhöz közeli helyzeteket adtak meg, amelyekben egy érzést kellett kifejezniük. Abból indultak ki, hogy a tanulók többsége őszintén válaszolt a feltett kérdésekre.

A felmérésben Litvánia különböző városaiból 532 tanuló vett részt; ez a válaszadói létszám már lehetővé teszi annak megfigyelését, hogy a tanulók milyen irányba hajlanak, milyen indulatszavakkal fejezik ki érzéseiket, amikor barátaik között vannak és velük beszélgetnek. Mivel a felmérés anonim volt, a tanulóknak (korcsoportjaikat nem különítették el) csak azt az iskolát kellett megadniuk, amelybe járnak. A válaszokból látható, hogy a felmérésben Anykščiai, Elektrėnai, Kaunas, Kėdainiai, Kretinga, Mažeikiai, Palanga, Plungė, Raseiniai, Telšiai, Trakai, Ukmergė, Vilnius és Zarasai iskoláinak és gimnáziumainak tanulói vettek részt.

A felmérésben a tanulóknak megadott első helyzet a következő volt: elmesélik, hogy séta közben megbotlottak valamiben, és megsérült a lábuk. Az 1. táblázatból látható, hogy a tanulók válaszaiban a köznyelvben nem használatos anglicizmus, az auč dominál, valamint az ehhez legközelebb álló litván megfelelői – az ai, oi (bővebben a

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Jausmų raiška jaustukais mokinių kalboje | 3

a jaustuką auč és használatát lásd a Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyną-ban (ND). Nagyon ritkán előfordul, hogy a tanulók a jaustukų helyett hangutánzó szavakat választanak (pyst, keberio kšt, pokšt stb.), de nem állíthatjuk, hogy ne különböztetnék meg a két különböző szófajt – a jaustuką és a hangutánzó szót; valószínűleg néhányan nem az átélt érzéseiket, hanem egy konkrét cselekvés, a megbotlás hangjait akarták kiemelni. Egyébként „a hangutánzó szavakat csak a litván és még néhány nem indoeurópai nyelvben tekintik önálló szófajnak. Más nyelvek grammatikáiban rendszerint a jaustukų közé, olykor pedig az igék közé sorolják őket” (DLKG 2006: 469).

1. TÁBLÁZAT. A dühös tanulók által használt jaustukai és az azokat helyettesítő szavak¹

Litván jaustukai, hangutánzó szavak

Nem litván jaustukai (anglicizmusok)

A jaustukus helyettesítő szavak (káromkodások, eufemizmusok)

Ai, aj (72)

Auč, au, auch, auuch, ouch, ouč, jauč, tauč (85)

[Zsíros orosz káromkodás]

Oi, oj, oooi (65)

Ups (3)

Blemba, bliamba, blmb (17)

Ui, uj, uoj (18)

For fuck sake, ffs (3)

Ördög, a pokolba (8)

Bam, bum (15), bumt (1)

Jön a ház (1)

Pyst, pist (12)

A mindenit, mennydörgés (1)

Keberio kšt (3)

A mindenit, a pipáját (1)

Bumm (3)

Az expresszív lexika kutatója, Jolanta Zabarskaitė a „Jaustukai kalboje ir šnekoje” című tanulmányában hangsúlyozza, hogy „a jaustukaihoz hasonlóan ugyanazt az érzelmi funkciót a káromkodások, a lexika perifériájának azon elemei is betöltik, amelyek a rendszerben a jaustukai és a frazeologizmusok között ingadoznak” (Zabarskaitė 2009: 93–94), ezért sok tanuló a düh kifejezésére nem a jaustukai, hanem a káromkodások mellett dönt. A fiatalok leggyakrabban különféle orosz káromkodásokat írtak le, bár litván szitkokat is megadtak (csak kérdéses, hogy valóban így is használják-e őket), például: a fenébe, a mindenit, a pipáját. A litván szitkokhoz orosz káromkodások eufemizmusai is társulnak, például a bliamba és az eina namas. A válaszok vizsgálata során megfigyelték, hogy a düh kifejezésére sok tanuló egyáltalán nem adott meg jaustukai-t – vagy nem értette a feladatot, vagy nem is használ ilyeneket. Itt és a tanulmány más részein a tanulók hiteles nyelvhasználatát közöljük:

Ma történt egy kisebb baj:D El sem hiszed, mi történt… felmenet a lépcsőn nem vettem észre még egy lépcsőfokot, és elestem… Nagyon ügyetlennek éreztem magam:D;

Nagyon lehorzsoltam a lábam, hogy fáj;

Képzeld, mentem, és úgy megbotlottam, hogy beütöttem a lábam.

A második helyzet: kellemesen meglepődött – váratlan ajándékot kapott. A kellemes meglepetés kifejezésére a tanulók válaszaiban litván jaustukai-k dominálnak (lásd a 2. táblázatot). A tanulók, amikor hatalmas meglepetést akarnak kifejezni, a jaustukas magánhangzóját vagy mássalhangzóját hosszan ejtik ki, és ezt írásban is tükrözik – azt

¹ Ebben és a további táblázatokban a jaustukai és más, érzelmi konnotációjú szavak mellett zárójelben feltüntetett számok azt jelzik, milyen gyakran fordultak elő ezek a kifejezőeszközök a tanulók kérdőíves válaszaiban. Az érzelmi konnotációjú fő szó mellett más helyesírási változatok is szerepelnek.

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Jausmų raiška jaustukais mokinių kalboje | 4

megduplázza, pl.: oo, avv, vagy megháromszorozza, pl.: ooo. A harag kifejezésére a fiatalok általában elsődleges, vagyis nem származékos indulatszavakat használnak, amelyeknek „nincs meghatározott morfológiai formájuk” (DLKG 2006: 462), a második helyzetben azonban másodlagos, vagyis származékos indulatszavak is előfordulnak – „önálló szavakból képzett származékok, amelyek elvesztették megnevező funkciójukat, és gyakran morfológiai jegyeiket is” (DLKG 2006: 463), például valio (vö. valioti). A meglepetés kifejezésére a fiatalok nemcsak az udvariassági formulák körébe tartozó szavakat használják, például: köszönöm, nagyon köszönöm, hanem káromkodásokat is, mert „a káromkodások nem mindig a valósággal szembeni negatív érzéseket fejezik ki; olykor az ember egyszerűen erős, »túlfűtött« érzelmek kifejezésére káromkodik (például a váratlanság, az erős meglepetés, sőt a hirtelen jött szerencse esetén stb.)” (Zabarskaitė 2009: 101).

2. TÁBLÁZAT. A meglepett tanulók által használt indulatszavak és az azokat helyettesítő szavak

Litván indulatszavak

Nem litván indulatszavak (anglicizmusok)

Az indulatszavakat helyettesítő szavak (káromkodások, szleng)

Oho (91)

Wow (14); vau (42); wau (2)

Jó (4); na, ez jó (1); milyen jó (1)

Ó, oo, ooo (47)

Omg (21)

Erő (3)

Köszönöm (30), köszönöm szépen (4), nagyon köszönöm (5)

Aww, aw (16); avv (2)

py... [cenzúrázatlan szó]

Ah (18)

Hurrá (10)

Néhány tanuló a meglepetést hálával vegyítve nem indulatszókkal, hanem hosszabb mondatokkal fejezi ki, például:

Menj már, milyen cuki tőled;

De jó! Először kaptam ilyen váratlan ajándékot;

Haver, klassz ajándékot kaptam, egyáltalán nem számítottam rá.

Egy másik, a tanulóknak bemutatott helyzet az volt, hogy megcsömörlöttek egy kellemetlen szagtól. A tanulók válaszaiban kizárólag litván indulatszók fordulnak elő, anglicizmusból csak elvétve akad egy-egy (lásd a 3. táblázatot). A tanulók által leggyakrabban használt indulatszó, a fu nem szerepel a Dabartinės lietuvių kalbos žodynas (DŽ) című szótárban, noha a Lietuvių kalbos žodynas és a készülőben lévő Bendrinės lietuvių kalbos žodynas (BŽ) tartalmazza ezt az indulatszót. A Lietuvių kalbos žodynas (LKŽ) azonban nem tesz egyértelmű különbséget a fu, fui és a fe indulatszók között, ugyanakkor van olyan vélemény, hogy a viszolygást kifejező indulatszók stiláris árnyalatai mégis eltérnek:

„fe – 1. a viszolygás kifejezésére (érzelmi funkció): Fe, dobd már el!; 2. az undor kifejezésére (érzelmi funkció): Fe, milyen pattanásos.

fi – modorosan fejezi ki a viszolygást (érzelmi funkció): Fi, milyen ízetlen.

fu – 1. a viszolygás kifejezésére: Fu, milyen koszos kutya; 2. az undor kifejezésére: Fu, milyen hitvány lány.

fui – 1. az erősebb viszolygás kifejezésére: Fui, ne edd meg azokat a gyümölcsöket; 2. az erősebb undor kifejezésére: Nem értem ezeket az új szokásokat – fui“ (Zabarskaitė 2009: 93).

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Jausmų raiška jaustukais mokinių kalboje | 5

3. TÁBLÁZAT. Az undor kifejezésére a tanulók által használt indulatszók és az azokat helyettesítő szavak

Litván indulatszók

Nem litván indulatszók (anglicizmusok)

Az indulatszók helyett használt szavak (káromkodások)

Fu, fuu (195); fu mint a bűz (8); fu (12); fuj, fui (88); fe (22); feh (2); fech (1)

Omg (1)

[Mesélés közben beleélem magam, orosz szavak csúszhatnak ki a számon]

Ve (5); ew (12); vek (1)

Ups (1)

[Leggyakrabban ezt használom] a szentségit..

Hm (5)

Jaj (3); jaj, micsoda szag (1)

pff, pf, pfu (3); tfuuu, tfu (2)

A tanulók válaszainak elemzéséből kitűnik, hogy a fiatalok többsége meglehetősen bátran fejezi ki az undort a kellemetlen szag miatt, néhányan azonban visszafogottabbak maradnak, és nem mutatják ki feltámadó érzésüket:

Milyen kellemetlen szag!;

Attól függ, milyen barátokkal vagyok, úgy beszélek, ahogy valószínűleg ha büdös lenne, egyszerűen nem mondanék semmit;

Nem mondok semmit.

A másik helyzet – megijedtek. Ennek leírására a tanulók válaszaiban a litván elsődleges (nem képzett) indulatszavak dominálnak, például: a, ai, oi, o (lásd a 4. táblázatot). Az olyan litván másodlagos (képzett) indulatszavak, mint az o Dieve, o Viešpatie, o Jėzau, az omg angol rövidítéssel versengenek (angolul: oh my God! „Istenem!”).

4. TÁBLÁZAT. A tanulók által az ijedtség kifejezésére használt indulatszavak és az azokat helyettesítő szavak

Litván indulatszavak

Nem litván indulatszavak (anglicizmusok)

Az indulatszavakat helyettesítő szavak (káromkodások, régi jövevényszavak, eufemizmusok)

A (93)

Omg (25)

Po šimts pyplių! (1)

O Dieve (28); o Viešpatie; o Jėzau (10); o Jezus tu Marija (1); o jezus marija ir visi sventieji su svenciausiais (1); dievulėliau (1).

O bože (2)

Oi (28); oj (8); uoj (3)

O kurmi (1)

O, ooo (23)

Ai (17); aj (1)

Ak (11)

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Jausmų raiška jaustukais mokinių kalboje | 6

Előfordul egy-egy litván vagy orosz káromkodás, illetve ezek enyhébb változatai, az eufemizmusok, például o kurmi². Igaz, néhány tanuló hangsúlyozza, hogy az ijedtség kifejezésében különféle nem nyelvi elemek, vagyis arcmimika és gesztusok segítik őket. Csak kevés tanuló jelzi, hogy megijedve nem használ nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközöket, csupán magát az ijedtség tényét állapítja meg:

Na, jól megijesztettél!;

Ne ijesztgess;

Te hülye!

Az utolsó, a tanulóknak bemutatott helyzet ez volt: nagyon megörültek. Az 5. táblázatból látható, hogy a litván és nem litván indulatszavak használata nagyjából egyenlő arányú, bár ebben a helyzetben a tanulók több és változatosabb nem litván indulatszóra hoznak példát. Feltételezhető, hogy a fiatalok a barátaikkal való kommunikáció során gyakrabban hajlamosak örömüket kifejezni, mint haragjukat, meglepetésüket, undorukat vagy félelmüket, ezért éppen ebben a helyzetben ilyen változatos az indulatszavak kifejezése. A nagy öröm kimutatására és az elégedettség kifejezésére törekedve a tanulók hajlamosak elnyújtva ejteni az indulatszó magán- vagy mássalhangzóját, például: jeeee, vuuuuuu, avvvv stb.

5. TÁBLÁZAT. A tanulók által az öröm kifejezésére használt indulatszavak és azokat helyettesítő szavak

Litván indulatszavak

Nem litván indulatszavak (anglicizmusok)

Az indulatszavakat helyettesítő szavak (káromkodások, szlengkifejezések)

Hurrá (45)

Igen (20); yey (12); yay (16); jay; jej; jejejejej (3); jes (3); yaaaaaaas (6)

Király (15)

Hűha (22)

Igen, jeeee (23); jė (19); yea (2); yeee, jei (7); jės (2); jėėė (1)

De klassz (13)

Ó (20)

Hűha (15); vauč; wow (5)

Hihetetlen (2)

Aaa (8)

Omg (10)

Ó, Istenem (4); ó, Istenem, köszönöm! (1)

Wuhu (2); vuhu (2); vūhū; woho, woohoo (4); wooo, woo woo, uhu (2); woho (2); vuuuuuu (1); yohoo (1)

Jaj (4)

Aww (4); avvvv... (1)

A válaszokból kiderült, hogy csak kevés tanuló fejezné ki örömét nem nyelvi eszközökkel, hanem testbeszéddel:

Örömömet testmozdulatokkal fejezem ki – elmosolyodom;

Örömömben ugrándoztam.

A tanulók nyelvhasználatában előforduló indulatszavakról vizsgált és összesített adatokat a 6. táblázat mutatja be.

2 Ez az indulatszó nem véletlen. Bár nem gyakran, a beszélt nyelvben és az elektronikus kommunikációban is használják.

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Jausmų raiška jaustukais mokinių kalboje | 7

6. TÁBLÁZAT. A litván és nem litván indulatszók aránya a tanulók nyelvhasználatában

Sorszám

Helyzetek

A litván és nem litván indulatszók aránya (százalékban)

Litván indulatszók

Nem litván indulatszók

1.

Azt meséli, hogy séta közben megbotlott valamiben, és beütötte a lábát

67,5

32,5

2.

Kellemes meglepetés érte – váratlan ajándékot kapott

67,9

32,1

3.

Undorodott a kellemetlen szagtól

99,4

0,6

4.

Megijedt

90

10

5.

Nagyon megörült

38,7

61,3

Mivel a kutatásban a kérdőíves módszert választották, meg kell jegyezni, hogy ezek az eredmények csupán a tanulók saját nyelvhasználatukról alkotott megfigyelésének szubjektív képét mutatják. Az indulatszók tényleges használata jobban kirajzolódna, ha objektív megfigyelésen alapuló kísérletet végeznének a tanulók nyelvhasználatáról (a tanulók élőbeszédének rögzítésével). Az elvégzett kérdőíves felmérés azonban a tanulók mai, expresszív beszélt nyelvének bizonyos tendenciáira is rámutat.

KÖVETKEZTETÉSEK

A tanulók válaszainak vizsgálata után arról, hogyan fejezik ki érzéseiket nyelvi eszközökkel, több következtetést vonhatunk le:

1. A tanulók magánbeszédében a litván és az angol indulatszók élesen versengenek egymással.

2. A litván indulatszók közül a tanulók elmondásuk szerint leggyakrabban különféle primer (nem származékos) indulatszókat használnak.

3. A tanulók hajlamosak ugyanazokkal az indulatszavakkal meglehetősen különböző érzéseket kifejezni – a haragtól az örömig.

4. Meglepődés, undor és ijedtség kifejezésére a tanulók elmondásuk szerint leggyakrabban litván indulatszavakat használnak, míg a harag és az öröm kifejezésére egyaránt gyakran használnak litván és nem litván indulatszavakat. Az öröm kifejezésekor azonban a tanulók elmondásuk szerint több és változatosabb nem litván indulatszót használnak, ezért megállapítható, hogy a megkérdezett tanulók nyelvében ennek az érzésnek a kifejezése a leginkább angolos.

LITERATŪRA

BŽ – Bendrinės lietuvių kalbos žodynas (rengiamas). Prieiga internete: http://bkz.lki.lt

DLKG – Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, red. V. Ambrazas. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2006.

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ, Jausmų raiška jaustukais mokinių kalboje | 8

DŽ – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas (elektroninis variantas), red. S. Keinys, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2006. Prieiga internete: http://www.dz.lt

Lekavičienė R. ir kt. 2008: Psichologija šiandien. Kaunas: Technologija.

LKŽ – Lietuvių kalbos žodynas 1–20 (elektroninis variantas), vyr. red. G. Naktinienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005. Prieiga internete: http://www.lkz.lt

ND – Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas. Internetinė duomenų bazė. Sudarė R. Miliūnaitė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://naujažodžiai.lkz.lt/.

Sauciuc G. 2006: Borrowings – a source of innovation in the class of interjections. – Revue Roumaine de Linguistique 2, 267–300. Prieiga internete: http://www.lingv.ro/RRL%202%202006%20Sauciuc.pdf.

Tossell Ch. C. 2012: A longitudinal study of emoticon use in text messaging from smartphones. – Computers in Human Behavior 28(2): 659–663.

Vaicekauskienė L. 2007: Naujieji lietuvių kalbos svetimžodžiai. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

Wolf A. 2000: Emotional expression online: gender differences in emoticon use. – CyberPsychology & Behavior 3(5): 827–833.

Zabarskaitė J. 2009: Jaustukai kalboje ir šnekoje. – Kalbos kultūra 82, 91–109.

Gauta 2015 11 17

Priimta 2015 12 28

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204