ERIKA RIMKUTĖ

Vytautasi Nagy Egyetem

ÚJRA A NAGY NYELVI HIBÁK JEGYZÉKÉNEK SZÓTÁRI HIBÁIRÓL: SZEMANTIZMUSOK

KULCSSZAVAK: nyelvművelés, litván nyelv, szemantizmusok, Nagy nyelvi hibák jegyzéke, A mai litván nyelv korpusza, motivált és nem motivált nyelvhasználat.

1. BEVEZETÉS

A tanulmány azt kívánja megvizsgálni, mennyire aktuális a Litván Nyelvi Állami Bizottság (a továbbiakban: VLKK) által még 1997-ben jóváhagyott Nagy nyelvi hibák jegyzéke (a továbbiakban: DKKS). Amint a VLKK honlapján¹ áll, ez a VLKK egyik legismertebb határozata.

A DKKS a lexikai, szóalkotási, morfológiai és szintaktikai hibákat, valamint azok javításait tartalmazza, továbbá a kiejtésre vonatkozó legfontosabb követelményeket is. Időzzünk el a DKKS egyik részénél: a lexikai hibáknál (a DKKS ezeket szótári hibáknak nevezi). 2014-ben a DKKS első két alpontját (1.1 „Nem ajánlott idegen szavak és származékaik”, valamint 1.2 „Nem használandó újabb idegen szavak”) hatályon kívül helyezték (lásd Urnėžiūtė 2014 és a VLKK honlapján található tájékoztatást). Így a lexikai hibák közül kettő maradt a DKKS-ben: 1) nem ajánlott tükörfordítások, valamint 2) szavak és szókapcsolatok jelentésbeli hibái. Bátran állíthatjuk, hogy a lexikai hibák mindkét csoportja aktuális a nyelvhasználók számára, és veszélyt jelent.²

A DKKS szótári hibáiról szóló cikksorozat második (és egyben utolsó) tanulmányában (az első a nem ajánlott tükörfordítások használatát tárgyalta, lásd Rimkutė 2014) főként a szavak és szókapcsolatok jelentésbeli hibáira, az úgynevezett szemantizmusokra összpontosítunk; e vizsgálat eredményeit összevetjük az előző tanulmányban közölt, nem ajánlott tükörfordításokra vonatkozó adatokkal.

A szemantizmusokat egyetlen, a mai nyelvhasználatot tükröző forrásban vizsgáltuk: a A mai litván nyelv korpuszában (a továbbiakban: Tekstynas). Mindjárt meg kell jegyezni, hogy a Tekstynas nem a legalkalmasabb elemzési forrás, mivel a benne található szövegek nagy részét szerkesztik (vagy szerkeszteni kellene). Az, hogy a Tekstynasban megtalálhatók a DKKS-ben felsorolt nem ajánlott tükörfordítások és szemantizmusok (valamint más nyelvi hibák is), több következtetés levonását teszi lehetővé:

1) A Tekstynasban található szövegek egy részét a DKKS jóváhagyása előtt tették közzé (a Tekstynas legrégebbi szövegei 1992-ben jelentek meg), ezért az ezekben talált nem ajánlott tükörfordítások és szemantizmusok nem tekinthetők nagy hibáknak (egyszerű nyelvi hibák);

¹ Elérhető az interneten: http://www.vlkk.lt/aktualiausios-temos/didziosios-klaidos.

² Természetesen a nyelv más szintjein előforduló hibákról is írni és vitázni kellene, hiszen ezek még a tudományos nyelvhasználatban is gyakoriak; vö. a VLKK tankönyvek, magiszteri dolgozatok és disszertáció-összefoglalók nyelvezetéről végzett vizsgálatát (lásd http://www.vlkk.lt/naujienos/kitos-naujienos/akademines-kalbos-tyrimas-rodo-zema-rastingumo-lygi).

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

ERIKA RIMKUTĖ. Dar kartą apie Didžiųjų kalbos klaidų sąrašo žodyno klaidas: semantizmai | 2

2) egyes helytelen szavak használata motivált: a nyelvhasználók tudatosan követtek el nyelvi hibákat (bővebben lásd 3.4);

3) a szövegek szerzői és a nyelvi szerkesztők nem ismerik fel és nem tudják kijavítani a nem ajánlott tükörfordításokat és szemantizmusokat.

A következő fejezet azt tárgyalja, mely szavakat tekintik szemantizmusnak; a harmadik fejezet a DKKS-ben szereplő és a szövegkorpuszban talált szemantizmusok vizsgálatát mutatja be, figyelembe véve gyakoriságukat, a szövegkorpusz részeiben és egy adott időszak szövegeiben való előfordulásukat, valamint használatuk motivációját.

2. A SZEMANTIZMUSOK FOGALMA ÉS A KUTATÁS MÓDSZERTANA

Ez a fejezet részletesebben ismerteti a DKKS-ben szereplő és a szövegkorpuszban talált szemantizmusokat, vagyis azokat a litván szavakat és szókapcsolatokat, amelyek más nyelvek hatására új jelentéseket vesznek fel, és ezeket a jelentéseket normán kívülinek tekintik. Aldona Paulauskienė (2000: 76) szerint leggyakrabban a szó másodlagos jelentései érintettek, míg az elsődleges jelentés nem sérül.

Aldonas Pupkis (2005: 263) semantizmus dar vadina semantiniais, reikšmės vertiniais, semantybėmis. Jų lietuvių kalboje atsiranda ne tik dėl netikslaus vertimo, bet ir dėl neapdairaus vartojimo (pvz., supainiojus dviejų žodžių reikšmes: kompanija ir kampanija, formacija ir far- macija).

Jonas Šukys (2003: 51) mini keletą lietuviškų semantizmų: abuojas, -a (neteiktina reikšmė „abejingas, -a“), aplamai (neteiktina reikšmė „apskritai“), berods (neteiktina reikšmė „rodos, turbūt, matyt“), gangreit (neteiktina reikšmė „gana greitai“), tūlas, -a (neteiktina reikšmė „kažkoks, -ia“), ainis (neteiktina reikšmė „protėvis, prosenis“). Kaip matyti iš pavyzdžių, tai nesuprasti tarminiai žodžiai.

A nem ajánlott jelentések azonban leggyakrabban más nyelvek hatására jelennek meg: korábban az orosz, az utóbbi években pedig az angol nyelv hatására. Lionginas Pažūsis (2014: 21–30) említi a fordító hamis barátait, illetve a hamis megfeleltetéseket; például a metropolitenas szó nem használható „főváros, nagyváros” jelentésben, a prezidentas szó pedig nem használható „elnök” jelentésben; bírálják a nemrég elterjedt harmonizuoti szó „rendezni, összehangolni” jelentésű használatát; nem ajánlott az ambicija szó „törekvés, cél” jelentésű, illetve a pilotinis szó „elsődleges, kezdeti” jelentésű használata. Az angol szavak helytelen fordításáról Vilmantas Vilkončius (2001) is írt. Ezek a szavak újabb szemantizmusoknak tekinthetők. Az angol hatására keletkezett újabb szemantizmusok közül néhányat az utóbbi évek cikkeiben Dalia Gedzevičienė (2014) és Rasuo­lė Vladarskienė (2013) tárgyal.

A legismertebb szemantizmusjegyzéknek minden bizonnyal az említett DKKS tekinthető. A nyelvművelő kiadványok más szerzői további szemantizmusokat is felsorolnak – munkáikban több tucat, a DKKS-ben nem szereplő szemantizmus található. Például A. Paulauskienė (2000) a következő szavakat tekinti szemantizmusnak: atmintis („emlék” jelentésben), dirbti („működni” jelentésben, ha nem emberről van szó), eilė („sok”, „számos”, „nem egy” jelentésben), galvoti („gondolni, vélni” jelentésben), naudoti („használni” jelentésben), papirkti („megnyerni”, „elragadtatni” jelentésben), pasisakyti („nyilvánosan beszélni” jelentésben), pergyventi („aggódni”, „bánkódni” jelentésben), perlenkti („túlozni”, „túlzásba vinni” jelentésben) és így tovább.

J. Šukys (2003), be jau minėtų lietuviškų semantizmų, nagrinėja ir daugiau netinkama reikšme vartojamų, į DKKS neįtrauktų semantizmų: baltiniai (reikšmė „apatiniai drabužiai,

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

ERIKA RIMKUTĖ. Dar kartą apie Didžiųjų kalbos klaidų sąrašo žodyno klaidas: semantizmai | 3

ingek”); dainuoti („himnuszt előadni” jelentésben), didėti („növekedni” jelentésben), duota(si), -a/-oji („ez”, „rendelkezésre álló”, „ismert” jelentésben), eilinį kartą („ismét”, „újra” jelentésben), gimtasis, -oji (ha nem a születési helyről van szó), ypatingai („különösen” jelentésben); negrįžtamas, negrįžtamai („jóvátehetetlen”, „végleges” jelentésben), pastovus, -i („állandó”, „gyakori” jelentésben), sutikti („találni”, „észrevenni”, „felfedezni” jelentésben), šviežias, -ia („új” jelentésben) és így tovább.

A nyelvművelés egyik legújabb kézikönyvében – a 2013-ban megjelent Redagavimo pradmenyse című műben – Nijolė Linkevičienė a következő szavakat tekinti szemantizmusnak: anksti („jóval” jelentésben³), apvalus („kerek” jelentésben), atpigintas („alacsonyabb, csökkentett árú” jelentésben), dėkingas („kedvező”, „alkalmas” jelentésben), dvigubas („kettős” jelentésben), išgyvenimai („érzelmek” jelentésben), koks („melyik” jelentésben), matymas („nézőpont” jelentésben), medžiaga („cikkek”, „riportok”, „tudósítások” stb. jelentésben), padavėtas („használt” jelentésben), pakankamai („eléggé” jelentésben), praktiškai („majdnem” jelentésben), prasmė (ha „jelentés” értelemben áll), ženkliai („jóval” jelentésben) és így tovább.

Felhívjuk az olvasók figyelmét, hogy a DKKS számos, helytelenül használt igekötős szót tartalmaz (például: atkrauti, atredaguoti, pajungti, paskaičiuoti, praeiti, prafinansuoti, užskaityti), amelyeket pontosabb lenne szóalkotási hibának tekinteni (például Šukys 2003 ezt a nézetet képviseli). Hangsúlyozni kell tehát, hogy nem minden, a DKKS-ben szemantizmusként feltüntetett elem felel meg a szemantizmusok szokásos fogalmának, ám ebben a kutatásban formálisan közelítik meg a kérdést, és a DKKS-ben szereplő teljes szójelentés- és szókapcsolat-jegyzéket vizsgálják.

A továbbiakban csak a DKKS-ben szereplő szemantizmusokat vizsgáljuk. A statisztikai adatok és a példák Laura Vilčinskaitė „A szemantizmusok használata a Dabartinės lietuvių kalbos tekstyne” című, 2015-ben készült szakdolgozatából származnak⁴. A szemantizmusokat – akárcsak a cikksorozat első részében tárgyalt, nem ajánlott tükörfordításokat – Povilas Rudzevičius (2005) tanulmányában alkalmazott módszertan alapján vizsgáljuk: elemeztük, milyen szövegekben és mikor megjelent szövegekben fordulnak elő; azt is megvizsgáltuk, hogy motivált vagy motiválatlan használatról van-e szó.

3. A szemantizmusok használata

A MAI LITVÁN NYELV KORPUSZÁBAN

A DKKS 115 szemantizmust sorol fel. Mindegyikre különféle alakokban (nem csak címszóként) rákerestek a Tekstyne-ben. Egyetlen olyan szóelőfordulást sem találtak, amelyben az at reaguoti⁵ kifejezés szerepelne. Néhány szónak csak helyes használatára találtak példát: ilyen az atleisti, išvesti, pavesti, perspėti és az uždaryti, például:

Az STT a törvények értelmében nem javasolhat jogszabálytervezeteket, ezért ezt az Antikorupcijos komisijai b í z z á k.⁶

a kémet elfogó katonák eleinte nem gondoltak arra, hogy alaposan megmotozzák, és továbbküldve elengedték.

3 Vö.: „Korán (=jóval) az ülés előtt már emberek gyülekeztek a bíróság épülete előtt” (Linkevičienė 2013: 92). A ritkábban használt szemantizmusok magyarázatra szorulnak, mert használatuk bizonytalanságot okozhat.

4 A témavezető Erika Rimkutė.

5 Általánosságban fel kellene vetni a kérdést, hogy az atreaguoti szemantizmusnak tekinthető-e, mivel nehéz elképzelni olyan kontextust, amelyben ezt a szót helyesen használnák. Ez a szó inkább kerülendő tükörfordításnak tűnik.

6 Itt és a továbbiakban a példák a Tekstyno-ből származnak. A példák változatlanok; csak néhol törölték az értelmetlen konkordanciasorok elejét és végét, a releváns szavakat pedig kiemelték. Sem a lexikai, sem az egyéb hibákat nem javították.

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

ERIKA RIMKUTĖ. Dar kartą apie Didžiųjų kalbos klaidų sąrašo žodyno klaidas: semantizmai | 4

ezt a kérdést kölcsönös megállapodással rendezik, és ha a munkáltató beleegyezik, a munkavállalót a kérelmében megjelölt napon b o c s á t j á k e l, a munkabért az elbocsátás napjáig kifizetve

bűnözői csoportok felfegyverzését (234-4. cikk) – a büntetésből a határidő lejárta előtti feltételes f e l m e n t é s, illetve a büntetés le nem töltött részének enyhébb büntetéssel való felváltása

Figyelmezteti a korinthoszi keresztényeket, hogy akik házasságot törnek, lopnak vagy részegeskednek, nem öröklik Isten országát. A „Panoráma” című műsorban hallottuk az orosz képviselő f i g y e l m e z t e t é s é t, hogy eszünkbe se jusson Csecsenföld elismerése, hiszen az továbbra is Oroszország területe.

Néhány szemantizmus csak nyelvi ajánlásokban fordul elő, vagyis motivált kontextusban (a használat motivációjáról bővebben lásd a 3.4. alfejezetet). Ezek a következő szavak: apsidėti, atidengti, atkoreguoti, atredaguoti, gyvybingas, išnešti, prachi(u)opti, pradiktuoti, prafinansuoti, pragalvoti, prakomentuoti, prakonsultuoti, pr kontroliuoti, prileisti trūkumų, užėjimas, užplaukimas és užvežimas, például:

„futni, lefutni”: Mindennap lefutok (=lefutok) néhány kilométert. 1.3.71. p r a č i u o p t i – nem ajánlott nyelvhasználat, jelentése: „megtapintani, kitapintani”: Megnagyobbodott máj esetén könnyű kitapintani

a könyvet, a füzetet; kinyitni az esernyőt = kinyitni az esernyőt. 1.3.10. atidengti: a t i d e n g t i a tettest, a bűnözőt = megállapítani a tettes, a bűnöző kilétét;

Nem mindig egyértelmű, hogyan kell megítélni a sekantis, -i használati eseteit. A DKKS szerint a sekantis, -i nem használható a „ez, ilyen, efféle” (felsorolás előtt), „íme, ezért” (magyarázat előtt) jelentésben; a sekančiai pedig nem használható „így, ekképpen” jelentésben. Ezekben a nem ajánlott jelentésekben a sekantis,-i; sekančiai a Tekstyne talált összes szabálytalan előfordulásnak csak mintegy 8 százalékát teszik ki (a motivált és nem motivált használat megkülönböztetése nélkül, de kihagyva azokat az eseteket, amikor a szóban forgó szavakat nyelvi ajánlásokat tartalmazó kiadványokban szabálytalanul használták, miközben nyelvi hibaként magyarázták őket), például:

A szovjet kormány az alábbi tények valódiságát állapítja meg Urbšis litván külügyminiszternek: 1. Az elmúlt hónapokban a litván hatóságok

De végső döntést csak akkor hoz, ha előbb őszintén válaszol magának a következő kérdésekre: – Lehetek-e vállalkozó?

A logisztika fontossága a következő érvekkel is alátámasztható: – a vállalatoknak figyelembe kell venniük az ügyfelek igényeit

Az alábbi adatokban szereplő, sekantis szóval alkotott példákat, amelyben a szó „másik”, „további”, „következő”, „utána következő” stb. jelentésben szerepel, szintén nyelvi hibának tekintjük (csak nem fő hibának, vö. Kniūkšta 2008), és nem különítjük el a DKKS-ben megadott, nem ajánlott sekantis, sekančiai jelentésektől.

3.1. A szemantizmusok használatának gyakorisága a A mai litván nyelv korpuszában

A korpuszban a következő vizsgált szavak fordultak elő a legtöbbször: žinoti (50 925⁷), priimti vais-tus (34 064), skaityti (20 194), statyti (16 236), išlaikyti (16 023). Ilyen nagy adatállomány esetén

⁷ A szótárcédulák a szó korpuszbeli előfordulásainak teljes számát jelzik, a helyes és helytelen használat megkülönböztetése nélkül. Az alábbi példákban zárójelben a talált helytelen előfordulások száma szerepel.

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

ERIKA RIMKUTĖ. Dar kartą apie Didžiųjų kalbos klaidų sąrašo žodyno klaidas: semantizmai | 5

a nagy adatmennyiség miatt úgy döntöttek, hogy az említett szavak (és más, a korpuszban több mint 3000 alkalommal előforduló szavak vagy kifejezések) használatát részletesebben csak a publicisztikai részben vizsgálják (a többi vizsgált szót a korpusz valamennyi részében elemezték). A korpusz e részében a žinoti helytelen használatának mindössze 7 esetét találták, a priimti vaistus és a skaityti esetében kettőt-kettőt, a statyti nem megfelelő jelentésben való használatából pedig 28-at, az išlaikyti esetében pedig 5-öt. Így nyilvánvaló, hogy e szavak normától eltérő használata igen kis arányt képvisel.

Azoknál a szavaknál, amelyek nagy előfordulásszámuk miatt nem minden példáját vizsgálták meg (a korábban említetteken kívül ezek a következők: atidaryti, atleisti, dėti(s), išeiti, (iš)pildyti, išskirti, išžiūrėti, nešti atsakomybę, pavesti, perspėti, pervesti, peržiūrėti, prabėgti, praeiti, reiškia, uždaryti, užsipilti, vesti), a helyes és helytelen használat arányáról nem lehet megbízható általánosítást levonni. Az egyéb, a korpuszban talált összes előfordulásuk alapján vizsgált szavak esetében egyértelműen megállapítható a helyes és a helytelen használat aránya. Összesen 58 518 helyes használatú konkordanciasort találtak (ez 85,31 százalék), valamint 10 073 helytelen használatot (14,69 százalék). Vagyis a szemantizmusok viszonylag ritkák a korpuszban (vö. a korpusz 140 millió szavas méretével).

A szemantizmusokat gyakoriságuk szerint négy csoportba sorolták: 1) több mint 501 alkalommal fordultak elő; 2) 101–500 alkalommal fordultak elő; 3) 10–100 alkalommal fordultak elő; 4) 1–9 alkalommal fordultak elő. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy itt és a továbbiakban kizárólag a helytelen használat eseteit vizsgálták, a helyes példákat kizárták.

A nyolc leggyakrabban használt szemantizmust a korpusz valamennyi részében megvizsgálták: paskaičiuoti (1666), peržiūrėti (1591), apmokyti (1153), sekantis, -i (832), pašvęsti (593), vieningas, -a (574), iššaukti (548), įpakavimas (519).

A szemantizmusok gyakoriság szerinti második csoportjában, vagyis a 101–500 alkalommal előforduló szavak között 12-t találtak: ap(si)jungti, apsivesti, at(si)žymėti, bendrai, gautis, įjungti, matomai, pašalinis (vaistų) veikimas, pervesti, reiškia, stovis és užskaityti.

A korpuszban viszonylag ritkán (10–100 alkalommal) fordult elő szemantizmus; összesen 51 ilyen szót találtak, például: abuojas, apsieiti, aptarnauti sąskaitą, atlieti, atremontuoti, atrestauruoti, atsiekti, aukščiau stovintis, -i, davinys, glaustas, įnešti, išdirbti, išieškoti, išjungti, išpulti, išrišti, išskirti, išžiūrėti, įvesti, kurčias, nuimti, pajungti, pakelti, pernešti, praeiti, praklausyti, pravesti, pribūti, priešakinis, -ė, prigulėti, rastis, regimai, sąstatas, statyti, talpinti, tūlas, -a, užmanyti, užsipilti stb.

A legritkábban előforduló (1–9 alkalommal használt) szemantizmusok száma 38, például: atidengti, atkoreguoti, atmainyti, atredaguoti, atreguliuoti, atsinešti, gyvybingas, -a, išimti, išlaikyti, išstatyti sąskaitą, išstoti, nešti atsakomybę, prabalsuoti, prabėgti, pragalvoti, užėjimas, užinteresuoti, užkrauti akumuliatorių, užnešti, užplaukimas, užvažiavimas stb.

Megemlítendők azok a szavak, amelyeket a korpuszban szinte mindig (az esetek 80–100 százalékában) csak nem megfelelő jelentésben használnak. Ezek a következők: abuojas, -a, ap(si)jungti, apsivesti, aptarnauti sąskaitą, apturėti, atkoreguoti, atkrauti, atmirti, atredaguoti, atreguliuoti, atremontuoti, atrestauruoti, atsiekti, at(si)žymėti, aukščiau stovintis, -i, gautis, išmetinėti / užmetinėti, paskaičiuoti, praanalizuoti, prabalsuoti, pračiuopti, pradiktuoti, prafinansuoti, pragalvoti, prakeliauti, praklausyti, prakomentuoti, prakonsultuoti, prakontroliuoti, praskambėti, pribūti, užinteresuoti, užmanyti, užskaityti, užvežimas.

A fent felsorolt szavak némelyike csupán néhányszor fordul elő a korpuszban, ezért nem lehet megbízható következtetéseket levonni arról, hogy kizárólag helytelen jelentésben használatosak. A nyelvi normák kodifikálóinak figyelmet kellene fordítaniuk arra, hogy az at-, pra- előtagokkal képzett származékokat gyakran helytelenül használják (igaz, számos olyan eset van, amikor ezek a szavak nyelvművelő írásokban a helytelen

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

ERIKA RIMKUTĖ. Dar kartą apie Didžiųjų kalbos klaidų sąrašo žodyno klaidas: semantizmai | 6

használatát). A Korpusz adatait vizsgálva az a benyomás alakul ki, hogy a gautis, paskaičiuoti, užskaityti nem megfelelő jelentései válnak megszokott használattá. Mindazonáltal annak kijelentéséhez, hogy ezek a szavak veszélyeztetik a helyes nyelvhasználatot, még motivációjukat is meg kell vizsgálni (lásd a 3.4. alfejezetet).

A Korpuszban leggyakrabban (az esetek 80–100%-ában; itt nem szerepelnek azok a szavak, amelyek mindig megfelelő jelentésben fordulnak elő, ezeket a cikk eleje sorolja fel) helyesen használt szavak a következők: apsieiti, atidaryti, atidirbti, bendrai, davinys, dėti(s), gyvybingas, –a, glaustas, įnešti, išdirbti, išeiti, išieškoti, išimti, išjungti, išlaikyti, išnešti, (iš)pildyti, išrišti, išskirti, išstoti, išvesti, išžiūrėti, kurčias, –a, nuimti, pajungti, pakelti, pernešti, pervesti, praeiti, praplaukti, pravažiuoti, pravesti, priešakinis, –ė, rastis, reiškia, sąstatas, statyti, talpinti, tūlas, užbėgimas, užėjimas, užnešti, užplaukimas, užvažiavimas, vesti, vieningas, –a, žinoti.

A szemantizmusok gyakorisági adatainak összegzésekor összevethetjük azokat a nem ajánlott tükörfordítások vizsgálatának főbb megállapításaival. A Korpuszban 3086 konkordanciasort találtak a DKKS-ben szereplő, nem ajánlott tükörfordításokkal (különböző alakváltozataikban). Így látható, hogy a tükörfordításokból jóval kevesebb van a Korpuszban, mint szemantizmusból. A Korpuszban talált leggyakoribb tükörfordítások: išsireikšti, išsireiškimas (506), vienok (277), gerbūvis (241), neužilgo (235), (kaž)koks tai (231), (kaž)kas tai (209). A legritkábban használt tükörfordításos szókapcsolatok: ant kiek, ant tiek, ant sveikatos, kaip kartas, (kaž)kieno tai, (kaž)kodėl tai. A Korpuszban egyáltalán nem találtak ilyen tükörfordításokat: būti (ne) kurse, ir taip, (kaž)kur tai.

A korábban ismertetett adatokból látható, hogy mind a DKKS-ben felsorolt szemantizmusok, mind azok Korpuszban előforduló esetei jóval nagyobb számban vannak jelen. Következésképpen a szemantizmusok felismerése és javítása nagyobb figyelmet igényel a nyelvhasználók és a nyelvi normák meghatározói részéről.

3.2. A szemantizmusok megoszlása a Dabartinės lietuvių kalbos tekstyno részeiben

Annak kiszámításakor, hogy a Korpusz egyes részeiben hány szemantizmust találtak, az adatokat körültekintően kell értelmezni. Az első ábrán látható, hogy a legtöbb szemantizmus a publicisztikában fordul elő. Ez azzal magyarázható, hogy a publicisztikai szövegek alkotják a Korpusz nagyobb részét. A beszélt nyelv első pillantásra a leghelyesebbnek tűnik, de ez nem így van: itt azért találtak kevesebb hibát—

—mert a beszélt nyelvi szövegek a Korpusz legkisebb részét alkotják.

1. ÁBRA. A szemantizmusok megoszlása a Korpuszban⁸

⁸ A Korpusz szövegeit az első ábrán jelzett részekre osztják; arányaikat lásd: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas/menu?page=statistics. Itt nem vettük figyelembe azokat a szemantizmusokat, amelyeket csak a publicisztikai részben vizsgáltak, mivel ezek több mint 3000 előfordulással szerepelnek a Korpuszban.

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

ERIKA RIMKUTĖ. Dar kartą apie Didžiųjų kalbos klaidų sąrašo žodyno klaidas: semantizmai | 7

Hasonlítsuk össze a nem ajánlott tükörfordítások használatára vonatkozó, a Tekstynasból származó adatokat: tükörfordításból szintén a publicisztikában találták a legtöbbet (58,2%), jóval kevesebbet a nem szépirodalmi irodalomban (18,4%), a beszélt nyelvben (12%) és a szépirodalomban (8,8%). A Tekstynas közigazgatási nyelvi részében fordultak elő a legkisebb arányban (2,6%).

A normalizált gyakoriság kiszámítása után (az előfordulások száma 100 ezer szóra vetítve) egészen más adatok adódtak: a legtöbb szemantikai hiba a beszélt nyelvben fordult elő (36 előfordulás 100 ezer szóra vetítve); a szemantikai hibák használati gyakorisága meglehetősen hasonló volt a publicisztikában (9,8 eset), a közigazgatási szövegekben (8,8 eset) és a nem szépirodalmi szövegekben (7,8 eset).

Neteiktinų vertinių (plačiau žr. Rimkutė 2014) normalizuoto dažnumo duomenys gerokai skiriasi nuo semantizmų: sakytinėje kalboje 100-ui tūkst. žodžių pasitaiko 65,3 atvejai, negrožinėje literatūroje – 2,7, publicistikoje – 2, grožinėje literatūroje – 1,5, administracinėje literatūroje – 0,6 pavartojimo atvejų. Taigi tik sakytinės kalbos dalyje neteiktinų vertinių pavartojama daugiau nei semantizmų, o kitose Tekstyno dalyse vertinių kelis kartus mažiau. Ir vėl galima daryti išvadą, kad semantizmus sunkiau atpažinti nei kitas leksikos klaidas.

Šiuos duomenis galima palyginti ir su P. Rudzevičiaus straipsnyje (2005) apie nevartotinas senąsias svetimybes pateiktomis išvadomis. Jis teigia, kad svetimybių daugiausia grožinėje literatūroje (30,2 proc.). Darytina prielaida, kad senosios svetimybės yra reikalingesnė stilistinė priemonė grožinės literatūros veikėjų kalbai ir charakteriams iliustruoti nei vertiniai ar semantizmai.

Toliau išvardyti penki dažniausi kiekvienos Tekstyno dalies semantizmai ir nurodytas jų pavartojimo dažnumas. Administracinėje literatūroje daugiausia kartų pavartoti semantizmai paskaityti (339), įpakavimas (110), užskaityti (82), sekantis, -i (78) ir pašvęsti (77). Grožinėje literatūroje rasti šie dažnai vartoti semantizmai: paskaityti (120), iššaukti (88), sekantis (87), apmokyti (79) ir pašvęsti (36). Negrožinėje literatūroje paminėti šie dažni semantizmai: sekantis, -i (221), stovis (169), apmokyti (165), pašvęsti (149) ir iššaukti (136). Publicistikos dalyje dažniausiai pavartoti semantizmai paskaityti (1073), apmokyti (797), sekantis, -i (429), vieningas, -a (420) ir pašvęsti (331). Penki dažniausiai sakytinės kalbos šaltiniuose vartoti semantizmai yra gautis (118), paskaityti (19), sekantis, -i (17), apsivesti (6) ir užsipilti (5).

Amint a példákból látható, a Tekstynas valamennyi részében előfordul a sekantis szemantikai hiba; szinte minden részben használják a pašvęsti, paskaityti alakokat. Említést érdemel a gautis ige is, amely gyakori mind a beszélt nyelvben, mind a publicisztikában (az esetek rendre 46 és 40 százalékát teszi ki). A nyelvi normák megállapítóinak tehát figyelmet kellene fordítaniuk ezekre a gyakori, sokféle szövegben használt szavakra. Használatuk vitákat is kivált (vö. Dainius Razauskas (2008) véleményét a sekantis alakról); emellett kialakultak bizonyos állandósult szókapcsolatok egyik vagy másik szemantikai hibával (lásd a 3.4. alfejezetet), amelyek gyakori használata azt a téves benyomást keltheti a nyelvhasználókban, hogy ezek a kifejezések helyesek.

3.3. A szemantikai hibák megoszlása a különböző időszakokban keletkezett szövegekben

A DKKS-ben felsorolt szótári hibák vizsgálatakor abból a feltevésből indultunk ki, hogy a nyelvhasználók idővel jobban megismerik a nyelvi normákat, és kevesebb hibát vétenek. Ezért azt a hipotézist állítottuk fel, hogy a régebbi

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

ERIKA RIMKUTĖ. Dar kartą apie Didžiųjų kalbos klaidų sąrašo žodyno klaidas: semantizmai | 8

szövegekben (a 2000 előtt megjelentekben) több szemantikai hiba (és a DKKS-ben felsorolt egyéb hiba) lesz, az újabb szövegekben (a 2001-től megjelentekben) pedig kevesebb szemantikai hiba fordul majd elő.

Az adatok vizsgálata igazolta a hipotézist: a 2000 előtt kiadott szövegekben előforduló szemantikai hibák az összes példa 60%-át teszik ki, míg a 2001-től megjelent szövegekben 40%-ot. A nem ajánlott tükörfordítások vizsgálatának adatai nagyon hasonlóak: a 2000 előtt megjelent szövegekben a tükörfordítások 59%-át találták, a 2001-től kiadott szövegekben pedig 41%-uk fordult elő.

A 2000 előtt megjelent szövegekben egyedül a dėti(s) szemantikai hiba nem fordult elő (későbbi szövegekben egyszer használták), a 2001-től kiadott szövegekben pedig további 26 szemantikai hibára nem találtak példát: apsidėti, atidengti, atkoreguoti, atredaguoti, atreguliuoti, atsinešti, gyvybingas, -a, išimti, išnešti, praanalizuoti, prabėgti, pračiuopti, pradiktuoti, prafinansuoti, pragalvoti, prakeliauti, prakomentuoti, prakonsultuoti, prakontroliuoti, prileisti trūkumų, skaityti, užbėgimas, užinteresuoti, užplaukimas, užvažiavimas, užvežimas. Érdemes megvitatni, hogy fel kell-e venni ezeket a szavakat a DKKS-be, hiszen különösen a fiatalok számára szokatlan, és gyakran érthetetlen is a helytelen használatuk.

A 2000-ig leggyakrabban használt szemantikai hibák: paskaičiuoti (1181), peržiūrėti (716), apmokyti (714), įpakavimas (440), sekantis, -i (425). A 2001-től leggyakrabban helytelenül használt szemantikai hibák: peržiūrėti (875), paskaičiuoti (485), apmokyti (414), sekantis, -i (407). Egyes szemantikai hibák tehát továbbra is aktuálisak maradtak. Amint az előző alfejezetben említettük, ezek a szavak a korpusz szinte valamennyi részében előfordulnak, és a leggyakoribbak közé tartoznak; ezért azoknak, akik helyes köznyelven kívánnak beszélni és írni, figyelniük kell e szavak nem normatív jelentéseire.

3.4. A szemantizmusok használatának motivációja

A lexikai egységek helyes vagy helytelen használatáról a legpontosabb adatokat a motiváció vizsgálatával lehet szerezni, mivel meglehetősen egyértelműen megállapítható, hogy a DKKS-ben szereplő szemantizmusokat tudatosan, vagyis hibának tudva használják-e (ilyenkor többnyire grafikailag is kiemelik), de stilisztikai vagy egyéb megfontolásokból⁹ szükség van erre a szóra, vagy a nyelvhasználók nem értik, hogy egyes szavakat nem megfelelő jelentésben használnak. Dalia Blažinskaitė (2000: 96) szerint „[a] jó nyelv lehet helytelen is, ha a nyelv helyességének megsértését valamilyen stilisztikai indíték vezérli”. Más nyelvészek is (pl. Šukys 2003: 25–26) egyetértenek abban, hogy a normát stilisztikai okokból megsértő, leggyakrabban a szépirodalomban, a publicisztikában és a hétköznapi beszédben előforduló formák nem tekinthetők hibának.

Kaip teigia P. Rudzevičius (2005: 215), „aiškiai atskirti motyvuotą ir nemotyvuotą vartojimą ne visada galima ir dėl to, kad patys kalbos vartotojai nevienodai suvokia svetimybių¹⁰ nenorminškumą ir galimas jų funkcijas kalboje“. Ir tiriant šiame straipsnyje aprašytų semantizmų vartoseną, ne visada buvo lengva nustatyti motyvaciją: kartais pritrūkdavo ilgesnio konteksto, kai kuriais atvejais būdavo neaiški sakinio mintis.

P. Rudzevičius (2005: 214–215) motyvuotais normų pažeidimais laikė:

1) a mai köznyelvhez nem tartozó, meglévő vagy feltételezett betétek: a) a folklórból; b) a régi irodalomból; c) nyelvjárási szövegekből;

⁹ Plg. Jurgitos Girčienės (2007: 149) minimas priežastis: dėl „noro pasakyti kitaip, stilistiškai ekspresyviai, išreikšti socialinę tapatybę, taigi siekiant naujesnės, madingesnės kalbinės raiškos“.

¹⁰P. Rudzevičius a nem ajánlott régi jövevényszavakat vizsgálta (E. R. megjegyzése).

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

ERIKA RIMKUTĖ. Dar kartą apie Didžiųjų kalbos klaidų sąrašo žodyno klaidas: semantizmai | 9

2) aktualizált jövevényszavak, amikor stilisztikai okokból átalakítják a régebbi korok nyelvhasználatának elemeit, és beillesztik őket a szövegkörnyezetbe;

3) a mai nem normatív nyelv idézetei: a) ha hosszabb szöveget idéznek a nyelvi hitelesség megőrzése érdekében; b) ha csak egy különálló szót írnak idézőjelbe; c) ha a jövevényszót érzelmi-expresszív stilisztikai eszközként használják; d) párbeszédekben; e) nyelvi ajánlásokban.

A cikkben a szemantizmusok használatát a következő esetekben tekintik motiváltnak (ezeket mindjárt több használati példával szemléltetik):

1) idézőjelbe téve, pl.:

a másik angol nyelvi jelentésben – a „come out” jelentheti azt is, hogy valaminek „sikerül” („kijön”) ford.

A szerkesztőség kommunista csoportja, amely valóban éberségről tett tanúbizonyságot, ekkor „határozatot hozott”... Az utcán, az alkoholban vagy a pszichiátrián várt rá a sors.

május közepétől Litvániában turnéztak. A színház „teljesítette és túlteljesítette” a terveket, a színészek pedig teljesítették az előadásokra és a szerepekre vonatkozó „normákat”

Azt hiszik, hogy a saláta „felkeltheti” a szerelmet, a várandós nőnél pedig „előidézheti”¹¹ a szülést.

Azokban az időkben, a függetlenség előtt, az előadásokat nemcsak politikai, hanem gyakran művészi okokból is „levették” a műsorról:

A jövő héten pedig a moszkvai kormány képviselője azt ígéri, hogy „előveszi a dokumentumokat”, és kideríti, hogy Litvániában közzéteszik-e Alekszandr

senki sem tagadhatja, hogy az ilyen munkaszervezésből a „feljebb állóknak” is hullanak Júdás pénzei, ezért foggal-körömmel védik a három állás betöltését

2) szó szerinti idézetekben, valamint régebbi szövegekből vett idézetekben és szövegbeli terminusokban találhatók, pl.:

Vaižgantas megjegyezte: „Dr. J. Basanavičius számára semmi sincs és nem is volt, ami a nemzeté lett volna, de számára közömbös és elfogadhatatlan lett volna.

1926. szeptember 27. – 1933. február 2. // LVA. F. „Az Oktatási Minisztérium által előírt rendet betartva beszámolok tevékenységemről

És az a fia mégis megnősült, megházasodott. De (ő) semmit sem tehetett.

„Ahol a sötétség üdítőn uralkodik, / ismét, a lét kezdeteinek szentelve, / újra megszületik az eljövendő reggel számára” (a „Tél” 17. szonettje, 65. o.).

„A miniszterelnök és néhány miniszter internálva van, és a hadsereg főhadiszállásán tartózkodik. A katonai egységek elfoglalták a hivatalokat.”

Kazys 1948. 09. 27-i leveléből: „Szomorú hírek Vladunkról. Valahol szanatóriumban tartózkodik, és valószínűleg pesszimizmusba süllyed.

3) megtalálhatók az oktatásra és képzésre szánt normatív kiadványokban, például:

Aptarnauti: számlát kiszolgálni = számlát kezelni; Atkoreguoti – nem használandó, helyette „(pa)koreguoti”: A bizottságunk nemrég atkoregavo ezt a projektet; Atidirbti (=befejezni a kidolgozást, elkészítést, végső feldolgozást, tökéletesítést) módszertant, tervet.

11 Ebben a példában az idézőjelek használatát nem feltétlenül az indokolja, hogy a beszélő egy helytelen szó használata miatt akarja védeni magát, hanem a nyelvi játék.

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

ERIKA RIMKUTĖ. Dar kartą apie Didžiųjų kalbos klaidų sąrašo žodyno klaidas: semantizmai | 10

1.3.53. matomai – nem használandó vélemény kifejezésére szolgáló közbevetett szóként: M a t o m a i (=Nyilvánvalóan), még egyszer meg kellene beszélnünk. M a t o m a i (=Valószínűleg) már itt az ideje

1.3.52. k u r č i a s, -ia – nem használandó a „tompán hangzó” jelentésben: k u r č i a s (=tompán hangzó) robbanás.

Már többször is c s a l ó d á s t o k o z o t t nekünk (=cserbenhagyott, becsapott). 1.3.63. p e r n ė š t i – nem használandó a „felemelni, elviselni, kiállni, kibírni, kitartani“ jelentésben

1.3.94. s ą s t a t a s – nem használandó az „összetétel” jelentésben: a csapat, a bizottság, a tanács s ą s t a t a s a (=összetétele). 1.3.95. s e k a n t i s, -i – nem használandó: 1. „ez, ilyen, olyan”

4) szépirodalmi művek szereplőinek beszédében fordul elő, például:

Nézd csak – mondja, miközben ismét felmutatja a rajzocskát –, milyen sok kis négyzet van rajta. Meg is s z á m o l h a t o d, ha akarod. Három kémény is van... De anyának nincs ideje a kis négyzetekre.

Megint kettesben maradtunk – mondta az önkéntes –, az alvás előtti pillanatokat a felolvasásnak és a magyarázatoknak s z e n t e l e m

mondani: „Retro, sátán!”, amikor Andrzej a résnyire nyitott ablakon át odakiáltott: – A legközelebbi kellemes találkozásig! Sok szerencsét, álmaim tündére! És tessék, itt van.

ötventől százötven fontig, attól függően, milyen á l l a p o t b a n van... – Telefonunk van, megbeszéljük, felhívjuk

5) a beszélt nyelv előfordul idézetekben, amelyek valakinek a szavait adják vissza (leggyakrabban publicisztikai szövegekben), például:

új lendületet ad a festészetnek is? – Emlékszem, azt ígérte, hogy a díszlettervezésbe b e v o n j a a kifejezetten az előadásra festett képét is?

a robot: „Az arcom, a fehér kesztyűbe bújtatott kezem, a tartásom, a k i d o l g o z o t t beszédmódom – becsületes fogaskerék vagyok.

a hasonló felépítésű reklámok a célközönségből sokak „l e v e s z i k a stresszt”, „azt üzenve”, hogy maga az erotizált termék is képes lehet

Közép- és Kelet-Európa, valamint a balti államok parlamentjei segítenek majd á t v i z s g á l n i őket” – áll az orosz Állami Duma felhívásában.

a gyógyszerek jobbak-e a vegyi készítményeknél? – Ezeknek a gyógyszereknek nincs semmilyen m e l l é k h a t á s u k, és könnyen kombinálhatók más gyógyszerekkel.

„Ha a Karedát alacsonyabb osztályba s o r o l j á k, nem fogom finanszírozni” – jelentette ki az üzletember.

„A költségvetésnek stabilnak kell lennie, nem szabad évente többször felülvizsgálni” – jelentette ki a miniszterelnök.

– Nos, mondjuk ebben a szakaszban. – Tehát most ön kezdeményezi a parlament határozatát a leállításról? – Igen.

6) a Beszélt Nyelvi Korpusz részében található, például:

nem veszel ki szabadságot. – Hogyhogy nem veszek ki? Dehogynem. – Vagyis neked szabadnapod e s i k. – Neked van szabadnapod. Aha. Hétfőtől. – De a vasárnap szabad.

például az energetikában, az Ukrajnába és ezzel együtt egész Európába irányuló gázszállítás leállítása milyen eredményt v á l t k i? Azt v á l t j a k i, hogy Európának van energiastratégiája.

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

ERIKA RIMKUTĖ. Dar kartą apie Didžiųjų kalbos klaidų sąrašo žodyno klaidas: semantizmai | 11

ott várj egy kicsit, mondja. – Na, akkor talán Angèle az autójával, na. Tudsz Angèlének b e t ö l t e n i benzint, vagy amivel jár, és hát neki…

mert azt a két évet is b e s z á m í t j á k neked. Na. Azokat, amikor a főiskolán tanultál, azt a két évet is b e s z á m í t j á k a felsőoktatásban. – Ugyan már, honnan szedted ezt?

beülni egy kávézóba. Mondtam már, táncolni. Hát valahogy így t e l i k a szabadidő. Amikor hazaérsz, ú g y s z ó l v á n, már alig marad időd arra, hogy elmenj valahová

– Nincs konnektorunk. – Akkor talán hozni kellene innen egy csatlakozódugót. B e k ö t j ü k valahová, napelemekkel.

Egy mondatban a motivált nyelvhasználat több esete is előfordulhat. Ebben a cikkben nem az volt a fontos, hogy a vizsgált példákat pontosan az előzőleg bemutatott osztályozás szerint csoportosítsuk, hanem annak megállapítása, hogy a nyelvi hibát motiváltan vagy motiválatlanul használták-e.

A Korpusz beszélt nyelvi részében talált összes esetet motivált használatnak tekintettük. Ezt a döntést két okból hoztuk:

1) a beszélt nyelvi rész legnagyobb hányadát a nem hivatalos, hétköznapi társalgási nyelv teszi ki; 2) a Korpusz jelenlegi változatában nem lehet elkülöníteni a nem hivatalos, hétköznapi társalgási nyelvtől a hivatalos nyelv példáit (a hivatalos nyelvvel szemben nyelvhelyességi követelmények támasztandók, ezért ezeket az eseteket motiválatlan normasértésnek kell tekinteni).

A cikk olvasóiban felmerülhet a kétség, hogy a korábban említett 4–6. motivált használati eset valóban motivált használatnak tekinthető-e, vagyis egyértelműen megállapítható-e, hogy a beszélő vagy a szépirodalmi mű szereplője tudatosan használ szemantizmust. Ezek az esetek bonyolultak és vitathatók. Mindazonáltal valószínű (bár nem szükségszerű), hogy a szépirodalmi mű szerzője a megalkotott szereplő beszédében azért használ szemantizmusokat, hogy feltárja annak műveletlenségét, egyszerű beszédmódját, a hétköznapi nyelvhez való közelségét (amelyben sokféle nyelvi hiba fordul elő), esetleg iróniát közvetítsen. Hasonlóképpen magyarázhatók az ötödik pontban szereplő példák is: feltehetően az újságírók arra törekednek, hogy pontosan adják vissza beszélgetőpartnereik szavait, talán nemcsak a hitelesség kedvéért, hanem azért is, hogy feltárják beszélgetőpartnereik műveletlenségét, nyelvi hozzá nem értését, vagy mert úgy látják, hogy az alkalmazott szemantizmus (vagy más nyelvi hiba) szükséges a gondolat pontos közvetítéséhez. A beszélt nyelvben olyan esetek is előfordulhatnak, amikor a beszélők annak ellenére használnak szemantizmusokat, hogy tudják: ezeket nyelvi hibának tartják; ezt azért teszik, mert így szeretnék, hogy megfelelően megértsék őket, azonosulni akarnak azzal a társadalmi csoporttal, amelynek tagjaival kommunikálnak, vagy a nyelvi játék, illetve az irónia kedvéért.

Kétségtelen, hogy az itt tárgyalt szemantizmusok egy részét azért használták, mert a beszélők nem ismerik a nyelvi szabályokat, és nem tudják, hogy hibáznak, ezt azonban nehéz megállapítani, és az ilyen megítélés szubjektív. Ezért ezek az esetek a világosan motivált és a motiválatlan nyelvhasználat közötti átmenetinek tekinthetők.

Az alábbiakban néhány, a Korpuszban talált, motiválatlan nyelvhasználatra vonatkozó példa következik:

Látszott a bot, amelyet többnyire csak úgy maga után húzott, vagy kétségbeesetten, ügyetlenül a levegőben hadonászott vele.

E rend kompozíciós elemeit a magántulajdon szilárdítja meg és k a p c s o l j a ö s s z e.

Egyébként korábban a posta a számlák k e z e l é s é é r t csak a közüzemi szolgáltatóktól szedett pénzt.

az említett vállalat üzemanyag-telepe, de különleges feltételek vagy kedvezmények nem jártak a benzin f e l t ö l t é s é é r t.

továbbra is csak segédeszközöknek számítanak, különösen a virtuális terekben e l h e l y e z e t t információ, amelynek megszerzési költségei leggyakrabban a telefonos

M. Šalkauskas azonban nem dicsekedhet humorérzékkel: az általa világra hozott e g y i k Gediminas úgy fest, mint Ilja Muromec egy pereccel a zsebében.

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

ERIKA RIMKUTĖ. Dar kartą apie Didžiųjų kalbos klaidų sąrašo žodyno klaidas: semantizmai | 12

A járási vezetők számára létfontosságú volt a támogatása. Barátom ezt a körülményt szánta kihasználni.

A legtöbbször indokolatlanul használt szemantizmusok a következők: átnézni (1438), kiszámolni (1423), betanítani (1096), egységes, –a (520) és csomagolás (504). Egyes szemantizmusok gyakori használatát valamely kiadvány vagy bizonyos szerző nyelvi sajátosságai okozták. Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben inkább egyes kiadványok szerkesztőinek vagy íróinak nyelvi hozzá nem értéséről kell beszélni, nem pedig a mai nyelvben elterjedt nyelvi hibákról.

Amint korábban említettük, egyes szemantizmusok állandósult szókapcsolatokban fordulnak elő. Az alábbiakban néhány olyan gyakran használt szókapcsolatot mutatunk be, amelyekben szemantizmusok szerepelnek – sokszor éppen a szemantizmus ilyen állandósult használata tette ki a hibák nagy részét.

A apmokyti szemantizmus használata 95 százalékban indokolatlan; leggyakrabban az apmokyti personalą, specialistus; personalo apmokymas szókapcsolatok fordulnak elő, például:

Havras Klaipėdos kikötői szakembereinek, valamint a Klaipėdai Egyetem hajózási hallgatóinak betanítását is javasolja

a személyzet képzésének és átképzésének költségei közé sorolják, beleértve a személyzet betanítását a berendezések kezelésére és az új technológiák elsajátítására

Igaz, meglehetősen nehéz eldönteni, hogy az apmokyti megfelelő jelentésben szerepel-e, mert nem tudni, hogy a szöveg szerzője a „felületesen, röviden megtanítani” vagy az „alaposan, hosszú ideig tanítani” jelentésre gondolt-e. Ezért az apmokyti használata eltérően is megítélhető.

Az ap(si)jungti szemantizmus használata az esetek 95 százalékában szintén indokolatlan; gyakran használt szókapcsolatként említendő az apjungti pastangas. Például:

egy dolgozó, függetlenül attól, melyik vállalatnál dolgozik. Az egyesülő, különböző iparágakban működő szakszervezetek előnye, hogy szervezettebbek

Hogyan hangoljuk össze az összes sportszervezet erőfeszítéseit? Papíron minden rendben van, a gyakorlatban viszont...

A nem megfelelő jelentésben használt at(si)žymėti indokolatlan előfordulásainak aránya 91 százalék; a leggyakoribb szókapcsolat a baudos metimo (arba baudinio) atžyma¹². Például:

az eltűnt személy a szálloda adminisztrátorának hagyta, a tisztviselők pedig azt a bejegyzést találták, hogy az útlevél tulajdonosa december 30-án, Kalvariján keresztül érkezett Litvániába

csaknem kétszer rosszabbul támadtak a kétpontos dobások és büntetődobások vonaláról, és a labdáért folytatott küzdelemben is egyértelműen alulmaradtak az „Alitával” szemben.

A bendrai határozószó helytelen jelentésben a bendrai paėmus / imant (nagyjából véve) szerkezetekben fordul elő. Indokolatlan használata az esetek 84 százalékát teszi ki. Pl.:

Kedden Olaszországban 25 helyen égtek az erdők. Nagyjából véve a tűzfront helyzete kevésbé fenyegető, mint néhány nappal ezelőtt

figyelembe véve a szüneteket, az ismétléseket, a hanglejtésről, a dinamikáról és általában véve az értelmezésről folytatott egyeztetést.

12 Egy szemantizmusnak ebben az esetben nemcsak az at(si)žymėti különböző alakjait tekintették és számolták, hanem a vele képzésbeli kapcsolatban álló rokon szavakat is, vagyis az atžyma szót. Ezt a megoldást azért választották, mert kevés ilyen eset van, továbbá a DKKS ezeket egyetlen szóhoz kapcsolódó jelentés- és szókapcsolathasználati hibák leírásánál tünteti fel.

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

ERIKA RIMKUTĖ. Dar kartą apie Didžiųjų kalbos klaidų sąrašo žodyno klaidas: semantizmai | 13

Az įjungti szemantizmus indokolatlan használatára vonatkozó példák több mint 90 százalékot tesznek ki; a leggyakoribb szókapcsolat az įjungti į sistemą (rendszerbe bekapcsolni). Pl.:

A Feltámadás-templom újjáépítéséhez a Blokádalap pénzeszközeit felhasználni, ezt a projektet bekapcsolni az állami millenniumprogramba.

összehangolja a vám- és perifériás rendszerek alkalmazását, valamennyi vámhivatalt bekapcsolja egy közös automatizált irányítási r e n d s z e r b e.

Az įnešti szemantizmust meglehetősen gyakran használják indokolatlanul (az indokolatlan használat összesen 93 százalékot tesz ki). A Tekstyne-ben gyakoriságával kiemelkedett az įnešti pataisą (módosítást bevinni) szókapcsolat, például:

És az élet máris b e v i s z i a m ó d o s í t á s o k a t, amikor a reform végre ténylegesen megkezdődik.

Ha lehetőségük van újrajátszani a játékokat, a tanulók önkéntelenül is fejlesztik azokat, és kreatív m ó d o s í t á s o k a t visznek bele.

Az įpakavimas szemantizmus használati eseteinek nem kevesebb mint 97 százaléka indokolatlan. A többi hiba közül kiemelkedik a prekių (prekės) įpakavimas (áruk/cikkek csomagolása) szókapcsolat, pl.:

fajtájú joghurtok, már újfajta sajtot, „Fetát” is gyártanak; jelentősen javult a c s o m a g o l á s minősége.

az elfogyasztott üdítőitalok adagjait, a bevásárlóközpontokban található t e r m é k c s o m a g o l á s o k méretét

A pašalinis (vaistų) veikimas (poveikis), reiškinys (mellékhatás, jelenség) jelentésben helytelenül használt szókapcsolatra vonatkozó példák 94 százaléka indokolatlan használatú, például:

a szervezet fiziológiailag aktív anyagainak működését, ezért ritkábban okoz m e l l é k h a t á s o k a t és allergiás reakciókat.

250–300 mg%-ra csökkent, a hepariné 37–80%-kal nőtt. A kezelés során nem észleltek m e l l é k h a t á s t a májra és a vesére.

Az esetek 90%-ában találhatók a pervesti szemantizmus motiválatlan használatának példái; ezzel a szemantizmussal leggyakrabban használt szókapcsolat a pervesti į mokyklą. Például:

1690-ben a foglyot á t v i t t é k a híres francia börtönbe, a Bastille-ba. Ott olyan jól gondoskodtak róla

1839/40-ben – 6 (közülük kettő új, de azok is, amint jeleztük, á t h e l y e z v e a vilniusi nemesi i s k o l á b a). A švenčionysi nemesi iskolában tanultak:

A motiválatlan használat valamennyi esetének szintén 90%-át a peržiūrėti szemantizmus példái tették ki. Az említett szemantizmussal leggyakrabban használt szókapcsolat a peržiūrėti įstatymą (–us), például:

mit tegyen a munkaképes ember, ha nincs munkája? A Seimasnak f e l ü l k e l l e n e v i z s g á l n i a a nyugdíjasok munkavégzésére vonatkozó t ö r v é n y e k e t.

Sok nagy jelentőségű, lényegében f e l ü l v i z s g á l t és teljesen új t ö r v é n y r ő l fogunk beszélni, amelyeket a litván Seimas tervez megalkotni.

A vieningas, -a szemantizmus használatát vizsgálva a vieninga nuomonė szókapcsolat emelkedett ki, például:

megvitatják, hogyan kell Oroszországnak reagálnia a szeptember 11-i eseményekre. Világos, hogy e g y s é g e s v é l e m é n y nem lesz, mert a politikusok álláspontjai nagyon eltérőek.

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

ERIKA RIMKUTĖ. Dar kartą apie Didžiųjų kalbos klaidų sąrašo žodyno klaidas: semantizmai | 14

úgy tűnik, voltak képviselők, akik a társadalommal együtt megfelelően [cselekedtek], de egységes vélemény sincs, mindazonáltal a többség támogatja ezt az elképzelést

További említést érdemelnek a következő, a Tekstynében gyakrabban (az előfordulási esetek több mint 80%-ában) indokolatlanul, nem pedig indokoltan használt szemantizmusok: iššaukiantčiai, matomai, paskaičiuoti, sekantis, -i, užskaityti (gyakori szókapcsolatok: skolų / įsiskolinimų užskaita / užskaitymas), pašvęsti – ez utóbbi szó különösen gyakori a vallási szövegekben; úgy tűnik, ezekben normává válik a pašvęsti „kijelölni, feláldozni” jelentésű használata (különösen gyakoriak a pašvęsti gyvenimą, pašvęstasis gyvenimas szókapcsolatok – az utóbbi szókapcsolat jelentésárnyalatai miatt nehéz lenne szabályos megfelelőjét találni, ezért számos vallási szövegben terminusként használják).

Az előzőeknél valamivel ritkábban használják indokolatlanul a következő, szemantizmusokat tartalmazó állandósult szókapcsolatokat: (iš)pildyti pareigą (–as), išskirti pašalpą / sklypą, iššaukiantis elgesys, elgtis iššaukiančiai / iššaukiamai, įvesti pataisas, pravesti liniją, karo stovis, talpinti informaciją.

A beszélt nyelvet figyelmen kívül hagyva tehát a szemantizmusok indokolt használata a Tekstynében 13,94%, az indokolatlan pedig 86,06% (vö. a nem elfogadható tükörfordítások nagyon hasonló használati adataival: indokolt használatuk körülbelül 16%, indokolatlan használatuk 84% (Rimkutė 2014)). Ezek alapján arra a fontos következtetésre juthatunk, hogy a nyelvhasználók nehezen ismerik fel mind a nem elfogadható tükörfordításokat, mind a szemantizmusokat: a tükörfordítások alakja hasonlít a litván szavakéhoz, a szemantizmusok jelentésének idegen volta és nem elfogadható jellege pedig nehezen állapítható meg.

Šio tyrimo rezultatus palyginus su P. Rudzevičiaus (2005) neteiktinų senųjų svetimybių analizės rezultatais, išryškėjo tokie skirtumai: kaip minėta anksčiau, neteiktini vertiniai ir semantizmai daug dažniau vartojami nemotyvuotai (atitinkamai 84 ir 86 proc.), o senųjų svetimybių dažnesnė vartosena motyvuota (60 proc.), vadinasi, kalbos vartotojai geriau atpažįsta svetimybes ir, jei jas pavartoja, tai grafiškai ar kitaip išskiria. Tokią vartoseną galima paaiškinti tuo, kad gana lengvai atpažįstama svetimybių forma, o vertinius ir semantizmus sunkiau atskirti nuo taisyklingų lietuviškų žodžių. Semantizmus atpažinti sudėtinga dar ir dėl to, kad jie neretai painiojami su perkeltinėmis reikšmėmis vartojamais žodžiais.

4. ÖSSZEGZŐ MEGJEGYZÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK

A szemantizmusok meglehetősen gyakori lexikai hibák a mai litván nyelv korpuszában. Használatuk gyakorisága nagyon eltérő: egyes szavak több mint 50 ezer alkalommal fordulnak elő (például žinoti), másoknak alig néhány alakját találták meg. Arra azonban figyelni kell, hogy a szemantizmusnak minősülő szavakat és szókapcsolatokat gyakrabban használják helyesen, mint helytelenül. Ha a különösen gyakori szavak adatait (amelyek több mint 3000 alkalommal fordultak elő, és csak a publicisztikai részben vizsgálták őket) figyelmen kívül hagyjuk, a szemantizmusnak minősülő többi szónál 58 518 helyes használatú konkordanciasort találtak (ez 85,31%), valamint 10 073 helytelen használati esetet (14,69%). Felmerülhet, hogy érdemes-e a DKKS-ben meghagyni azokat a szavakat, amelyek ritkák a Tekstynében, hibás használatuk pedig többnyire normatív kiadványok részleteiben fordul elő (a pra- előtaggal kezdődő szavak, továbbá néhány, at- előtaggal kezdődő szó).

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

ERIKA RIMKUTĖ. Dar kartą apie Didžiųjų kalbos klaidų sąrašo žodyno klaidas: semantizmai | 15

Nagyobb figyelmet kellene fordítani azokra a meglehetősen gyakori szavakra, amelyeket a Tekstynében szinte mindig (az esetek 80–100%-ában) indokolatlanul, kizárólag helytelen jelentésben használnak: abuojas, -a, ap(si) jungti, apsivesti, aptarnauti sąskaitą, apturėti, atremontuoti, atretauruoti, atsiekti, at(si)žymėti, gautis, išmetinėti / užmetinėti, paskaičiuoti, prabalsuoti, pribūti, užmanyti, užskaityti.

A normalizált gyakoriságot kiszámítva (az előfordulások száma 100 ezer szóra vetítve) megállapították, hogy a legtöbb szemantizmus a beszélt nyelvben fordul elő (36 előfordulás 100 ezer szóra vetítve); a szemantizmusok előfordulási aránya meglehetősen hasonló a publicisztikai (9,8 eset), az igazgatási szakirodalmi (8,8 eset) és a szépirodalmon kívüli irodalmi részben (7,8 eset).

A szemantizmusok indokolt használata 13,94%, az indokolatlan pedig 86,06% (a beszélt nyelvi eseteket mind indokolt használatnak tekintették). Vagyis a nyelvhasználók számára nehéz a szemantizmusok felismerése, valószínűleg azért, mert nehezen állapíthatók meg az idegen jelentések, és összetévesztik őket más szavak elfogadható átvitt jelentéseivel.

A 2000-ig megjelent szövegekben (vagyis a régebbiekben) a szemantizmusok használata körülbelül 60%-ot tesz ki, 2001-től kezdődően pedig 40%-ot; feltételezhető, hogy a nyelvhasználók és a szerkesztők egyre jobban ismerik a nyelvi normákat.

Nagyobb figyelmet kell fordítani mind az előző, a DKKS szótári hibáiról szóló cikksorozatban tárgyalt tükörfordításokra, mind a szemantizmusokra. Érdemes frissíteni és kiegészíteni az említett lexikai hibák jegyzékét: a tükörfordításokhoz fel kell venni a nem elfogadható fordításokat (gyakran képszerű kifejezéseket), a szemantizmusok listáját pedig a legújabb példákkal kell bővíteni.

Szükség van egy megbízható, folyamatosan frissített elektronikus nyilvántartásra a lexikai hibákról és javításaikról, amely nemcsak a hibásnak tekintett szavakat és helyes megfelelőiket tartalmazza, hanem megjegyzéseket és magyarázatokat is arra vonatkozóan, hogy egy-egy szó miért nem használható a litván nyelvben, és milyen súlyos hibának számít.

A nyelvi normákat világosabban kell leírni. A vitatott, nem egyértelmű jelentések elhallgatása növeli a nyelvhasználók nyelvi ismeretekbe vetett bizalmatlanságát.

Kétséges, hogy érdemes-e a DKKS-ben meghagyni az apmokyti, paskaičiuoti szavakat, mivel általában nehéz megállapítani a cselekvés teljességének vagy pontosságának fokát. Világosabban kellene leírni a sekantis, -i melléknévi igenév helyes és helytelen használatát. A normatív kiadványokban kívánatos lenne több és változatosabb példát közölni, amelyek világossá teszik a helyes és helytelen használat közötti különbséget.

ŠALTINIAI

Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas. Prieiga internete: http://tekstynas.vdu.lt.

Didžiųjų kalbos klaidų sąrašas. Prieiga internete: http://www.vlkk.lt/aktualiausios-temos/didziosios-klaidos/zodyno.

LITERATŪRA

Blažinskaitė D. 2000: Stilistiškai motyvuoti reklamos kalbos nukrypimai nuo normų. – Kalbos kultūra 73, 96–101.

Gedzevičienė D. 2014: Semantizmų vartosena teisės mokslo darbų rankraščiuose. – Taikomoji kalbotyra 5. Prieiga internete: http://taikomojikalbotyra.lt/lt/2014/08/semantizmu-vartosena-teises-mokslo-darbu-rankrasciuose (žiūrėta 2015 06 21).

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

ERIKA RIMKUTĖ. Dar kartą apie Didžiųjų kalbos klaidų sąrašo žodyno klaidas: semantizmai | 16

Girčienė J. 2007: Naujųjų skolinių vartosena: kalbos kultūros ir stilistikos takoskyra. – Kalbos kultūra 80, 143–152.

Kniūkšta P. 2008: Ką seka sekantis? – Kalbos kultūra 81, 236–244.

Linkevičienė N. 2013: Redagavimo pradmenys, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Prieiga internete: http://www.flf.vu.lt/mokslas/elektroniniai_istekliai#vadovėliai-mokymo-priemonės (žiūrėta 2015 05 15).

Paulauskienė A. 2000: Lietuvių kalbos kultūra, Kaunas: Technologija.

Pažūsis L. 2014: Vertimas ir kalba, Vilnius: Vilniaus universitetas. Prieiga internete: http://www.espa-rama.lt/es_parama_pletra/failai/ESFproduktai/2014_Monografija_Vertimas_ir_kalba.pdf (žiūrėta 2015 04 10).

Pupkis A. 2005: Kalbos kultūros studijos, Vilnius: Gimasis žodis.

Razauskas D. 2008: Dėl sekančio klausimo. – Kalbos kultūra 81, 224–235.

Rimkutė E. 2014: Ar vis dar aktualus Didžiųjų kalbos klaidų sąrašas? Vertinių atvejis. – Bendrinė kalba 87, 1–13. Prieiga internete: www.bendrinekalba.lt/Pdf/Rimkute_BK_87_straipsnis.pdf (žiūrėta 2015 06 05).

Rudzevičius P. 2005: Svetimybių vartojimo polinkiai lietuvių kalbos tekstyne. – Kalbos kultūra 78, 210–219.

Šukys J. 2003: Kalbos kultūra visiems, Kaunas: Šviesa.

Urnėžiūtė R. 2014: Taisyklingos kalbos niekas neatsūaukė (R. Urnėžiūtė kalbino D. Vaišnienę, J. Palionytę, R. Miliūnaitę, A. Dvylįtę, D. Smalinską). – Gimtoji kalba 2, 18–26.

Vilčinskaitė L. 2015: Semantizmų vartosena Dabartinės lietuvių kalbos tekstyne. Bakalauro darbas, Kaunas: Vytauto Didžiojo universitetas.

Vilkónčius V. 2001: Vertimas į lietuvių kalbą: trafaretų antplūdis, Vilnius: Gimtasís žodis.

Vladarskienė R. 2013: Naujos tarptautinių žodžių reikšmės administracinėje lietuvių kalboje, – Taikomoji kalbotyra 3 (2013–2014). Prieiga internete: http://taikomojikalbotyra.lt/lt/2013/12/naujos-tarptautiniu-zodziu-reiksmes-administracineje-lietuviu-kalboje (žiūrėta 2015 07 20).

Gauta 2015 07 22 Priimta 2015 11 03

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204