VAIDA KNABIKAITĖ

KAZIMIERAS ROMUALDAS ŽUPERKA PROFESSZOR – A LITVÁN NYELV STILISZTIKÁJÁNAK MEGTEREMTŐJE

A neves litván nyelvész-stiliszta, Kazimieras Župerka idén ünnepli 80. születésnapját. A megkérdezett tudós különböző alkalmakkor hangsúlyozza: „A stilisztika nekem rendeltetett.”

Kazimieras Župerka tudományos érdeklődési köre rendkívül széles. Kutatásainak témái az általános stilisztikaelméletet, a funkcionális és gyakorlati stilisztikát, a nyelvi eszközök versengését, a kódolás és dekódolás stilisztikáját, a metanyelvészetet, a nem szakmai nyelvészetet, a stilisztika didaktikáját, valamint a szöveg- és etnikai stilisztikát ölelik fel. E témák tükröződnek K. Župerka disszertációiban, könyveiben, cikkeiben, konferencia-előadásaiban és azok téziseiben, valamint az általa vezetett tudományos munkák témáiban. A 75. számtól K. Župerka a Kalbos kultūra (2014-től: Bendrinė kalba) című tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, és itt számos cikket is publikált.

K. Župerka számára tudósként különösen fontos volt a Vilniusi Egyetem Litván Nyelvi Tanszékén végzett aspirantúra (1966–1969). Témavezetője, Juozas Pikčilingis professzor, a litván nyelvészeti stilisztika úttörője, mondhatni, tehetséges aspiránsával együtt fektette le e nyelvészeti terület alapjait. J. Pikčilingis felkérte K. Župerkát, hogy segítsen megírni a Leksinė ir gramatinė sinonimika (1969) című könyvet. K. Župerka a mű társszerzője, egyben J. Pikčilingis talán legkiemelkedőbb tanítványa lett. 1969-ben sikeresen megvédte doktori (akkori nevén filológiai tudományok kandidátusa) disszertációját, „A mellékmondatok, valamint a mellékneves igenévi, féligenévi és határozói igenévi szerkezetek szinonímiája a mai nyelvben” címmel, amelyben pontosította a stilisztikai kutatás tárgyát. A szintaxis szintjét felhasználva tárgyalta a szintaktikai szinonimák jelentőségét

BENDRINĖ KALBA 90 (2017)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

VAIDA KNABIKAITĖ. Profesorius Kazimieras Romualdas Župerka – lietuvių kalbos stilistikos kūrėjas | 2

a szintaktikai stilisztika szempontjából, és bemutatta stilisztikai különbségeiket a funkcionális stílusokban. 1971-ben K. Župerka docensi címet kapott.

1974–1975-ben K. Župerka a csehországi Brnói Egyetemen folytatott tanulmányokat. Itt jól megtanult csehül és szlovákul, és érdeklődni kezdett a Brnói Egyetem professzora, Milano Jelinek (Jelínek) nyelvi eszközök versengéséről szóló elmélete iránt. Ettől kezdve elmondható, hogy K. Župerka saját stilisztikafelfogást alakít ki, amely mintegy összekötő kapocs J. Pikčilingis és M. Jelinek elméletei között. A nyelvi eszközök versengésének kutatásával kibővíti a litván nyelvészeti stilisztika tárgyát.

A litván nyelvtudományban elsőként K. Župerka a Praktinė stilistika (Sinonimai) (1978) című könyvében rögzíti terminusként a nyelvi kifejezőeszközök versengésének fogalmát, és szakszerűen hozzájárul az általános litván szinonímiaelmélet kidolgozásához, mivel a szinonimák fogalma (nem csupán a litván nyelvtudományban) még nem volt egységes és megszilárdult a 20. század nyolcvanas éveiben.

Konkurencijos aspektas plačiai taikomas ir Lietuvių kalbos stilistikoje (1983). Autorius apibūdina konkurencijos termino esmę, nusako būdingus šios sąvokos požymius. Pasak K. Župerkos, stilius – tai galėjimas rinktis. Tad knygoje daugiausia rašoma apie kalbos išteklius bei išgales. Į stilistinių išteklių skyrių patenka konkuruojantys vienetai (variantai, sinonimai, stiliaus figūros). Naujai aptariamos sinoniminių raiškos priemonių funkcijos. Šia knyga K. Župerka aprašomąją bei praktinę lietuvių kalbos stilistiką akivaizdžiau pasuko funkcinės stilistikos link.

A nyelvész 1985-ben, a Vilniusi Egyetemen 1996-ban megvédett habilitációs értekezésében – „A nyelvi eszközök versengése mint a litván nyelv stilisztikájának tárgya” – foglalta össze tudományos tevékenységét. 2000-ben K. Župerka professzori kinevezést kapott.

A professzor ezt követően a metanyelvi funkció nem nyelvészeti szövegekben való megjelenését kutatta. A 20. század nyolcvanas-kilencvenes éveiben írt publikációiban a metakalbinis komentaras és a metakalbinis vienetas terminusokat magyarázza, részletesen vizsgálja a nem nyelvészeti szövegek metanyelvi megjegyzéseit, és bemutatja, hogyan értelmezi a társadalom a stílusnormákat, illetve mely új nyelvi jelenségekre figyel fel leginkább. A kutatások célját elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt megalapozza. Különösen értékesek azok a metanyelvi egységek, amelyekben a metanyelvi megjegyzések nem egy új szóra, hanem a mai beszédhasználat tendenciáira hívják fel a figyelmet. A témában megjelent számos cikkből és konferencia-előadásból nőtt ki a részletes monográfia: Metalingvistika. Nekalbininkų kalbotyra (2012).

BENDRINĖ KALBA 90 (2017)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

VAIDA KNABIKAITĖ. Profesorius Kazimieras Romualdas Župerka – lietuvių kalbos stilistikos kūrėjas | 3

K. Župerka a nyelvi eszközök különféle kölcsönös viszonyait (versengését) és a funkcionális stílusokat vizsgálva a pragmatikai nyelvészet korszerű módszereit alkalmazza. Ez világosan látható a Reklamos tekstas: pragmatika, stilius, kalba (2008) című tanulmányban. A szerző hangsúlyozza, hogy a reklám pragmatikai szempontú megközelítése nemcsak másfajta elemzést, hanem más terminológiát is feltételez.

Új, eredeti meglátások jellemzik az iskolai tankönyvet is: Lietuvių kalba. Stilistika. Vadovėlis XII klasei (2001). A stílus és a nyelvi egységek kapcsolatát magyarázva a szerző nemcsak a nyelvről és a szóról, a stílusról és a szóalakról ír, hanem a stílusról és a szövegről is. A tankönyv legfontosabb erénye az előadás világossága, következetessége és meggyőző ereje, valamint az elmélet és a gyakorlat összhangja. A didaktikai stilisztika kiváló példája.

K. Župerka jelentős figyelmet szentelt a művészi stílus sajátosságainak, a szépirodalmi művek stilisztikai elemzésének, a poétikának és a stilisztikának, valamint nyomon követte a litván szépirodalom fejlődését. A stíluselmélet a szövegelemzés alapjaként foglalkoztatta. A művészi stílus kifejezést a nyelvészetben egyre inkább meghonosodó, általánosító laisvieji stiliai (szabad stílusok) terminusra cserélte; ezek közé a művészi és a beszélt stílus, valamint a publicisztikai stílus expresszív alváltozata tartozik. A szabad stílusok teljesen új szemlélete bontakozik ki a „Regioninės tapatybės raiška laisvųjų stilių tekstuose” (2014) című, részletes tanulmányban. Ennek keretében azt vizsgálta, miként fejeződik ki Litvánia négy etnográfiai régiója (Aukštaitija, Dzūkija, Suvalkija és Žemaitija) lakóinak identitása és sajátos világképe. A regionális identitáshoz kapcsolódó három összetevőt választott ki: a teret (a régió tájképét), a regionális karaktert (gondolkodásmódot, érzésvilágot, viselkedést), valamint a nyelvet és a beszédmódot. K. Župerka a nyelvtudomány egyik ágaként tárgyalja az etnikai stilisztikát a „Dėl kalbos etnostilistikos objekto” című tanulmányában, amely a Šiuolaikinės stilistikos kryptys ir problemos című, 2013-ban megjelent tanulmánykötetben látott napvilágot. A szerző célja a nyelvi etnostilisztika tárgyának meghatározása és e stilisztikai ág kutatási témáinak áttekintése. A tanulmány következtetései felvázolják az etnostilisztika mint nyelvtudományi ág témaköreit. K. Župerka tehát a litván nyelvtudomány etnostilisztikájának úttörőjeként tekinthető. A litván nemzeti mentalitásról írva azt a lett nemzeti karakterrel veti össze, s ezzel megalapozza az összehasonlító stilisztikát a „Dėl gretinamosios latvių ir lietuvių kalbų stilistikos” című tanulmányban (Linguistica Lettica, 1999), valamint a „Lietuva–Latvija XX amžiuje” konferencia „Latviai ir lietuviai: tautinio charakterio ir tautinio stiliaus koreliacija” című előadásának téziseiben (1998).

BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204

VAIDA KNABIKAITĖ. Profesorius Kazimieras Romualdas Župerka – lietuvių kalbos stilistikos kūrėjas | 4

80. születésnapján köszöntve K. Župerka hangsúlyozta, hogy most leginkább azt szeretné, ha etnostilistának neveznék, mivel már két évtizede gyűjti, rendezi és rendszerezi az etnostilisztikai anyagot, és azt kutatja, hogyan tükröződnek a litván nép jellegzetességei a litván beszédben és szövegekben. Ez nagy műveltséget és szakértelmet igénylő munka.

K. Župerka e cikk szerzőjének „Lingvistinės lietuvių stilistikos raida XX amžiuje” című doktori disszertációját is témavezetőként irányította; a disszertációból azonos című tudományos monográfia született (2006). A monográfia K. Župerka tudományos munkásságát összegző fejezetet is tartalmaz, „Kalbos priemonių konkurencijos teorijos plėtotė” címmel (154–165. o.).

A professzort szép jubileuma alkalmából köszöntve szeretnék őszintén köszönetet mondani neki azért, hogy annak idején megbízott bennem és támogatott, nemcsak fiatal kutatóként, hanem olyan emberként is, akinek segítségre és támogatásra volt szüksége. K. Župerka vállalta, hogy hivatásos nyelvészt nevel belőlem, és az iskolás éveim kezdetleges írásaitól eljuttatott az érett stilisztává válásig. A doktorandusszal folytatott gyümölcsöző és tartalmas együttműködéshez nemcsak a kiváló tudós-pedagógus tehetsége, szakmai felkészültsége, műveltsége és tudása járult hozzá, hanem veleszületett humora és optimista életszemlélete is. Mindezt annak idején a professzortól tanulhattam.

Ma, szeretett professzorom pártfogását és nevelő támogatását élvezve sokkal magabiztosabbnak érzem magam a nyelvtudomány területén. Hiszen Litvánia legkiválóbb stilisztája, Kazimieras Župerka a tanácsadóm. Köszönöm, Professzor úr.

Beérkezett: 2017. 10. 27.

BENDRINĖ KALBA 90 (2017)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204