A beszéd az ember és a számítógép közötti kommunikáció legtermészetesebb és legelfogadottabb módja, ezért nem meglepő, hogy sok erőfeszítést tesznek a számítógépek különböző nyelveken való beszédre való képességének fejlesztésére. A litván nyelv sem kivétel. Bár a számítógép litvánul való „megszólaltatására” tett első kísérletek óta negyedszázad telt el, elmondható, hogy az áttörés csak 2015-ben következett be, amikor befejeződött a „Litván beszéddel vezérelt szolgáltatások” (LIEPA) projekt. A LIEPA projekt keretében egy négy hangon megszólaló elektronikus szövegfelolvasó (szintetizátor) készült, valamint hét szolgáltatás, amely ezt használja. Részletesebben lásd a LIEPA projekt honlapján (https://www.raštija.lt/liepa). A litván beszédszintetizátorokban használt algoritmusokat, hangadatbázisokat, valamint az elért eredményeket (a beszéd érthetőségét és természetességét) részletesebben a cikk ismerteti (Kasparaitis 2016); ez a tanulmány pedig a LIEPA projekt tevékenységeit követően létrehozott új, beszédszintézisre épülő szolgáltatásokat, valamint azokat a szolgáltatásokat tárgyalja, amelyek a közeljövőben megjelenhetnek.
1. A SZINTETIZÁTOR JELENLEGI ALKALMAZÁSAI
A LIEPA projekt keretében létrehozott elektronikus szövegfelolvasó a forrásszövegekkel együtt szabadon terjeszthető, ami lehetővé teszi más, a LIEPA projekthez nem kapcsolódó személyek és szervezetek számára is, hogy a szintetizátor újabb és változatosabb alkalmazási lehetőségeit keressék.
1.1. Előadás Remote Vilnius
A LIEPA szintetizátor Aistė és Edvard hangját először még a fejlesztés befejezése előtt használták fel. Ez a Sirenos 2014 nemzetközi színházi fesztiválon történt, ahol bemutatták
Page 2
PIJUS KASPARAITIS, GINTARAS SKERSYS. Lietuviško balso sintezės dabartis ir perspektyvos | 2
a német társulat, a Rimini Protokoll kifejezetten Vilnius számára létrehozott Remote Vilnius című előadását. Az előadásban nincs sem színpad, sem színészek. A cselekmény helyszínei Vilnius külön erre kijelölt utcái vagy a város egyéb terei, a díszletek házak, autók, járókelők, a színészek pedig – akik egyben nézők is – egy körülbelül 50 fős, fejhallgatóval felszerelt csoport tagjai, amelyben szintetikus Aistė vagy Edvard (az előadásban Juozas) hangjai szólnak; ezek a hangok megpróbálják elnyerni a hallgatók bizalmát, felkelteni érdeklődésüket, végül pedig irányítani ezt az embercsoportot. Az előadás mintha az emberiség jövőjét vetítené előre, amikor a számítógépek irányítják majd az embereket. Az előadásról készült képet az 1. ábra mutatja; az előadás részletei az LRT médiatárában tekinthetők meg (FLM1 2014). Az előadás számos sajtóvisszhangot kapott, a hivatkozások listája a LIEPA projekt hírei között található (LN1 2014).
Az előadáshoz éppen gépies és természetellenes hangzású hangokra volt szükség, ezért a még csiszolatlan szintetizátorhangok tökéletesen megfeleltek erre a célra. A hangfelvételeket különféle hangeffektusokkal is kiegészítették.
1. ÁBRA. Jelenet a Remote Vilnius című előadásból (D. Matvejevo felvétele)
BENDRINĖ KALBA 90 (2017)
www.bendrinekalba.lt
ISSN 2351-7204
Page 3
PIJUS KASPARAITIS, GINTARAS SKERSYS. Lietuviško balso sintezės dabartis ir perspektyvos | 3
1.2. Weboldalakon megjelenő cikkek felolvasása
Egy másik nyilvánvaló, ezért gyakori alkalmazási terület az internetes cikkek, hírek és hasonlók hangos felolvasása. A lényeget talán legjobban a Lietuvos žinios című lap egyik cikkének címe foglalja össze (LŽ 2015): Mostantól a „Lietuvos žinios” nemcsak olvasható, hanem hallgatható is. Más szóval a cikk szövege mellett hangfelvétel is megjelenik. A Lietuvos žinios portál (http://lzinios.lt/) és annak mobilverziója (http://m.lzinios.lt/) használta elsőként erre a célra a szintetizátort 2015. szeptember 14-től; 2015. október végétől pedig a Ūkininko patarėjas is (http://ukininkopatarejas.lt/),; 2016 februárjától a Vilniaus miesto savivaldybės weboldala is (http://www.vilnius.lt/) (VLN 2016), 2017 februárjától pedig a Delfi hírportál mobilverziója is (http://m.delfi.lt/) (DELFI 2017).
Ezeken a weboldalakon meglehetősen sok új cikk jelenik meg, ezért a szövegből generált hangfelvételt már nem javítják, mert erre nem lenne elegendő idő, erőforrás stb. Nagyon fontos, hogy a szintetizátor a lehető legkevesebb hibát vétse. A szintetizátor fejlesztőinek a legtöbb nehézséget a szöveg előfeldolgozása okozza, vagyis a számok, dátumok, rövidítések, speciális karakterek és egyéb nem szöveges információk szöveggé alakítása. A különböző weboldalakon eltérő szövegszerkesztési szabályokat alkalmazhatnak, ezért a szintetizátor szövegfeldolgozó modulját minden weboldalhoz hozzá kell igazítani.
A hangfelvételek állandó tartalmú weboldalakon is megjeleníthetők a cikkek mellett. A korábban ismertetett alkalmazástól az a legfontosabb különbség, hogy a cikkek száma véges vagy lassan változik, ezért az egyes cikkek szövege hozzáigazítható a szintetizátorhoz, vagy akár két változat is készíthető belőle: egy az olvasó, egy pedig a szintetizátor számára. A szintetizátort is hozzá lehet igazítani valamelyest a szöveghez, például bővíteni lehet a rövidítések szótárát. Ilyen alkalmazásra példa a Visuotinė lietuvių enciklopedija (https://www.vle.lt/).. A baltai című szócikk (VLE 2017) részlete kiválóan szemlélteti, milyen szöveget kap az olvasó, és hogyan kellene azt a szintetizátornak felolvasás előtt átalakítania:
„…a nyugati Δ alapnyelv körülbelül az i. e. 1. évezred közepén vált külön”
„…a nyugati balti alapnyelv körülbelül az első évezred közepe táján, Krisztus előtt vált külön”
Jelenleg a szintetizátor előkészítetlen szöveget olvas fel, vagyis magának kellene eldöntenie, milyen szót illesszen be a háromszög helyére, kiválasztania a ragos számnevet, feloldania a rövidítéseket,
BENDRINĖ KALBA 90 (2017)
www.bendrinekalba.lt
ISSN 2351–7204
Page 4
PIJUS KASPARAITIS, GINTARAS SKERSYS. Lietuviško balso sintezės dabartis ir perspektyvos | 4
összeegyeztetni a szavak ragozását, bár ezt még nem tudja megtenni. Ebben a példában van még egy, az olvasó számára észrevétlen apró probléma is – kötőjel helyett elválasztójelet használtak.
1.3. Szövegfelolvasó szolgáltatás
A szövegfelolvasó szolgáltatásokat leggyakrabban vakok és gyengénlátók veszik igénybe, de más felhasználóknak is hasznosak lehetnek, például tanulóknak vagy egyetemistáknak az előadásjegyzetek felolvastatására. Az ilyen szolgáltatások egyike a RoboBraille, amelyet a dániai Synscenter Refsnæs a Sensus ApS-szel együtt fejlesztett ki (http://robobraille.org/). A LIEPA projektben létrehozott litván szintetikus hangok 2015 novembere óta működnek a RoboBraille szolgáltatásban (ROBO 2015, LN2 2015). A RoboBraille szolgáltatás lehetővé teszi a szöveges dokumentumok automatikus átalakítását számos, látás- vagy olvasási fogyatékossággal élő ember számára megfelelő alternatív formátumba. Az egyik lehetséges formátum az MP3 hangfájl. Ez a nap 24 órájában, a hét minden napján működő önkiszolgáló szolgáltatás. Az egyéni, nem kereskedelmi felhasználók számára a szolgáltatás ingyenes. A szolgáltatás lehetővé teszi egy vagy több szövegfájl kiválasztását (elérhető formátumok: .DOC,.DOCX,.PDF,.PPT,.PPTX,.TXT,.HTML,.HTM,.RTF,.EPUB,.MOBI stb.), internetcím megadását, vagy egyszerűen a kívánt szöveg beírását az erre szolgáló mezőbe. Ezután kiválasztható a négy litván hang egyikének egyike, valamint a hét beszédsebesség közül egy. Amikor a rendszer elkészíti az MP3 hangfájlt, a felhasználó által megadott e-mail-címre elküldi a hozzá vezető hivatkozást.
1.4. Autóbusz-pályaudvari tájékoztatás
A beszédszintetizátor egy másik alkalmazási területe az utasoknak szóló közlemények felolvasása autóbusz- és vasútállomásokon, repülőtereken stb. Az UAB Vilkaviškisi Autóbusz-állomás igazgatójának, Algimantas Ankevičiusnak köszönhetően ez már működik. Az élő bemondó hangja helyett 1980 óta használnak hangfelvételeket; ekkor egy órát csatlakoztattak a magnetofonhoz. A felvételeket 2012-ben litván beszédszintetizátorral váltották fel, a LIEPA projekt hangjai pedig 2015 második felétől szólnak a vilkaviškisi autóbusz-állomáson. Erről bővebben a videóban olvashat (FLM4 2015). Reggel 7-től este 7-ig az utasok pontos időről, az autóbuszok érkezéséről és indulásáról, valamint egyéb információkról kapnak tájékoztatást. A peronon csak a közleményeket olvassák fel, az utasváróban pedig a közlemények mellett rádióműsorokat is sugároznak. A közleményt egy perc alatt kell felolvasni,
BENDRINĖ KALBA 90 (2017)
www.bendrinekalba.lt
ISSN 2351–7204
Page 5
PIJUS KASPARAITIS, GINTARAS SKERSYS. Lietuviško balso sintezės dabartis ir perspektyvos | 5
mert egy perc múlva bekapcsol a rádió. A közleményeket szintetikus hangokból álló duettek olvassák fel (néhány mondatonként felváltva női és férfihang), hasonlóan a televíziós műsorvezetőkhöz.
litvánul megszólaló, a Robotikos akademijos és az UAB Baltic Orbis tulajdonában lévő humanoid robot, a NAO (2. ábra). A 2016-os EU OPEN DAY 2016 rendezvényen, amelyet Brüsszelben tartottak, és amelyen az Európai Unió országai mutatkoztak be, a robot arra hívta a látogatókat, hogy keressék fel a litván standot (LN3 2016, FLM2 2016). A LIEPA projektben létrehozott litván szintetikus hangokat a robotba a Robotikos akademijos mérnöke, Linas Aidokas telepítette, és ő tanította meg a robotot mozogni; a robot bemutatójának forgatókönyvét prof. Laimutis Telksnys (VU MII), dr. Rita Miliūnaitė (LKI) és Tautė Bernotaitė (LKI) készítette. A NAO robot az európai nyelvek napja alkalmából a szentpétervári Ermitázs Múzeumban tartott rendezvény látogatóit is litván szavakra tanította (a litván standot csaknem 3000 látogató kereste fel) (FLM3 2016); Kristijonas Donelaitis Metų című művéből is idézett a Litván Köztársaság Szejmében tartott Beszélnek-e majd a robotok litvánul? című konferencián (LN4 2016).
A LIEPA projekt egyik olyan alkalmazása, amely valószínűleg leginkább felkelti a modern technológiákat használó fiatalok érdeklődését
BENDRINĖ KALBA 90 (2017)
www.bendrinekalba.lt
ISSN 2351-7204
Page 6
PIJUS KASPARAITIS, GINTARAS SKERSYS. Lietuviško balso sintezės dabartis ir perspektyvos | 6
2. LEHETSÉGES ALKALMAZÁSI PÉLDÁK
Ebben a fejezetben a beszédszintézis olyan lehetséges alkalmazási példáit mutatjuk be, amelyeket még nem valósítottak meg, de amelyek megvalósítása érdekében már megtették az első lépéseket.
2.1. A szintetizátor áthelyezése OS LINUX
A LIEPA projekt szintetizátorát Windows környezetre fejlesztették ki. Ha alkalmaznák Linux környezetben is, szélesebb körben lehetne használni. Elsősorban internetes újságok, magazinok és más hasonló webhelyek cikkeinek felolvasására használnák, amint azt az 1.2. fejezet már ismertette, de olyan webhelyeken, amelyeket Linux alapon valósítottak meg.
Hasonlóképpen a szintetizátort állandóbb tartalmú webhelyek felolvasására is használnák; például tervbe vették a Wikipedia enciklopédia felolvasását (lásd Chirgwin 2016).
2.2. Virtuális asszisztensek
A mesterséges intelligencia fejlődésével olyan virtuális asszisztenseket fejlesztenek, amelyek képesek válaszolni az emberek szabad formában megfogalmazott kérdéseire. A Litván Köztársaság Belügyminisztériuma alá tartozó Migrációs Főosztály webhelyén (http://www.migracija.lt/) a látogatókat Martynas és Ieva virtuális asszisztensek segítik. Kérdéseket lehet feltenni nekik, és válaszolnak rájuk, vagy az adott webhely kapcsolódó oldalaira mutató hivatkozások listáját adják meg. Például a Mennyibe kerül az útlevél kérdésre a következő választ adják:
A személyazonosító okmányok kiállításáért fizetendő, meghatározott összegű állami illetékek:
• Útlevél;
• Személyazonosító igazolvány;
• ideiglenes állampolgársági igazolvány.
Illetékmentesség
Hogyan kell fizetni
Felhívjuk figyelmét, hogy a személyazonosító okmányokat a területi rendőri szervek migrációs részlegei állítják ki.
BENDRINĖ KALBA 90 (2017)
www.bendrinekalba.lt
ISSN 2351-7204
Page 7
PIJUS KASPARAITIS, GINTARAS SKERSYS. Lietuviško balso sintezės dabartis ir perspektyvos | 7
Ismét megnyílik a Állami illetékek jegyzéke oldal. Ugyanez a válasz jelenik meg a Mennyibe kerül a személyi igazolvány kérdésre is, vagyis a válaszokat előre elkészítették, és valamivel általánosabbak, mint a kérdések.
A nem megfelelő kérdésekre az asszisztens ilyen típusú válaszokat ad: Kérjük, pontosítsa a kérdést; Igyekszem segíteni Önnek, ha rövid kérdéseket tesz fel; Igyekszem a Migrációs Osztály hatáskörének megfelelően válaszolni a kérdésére.
A virtuális asszisztensek egyik hátránya, hogy válaszaik nem szólalnak meg litvánul.
3. ÁBRA. Ieva és Martynas virtuális asszisztensek (http://www.migracija.lt/)
BENDRINĖ KALBA 90 (2017)
www.bendrinekalba.lt
ISSN 2351-7204
Page 8
PIJUS KASPARAITIS, GINTARAS SKERYS. Lietuviško balso sintezės dabartis ir perspektyvos | 8
2.3. ROBOT MIO MOBILE KIOSK
A palangai tengerparton nyaralók közül sokan láttak már hűtőtáskákat cipelő fiatalokat, akik folyton azt kiáltozzák: „Forró cseburek! Sült kenyér! …” Ezt a munkát egy robot is elvégezhetné. Éppen erre a célra fejleszt jelenleg egy litván startup egy autonóm mobil árusító automatát, amelyet MIO mobile kiosk névre kereszteltek (4. ábra) (http://miokiosk.com/) (Fuks 2016). A tervek szerint harapnivalókat és italokat szállít és árusít majd parkokban, tereken, köztereken, valamint különféle rendezvényeken. A tervek szerint a robotot mobilalkalmazáson keresztül lehet majd hívni, a vásárlókkal való kommunikációra pedig érintőképernyőt használnak. A felhasználók kényelme érdekében a robot litvánul is megszólalhatna: vásárlókat hívhatna, reklámozhatná termékeit, használati útmutatást adhatna stb.
4. ÁBRA. MIO mobile kiosk (http://miokiosk.com/)
2.4. Automatikus fordítóprogramok
Már több évtizeddel ezelőtt megjelentek az első olyan számítógépes programok, amelyek képesek voltak egyik nyelvről a másikra fordítani a szöveget. Némelyikük képes hangosan felolvasni a lefordítandó vagy már
BENDRINĖ KALBA 90 (2017)
www.bendrinekalba.lt
ISSN 2351-7204
Page 9
PIJUS KASPARAITIS, GINTARAS SKERSYS. Lietuviško balso sintezės dabartis ir perspektyvos | 9
lefordított szöveget. Például az egyik legnépszerűbb program, a Google fordító (http://translate.google.lt/) fel tudja olvasni a szomszédos országok nyelvein írt szöveget: lengyelül, oroszul és lettül. Legalább 4 olyan fordítóprogram ismert, amely litván nyelvre vagy litván nyelvről fordít: a már említett Google fordító, a Microsoft fordító (http://www.bing.com/translator/), a Vytautas Magnus Egyetem fordítója (http://vertimas.vdu.lt/twsas/), a Tildė IT és a Litván Nyelvi Intézet fordítója (https://translate.tilde.com/lt/). Sajnos ezek a fordítóprogramok nem képesek hangosan felolvasni litván szöveget.
2.5. Az okostelefonok hozzáférhetővé tétele a vakok számára
Az utóbbi években számos olyan feladatot, amelyet korábban az emberek számítógépen végeztek, például az internetezést vagy az e-mailek írását, ma már okostelefonokon végzik. A vakok és a gyengénlátók sem kivételek: ők is egyre gyakrabban használnak okostelefont. A számítógépekhez hasonlóan a vakok visszajelzést hang formájában kapnak. E célból az okostelefonok beépített beszédszintetizátorokkal, valamint szabványosított interfészen keresztül ezekhez kapcsolódó, vakok számára készült képernyőolvasókkal rendelkeznek. A legnépszerűbb okostelefon-operációs rendszerek és beépített képernyőolvasóik a következők: a nyílt rendszerű Android és a TalkBack képernyőolvasó, az Apple iOS és a VoiceOver, valamint a Microsoft Windows Mobile és a Narrator. Sajnos sem az Apple, sem a Microsoft nem fejlesztett litván beszédszintetizátort, saját fejlesztésű szintetizátor telepítésének lehetőségét pedig szándékosan korlátozzák az eszközeiken. Ezért jelenleg csak az Android rendszerű okostelefonokat lehet litvánul megszólaltatni. Ehhez át kell portolni a szintetizátorszoftvert az Android rendszerre, és létre kell hozni egy szabványos interfészt; ezután a vakok a beépített TalkBack képernyőolvasó segítségével használhatják az okostelefont. A LIEPA szintetizátor Android rendszerre történő átportolásával kapcsolatban több akadály is felmerül:
Az okostelefonok memóriája általában kisebb, mint a számítógépeké, ezért csökkenteni kellene a hangadatbázisok méretét, ami ronthatja a hangminőséget. Az okostelefonok esetében azonban elegendő lehet alacsonyabb mintavételezési frekvencia is; így pusztán a frekvencia csökkentésével kisebbé tehetők a hangadatbázisok;
Az Android rendszerben az interfészt rendszerint Java programozási nyelven fejlesztik, amely az interpretált nyelvek közé tartozik, a szintetizátor pedig C nyelven íródott, amely fordított nyelv
BENDRINĖ KALBA 90 (2017)
www.bendrinekalba.lt
ISSN 2351-7204
Page 10
PIJUS KASPARAITIS, GINTARAS SKERSYS. Lietuviško balso sintezės dabartis ir perspektyvos |10
; szerencsére az Android rendszerben lehetőség van C függvények meghívására Java nyelvből, és fordítva;
• A szintetizátornak képesnek kell lennie arra, hogy gyorsan megszakítsa egy megkezdett mondat felolvasását, és áttérjen a következő mondatra;
• Az Android rendszert számos gyártó használja különböző telefonmodelleken. Eltérhetnek a menüpontok, az értesítések, az ezekben használt rövidítések stb. Például a Samsung Galaxy J3 telefonon van egy Aut. raš. didž. raidėmis menüpont, amelynek jelentése: Automatiškai rašyti didžiosiomis raidėmis („Automatikus nagybetűs írás”). A lehető legtöbb különböző modellhez külön adaptációt kellene készíteni.
2.6. Autós navigáció
Miután a LIEPA projekt beszédszintetizátorát Android környezetbe portolták, és szabványos Android környezeti interfészt hoztak létre hozzá, más, ezt az interfészt ismerő programok is használhatják a szintetizátort. Ezek egyike az okostelefonon működő Android-telefonos iGO Primo navigáció. A legtöbb navigációs rendszer hangfelvételeket használ, és csak kevésben szintetizálják a beszédet.
Navigacijos sistemos paprastai atlieka šias funkcijas (NAV 2017): įvedus adresą ar žemėlapyje nurodžius vietą, suskaičiuoja ir žemėlapyje parodo visą maršrutą, būsimos kelionės trukmę ir atstumą. Važiuojant priartina žemėlapį, šneka ir rodo, kaip važiuoti. Balsu pasako iš anksto, vėliau kelis kartus pakartoja, kai reikia pasukti, įvažiuoti, išvažiuoti, persirikiuoti ir kt. Klaidingai pasukus perskaičiuoja maršrutą. Perspėja apie svarbias kelionės vietas: valstybės sienos kirtimą, greičio matuoklius, maksimalų leidžiamą greitį ir ar jis neviršytas ir pan.
A szintetizátor navigációs célú alkalmazásának nehézségei:
• A navigációs program különböző forrásokból szerez információkat, például többféle formátumú térképekből, sebességmérő-kamerák listáiból és így tovább. Meg kell tudni különböztetni a fel nem olvasható információkat;
• A navigációs üzeneteket konfigurációs fájlokban megadott sablonokból állítják össze dinamikusan; ezek összekapcsolhatók, egymásba ágyazhatók, és más információkkal tölthetők ki.
BENDRINĖ KALBA 90 (2017)
www.bendrinekalba.lt
ISSN 2351-7204
Page 11
PIJUS KASPARAITIS, GINTARAS SKERSYS. Lietuviško balso sintezės dabartis ir perspektyvos | 11
A sablonokból összeállított mondatban megfelelően kell módosítani a számokat és rövidítéseket, egyeztetni kell a ragjaikat és így tovább, például: 3 km 500 m után forduljon balra.
ÖSSZEFOGLALÁS
A LIEPA projekt befejezésével jelentős előrelépés történt a litván beszédszintézis minősége terén, de még fontosabb, hogy olyan emberek és szervezetek jelentek meg, amelyek saját kezdeményezésükre új alkalmazási lehetőségeket kezdtek keresni a beszédszintézis számára. A szintetizátort már felhasználták színházi előadásban, internetes folyóiratok, enciklopédiák és más weboldalak cikkeinek felolvasására, információs közleményeket olvas fel egy autóbusz-pályaudvaron, szövegfelolvasó szolgáltatásként működik, és a NAO robotot is litvánul szólaltatta meg. A közeljövőben további alkalmazásokra is számíthatunk. Az alkalmazási területek további bővítéséhez a szintetizátort más környezetekbe, például Linux-os számítógépekre és Android-os okostelefonokra is portolni kellene. Az új alkalmazások fejlesztése során leggyakrabban megoldandó további kihívás a bemeneti szöveg feldolgozómoduljának fejlesztése, illetve nagy mennyiségű szöveg előkészítése a szintetizátor számára.
ŠALTINIAI
Chirgwin R. 2016, Wikipedia to build and give away speech synthesis code. A talking Wikipedia? Yes please, say the visually-impaired. Prieiga internete: http://www.theregister.co.uk/2016/03/14/wikipedia_seeks_help_for_speech_synthesis/, (žiūrėta 2017 09 01).
FLM1 2014: Teatras. Pasivaikščiojimas po „Sirenas“ su trupėmis „Rimini Protokoll“ ir „Teatr Post“. Prieiga internete: http://www.lrt.lt/mediateka/irasas/65190/teatras nuo 19:50 iki 32:40, (žiūrėta 2017 09 01).
FLM4 2015: Vilkaviškio autobusų stotis. 2015. Prieiga internete: https://www.youtube.com/watch?v=sS9xKZpVeGU, (žiūrėta 2017 09 01).
Fuks E. 2016: Mobilus kioskas: gali atvežti, ko norite. Prieiga internete: http://www.delfi.lt/projektai/archive/mobilus-kioskas-gali-atvezti-ko-norite.d?id=73308794, (žiūrėta 2017 09 01).
Google vertyklė. Prieiga internete: http://translate.google.lt/, (žiūrėta 2017 09 01).
Kasparaitis P. 2016: Lietuviško balso sintezatorių kokybės vertinimas. Kalbų studijos / Studies about languages. 28, 80–91. Prieiga internete: http://kalbos.ktu.lt/index.php/KStud/article/view/15130, (žiūrėta 2017 09 01).
LN3 2016: Lietuviškai šnekantis robotas EU OPEN DAY renginyje. Prieiga internete: https://www.raštija.lt/naujienos/projekto-liepa-naujienos/lietuviškai-šnekantis-robotas-eu-open-day-renginyje/7635, (žiūrėta 2017 09 01).
LN4 2016: Robotas prašneko lietuviškai Lietuvos Respublikos Seime. Prieiga internete: https://www.raštija.lt/naujienos/projekto-liepa-naujienos/robotas-prašneko-lietuviškai-lietuvos-respublikos-seime/7632, (žiūrėta 2017 09 01).
LŽ 2015: Nuo šiol „Lietuvos žinios“ ne tik skaitomos, bet ir klausomos. Prieiga internete: http://lzinijos.lt/lzinijos/Lietuva/nuo-siol-lietuvos-zinios-ne-tik-skaitomos-bet-ir-klausomos/208668, (žiūrėta 2017 09 01).
BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204
Page 13
PIJUS KASPARAITIS, GINTARAS SKERSYS. Lietuviško balso sintezės dabartis ir perspektyvos |13
Microsoft vertyklė. Prieiga internete: http://www.bing.com/translator/, (žiūrėta 2017 09 01).
Migracijos departamentas prie Lietuvos Respublikos vidaus reikalų ministerijos. Prieiga internete: http://www.migracija.lt/, (žiūrėta 2017 09 01).
MIO mobile kiosk. Prieiga internete: http://miokiosk.com/, (žiūrėta 2017 09 01).
NAV 2017: Kaip kas veikia / Navigacinės savybės. Prieiga internete: http://www.euronet.lt/produktai/veikimo-principas/navigacines-savybes, (žiūrėta 2017 09 01).
ROBO 2015: Four New Lithuanian Voices in RoboBraille. Prieiga internete: http://robobraille.org/news/four-new-lithuanian-voices-robobraille, (žiūrėta 2017 09 01).
Tildė IT ir Lietuvių kalbos instituto vertyklė. Prieiga internete: https://translate.tilde.com/lt/, (žiūrėta 2017 09 01).
VLN 2016: www.vilnius.lt – pirmoji iš Lietuvos savivaldybių svetainių, naudojanti teksto skaitytuvą. Prieiga internete: (http://www.vilnius.lt/index.php?2914688187, (žiūrėta 2017 09 01).
Gauta 2017 09 06
PIJUS KASPARAITIS, GINTARAS SKERSYS
Vilniaus universitetas, Matematikos ir informatikos fakultetas
PIJUS KASPARAITIS, GINTARAS SKERSYS. Lietuviško balso sintezės dabartis ir perspektyvos |14
Pijus Kasparaitis, Gintaras Skersys
PRESENT AND PERSPECTIVES OF THE LITHUANIAN TEXT-TO-SPEECH SYNTHESIS
Summary
Lithuanian text-to-speech synthesis is introduced: where it is currently used, where it is intended to be used in the future, what are outstanding unresolved problems and how the philologists could help informatics to solve them.
