LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XXXV (1995)

LIETUVIŲ LEKSIKOLOGIJOS TYRINĖJIMAI

Zita ŠIMĖNAITĖ

A „szív” főnév származékai

01. A szív az indoeurópai lexika régi rétegéhez tartozó szó¹, a konkrét szemantikájú szavak osztályába, a testrészek (szomatizmusok) lexikai-szemantikai szócsoportjába tartozik. Az akadémiai „Litván nyelv szótára” 23 szív-jelentést² sorol fel. Ez a többjelentésű szó széles körben használatos, és számos származék, illetve képzett szó alapjául szolgál.

A cikk célja azoknak a képzett szavaknak a leírása, amelyek alapszava a szív főnév. Az anyagot a „Litván nyelv szótárából”³ (a továbbiakban: LKŽ), annak cédulakatalógusából (a továbbiakban: LKŽK) és a nyelvjárási szótárakból⁴ gyűjtöttük. A szerző által gyűjtött példákat is felhasználtuk.

02. Minden képzett szó képzési alapszóból és képzőelemből⁵ áll. A képzett szó alapszóra épülő szó, lexikai jelentése pedig az azt alkotó részekből következik. A képzési viszonyok elemzésekor a képzési oppozícióra⁶ támaszkodtunk: képzett szó ↔ szív. A tárgyalt képzett szavak jelentését az alapszó szemantikája határozza meg. A szív alapján képzett főnevek és melléknevek, valamint összetett főnevek és melléknevek jönnek létre.

03. A szóalkotás rendszerében érvényesül az a törvényszerűség, hogy „a képzett szó létrejöttekor mindig az alapszó egyetlen jelentésére támaszkodik”⁷. A szív nem minden jelentése egyformán aktív a szóalkotásban.

1. A szív főnév származékai

1. A származékok egy alapszóra épülnek. A szív főnév képzési alapja lehet toldalékokkal és végződésekkel képzett származékos főneveknek és származékos mellékneveknek.

¹ Sabaliauskas A. Lietuvių kalbos leksika, Vilnius, 1990, 15.

² Lietuvių kalbos žodynas 14, Vilnius, 1986, 850—866.

³ Lietuvių kalbos žodynas 3—15, Vilnius, 1956—1991; II leid. 1—2, 1968—1969.

⁴ Vitkauskas V. Šiaurės rytų dūnininkų šnektų žodynas, Vilnius, 1976; Petrauskas J., Vidugiris A. Lazūnų tarmės žodynas, Vilnius, 1985; Naktinienė G., Paulauskienė A., Vitkauskas V. Druskininkų tarmės žodynas, Vilnius, 1988.

⁵ Dėl darybos pamato ir formanto sąvokų žr. Urbutis V. Žodžių darybos teorija, Vilnius, 1978, 87, 178, 208.

⁶ Ten pat, 66.

⁷ Ten pat, 155; Taip pat Tichonov A. N. Словообразовательный словарь русского языка 1, Москва, 1985, 38.

148

1.1. A szív származékos főnevei

1.1.1. A szív főnévből főként képzőkkel alkotott származékok jönnek létre. Gazdagságukkal a kicsinyítő képzős alakok tűnnek ki.

1.1.1.1. A szív kicsinyítő képzős alakjaira leginkább a kedveskedő jelentés jellemző. Leggyakrabban az -ėlė képzővel alkotott származékok fordulnak elő. A szív közvetlen és átvitt jelentéseit egyaránt figyelembe veszik, például:

Š₁⁸: Kadalojas muno širdėlė, ištiesu kojas DūnŽ117⁹. Lėkė kulkelė kaip sode bitelė per protingą galvuzėlę, per mirštamą širdėlę JD1142.

Š₂: Fordulj meg, nyugtasd meg a szívecskédet, és megint minden jó lesz Krm. Tudja a szívecském, melyik országban van a kedvesem KrvD137. A szívecske nem egy darab posztó Rg.

Š₃: Darbininkės rankelės juodos, bet širdelė balta LTR(Šl).

Š₄: Alekseli, gaivink širdelę kaip nors End. Vaikeli, vaikeli, širdelė norėt, ale kūnelis nenori Pv.

A kedveskedő jelentést a -užė (-užėlė), -ikė, -aitė, -alė képzőkkel alkotott kicsinyítő alakok is kifejezik, például:

Š₁: Širdikė tuk tuk, tuk tuk Lkv.

Š₂: Šird užė mano, klaidūne mano, kame tave nuramdysiu? KlvD27. Mano širdaitė [je] daug meilės žodačių D117. Jaučia mano širdužėlė, neilgai čia būsiu, neilgai uliuosiu DrskD74.

Š₃: Dosli širdaitė - tuščia kamaraitė Erž. Gera širdalė — plika subinė Ggr.

Š₄: Nor mano širdužė saldaus mieg užėlio N40.

A dalokban rendszerint csak a szív kicsinyítő alakjai használatosak, leggyakrabban a szívecske. Bár a nőnemű főnevekből rendszerint nőnemű kicsinyítő alakokat képeznek, a poroszországi dalokban ezt a szabályt nem követik. Amikor a szív érzelmek jelképeként szerepel, ilyen alakokat használnak: szívecske, szívecske, szívecske, például:

Rausnės udvarában nőtt az én virágocskám, ott nyugszik az én szívecském RD32. Igyál, igyál, leányka, igyál, igyál, menyasszony, szívemben őrzött kedvesem KlpD26. Mily vidám az én kis szívem RD198. Én is abba az udvarba lovagolok, ahol nyugszik az én kis szívem RD41¹⁰.

A dalokban állandó jelzőként szereplő szív kicsinyítő alakja nőnemű szokott lenni nőnemű, illetve hímnemű főnevek mellett is, például:

Nővérkém, vendégem, oszd szét a hozományt: apácskám szívecskéjének deres ökrök, anyácskám szívecskéjének tarka tehenek VoL392(Ons). Nagyanyám, szívem, ez neked, ez neked, lányodat nem magadnak, nem magadnak neveled LTsI471. Köszönöm, apácskám, kedves szívem, hogy kicsi koromban szépen neveltél TŽI153(Sn). Tovább

⁸A Š betű és a számmal jelölt szív jelentései az LKŽ alapján.

⁹A rövidítések megegyeznek az LKŽ rövidítéseivel, csupán a tájnyelvi szótáraknál az oldalszámot is megadják.

¹⁰L. Rėza feljegyzett dalaiban a širdelis és širdužis mellett a melléknevek úgy egyeztetődnek, mintha nőnemű főnevekhez tartoznának: Hát nem könnyű, nem vidám a te kis szíved? RD83. A fiatal lány szíve tele van haraggal RD1. A hímnemű širdis kicsinyítő alakjai feltehetően a német nyelv hatására jelentek meg a dalokban, vö. das Herz, das Herzchen.

149

apuka hazatér, a kis szíve, miután nem talált lovat és kantárt Niem8. Hé, komaasszony, komaasszonykám, szívem, miért nem hívsz meg vendégségbe? JD20. Nagyanyám, édesanyám, szívem, szívecském, vajon sokat fáradoztál-e, míg felneveltél? Niem4. Gondoskodott a kedves nagynéni, én drága szívem, hová engedi a fiacskát BsO270.

1.1.1.2. A szív szeretetteljes kicsinyítő alakjai az -elė (-elytė), -užė (-užėlė, -užytė), -ytė, -ikė, -ulė képzőkkel átvitt értelemben is használatosak: valakihez így szólva jóindulatot, gyengédséget fejeznek ki. Személyek megszólításakor nem veszik figyelembe a nyelvtani nemet: a širdelė, širdytė nőhöz és férfihoz egyaránt szólhat, például:

Tudod, szívem, idén gyakran kell vetni [a burgonyát]: kipuffadt, lehet, hogy nem kel ki Pv. Jaj, én szívem, szomszédasszonykám, nagy hírt mondok neked V.Myk-Put. Apukám, én kedves szívem, három fiút neveltél fel, minket, mintha egyek volnánk LTR(Ktv). Kedves húgaim, szívecskéim, ti tegyétek rendbe a nagy udvarházat (d.) Ktv. Uraim, szívecskéim, ha megengednék, hogy ide építkezzem Dg. Menj csak, szívem, amilyen a kezdet, olyan a vége is Jnšk. Gazda, apám, szívem, mit műveltél azzal az emberrel? Sln. Nem a nevükön szólítottam őket, hanem így: szívem, kedvesem, én drágám JV880.

A kicsinyítő alakok szeretetteljes jelentése alapján így alakult ki a szeretetteljes megszólítás jelentése: új, megnevező viszony jött létre az alapszó és a kicsinyítő képzős származék jelentése között. Nem kicsinyítő alakokkal is megszólítanak, például: Szívem, öltözz fel az ünnepségre: a legidősebb nővéred férjhez megy LB168. Anyuskám, nem aludtam, szívem, nem aludtam (d.) Dbg.

A szeretetteljes megszólításokat már a XVIII. század elején feljegyezte J. Brodovskis kéziratos szótárában: Szívem, kis sólymocskám, aranyam B690. G. Nesselmann és F. Kuršaitis a szív következő kicsinyítő alakjait közli: Szívem, szívecském N. Magas, nagyon magas, lélek, širdikė, širdytė KII148. Širdelė, širdikė, širdytė, širdūžė KI635. Szívem, širdytė, širdūžė, širdikė, kis halacska, madárka KI371. F. Kuršaitis szótárában hímnemű szeretetteljes megszólítás is szerepel: širdūkas (KI635, KII148).

A hímnemű személyt hímnemű kicsinyítő alakokkal szólítják meg: širdelaitis, širdulis, širdulėlis, širdūkas, širdutėlis, például:

Ha tudni akarod annak a nőnek a dolgait, szívem, hát figyelj! I. Apuskám, szívem! Dg. Szívem, miért sírsz? Šts. Szívem, ülj le, maradj egy kicsit DrskŽ376. Hiányoztál, szívem Šts.

A širdelė, širdutė, širdeliu, širdūžiu alakokat nemcsak megszólításként használják, hanem kedves, drága személy megnevezésére is, például: Nem látom majd, ahogy az én szívem a mezőkön át hazafelé ringatózik Grk. Van úgy, hogy három takácslány van, de az én szívem nincs D29. Útnak indítottam kedves szívemet JV950. Keresztje nehezebbé vált, különösen, amikor eszébe jutott vissza nem térő szerelme, szíve prš.

1.1.1.3. A szív -elė, -ikė, -(i)ukė, -utė képzős kicsinyítő alakjai kis méretet jelölnek, amikor a szív növények vagy eszközök központi részét, illetve valamilyen szív alakú dolgot jelöl, például: Csak a fa tengelye volt meg, maga a kis szíve Trk. Ahol a harangocskák csengenek

150

szívecskék nélkül, ahol az orgona ujjacskák nélkül szól LTR(Pnd). Már zöld szívecskék [az érett eprek] Vdk. Talán ott a káposztafejekből csak szívecskék maradtak meg. A káposztából csak a kis szívek maradtak [a repedésekből] Pc. A szívecskék tele vannak méhekkel Drsk. A [len] szívecskéit megtartjuk, a pozdorját eladjuk Er. A szívecskéket [a babokból] a disznónak öntöttem, úgy falta, mint a sárkány DūnŽ371. Te összetörsz, kis szívecskék, olyan kicsik Rs. A szívecskén bimbó nő Krkn. A szívecske a malomkövek felét emeli Tt. Fehér ablakfüggönyök szívekkel J.Avyž. Szívecskéket milyeneket vettek ott Km.

1.1.1.4. A szív néhány -elė, -ukė, -utė, -utė, -ikė képzős kicsinyítő alakjának lexikalizálódott jelentése van. Bizonyos tárgyak részeit nevezik meg velük, illetve botanikai és zoológiai szakkifejezéseket alkotnak. Az LKŽ nem kevesebb mint 6 szívecske jelentést említ: a toll szárának szíve, a malomkő orsója, a rokka pecke, a zár kiálló kis része, a ceruza vagy golyóstoll betétje, valamint a szívvirág (Dicentra spectabilis). Szívecskék nemcsak a szívvirágot nevezik így (Š, LBŽ, LFIII470, NdŽ, Nč, Brž, Ds), hanem a rezgőfüvet (Briza media LBŽ, LFII220, NdŽ), a mocsári kőtörőfüvet (Parnassia palustris Kzt), a mezei tarsókát (Thlaspi Akm) és a pásztortáskát (Capsella bursapastoris Akm) is.

A szívvirágot és a rezgőfüvet szívecskék néven is nevezik, például: Mi szívecskéknek, vagy harangocskáknak hívjuk Dsn. Rezgefűnek is, szívecskének is mondják DrskŽ376.

Szívkagylóknak nevezik a szívkagylófélék családját (Cardiidae LTE(Papildymai) 600), a szívike pedig a szövővetélő vetélőorsója (Pj), a szívecske pedig a golyóstoll betétje (Pnm).

Az LKŽ külön címszóként közli a malomkő orsójának szívecske, szívike, szívcsike elnevezéseit (főként a „Lietuvių kalbos atlaso” adatai alapján, lásd LKAI141); ezek nagy valószínűséggel ugyanennek a szív jelentésnek kicsinyítő változatai, ezért a szív címszó alatt kellett volna szerepelniük.

1.1.2. A szív alapján főnévi tulajdonságot birtokló személyeket megnevező főnevek képezhetők az -ininkas, -inė képzőkkel és az -ius végződéssel.

Az -ininkas, -ė képzővel létrejött, mindkét nemre vonatkozó főnév, a širdininkas, -ė (širdininkas, -ė; širdinykas, -ė)¹¹ olyan személyt jelent, akinek beteg a szíve, például:

Szívbeteg vagyok, mindjárt összeesem Rdn. Isten ments, hogy valaki öregkorában így végezze; csupa kész szívbeteg maradtunk LKŽK(Alz). Az egész rokonsága szívbeteg, és neki is szívbaja van DrskŽ375.

Melléknévi használatban is előfordul, például: Szívbeteg asszony, sok a szívbeteg ember DrskŽ375.

Ugyanezzel a szóval nevezik az anyaméhet (Leonurus), a szív gyógyítására használt növényt is, például: Ahol a fenyők mellett nő, apró virágokkal, szívgyógynövénynek hívják, szívre gyűjtik DrskŽ375.

Szívforma (BTŽ) — a szív és az -inė képző származéka, egy növényfajta neve: cseresznyefajta, amely nevét termése alakjának hasonlóságáról kapta.

¹¹A zárójelben morfonológiai, nyelvjárási és végződésváltozatokat közlünk, amelyek nem befolyásolják a származékok szemantikáját.

151

A Širdinės melléknévi eredetű főnév, amely a Jézus szívéhez szóló imákat jelöli, például: Anandien toks klierikaitis širdinės skaitė Grg.

Az -ius végződésű főnévi származékok rendszerint személyeket jelölnek. A Širdžius, širdė a širdies becéző megszólítási értelmével (širdie) hozhatók összefüggésbe (vö. 1.1.1.2.), például:

Mit teszel, szívem, J. Šek, a fejedre [a rutakoszorút], hadd jelképezze örök egységedet a neked rendelt szívű legénnyel JR91–92. Kihullik minden fogad, kihullik, szívecskéd sem szeret, nem szeret JV718¹².

Nem egyértelmű képzés L. Ivinskis Viekšniaiban (TŽI352) feljegyzett širdžius szava, amely kidőlt fát, tuskót jelent. Lehet egyéni, alkalmi képzés is, mivel csak egyetlen forrásban adatolt.

A širdžius közös nemű főnév (Dkšt, Trgn), amely a könnyen haragra gerjedő személyt jelöli, szóalkotásilag összefüggésbe hozható mind a širsti igével, mind a širdis főnév „rosszindulat, harag” jelentésével.

1.1.3. Az -ystė képzővel alkotott főnévi tulajdonságnevet, a širdystė szót a širdies „őszinteség, jóság, érzékenység, együttérzés” jelentésárnyalata kapcsolja össze vele. A tulajdonságok megnevezésére jellemzőbbek a melléknevekből képzett elvont főnevek (vö. širdingystė, širdingumas). A Širdystė szó kizárólag egyházi írásokban fordul elő: Tavęsp tikt laikaus iš širdystės brš.

1.1.4. Atipikus származékok az -ietė, -iena, -ulys, -esas, -asas, -ašas, -ekšnis, -eksnis, -oklis (-uoklis) képzőkkel.

A Širdietė olyan személy megnevezése, aki egy adott embercsoporthoz tartozik: a Jézus Szíve szerzetesrendhez tartozó női tag.

A širdies „fa belső része” jelentéséből és az -iena képzőből keletkezett a fafajtát jelölő širdiena szó (Mt, BTŽ).

Az -ulys képzővel általában igékből képzett absztrakt főnevek jönnek létre, amelyek „fiziológiai vagy pszichikai jelenségek és állapotok (többnyire rendellenesek) megnevezéseiként” szerepelnek¹³, például: szúró fájdalom, szédülés. Szívdobogás; az LKŽ „szívbetegség”-ként határozza meg. Ebben a jelentésben maga a szív főnév is használható, vö.: Az asszony szívrohamot kapott Trg. Megoperálták, de nem épült fel – szíve volt Kv.

A širdies „fa belső része” jelentéséből és az -esas képzőből keletkezett az azonos jelentésű širdėsas származék, amelyet csak Priekulėben jegyeztek fel, például: To medžio širdėsas išpuvęs, netiks šindeliams.

Žemaitijában használatos a homonim širdėsas (LKAI95, lásd Žemėl. Nr. 38), jelentése: „vasrúd, amelyet a szekér első kerékpárjának keresztrúdján és tengelyén vezetnek át”. E származék jelentésének alapja a širdies „közép” szemája, amely a tárgy rendeltetési helyére utal. A köznyelvben a šerdėsas alak honosodott meg, amely egy pontosabban meghatározott jelentésű főnévből, a širdis szóból képzett.

Ugyanilyen képzési szerkezetűek és jelentésűek az -asas, -ašas, -ekšnis, -eksnis képzőkkel alkotott származékok. A Širdasas ir širdąšas alakokat feljegyezték

¹² L. Ivinskis e szóhoz egy másik jelentést is társít: „hízelgő, talpnyaló”: Pilnas meilavimos žodžiais pri moterų, širdžius, smukčius I.

¹³ A litván nyelv grammatikája 1, Vilnius, 1965, 292.

152

csak a Lietuvių kalbos atlase (Litván nyelvatlasz), lásd LKAI95(Akm, Žr, Tv) és LKAI95(Pln), širdėkšnis F. Ruigio, K. G. Milkaus és F. Neselmano szótáraiból került át F. Kuršaitis és A. Kuršaitis szótáraiba. Az utóbbiak a širdėkšnį alakot is felvették. E szavak -(i)ninkas (-nykas) képzős származékait — širdėšninkas (širdėšininkas, širdėšnykas), širdāšnykas, širdėkšninkas (širdėkšnykas, širdėčnykas) (lásd LKAI95, Žemėl. Nr. 38) — az azonos jelentésű orosz сердечник szóval kellene összevetni. E változatok közül a leggyakoribb a širdėšninkas.

K. G. Milkaus szótárából a későbbi szótárakba (N, [K], Ndž, KŽ) került át az -oklis képzős širdoklis származék, amelynek „lyuk, amelyen átdugják a szívfát” jelentése a širdies „közép” jelentésére épül. A. Kuršaitis ugyanezt a jelentésű szót -uoklis képzővel is megadta: širduoklis (ez valószínűleg az o és uo hangok keveredésének következménye Porosz Litvániában).

1.2. A širdies származék melléknevei

1.2. A širdis főnévből -ingas, -a; -iškas, -a; -ytas, -a; -ėtas, -a; -inis, -ė képzőkkel és -us, -i végződéssel alkotott melléknevek képezhetők.

1.2.1. Az -ingas, -a képzővel alkotott širdingas, -a melléknév a következő tulajdonságokat jelölheti: a) a „őszinteség, jóság, érzékenység, együttérzés” jelentésárnyalatú szívjelentés által motivált tulajdonságokat, például: Ó, litvánok, szívélyes testvéreim! K. Donel. Ezt kívánom nektek szívből jövő szeretettel S. Dauk. — Köszönöm, szívből köszönöm Bb. Neki nincs szíve LžŽ257. Nem voltak szívélyes emberek Užv.

b) a „rosszindulat, harag” jelentésű szívjelentés által motivált tulajdonságokat, például: Haragos ember, könnyen nagyon meg tud verekedni DrskŽ375. Miért vagy ma ilyen haragos? Rš. Haragos méhek Zt. — Haragba merült Trgn. Te ott még az ujjadat sem mozdítottad! És még neked áll feljebb! Lp.

c) a „fa belseje” jelentésű szívhez kapcsolódó tulajdonság nagy fokát, például: Ezek a fenyők jó faanyagúak: szívfásak Paj. Kivág egy fenyőt, mégpedig olyat, amely ne szívfás, hanem szijácsos legyen LKŽK(Kpč). — A fa belseje jó Dglš. A fa belseje nem hasítható KlvrŽ.

A szótárakba (H, CII172, R, MŽ) először a širdingas, -a melléknév pozitív tulajdonságot jelölő jelentései kerültek be. A régi írásokban is ilyen jelentésekkel használták ezt a melléknevet, például: Ó, mily nagy szívélyes és kimondhatatlan kegyesség MP87. Indíts bennünket a szívbéli szelídségre MKr21.

A haraggal összefüggő tulajdonságokat kifejező jelentései ennek a melléknévnek Kelet-Litvánia nyelvjárásaira jellemzők.

A širdingas, -a melléknév „bátor, nem csüggedő” jelentése (B209, CI264, BBAg2,4,M) szemantikai kölcsönzés: a litván nyelvben nincs olyan, a „szív” jelentéshez hasonló jelentés, amely motiválhatná.

1.2.2. A širdūs, -i melléknévnek a szív jóságával és haragjával összefüggő jelentései hasonlóak a širdingas, -a melléknév jelentéseihez, például: Olyan szívélyes asszony Jrb; Ne ingereld, mert nagyon haragos Ds. Ez a beszéd nagyon szívemre esett V.Piet. Képzéstani szempontból a širšti igéhez is kapcsolhatnánk (kivéve a Jurbarkóból származó példát, amely csupán, úgy tűnik, a rövidítése a

153

őszinte vagy paširdus).

1.2.3. A -ytas, -a képzővel alkotott širdytas, -a melléknév a širdies ”rosszindulat, harag” jelentéséhez kapcsolódó tulajdonságokat jelöli, például: Ale ir širdytas: ani ažujudint nemožna Arm. Širdytas arklys LKŽK(Dv). Buičiai geras: dar neregėjau širdyto nė karto Dv. Anys širdyti vienas su kitu Ščn.

1.2.4. A -iškas, -a képzővel alkotott širdiškas (širdiškas), -a melléknév olyan tulajdonságot jelöl, amelyet az širdies ”a vérkeringés központi szerve” alapjelentése motivál, az alakbeli hasonlóság alapján, például: Širdiškas lapas — su gilía trikampiska išpjova lapkočio prisėgimo vietoje BTŽ. Ištisiniai lapai būna skydiški, širdiški, inkstiški, iet iški, strėliški LKŽK(rš). Régi írásokban ez a melléknév olyan tulajdonságot jelöl, amely az širdies ”őszinteség, jóság, érzékenység, együttérzés” jelentésárnyalatához köthető (vö. širdingas, -a), például: Širdiška (tikra) meilė ir mielaširdingystė BBPvP2, 1—2. Bežadis pražado anuos žodžius, pilnus gailystos širdiškos SPI175.

1.2.5. A -ėtas, -a képzővel alkotott širdėtas, -a melléknév olyan tulajdonságokat jelöl, amelyek az širdies ”a vérkeringés központi szerve” jelentéséhez kapcsolódnak, az alakbeli hasonlóság alapján, például: Tabokų lapai dideli, širdėti, kurių skvarma it širdis yra S.Dauk. Širdėti drobių raštai Ggr. L. Ivinskis e melléknév jelentését ”a tulajdonság nagysága”-ként is megadta, amelyet a širdies ”a fa belseje” jelentésével hozott összefüggésbe.

1.2.6. A -inis, -ė képzővel alkotott širdinis, -ė melléknév olyan tulajdonságokat jelöl, amelyek az širdies ”a vérkeringés központi szerve” jelentéséhez tartozás, rendeltetés és alakbeli hasonlóság alapján kapcsolódnak, például: Širdinis raumuo DŽ. Kad būtų širdinių vaistų davę, tai būt ligą nustūmę LKŽK(Pl). Širdiniai lapai DŽ. Írásosban e melléknév az ”a fa belseje” jelentéshez kapcsolódó tulajdonságot jelölve is előfordul, például: Širdinė lenta pasilikti neimam nesusirietusi rš.

1.2.7. M. Daukša ”Postilėjében” használta a régies, névmási alakú melléknevet: širdyjęjis, -ji; ez a širdimi szóhoz kapcsolódik mint az emberi érzések és a belső világ jelképe, például: Klausykime jo ne tiektai ausimis kūningomis, bet toli daugęs širdyjęjomis DP493.

2. A „szív” főnévširdis összetételei

2. Az összetett szavak két alapszóra épülnek. A Širdis az összetett szó egyik alkotóelemeként főnévvel, melléknévvel, igével, számnévvel és elöljárószóval kapcsolódhat össze.

A mai litván nyelvtanokban az előtagos névszókat előtagos származékoknak tekintik¹⁴. A. Paulauskienė, hangsúlyozva, hogy „a származékok egy alapszóra épülnek, az összetett szavak pedig szintaktikai szerkezetre — szavak

¹⁴ Lietuvių kalbos gramatika 1, 423.; Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, Vilnius, 1994, 145.

154

¹⁵ kapcsolatok, kitágítja az összetett szó fogalmát, elkülönítve az olyan második típusú összetételeket, amelyek egy önálló szóból és egy másik, funkciószóból állnak. A širdis főnévből képzett előtagos névszók szóalkotási szerkezetüket tekintve az olyan összetételekhez közelítenek, amelyek két önálló szóból állnak.

Az összetett szavak szókapcsolati megfelelői¹⁶. A nyelvben rendszerint párhuzamosan használatosak az összetételeknek megfelelő szókapcsolatok. Az összetételek jelentését mindkét alapszó jelentésének viszonya határozza meg. A Širdis lehet az összetett főnév vagy melléknév első, illetve második tagja. A vizsgált összetételtípusokat az 1–4. táblázat mutatja be¹⁷.

2.1. Összetett főnevek

2.1.1. A Širdis az összetétel első tagjaként főnevekkel és igékkel kapcsolódva összetett főneveket alkot.

2.1.1.1. F + F. Az első tagként szereplő širdis meghatározza a második tagot, jelezve, hogy a megnevezett dolog a širdžiai — „a vérkeringés központi szervének” — van szánva: širdaląšiai, širdžažolė (širdžolė, širdžiažolė, širdžžažolė), širdžiažolynis (širdžiažolynis). A szöveg gyakran kifejti e szavak jelentését: Širdžiažolė tik nuo širdies sopėjimo Nč. Širdžolių arbata nu širdies mušimo LTR(Kltn). Širdžiažolynių paieskot reika — gerai anys širdžiai Klt.

Tirkšliaiban feljegyeztek a širdaląšius megfelelő szókapcsolatot: Kas ten tokie par širdies lašai? Trk. J. Pabrėža a širdžažolėt összetett terminusként, širdies žolės néven említette, a širdies žolelėmis elnevezéssel pedig a szegfűgabonát (Dianthus deltoides) illette. A širdžolė került be legkorábban a szótárakba: K. G. Milkaus szótárában (1800) így nevezték a közönséges margarétát (Pyrethrum parthenium). A Širdžažolė a tárjékfélék családjába tartozó gyógynövény (Centaurium) élő tájnyelvi elnevezése, botanikusok által jóváhagyott terminus (LBŽ).

2.1.1.2. Az első tagként szereplő širdis meghatározza a második tagot, jelezve, hogy a megnevezett dolog a širdžiai, „a vérkeringés központi szervének” a része: širdakaulis (Rz), širdiplėvė (MedŽ425).

2.1.1.3. Az első tagként szereplő širdis azt jelzi, hogy a második taggal megnevezett dolog szívhez hasonló, a szív alakjára emlékeztet. Ezek botanikai terminusok: širdlapis (peremizs, Inula Mt, KŽ), širdlapėčiai (kétlevelű árnyékvirág, Majanthemus lifolium LBŽ, LFlI543, NdŽ). E képzett szavak második tagja a növény egy részére utal, az összetett főnevek pedig metonimikusan magukat a növényeket nevezik meg.

2.1.1.4. F + I. Ha az első tagként szereplő širdis az igével kifejezett cselekvés tárgyára utal, személymegnevezéseket kapunk: širdėdis, -ė;

¹⁵ P a u l a u s k i e n ė A. Lietuvių kalbos morfologija, Vilnius, 1994, 88.

¹⁶ V a l e n t a s S. Összetett szavak és szintaktikai szerkezetek kapcsolata, Vilnius, 1979, 3.

¹⁷ A táblázatokban az Š betű a širdis főnevet jelöli, a többi betű pedig az összetétel tagjait a szófajuk szerint jelöli, amelyhez az alapszavaik tartoznak: D — főnév, B — melléknév, V — ige, Dl — igenév, S — számnév, P — elöljárószó.

155

širdėda; širdgraužis (širdgraužis), -ė. Olyan állandósult szókapcsolatokhoz (frazeologizmusokhoz) kapcsolódnak, mint a širdį ėda „eszi a szívét”, širdį graužia „rágja a szívét”, például: Kas čia gailėsis tokio širdėdžio Stl. — Iš vaikų dartės nieko gera, tik širdį ėda Drsk; Toks pasiutėlis tevams tik širdį ėda — širdgraužis rupūžė! DūnŽ371. — Maži vaikai kuprą laužia, o dideli širdį graužia LTR(Vl). A LKŽ neol. jelzéssel és kérdőjellel közölt Vaižganto-féle širdžiasargis csupán az író homályos jelentésű új alkotása.

2.1.1.5. Ehhez a képzéstípushoz tartoznak a növénynevek: širdgloba és širdžiamušiai. J. Pabrėža alkotta meg a širdgloba botanikai terminust, amely metonimikusan az orvosi macskagyökeret (Leonurus) nevezi meg. Kaltanėnuose feljegyezték a širdžažolė širdžiamušiai szinonimáját, például: Širdžiamušių prikabinta kamaroj, pridžiauta; ana širdį nesveiką turi LKŽK (Klt).

2.1.1.6. Az összetételek egy csoportjában a širdis első tag a második taggal kifejezett cselekvés alanya vagy tárgya; jelentésük az igék elvont főneveire emlékeztet¹⁸: širdaskaudis — a szív fájása, širdgėla — a szív sajgása. A širdoplakis közvetlen jelentésű szókapcsolaton alapul, és cselekvést jelöl: Iš ko ma[n] tas širdoplakis prisimetė? Jd. Az ilyen típusú többi összetétel átvitt jelentésű szókapcsolatokra (frazeologizmusokra) épül, és állapotot fejez ki: širdąpykis, širdąplakis, širdąskaudis (širdskaudis), širdąskudis, širdgaila, širdgela (širdgela, širdgelė, širdigėla, širdgilas, širdgila, širdgyla, širgilas), širdgrauža (širdgriauža, širdągriauža), širdperša (širdperšas, širdperšis), širdplėša. Hasonlítsuk össze az összetételek és a szókapcsolatok használatát, például: Gerai, ka turian metū lašų: visi širdąpykiai pagyna Plt. — Pyksta širdis, nė valgyti nieko nenoru Vvr. Pavalge apsserga pykimu širdies A1884,186; Į širdskaudį įpuoliau DūnŽ371. — Teip širdis skauda - a nė[ra] kas atsitikęs End. Neturi vaikų — neturi širdies skausmo Klt; Bus tau širdgela, kad širdis gels, magztysis J. Tokį man širdgelą nuo sunaus apturėt! Ss. Par visą mūsų gyvenimą kaitos širdgilas su džiaugsmu S.Dauk. — Į ją žiūrint širdį gelia Rs. Tu dar mun didesnę baimę ir širdies gelimą darei, su savo akimis į muni rodydamas PP38; Da viena širdgrauža atsirado Ms. Toki širdągriauža užėjo, ka nons tu kur dėkis! LKŽK(Žlp). — Kas tau širdį grauža, motynel? Pvn. Ar tai ne širdies graužimas tokis pasileidęs vaikas! Nmn; Išmetei žodį neapgalvojęs, o kitam jau ir širdperša Vdžg. — Širdis kažko peršta — ar nelaimę prijauta Užv.

A szótárakba először a širdperša került be. Ez az összetétel K. G. Milkaus szótárában, a širdis szócikk alatt található. A širdgėla első feljegyzése 1890-ből, a „Tiesos prietelius” című újságból való. A širdplėša szótári szó (Š, Rtr, BŽ220, NdŽ, KŽ); a širdąplakis Salantuose került feljegyzésre, míg a širdąskaudis, širdgaila, širdgrauža mindössze egy-egy írásos példával rendelkezik. A širdgilas a žemaitokra jellemző (S.Dauk, M.Valanč, Žem, Kv, Als, Šts, Sd). Az azonos lexikai jelentésű összetételek közül: širdąplakis,

¹⁸Vö. Lietuvių kalbos gramatika 1, 464.

156

širdaskaudis, širdgaila, širdgėla, širdgilos, širdgrauža, širdperša, širdplėša — a köznyelvben a širdgėla és a širdperša honosodott meg a bánat (M. Daukšos írásaiban már használatos) szinonimájaként¹⁹.

2.1.2. A širdis második összetételi tagként főnevekkel, melléknevekkel, valamint a po, prie elöljárószókkal kapcsolódva összetett főneveket alkot.

2.1.2.1. F + Š, M + Š. Azoknak az összetett főneveknek, amelyekben a második tag širdis főnévvel vagy melléknévvel kapcsolódik össze, átvitt jelentésük van. Ezek metonimikus összetett főnevek (bahuvrihik), „amelyek képzési jelentésük szerint csupán a dolog egy részét nevezik meg, valójában azonban az egész dolog elnevezéseként használatosak”²⁰.

2.1.2.1.1. A širdis, a testrész neve, az „egész” ember jelentésében is használatos lehet: ez szinekdoché, amikor az egészet a rész nevezi meg, például: Aha, ar tai nėr visokių širdžių sviete! Skr. Laimingas tas, kam teko tokia širdis: tai meilės ryšiai nenutrūksta ir vienam numirus Vaižg. E használat alapján alakultak ki a személyek metonimikus elnevezései: akmenširdis, -ė; atviraširdis, -ė; silpnaširdis, -ė stb. A képzett szó lexikai jelentése olyan személyt nevez meg, akinek tulajdonságait az első szó határozza meg. Az ilyen típusú metonimikus képzésekre inkább a melléknévi használat jellemző²¹, ezért később összetett melléknevekként tárgyaljuk őket.

2.1.2.1.2. Amikor a širdis a virág közepét vagy az állat egy testrészét jelöli, a melléknevek pedig jellegzetes fizikai tulajdonságra utalnak, metonimikus növény- és állatcsoport-neveket kapunk: nuogaširdžiai (Dicentra spectabilis, a díszes szívecske, Ds), siauraširdžiai (a gerincesek egyik altörzse, a koponyátlanok, Acrania E, NdŽ). Hasonló módon keletkezett az a metaforikus-metonimikus botanikai terminus is, hogy auksaširdė (közönséges gilisztaűző varádics, Tanacetum vulgaris LBŽ).

2.1.2.2. E + Š. A širdis főnévből a po elöljárószóval (a pa- igekötő közvetlenül megfelel a po elöljárószónak)²², valamint a prie elöljárószóval képzett főnevek: paširdė (paširdis, paširdžiai, paširdžiai) és prieširdis (pryširdis, pryširdis, prieširdė, pryširdė). Mindkét összetétel a szív mellett vagy alatt elhelyezkedő részt jelöli, ahol a szív „a vérkeringés központi szerve”, például: Kumščių davė į paširdį, į susirietę Jd. Negerai, skausta nugara į paširdžiai DūnŽ248. Prieširdis skaud J. Kumeliukas patvyškėjo prieširdėn Š. Hasonlítsuk össze a megfelelő elöljárós szerkezetekkel, például: Vis nudiegia po širdžia LKT198(KzR). Marti pri kojų, sesuo pri galvos, matušė pri širdelės D20.

A szótárakba először a pryširdė (Q260) és a pryširdis (C1919,R202, MŽ268) került be. A žemaitokra jellemzőbbek a többes számú változatok: paširdžiai (Als, Šv, Škn, Skd), paširdžiai (KlvrŽ, Ms).

A prieširdis számos származékos jelentéssel bír, és ezek mindegyike a hely szemájához kapcsolódik. Különleges jelentésű az anatómiában meghonosodott prieširdis, terminus,

¹⁹ Lásd: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, Vilnius, 1993 (a továbbiakban DŽ³).

²⁰ A litván nyelv grammatikája 1, 438.

²¹Uo., 449.

²² Paulauskienė A. Min. veik., 93.

157

a szív egyik részét jelölő — „a szív két felső üregének (artium cordis) mindegyikét”, például: A szívnek két pitvara és két kamrája van V.Las. Hasonlóképpen részjelentésben a paširdė is használható: „a szívburok (pericardium)” (Ndž).

2.2. Összetett melléknevek

2.2.1. F + F. A Širdis, az összetétel első tagjaként szerepelve, főnevekkel összetett mellékneveket alkot, jelezve, hogy a második taggal megnevezett dolog formája a szívéhez hasonló: širdlapis (širdžialapis), -ė; širdžia vaisis, -ė, például: Širdlapiai Virginijos tabokai — a levelek szív alakúra formálódtak, bevágottak, lekonyulók S.Dauk. Širdžialapė kaldezija (Caldesia parnassifolia) LBŽ. Širdžiavaisis riešutmedis (Juglans cordiformis) LFIII188.

2.2.2. A Širdis az összetétel második tagjaként szerepelve főnevekkel, melléknevekkel, számnevekkel és elöljárószókkal kapcsolódva összetett mellékneveket alkot.

2.2.2.1. M + Sz. Leggyakrabban melléknévből és a širdies²³ főnévből alkotott összetett melléknevek fordulnak elő. Amikor a širdis, a testrész neve, metonimikusan személyt jelent, az összetétel első tagjaként szereplő melléknevek pedig külső vagy belső tulajdonságokat jelölnek, személyeket jellemző melléknevekről van szó.

2.2.2.1.1. Az összetétel első tagjaként szereplő melléknevek a širdį írják körül, a személy fizikai tulajdonságait megadva: šilpnaširdis, -ė; stiprašaširdis, -ė; sveikaširdis, -ė, például: Olyan gyenge szívű, alig dolgozik Gs. Erős szívű emberek Klm. A nyelvben megfelelő szabad szókapcsolatok is használatosak, például: Nagyon gyenge a szívem, folyton szorítja a szívemet Alv. Az én szívem nagyon erős, nem érzem a szívemet Kvr. Az a nő... erős szívű volt DP116.

2.2.2.1.2. Az összetétel első tagjaként szereplő melléknevek a širdį írják körül, közvetlen vagy átvitt értelemben megadva a belső, lelki tulajdonságokat. A nyelvben megfelelő szabad szókapcsolatok és állandósult szókapcsolatok (frazeologizmusok) használatosak, például:

a) gailiaširdis, -ė — Irgalmas szívű, együttérez Pv; geraširdis, -ė — Baj esetén segítőkész — jó szívű ember Dgč; jautriaširdis, -ė — Nehéz volt nekik, érzékeny szívű volt LKŽK(Pl). piktaširdis, -ė — Rossz szíve van, megharagudott Rm. Hogy a vendég ne tartson őt rossz szívű embernek S.Dauk;

b) kietaširdis, -ė — Kinek lehet olyan kemény a szíve, hogy ne sóhajtott volna? D. Pošk. A kemény szívű emberek inkább a sötétséget kívánják a fény helyett KN198;

lengvaširdis, -ė — Ő nagyon könnyű szívű: ha kérsz tőle, amije van, odaadja Ds. Ilyen a könnyű szívű LKŽK(End).

²³ A litván összetételekben leggyakrabban visszatérő második tag a testrészek neve; lásd Valentas S. Min. veik., 38.

158

lágyszívű — Lágyszívű az a gyermek, bogyókat hoz DrskŽ376;

gyenge szívű — Akinek gyengébb a szíve, az mindig hitt az ördögökben Žg;

hideg szívű — Az apának mindegy, hiszen hideg szívű, nem érdekli [, hogyan élnek a gyerekek] LKŽK(Všn).

durvaszívű — Aki durva szívű, az nem ad pin;

egyenes szívű — Isten jót tesz azokkal, akiknek jó és egyenes a szívük DP30.

Az LKŽ és az LKŽK több mint 40, ilyen típusú összetett melléknevet tartalmaz (mielaširdis, -ė; milaširdis, -ė; siauraširdis, -ė — kölcsönszavak). Többségük csak írott szövegekben és szótárakban fordul elő. M. Daukša írásaiból származik a mėilaširdis, mielaširdis (vö. 1. milosierny), piktasirdis: Mėilaširdis ir geradaris Viešpatis DP263. Palaiminti mielaširdžiai, nes mielaširdumą ingis DP532. Piktaširdžiai karaliūs DP99. M. Mažvydas katekizmusában a következő fokozat képződményeit használta: mylasirdingas (Mž353), mylasirdystė (Mž577), mylasirdingystė (Mž489), mielaširdystė (Mž98). K. Sirvydas szótárában a mielaširdingą alakot találjuk (SD¹81, SD154), F. Hak, P. Ruigys és K. G. Milkus szótáraiban pedig a lengvaširdingą, lengvaširdystę alakokat is. A későbbi szótárakban egyre több ilyen típusú szó jelent meg. Az élő nyelvben ezek a képződmények ritkák: az írott szövegek és szótárak szavai.

A szív és egy meghatározó melléknév összetételéből létrejött, személyeket jellemző melléknevek melléknévként és főnévként is használhatók, például: Derék, lágyszívű, az állatkákat szerető asszonyka volt Vaižg. Mindannyian lágyszívűek V.Piet; A forró szívű kis ajándék vidáman futkározni kezdett LzP. A jó szélűeknek úgy emelgeti a szél a haját, mint a forró szívűeknek Vaižg. Ez a körülmény azt eredményezte, hogy az LKŽ igen változatosan tünteti fel ezeket, a rendelkezésre álló példáktól függően: az atviraširdis, -ė; bailiaširdis, -ė; kiltaširdis, -ė alakokat főnévi használatúként tartják számon, a drąsiaširdis, -ė; rūstaširdis, -ė alakokat melléknévként, a geraširdis, -ė; lengvaširdis, -ė alakokat melléknévként és főnévi használatúként, a kilniaširdis, -ė; piktaširdis, -ė alakokat főnévi használatúként és melléknévként. A Kietaširdis, -ė és a minkštaširdis, -ė külön melléknévi és főnévi szócikkben szerepelnek homonimaként (bár a kietširdis, -ė egyetlen közös szócikket kapott). Az LKŽ X. kötetétől kezdve szisztematikusabban kezdték feltüntetni mindkét nyelvtani minősítést, és egyetlen szócikkbe sorolni az azonos módon képzett szavakat, például: sausaširdis, -ė; silpnaširdis, -ė; šaltaširdis, -ė; šiurkščiaširdis, -ė; švelniaširdis, -ė.

Az LKŽ a személyeket metonimikusan jellemző mellékneveket a rendelkezésre álló illusztrációtól függően eltérően közli. A „Dabartinės lietuvių kalbos žodyne” a nyelvhasználati tendenciáknak kellene tükröződniük, és az azonos képzési típusú összetett szavakat egységesen kellene minősíteni²⁴. A szótár harmadik kiadásába 13 olyan összetétel került, amelyek alapszavát, a širdis szót, melléknév határozza meg: 7-et melléknévnek, 6-ot pedig hím- és nőnemű főnévnek minősítenek.

²⁴ Lásd P a u l a u s k a s J. A szócikkek csoportok szerinti szerkesztése. — Kalbos kultūra 49, 1985, 6–14.

159

Nem világos, milyen elv alapján sorolják azonos képzési jelentésű és ugyanazon alapszóból képzett összetételeket egyik vagy másik szófajhoz: az atlapaširdis, -ė; geraširdis, -ė; jautriaširdis, -ė melléknevek, az atviraširdis, -ė; kietaširdis, -ė; minkštaširdis, -ė; piktaširdis, -ė pedig főnevek.

Ezeknek az összetételeknek a jelentését igen rendszertelenül magyarázzák. A főnévnek tekintett származékokat személyre utaló, „ember” vagy „valaki” jelentésű szavakkal határozzák meg, de nem mindig használják fel azokat a szavakat, amelyekből létrejöttek, például:

atviraširdis, -ė — nyílt, őszinte ember;

lengvaširdis, -ė — szelíd, elnéző ember;

kilniaširdis, -ė — nemes szívű személy;

minkštaširdis, -ė — érzékeny, irgalmas személy.

A mellékneveknek tekintett összetételek magyarázatai még változatosabbak:

atlapaširdis, -ė — nyílt, mindent elmesélő;

gailiaširdis, -ė — akinek szánakozó, jó szíve van;

geraširdis, -ė — őszinte, irgalmas;

grynaširdis, -ė — tiszta szívű, őszinte;

jautriaširdis, -ė — érzékeny szívű, érzékeny;

meiliaširdis, -ė — szeretetteljes;

tyraširdis, -ė — tiszta szívű, becsületes.

Az ilyen típusú összetételeket a szótárakban kettős nyelvtani kategóriával lehetne jelölni: melléknév, főnév. A lexikai jelentés meghatározásakor pontosabb lenne kifejteni képzési jelentésüket, és ha a melléknévi tag jelentése átvitt, szinonimát választani, például:

atlapaširdis, -ė — nyitott szívű, nyílt; atviraširdis, -ė — nyitott szívű, őszinte; geraširdis, -ė — jó szívű; kietaširdis, -ė — kemény szívű, érzéketlen; tyraširdis, -ė — tiszta szívű, becsületes.

A kettős grammatikai kategória és a jelentések képzés szerinti értelmezése kellően világosan meghatározná a metonimikus összetételeket, így a DŽ³ illusztratív szókapcsolatai, a jó szívű ember, tiszta szívű ember feleslegessé válnának.

2.2.2.1.3. Amikor a širdis az összetétel második tagjaként „a fa belét” jelenti, az első tagként álló melléknév pedig fizikai tulajdonságra utal, akkor tárgyi tulajdonságot kifejező melléknevet kapunk: kiauraširdis, -ė, pl.: Kiauraširdis medis cigarnyčioms dirbti Ggr.

2.2.2.2. F + Š. A főnévből és a širdis szóból alkotott összetett mellékneveknek hasonló birtokos tulajdonságjelentésük van, mint a melléknévből és a širdis szóból alkotott összetételeknek. Az első tagként szereplő állat-, növény- és anyagnevek metaforikusan írják le a lelki tulajdonságokat. Ezek metaforikus-metonimikus képzések.

2.2.2.2.1. Az összetétel első tagjaként szereplő állatnevek arra utalnak, hogy kié a szív. Metaforikusan az ember lelki tulajdonságait jellemzik: arklaširdis (arklaširdis) -ė; karveširdis, -ė; kiškiaširdis, -ė; šunširdis, -ė; žuikširdis, -ė. A nyelvben a megfelelő állandósult szókapcsolatok (frazeologizmusok) is használatosak, pl.: Tas vyras yra arklaširdis, t.y. jo širdis kieta kaip arklio J. Reik gero arklaširdžio tokius vaikus mušti DūnŽ32.

160

– Ha ló szíve van, akkor türelmes, szelíd Krš: Ne légy kutyaszívű, könyörülj a gyermeken! Šl. Munka nélkül nevelni, és nem is rosszcsontok, hanem kutyaszívűek LKŽK(Rdn). – Kutya szíve van, amikor a beteget hajtja Pj.

2.2.2.2.2. Az összetétel első tagjaként szereplő növény- és anyagnevek arra utalnak, hogy miből „készült” a szív. Az ilyen típusú összetételek többnyire metaforikusan jellemzik az ember lelki tulajdonságait: akmenširdis (akminširdis), -ė; auksširdis, -ė; geležširdis, -ė; medžiaširdis (medžiaširdis), -ė; šiaudaširdis, -ė; šudširdis, -ė. A nyelvben a megfelelő állandósult szókapcsolatok (frazeologizmusok) is használatosak, pl.: Íme, milyen kőszívű a te Jonasod: amikor elkezdte verni a lovat, még bocsánatot sem kért Vrn. Vannak kőszívű gyerekek DūnŽ24. – Kőszívűnek kell lenni ahhoz, hogy valaki ilyen beteget ápoljon DūnŽ24. Kőszívű emberek DP181. Kőszívűnek kell lenned, hogy ne szánakozz rajta Gs.

Csak Šatėben jegyezték fel a molaširdis szót, amely metaforikusan az ember fizikai tulajdonságát jellemzi, pl.: Ana molaširdė, ar akėtas, ar duobėtas — viską ėda Šts.

Az ilyen típusú metaforikus-metonimikus összetételek ritkák: a arklaširdis, šunširdis meglehetősen gyakori a žemaitiai nyelvjárásban, míg a karvelširdis LTR(Šll), kiškširdis rš, šiaudaširdis Vd, zuikiaširdis V.Kudir — csupán elszórtan előforduló írott alakok. Jellemző rájuk a főnevesülés, valamint ugyanazok a lexikográfiai megjelenítési problémák, mint a melléknévből és a širdies szóból képzett alakokra: a DŽ³-ben az auksaširdis, -ė melléknevet találjuk, az LKŽ pedig azt jelzi, hogy ez mindkét nemben főnév.

2.2.2.3. Sz + Š. Az vienas, du, devyni számnévből és a širdis főnévből alkotott összetett melléknevek: vienširdis (vienaširdis), -ė; dviširdis, -ė; devynširdis, -ė.

2.2.2.3.1. Az első tagként álló vienas számnév az „egységre, egységességre” utal. Személyt jellemző melléknév, amely az azonos gondolkodású embert jelenti: Anuodu vienširdžiai. Vannak átvitt értelmű megfelelő szókapcsolatok is, pl.: Sandara, viena širdis SD76. Bus visų šventųjų viena sandara ir viena širdis DP542. Vienos širdies būti KII188. Džūkai devyną vieną širdį tūrį Vs.

K. Sirvydas a lengyel jednomyślny szót a vienaširdis, sandarus szavakkal fordította (SD76). M. Daukša Postilėjében a vienaširdžiai határozószó szerepel: Viešpats Dievas, kuris daro gyventi vienaširdžiai namuose DP457. K. Sirvydastól A. Kuršaitisig a szótárakban rögzített vienširdis (vienaširdis), amely Vydūnas himnuszában is előfordult (Mes, Lietuvos vaikai, stovėsim vienaširdžiai), vallási írások és szótárak szava maradt.

2.2.2.3.2. Első tagként álló számnevek kettő és kilenc a szív egy részét jelölik, amely a magházat jelenti, például: Hogy a leány dvilypi, vagyis két szívű almát eszik, s akkor ikreket szül egyszer LTR. Mit eszel? – Kilencszívű [almát] Ss.

2.2.2.3.3. Első tagként álló számnév kettő a szív egy részét jelöli, amely a fa magját jelenti, például: Kétszívű fát ne tégy a hálóházba: azt mondják, belecsapott a villám Šts.

2.2.2.4. P + Š. A širdis főnévből és a be elöljárószóból képzett beširdis (beširdis), -ė melléknév a širdies jelentésével kifejezett tulajdonságokat jelöli…

161

a „őszinteség, jóság, érzékenység, együttérzés” jelentésárnyalatot, hiányát, például: Egy szívtelen emberrel nehéz együtt élni LžŽ35. Ilyen szívtelen férjet kapott, hát elszomorodott LKŽK(Gs). Kegyetlen, szívtelen ember LL11. Uralkodónő, szívtelen uralkodónő, élni akarok... A.Vien. A szívtelen halál őt (Jaunių) kiragadta közülünk K.Būg.

A megfelelő szókapcsolatok is használatosak, például: Az a szívtelen, könyörtelen DünŽ87. Vajon az ő gyerekei valóban ilyen szívtelenek? End. Milyen szívtelenek vagytok, az ember egész éjjel és egész nap fekszik, ti meg rá se néztek LKŽK(Sdb). Szívtelenek a dalaid S.Nėr.

Gyakran a szívtelen (hímnemű és nőnemű alakban) főnévként használatos, például: A szívtelen ember, odakötötte a kiskutyát a szélnek kitett magaslatra, és az nyüszít Ds. A szívtelentől nem félsz szívet kérni Sim. Kegyetlenség, szívtelen tett LL127. Ó, könyörüljetek, szívtelenek! Vd. Átkozott szívtelen, aki ördögi karmaival utolsó reményét is kitépi belőle Mair.

^DŽ³A szívtelen (hímnemű és nőnemű alakban) csak főnévként szerepel. A rendelkezésre álló példákból azonban azt látjuk, hogy ezt a szót nem sokkal ritkábban használják tisztán melléknévi értelemben; predikatív helyzetben, valamint elvont jelentésű főnevekkel alkotott szókapcsolatokban való használata szintén arra utal, hogy melléknév, például: Te ilyen szívtelen vagy DünŽ45. Kőszívű vagy, szívtelen, érzéketlen; semmit sem becsülsz, se anyádat, se jegyesedet, se fiadat, se Litvániát P.Dirgėla. Szívtelen gondolatok, lélektelen gondolatok, vajon legyőztök engem? Mair. Nem fogod-e egyszer megbánni ezeket a szívtelen szavakat rš.

2.2.2.5. Sajátos képzésű melléknév a őszinte (őszinte), -i. Az általa kifejezett tulajdonság a szív azon jelentésárnyalatából ered, hogy „őszinteség, jóság, érzékenység, együttérzés”; a szívből jövő, pl.: Őszinte, jó lányka DünŽ225. — Ön szívből jövő ember J.Balč; Az őszinték úgy beszélnek, ahogy el sem hinnéd KlK9,74(Jdr).

A legkorábbi szótárakban a nuoširdus, -i melléknév nem szerepel, csak a nuoširdžiai határozószó (SD25, 48, 335, 382, R202, MŽ268), amely a régi írásokból került át (DP546, PK48, SP1330). M. Daukšos Postilėje maga a melléknév is előfordul, például: Bűnbánatot, bánatot és őszinte fájdalmat ad a bűnökért DP326. A köznyelvben a nuoširdus, -i és širdingas, -a szinonimaként használatos.

2.2.2.6. Bizonytalan képzésű a paširdus, -i melléknév, amelyet Jurbarko, Raseiniai és Šilutė járásban jegyeztek fel. Jelentése és szemantikai motivációja megegyezik a nuoširdus, -i melléknével, például: Jó, szívélyes ember Vn. Ilyen szívélyes feleség volt Erž.

2.2.3. A mellérendelő összetett melléknevek metonimikus képzéstípusai (D + Š, B + Š) potenciálisak. A Lietuvių kalbos žodyne rögzített ilyen alakulatok többségénél csupán egyetlen forrást tüntetnek fel. Talán nem lett volna szükséges a nem egészen világos jelentésű összetételek rögzítése: az írások homályos giliasirdės teorijos ’mélyszívű elméletek’, a kétes kiltasirdis ’haragos szívű’, amelyet Merkinében jegyeztek fel. Költői szavaknak tekintenénk a karčiasirdis, medinširdis, saulaširdis mellékneveket, ’keserű szívű, fa szívű, nap-szívű’. Ezeket nem szükséges felvenni a LKŽ kiegészítő kötetébe, például: Sokan nem tudják visszaadni a reményt... / Varázslatod csodáját hintsd / A por nélküli, süket szívbe — / Ő csak a nyomorát hallja J. Baltrušaitis. Mindenféle füvek sarjadnak, / a fehér, kiszáradt út mentén / nap-szívű gyermekek és ban-

162

dos M.Martinaitis. És még csak reménykedni sem reménykedhet unokáitól, ezektől a fatuskó szívűektől sem együttérzésben öregkorára, sem megértésben. Hiszen Darius is fatuskó szívű, az unokameny pedig még nála is fatuskó szívűbb... R.Granauskas. Csak Vaižgantas írásaiban találunk hasadt szívű, durva szívű, gyengéd szívű és friss szívű alakokat: Dobilai hallgatja, ahogy a szomszédok suttogva beszélgetnek — hasadt szívű szegfűk. Bárcsak eszedbe jutna, elfutnál, és durva szívű agyarral eresztenéd ki a beleit — ilyen bosszúvágy támad. Kazys gyengéd szívű volt, nem kegyetlen. Ifjúság, te friss szívű, hát érzed-e magad is, hogy egyedül te tudsz szeretni vagy gyűlölni.

Szokatlanok, egyediek Šatrijos Ragana és Vaižgantas olyan melléknevei, amelyek a szív és egy ige, illetve igenév alapján jöttek létre, például: Minden bánat a kis szívet rágja, ez csak álom Pč. Mindent betakart szürke köpenyével a szívet nyomasztó köd Pč. Más szívőrzők nem voltak a közelben, akik elterelhették volna figyelmüket, elcsalhatták volna őket Vaižg. Így jutunk el a nyelv perifériájára. Nem véletlenül tekinti a LKŽ neologizmusnak a mélyszívű; szívőrző; szívnyomasztó alakokat.

Következtetések

1. A širdis ’szív’ főnév derivációs szempontból aktív szemantikájú szó. Jelentéseinek kidolgozott rendszere a képzett alakok változatosságát eredményezte. A származékok önálló jelentésekkel rendelkeznek, amelyeket a képzés alapjául szolgáló szó szemantikája motivál. A szóalkotásban a širdies ’szív’ közvetlen és átvitt jelentései egyaránt részt vesznek.

2. A származékos és összetett főnevek, valamint melléknevek külön csoportot alkotnak. A širdies ’szív’ származékainak többsége összetétel. Legtermékenyebb szóalkotási típusuk a B + Š. A származékos főnevek legnagyobb része kicsinyítő képzős alak. A legkisebb csoportot a végződésképzős alakok alkotják.

3. A szóalkotási oppozíciók (származék↔širdis) elemzése alapján megállapítható, hogy derivációs szempontból a širdies ’a vérkeringés központi szerve’ alapjelentése a legaktívabb. A širdis ’szív’ szomatikus megnevezésből jön létre: 1) az élvezetet kifejező kicsinyítő alakok az -elė, -ikė képzőkkel; 2) a főnévi tulajdonság hordozóinak megnevezései az -inin-kas, -inė, -ietė, -ulys képzőkkel; 3) melléknevek az -inis, -ė; -iškas, -a; -ėtas, -a képzőkkel; 4) összetett főnevek: Š + D — tárgyak és növények megnevezései, B + Š — személyek és állatok megnevezései, P + S — tárgyak megnevezései, Š + V — személyek, állapotok és cselekvések megnevezései; 5) összetett melléknevek: Š + D a tárgyak tulajdonságait hasonlóság alapján fejezi ki, B + Š pedig metonimikusan az ember testi tulajdonságait jelöli.

4. A širdis ’az emberi érzelmek és beállítódások jelképe, az élmények középpontja, a belső világ’ átvitt jelentése a következő képzések szemantikai alapja: 1) becéző kicsinyítő alakok az -elė, -užė (-užėlė), -aitė, -elis, -užis, -aitis, -ytis képzőkkel; 2) a régies širdyjis, -ji melléknév;

5. A širdies ’az ember jellemének sajátosságai, hajlamai’ átvitt jelentése alapján

163

„érzületek” becéző kicsinyítő képzős alakjai az -elė, -aitė, -alė képzőkkel jönnek létre.

5.1. Ennek a jelentésárnyalatnak („őszinteség, jóság, érzékenység, együttérzés”) a szemantikai alapja a következő:

1) a főnévi tulajdonságmegnevezés az -ystė képzővel;

2) a melléknevek az -ingas, -a; -iškas, -a képzőkkel és az -us, -i végződéssel;

3) az igekötős melléknevek beširdis, -ė; nuoširdus, -i; paširdus, -i.

5.2. E jelentés másik árnyalata („bizonyos lelki tulajdonságokkal jellemezhető személy”) segít megérteni a személyeket jellemző, B + Š (és a hozzá közel álló D + Š típusba tartozó) összetett melléknevek produktív típusának motivációját. A širdis szomatikus elnevezés metonimikusan személyt jelent, és alapul szolgált a metonimikus melléknevek nagy csoportjának kialakulásához. Az ilyen típusú melléknevek nem jellemzőek az élő nyelvhasználatra; inkább írott szövegek és szótárak szavai. Nem szükséges minden szabályos származékot szótárakban rögzíteni, hiszen többségük úgyis egyes szerzők szóhasználatában marad.

6. A Širdis („a fa belső magja”) jelentésben az alábbi származékok alapjául szolgált:

1) kicsinyítő képzős alakok az -elė, -ukas képzőkkel;

2) a főnévvel megnevezett tulajdonság hordozójának atipikus megnevezései az -iena, -esas képzőkkel;

3) melléknevek az -ingas, -a; -inis, -ė; -ėtas, -a képzőkkel;

4) összetett melléknevek: kiauraširdis, -ė (B + Š), dviširdis, -ė (S + Š).

7. A širdis főnév kiterjedt szóalkotási rendszere egyértelműen tanúsítja, hogy a nyelv szókészletének nagy részét származékok alkotják.

1. Összetett főnevek második főnévi taggal

I. tag

II. tag

Mit jelöl az I. meghatározó tag

Példák

Š

D

rendeltetés

Növénynevek szívfű (szívfű, szívvirág, szívvirág), szívfüvesTárgyak nevei szívsejtek

hozzátartozás

Tárgyak nevei szívcsont, szívburok

4

I

összetevő

II

összetevő

Mit jelöl az I. meghatározó összetevő

Példák

hasonlóság

Növénynevek szívlevelű (szív alakú levelű), szívlevelűek

B

Š

jellegzetes, megkülönböztető külső, testi tulajdonság

Személynevek gyenge szívű; erős szívű; egészséges szívű Növénynevek csupasz szívűek Állatnevek keskeny szívűek

jellegzetes, megkülönböztető belső, lelki tulajdonság

Személynevek nyíltszívű; nyitott szívű; jószívű stb.

D

Š

hovatartozás

Személymegnevezések arklaširdis (arklaširdis), -ė; karvelširdis, -ė; kiškiaširdis, -ė; šunširdis, -ė; šunširdà; zuikiaširdis, -ė

anyag

Személymegnevezések akmenširdis (akmiñširdis), -ė; auksaširdis, -ė; geležaširdis, -ė; medžiaširdis (medžiaširdis), -ė; molaširdis, -ė; šiaudaširdis, -ė; šūdširdis, -ė

Növénynevek auksaširdė

P nélkül

Š

hiány

Személymegnevezések beširdis (beširdis), -ė

165.

I. összetevő

II. összetevő

Mit jelöl az I. meghatározó összetevő

Példák

Dolgok megnevezései

po

hely

szív környéke (szív környéke, szív környéke, szív környéke, szív környéke, szív környéke, szív környéke)

előtt

hely

szívpitvar (szívpitvar, szívpitvar, szívpitvar, szívpitvar, szívpitvar)

2. Összetett főnevek második, igei taggal

I. tag

II. tag

Mit jelöl az I. alárendelt tag

Példák

Š

V

a cselekvés tárgya

Személyek megnevezései

širdągraužis (širdągriaužis), -ė; širdąėdis, -ė; širdėda; širdžiasargis, -ė

Növénynevek

širdgloba

Állapotot jelölő elvont főnevek

szívfájdalom (szívfájdalom), szívfájdalom, szívbánat, szívfájdalom (szívfájdalom, szívfájdalm, szívfájdalom, szívfájdalmak, szívfájdalom, szívfájdalom, szívfájdalmak), szívmarás (szívrágás, szívmarás), szívszúrás (szívszúrás, szívszúrás), szívhasító fájdalom

166

I. összetételi tag

II. összetételi tag

Mit jelöl az I. irányító tag

Példák

a cselekvés alanya

Növénynevek širdžiamušiai A cselekvés elvont főnevei širdoplakis Az állapot elvont főnevei širdāpykis, širdāplakis

3. Összetett melléknevek második, főnévi összetételi taggal

I. összetételi tag

II. összetételi tag

Mit jelöl az I. meghatározó tag

Példák

Š

D

hasonlóság

širdlapis (širdžialapis), -ė; širdžiavais is, -ė

B

Š

jellegzetes, kiemelkedő külső, fizikai tulajdonság

kiauraširdis, -ė, silpnaširdis, -ė; skeltaširdis, -ė; stipriaširdis, -ė, sveikaširdis, -ė

jellegzetes, kiemelkedő belső, lelki tulajdonság

nyíltszívű; őszinte szívű; jószívű stb.

D

Š

hovatartozás

lólelkű; galamblelkű; nyúlszívű; kutyaszívű; félénk

anyag

kőszívű; aranyszívű; vas­szívű; fa­szívű; agyagszívű; szalmalelkű; szarszívű

167

I. tag

II. tag

Mit jelöl az I. meghatározó tag

Példák

S

Š

szám

egyszívű; kétszívű; kilencszívű

Dl

Š

a cselekvés tulajdonsága

szívet rágó

nélkül -tól/-től után

Š

hiány, eredet, eredet

szívtelen; őszinte; szív körüli

4. Összetett melléknevek második, igei taggal

I. tag

II. tag

Mit jelöl az I. alaptag

Példák

Š

V

a cselekvés tárgya

širdėadis, -ė; širdžiaslėgis, -ė

A ŠIRDIS (SZÍV) FŐNÉV ALAPJÁN KÉPZETT SZAVAK ŠIRDIS (EGY SZÍV)

Összefoglaló

A tanulmány a širdis főnév alapján képzett szavakról szól. A cél e szó képzési potenciáljának feltárása, valamint a képzett szavak és e szó jelentéstartalma közötti kapcsolat bemutatása.

A szóképzésben a širdis főnév szó szerinti és átvitt jelentései egyaránt részt vesznek. Megállapítható, hogy a szóalkotásban a legaktívabb a „vérkeringés fő szerve” szó szerinti jelentés.

A különálló csoportokat képzett és összetett főnevek, valamint képzett és összetett melléknevek alkotják. A képzett szavak jelentése eltérő, és képzési alapjuk szemantikája motiválja őket.

168