LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XL (1998)

Daiva MURMULAITYTĖ

Lietuvių kalbos institutas, Vilnius

A -ynė(s) képzős származékai a „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas”-ban

A litván szavak képzése mind történeti, mind szinkrón szempontból alaposan kutatott terület. A számítógépek alkalmazásával lehetőség nyílt a kutatás változatosabbá tételére, például a szóalkotás statisztikai vizsgálatára is. Természetesen a komoly statisztikai elemzés nem egyszerű szószámlálás, kezdetben azonban célszerű pontos abszolút és relatív szóalkotási adatokkal is rendelkezni, mivel eddig nem álltak rendelkezésre pontos statisztikák. A „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” számítógépes változatával (a továbbiakban DLKŽ(k)) dolgozva azt kívántuk kiszámítani, hogy összesen hány, egy adott képzővel képzett származék található benne, hogyan oszlanak meg az általános képzési jelentések szerint, milyen szófajú és szerkezetű alapszavakból jöttek létre, megváltozott-e (és hogyan) képzésük alapja stb.

1. Általános adatok

A DLKŽ(k)-ban 189 szó végződik -ynė-re¹. Rūgštynė és stýpynė kettős hangsúlyozásuk miatt kétszer szerepelnek. 11 esetben (5,82%) nem az -ynė képzővel alkotott származékokról van szó: aguõntrynė, dynė ntk., gadýnė psn., linãmynė, mynė, pynė, plýnė, šeivãtrynė, trynė, urkštýnė és žvýnė. Két helynév a -umynė összetett képzővel jött létre: -umynė: klampumynė, tankumynė. További 3 szónak van -ynė képzője, de nem annak származékai – alapszavaik már ilyen alakúak voltak, vagyis az -ynė képző egy korábbi képzési lépésben volt szóalkotó formáns, például: papušynė (: pušynas), protėvynė (: tėvynė) és gūndotrynė (: nótrynė). Így 173 szó marad – az -ynė képző származékai. Ez az ilyen végződésű szavak 91,53%-át, az ezt a képzőt tartalmazó szavaknak pedig 98,30%-át teszi ki.

20 többes számú főnév az -ynės képző származéka. A rūgštynės szó (2, 1) kettős hangsúlyozása miatt kétszer szerepel a DLKŽ(k)-ban.

2. Származékok képzési kategóriák szerint

Mielőtt e képző származékait képzési kategóriákba sorolnánk, és megvizsgálnánk, hány származék tartozik az egyes kategóriákba, fel kell hívni a figyelmet arra, hogy

¹ Természetesen ekkora adatmennyiség statisztikai vizsgálatához nincs szükség számítógépre, de például az -imas képzővel alkotott főnevek száma a DLKŽ(k)-ban mintegy 14,5 ezer. Az -ynė képző származékainak vizsgálatával tehát csupán a számítógéppel végzett munka néhány lehetőségét kívántuk kipróbálni.

218

Darybási szempontból gyakran ugyanaz a több jelentéssel bíró szó több d derivációs kategóriába is tartozhat, például nakvynė: 1. „éjszakázásra szolgáló hely”, 2. „éjszakázás”. Ezért a származékok képzési statisztikájának vizsgálatakor nemcsak maguknak a szavaknak, hanem jelentéseiknek a száma is fontos. Ebben a tanulmányban a szó valamelyik jelentésének megnevezésére a széma terminust használjuk, megkülönböztetve az általában vett származékszótól, amelynek több jelentése is lehet. A -ynė képző ilyen szémáinak száma a DLKŽ(k)-ban 228.

Az -ynė(s) képzős, igéből képzett származékok tárgyalására áttérve néhány megjegyzés a dilgynė szóval kapcsolatban. A DLKŽ(k) kétjelentésű szóként tünteti fel: 1. lásd d i l g ė l ė (növ. „gyomnövény, gyógynövény, rostnövény, amelynek szárán és levelein csalánszőrök vannak (Urtica)”); 2. lásd d i l g ė l y n a s („olyan hely, ahol elburjánzott a csalán”). Az LKŽ II 549-ben szintén kétjelentésű szó, ám jelentései kissé másképp szerepelnek: 1. „csalánbokor”; 2. „csalán”, bár az első jelentés példái – Dilgynei radau vištą periant Ds. stb. – a hely jelentését is szemléltethetnék. Így itt két homonimát különböztethetünk meg, amelyek nemcsak általános képzési jelentésükben térnek el, hanem különböző szófajú szavakból is keletkeztek: a dilgynė „csalán” cselekvőt vagy tulajdonsághordozót jelöl (attól függően, hogy melyik szót tekintjük alapszónak: a dilginti igét vagy a dilgus melléknevet), míg a dilgynė „csalános hely” helyet jelöl, alapszava pedig a dilgė főnév. Mivel kétséges, mit tekintsünk az első homonima alapszavának, az nem szerepel a statisztikában².

2.1. Az -ynė képzős származékok igéken és névszókon (főneveken és mellékneveken) alapulhatnak. Igékből 72 származék keletkezett, összesen 116 jelentéssel. Ez a képzővel alkotott összes szó 41,62%-a (a szémákat számítva 51,10%). Névszói alapszóval 101 szó készült, összesen 111 jelentéssel (58,38%, illetve 48,90%). Feltűnő, hogy az igéből és névszóból képzett származékok aránya a szavakat, illetve a szémákat számítva nem egyezik. A szavakat számolva az -ynė képzős igei és névszói származékok megközelítőleg 4:6 arányban oszlanak meg, míg a szémákat számolva nagyjából fele-fele az arány. A közel 10%-os eltérés abból adódik, hogy igékből több többjelentésű szó keletkezett, mint névszókból. Ennek oka, hogy az igéből képzett származékok hagyományos képzési kategóriái összefüggnek egymással: a cselekvések, a cselekvések eredményei, az eszközök, a helyek és a cselekvők elnevezései gyakran ugyanazokkal az affixumokkal jönnek létre (vö. DDR 18, 232). A névszói származékok a DLKŽ(k)-ban sokkal gyakrabban csak egy jelentéssel szerepelnek, mint az igéből képzettek (vö. 92,16%, illetve 60,44%).

Mint említettük, a DLKŽ(k)-ban 20, többes számú -ynės képzős származék található. A rūgštynės szó melléknévből keletkezett, a többi 19 igéből képzett származék. Egyikük, a stumdynės, két jelentésű: 1. „tolongás”; 2. „verekedés, lökdösődés”.

² A továbbiakban a kétes képzésű származékokat szintén nem vesszük figyelembe a statisztikában; a százalékokat kizárólag az egyértelmű képzési példák alapján számítjuk.

219

2.2. P. Skardžius munkája (LKŽD 270–272) csak röviden és igen hozzávetőlegesen sorolja fel az -ynė(s) képzős származékok főbb képzési jelentéseit. V. Urbutis „A lietuvių kalbos gramatika” főnévképzési fejezetéből (a továbbiakban: LKG) megtudjuk, hogy az -ynė(s) képzős származékok általában lehetnek: igékből képzett absztraktumok (NA), cselekvőnevek³ (NAg), tulajdonsághordozók nevei⁴ (NAt), eszköznevek (NI), helynevek (NL), gyűjtőnevek (NC), valamint ünnepek és szertartások elnevezései (NF)⁵. Az NAt (LKG I §596 15), §597 2)) és az NC (LKG I §730 4)) a névszói alapszavú származékokra jellemző; a NA (LKG I §443), az NAg (LKG I §515), az NL (LKG I §642) és az NF (LKG I §738 1)) az igéből képzettekre, míg az NL (LKG I §668) mind a névszói, mind az igéből képzett származékokra jellemző.

Az igéből képzett származékok statisztikai áttekintésére áttérve néhány olyan példa következik, amelyek valamelyik képzéstípushoz sorolása kétséges.

A Gužynė ’szórakozás, táncmulatság, összejövetel’ bizalmas nyelvi szó NA lehetne, de vö. a gėrynė ’szeszes ital fogyasztása, ivászat’ szóval, amely NF (LKG I §738 1)).

A Maišalynė 1. ’különféle termékekből készített étel’, valamint a makalynė 2. ’rossz, összevissza kevert étel’ valószínűleg NR, vagy konkretizálódott NA. Az LKG nem említi, hogy az ezzel a képzővel alkotott igéből képzett származékok a cselekvés eredményét is jelenthetnék, ám már szó volt róla, hogy a NA, az NR és az NI, valamint az NL és az NAg szorosan összefügg, és olykor nehéz egyértelműen meghatározni, melyik képzési kategóriába tartozik a származék. Az ételt jelentő maišalynė és makalynė származékot itt NR-nek tekintjük.

A Maišalynė 2. ’zűrzavar, rendetlenség’, valamint a makalynė 3. átv. ’zűrzavar, keveredés, rendetlenség’ jelentést a NA-val együtt számítjuk. Ebbe a képzési kategóriába soroljuk a kamšalynė származékot is, amelyet a DLKŽ(k) egyetlen szóval magyaráz: ’kamšatis’, ez pedig torlódást, tömeget jelent. Igaz, az LKG I §668 a hasonló kamšynė (kimšynė) ’összetömörülés, zsúfoltság’ származékot más helynevek mellett közli. P. Skardžius (LKŽD 270) a kamšynė ’összetömörülés, torlódás’ szót NA-nak tekinti.

A Pādanỹnė 2. gyűjtőnév: „szerszámok, eszközök”. Bár gyűjtőnévként van jelölve, ezt a származékot feltehetőleg NI-nek kell tekinteni. Az -ynė(s) képzős gyűjtőnevek rendszerint főneveken alapulnak (āvalynė, bimbalynė, patalynė stb.). Az LKM 80 szerint igékből nem képeznek gyűjtőneveket. Másfelől az NC (igaz, főként éppen névszói alapszavú) leginkább a helynevekhez kapcsolódik (LKŽD 271, LKG I §725), ezek pedig igékből is alkothatók, vö. knibždynė

³ Az LKG-ben ezeket az igei tulajdonsághordozók neveinek is nevezik.

⁴ Az LKG a névszói tulajdonsághordozók elnevezést használja.

⁵ Az egyezményes jelölés a képzési kategóriák latin elnevezésein alapul: NA – nomina actionis, NAg – nomina agentis, NAt – nomina attributiva, NR – nomina resultativa, NI – nomina instrumenti, NL – nomina loci, NC – nomina collectiva és NF – nomina feriarum et ritualia. A tanulmányban az NL(C) rövidítés is szerepel (olyan helyneveket jelöl, amelyeknek gyűjtőjelentésük is van), valamint az NLgr (’tiszta’ helyneveket jelent).

220

„mozgó, nyüzsgő sokaság”, makalynė 1. „híg sár, mocsár”, makasynė „ua.”, marmalynė 1. „sártenger”; 2. „ingovány, láp”, mirgalynė „villódzó tárgyak sokasága” – ezek a származékok itt a helynevekkel együtt vannak számításba véve, akárcsak az LKG-ben. A tanulmány végén közölt táblázatokban az ilyen típusú származékokat az összes helynév közül az NL(C) rövidítés különíti el, de más (»tiszta«, csoportosító jelentésárnyalat nélküli) helynevekkel együtt az NL általános képzési kategóriáját alkotják.

Sėdynė „ülőhely a kocsiban, ülés” jelentésben (LKŽD 271, LKG I §642, valószínűleg az LKMA 65 és az LKM 78 is, mivel itt e szó jelentését nem adják meg) eszköznévnek tekinthető. Aligha jelenti azonban ez a szó az eszközt a „testrész, amelyen ülünk, fenék” jelentésében. Talán mindkét esetben helynevekről van szó? Mindenesetre az eszköznevek hajlamosak helynevekké válni (nem csak a litvánban), és ugyanazokkal a képzőkkel képződnek (vö. DDR 208). Másfelől már említettük, hogy ezek a képzővel alkotott helynevek gyakran egyúttal tárgyak halmazát is jelentik (bár ez inkább a névszói -ynė(s) képzős származékokra jellemző). Ebben az esetben ez nem áll fenn. Így a szó első, „ülés, ülőhely” jelentése a helynevekkel együtt számítandó, míg a második szeméma – akárcsak a gužynė – nem kerül be a statisztikába.

2.3. A -ynė(s) képzős igei származékok szóképzési kategóriák szerinti megoszlását tehát a DLKŽ(k)-ban közölt, egyértelmű képzésű 114 származék (szeméma) alapján vizsgáljuk.

Az 1. táblázat adatai azt mutatják, hogy a vizsgált származékoknak csaknem a felét (42,98%) a szótárban eszköznevek teszik ki (pl. griežynė, laidynė), míg a cselekvésnevek (pl. kaitalynė, lojynė) valamivel több mint egytizedet (12,28%) tesznek ki. Másfelől a képzővel alkotott többes számú -ynės származékok között az igék absztraktumai vannak túlsúlyban (90,00%, pl. badynės, gaudynės stb.). Ilyen nagy arányuk némileg módosítja az összesített statisztikai képet is: a -ynė(s) képzős származékok között a cselekvésnevek csaknem egynegyedet tesznek ki (23,88%). Ez a képzési kategória a negyedik helyről a másodikra kerül, megelőzve a hely- és a cselekvőneveket (18,66%, illetve 17,16%). Ez utóbbi két kategóriában, valamint a cselekvés eredményét megnevezők között a DLKŽ(k)-ban nincsenek többes számú példák. Az igékből képzett helynevek körülbelül háromnegyede csupán helyet jelöl, és nincs további csoportosító jelentésárnyalata, pl. čiuožynė, landynė, pėrdary­nė, slėpynė stb.

A cselekvőnevek lehetnek közös neműek – 18 (78,26%) – vagy nőneműek – 5 (21,74%). Az utóbbiak rendszerint tárgyakat jelölnek, némelyik eszköznévnek is tekinthető, pl. tarškynė „valamilyen csörgetett tárgy, kereplő, csörgő” (vö. a terkšlė szó öt jelentéssel bír, és mind az öt esetben eszköznevet jelöl). Ha ezt a származékot, továbbá a girgždynė „ami nyikorog, nyikorgó eszköz” (vö. padarynė 1. „szerszám, eszköz”) és a spygy­nė „gyújtó” szót eszköznévnek tekintenénk (az LKG I §515 a girždynė és a spy­gynė szót mindazonáltal az NAg kategóriába sorolja, ahogyan a DLKG §245 is, bár ezek jelentését ott nem adják meg), az ilyen típusú példák száma kissé megnőne, de az NAg helye a többi cselekvéskategória között nem változna.

221

(húsok), az ilyen típusú példák száma valamelyest növekedne, de az NAg helye a többi munkavégzési kategória között nem változna.

2.4. Már említettük, hogy a -ynė képzővel főnévi és melléknévi alapokból 101 szó (111 szeméma) keletkezett. Az alapszavak szerint ezek megoszlása a következő: főnevekből 84 szó (az összes névszói származék 83,17%-a), illetve 88 szeméma (79,28%); melléknevekből 17 szó (16,89%), illetve 23 szeméma (20,72%). Egy melléknévi származék, a rūgštynė (2, 1), a kettős hangsúlyozás miatt kétszer szerepel.

Az LKG megállapítja, hogy a névszói, -ynė képzős származékok a következő képzési kategóriákba tartozhatnak: tulajdonsághordozók (NAt, LKG I §596 15), §597 2)), helyek (NL, LKG I §668) és gyűjtőnevek (NC, LKG I §830 4)).

A főnévi, -ynė képzős származékok képzési kategóriák szerinti megoszlásának vizsgálatakor először eltekintettünk a jovalynė „összekevert, összekuszált dolog; rendetlenség” szótól, mert nem világos, melyik képzési kategóriába sorolható. Az NAt kategóriában mindössze három példa van: puodynė „cserépedény; az abban elférő mennyiség”, rupūžynė 2. vulg. „undorító dolog”, vakar(y)nė „a Kur-földi lagúna északnyugati szele”. Ez az összes főnévi szeméma 3,45%-át teszi ki. Az LKG I §597 2) tájnyelvi, žemaitiai, -ynė képzős, ételeket megnevező származékokat sorol fel: bulbynė, kankolynė és mások. A DLKŽ(k)-ban e kategóriából nincs példa.

81 származék (a főnevekből képzettek 93,10%-a) helyeket jelöl. 36 esetben a hely meghatározásakor a „sok” vagy „bőven van” szavakat használják, például: nyíres „olyan hely, ahol sok nyírfa nő”, gallyas „olyan hely, ahol sok gally van”; tehát ezek egyúttal gyűjtőnevek is. A halmozódás azonban másképpen is kifejezhető, például: égeres „égerfákkal benőtt hely”. Itt még különféle földterületek, valamint rétek, mocsarak, utak, erdők stb. elnevezéseit kell megemlíteni: tőzeges „nedves, tőzeges, tőzeggel borított föld”, buckás „buckás hely, rét”, jeges „jéggel borított hely, jeges út”, sáros „olyan hely, ahol mocsár, sár van”, erdős „erdős hely”, gyepes „olyan hely, ahol összefüggő gyeptakaró van, műveletlen föld” stb. Így az NL(C) jóval több – 77 (az összes NL 95,06%-a), vagyis szinte valamennyi főnévi helynév egyúttal a dolgok halmozódását is jelenti. A DLKŽ(k)-ban mindössze 3 „tiszta” helynév (NLgr) található (4 széma, 4,94%): homokos „homokos föld”, azaz „homok melletti föld”, haza 1. „szülőföld”; 2. „származási hely”, apósék háza „az apósék háza”.

3 származék (az összes főnévi széma 3,45%-a) gyűjtőnév: lábbelik „a lábra húzható termékek” (vö. LKG I §730 4), DLKG §443 3), noha P. Skardžius LKŽD 271 szerint NI), féregraj 2. átv. „nyüzsgés” (ha ezt „tiszta” gyűjtőnévnek tekintjük, a helyjelentés további árnyalata nélkül, mivel ez a származék az NL(C)-ben első jelentésében szerepel – 1. „sok féreg; olyan hely, ahol sok féreg van”), ágynemű „az ágy teljes felszerelése (lepedő, takaró, párna)”.

A melléknevekből képzett 17 -ynė képzős származék (a névszókból képzett szavak 16,83%-a) összesen 23 jelentéssel rendelkezik (az összes névszói szeméma 20,72%-a). Túlnyomó többségük, 19 (82,61%), helynév, például dykynė 1. „gyenge szántóföld”; 2. „üres, lakatlan hely”, kiau(r)ynė 1. „lyuk,

222

„üreg; üresség”; 2. „mélység, szakadék⁶, mėlynė 1. „kék folt a testen (általában ütéstől)”; 2. „az ég kékje, az égbolt”; 3. szaknyelvi „a fa szíjácsának gomba okozta kékes elszíneződése”.

3 szó (4 jelentésegység (17,39%)) tulajdonság birtokosait nevezi meg: mėlynė 4. növénytani „a hangafélék családjába tartozó, erdőkben és lápokon élő bogyós cserje, amely kék, lédús, kissé savanyú bogyókat terem (Vaccinium myrtillus); bogyója”, rūgštynė növénytani „a keserűfűfélék családjába tartozó, vadon termő és termesztett, étkezési és gyógynövény, gyomnövény (Rumex)”, šlykštynė 1. „undorító tárgy, dolog; 2. köznyelvi „undorító ember vagy állat”.

A DLKŽ(k)-ban mindössze egy többes számú, névszói, -ynės képzős származék található. Ez melléknévből képzett NAt: rūgštynės.

A 2. táblázat adatai azt mutatják, hogy a névszói -ynė(s) képzős származékok túlnyomó többsége (90,10%) helyet jelöl, mintegy 3/4-ük (77,00%) emellett gyűjtőjelentésárnyalatot is hordoz; a „tiszta” gyűjtőnevek aránya mindössze 2,70%.

2.5. A nyolc említett képzési kategória közül az NL abban különbözik, hogy a helyet jelölő -ynė képzős származékok igékből és névszókból egyaránt létrejönnek. A fennmaradó hét képzési kategóriába tartozó származékok vagy igei képzésűek (NI, NA, NAg, NF és NR), vagy névszóiak (NAt és NC, ez utóbbiak kizárólag főnéviek).

-ynė képzővel névszókból négyszer annyi NL jött létre, mint igékből (80,00% és 20,00%), a DLKŽ(k)-ban azonban több az igei képzésű származék (20,00%), mint a melléknévi (15,20%).

A helynevek gyakran egyúttal tárgyak halmazát is jelölik, vagyis gyűjtőnévnek is tekinthetők. Az NL(C) túlnyomó többsége főnevekből képződött; a szótárban egyetlen melléknévi eredetű példát sem találunk, igékből pedig nagyon kevés származik (7,23%, mindössze 6 jelentésegység, pl. knibždynė „mozgó, nyüzsgő sokaság”, makalynė 1. „híg, sáros hely, iszapos terület”, makasynė „ua.” stb.)⁷.

A „tiszta” helynevek (NLgr) csaknem azonos arányban képződtek igékből (45,24%) és névszókból (54,76%), a melléknévi képzésű származékok száma azonban ötszöröse a főnéviekének (45,24% és 9,52%).

Az igei eredetű NLgr és NL(C) aránya fordítottan arányos a névszói eredetű NLgr és NL(C) arányával: igékből több „tiszta” helynév képződött, míg a névszói helynevek túlnyomó többségének gyűjtőjelentésárnyalata is van. Ez különösen a főnevekből képzett származékokra jellemző (77 jelentésegység – NL(C), pl. alksnynė „égerrel benőtt hely”, és mindössze 4 – NLgr, pl. tėvynė 1. „szülőföld”; 2. „származási hely”).

Összességében a helynevek a DLKŽ(k)-ban a -ynė(s) képzős származékok mintegy felét (51,02%) teszik ki.

⁶P. Skardžius az LKŽD 272-ben a kiáurynė „szűkület, lyuk” szót más jelentésű (azaz nem NA, NAg, NI, NC vagy NL) származéknak nevezi.

⁷ Darybos raidos požiūriu tokius vedinius nagrinėjo S. Ambrazas (1995: 185–186, 196).

223

3. Származékok a jelentések száma szerint

3.1. Az egyjelentésű, igei eredetű, -ynė képzővel alkotott származékok száma 37 (az igékből e képzővel képzett összes szó 50,68%-a): NI – 15, NL – 10, NAg – 7, NA – 3, NF – 1,? – 1 (gužynė); a -ynės képzővel 18 származék keletkezett (94,74%): NA – 16, NI – 1, NF – 1; összesen a -ynė(s) képzővel 55 (60,44%): NA – 19, NL – 16, NL – 10, NAg – 7, NF – 2,? – 1. Tehát az egyjelentésű, igei eredetű származékok többnyire cselekvéseket neveznek meg (az egyjelentésű igei eredetű származékok 34,55%-a).

Az igékből képzett szavak közül 36 (39,56%) egynél több jelentéssel rendelkezik: a -ynė képzővel 35 (48,61%), a -ynės képzővel 1 (5,26%, stumdynės – mindkét korábban említett jelentés NA). 30 szónak két jelentése van; közülük 15 esetében mindkét jelentés ugyanahhoz a képzési kategóriához tartozik⁸, 3-nak három jelentése van (egy szó – paláidynė – mindhárom esetben eszközt nevez meg), 3-nak pedig négy jelentése (a landynė és a laužynė mind a négy jelentése NL, a sukynė jelentései pedig NI).

A többjelentésű, -ynė(s) képzővel alkotott igei származékok összes jelentésének 57,14%-a ugyanahhoz a képzési kategóriához tartozik; többségük eszközöket nevez meg (55,00%).

A többjelentésű szavak közül 15 (41,66%) képzési jelentésük alapján két képzési kategóriába tartozhat: 8 esetben (53,34%) ez NI és NAg (közülük hét esetében (87,50%) az első jelentés NI), 4 esetben (26,67%) NA és NAg (mindegyik szó első jelentése NA), 1-1 esetben (6,67%) NA és NL (nakvynė), NI és NL (stovynė), valamint NR és NA (maišalynė). Ha a Makàlynė „rossz, összevissza kevert étel” jelentését a cselekvés eredményét megnevező jelentésnek tekintjük, akkor ez a szó az egyetlen a 36 többjelentésű közül (2,78%), amelynek jelentései három képzési kategóriába tartoznak: NL, NR és NA.

3.2. A névszói származékok a DLKŽ(k)-ban jóval gyakrabban egyjelentésűek, mint az igei származékok: arányuk 92,16%, míg az igei származékoké – amint már említettük – mindössze 60,44%. Az egyjelentésű névszói származékok többnyire helyeket jelölnek (93,55%) (vö. az igei származékok cselekvéseket jelölnek (34,55%); a helynevek ebben az esetben a második helyen állnak).

A főnevekből képzett, -ynė képzős névszói származékok közül 8-nak (a névszókból -ynė(s) képzővel alkotott összes származék 7,84%-ának) egynél több jelentése van: 4 szó főnévből (az összes főnévi származék 4,76%-a), 4 pedig melléknévből képzett (az összes melléknévi származék 16,67%-a). A névszói származékok közül 7 (87,50%) kétjelentésű, egynek (12,50%) négy jelentése van. A többjelentésű főnévi származékok mind kétjelentésűek; két esetben jelentéseik ugyanahhoz a képzési kategóriához tartoznak (NL – pempynė és tėvynė), a másik két esetben pedig különbözőkhöz: kirmėlynė – NL és NC, rupiūžynė – NL és NAt. A három kétjelentésű melléknévi származék jelentései ugyanahhoz a képzési kategóriához tartoznak: dykynė és kiaurynė – NL, šlykštynė – NAt. 4 jelentése

⁸ A fent említett sėdynė nélkül számítva.

224

A mėlynė szót tartalmazó jelentések két képzési kategóriába tartoznak: az első három NC, a 4. pedig NAt.

A többjelentésű névszói származékok jelentéseinek 62,50%-a tehát ugyanabba a képzési kategóriába tartozik (a főnévi származékok esetében 50,00%, a melléknévi származékoknál 75,00%), 37,50%-a pedig különböző kategóriákba (a főnévi származékoknál 50,00%, a melléknévi származékoknál 25,00%). Ugyanazon képzési kategóriába tartozó jelentéseik leggyakrabban a helyneveknek vannak – 80,00%-ban (a főnéviek mindegyikének, a melléknévi származékok 66,67%-ának). Figyelemre méltó, hogy ebben az esetben a relatív értékek nagyon viszonylagosak, mivel kis adatmennyiségből számítják őket: a DLKŽ(k)-ban mindössze 8 többjelentésű, névszóból képzett, -ynė képzős származék található. A DLKŽ(k)-ban nincsenek többes számú, többjelentésű, névszóból képzett, ezzel a képzővel alkotott származékok.

4. A származékok alapul szolgáló igék szerkezete szerint

A DLKŽ számítógépes szóalkotás-elemző programja a címszó mellett megadja annak morféma-összetételét is. Ez lehetővé teszi a szóalkotás vizsgálatának kiegészítését. Például megvizsgálható, hogy az elemzett képző a származékokban közvetlenül a tő után áll-e, vagy a második, harmadik stb. helyen szerepel. Ebből következtetni lehet az alapszavak szerkezetére: egyszerűek vagy származékok, képzős igék-e, illetve átkerültek-e képzőik a származékokba. Például megfigyelhető, hogy a 72 -ynė képzős igéből képzett származék közül 55-ben (76,39%) ez a képző közvetlenül a tő után áll, 17 származékban (23,61%) pedig a második helyen, vagyis utóbbiak bővített képzőjű, származékos igékből képződtek.

4.1. A 11 származék (az összes olyan származék 64,71%-a, amelynek töve és a -ynė(s) képző között valamilyen formáns áll) -al(i)uoti(s), -al(i)oti(s): barškalyne, gargalyne, kaitalyne, kamšalyne, maišalyne, makalyne, marmalyne, mirgalyne, ple képzős igékből keletkezett. Alaki szempontból képzésük kétféleképpen magyarázható: ezek 1) -ynė képzős származékok képzős főnevekből, a -alas képzővel alkotott származékokból (vö. bimbalynė: bimbalas, ávalynė, jovalynė); 2) másodlagos igékből, amelyek viszont a -alas képzős névszókból keletkeztek. A jelentéstan arra utal, hogy alapszónak az igéket kell tekinteni. Vö. az LKG gargalynė (I §515) és kaitalynė (I §444), valamint a DDR makalynė (§386) szócikk ezeket igéből képzett származékoknak tekinti.

1 származék (5,88%) – erzel ynė – alapszava -eliuoti végű ige (ėrzeliuoti: erzelis).

4 származék (23,53%) – grumdynė, lakdynė, šildynė, šokdynė – a tövéül szolgáló igékből átvett -d- formánst tartalmaz. A Grumdynė és a šildynė vegyes ragozású -dyti igékből keletkezett, a lakdynė és a šokdynė pedig képzős -dinti igékből, amelyek bővített képzőjének végső része, a -in- nem kerül át a származékba.

1 származék (5,88%) – spy gsynė – a vegyes igéből, a spygsóti vagy spygsėti igéből átörökített -s- formánst tartalmaz.

A -ynės képzős, többes számú származékok közül 19-ből 5-ben (26,36%) található valamilyen formáns a tő és az említett képző között: 1) a kraustynės és slapstynės igékből keletkezett

225

vegyes -styti igékből (a formáns -st- átkerült a származékokba); 2) stumdynės, šaudynės és žudynės – vegyes -dyti igékből (a formáns -d- átkerült a származékokba).

Tehát általában a DLKŽ(k)-ban szereplő, igéből képzett, -ynė(s) képzős származékok a másodlagos és vegyes alapszóigékből átvett következő formánsokat tartalmazhatják: -al- (11, azaz a gyök és a -ynė(s) képző közötti formánst tartalmazó szavak 50,55%-a), -d- (7, azaz 31,81%), -st- (2, azaz 9,09%), -el- (1, azaz 4,55%) és -s- (1, azaz 4,55%). Összesen 22 ilyen származék van a 91-ből (24,18%).

4.2. A -ynė(s) képzős származékok különböző szerkezetű igékből képződhetnek: elsődleges, képzős, vegyes és igekötős igékből (a statisztikai adatokat lásd a 3. táblázatban). Egyes származékok alapszóigéit nem könnyű pontosan meghatározni. Például a tarškynė 1. „valamilyen zörgő tárgy, kereplő, zörgő eszköz”; 2. bizalmas „fecsegő” származék egyaránt létrejöhet a tarškšti és a tarškėti igéből. A šokynė származék 1. „rúdra támasztott ugróállvány”; 2. „deszka, amelyről a vízbe ugranak, ugródeszka” alapszavának talán az elsődleges šokti igét is tekinthetjük, noha a hasonló jelentésű šankynė 1. „akadály, amelyen átugranak”, 2. „deszka, amelyről a vízbe ugranak, ugródeszka”, valamint a šokdynė „ugróeszköz” („fogantyús ugrókötél”) származék, amelyek a kauzatív, képzős šankinti és šokdinti igékből jöttek létre, azt mutatják, hogy a šokynė szó alapjául a képzős, kauzatív šokinti ige is szolgálhatott. Talán érdemes lenne megvizsgálni, hogy milyenek lehetnek e párhuzamos alapszóigék szerkezetei, például elsődleges és vegyes, elsődleges és képzős, több vegyes, több képzős stb. Esetünkben azonban nagyon kevés ilyen példa van, nem elegendőek komoly statisztikai általánosításokhoz.

Általában a -ynė(s) képzős szavak többsége elsődleges igékből képződik (35,16%), bár a többes számú származékok gyakrabban alapulnak vegyes igéken (az összes többes számú származék 57,89%-a). A képzős származékok közel azonos arányban alapulnak képzős, illetve vegyes igéken – 24,17%, illetve 23,08%. Az egyes számú alakban megadott származékok azonban kétszer gyakrabban képződnek képzős igékből (vö. 27,78% és 13,89%), míg a többes számúak csaknem hatszor gyakrabban alapulnak vegyes igéken (10,53% és 57,89%). Négy főnév igekötős igéből képződött: padarynė, palaidynė, pašėlynė, pėrdarynė. Számos származékot (12,09%) több alapszó is motiválhat. Ezek többnyire hangutánzó igékből képzett cselekvő- vagy eszköznevek, amelyek alapulhatnak elsődleges, vegyes vagy képzős igéken, például birzgynė: birgzti és birzgėti, čirškynė: čirškšti és čirškėti, tauškynė: taukšti és tauškėti stb.

⁹Az ilyen származékok statisztikáját a 3. táblázat ötödik sora tartalmazza.

226

4.3. Az egyes képzési kategóriákba tartozó származékok (szemémák) számbavételekor (lásd a táblázatok 4. csoportját) látható, hogy az NI, NA, NL és NAg kategóriájú, igéből képzett származékok különböző szerkezetű (elsődleges, képzős, vegyes, igekötős) igékből jönnek létre; jelentős részük (14,93%) több alapszóhoz kapcsolódik. Az eszköznevek csaknem fele elsődleges igékből képződik. A hely- és cselekvőnevek többségének alapszóigéi szintén elsődlegesek (40,00%, illetve 30,43%), míg a cselekvésnevek nagy része képzős és vegyes igékből képződik (egyaránt 37,50%); az elsődleges igékből képzett származékok a cselekvésnevek összességének egyötödét sem teszik ki (18,75%). A hely- és cselekvőnevek közül több képződik képzős, mint vegyes igékből, az eszköznevek viszont fordítva: gyakrabban származnak vegyes, mint képzős igékből (bár mindkét esetben a kétféle szerkezetű alapszóigék statisztikai adatai között nincs nagy különbség, 6–10%). A -ynė(s) képzős származékok esetében az igekötős igéből való képzés általában nem túl jellemző (az összes igéből képzett származék mintegy 6%-a). Az adatok hiánya miatt nehéz pontosabbat mondani az NR és NF kategóriájú származékok alapszóigéinek szerkezetéről.

4.4. A DLKŽ(k)-ban egyes számú alakban megadott és a többes számú származékokat összehasonlítva látható, hogy az „egyes számúak” gyakrabban képződnek elsődleges igékből (37,72%), a többes számú származékok több mint fele (60,00%) pedig vegyes igékből. A szótárban nincs olyan többes számú -ynė(s) képzős származék, amely igekötős igéből képződött volna. Az „egyes számú” származékok a többes számúaknál háromszor gyakrabban kapcsolódhatnak több alapszóigéhez.

Az egyes számú alakban megadott és a többes számú cselekvésnevek alapszóigéinek szerkezete jelentősen eltér. Az egyes számú származékok többsége (71,43%) képzett igéből jött létre, például barškalynė, erzelynė, kaitalynė stb.; elsődleges igéből mindössze 7,14% képződött (lojynė), vegyes igéből pedig egyetlen származék sem. Ezzel szemben a többes számú származékok többsége (61,11%) vegyes igéből származik (gaudynės, šaudynės, tasynės), 27,78%-uk elsődleges igéből (niovynės, slėpynės, žaidynės), és mindössze 11,11%-uk (hatszor kevesebb, mint a vegyes igékből képzetteké) képzős igéből (kumštynės).

4.5. Az -ynė(s) képzős, igéből képzett származékokra a képzés alapjának következő változásai jellemzők:

1. Elmarad az alapszóige képzője vagy a bővített képző záró része, például kankynė: kankinti, kumštynės: kumščiuotis, erzelynė: erzėliuoti. A képző egy részének elhagyása csak a DLKŽ(k)-ban egyes számú alakban megadott példákra jellemző. Összességében a származékok mintegy 25%-ának képzési alapja változott meg ilyen módon.

2. A visszaható képző elhagyása, például niovynės: niautis, slapstynės: slapstytis. Ez inkább a többes számúakra jellemző (az összes többes számú származék mintegy 50%-a

227

nių), jóval kisebb mértékben az egyes számú alakban megadott származékoknál (maudynė: maudytis).

3. A tőmagánhangzó-váltakozás (pl. landynė: lįsti) e képző származékainak (egyes számú alakjainak) mindössze körülbelül 4%-ára jellemző.

A jövőben még meg lehetne vizsgálni, hogy az egyes képzési kategóriák származékaira milyen képzési alapváltozások jellemzők, ám az e szempontú pontosabb statisztikához a DLKŽ(k)-ból hiányoznak az adatok.

TÁBLÁZATOK

1. Az -ynė(s) képzős igei származékok képzési kategóriák szerint

Sorsz. | Képzési kateg. | -ynė (db. |%) | -ynės (db. |%) | -ynė(s) (db. |%) | Sorsz. 1. | NI | 49 | 42,98 | 1 | 5,00 | 50 | 37,31 | 1. 2. | NL: | 25: | 21,93 | - | - | 25: | 18,66 | 3. | NL(C) | 6 | 24,00* | - | - | 6 | 24,00* | | NLgr | 19 | 76,00* | - | - | 19 | 76,00* | 3. | NAg | 23 | 20,18 | - | - | 23 | 17,16 | 4. 4. | NA | 14 | 12,28 | 18 | 90,00 | 32 | 23,88 | 2. 5. | NR | 2 | 1,76 | - | - | 2 | 1,49 | 5–6. 6. | NF | 1 | 0,88 | 1 | 5,00 | 2 | 1,49 | 5–6. Egyértelmű képzésű | 114 | 100,00 | 20 | 100,00 | 134 | 100,00 | Egyértelmű származékok | | (98,28) | - | - | | (98,53) | képzésű származékok? | 2 | 1,72 | - | - | 2 | 1,47 |? Összesen | 116 | 100,00 | 20 | 100,00 | 136 | 100,00 | Összesen

2. Az -ynė(s) képzős névszói származékok képzési kategóriák szerint

Sorsz. | Képzési kateg. | -ynė (db. |%) | -ynės (db. |%) | -ynė(s) (db. |%) 1. | NL: | 100: | 90,91 | – | – | 100: | 90,10 | NL(C) | 77 | 77,00* | – | – | 77 | 77,00* | NLgr | 23 | 23,00* | – | – | 23 | 23,00* 2. | NAt | 7 | 6,36 | 1 | 100,00 | 8 | 7,21 3. | NC | 3 | 2,72 | – | – | 3 | 2,70 Egyértelmű képzésű | 110 | 100,00 | 1 | 100,00 | 111 | 100,00 származékok | | (99,10) | | | | (99,11)? | 1 | 0,90 | – | – | 1 | 0,89 Összesen | 111 | 100,00 | 1 | 100,00 | 112 | 100,00

* Az összes NL.

228

3. A -ynė(s) képzős származékok az alapszóképző igék szerkezete szerint

Alapigék | -ynė | db. |% | -ynės | db. |% | -ynė(s) | db. |% Elsődlegesek | 27 | 37,50 | 5 | 26,32 | 32 | 35,16 Képzősök | 20 | 27,78 | 2 | 10,53 | 22 | 24,17 Vegyesek | 10 | 13,89 | 11 | 57,89 | 21 | 23,08 Igék előtaggal | 4 | 5,55 | – | – | 4 | 4,40 Több ige | 10 | 13,89 | 1 | 5,26 | 11 | 12,09? | 1 | 1,39 | – | – | 1 | 1,10 Összesen | 72 | 100,00 | 19 | 100,00 | 91 | 100,00

4. A -ynė(s) képzős származékok a szóképzési kategóriák és az alapszóképző igék szerkezete szerint:

a) egyes számban megadott származékok

Szóképzési kategóriák | Alapigék | elsődleges | képzős | vegyes | előtagos | több ige | Összesen NI | db. | 24 | 5 | 8 | 5 | 7 | 49 NI |% | 48,98 | 10,20 | 16,33 | 10,20 | 14,29 | 100,00 NL | db. | 10 | 7 | 3 | 1 | 4 | 25 NL |% | 40,00 | 28,00 | 12,00 | 4,00 | 16,00 | 100,00 NAg | db. | 7 | 5 | 3 | – | 8 | 23 NAg |% | 30,43 | 21,74 | 13,04 | – | 34,78 | 100,00 NA | db. | 1 | 10 | – | 2 | 1 | 14 NA |% | 7,14 | 71,43 | – | 14,29 | 7,14 | 100,00 NR | db. | – | 2 | – | – | – | 2 NR |% | – | 100,00 | – | – | – | 100,00 NF | db. | 1 | – | – | – | – | 1 NF |% | 100,00 | – | – | – | – | 100,00 Összesen | db. | 43 | 29 | 15 | 8 | 19 | 114 Összesen |% | 37,72 | 25,44 | 13,16 | 7,02 | 16,67 | 100,00

229

b) többes számú származékok

Szóképzési kategóriák | Alapigék | Összesen | elsődleges | képzős | vegyes | előtagos | több ige | NA | db. | 5 | 2 | 11 | – | – | 18 |% | 27,78 | 11,11 | 61,11 | – | – | 100,00 NF | db. | – | – | 1 | – | – | 1 |% | – | – | 100,00 | – | – | 100,00 NI | db. | – | – | – | – | 1 | 1 |% | – | – | – | – | 100,00 | 100,00 Összesen | db. | 5 | 2 | 12 | – | 1 | 20 |% | 25,00 | 10,00 | 60,00 | – | 5,00 | 100,00

c) valamennyi származék

Szóképzési kategóriák | Alapigék | Összesen | elsődleges | képzős | vegyes | előtagos | több ige | NI | db. | 24 | 5 | 8 | 5 | 8 | 50 |% | 48,00 | 100,00 | 16,00 | 10,00 | 16,00 | 100,00 NA | db. | 6 | 12 | 12 | 2 | – | 32 |% | 18,75 | 37,50 | 37,50 | 6,25 | – | 100,00 NL | db. | 10 | 7 | 3 | 1 | 4 | 25 |% | 40,00 | 28,00 | 12,00 | 4,00 | 16,00 | 100,00 NAg | db. | 7 | 5 | 3 | – | 8 | 23 |% | 30,43 | 21,74 | 13,04 | – | 34,78 | 100,00 NR | db. | – | 2 | – | – | – | 2 |% | – | 100,00 | – | – | – | 100,00 NF | db. | 1 | – | 1 | – | – | 2 |% | 50,00 | – | 50,00 | – | – | 100,00 Összesen | db. | 48 | 31 | 27 | 8 | 20 | 134 |% | 35,82 | 23,13 | 20,15 | 5,97 | 14,93 | 100,00

Megérkezett 1998. 07. 01.

RÖVIDÍTÉSEK

DDR – Ambrazas S. A főnevek képzésének fejlődése. A litván nyelv igei származékai, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1993. DLKG – A mai litván nyelv nyelvtana, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1996. DLKŽ – A mai litván nyelv szótára, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1993. DLKŽ(k) – a DLKŽ számítógépes változata.

230

LKG – Litván nyelvtan 1, Vilnius: Mintis, 1965.

LKI – Litván Nyelvi Intézet.

LKM – Paulauskienė A. A litván nyelv morfológiája: előadások litván szakos hallgatóknak, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1994.

LKMA – Paulauskienė A. Lietuvių kalbos morfologijos apybraiža, Kaunas: Šviesa, 1983.

LKŽ – A litván nyelv szótára 1–2, Vilnius: Mintis, 1968–1969; 3–6, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla, 1956–1962; 7–9, Vilnius: Mintis, 1966–1973; 10–15, Vilnius: Mokslas, 1976–1991; 16–17, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1995–1996.

LKŽD – Skardžius P. Lietuvių kalbos žodžių daryba, Vilnius, 1943.

LITERATŪRA

Ambrazas S. 1995: Lietuvių kalbos kuopinių ir vardžodinių vietų pavadinimų darybos raida. – Lietuvių kalbotyros klausimai 33, Vilnius: LKI, 180 – 200.

Jakaitienė E. 1980: Lietuvių kalbos leksikologija, Vilnius: Mokslas.

Jakaitienė E. 1988: Leksinė semantika, Vilnius: Mokslas.

Urbutis V. 1988: Žodžių darybos teorija, Vilnius: Mokslas.

ABLEITUNGEN MIT DEM SUFFIX -ynė(s) in “DABARTINĖS LIETUVIŲ KALBOS ŽODYNAS”

(Wörterbuch der litauischen Gegenwartssprache”)

Zusammenfassung

Im Beitrag werden manche Möglichkeiten, die Wortbildung mit Hilfe des Computers zu untersuchen dargelegt. Bei der Analyse der Bildungen mit dem Suffix -ynė(s) werden vorwiegend die Verbalableitungen in Betracht gezogen.

Bei der Einteilungen der Verbalableitungen nach Kategorien ist festgestellt worden, daß diese Bildungen vorwiegend Geräte, Handlungen (der größte Teil der Pluralbildungen), auch handelnde Personen, Ortsangaben bezeichnen. Für Bezeichnungen von Handlungsresultaten, Feiertagen und Bräuchen liegen nur wenige Belege vor.

Für Ortsbezeichnungen sind nicht nur Verbal – sondern auch Nominalableitungen charakteristisch. Die letzteren machen den größten Teil (mehr als 90%) der Nominalableitungen aus, wobei sie häufiger als die Verbalableitungen die semantische Schaltierung eines Sammelbegriffs aufweisen.

Der größte Teil der Nomina mit dem Suffix -ynė(s) (cca 80%) ist von Substantiven und nur cca 1/5 von Adjektiven abgeleitet.

Die Verbalableitungen stammen größtenteils von ursprünglichen Verben ab. Wenn Ableitungen mit dem zu erörternden Suffix aus sekundären oder gemischten Verben entstehen, fallen die Suffixe der letzteren (vgl.: kankynė: kankinti) oder die Endteile ihrer erweiterten Suffixe aus. Im letzteren Fall gehen aus dem Grundverb in die Ableitungen die Formanten -al- (gargalynė), -d- (šildynė), -st- (kraustynės) u. a. über.

Außer diesen erörterten Veränderungen des Grundverbs ist kennzeichnend für die Ableitungen mit dem Suffix -ynė(s) der Austal des reflexiven Affixes des Grundverbs (niovynės: niautis), seltener die Verschiebung seines Wurzelvokals (landynė -lįsti).

231

DERIVATIVES WITH THE SUFFIX -ynė(s) IN „THE DICTIONARY OF MODERN LITHUANIAN“

Summary

The present article deals with the deverbative words with the suffix -ynė(s) from „The Dictionary of the Modern Lithuanian“. It is the attempt to show how the computer may help in the investigation of some linguistic problems. There are some statistical data of the word formation with mentioned suffix in the article.

232