ACTA LINGUISTICA LITHUANICA

XLIX (2003), 171–172

SZEMÉLYI HÍREK

KÖSZÖNTJÜK ALOYZAS VIDUGIRIST

Karácsonykor ünnepelte hetvenötödik születésnapját Aloyzas Vidugiris, a neves litván dialektológus.

Ez minden ember életében különleges alkalom, idősebb kollégánk számára pedig kettős ünnep, hiszen Vidugiris már 50 éve dolgozik a Litván Nyelvi Intézet Nyelvtörténeti és Dialektológiai Osztályán. A Litván Katolikus Tudományos Akadémia (LKMA) tagja, a Litván Köztársaság Tudományos Díjának és az állami Jonas Basanavičius-díjnak a kitüntetettje. Aloyzas Vidugiris a Zietela és Lazūnai – a litván nyelv legtávolabbi szigeteinek – legjelentősebb kutatója. Bár az évszázad során több mint száz, különböző országokból származó tudós kutatta a gudzsiai litván nyelvjárásokat, közülük nem mindenki mondhatja el, hogy több évtizeden át tanúja volt e nyelvjárások hanyatlásának és eltűnésének. Vidugiris sokat kutatta a litván nyelvterület délkeleti peremének hagyományos nyelvjárásait a Šalčininkai, Vilniusi, Širvintosi, Varanavói, Astravai, Jūrotiškės-i, Įvija-i, Zietelai, Ščiučinoi, Gardinói és más járásokban. E vidék történelmének, nyelvének és helyi lakói életének élő enciklopédiája.

Aloyzas Vidugiris 1928-ban született Panevėžys járásban, a Karsakiškis plébániához tartozó Gakūnai faluban (ma Tautvilai). 1954-ben, a Vilniusi Pedagógiai Intézet elvégzése után a Litván Nyelvi Intézetben kezdett dolgozni. 1962-ben védte meg bölcsészdoktori értekezését: Zietelos lietuvių tarmė. Az adatokat Aloyzas Vidugiris négy éven át

172 |

PERSONALIA

gyűjtötte Zietela vidékén. Az értekezés opponense, Juozas Balčikonis megjegyezte, hogy ez a kihalófélben lévő, érdekes nyelvjárás első átfogó leírása. Hangsúlyozta: „A munka nagy gondossággal és odaadással készült, valóban megérdemli, hogy tudományos célokra megjelentessék [...] Nem ártana a nyelvjárás teljes szókincsét is közölni.” A peremvidéki nyelvjárások iránti rendkívüli elkötelezettségéről és kitartásáról tanúbizonyságot téve Aloyzas Vidugiris az értekezés megvédése után négy évtizeddel ezt a javaslatot is megvalósította.

A Lietuvių kalbos tarmių chrestomathia (1970) és a Lietuvių kalbos atlaso (1–3. kötet, 1977–1991) társszerzőjeként a nyelvész számos nyelvjárási szöveget jegyzett le, sok expedíción vett részt, és rendezte a nyelvjárási felvételeket. Egy expedíció során, a Varanavói járás Ramučiai falujában a helyi huligánok még meg is verték. 1988-ban Aloyzas Vidugiris aktívan részt vett a „Vilnija” egyesület megalapításában, és tanácsának tagja, valamint tanácsadója lett. Számos tudományos és ismeretterjesztő könyv recenzense, szerkesztőbizottságok tagja.

Bár egészsége nem mindig kifogástalan, kollégánk rendkívül szorgalmas: Aloyzas Vidugiris kilenc könyv szerzője vagy társszerzője, 135 tudományos és mintegy 90 népszerűsítő cikket írt. E munkák impozáns jegyzékét a Lietuvių katalikų mokslo akademijos Metraštyje 2003-as évfolyama közölte (23. kötet, 599–608. o.). Kizárólag a Lietuvių kalbotyros kérdéseinek 22 cikket szentelt Vidugiris; ezek tizenkilenc lapszámban jelentek meg (2–46. kötet). Számos cikke jelent meg a Kalbos kultūroje, valamint a Baltistikoje, a Lietuvos TSR MA darbuose, a Gimtojoje kalboje, a Mūsų kalboje, a Moksle ir gyvenime című kiadványokban, tudományos és helytörténeti tanulmánykötetekben és másutt. Cikkei és legjelentősebb munkái egyaránt a litván nyelv peremvidéki nyelvjárásainak szólnak. Ezek: a Lazūnų tarmės žodynas (Jonas Petrauskasszal, 1985), a Lazūnų tarmės tekstai (Jonas Petrauskasszal, 1987), valamint a Zietelos šnektos žodynas (1998). Hamarosan megjelenik monográfiája, a Zietelos lietuvių šnekta: fonetika ir morfologija, valamint a Dieveniškių šnektos žodynas (Danguole Mikulienével, Kazys Morkūnasszal és Laima Grumadienével közösen).

Aloyzas Vidugiris tudományos munkásságának legalább hét fő iránya különíthető el: dialektológia (fonetika, morfológia, szintaxis), történeti dialektológia, lexikológia, névtan, kétnyelvűség és többnyelvűség (szociolingvisztika), a litván nyelv kutatástörténete, nyelvművelés.

A Zietelos šnektos žodyną bemutatva Antanas Balašaitis, a szótár szerkesztője és a szerző régi barátja, így írt: „A nehezebb tudósi utat választva – ahelyett, hogy csupán megvédené szülőföldje nyelvjárásának leírását –, Vidugiris csendben és következetesen dolgozva emlékművet állított Zietelának.” Nem csak Zietelának. Mindenekelőtt szülőföldjének, nyelvének. És önmagának is.

Legyen egészséges és munkaképes még sok éven át!

Kazimieras Garšva