Pastabos
Eltorzítjuk a szavak történetét
Megjelent a szépen szerkesztett, különféle nyelvjárások szókincséből vett példákat bemutatni kívánó kis gyűjtemény Lietuvių tarmės – II dalis (a Litván Nyelvi Intézet kiadója, 2005), 64 o. (a füzet összeállítói R. Bacevičiūtė, A. Leskauskaitė, D. Vaišnienė, szerk. A. Laučka, M. Lučinskienė). Az iskolának szánják, ahol mindent angolul is meg lehet tanulni, ha valaki nem tud litvánul olvasni, és megtudni, hogyan nevezték és nevezik falusi embereink a mindennapi élet használati tárgyait.
Az LKA expedícióinak anyagára, a legfontosabb nyelvi forrásokra – az LKŽ-re, a nyelvjárási szótárakra stb. – támaszkodtak. Sok esetben jó eredményeket értek el, de néhány dologgal kapcsolatban kétségeinknek is hangot kell adnunk.
A diūnkubilį tárgyaló sorok megemlítik annak minkytūvis, minkytūvas szinonimáit az északi žemait nyelvjárásokban. Sajnos a minkytūvis alakot (és a minkytuvė alakot Ms-ben) feljegyezték és közzétették az LKA-ban, 25 žem., LKŽVIII 222–223, miközben a megkérdezett emberek, még a filológia doktorai és az egyébként a nyelvjárást ismerő žemaitok is többnyire ezt az alakot használják: m′i.n′k′i.tùv′s / m′i.n′k′i.tov′s; ez a füzetben még csak említésre sem kerül (a megkérdezett žemaitok különösen a minkytūvo változattól idegenkedtek – talán a diákok találták ki). Az A. Jonaitytė dr. szerint Škn és Žg környékén a lett nyelvből kölcsönzött abrė szót „lettesen” àb′r′e alakban ejtik; a dūnininkai nyelvjárásában is àb′r′i (DunŽ 21) – ez minden bizonygatás nélkül is a szó lett eredetét mutatja (a kutatók számára azonban ismeretlen marad).
Hasonlóképpen nem minden hangzott el a kútból felhúzott víz tárolására szolgáló edényről sem. A szó története világos. A porosz litván nyelvjárások a kìbiras szót használták (ezt Schleicher, Jurkšaitis és F. Kurschat írásai, LKŽV 725, J, J.Jabl bizonyítják; K. Ulvydas főszerkesztő, B. Vosyl y tė régi szótáríró 1958-ban még a városiak kìbiras alakját sem vette fel az LKŽV-be, megváltozott hangsúllyal, mert számukra ez nem örökölt forma volt; magam is hallottam erről beszélgetést a Szótári Osztályon). A lemezen (azaz a hajlékonylemezen) a régi kìbiras alakot is megemlítették, de nem emelték ki, a szinonimák közé sorolták. Úgy tűnik, újabb kutatások nem történtek (régebben, 1975 előtt, a kìbirą alakot feljegyeztem SG-ben, RSN-ben (még az adatközlő M. Deivelaitistől is), Šv-ben (Būdviečiai, Pempiškiai, Tvaskučiai falvakban), valamint Vvr-ben, továbbá Klaipėda mellett, Birbinčiuose, sőt 1965-ben a Vainutas melletti evangélikus Buikiškė faluban is (a városiak kìbiras alakja K. Būga szerint az alkalmazkodás következtében kapott új hangsúlyt; csak éppen ezt tanítják a gyerekeknek). A történet azt mutatja, hogy a kìbiro használati területe meglehetősen nagy volt (Porosz Litvánia – köznyelvünk bölcsője), noha még e nyelvjárások említését is kerüljük.
Kár, hogy nem említették az étel kastinis második hangsúlyozási osztályú alakját (vö. LKŽV 395); Klp környékén a bá.ltaˈs′s s′v′ėˈsc alakot sem hallottam, vajon nem egy másik, rosszabb ételről van szó
125