ANITRA ROZE

A Lett Egyetem Lett Nyelvi Intézete

Kutatási területek: lexikográfia, lexikológia, névtan.

A LATVIÁBAN MŰKÖDŐ FODRÁSZATOK NEVEI: SZEMANTIKAI SZEMPONT

A lettországi fodrászatok nevei: szemantikai szempont

ANNOTÁCIÓ

A városi környezet jelentős részét a városi térben látható üzletek, kávézók, szórakozóhelyek, valamint különféle háztartási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások nevei (vagyis az ergonimák) alkotják, egyéb vizuális információk mellett. Ezeket a neveket többnyire az adott vállalkozás tulajdonosának kreatív gondolatai, asszociatív érzékelése vagy a szöveg befogadója számára ismeretlen okok motiválják; a nyelvi tájkép sajátos alrendszerét képezik.

Rakstā galvenā uzmanība pievērsta frizētavu un skaistumkopšanas salonu nosaukumiem – gan to onomastiskajai (resp., simboliskajai), gan nomenklatūras daļai, kā arī nosaukumu iespējamai motivācijai, mēģinot noteikt, kādi kritēriji raksturīgi šīs ergonīmu grupas nosaukumu veidošanai un kuras no šīs grupas nosaukumu iezīmēm ir vispopulārākās un izplatītākās. Pētījums veikts, balstoties uz 806 interneta biznesa katalogā www.1188.lv un 1127 interneta uzņēmumu katalogā www.zl.lv atrodamo Latvijas frizētavu un skaistumkopšanas salonu simbolisko un nomenklatūrisko (resp., tādu, ko veido nomenklatūras vārds) nosaukumu, kā arī atsevišķu autores pašas fiksēto nosaukumu ekscerptu apkopojuma. Nosaukumi iedalīti trīs lielākās grupās – latviešu valodā veidotie nosaukumi, angļu valodā veidotie nosaukumi un nenosakāmā valodā veidotie nosaukumi. Katra no grupām sīkāk iedalīta apakšgrupās.

KULCSSZAVAK: névtan, szemantika, ergonimák, fodrászatok és szépségszalonok nevei, Lettország.

ANNOTÁCIÓ

A város vizuális információinak jelentős részét – más típusú vizuális információk mellett – a különféle üzletek, kávézók, valamint szórakoztató vagy közüzemi szolgáltatások (ergonimák) nevei alkotják.

194

Acta Linguistica Lithuanica LXXIV

Frizētavu nosaukumi Latvijā: semantiskais aspekts

Ezek a nevek, amelyeket gyakran az adott létesítmények tulajdonosainak kreativitása és asszociatív gondolkodása, vagy valamilyen homályos tényező motivál, együtt alkotják a nyelvi tájkép jellegzetes alrendszerét.

A cikk elsősorban a fodrászatok és szépségszalonok neveire összpontosít: e nevek onomasztikai és nomenklatúrai összetevőire, valamint ezen ergonimák motivációjára. Arra is kísérletet tesz, hogy feltárja, mely típusok a legnépszerűbbek.

A kutatás anyagát fodrászatok és szépségszalonok 1 933 neve alkotja, amelyeket az www.1188.lv és az www.zl.lv online címtárakból gyűjtöttünk össze. Néhány nevet közvetlen megfigyelés útján jegyeztünk fel. A neveket három csoportba soroljuk: lett, angol és meghatározhatatlan nyelvű nevek. E csoportok mindegyikét további elemzésnek vetjük alá.

KULCSSZAVAK: onomasztika, szemantika, ergonimák, fodrászatok és szépségszalonok nevei, Lettország.

A reklámok, plakátok és az intézmények nyitvatartását stb. közlő feliratok mellett a városi környezet vizuális információinak fontos részét alkotják az üzletek, kávézók, szórakozóhelyek, valamint a különféle háztartási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások nevei (vagyis ergonimái), amelyeket a városi térben cégtáblákon, kirakatokban, táblákon és hasonló helyeken látunk. Ezeket a neveket többnyire az adott vállalkozás tulajdonosának kreatív gondolkodása, asszociatív szemlélete vagy a szöveg befogadója számára ismeretlen okok motiválják, és a nyelvi tájkép sajátos alrendszerét alkotják. Még ha nem is különösebben eredetiek, és a triviális vagy hétköznapi nevek közé sorolhatók (Balode, Bušs 2014: 20), nem mindig lehet nyomon követni a névadás indítékát, vagyis azt az okot, amely az adott név létrejöttének alapjául szolgált. Egy névcsoport részletesebb vizsgálatával azonban felismerhetjük és elkülöníthetjük az appellatívumokat, antroponimákat, toponimákat és más lexikai csoportokat, amelyeket a nevek szimbolikus részében használnak, továbbá megállapíthatjuk, e lexikai csoportok közül melyiket alkalmazzák gyakrabban az adott profilú vállalkozások azonosítására.

Mielőtt rátérnénk az ergonimák, pontosabban az ergonimák egy meghatározott csoportja, vagyis a fodrászatok és szépségszalonok neveinek szemantikai elemzésére, szükséges áttekintenünk e fogalom meghatározását, mivel az „ergonima” terminus értelmezése számos problémát vet fel.

A lett nyelvészeti szakirodalomban az ergonimák hagyományosan olyan tulajdonnevek, amelyek valamely meghatározott tevékenység végzésére létrehozott emberi csoportot (szervezetet, vállalkozást, intézményt stb.) neveznek meg (lásd VPSV 2007: 109). Az orosz nyelvészet az ergonimát az onimák egyik típusaként határozza meg: olyan tulajdonnévként, amely kereskedelmi vagy üzleti célú emberi csoportokat nevez meg, beleértve az egyesületeket, szervezeteket, intézményeket, korporációkat, vállalkozásokat, társulásokat, intézményeket és köröket (Подольская 1988: 151). Hasonló képet figyelhetünk meg az angol nyelven megjelent nyelvészeti szakirodalomban is,

Straipsniai / Articles

195

ANITRA ROZE

ahol a kutatók figyelmének középpontjában bizonyos ágazatok, illetve meghatározott típusú vállalkozások – elsősorban üzletek, kávézók és fodrászatok – nevei állnak. E nevek megjelölésére ugyanakkor nem az eroním terminust használják, hanem olyan fogalmakat, mint a commercial names ‘kereskedelmi nevek’ és a company names ‘vállalatnevek’ (lásd Bergien, Kremer, Zilg 2010; Bergien 2009: 7; bizonyos szempontból hasonló Ojārs Bušs vállalatok és termékek megnevezésére használt ekonomonīmi terminusa; lásd Buss 2013: 50). A német nyelvészetben viszont, ahol ergonimának tekintik a különféle emberi közösségek elnevezéseit is, az ergonimák közé a termékek, a periodikák és a szépirodalmi kiadványok címei, valamint szinte bármilyen más típusú szerzői mű, így a nyilvános tájékoztatás eszközei által készített műsorok, műalkotások stb. címei is beletartoznak (lásd például Bauer 1985).

Jelena Butakova (Елена Бутакова), aki az ergonimák nyelvi kreativitását vizsgálta, úgy véli, hogy ahhoz, hogy egy nevet kiemeljenek a városi cégtáblák sokaságából, kifejezővé, vonzóvá és esztétikussá tegyék, nem elegendő a hagyományos nyelvi szóalkotási eszközök alkalmazása; a nevek alkotói e cél eléréséhez a nyelv formai és szemantikai eszközeit, grafikai elemeket, kiemeléseket, valamint extralingvisztikai és paralingvisztikai eszközöket stb. is igénybe vesznek (Бутакова 2013: 146).

Mivel az ergonima feladata egyrészt annak jelzése és közlése, hogy az adott vállalkozás mit gyárt, értékesít vagy kínál, másrészt pedig a nominációs, tájékoztató, reklám-, esztétikai, emlékeztető és tulajdonjog-védelmi funkció betöltése (Хисамов 2012; Sjöblom 2008: 351), vagyis a megnevezett objektum egyedi névvel való felruházása és a rá irányuló figyelem felkeltése (Шакирова 2012), fontos, hogy egyedi, emlékezetes és pozitív asszociációkat keltő legyen. A városi környezet információs terének zsúfoltsága miatt ezt a feladatot viszonylag nehéz megvalósítani. Egy tanulmány megállapítása szerint nagyobb felhasználási potenciállal azok az ergonimák rendelkeznek, amelyek a reklám- és a tájékoztató funkciót egyaránt betöltik (Хисамов 2012).

A megfelelő név megtalálásakor a vállalkozó két utat választhat: olyan nevet, amely közvetlenül utal az értékesített termékre vagy a kínált szolgáltatásra, illetve szorosan kapcsolódik ahhoz; vagy előnyben részesíthet egy absztrakt nevet, amely asszociatív kapcsolatban áll a vállalkozás tevékenységi körével (lásd Шакирова 2012). E két lehetőség mellett létezik egy harmadik út is, amelyet azok a nevek képviselnek, amelyek sem közvetlenül, sem asszociatív módon nem kapcsolódnak a vállalkozás tevékenységi köréhez (vagy legalábbis ez a kapcsolat a felhasználó számára nem érzékelhető).

Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a nevek terén bizonyos divatirányzatok érvényesülnek, amelyek rendszeresen változnak (Крюкова 2008). Elképzelhető, hogy egyes neveket kifejezetten e trendek valamelyikét vagy egyfajta hagyományt követve választottak. Így például kimutatták, hogy a szépségápolás, a vendéglátás, a szórakozás és a pihenés területén működő vállalkozások tulajdonosai ergonimájukkal

196

Acta Linguistica Lithuanica LXXIV

Frizētavu nosaukumi Latvijā: semantiskais aspekts

igyekeznek valamilyen különleges történetet közvetíteni a potenciális ügyfélnek a vállalkozásról, annak tulajdonosáról, a kínálat minőségéről, a történetéről, működési elveiről, vezérmotívumáról vagy elhelyezkedéséről (Pošeiko 2014: 191). Az ergonimákba foglalt tulajdonnevek, különösen az antroponimák kiválasztásának tekintetében is létezik bizonyos hagyomány (erről lásd alább).

A jelen tanulmány középpontjában a lettországi fodrászatok és szépségszalonok nevei állnak: mind azok onomasztikai (vagyis szimbolikus), mind pedig nomenklatúrai része, továbbá a nevek lehetséges motivációja; a vizsgálat arra keresi a választ, hogy milyen kritériumok jellemzik kifejezetten az ergonimák e csoportjának neveit, és melyek a legnépszerűbbek és legelterjedtebbek közülük.

A vállalat tevékenységi köréhez közvetlenül vagy asszociatív módon kapcsolódó neveket a vállalatok és intézmények neveivel foglalkozó kutatásokban motiváltnak, azokat pedig, amelyek semmilyen módon nem utalnak a vállalat tevékenységi körére, motiválatlannak nevezik (Laugale, Šulce 2012: 31–34; Хисамов 2012). A szerző álláspontja szerint, bár néha nehéz, sőt akár lehetetlen megállapítani a motivációt, ezek a nevek mégsem teljesen motiválatlanok; ezért a jelen kutatásban az előbbieket az alapfunkció által motivált, az utóbbiakat pedig más tényezők által motivált neveknek nevezi.

A kutatás 806, a www.1188.lv internetes üzleti katalógusban, valamint 1127, a www.zl.lv internetes vállalati katalógusban található lettországi fodrászatok és szépségszalonok szimbolikus és nomenklatúrai (vagyis nomenklatúraszóból álló) neveinek, továbbá a szerző által önállóan rögzített egyes nevek excerptekből összeállított gyűjteményén alapul.

A megállapított szépségszalon- és fodrászatnevek onomasztikai neveit három nagyobb csoportra osztották: lett nyelven alkotott nevekre, angol nyelven alkotott nevekre, valamint olyan nevekre, amelyek nyelve nem állapítható meg. Mindegyik csoport további alcsoportokra tagolódik.

LETT NYELVEN ALKOTOTT ONOMASZTIKAI FODRÁSZ- ÉS SZÉPSÉGÁPOLÁSI SZALONNEVEK

1. A vállalkozás tevékenységi irányát, vagyis alapfunkcióját közvetlenül megnevező nevek.

Szemantikailag legalább részben onomasztikusak, ugyanakkor nomenklatúrai jellegűek is (pl. Frizētava, Frizieru pakalpojumi). Ezekben az onomasztikai nevekben a nomenklatúrai szót gyakran a célközönség többé-kevésbé meghatározott megnevezése egészíti ki (pl. Kungu frizētava, Frizētava visai ģimenei, Frizētava vīriešiem, Frizētava jums, Frizētava TEV); specializáció is lehetséges

Straipsniai / Articles

197

ANITRA ROZE

(pl. Mazā franču salona frizētava), illetve a hely többé-kevésbé konkrét megnevezése (pl. Ķekavas frizētava, Auces frizētava, Baseina frizētava).

Ebbe az alcsoportba azok a nevek is beletartoznak, amelyek a lett nyelv nem irodalmi szókincsét használják. Ebben az esetben a balbieris ‘férfifodrász, borbély’ szó szerepel a névben (pl. Skujiņas Balbieris, Balbieris, Balbieris E). Nem tagadható, hogy bár szemantikailag a szó nem felel meg teljesen a vállalkozás tevékenységi profiljának (feltehetően a fodrászatok nőket is kiszolgálnak), az ilyen név bizonyos eredetiséggel bír és felkelti a figyelmet.

2. Az onomasztikai és a nomenklatúrai nevek közötti átmeneti helyet elfoglaló, de egyértelműen a vállalkozás tevékenységi irányára utaló, vagyis alapfunkciójuk által motivált nevek (pl. Frizieru darbnīca, Frizieru studija, Matu meistari).

3. Onomasztikai nevek, amelyek részben tükrözik a vállalkozás tevékenységi irányát (pl. Bize, Matu rota, Karē, Loka, Londa Lukss (az egyezés a jól ismert hajápolószer-márka, a Londa nevével egyértelmű)).

E nevek egy része inkább asszociatív módon kapcsolódik a vállalkozás tevékenységi irányához, pl. Imidžs, Ampluā, Fasons, Šarms, Stils (ez utóbbi az egyik legnépszerűbb fodrászatszalon-név: 6 Stils nevű fodrászatot jegyeztek fel, egyet – Stils, egyet pedig – Stils ZS, Stils LJ –, továbbá egy-egy más főnévvel együtt: Stila Kods, Stila maģija, Stila pērles, Meistara stils).

4. Tulajdonnevet tartalmazó nevek.

4.1. Leggyakrabban személynévről van szó, amely lehet, de nem feltétlenül a vállalkozás tulajdonosának (tulajdonosnőjének) utóneve és/vagy vezetékneve. Ezeket a neveket is nevezhetjük alapfunkciójuk által motiváltnak, vagyis a vállalkozás tevékenységi köréhez kapcsolódónak, ez esetben asszociatív módon.

A női keresztneveken alapuló ergonimákat általában a szépséggel, gyengédséggel és megbízhatósággal társítják (Хисамов 2012). A neveket alkotó személyneveket emellett azok között az ergonimák között említik, amelyeket a tájékozatlanok leggyakrabban kifejezetten szépségápolási szalonokkal és fodrászatokkal hoznak összefüggésbe (Pošeiko 2014: 189).

A fodrászatok nevéül gyakrabban választanak női keresztneveket, pl. Ieva, Marieta, Ornella, Kate, Linda, Maija, Agate; ritkábban férfineveket, pl. Aleksandrs, Ādams, Emīls, Rūdis, illetve több tulajdonnév kombinációját (pl. Dace un Martins, Edgars un Kristīne, Olita un Vivita).

Külön említendők azok a nevek, amelyeket a keresztnév, a keresztnév kezdőbetűje és a vezetéknév, valamint a nomenklatúrai elem kombinációja alkot. Az ilyen típusú nevek nemcsak a vállalkozás profiljára, hanem annak tulajdonosára is utalnak (pl. A. Mālderes frizētava, Ritas frizētava, Andas salons, Astrīdas salons, Edītes nams).

Kis számban olyan nevek is előfordulnak, amelyekben a személynévhez a pie ‘-nál/-nél’ elöljárószó kapcsolódik, talán így tisztán érzelmi alapon személyesebb kiszolgálás és nagyobb intimitás benyomását keltve, esetleg némi retró hangulatot is sugallva, pl. Pie Aivas, Pie Evitas, Pie Irēnas.

198

Acta Linguistica Lithuanica LXXIV

Frizētavu nosaukumi Latvijā: semantiskais aspekts

1. ÁBRA. Az Aleksandrs szépségszalon homlokzata

A németországi fodrászüzletek nevéhez képest, ahol az „a foglalkozásra utaló köznév + keresztnév, vezetéknév vagy a tulajdonos keresztneve, vezetékneve” modell, pl. Beas Friseursalon, Tina’s Haarstudio, Peter’s Frisierstube, Nussmann Frisiersalon, az egyik leghagyományosabb (lásd Kohlheim 2015: 128), Lettországban ez a modell viszonylag ritka.

Viszonylag ritkán, de azért előfordulnak olyan nevek is, amelyekben egy személynévhez számok társulnak; motivációjuk sejthető, de nem egészen világos, pl. Karina 95 (a 95 talán a vállalkozás alapításának évére utal, pl. 1995-re?).

Személynevekkel talán azok a nevek is kapcsolatba hozhatók, amelyeket matematikai vagy más módon összekapcsolt betűk alkotnak, pl. A+A, N un I, D.Ģ. saloniņš).

4.2. A név olykor mitológiai, történelmi, irodalmi vagy más személy nevét tartalmazza, pl. Afrodīte, Klio, Nofrete, Aspazija, Leda, Orfejs, Prozerpina, Figaro, Milēdija, Melnais Gulbis, Mikausis (egy gyermekfodrászat neve, amely a hozzáértők számára az azonos című gyermekdalhoz kapcsolódik), olykor a normáknak nem megfelelő, de a névadó szándéka szerint talán éppen ezért figyelemfelkeltő írásmóddal, pl. Kassius, BaGira.

4.3. A tulajdonnévi nevek másik gyakoribb csoportját egy konkrét hely, földrajzi objektum neve motiválta, általában a szalon vagy fodrászüzlet helye, címe stb. Ez lehet:

1) városrész, pl. Jugla – L&Co (a fodrászat a Brīvības gatve 430. szám alatt, Jugla városrészben található), Stils Teika (a fodrászat a Brīvības gatve 296. szám alatt, az úgynevezett Teika városrészben található);

Straipsniai / Articles

199

ANITRA ROZE

2) utca, pl. Baložu ielas frizētava (a fodrászat Rigában, a Baložu utcában található), Aveņu salons (Daugavpilsben, az Aveņu utcában található), a Zaļā szalon (Bauskában, a Zaļā utcában található);

3) utca és házszám, pl. Rīgas 66 (a fodrászat Daugavpilsben, a Rīgas utca 66. szám alatt található), Avotu 43 (a fodrászat Rigában, az Avotu utca 43. szám alatt található);

4) csak házszám, pl. 55 (a fodrászat Rigában, a Valdeķu utca 55. szám alatt található).

A nevet olykor a fodrászat elhelyezkedése is motiválta, például az, hogy egy utcasarkon található (Stūrīša saloniņš).

Ezek közé a nevek közé sorolhatók a korábban említett, a helyhez kapcsolódó nevek is: Ķekavas frizētava (Ķekavában található), Auces frizētava (Aucében található), Lielvārdes frizētava (Lielvārdéban található), Baseina frizētava (az Olaine sportközpontban található) és hasonlók.

E nevek egy része azonban nem kapcsolódik a vállalkozás helyéhez, és valamilyen asszociációs vagy más, a hétköznapi szemlélő számára ismeretlen okból választották. Így például az Ēdene név magától értetődően az Édenkerthez, ahhoz a helyhez kapcsolódik, ahol minden tökéletes, szép és jó volt; a Fidži szalonnevet pedig nyilvánvalóan azzal a céllal választották, hogy pozitív képzettársításokat keltsen az adott ország földrajzi elhelyezkedésével kapcsolatban, vagyis a nappal, a meleggel, az óceánnal, a szigetekkel, a pálmákkal, a pihenéssel, a üdülőhellyel és hasonlókkal; a Venēcija szalonnevet pedig azért, hogy az adott olasz várossal és annak sajátos hangulatával kapcsolatos asszociációkat ébresszen.

5. Olyan nevek, amelyeket – Bušs megfogalmazása szerint – „pozitív szemantikájú szó, olyasmi alkot, amit szép szónak szokás nevezni, noha e szó köznévi jelentésének semmi köze sincs a vállalkozás profiljához” (Bušs 2014: 354). A fodrászatok esetében ezek leggyakrabban virágnevek, pl. Frēzija, Gerbera, Lotoss, Orhideja, Puķuzirnis, Magnolija, Madara (talán itt a nő→ szépség→virágok asszociációs kapcsolat figyelhető meg); az úgynevezett „nőies nevek”, pl. Dīva, Grācija, Rota, Daile; pozitív érzelmeket keltő szavak, pl. Sapnis, Pērle, Paradīze, Saule, Saules salons, valamint a hagyományosan pozitív elnevezés, a Dzintars. Ritkábban az állatvilág is megjelenik a nevekben, pl. Koala, Kamene, Panda, Zebra studija.

6. A vállalkozás tevékenységi profiljához nem kapcsolódó, bizonytalan motivációjú nevek, pl. Oranžs, Oranžā (talán a szalon kialakításával függ össze), Princips, Persona, Ritms, Romance, Spīgana, Liesmiņa, Marmelāde, Kolāža.

7. Álszavakból alkotott nevek, pl. Aganava, Stille, Turija, Amorete, Apka, Bilora, Eileos, Alegors, Al Ira, Fitners, Gataitri, Lilimens. Ezek a nevek gyakran a vállalkozás tulajdonosainak keresztneveiből képzett szótagrövidítések, ezt azonban a kívülálló természetesen nem tudhatja megállapítani.

8. Olyan nevek, amelyekhez egy valós, létező szóhoz vagy kitalált szóhoz hozzáadott betű vagy számjegy kapcsolódik, amely nyilvánvalóan azonosítóként szolgál, és segít megkülönböztetni egymástól az egyébként azonos neveket, pl. E Konkords, L Konkords.

200

Acta Linguistica Lithuanica LXXIV

Frizētavu nosaukumi Latvijā: semantiskais aspekts

A betűnek azonban nem mindig van azonosító funkciója, mivel betű hozzáadása akkor is előfordul, amikor nincs is másik hasonló nevű fodrászat, pl. Kari S, Kursa A, Aleksandra D, Beatrise A, Ekselence IR, Eva F, L Denaro, Šiks B, T Nams.

Šādā funkcijā, resp., kā identifikators, domājams, varētu kalpot arī nosaukumam pievienotais skaitlis, piem., Fantāzija 1. Tomēr par skaitļa identifikatora lomu dažos gadījumos varētu šaubīties. Tā minētajā gadījumā Fantāzija 1 skaitļa 1 identifikatora loma ir apšaubāma, jo frizētavas ar nosaukumu Fantāzija atrodas citās Latvijas pilsētās, bet ne Liepājā, kur fiksēts nosaukums Fantāzija 1. Arī vairākos citos gadījumos skaitļa izmantojumam nosaukumā pamatojumu grūti noteikt, jo citas frizētavas ar tādu pašu nosaukumu, bet bez skaitļa nosaukumā, nemaz nav (piem., Ellat – 21 (saistības ar adresi nav, nav arī frizētavas Ellat), Frizieru studija 212 (saistības ar adresi nav), Pils 21 (saistības ar adresi nav). Par šādiem nosaukumiem rakstījis arī Bušs, minot šos nosaukumus kā tādus, kuru motivāciju grūti atšifrēt (Bušs 2014, 357). Varam pieņemt, ka dažos gadījumos var būt izmantota skaitļa semantika (Fantāzija 1, Pils 21), turpretī citos gadījumos identifikators bijis nepieciešams, lai atšķirtu vienu uzņēmumu no cita. Apkopojot Latvijas frizētavu nosaukumus, konstatēti tikai divi, kuros nosaukumam pievienotā skaitļa identifikatora lomu, kaut arī ar atrunu, varētu atzīt. Tie ir nosaukumi Gella 2, Tadi 2. Vienīgi nav skaidrs, kāpēc izvēlēts tieši skaitlis 2, jo, pastāvot frizētavai Gella un Tadi, nav konstatēta ne frizētava Gella 1, ne Tadi 1. Varam pieļaut vienīgi, ka esošā Gella uzlūkota par pirmo un nākamā Gella tādējādi gluži loģiski ir Gella 2.

Néhány esetben betű vagy szám helyett az „un Co” vagy „un Ko” összetételt használják (pl. Krokus un Co, Barons un Ko); ennek is inkább azonosító funkciója van, mintsem hogy a Co vagy Ko hozzáadását az indokolná, hogy a vállalkozásnak több részvényese van.

9. Rövidítéses nevek (pl. INLI, GSSG, A.N.D.A), valamint részben rövidítéses nevek, amelyek célja feltehetően az, hogy az ismert nevet eredeti nézőpontból mutassák be, pl. Kristi N.A. (valószínűleg a hagyományos Kristina helyett választották ezt az írásmódot).

10. A most tárgyalt lett nyelvű, onomasztikai jellegű fodrászat- és szépségszalonnevek mellett számos olyan is van, amely bár látszólag megőrzött bizonyos lett nyelvi jegyeket, a meghatározhatatlan nyelvi csoport határán egyensúlyoz. Ilyenek az Ailin, Asol, Džaz, Edenn, Kristal, Karmen, Katrin, Lotos, Lavren, Nais, Arnedin, Brizz nevek, amelyekben az orosz nyelv hatása érződik, valamint a lett helyesírási és/vagy nyelvtani normákkal ellentétesen alkotott formák, mint például Klērs Serviss, Inndra, Tiina és hasonlók. Megjegyzendő, hogy a lett ergonimák között az olyan nevek, mint a Klērs Serviss, viszonylag gyakoriak, azonban,

Strāipsniai / Articles

201

ANITRA ROZE

ha kifejezetten a fodrászatok és szépségszalonok neveiről beszélünk, ilyen alakulatból viszonylag kevés van.

11. Szokatlan, más szóval kreatív nevek (Balode, Bušs 2014: 21).

11.1. Több szóból álló és kifejezés formájú onomasztikai nevek. A fodrászatok és szépségszalonok nevei között (a például kávézók, éttermek neveivel ellentétben) viszonylag kevés ilyen ergonima található; például a fodrászat Bitīt’ matos neve egyszerre idéz fel egy jól ismert, kifejező felkiáltást, és utal a vállalkozás tevékenységi területére, azaz a hajjal való kapcsolatára. Más, tartalmuk vagy formájuk szempontjából kreatív neveket is találtunk: Pauze skaistumam, Tavs sapnītis, Pinku nams, Smalkais saloniņš, Spogulīt, spogulīt (egyértelmű utalás a Sniegbaltīte című mesére).

Talán ebbe a csoportba sorolható az 1 Moments név is, amely természetes asszociációt kelt a szolgáltatás gyorsaságával, azaz azzal a lehetőséggel, hogy valaki gyorsan elérje a kívánt megjelenést, frizurát; továbbá a Melnais knābis név, amely szemantikailag semmilyen módon nem kapcsolódik a vállalkozás tevékenységi köréhez. Ez a kapcsolat azonban feltárul, ha megvizsgáljuk a név homlokzaton látható grafikai megjelenítését: a K betűt nyitott ollóként formálták meg, így további asszociáció jön létre a nyitott olló és a nyitott madárcsőr között.

2. ÁBRA. A Melnais knābis fodrászat homlokzata

A vállalkozás másoktól való különbözőségét a nevének nomenklatúrai része is jelzi (amely a homlokzaton nem jelenik meg): literārā frizētava, vagy (másutt) frizētava – lasītava, frizētava – bibliotēka.

202

Acta Linguistica Lithuanica LXXIV

Frizētavu nosaukumi Latvijā: semantiskais aspekts

11.2. Két nyelv elemeiből alkotott szavak. Ebbe a csoportba egy név sorolható: Frizurnaya, amely a német Frisur vagy a lett frizūra szóból, valamint a meghatározott profilú intézmények hagyományos orosz elnevezéseinek átírt képzőjéből, a –aya, azaz a -ая elemből áll; vö. булочная, прачечная.

3. ÁBRA. A Frizunaya fodrászat homlokzata

12. Olyan nevek, amelyeknek semmi közük a vállalkozás tevékenységi profiljához, és inkább félrevezető benyomást keltenek annak működési irányáról (pl. Reaktors SK (a magyarázat akkor válik érthetővé, ha tudjuk, hogy a fodrászat a Reaktors sportklubhoz tartozik), Servers A, Skan M, Tehnoimpeks, PARC, Krams, Kvadro, Gaisma, IT – Pārvalde, Kokles A, Tasha), valamint olyan nevek, amelyek – legalábbis a szerző szubjektív megítélése szerint – negatív asszociációkat kelthetnek, pl. Skaistuma studija Pam Pam, a Friko szalon, a Gaiļi LK fodrászat, a Geja fodrászat.

Nem lehet nem észrevenni, hogy a kreatív nevek aránya éppen a fodrászatok és szépségszalonok területén viszonylag nagyon alacsony. Ha megvizsgáljuk azt a képet, amelyet Rosa Kohlheim (Rosa Kohlheim) németországi fodrászati nevekről szóló kutatása tár elénk, azt látjuk, hogy ott viszonylag sok a kreatív név, és különösen elterjedt a szójáték használata, például a német ‘haj’ jelentésű mati (‘Haar’) vagy a megfelelő angol közszó, a ‘Hair’ megjátszásával: Haarmonie, Haar-em, Haarezeit, Hair-Force One, On Hair, Hair Line stb. (lásd Kohlheim 2015: 132, 133). A lettországi fodrászatok nevei között ilyenek gyakorlatilag nem fordulnak elő (az egyetlen kivétel talán a már említett Bitīt’ matos lehet), ráadásul a szóban forgó típusú nevek lettországi hiányára nehéz megalapozott okokat találni, hiszen megalkotásuknak látszólag semmilyen komoly nyelvi akadálya nincs.

Straipsniai / Articles

203

ANITRA ROZE

ANGOLUL ALKOTOTT ONOMASZTIKAI FODRÁSZATI ÉS SZÉPSÉGSZALON-NEVEK

1. Olyan nevek, amelyek többé-kevésbé közvetlenül tükrözik a vállalkozás tevékenységi irányát, pl. Hair Code, Beauty, Glamour, Look, O Jo VIP HAIR, Coiffure.

2. Olyan nevek, amelyeket valamilyen tulajdonnév alkot, leggyakrabban személynév vagy helynév, önmagában vagy más szóval kombinálva.

2.1. Személynév, rendszerint olyan általános megjelöléssel együtt használva, amely többé-kevésbé közvetlenül utal a vállalkozás tevékenységi irányára, pl. Andrey Silchenko hair salon, Anna Style, Marly Estetica, Best of Style, de egyes esetekben csak a személynevet használják, pl. Crista, Merlin.

2.2. Helynév, amely ebben az esetben nem kapcsolódik a vállalkozás, szalon vagy fodrászat elhelyezkedéséhez; inkább pozitív asszociációk keltése a funkciója, pl. Miami Beach, Soho, Tokyo Hair Studio.

3. Bizonytalan funkciójú nevek, pl. Art’e Studio, CHI Studio, Chop-Chop, City, Donna Dea, Vanilla.

Az angol nyelvű nevek mellett ritkán olasz és francia nyelvű elnevezések is előfordulnak (pl. De Luna, A La Fregate, Bella Vita, Bellezza, Fleur, La Soare, LeMond). E nevek célja valószínűleg az, hogy a hagyományos divathatalmakkal, Olaszországgal és Franciaországgal kapcsolatos asszociációkat keltsenek; ahogyan Solvita Pošeiko megjegyezte, más nyelvek – például a spanyol, az olasz és a francia – szimbolikus nevekben való használatát nem kommunikatív szükséglet, hanem kizárólag a hangzás szépsége, a kifinomultság és a presztízs indokolja. (Pošeiko 2014: 186, 187, 191) Ez minden bizonnyal a szépségszalonok és fodrászatok neveire is igaz. Gyakran azonban, különösen ha az idegen nyelvű írásmód hibás, éppen az ellenkező hatást érik el: a hanyagság és a szakmaiatlanság benyomását keltik. Ezt jól példázza az utolsóként tárgyalt csoport.

MEGHATÁROZHATATLAN NYELVEN ALKOTOTT FODRÁSZAT- ÉS SZÉPSÉGÁPOLÁSI SZALONNEVEK

Az onomasztikai nevek között olykor meghatározhatatlan nyelven alkotott nevekkel is találkozunk. Vagyis a név mintha angolul vagy franciául lenne írva, ám az eredeti nyelv helyesírása helyett kiejtés szerinti átírás látható, vagy

204

Acta Linguistica Lithuanica LXXIV

Frizētavu nosaukumi Latvijā: semantiskais aspekts

hibás írásmód (pl. Kapri Star (angolul Capri Star), Vizavi (franciául Vis-à-vis), Voile (esetleg a francia voilà), Springs (esetleg az angol Spring).

Kis számban olyan nevek is előfordulnak, amelyek nyelvi hovatartozását egyáltalán nehéz meghatározni, pl. Brizz, Exito Delor, valamint több nyelv elemeiből alkotott hibrid nevek, pl. Happy Hair Studija, Le Studio.

A SZÉPSÉGÁPOLÁSI SZALONOK ÉS FODRÁSZATOK NEVEINEK NOMENKLATÚRAI ELEME

Az onomasztikai nevekhez kapcsolódó nomenklatúrai elemet vizsgálva látható, hogy azt egyaránt alkotják érzelmileg semleges szavak, pl. fodrászat, szalon, gyermekfodrászat, valamint olyan szavak, amelyeknek adott kontextusban bizonyos konnotációjuk van, és amelyekben a tulajdonosok kreativitása nyilvánul meg, pl. szépségstúdió; szépség- és érzésszalon; szépség, egészség és harmónia központja; érzésszalon.

Összességében megállapítható, hogy a lettországi fodrászatok és szépségápolási szalonok nevei nyelvileg meglehetősen tarkabarka képet mutatnak, azonban a vizsgált névcsoportok egyikében sincs kifejezett dominancia. Ha összehasonlítjuk a denotatív (az ágazathoz közvetlenül kapcsolódó) és a konnotatív (metaforikus) használat arányát, arra kell következtetnünk, hogy a konnotatív használat száma kétségtelenül túlsúlyban van.

A vizsgált nevek között gyakorlatilag nem fordulnak elő precedensjelenségek (lásd Bušs 2013: 51, 52; Malevych 2012), vagyis olyan nevek, amelyek a letteket nemzeti vagy kulturális közösségként sajátosan jellemeznék, illetve olyan nevek, amelyek közvetlenül a lett mentalitásra irányulnának (az egyetlen kivétel – bár mindegyik a maga módján lehetne Bitīt’ matos és Laimdotas skaistuma centrs), továbbá a második példában Laimdota pozitív, lett irodalmi alakként való megjelenítésén túl a cégtábla vizuális kialakításának is jelentősége van, amelyen a Lielvārde-öv látható.

Ha például a németországi fodrászatok neveivel összehasonlítjuk, a lettországi fodrászatnevekben alig találhatók szójátékok; ezt bőségesen ellensúlyozza a vállalkozások tulajdonosainak viharos asszociatív fantáziája.

FORRÁSOK

Internetes üzleti katalógus www.1188.lv

Internetes vállalati katalógus www.zl.lv

Straipsniai / Articles

205

ANITRA ROZE

LITERATŪRA

Balode Laimute, Bušs Ojārs 2014: Two sketches on Latvian Names in the Economy. – Studii și cercetări di onomastică și lexikologie (SCOL). Nr. 1/2. Craiova: Sitech,13.–25.

Bauer Gerhard 1985: Namenkunde des Deutschen. Bern/ Frankfurt: P. Lang.

Bergien Angelika 2009: Cultural and regional connotations of company names in local contexts. – Names as Language and Capital Proceedings Names in the Economy 3, Amsterdam, 11–13 June 2009 (no vietnes http://www.meertens.knaw.nl/nite/).

Bergien Angelika, Kremer Ludger, Zilg Antje 2010: Commercial names as indicators of innovation and change: new reflections and challenges. – Onoma 43, 7–23.

Bušs Ojārs 2013: Īpašvārdi ekonomikā: dažas izpētes iespējas pasaulē un Latvijā. – Vārds un tā pētīšanas aspekti 17(1). Liepāja: LiePA, 50–55.

Bušs Ojārs 2014: Netriviālie veikalu, restorānu un izklaides iestāžu nosaukumi Latvijā. – Onomastikas pētījumi. Rīga: LU Latviešu valodas institūts, 353–361.

Kohlheim Rosa 2015: Sprachliche Kreativität bei der Benennung von Friseurgeschäften in Deutschland. – Acta Linguistica Lithuanica 72, 126–135.

Laugale Velga, Šulce Dzintra 2012: Galvenie problēmjautājumi nosaukumu veidošanā un rakstībā. – Lielo burtu lietojums latviešu valodā: ieskats vēsturiskajā izpētē, problēmas un risinājumi. Rīga: LVA, 29–36.

Malevych Iryna 2012: The Types and Functions of the Precedential Phenomena in the Language of Outdoor Advertising (on the Basis of Ukrainian Ergonyms). – Names in the Economy 4. Abstracts of all the presentations [bez lpp. numerācijas].

Pošeiko Solvita 2014: Komerciālie ergonīmi Baltijas valstu lingvistiskajā ainavā. – Vārds un tā pētīšanas aspekti. Rakstu krājums 18(2). Liepāja: LiePA, 178–193.

Sjöblom Paula 2008: Multimodality of Company Names. – Onoma 43, 351–380.

Бутакова – Бутакова Екатерина Сергеевна 2013: Лингвистическая креативность в Томской эргонимики. – Вестник ТГПУ (TSPU Bulletin) 3(131), 146–152.

Крюкова Ирина Васильевна 2008: Мода на названия (по vietnes http://www.informnauka.ru/rus/2008/2008-02-18-8-051_r.htm).

Подольская Наталия Владимировна 1988: Словарь русской ономастической терминологии. Москва: Наука.

206

Acta Linguistica Lithuanica LXXIV

Frizētavu nosaukumi Latvijā: semantiskais aspekts

Хисамов Олег Ришатович 2012: Особенности эргонимии г. Казани. – Ашаринские чтения. Вып. 8. Чебоксары: Новое Время, 268–273.

Шакирова Татьяна Владимировна. Антропонимические эргонимы в коммерческой номинации (на материале тюменских наименований). – Молодой ученый 4, 2012, 259–261 (по vietnes http://www.moluch.ru/archive/39/4607/).

Kirpyklų pavadinimai Latvijoje: semantinis aspektas

SANTRAUKA

Straipsnyje analizuojami Latvijos kirpyklų ir grožio salonų pavadinimai siekiant atskleisti šių ergonimų pasirinkimo motyvus ir kriterijus bei nustatyti, kurie iš jų yra populiariausi ir labiausiai paplitę.

Daug latviškų kirpyklų ir grožio salonų turi pavadinimus su onomastiniu dėmeniu, kuris yra latvių ar anglų kalbos arba išgalvotos užsienio kalbos žodis. Jų įvairovė gana plati, neturinti vyraujančios tendencijos. Tačiau šių įstaigų pavadinimuose retai pasitaiko žodžių žaismo, kūrybiškumo. Pavyzdžiui, Vokietijoje kirpykloms pavadinti naudojami ergonimai, kaip rodo Rosos Kohlheim tyrimas, dažnai yra gana kūrybiški, jiems kurti pasitelkiamas žodžių žaismas. Kokios šių skirtumų priežastys – pasakyti sunku. Tačiau latviškų ergonimų kūrybiškumo stoką dažnai kompensuoja turtinga ir asociatyvi jų kūrėjų vaizduotė.

Šių pavadinimų nomenklatūrinių dėmenų analizė rodo, kad jie yra neutralūs žodžiai, pvz.: frizētava ‘kirpykla’, salons ‘salonas’, bērnu frizētava ‘vaikų kirpykla’ ir pan., arba žodžiai, turintys tam tikrą konotaciją, taip pat ir kūrybiškumo, pvz.: skaistuma studija ‘grožio studija’, skaistuma un sajūtu salons ‘grožio ir jausmų salonas’, skaistuma, veselības un harmonijas centrs ‘grožio, sveikatos ir harmonijos centras’, sajūtu salons ‘jausmų salonas’.

Įteikta 2016 m. gegužės 9 d.

ANITRA ROZE

LU Latviešu valodas institūts

Akadēmijas laukums 1, LV-1050, Rīga, Latvija

[email protected]

Straipsniai / Articles

207