TATJANA STOIKOVA

Ventspilsi Főiskola

Kutatási területek: összehasonlító szláv és balti frazeológia, nyelvi világkép, lexikográfia, szépirodalmi nyelvhasználat (orosz nyelv), nyelvi kontaktusok (orosz és balti nyelvek).

UNIVERZÁLIS EMBER- ÉS VILÁGKÉPEK A RUSZ. НОГА, LETT. KĀJA, LIT. KOJA KOMPONENST TARTALMAZÓ TESTRÉSZNÉVI FRAZÉMÁK SZEMANTIKÁJÁBAN¹

Univerzális ember- és világképek a ru. нога, le. kāja, lit. koja komponenst tartalmazó testrészn复zi frazémák szemantikájában

ÖSSZEFOGLALÁS

A tanulmány összehasonlító elemzés alapján vizsgálja az oroszok és a balti népek emberről és világról alkotott, az orosz, lett és litván nyelvben a нога testrésznévvel alkotott frazémák szemantikájában rögzült képzeteit. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy ezek a kulturális képzetek egyrészt az emberi lét különböző aspektusait (fizikai és érzelmi állapotok, jellem, viselkedés, a világhoz való értékelő viszonyulás stb.), valamint a világ berendezkedésének fő kategóriáit (a teret és annak szerveződését, az időt és jellemzőit) fogják át;

¹ A kutatás a Litván Köztársaság kormányának támogatásával készült (Education Exchanges Support Foundation), 2015-ben.

40

Acta Linguistica Lithuanica LXXIV

Универсальные представления о человеке и мире в семантике соматических фразеологизмов с компонентом рус. нога, лтш. kāja, лит. koja

másrészt univerzálisak az oroszok és a balti népek számára. A képzetek azonosságát a teljes nyelvközi ekvivalensek nagy száma határozza meg. A nyelvközi ekvivalens frazémák nemcsak szinonimasorokba, hanem antonimasorokba is rendeződnek. A vizsgált frazémák antonímiájában pedig a világnak a tudatban és a nyelvben való leképezésének bináris elve nyilvánul meg.

KULCSSZAVAK: összehasonlító frazeológia; frazémaszemantika; nyelvi világkép; lett, litván, orosz nyelv.

ANNOTATION

Az összehasonlító-tipológiai elemzés alapján a tanulmány az oroszoknak és a balti népeknek az emberről és a világról alkotott, az orosz, lett és litván nyelvben a foot szomatizmust tartalmazó frazeológiai egységek szemantikájában rögzült képzeteit vizsgálja. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy ezek a világról és az emberről alkotott kulturális képzetek először is az emberi élet különböző aspektusait (fizikai és érzelmi állapotok, jellem, viselkedés, a világhoz való viszonyulás stb.), valamint a világ fő kategóriáit (a teret és annak szerveződését, az időt, a mozgást stb.) ölelik fel; másodszor pedig e képzetek jelentős része univerzális az oroszok és a balti népek számára. Az emberről és a világról alkotott univerzális képzetek többségét az univerzális oppozíciók egy meghatározott rendszere strukturálja, amelybe az ekvivalens orosz és balti testi frazémák illeszkednek.

KULCSSZAVAK: összehasonlító frazeológia, frazémaszemantika, a világ nyelvi képe, lett, litván, orosz nyelv.

0. BEVEZETÉS

A tanulmány a közeli rokonságban álló (balti), illetve genetikailag rokon (balti és orosz) nyelvek testi frazeológiájának összehasonlító-tipológiai vizsgálatára tesz kísérletet. Az anyag forrásául a modern irodalmi orosz, lett és litván nyelv frazeológiai és értelmező szótárai szolgáltak (ФСРЛЯ 1997; ФСРА 1994; KLFV 1974; LLVV 1972–1996; LFV 2000; LKŽ 1962; RLKFŽ 1985; FŽ 2001). A frazeológiai univerzálék elméletének kidolgozása az összehasonlító frazeológia aktuális feladata; alapjait a XX. század 80-as éveiben fektették le (Мокиенко 1980; Райхштейн 1982;

Straipsniai / Articles

41

TATJANA STOIKOVA

Добровольский és mások 1990), egy viszonylag új, de a XXI. század kortárs nyelvészetében dinamikusan fejlődő diszciplínáé.

A testi komponenst tartalmazó frazémák, vagyis a testi frazémák (a továbbiakban: TF-ek) rendkívül alkalmas anyagot jelentenek tipológiai kutatásokhoz, amikor több nyelvet vetünk össze frazeológiai univerzálék feltárása céljából: a szomatizmusok, amelyek bármely nyelv szókészletének legősibb rétegeit alkotják, nagy használati gyakorisággal, kifejező képiséggel, a szemantika rugalmasságával és a szemantikai átalakulások iránti nyitottsággal jellemezhetők; a TF-ek pedig minden ismert nyelv frazeológiai rendszerében mennyiségüket tekintve az első helyen állnak – „a teljes frazeológiai állomány 15–25 százalékát” teszik ki (Райхштейн 1982: 104).

Régóta megfigyelték, hogy „a testi frazeológia jellegzetes vonása a nyelvekben számos” teljes vagy részleges ekvivalens jelenléte (Куницкая и др. 1989: 53), amelyek szerkezetükben és képiségükben megegyeznek vagy közel állnak egymáshoz. A különböző nyelvek ilyen TF-megfeleléseit nemcsak, és nem is elsősorban, kölcsönzések magyarázzák, hanem olyan közös törvényszerűségek, amelyek ekvivalens TF-ek kialakulásához vezetnek (uo.). Ebben az esetben a TF-ek létrejöttében egymást kölcsönösen meghatározó nyelvi és nyelven kívüli törvényszerűségekről beszélhetünk. A nyelven belüli törvényszerűségek az ekvivalens prototípusok szemantikájának azonos jellegű újraértelmezésével függnek össze: a szomatizmusokat tartalmazó prototípusok metaforizáció vagy metonimizáció útján alakulnak át, amelyek mechanizmusai univerzálisak. A prototípusok kiválasztását azonban nyelven kívüli törvényszerűségek motiválják. Ezek közé tartozik a különböző népek világ- és emberészlelésének azonos módja, amelyet mindenekelőtt a világ berendezkedésének univerzális kategóriái és elvei, valamint az ember, fiziológiája és pszichéje univerzális szerveződése határoz meg. Ezért a különböző nyelvekben az ekvivalens, szomatizmusokat tartalmazó prototípusok újraértelmezése alapján párhuzamosan alakultak ki az ekvivalens TF-ek. Természetesen egyes esetekben a TF-ek kölcsönzése sem zárható ki. A kölcsönzések és a párhuzamosan kialakult TF-ek elkülönítéséhez azonban külön kutatásra lenne szükség. Ez nem tartozik feladatunkhoz. A tanulmány célja, hogy a TF-ek összehasonlító-tipológiai módszerrel végzett elemzése alapján feltárja az orosz és a balti népeknek az emberről és a világról alkotott közös képzeteit, amelyek a noga komponenst tartalmazó TF-ek szemantikájában jelennek meg – orosz noga, lett kaja, litván koja.

Meg kell jegyezni, hogy a noga komponenst tartalmazó TF-eket (szemantikájukat és szerkezetüket) az orosz és más nyelvekben (román, germán, finnugor)

42

Acta Linguistica Lithuanica LXXIV

Универсальные представления о человеке и мире в семантике соматических фразеологизмов с компонентом рус. нога, лтш. kāja, лит. koja

számos, köztük összehasonlító tanulmány tárgyalja (Тимeа 1999; Городецкая 2007; Лапшина 2011 és mások). Az orosz, balti, valamint germán nyelvekben a testi komponenseket, köztük a нога komponenst tartalmazó TF-ek összehasonlításának szentelték az utóbbi évek egyik kutatását, amely a mennyiség kifejezésének tipológiáját mutatja be a TF-ek szemantikai modelljeiben (Ruškys 2005: 70–83).

A jelen tanulmány azt vizsgálja, hogyan strukturálják és írják le a világot és az ember mint annak részét az orosz és a balti nyelvekben a нога komponenst tartalmazó TF-ek. A vizsgált TF-csoport szemantikájában rögzült világkép univerzalitásának mértékét különböző tényezők határozzák meg, de valószínűleg az ekvivalens szemantikájú, szerkezetű és képiségű TF-ek száma is. Mielőtt azonban áttérnénk a TF-ek összehasonlító elemzésére, a következő előzetes megjegyzéseket kell tennünk.

A TF-ek a kultúra testi kódjának egyik nyelvi „eszközét” alkotják. A kultúra etnolingvisztikában és nyelvi kulturológiában alapvető fogalmát, a kultúrakódot úgy határozzák meg, mint „hálót”, amelyet a kultúra a környező világra „rávet”, azt felosztja, kategorizálja, strukturálja és értékeli. A kulturális kódok „kódolják” az ember világra vonatkozó archetípusos képzeteit (Красных 2002: 232), elsősorban a nyelvben megvalósuló jelrendszerekben. A testi kódot a létező kulturális kódok közül a legősibbnek tekintik, és az ember világmegismerésének legősibb módja áll mögötte, amelyben a világ elsajátításának és megértésének kiindulópontja maga az ember, a teste (és annak egyes részei): „az ember a körülötte lévő világ megismerését önmaga megismerésével kezdte”, és „az önmaga tudatosításán keresztül jutott el a világ leírásához, önmagáról szerzett ismereteit kivetítve” a körülötte lévő világra (uo.: 233–234).

Amellett, hogy minden nyelvi világképet a nyelvi egységek szemantikájában rögzült kulturális kódok strukturálnak, leírásának alapját „bináris oppozíciók képezik” (Руднев 2001: 50): a világ leírásának elvei szükségszerűen a binarizmusra támaszkodnak. A világ kettős, és a binarizmus mint a világ tudatban és nyelvben való tükröződésének formája, következésképpen pedig mint a világ megismerésének univerzális módja, az antonímiában mint lexikai-frazeológiai univerzáléban mutatkozik meg. A vizsgált frazéma-szemantikai csoport szemantikájában a világ és az ember strukturálódását és leírását – a kultúra testi kódjának prizmáján keresztül – elemezve felfigyeltünk arra, hogy a TF-ek jelentős része antonimasorokat alkot. A szemantikájukban, szerkezetükben és képiségükben teljesen megegyező nyelvközi ekvivalenseket nyelvközi szinonimáknak tekintjük. A szerkezet és a képiség részleges egyezése a szembeállított TF-ek részleges ekvivalenciáját jelenti.

Straipsniai / Articles

43

TATJANA STOIKOVA

1. AZ EMBERRŐL ALKOTOTT KÉPZETEK A RUSZ. НОГА, LETT. KĀJA, LIT. KOJA KOMPONENST TARTALMAZÓ TF-EK SZEMANTIKÁJÁBAN

Megfigyelték, hogy a frazémaképzésben a poliszém szó нога két leggyakoribb lexikai-szemantikai változata a legtermékenyebb: 1) „az emberi test része, alsó végtag”, 2) „valaminek az alapja, alsó része” (Лапшина 2011: http://www.referun.com/n),, különösen az első. Valóban, a нога komponenst tartalmazó, rendszerint a prototípus metaforizációjával (ritkábban metonimizációjával) létrehozott, többségükben antropocentrikusan orientált TF-ek részt vesznek az ember – anyagi és szellemi létének; fizikai, pszichikai és érzelmi állapotának; viselkedésének és etikai cselekedeteinek, jellemvonásainak – leírásában. A нога komponenst tartalmazó TF-ek szemantikájában az orosz és balti nyelvekben rögzült emberi lét különböző aspektusait alább gyakran oppozíciókban vizsgáljuk (azaz a világkép binarizmusát figyelembe véve) – az emberi lét olyan alapvető állapotai esetében, mint az „élet – halál”, „ébrenlét – alvás”, „mozgás – nyugalom” és mások.

Az ember fizikai állapotai

Élet – halál. A „halál” szemantikai pólust több nyelvközi ekvivalenssor képviseli; vö. például a teljes ekvivalenseket: orosz одной ногой в могиле = lett ar vienu kāju kapā = litván viena koja grabe; orosz протянуть ноги = lett atsliept / notirīnāt kājas = litván kojas īstiesti; orosz вынести вперёд ногами = lett iznest ar kājām pa priekšu – a litván kojas atsukti į duris nem teljes ekvivalens.

Az alább bemutatott oppozíciókat „kitöltő” frazémák szemantikailag az „élet” pólusához kapcsolódnak.

Ébrenlét – alvás. Az „ébren lenni” jelentésű teljes nyelvközi ekvivalensekhez, lett būt kājās (būt uz kājām) = litván būti ant kojų = orosz быть на ногах; továbbá a lett sacelt kājas („felébredni, ébren lenni”) frazéma áll szemben például az ekvivalens nélküli orosz antonimával: спать без задних ног.

Egészség – egészségtelenség (betegség, gyengeség). Az „egészségesnek lenni, felgyógyulni” közös jelentésű ekvivalens nyelvközi szinonimák: orosz быть на ногах = lett būt uz kājām = litván būti ant kojų; továbbá a „segíteni felgyógyulni, meggyógyítani” közös jelentésű részleges ekvivalensek: orosz поставить на ноги – lett dabūt uz kājām antonim nyelvközi

44

Acta Linguistica Lithuanica LXXIV

Универсальные представления о человеке и мире в семантике соматических фразеологизмов с компонентом рус. нога, лтш. kāja, лит. koja

teljes megfelelésekkel rendelkeznek: orosz едва держаться / стоять на ногах (gyengeség és betegség miatt) = lett tikко (ar pūlēm) turēties uz kājām = litván vos ant kojų laikytis / pastovėti.

Fáradtság – éber aktivitás. A „(súlyos) fizikai fáradtság, (teljes) kimerültségi állapot” általános jelentését számos TF adja át – a teljes nyelvközi ekvivalensek több sora, vö.: orosz быть / остаться без ног („nagyon elfáradni, kimerülésig”) = lett būt / palikt kā bez kāju; būt / palikt vai bez kājām = litván be kojų palikti; orosz валиться с ног („a fáradtságtól teljesen kimerült állapotban lenni”) = lett krist / gāsties no kājām = litván nuo kojų nupulti / kristi; továbbá azonos jelentéssel az orosz едва волочить ноги = lett tikko kājas vilkt / pavilkt = litván vos kojas pavilkti (vö. a litván eiti, kojas velkant⟧ részleges ekvivalenst); az orosz ног под собой не чувствовать / не слышать (a többjelentésű TF egyik jelentése: „gyaloglástól, futástól nagyon elfáradni”) = lett nejust vairs kājas [sev apakšā] = litván kojų nejaučiant [po savimi]; orosz отбить все ноги – litván kojas atkul­ti; orosz сбиться с ног („a gondok, sürgés-forgás, rohangálás miatt nagyon elfáradni”) = litván nuo kojų nusivar yti – a lett noskrieties vai bez kājām. részleges szerkezeti ekvivalens.

Mozgás (gyors / lassú) – nyugalom. A „mozgás” pólusa szemantikailag az előző oppozíció „éber aktivitás” pólusához kapcsolódik. A láb fő funkciói – a helyváltoztatás eszközeként szolgálni, a fizikai mozgást, a térbeli áthelyeződést biztosítani – a нога szomatizmus alapjelentéséből motiválódnak: „az ember két alsó végtagjának egyike”. Nagyszámú, a következő közös jelentésekkel rendelkező nyelvközi ekvivalens TF létezik: 1) „gyorsan menni, futni, elszaladni, elmenekülni”; 2) „lassan menni, mozogni”. Vö. az első jelentéssel szinonimasorokba rendeződő TF-eket: orosz идти / бежать, куда ноги несут = lett iet / skriet ko [kur] kājas nes = litván kur kojos neša (vö. litván eiti kaip kojos neša; litván eiti kur kojos veda); orosz на одной ноге („gyorsan elszaladni valahová, valamit gyorsan elintézni”) = litván ant vienos kojos būti; orosz давай бог ноги = litván dieve duok kojas; lett dot kājām vaļu = litván duoti valią kojomis; vö. továbbá a strukturálisan eltérő, részleges (funkcionális-szemantikai) ekvivalenseket: orosz взять ноги в руки – lett ņemt kājas pār pleciem (lett kājas pār pleciem – un prom) – litván į kojas pakurti; orosz со всех ног (бежать) = litván kiek kojos įkabina és mások. A második jelentés, „lassan menni, mozogni”, a következő nyelvközi szinonimákban jelenik meg: orosz нога за ногу = litván koja už kojos (vö. a litván szerkezeti változatokkal: koja pro koją; koja kojon). A mozgással ellentétes nyugalmi állapot ritkán jelenik meg – például a fent felsorolt TF-ek (az 1. és 2. jelentésűek) ekvivalens antonimáinak szemantikájában: orosz лежать в ногах = lett gulēt pie kājām = litván gulėti prie kojų.

Straipsniai / Articles

45

TATJANA STOIKOVA

A нога szomatizmust tartalmazó TF-ek nemcsak az ember fizikai állapotainak leírásában vesznek részt, hanem pszichikai és érzelmi állapotainak, társadalmi viselkedésének, a világhoz és más emberekhez való értékelő viszonyulásának, személyiségjegyeinek és jellemének, sőt anyagi életszínvonalának leírásában is.

Az ember belső és érzelmi állapotai

A komponensvariációval létrejött teljes ekvivalensek az ember rossz, komor, szeszélyes hangulatát jellemzik: orosz встать с левой [не с той] ноги = lett izkāpis (no gultas) ar kreiso kāju = litván kaire / ne ta koja iš lovos išlipti / atsikelti. Itt érdemes felhívni a figyelmet a bal komponens közös szimbolikus jelentésére: ha „a test jobb oldala a fénynek, az objektivitásnak felel meg”, akkor „a bal oldal a sötétségnek, a szubjektivitásnak” (Шейнина 2006: 175). Emellett a hiedelmek szerint minden, ami bal oldalon van, a gonosztól származik (Никитина и др. 2009: 426). Nyilvánvaló, hogy a bal komponens negatív színezete mindhárom nyelvi világképre jellemző, és e TF-ek közös kulturális konnotációjának tartalmát alkotja, amely az orosz és a balti nyelvi kultúrák közös asszociációit tükrözi.

A megrázkódtatás és a félelem állapotát a teljes ekvivalensek TF-jelentései fejezik ki: orosz ноги подкосились / отнялись = litván kojas pakirto / atėmė (litván atimti / pakirsti kojas).

A belső szabadsághiány, a függőség állapotát a következő ekvivalens TF-ek szemantikája adja vissza: orosz связывать по рукам и ногам = lett saistīt rokas un kājas = litván surišti rankas ir kojas – és szembeállítja a külső szabadság, a kötetlen élet állapotával; vö. lett uz brīvām kājām = litván laisva / valna koja.

Az ember személyiségjegyei és jelleme

Az embert leíró, jelentésükben az ember jellemének tulajdonságaira utaló számos ekvivalens TF a нога szót tartalmazó prototipikus szókapcsolatok metaforikus újraértelmezésével jött létre, ahol a szó átvitt jelentése: „valaminek, például bútordaraboknak, szerkezeteknek stb. támasza, alsó vége”.

Az ember önállósága. E tulajdonság különböző aspektusait teljes ekvivalensek adják vissza, vö.: orosz поставить на ноги („önállóvá tenni, segíteni önállóvá válni”) = lett nostādīt uz kājām = litván pastatyti ant kojų; pakelti ant kojų; orosz держаться на ногах = lett turēties / noturēties uz kājām („nehéz helyzetben önállóan tudni létezni”) = litván ant kojų laikytis; orosz встать на ноги („anyagilag

46

Acta Linguistica Lithuanica LXXIV

Универсальные представления о человеке и мире в семантике соматических фразеологизмов с компонентом рус. нога, лтш. kāja, лит. koja

önállóvá válni”) = litván stotis / atsistoti ant (savų) kojų = lett nostāties uz (savām) kājām (vö. továbbá lett tikt uz savām kājām („átvészelni a nehézségeket és szerencsétlenségeket, jólétet és megfelelő anyagi körülményeket elérni”); orosz стоять на своих ногах („önállónak, függetlennek lenni”) = lett stāvēt uz savām kājām = litván savo kojomis stovėti; a többjelentésű orosz TF: стоять обеими ногами (1) „szilárd, megbízható életbeli alappal rendelkezni”; 2) „realistának lenni, a valós lehetőségekhez igazodva cselekedni”) = lett stāvēt ar abām kājām uz zemes = litván remtis / stovėti abiem kojomis. Vö. az utolsó ekvivalenssor első jelentésének antonimáját – litván stovėti kaip ant vištos kojos.

Az ember értékelő viszonyulása a világhoz

Az embernek a világhoz, valamihez vagy valakihez való értékelő, érzelmi-értékelő viszonyulása 1) verbális és 2) nem verbális viselkedésben nyilvánul meg. A verbális érzelmi-értékelő viszonyulás például olyan, gesztusokra utaló ekvivalens TF-ekben fejeződik ki, amelyek jelentése: „szavakkal sértegetni, megbélyegezni valakit”: lett tīđāt / mīt / bradāt kājām = litván mindžioti kojomis; paminti po kojomis (vö. továbbá lett mīt ar kājām dvēsele „lélekkel lábbal taposni”). Más ekvivalens, gesztusokra utaló TF-ek: orosz положить / бросить к ногам („tiszteletet, csodálatot, szeretetet kifejezni”) = lett nolikt pie kājām = litván padėti po kojų – ezek a valaki iránt tanúsított, nem verbális viselkedésben megnyilvánuló pozitív érzelmi-értékelő viszonyulást írják le.

Az ember társadalmi viselkedése

Számos nyelvközi ekvivalens TF az ember negatívan értékelt viselkedéséről, cselekedeteiről és tetteiről tudósít; vö. például: orosz путаться / вертеться под ногами („jelenlétével akadályozni valakit valamiben; elterelni a figyelmét”) = lett rīties / maisīties pa kājām = litván painiotis po kojomis; orosz целовать ноги кому-либо („megalázkodva hálát adni valakinek”) = lett bučot kājas = litván bučiuoti kojas; orosz лизать ноги кому-либо („hízelegve megalázkodni valaki előtt”) = litván laižyti kojas. A következő, szerkezetükben eltérő funkcionális-szemantikai ekvivalensek szintén a társadalmi viselkedés negatív értékelését tartalmazzák; vö.: orosz левой ногой сделать что-л. („munkát elvégezni, valamit rosszul, hanyagul, összecsapva megcsinálni”) – litván kur / kam koja, kur / kam ranka. (A bal szimbólum szemantikájáról lásd fentebb.) Az ember viselkedését jellemző, gesztusos ekvivalens frazémák: orosz броситься / падать в ноги [к ногам] („könyörögni, kérni valakitől valamit”) = lett nomesties / nokrist pie kājām = litván į kojas pulti – az adott konkrét helyzet kontextusában negatív vagy pozitív értékelést alakítanak ki.

Straipsniai / Articles

47

TATJANA STOIKOVA

Az ember anyagi jóléte

A нога komponenst tartalmazó ritka orosz és balti TF-ek az ember gazdag, fényűző életét írják le; vö. például az ekvivalenseket: orosz на широкую ногу (жить) = litván ant didžios kojos; orosz на барскую ногу = litván ant poniškos kojos.

2. A VILÁGRÓL ALKOTOTT, A RUSZ. НОГА, LETT. KĀJA, LIT. KOJA KOMPONENST TARTALMAZÓ TF-EK SZEMANTIKÁJÁBAN TÜKRÖZŐDŐ KÉPZETEK

A tér és az idő (kronotoposz) alkotják háromdimenziós anyagi világunk koordinátáit. Az anyag fő tulajdonsága, mint ismeretes, a mozgás. Az ember a világról, annak kategóriáiról és tulajdonságairól az első ismereteket elsősorban testi tapasztalatán keresztül szerezte: az emberi test ősidők óta – filozófiai nyelven szólva – minden dolog mércéje volt, ami a nyelvben, különösen a testi frazeológiában is tükröződött. A világ fő kategóriái, tulajdonságai és minőségei a vizsgált TF-csoport szemantikájában is rögzültek. A világ szembeállított tulajdonságai gyakran bináris oppozíciókban, vagyis frazeológiai antonimákban jelennek meg.

Tér és idő (kronotoposz)

Rendezetlenség (káosz) – rend (világ, kozmosz). A világ rend, szemben a káosszal, amelyből a világ keletkezett. És „az emberiség hajnalán a világ megismerésének módja a rendezésben állt”, ez a „rend felé való mozgás” pedig felülmúlta a káoszt (Ковшова 2013: 151–152). Az „rendezetlenség” oppozíciós pólust ekvivalens TF-ek írják le: orosz вверх ногами = lett ar kājām uz augšu / gaisā = litván aukštyn kojomis; orosz перевернуть все вверх ногами = lett apgriezt visu (pasaule) ar kājām augšū = litván apversti aukštyn kojomis (vö. továbbá az ekvivalens nélküli orosz черт ногу сломит).

Alap megléte – alap hiánya. Ez az oppozíció a fent bemutatott „rend – rendezetlenség” oppozícióval kölcsönhatásban is vizsgálható: alap megléte = rend – alap hiánya = káosz. Vö. az „élet alapjának, támaszának, stabilitásának elvesztése” közös jelentésű nyelvközi ekvivalenseket: orosz почва / земля колеблется под ногами = lett zeme līgojas zem kājām = litván žemė slysta iš po kojų (vö. továbbá orosz почва / земля уходит из-под ног; терять почву под ногами) – és

48

Acta Linguistica Lithuanica LXXIV

Универсальные представления о человеке и мире в семантике соматических фразеологизмов с компонентом рус. нога, лтш. kāja, лит. koja

az ellentétes, antonim szemantikájú lett frazéma: ramats zem kājām „megbízható, stabil helyzetben lenni”.

Fent – lent; közeli – távoli; saját – idegen; nyitott – zárt; dinamikus – statikus. Ismeretes, hogy a világ és a tér szavak szinonimák. Az embert körülvevő világot, vagyis teret strukturáló archetípusos oppozíciók közé a következő kulcsfontosságúak tartoznak: „fent – lent”, „közeli – távoli”, „saját – idegen”, „nyitott – zárt”, „dinamikus – statikus” és még néhány. A tér ismeretét és megértését először a kultúra testi kódja rögzítette, amely kétségtelenül szorosan kapcsolódik a térbeli és időbeli kódokhoz. Így a „fent – lent” térbeli oppozíciót metonimikusan testrészek írják le, vö.: orosz с головы до ног = lett no galvas līdz kājām = litván nuo kojų iki galvos. Ez az ember által elfoglalt minimális tér. Az ember legközelebbi, vagyis személyes terét más ekvivalens TF-ek is jelölik: orosz лежать / находиться в ногах = lett gulēt pie kājām = litván gulėti prie kojų. Az ember a teret a „közelitől” a „távoli” felé haladva sajátította el; vö.: orosz одной ногой здесь, другой там = lett ar vienu kāju [kaut kur], ar otro [citur]; lett ar vienu kāju [kaut kur]. Az ember környező világának fokozatos elsajátítása kitágította a világ határait, mindig maradt azonban „idegen” tér, szembeállítva a „sajáttal” (vö. „saját”: orosz в ногах = litván gale kojų = lett pie kājām [gulēt]). Az „idegen” térre az igei komponens variálódásával létrejött ekvivalens TF-ek utalnak: orosz нога не ступала („ahol még senki sem járt; eldugott, vad, lakatlan helyekről”) = litván nė koja nepastovėjo; valamint litván nė kojos nebuvo.

A teret és az időt csak feltételesen lehet szétválasztani. Számos, ‘gyorsan / lassan menni, futni, mozogni’ általános jelentésű FÉ (lásd fentebb) mind a teret, mind az időt jellemzi, mivel a mozgás az egységes tér-időben (kronotópban) megvalósuló kategória. Például az orosz идти / бежать, куда ноги несут = lett iet / skriet kur kājas nes = litván eiti kur kojos neša, akárcsak néhány más ekvivalens sor, a „nyitott”, nem zárt, „dinamikus” teret hangsúlyozza – a „közeli”-től a „távoli” felé.

Gyorsan – lassan. A mozgást a sebesség fogalmán keresztül jellemezzük. Az orosz давай бог ноги = litván dieve diek kojas – ezek és a fentebb idézett további szinonim ekvivalensek a nyelvek között, valamint az ezekkel antonim FÉ-k, például az orosz нога за ногу = litván koja už kojos, a mozgást megnyilvánult egységes tér-időként jellemzik.

Rövid – hosszú. Más, szemantikailag antonim prototipikus szókapcsolatok szinonim

Straipsniai / Articles

49

TATJANA STOIKOVA

jelentésű ekvivalens FÉ-kké fejlődtek: ‘rövid időre bemenni valahová, rövid ideig valahol tartózkodni’; vö.: lett apsildīt kājas – litván nespeti kojų sušilti.

3. ÖSSZEFOGLALÁS

Ahogyan az egész tükröződik az egyesben, ahogyan a nagy tükröződik a kicsiben, úgy rögzül az orosz és balti nyelvekben a нога komponenst tartalmazó szomatikus frazeologizmusok egyik csoportjának szemantikájában (orosz нога, lett kāja, litván koja), amelyeket összehasonlító-tipológiai szempontból vizsgáltunk, a világ és az ember szerveződésének univerzális elvei. Az oroszok és a balti népek világképe egy részletének azonosságát más tényezők mellett a teljes ekvivalensek (nyelvek közötti szinonimák) és a részleges ekvivalensek nagy száma is meghatározza. A nyelvek közötti ekvivalens FÉ-k gyakran nemcsak szinonim, hanem antonim sorokba is rendeződnek. A vizsgált FÉ-k antonímiájában pedig a világ tudatban és nyelvben való leképezésének bináris elve nyilvánul meg. Az emberről és arról a világról alkotott elképzelések, amelyben az ember él, sok esetben az univerzális oppozíciók meghatározott rendszerébe szerveződnek, amelyekbe a nyelvek közötti ekvivalens FÉ-k „beilleszkednek”.

R Ö V I D Í T É S E K

lit. – litván

lett. – lett

orosz. – orosz

FÉ – szomatikus frazeologizmusok

50

Acta Linguistica Lithuanica LXXIV

Az emberről és a világról alkotott univerzális elképzelések az orosz нога, lett kāja, litván koja komponenst tartalmazó szomatikus frazeologizmusok szemantikájában

ЛИТЕРАТУРА

Городецкая Ирина 2007: Фразеологизмы-соматизмы в русском и французском языках. Автореф. дисс.... канд. филол. наук. Пятигорск. Доступно: http://www. dissercat.com/content (Обращение: 15.12.15).

Дмитрий О. Добровольский, В.Т. Малыгин, Л.Б. Коканина 1990: Сопоставительная фразеология (на материале германских языков). Владимир: ВГПИ.

Ковшова Мария Л. 2013: Лингвокультурологический метод во фразеологии: Коды культуры. Москва: Книжный дом «ЛИБРОКОМ».

Красных Виктория В. 2002: Этнопсихолингвистика и лингвокультурология. Москва: ИТДГК «Гнозис».

Куницкая и др. – Куницкая Н.В., Мельник В.Ф., Данилов Б.С. 1989: Функционально-семантическая динамика соматических лексем в составе фразеологических единиц. – Дериватология и динамика в романских и германских языках. Кишинев: Штиинца, 48–55.

Лапшина Светлана С. 2011: Особенности словообразовательно-фразеологического комплекса с полисемантом нога в современном русском языке. Автореф. дисс.... канд. филол. наук. Москва. Доступно: http://www.referun.com/n (Обращение: 22.12.15).

Никитина и др. – Никитина Татьяна Г., Рогалева Елена И., Иванова Надежда Н. 2009: Большой словарь примет. Москва: АСТ: Астрель.

Райхштейн Александр Д. 1982: К сравнительно-типологической характеристике фразеологических систем. – Исследования по сопоставительной типологии языков. Москва: МГПИ, 102–113.

Руднев Вадим П. 2001: Энциклопедический словарь культуры XX века. Москва: Агаф.

Тимеа Чэтэ 1999: Соматические фразеологизмы в русском и венгерском языках. Автореф. дисс.... канд. филол. наук. Москва. Доступно: http://www.dissercat.com/content (Обращение: 14.12.15).

Шейннина Елена Я. 2006: Энциклопедия символов. Москва: АСТ; Харьков: Торсинг.

Ruškys Algirdas 2005: Kiekuybės reikšmės frazeologizmų, vartojamų kai kuriose baltų, slavų ir germanų kalbose, funkcinė ir semantinė tipologija. – Vārds un tā pētīšanas aspekti 9. Liepāja: LU, 70–83.

Straipsniai / Articles

51

TATJANA STOIKOVA

СЛОВАРИ

ФСРЛЯ – Федоров Александр И. Фразеологический словарь русского литературного языка. В 2-х томах. Москва: Цитадель, 1997.

ФСРЯ – Молотков Александр И. (ed.). Фразеологический словарь русского языка, Санкт-Петербург: Вариант, 1994.

KLFV – Bauga A., Jostsone A., Tjurina L. Krievu–latviešu frazeoloģiskā vārdnīca. Русско–латышский фразеологический словарь. 2. sēj. Rīga: Liesma, 1974.

LFV – Laua Alise, Ezėriņa Aija, Veinberga Silvija. Latviešu frazeoloģijas vārdnīca. Rīga: Avots, 2000.

LKŽ – Lietuvių kalbos žodynas 6. Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla, 1962.

LLVV – Ceplītis L. (ed.). Latviešu literārās valodas vārdnīca. 1.–8. Rīga: Zinātne, 1972–1996.

RLKFŽ – Stašaitienė Vilija, Paulauskas Jonas. Rusų–lietuvių kalbų frazeologijos žodynas. Русско–литовский фразеологический словарь. Vilnius: Mokslas, 1985.

FŽ – Frazeologijos žodynas. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2001.

Universalios žmogaus ir pasaulio idėjos somatinių frazeologizmų su dėmeniu ru. носа, la. kāja, lie. koja semantikoje

SANTRAUKA

Remiantis lyginamąja tipologine analize, straipsnyje aptariamos rusų ir baltų idėjos apie žmonių ir pasaulį, užfiksuotos frazeologizmų su somatizmu koja semantikoje rusų, latvių ir lietuvių kalbose. Somatiniai frazeologizmai, kaip vienas iš seniausių žodyno sluoksnių bei somatinio kultūros kodo „įrankių“, atspindi archajiškus žmonių vaizdinius. Tyrimo rezultatai atskleidžia, kad, pirmiausia, šie kultūriniai vaizdiniai apima įvairius žmogaus gyvenimo aspektus (fizinę ir emocinę būseną, charakterį, elgesį, santykį su pasauliu ir pan.), taip pat ir pagrindines pasaulio sandaros kategorijas (erdvę ir jos organizavimą, laiką, judesį ir pan.). Antra, nemaža šių vaizdinių dalis yra bendra tiek rusams, tiek baltams. Kartu su

52

Acta Linguistica Lithuanica LXXIV

Universaliėsios predstavymai apie žmogų ir pasaulį semantike somatinių frazeologizmų c komponentu rus. ноsa, ltš. kāja, lit. koja

kitais veiksniais, rusų ir baltų idėjų apie žmogų ir pasaulį (ar pasaulio vaizdo fragmentą) tapatumo rezultatas – daug visiškų somatinių frazeologizmų atitikmenų.

Daugumą šių universalių idėjų apie žmogų ir pasaulį sudaro tam tikra universalių priešybių grupė, kurioje telpa tapatūs somatiniai rusų ir baltų kalbų frazeologizmai. Frazeologizmai sudaro tiek antonimų, tiek sinonimų eiles. Analizuojamų frazeologizmų antonimų atveju atskleidžiamas dvinaris pasaulio „organizavimo“ principas bei pasaulio atspindys sąmonėje ir kalboje. Taigi žmogaus idėjos remiasi priešybėmis: „gyvenimas – mirtis“, „budrumas – sapnas“, „sveikata – liga“, „nuovargis – energingas veikimas“, „judesys – poilsis“ ir pan. Pavyzdžiui, priešybių poroje „sveikata – liga“ kelioms kalboms būdingi tapatūs sinonimai su bendrąja reikšme „būti sveikam, pasveikti“ – ru. быть на ногах = la. būt uz kājām = lie. būti ant kojų – turi antonimus: ru. едва держаться / стоять на ногах (ot слабости и болезни) – la. tikko (ar pulēm) turēties uz kājām = lie. vos ant kojų laikytis / pastovėti. Žmogaus gyvenamo pasaulio idėjos suformuoja šias priešybes: „viršus – apačia“, „šis – svetimas“, „arti – toli“, „atviras – uždaras“ ir pan. Plg.: „šis“ („arti“) erdvė: ru. лежать в ногах = la. gulēt pie kājām = lie. gulėti prie kojų – kaip priešprieša „svetimas“ („toli“) erdvei – ru. нога не ступала = lie. nė koja nepastovėjo.

Įteikta 2016 m. vasario 21 d.

T A T J A N A S T O I K O V A

Maskavas 198 – 22, Rīga LV – 1019, Latvia

[email protected]

Straipsniai / Articles

53