Eglė MAKARIŪNIENĖ

A FIZIKAI SZAKKIFEJEZÉSEK MEGALKOTÓJA: I. KONČIUS

1996-ban, amikor széles körben megemlékeztek Ignas Končius fizikus és helytörténet-kutató professzor születésének 110. évfordulójáról, ismét alaposabban tanulmányozták a Vilniusi Egyetem, a Litván Tudományos Akadémia és a M. Mažvydas Nemzeti Könyvtár kézirattáraiban őrzött levéltári anyagokat. A fent említett könyvtárak mindegyikében található prof. Ig. Končius-hagyaték.

Ig. Končius 1886. július 31-én született Žemaitija eldugott vidékén, a Žarėnai járásbeli Kantaučiai plébánia Purvaičiai falujában (ma Plungėi járás). A palangai algimnáziumban, majd a liepojai gimnáziumban tanult. 1913-ban végzett a Szentpétervári Egyetem Fizikai és Matematikai Karán, és fizikusi képesítést szerzett. Fő szakterülete mellett Ig. Končius aktív helytörténet-kutató és közéleti személyiség, számos egyesület alapítója és elnöke volt. Tevékenységének egyik, fizikusi képesítéséhez szorosan kapcsolódó területe a fizikai terminológia és a fizikai szakkifejezések szótárának összeállítása volt.¹

A tudományos pálya választására, közéleti elkötelezettségére és a Litvánia számára fontos ügyek iránti érdeklődésére kétségkívül hatással volt apja, Antanas Končius.

A művelt, jómódú gazda a sajtótilalom idején a Kantaučiai környékén litván könyveket rejtegetett és terjesztett. Ő volt az alapítója a XIX. század végén elhatározott žlibinai templom újjáépítésének is: megvásárolta az építkezéshez szükséges anyagokat, és mestereket fogadott.²A Tudományos Aka-

¹ Končius I. Terminai fizikos reikalams // Lietuva, 1923, Nr. 108, 109, 125, 141, 149, 209, 218, 233, 234, 275, 277, 278, 285, 286; 1924, Nr. 3, 30; Švietimo darbas, 1924, Nr. 9, 10 ir 11; To paties. Dėlei lietuvių kalbos vidurinėse mokyklose // Lietuvos žinios, 1914 m. birželio 20 d., nr. 134. P. 1. Parašas: Jus; Kaulakienė A. Rankraštinio I. Končiaus fizikos vadovėlio kalba // Lituanistika. 1984. Nr. 3(19). P. 18–27; Tos pačios. Lietuvių fizikos terminografijos pradmenys // Lituanistika. 1993. Nr. 3(13). P. 32–43; Tos pačios. Profesorius Ignas Končius ne tik fizikas, bet ir terminologas // Fizikų žinios. 1996. Nr. 10. P. 16–18.

² Kviklys B. Mūsų Lietuva: Krašto vietovių istoriniai, geografiniai, etnografiniai bruožai. V.: Mintis, 1992. T. 4. P. 84.

63

az Akadémia Könyvtárának kézirattárában (MABR) A. Končius három jegyzetfüzete található.³ A. Končius írástudó ember volt. A füzeteket litvánul, žemaitiai nyelvjárásban, lengyelül és oroszul vezette 1869 és 1900 között. Néhány 1904-es és 1905-ös bejegyzés is fennmaradt. Meteorológiai megfigyeléseket, gyógyszerrecepteket, festési és aranyozási módszereket – „hogyan kell sárgára aranyozni” –, valamint a termésre vonatkozó feljegyzéseket tartalmaznak: „a termés nőtt, nagy volt a sok eső miatt”. Felsorolják a gazdaság bevételeit és kiadásait. A család legfontosabb dátumait is feljegyezték:

„1873. február 23-án, vasárnap, házasság Anasztáziával Plungėben.<....> 1875. január 25-én leánygyermek született.<....> 1882. július 29-én, este 9 órakor, Péter napján fiúgyermek született.<....> 1884. november 3-án, reggel 8 órakor fiúgyermek született, Szaniszlónak keresztelték. <....> 1886. július 31-én fiúgyermek született, Ignácnak keresztelték Kantaučiai-ban.“⁴

A bejegyzés utolsó sora a leendő prof. Igno Končiaus születési dátumát és keresztelőjének helyét közli. Ignas volt a legfiatalabb gyermek a családban.

Az egyik cédulán orosz szavak litván fordítása szerepel⁵ (a litván szavakat szintén cirill betűkkel írták). A cédulán a szavak számozottak. Húsz van belőlük. Többségük háztartási eszköz és étel. Nem minden szót fordítottak pontosan. Közöljük a cédulán szereplő szavak listáját: „1. Вещи – дайктай. 2. Учебныя – дель моксла. 3. Доска – тоблице. 4. Игрушка – забава. 5. Мячикъ – пилка. 6. Пасуда – Инда. 7. Тарелка – торелка. 8. Чашка – блюделись. 9. Блюдо – блюдась. 10. Горшок – пуделись. 11. Котель – Катълась. 12. Кувшинъ – Узбонась.13. Кастрюля – Узбонась. 14. Самоваръ – Самаворась. 15. Кушанья – валтисъ. 16. Щи – копуста. 17. Каша – Каша. 18. Супъ – виралась. 19. Жаркое – каршть<имась>. 20. Кулебяка – кепенис судзюовесь“. Mint láthatjuk, az egyik szó a tanulással kapcsolatos – a tudományért.

³ MABR F. 12, B. 1683, B. 1684, B. 1685.

⁴ MABR F. 12, B. 1685, L. 5.

⁵ Uo. L. 7.

64

Končius vezetéknevével kapcsolatban is volt egy történet. Igno bátyja, Petras a Peterburgói papneveldében tanult, és arra kényszerítették, hogy Končius vezetéknevét Končevskij névre változtassa, hogy megfeleljen egyházi rendjének és lengyel vallásának. Mivel nem tudott ellenállni a rábeszélésnek, Kazimieras Jaunius (1849–1908) nyelvészhez fordult segítségért, aki akkoriban (1898–1906) görög, latin és héber nyelvet tanított a Peterburgói Hittudományi Akadémián. Ő elmagyarázta neki, hogy a Končius vezetéknév egy žemaitiai mondásból ered: „Per končią savo”, ezért nem kell megváltoztatni; jól illik majdani egyházi rendjéhez. Péter testvér azonban végül nem lett pap.⁶

Íme néhány töredék kéziratokból és elbeszélésekből prof. Ig. Končius családjának a szófordítással és nyelvészekkel való kapcsolatáról.

¹ Ig. Končius fiának, Algirdasnak az elbeszéléséből.

65