A SAJTÓTÖRTÉNETI ÉS KÖNYVTUDOMÁNYI ENCIKLOPÉDIÁK TERMINUSAI

1997 végén csaknem egy időben jelent meg két enciklopédikus kiadvány: a Vilniusi Egyetem Újságíró Intézete által készített „Újságírási enciklopédia”¹ (a továbbiakban: ŽE) és az egyetem Könyvtudományi Tanszéke által összeállított könyvtudományi enciklopédikus szótár² (a továbbiakban: KEŽ). Ez utóbbi kiadvány az első litván könyv 450. évfordulójának megünneplésére létrehozott állami program keretében jelent meg. Mindkét könyv igen szép kivitelben látott napvilágot.

A kiadványok terjedelme jelentősen eltér: a KEŽ 2006, ábécérendbe sorolt különféle szócikkből áll, amelyek közül 1035 (mintegy a fele) e terület szakkifejezéseit magyarázza; a ŽE mintegy 6000 szócikket tartalmaz, ezek között arányaiban több a terminusmagyarázat. Ebben a cikkben a szóban forgó kiadványokban szereplő, kétségeket ébresztő terminusokat tekintjük át (meghatározásaikat nem idézve, noha azok korántsem kifogástalanok).

Az enciklopédiák használatát megnehezíti, hogy egyikükben sincsenek feltüntetve a hangsúlyok. Emiatt sok olvasónak gondot okozhat a terminusok, különösen a nemzetközi eredetűek hangsúlyozása, amelyek e kiadványok terminuskészletének jelentős részét alkotják. Emellett nem minden nemzetközi terminus eredetét jelölik meg, például: autografija (ŽE 44); autotipija (ŽE 45); fotopeizažas, fotoportretas, fotorecenzija (ŽE 136); fotoredaktorius, fotoreportažas, fotoreporteris (ŽE 137); interliniažas (KEŽ 132); korpusas (KEŽ 204); tekstologija (KEŽ 365); tipografas, tipografija (ŽE 522); tripleksas (ŽE 526) stb. A KEŽ jó gyakorlata, hogy ha egy fogalmat nemzetközi és litván terminussal is megneveznek, többnyire a litván változatot részesítik előnyben (az szerepel elsőként; emellett a kevésbé ajánlott vagy ritkább nemzetközi terminusokat litván terminusokra mutató utalással közlik). Előfordul azonban néhány pontatlanság és következetlenség. Például a spaudas terminust közlik (339. o.) (a nemzetközi štampas szinonimája nélkül), és három jelentését adják meg; az utána következő štampas terminusnál (360. o.) viszont szinonimaként a spaudas szerepel, valamint egy meghatározás, amely megismétli (csupán kevésbé konkrétan) a korábban közölt spaudas terminus első jelentésének magyarázatát.⟧

¹ Žurnalistikos enciklopedija. V.: Pradai, 1997. 606 p.

² Knygotyra: Enciklopedinis žodynas. V.: Alma littera, 1997. 413 p.

143

szinonima nyomat és definíció, amely megkettőzi (csak nem pontosítja) a korábban megadott nyomat terminus első jelentésének magyarázatát. A kötőjel terminus mellé odaírták a litván kötőjel szót (87. o.), ám ez utóbbi külön címszóként még csak nem is szerepel. Helyesírási terminológiánkban viszont a valódi terminus csak a kötőjel. A kétnyelvű kiadvány terminus (67. o.) a terminusra (az előnyben részesítendő szinonimára), a kétnyelvű kiadvány kifejezésre utal, a háromnyelvű kiadvány terminus (372. o.) azonban nem tartalmaz ilyen utalást; a szócikkben szereplő háromnyelvű kiadvány nem szinonimaként, hanem a jelentés magyarázataként van megadva. Hasonlóképpen a csukló terminus mellett (356. o.) szükség van a litván zsanér szóra is. A ŽE terminusainak szinonímiájáról részletesebben is szólni kellene. Érdemes felhívni a figyelmet a szinonimákkal és azok megadásával összefüggő két szempontra. Először is, bár ebben az enciklopédiában is előfordul, hogy a litván terminusokat részesítik előnyben, sokkal gyakoribbak azok az esetek, amikor a nemzetközi terminusok mellett (vagy nemzetközi elemet tartalmazó terminusok mellett) a litván szinonimákat is fel kellene tüntetni, például: adapter (9. o.) – hangfelvevő; definíció (101. o.) – meghatározás; lexikon (269. o.) – szótár; szerver (448. o.) – vezérlő; szkenner (452. o.) – olvasó, (be)olvasó eszköz; multimédia (342. o.) – sokoldalú média; nyomódúc (494. o.) – nyomat; videomagnó (555. o.) – videomagnó és így tovább. Egyébként a ŽE talán ne javasolja a nem meghonosodott vertiklis terminust a modem terminus litván szinonimájaként (334. o.), még akkor sem, ha az utóbbi mellett zárójelben az áll, hogy angolul modem – vertiklis. Másodszor, a ŽE-ben szereplő terminusszinonimákat, akárcsak a fő terminusokat, félkövérrel szedik, és a nagybetűvel szedett fő terminushoz való viszonyuktól függően nagy- vagy kisbetűvel írják (itt csak azt kell hozzátenni, hogy a hektográf, hektográfia terminusok (161. o.) nem szinonimák). Nem ritkák azonban azok az esetek, amikor a szinonimát valamiért a terminus jelentésének magyarázatához sorolják, vagyis a nemzetközi terminust litván szinonimával magyarázzák, vagy fordítva.

Amint azt a cikk elején már említettük, a ŽE sok új információt, valamint új terminusokat is közöl (felvette az újonnan alkotott žiniasklaida szót is [584. o.]). Köztük azonban nem ajánlott idegen szavak is előfordulnak, például: b r i f i n g a s (= rövid megbeszélés, rövid sajtótájékoztató) (73. o.); d a i d ž e s t a s (= (folyóirat-)szemle; összefoglalók

144

(93. o.; KEŽ 84); kontentinė (= tartalmi) analizė (241. o.); mikšėris (= átalakító) (329. o.) stb. E terminusok némelyikét (például a daidžestas szót) az Állami Litván Nyelvi Bizottság a súlyos nyelvhelyességi hibák közé sorolta. Igaz, e jövevényszavak némelyikét lásd utalással közlik (talán ezzel kívánták jelezni, hogy használatuk nem ajánlott), a nem ajánlott terminusokat azonban általában az ntk. jelzéssel látják el (ahogyan a KEŽ-ben is), az utalás pedig csak az ajánlottabb szinonimát jelöli meg. Ebben az enciklopédiában és a KEŽ-ben is előfordulnak régebbi, javításra szoruló jövevényszavak, például: abzacas (= behúzás, bekezdés) (ŽE 9); ekslibris (= ex libris) (KEŽ 97); forzacas (= előzék) (ŽE 133; KEŽ 107); hartas (= nyomdai karton) (ŽE 161; KEŽ 124); kolontitulas (= élőfej) (KEŽ 201); falcas (= hajtás) (ŽE 262); falcavimas (= hajtogatás) (ŽE 262; KEŽ 105); rapidas (= gyors hangfelvétel-átírás; gyors filmfelvétel) (ŽE 418); preprintas (= egy megjelenés előtt álló kiadvány lenyomata) (ŽE 401; KEŽ 298); reprintas (= újranyomás) (ŽE 425; KEŽ 310); tonfilmas (= hangosfilm) (ŽE 524) stb.

Néhány köznyelvi szakmai zsargon kifejezés (például bobutė [ŽE 69]; šviežiagalvis [ŽE 498]) mellett szemantikailag pontatlan terminusokat is találunk, például: apmirimas (= elhalás) (ŽE 28); metininkas (= évkönyv, éves kiadvány) (ŽE 325; KEŽ 257); spaudos repertuaras (= a sajtó teljes korpusza) (KEŽ 343) stb.

A ŽE-ben közölt összetett terminusok egy részében a fajt jelölő tagoknak határozott alakban kellene állniuk, például: adekvatus, autorizuotas, laisvas (= megfelelő, engedélyezett, szabad) fordítás (ŽE 554); kietas (= merev) diskas (ŽE 222); oficialus (= hivatalos) laikraštis (ŽE 364); šviesus, juodas, siauras, normalus, platus, tiesus (= világos, fekete, keskeny, normál, széles, egyenes) šriftas (ŽE 494) stb. Másfelől hipernormalizmusnak kell tekinteni a határozott alakok használatát a KEŽ-ben például az alábbi esetekben: nemokamasis (= ingyenes) leidinys (271. o.); nupigintoji (= leárazott) knyga (274. o.) stb. Olykor az adott fajt megnevező, határozott alakú melléknév helyett az –inis, –inė képzős melléknév volna megfelelő, például: pakartotasis (= ismételt) leidimas (ŽE 374); perforuotoji (= perforációs) juosta (KEŽ 288); perspektyvioji (= perspektivikus) bibliografija (KEŽ

145

290); retrospektív (= retrospektív) bibliográfia (KEŽ 312) és így tovább. Az említett előtagok mellékneveit azonban gyakran az összetett terminusokban is a főnév birtokos esetű alakjával kellene helyettesíteni, például: szerzői (= a szerző) jog (ŽE 45); kiadói (= kiadói) cég (KEŽ 215); kiadói (= kiadói) szervezet (ŽE 267); kiadói (= kiadói) jog (ŽE 267); kiadói (= kiadói) adatok (ŽE 267; KEŽ 215) stb. Bár az itt említett terminológiai pontatlanságok csekélyek, könnyen el is lehetett volna kerülni őket.

Nijolė BANEVČIENĖ

146