A tanulmány a terminológia három tág fogalmának meghatározására összpontosít, amelyeket olykor azonosnak, olykor részben átfedőnek, máskor pedig különbözőnek tekintenek – terminológiai munka, terminológiamenedzsment és terminográfia. Kutatási anyagként a terminológiai munkáról, a terminológiai politikákról és a terminológiai termékekről szóló ISO-szabványok legújabb kiadásait, valamint a terminológiáról és a terminológiamenedzsmentről szóló két legnagyobb kézikönyvet használom. A módszertan szövegelemzést, fogalomelemzést és szemantikai elemzést foglal magában. A referenciális részt elemző fejezet követi, majd sor kerül a fogalmak újradefiniálásának alapelveire, és előzetes javaslatok születnek arra vonatkozóan, hogyan lehetne őket újradefiniálni.
A cikk három tág terminológiai fogalom – a „terminológiai munka”, a „terminológiamenedzsment” és a „terminográfia” – meghatározására összpontosít; ezeket olykor azonosnak, máskor részben átfedőnek, megint máskor különbözőnek tekintik. Kutatási anyagként a terminológiai munkáról, a terminológiai politikáról és a terminológiai termékekről szóló ISO-szabványok legújabb kiadásait, valamint a terminológia és a terminológiamenedzsment két legnagyobb kézikönyvét használom. A módszertan szövegelemzést, fogalomelemzést és szemantikai elemzést foglal magában. A referenciális részt elemző szakasz követi, ezután pedig a fogalmak újradefiniálásának elveit rögzítem, és előzetes javaslatokat teszek arra, hogyan lehetne újradefiniálni őket.
A legátfogóbb fogalmakat a legnehezebb meghatározni, mégis fontos definiálni őket, hogy ne váljanak félrevezetővé. Ebben a tanulmányban három tág fogalom meghatározására összpontosítok, amelyeket olykor azonosnak, máskor részben átfedőnek, megint máskor különbözőnek tekintenek – a terminológiai munkára, a terminológiamenedzsmentre és a terminográfiára. Mivel a szakterületi fogalmak meghatározásai jellemzően más konkrét fogalmakra épülnek, több kapcsolódó fogalom meghatározását is érintenem kell, például a terminológia tudományáét, a terminológiai tanulmányokét, a terminológiai tevékenységét, a terminológiai referenciaműét és a terminológiai eszközét.
A terminológiai szakirodalomban használt terminológiai munka, terminológiamenedzsment és terminográfia kifejezések használatáról és értelmezéseiről például Anita Nuopponen cikkében (2018: 7–8) található jó áttekintés. Az áttekintés végén a következő következtetésre jut: „A terminológiai szakirodalom a terminológiai munka különféle típusait meglehetősen eltérően írja le. Számos szinonim kifejezés és poliszémia esete fordul elő” (Nuopponen 2018: 8). Nuopponen cikkének fő témája azonban a terminológiai munka különféle típusainak osztályozása, ezért a három fogalom intencióját vagy meghatározásait nem tárgyalja részletesebben. A cikk emellett az ISO-szabványok mára elavult kiadásaira épült.
A helyzet legújabb állásáról szóló, frissített áttekintésben különös figyelmet fordítok a terminológiai munkáról szóló alapvető ISO-szabványok legújabb kiadásaira, nevezetesen a „Terminológiai munka és terminológia mint tudomány – Szókészlet” (ISO 1087:2019) és a „Terminológiai munka – Alapelvek és módszerek” (ISO 704:2022) című szabványokra. Kapcsolódó szabványokat is tanulmányozok, például a „Terminológiai munka a többnyelvű kommunikáció támogatására” (ISO 12616-1:2021), a „Terminológiai politikák – Kidolgozás és végrehajtás” (ISO 29383:2020), valamint a „Terminológiai termékek és szolgáltatások” (ISO 22128:2008) címűeket. Anyagom második fontos részét a terminológia és a terminológiamenedzsment két legnagyobb kézikönyve alkotja: a „Handbook of Terminology Management” (HTM) és a „Handbook of Terminology” (HOT).
E források elemzése után rámutatok a meghatározások általam problematikusnak tartott kérdéseire, a fogalmakat lényegi és másodlagos jellemzőik szempontjából vizsgálom, és a fogalmak világosabb elhatárolását és meghatározását célzó elvek rendszerét állítom össze
76
Igor Kudashev
Terminology Work, Terminology Management, Terminography – Potato, Patato or Not Exactly?
Page 3
és a megfelelő terminusok használata, valamint előzetes javaslatot teszek a fogalmak újradefiniálására. A módszertan szövegelemzést, fogalomelemzést és alapvető szemantikai elemzést foglal magában.
2. A TERMINOLÓGIAI MUNKA, A TERMINOLÓGIAMENEDZSMENT, A TERMINOGRÁFIA ÉS A KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK DEFINÍCIÓI AZ ISO-SZABVÁNYOKBAN
E cikk keretei között lehetetlen elemezni az ISO 37. műszaki bizottsága („Nyelv és terminológia”) által kiadott mind a 80 szabványt, erre azonban két okból nincs is szükség. Egyrészt nem mindegyik szabvány releváns a kiválasztott fogalmak definícióinak tárgyalásakor, másrészt e szabványok többsége a két alapvető szabványban, a „Terminológiai munka és terminológiai tudomány – Szókészlet” (ISO 1087:2019) és a „Terminológiai munka – Alapelvek és módszerek” (ISO 704:2022) című dokumentumokban szereplő definíciókat veszi át. E két szabvány vizsgálatával kezdem.
2.1. A terminológiai munkáról szóló alapvető ISO-szabványok definíciói
Az ISO 1087:2019 „Terminológiai munka és terminológiai tudomány – Szókészlet” című alapvető szabvány a terminológiai tudományt a terminológiai tanulmányok szinonimájának tekinti, és mindkettőt a következőképpen határozza meg: „a terminológiákat, a terminológiai munka egyes aspektusait, az ennek eredményeként létrejövő terminológiai erőforrásokat és a terminológiai adatokat vizsgáló tudományként” (ISO 1087:2019: 2). A terminológiai munka pedig a terminológiamenedzsment szinonimájának számít; mindkettő definíciója: „a fogalmak és megnevezéseik rendszeres gyűjtésével, leírásával, feldolgozásával és bemutatásával kapcsolatos munka”. A szócikkhez fűzött egyik megjegyzés szerint „a terminológiai munka gyakran a terminológiai erőforrások létrehozására és karbantartására irányul” (ISO 1087:2019: 13). Egy másik megjegyzés azt mondja, hogy a terminológiai munka gyakran a terminológiai tervezést célozza, és magában foglalhatja a fogalmak harmonizálását, a terminusok harmonizálását és a terminusalkotást.
A terminológiamenedzsment-rendszer definíciója: „olyan szoftvereszköz, amelynek metaadat-struktúráját kifejezetten a terminológiai adatok gyűjtésére, karbantartására és elérésére tervezték”. A terminográfia e szabványban a következő meghatározást kapja: „terminológiai munka, amelynek célja terminológiai erőforrások létrehozása és karbantartása” (ISO 1087:2019: 13).
Mivel a fent említett definíciók több más központi fogalomra is hivatkoznak, ezek definícióit szintén meg kell vizsgálni. A terminológiai erőforrás a terminológiai adatgyűjtemény szinonimájának számít, és
Terminologija | 2024 | 31
77
Page 4
definíciója: „terminológiai bejegyzések gyűjteménye” (ISO 1087:2019: 15). A terminológiai bejegyzés „egyetlen fogalomhoz kapcsolódó terminológiai adatok gyűjteménye” (ISO 1087:2019: 14). A terminológiai adat „a fogalmakhoz és azok megnevezéseihez kapcsolódó adat” (ISO 1087:2019: 14).
Az ISO 704:2022 „Terminológiai munka – Alapelvek és módszerek” bevezeti az ad hoc terminológiai munka fogalmát, amelynél a hangsúly azon van, hogyan használják a terminológiát a gyakorlatban (ISO 704:2022: 45). Az ad hoc terminológiai munkát implicit módon a szisztematikus terminológiai munkával állítja szembe, amelyben a fogalmak közötti kapcsolatokon és a fogalmi rendszereken van a hangsúly. A téma további ismertetéséhez az ISO 12616-1:2021 „Terminológiai munka a többnyelvű kommunikáció támogatására” című szabványhoz irányítja az olvasókat. Az ISO 12616-1 valóban kimondja a terminológiai munka definíciójához fűzött 3. megjegyzésben, hogy a terminológiai munka szisztematikus vagy ad hoc módon is végezhető (ISO 12616-1:2021: 3). A szabvány egy táblázatot is tartalmaz (lásd az 1. táblázatot), amely egymás mellé állítja a szisztematikus és az ad hoc terminológiai munka néhány lényeges különbségét (ISO 12616-1:2021: 3).
1. táblázat. A szisztematikus és az ad hoc terminológiai munka fő különbségei az ISO 12616-1:2021 szerint
SZISZTEMATIKUS
AD HOC
Fókusz
A szakterület fogalmainak osztályozása
Konkrét helyzetekben, például egy fordítási projekt során felmerülő terminológiai problémák megoldása
Nyelvi szint
Csak megnevezések
Megnevezések és egyéb szövegelemek
Fő megközelítés
Onomasziológiai
Szemasziológiai
Kiindulópont
Egy szakterület
Egy szöveg egy forrásnyelven
Eredmény
Egy nagyobb rendszeren belül többé-kevésbé összekapcsolódó fogalmi tételek
Egyedi tételek
Érdekes módon az terminology management egyáltalán nem szerepel az ISO 704:2022-ben, noha az ISO 1087:2019 szerint a terminology work szinonimájának tekintendő, az ISO 704:2022 pedig újabb szabvány. A Terminography mindössze egyszer fordul elő – a szövegkörnyezetben a következőképpen határozzák meg: „terminológiai erőforrások létrehozása és fenntartása, elsősorban nyomtatott és elektronikus adathordozókon” (ISO 704:2022: vi). Az ISO 12616-1:2021-ben a terminology work és a terminology management kifejezéseket (és bizonyos mértékig a terminography kifejezést is) a tartalomjegyzékben és a szövegben némileg felcserélhetően használják.
78
Igor Kudashev
Terminology Work, Terminology Management, Terminography – Potato, Patato or Not Exactly?
Page 5
2.2. A terminológiapolitikáról szóló ISO-szabvány definíciói
Mivel az ISO TC-37 szabványai több bizottságban készülnek, életciklusuk pedig eltérő, egyes releváns definíciók legalább egy ideig nincsenek összehangolva az alapvető szabványokkal, ami érdekes és értékes kutatási anyaggá teszi őket.
Például az ISO 29383:2020 szabványban („Terminológiai politikák – kidolgozás és végrehajtás”) a terminológiai munkát, a terminológiamenedzsmentet és a terminográfiát a fent említett ISO-szabványoktól kissé eltérő módon határozzák meg és kommentálják. A 3.14. fogalomhoz fűzött 3. megjegyzés szerint a terminológiai munka magában foglalja a terminuskivonatolást, a fogalmi harmonizációt, a terminusharmonizációt és a terminográfiát (ISO 29383:2020: 3), ezért a terminográfia a terminológiai munka részének, nem pedig fajtájának tekinthető. A terminológiamenedzsment ezzel szemben már nem a terminológiai munka szinonimája, hanem a terminológiai adatok gyűjtésére, karbantartására és elérésére szolgáló módszerek összességeként határozzák meg (ISO 29383:2020: 3).
Ugyanakkor ez az ISO-szabvány érdekes és hasznos szembeállítást vezet be a terminológia használói és a terminológiamenedzserek között. A terminológia használói közé tartoznak az erőforrás- és dokumentációfejlesztők, a fordítók, a jogászok, a marketingmunkatársak és mások; a terminológiai tervezési tevékenységek érdekelt feleiként elsősorban a terminusok és terminológiai adatok keresése és használata érdekli őket (ISO 29383:2020: 15–16). A terminológiamenedzserek terminológusok és információfeldolgozók, akik felelősek az adatbázisok és más terminológiai erőforrások fejlesztéséért és karbantartásáért; feladatuk a terminológiai politikák terminológiai erőforrások, mindenekelőtt terminológiai adatbázisok formájában történő végrehajtása. Ez a szembeállítás hasznos lehet e kifejezések további jelentéseinek feltárásában a terminológiai tevékenységek típusától függően, és ezáltal a terminológiai munka és a terminológiamenedzsment definícióinak pontosításában.
2.3. A terminológiai termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó ISO-szabvány definíciói
A terminológiai munka, a terminológiamenedzsment és a terminográfia közötti kapcsolatok jobb megértését segítő különféle nézőpontokról szólva hasznos megvizsgálni, milyen terminológiai termékek és szolgáltatások jönnek létre a különféle terminológiai tevékenységek eredményeként. Az ISO 22128:2008 „Terminológiai termékek és szolgáltatások – Áttekintés és útmutatás” című szabvány részletes osztályozást ad a
Terminologija | 2024 | 31
79
Page 6
such products and services. This standard was last reviewed and confirmed in 2020, therefore the 2008 edition remains current.
Érdekes módon a terminológiai munka és a terminológiamenedzsment kifejezések egyáltalán nem szerepelnek ebben a szabványban, miközben a „terminograph*” helyettesítő karakteres keresés 45 találatot ad. Az ISO 22128:2008 két központi fogalmat vezet be: a terminológiai terméket és a terminológiai szolgáltatást:
3.13 terminológiai termék
a szaknyelv használatát vagy a terminológia területét támogató termék
MEGJEGYZÉS A szaknyelv használatát támogató termékek közé a szótárak, adatbázisok és a szakterminológia terjesztését szolgáló egyéb termékek tartoznak, míg a terminológia területét támogató termékek közé a folyóiratok, képzési kézikönyvek, eszközök stb.
3.14 terminológiai szolgáltatás
olyan szolgáltatás, amely terminológiai vagy terminográfiai termékek előállításával és/vagy terjesztésével foglalkozik, illetve támogatja a terminológia területén folyó oktatást (ISO 22128:2008: 3).
E szabvány szerint a terminológiai termékek négy kategóriába sorolhatók:
terminográfiai termékek;
terminológiai dokumentumok;
oktatási termékek;
terminológiai eszközök (ISO 22128:2008: 3).
Terminográfiai termék meghatározása: „a terminológiai termékek azon csoportja, amely megnevezések, valamint a szaknyelv használatának támogatására szolgáló terminológiai és/vagy nyelvi információk együtteséből áll” (ISO 22128:2008: 2). A szabvány szerint ez a kategória képviseli a termékek legnagyobb csoportját, és a terminológusok által előállított terminológiai termékek magját alkotja. E kategóriába tartoznak például a nyomtatott és elektronikus terminológiák, a terminológiai adatbázisok, az információkezelést szolgáló rendszerezett terminológiák, a terminológiai jegyzékek stb. (ISO 22128:2008: 4).
Amennyire meg tudjuk ítélni, a terminográfiai termékek meghatározása arra utal, hogy ezek szótárszerű referenciaművek, amelyek „bal oldala” (a terminológiai megnevezések jegyzéke) és „jobb oldala”, vagyis az azokhoz kapcsolódó terminológiai és/vagy nyelvi információk különülnek el. A rendszerezett terminológiák és a terminológiai adatbázisok a többi között csupán egy lehetséges típusnak tekinthetők (bár az ISO 22128:2008-ban szereplő terminográfiai termékek jegyzéke többféle felosztási alapra épül, így a terminográfiai terméktípusok nem zárják ki egymást). A fő jellemző
80
Igor Kudashev
Terminology Work, Terminology Management,
Terminography – Potato, Patato or Not Exactly?
Page 7
A szabvány szerint a rendszerezett terminológiák jellemzője, hogy a terminológiai bejegyzések osztályok vagy fogalmi rendszerek szerint rendszerezett gyűjteményei (ISO 22128:2008: 8). A rendszerezett terminológiák különféle terméktípusokat foglalnak magukban, például nómenklatúrákat, taxonómiákat, tezauruszokat és ontológiákat (ISO 22128:2008: 8).
A terminológiai termékek másik kategóriájába a terminológiai dokumentumok tartoznak, vagyis minden olyan dokumentum, amely terminológiai kérdésekkel és problémákkal foglalkozik. A terminográfiai bejegyzések nem teszik ki a dokumentum tartalmának nagy részét, bár a dokumentum beágyazott terminológiákat is tartalmazhat. A terminológiai termékek e kategóriájába tartoznak a terminológiai folyóiratok, a terminológiai bibliográfiák vagy katalógusok, az előíró terminológiai dokumentumok, valamint a terminológiapolitikai dokumentumok (ISO 22128:2008: 11).
Az oktatási termékek közé tartozik minden olyan termék, amelyet formális oktatási intézményben történő oktatásra vagy a szakmai fejlődés keretében megvalósuló kevésbé formális képzésre fejlesztettek ki. E kategória magában foglal minden olyan terméket vagy dokumentumot, amelyet „a terminológia oktatására, terminológusok képzésére vagy a terminológiai szakma előmozdítására” használnak (ISO 22128:2008: 12). A szabvány szerint e termékkategóriába például a terminológiai kézikönyvek, terminológiai kurzusok, terminológiai szemináriumok és terminológiai oktatóanyagok tartoznak.
A terminológiai termékek utolsó csoportjába az ISO 22128:2008 szabvány szerint a terminológiai eszközök tartoznak – olyan számítógépes alkalmazások, amelyek segítik a terminológusokat a terminológiai termékek és szolgáltatások előállításában és nyújtásában. Az átadandó termék önálló eszközként, más eszközökkel kombinálva, integrált rendszerben, illetve meglévő alkalmazások átalakításával és testreszabásával is kifejleszthető. Ebbe a kategóriába tartoznak a terminológiamenedzsment-rendszerek, a terminuskivonásra, keresésre, összehasonlításra, közzétételre, annotálásra, konvertálásra, indexelésre, benyújtásra, helyettesítésre, ellenőrzésre és illesztésre szolgáló eszközök, továbbá a terminológiai statisztikai eszközök, a terminológiai munkafolyamat-eszközök, a lokalizációhoz használatos terminológiai eszközök, valamint a terminológiai konkordanciaeszközök (ISO 22128:2008: 13). Amint láthatjuk, a terminológiai eszközök köre meglehetősen széles, és nem korlátozódik kizárólag a terminológiai adatbázisokra és a terminológiamenedzsment-rendszerekre.
A terminológiai szolgáltatások pedig a következő kategóriákba sorolhatók: terminológiai tanácsadási szolgáltatások, terminológiamenedzsment-szolgáltatások, terminográfiai erőforrások előkészítésére és szolgáltatására irányuló szolgáltatások, eszközfejlesztési szolgáltatások, referencia- és információs szolgáltatások, oktatási szolgáltatások, valamint tanúsítási szolgáltatások (ISO 22128:2008: 16).
Terminologija | 2024 | 31
81
Page 8
Az ISO 22128:2008 szabvány vizsgálata után arra a következtetésre juthatunk, hogy az ISO 1087:2019-ben meghatározott terminológiai munka/menedzsment a terminológiai termékek és szolgáltatások teljes körének csupán kis részéhez kapcsolható. Az ISO 22128:2008 szabványból hiányzik a publikációk egy csoportja: a terminológiáról szóló tudományos publikációk, például a disszertációk, monográfiák és konferenciakötetek. Ezek valahol a terminológiai dokumentumok és az oktatási termékek között helyezkednek el. Egy másik lehetőség, hogy terminológiai „metatermékeknek” tekintjük őket, amelyek önmagukban nem termékek vagy szolgáltatások, de általában véve előmozdítják a terminológiai tudományt és a terminológiai tevékenységeket. Az ISO 22128:2008 szabvány egyértelmű hozzáadott értéke a terminográfiai termék fogalma is, amelynek meghatározása nagyon közel áll a terminológiai referenciamű definíciójához.
3. A TERMINOLÓGIÁRÓL ÉS A TERMINOLÓGIAMENEDZSMENTRŐL SZÓLÓ KÉZIKÖNYVEK DEFINÍCIÓI
Ebben a részben a John Benjamins Publishing Company által kiadott, terminológiáról és terminológiamenedzsmentről szóló két legnagyobb kézikönyvben vizsgálom az érdeklődésünk középpontjában álló fogalmak explicit és kontextuális definícióit: a „Handbook of Terminology Management” és a „Handbook of Terminology” című kötetekben. Mindkét kézikönyv a terminológiai munka és a terminológiamenedzsment különféle aspektusairól szóló tanulmányok gyűjteménye, amelyeket a terminológia neves kutatói és szakértői írtak.
3.1. A „Terminológiamenedzsment kézikönyvében” (1997) szereplő definíciók
A „Terminológiamenedzsment kézikönyvének” (HTM) szerkesztői több okot is felsorolnak arra, miért választották a terminológiamenedzsment kifejezést a terminológiai munka és a terminográfia helyett. Először is úgy vélik, hogy ez az egyetlen olyan jelölt kifejezés, amely teljes egészében átfogja a kézikönyvben tárgyalt terminológiai tevékenységek széles körét. Másodszor, véleményük szerint a terminográfia és a terminológiai munka kifejezés túl szűk, vagy nem élvez általános elfogadottságot, különösen az angol anyanyelvűek és a rendszeres angol nyelvhasználók körében. Harmadszor, a terminológiamenedzsment az információmenedzsment párhuzamos fogalma. A kézikönyv a adatelemeket (diszkrét, azonosítható és visszakereshető adatrészeket) is a terminológiamenedzsment központi elemeként említi (HTM: 2).
82
Igor Kudashev
Terminology Work, Terminology Management, Terminography – Potato, Patato or Not Exactly?
Page 9
A kézikönyv a terminológiamenedzsmentet igen tágan úgy határozza meg, mint „a terminológiai információk bármilyen szándékos manipulálását” (HTM: 1). A kézikönyv szerint ez az átfogó fogalom a következőket foglalja magában:
a gyakorlati terminológiamenedzsmentet, ahogyan azt a szakterületek szakértői végzik annak érdekében, hogy kielégítsék az igényüket a pontos és egyértelmű nyelvre mind az általuk létrehozott és gondolkodásuk során használt fogalmak, mind pedig a kölcsönös kommunikációra használt megfelelő terminusok tekintetében;
az ilyen információk rendszeres rögzítését és szótárak, terminológiai gyűjtemények, valamint terminológiai adatbázisok formájában történő bemutatását; és
az ilyen információk eseti visszakeresését fordítási és tolmácsolási célokra, a műszaki kommunikáció részeként történő szövegalkotáshoz, valamint információmenedzsment céljából (HTM: 2).
3.2. A „Terminológia kézikönyvében” (2015) szereplő definíciók
A „Terminológia kézikönyve” (HOT), amely újabban jelent meg, a terminológiával kapcsolatos témák széles körét tárgyalja. Bár a könyv címében nem szerepel a „menedzsment” szó, a borító annotációja zárójelben megemlíti: „A Terminológia kézikönyve <...> célja a terminológiával (és annak menedzsmentjével) kapcsolatos ismeretek terjesztése, valamint a témák, hagyományok, bevált gyakorlatok és módszerek széles köréhez való könnyű hozzáférés biztosítása <...>”. A terminológiamenedzsment szókapcsolat 290 alkalommal fordul elő a kézikönyvben, míg a terminológiai munka kifejezésre végzett keresés 192 találatot ad, a terminográfia pedig 32-t. Ezek az eredmények csupán tájékoztató jellegűek, mivel egyes találatok a hivatkozásokból, kulcsszavakból, fejlécekből, tárgymutató-szavakból, illetve hosszabb kifejezések részeiből származnak, például a terminológiamenedzsment-rendszer vagy a terminológiamenedzsment-projekt kifejezésből.
A „HTM” összeállítóival ellentétben a „HOT” szerkesztői nem adnak kifejezett, szigorú definíciót a terminológiai munkára, a terminológiamenedzsmentre vagy a terminográfiára az előszóban. Két cikk szerzői (Steurs, De Wachter & De Malsche 2015: 222; Karsch 2015: 291–292) elfogadják a terminológiai munka ISO 1087 szabványban szereplő definícióját: „a fogalmak és megnevezéseik rendszeres gyűjtésével, leírásával, feldolgozásával és bemutatásával foglalkozó munka”. Arra is található definíció jellegű magyarázat, hogy mi a „terminológia menedzsmentje”: „A terminológia menedzsmentje (a tudásmenedzsment egyik elemeként) a terminológiai munka része, amely a terminológiai adatok rögzítésével, feldolgozásával, frissítésével és előkészítésével foglalkozik” (Steurs, De Wachter & De Malsche 2015: 224).
Terminologija | 2024 | 31
83
Page 10
A többi meghatározás és magyarázat elsősorban kontextuális. Kézzel végignéztem a terminology work, terminology management and terminograph* szókapcsolatok összes előfordulását (az utóbbi szó esetében helyettesítő karakterrel, hogy az olyan alakokat is megtaláljam, mint a terminographical vagy a terminographer), és feltártam a kontextusukat. Szeretnék ismertetni néhány, a vizsgálat szempontjából releváns kontextuális meghatározást.
A terminológiai munka magában foglalja a terminusok gyűjtését, elemzését és terjesztését (Faber 2015: 14).
A terminológiai munka a fogalmak tisztázásával és a kommunikációban azok megjelenítésére használt nyelvi megnevezésekkel foglalkozik (Madsen & Thomsen 2015: 250).
A terminológiai munka végzésének szigora és rendszerszerűsége a leírótól a normatív megközelítés felé haladva növekszik. <...> Az előíró jellegű és gyakran rendszerszerűbb terminológiai munka olyan terminológiai termékeket eredményez, amelyeket sokféle felhasználói kör számos célra és hosszú időn át, különösebb karbantartás nélkül használhat. Cabré Castellví szerint (Cabré Castellví 1999: 222) ezt a munkát kizárólag terminológusoknak kell végezniük. Továbbá munkájuk termékének tükröznie kell a szakterületi szakértő felfogását és tudását (Karsch 2015: 294).
Egyes kutatók szerint ezt (onomaziológiai megközelítést – I.K.) ritkán alkalmazzák a terminográfiai gyakorlatban (a terminológiamenedzsment gyakran használt megnevezése) (Warburton 2015: 362).
A terminográfus megnevezést olykor a terminológusra használják, amikor a terminusbázisok fejlesztésének gyakorlati munkája (terminográfia) kerül előtérbe, hasonlóan ahhoz, ahogyan a szótáríró szótárakat készít (lexikográfia) (Warburton 2015: 374).
Nagyjából fogalmazva, a „terminográfia” az e szakasz elején felsorolt terminológia első jelentésének megnevezése: a terminusok gyűjtésével és leírásával, terminológiai lexikonok összeállításával, fogalmi rendszerek vagy ontológiák létrehozásával, tezauruszok készítésével stb. kapcsolatos gyakorlatokat, tevékenységeket, módszereket és szaktudást jelöli, amelyek a terminológia fontos aspektusát alkotják (Kageura 2015: 56).
4. A TERMINOGRÁFIA MEGHATÁROZÁSA A LEXIKOGRÁFIAI SZAKIRODALOMBAN
A terminográfia kifejezés különböző jelentéseinek tárgyalása nem lenne teljes a szaklexikográfia kifejezéssel való kapcsolatának vizsgálata nélkül. 1975-ben az ISO 1087 szabvány a terminográfia kifejezést a terminológiai lexikográfia kifejezés helyett vezette be, ezzel elősegítve a lexikográfia és a terminográfia megkülönböztetését (Fuertes-Olivera, Tarp 2014: 27). Az új kifejezést a lexikológia mintájára alkották meg: lexikológia::
84
Igor Kudashev
Terminology Work, Terminology Management, Terminography – Potato, Patato or Not Exactly?
Page 11
terminográfia: terminográfia, de e kifejezés elsődleges célja az volt, hogy hangsúlyozza: a lexikográfiának kizárólag az általános szókincs leírásával kell foglalkoznia, míg a szaknyelvi terminológiát egy másik tudományágnak kell feldolgoznia (Burkhanov 1998: 240). Ez vezetett a „különbségek lázas kereséséhez, talán abban a törekvésben, hogy a terminográfiát valami valóban egyedülállóként tüntessék fel” (Bergenholtz, Kaufmann 1997: 93). A terminográfia és a lexikográfia szembeállítására irányuló különbségeket a szakosodott lexikográfiát kutató tudósok számos publikációban tárgyalták és cáfolták (Fuentes-Olivera, Tarp 2014: 27). Ennek ellenére továbbra is erős az ellentét, sok kutató kitart az álláspontja mellett, és úgy tűnik, nem hajlandó tovább részt venni a vitában (lásd például Kageura 2015: 57–58). Jelen kutatás szempontjából csupán azt kell elismernünk, hogy a terminography kifejezés egyik értelmezése azonosnak tekinti azt a specialised lexicography fogalmával, amely „a szakosodott szótárak tervezésével, összeállításával, használatával és értékelésével kapcsolatos tevékenységek összességeként” határozható meg (Hartmann, James 1998: 129; lásd még Fuertes-Olivera, Tarp 2014: 7).
5. A „MUNKA” ÉS A „MENEDZSMENT” SZAVAK SZEMANTIKÁJA
Mielőtt tovább tárgyalnánk a terminology work és a terminology management meghatározásait, érdemes utánanézni fölérendelt, általános nyelvi fogalmaik — a work és a manage(ment) — szótári meghatározásainak a Merriam-Webster Dictionaryben (MW), amely „Amerika legmegbízhatóbb szótáraként” hirdeti magát. A megfelelő igék meghatározásai informatívabbak, mint a főnevekéi. Mivel a meghatározások meglehetősen terjedelmesek, az olvasók figyelmét felhívjuk arra, hogy online tekintsék meg őket. A work meghatározásaiban az a fontos, hogy célirányos, ismétlődő és tartós tevékenységről van szó. A manage meghatározásaiból a következő szemantikai jellemzőket emelhetjük ki: bizonyos fokú jártasság, cél érdekében történő átalakítás (például átrendezés), valamint annak megkísérlése, hogy megfékezzünk és hasznosítsunk valami vad és hatalmas dolgot.
6. MEGFIGYELÉSEK ÉS KÉRDÉSEK
Ebben a szakaszban felsorolom megfigyeléseimet, és felhívom a figyelmet néhány olyan kérdésre, amelyet a terminology work, a terminology management és a terminography meghatározásaiban észleltem.
Az első megfigyelés az, hogy ezeket a központi fogalmakat a terminológiával kapcsolatos szabványok és kézikönyvek nem mindig határozzák meg kifejezetten és szigorúan, és
Terminologija | 2024 | 31
85
Page 12
a terminológiáról (és annak menedzsmentjéről) szóló kézikönyvek sem teszik ezt mindig. A második megfigyelés az, hogy a meghatározások igen változatosak, még azokban a terminológiával kapcsolatos ISO-szabványokban is, amelyeknek a központi fogalmak meghatározásait a kulcsfontosságú szabványokkal összhangba kellene hozniuk. Ez bizonyos mértékig magyarázható a különböző szabványok eltérő életciklusával, de nem minden esetben. Ugyanakkor a meghatározások változatossága nem mindig hátrány, különösen akkor, ha a szabványok a terminológiai tevékenységek különböző típusait írják le.
Egyes meghatározások túl tágak, és a terminológiával kapcsolatos bármilyen tevékenységet magukban foglalnak, például „a terminológiai információk bármilyen szándékos manipulálását” (HTM: 1). Emellett a manipulation szó egyik jelentéséből eredő negatív felhangokat is hordoz: „ravasz vagy tisztességtelen módszerekkel történő megváltoztatás, saját céljaink szolgálatában” (MW).
Másfelől a fogalmakat néha szándékosan leszűkítik egy adott célra, anélkül, hogy ezt kifejezetten jeleznék. Az ISO 704:2022 szabvány például elsősorban a szabványosításban és harmonizációban alkalmazott normatív terminológiai munka módszertanát ismerteti, ami tükröződik a központi fogalmak meghatározásaiban is, miközben az üzleti folyamatok világában, illetve a fordítási és lokalizációs iparágban más a valóság; vö.: „Az ISO/TC 37 több mint 50 éves működése során 40 szabványt tett közzé, és további 15 kidolgozásán dolgozik, mégsem foglalkozik egyik sem kifejezetten azzal, hogyan kell a terminológiát kereskedelmi célokra megközelíteni” (Warburton 2015: 362). Az ISO-szabványok a terminológiai munkát rendszerszerűként és fogalomközpontúként határozzák meg, az ad hoc terminológiai munka azonban, amely szintén a terminológiai munka egyik fajtája kellene hogy legyen, nem felel meg ezeknek a kritériumoknak.
Az ISO 704:2022 nemcsak az ad hoc (szövegvezérelt, szemaziológiai) terminológiai munkát hagyja figyelmen kívül, hanem a terminológiai tevékenységek számos más típusát is, amelyek az ISO 22128:2008 szabványban leírt terminológiai termékek és szolgáltatások széles skáláját eredményezik. Ez utóbbi szabvány viszont nem terjed ki a terminológiával kapcsolatos tudományos publikációk széles körére (tézisekre, monográfiákra, konferenciakötetekre stb.), legalábbis nem kifejezetten. Az ISO pragmatikus jellege miatt szabványai általában kizárólag a gyakorlati terminológiai tevékenységekre összpontosítanak, és figyelmen kívül hagyják a tudományos/elméleti kutatást, valamint azokat a terminológiai tevékenységeket, amelyek nem eredményeznek kézzelfogható terméket vagy szolgáltatást. A tudományos világot viszont gyakran azért bírálják, mert elefántcsonttoronyban él, és kevéssé érintkezik a kereskedelmi környezettel; vö.: „A terminológiamenedzsmentet továbbra is tudományos törekvésnek tekintik” (Warburton 2015: 363).
86
Igor Kudashev
Terminology Work, Terminology Management, Terminography – Potato, Patato or Not Exactly?
Page 13
Mindez egy nagyobb problémához vezet: a terminológiai (menedzsmenttel foglalkozó) kézikönyvek különböző nézőpontokat képviselő, több tucat szerző által írt cikkek gyűjteményei. Önmagában ezzel nincs semmi baj, jelenleg azonban úgy tűnik, nincs koherens általános elmélet a terminológiamenedzsmentről. Emiatt előfordul, hogy a definíciók túl szűkek, és esetleg nem alkalmazhatók a terminológiai munka/menedzsment más típusaira, a szerzők pedig szándékosan vagy akaratlanul elmulasztják megadni definícióik megfelelő „névterét” (alkalmazási területét). Eközben a terminológiai munka egyik szabálya szerint az ilyen specifikus definíciókat olyan megjegyzésekkel kell ellátni, mint például „ebben a szójegyzékben/alkalmazási területen”, „<...> céljaira” stb. (vö. Sanastotyön käsikirja 1989: 64–65).
A központi fogalmak közötti viszonyok nézőponttól függően jelentősen eltérnek. Ez gyakran az erőviszonyok tükröződése. A terminológiai munka például csupán egy szótárprojekt része, amelyet a szaklexikográfia/terminológiai lexikográfia szabályai irányítanak, vagy a terminográfia csupán a terminológiai munka egyik fajtája (vagy része), amely az eredményeket szótár formájában rögzíti? A fogalomelemzés vagy a terminuskivonatolás önálló tevékenység, vagy csupán a szójegyzék-összeállítási folyamat/terminológiai munka része?
Egy adott nyelv (jellemzően az amerikai angol), meghatározott földrajzi régiók (jellemzően az Egyesült Államok és általában a Nyugat), illetve bizonyos szervezetek (pl. műszaki terminológiai és szabványosítási központok) túlzott befolyása a fogalmakra és terminusokra szintén problémát jelent. Aligha kívánatos, hogy az angol anyanyelvi beszélői elutasítsanak terminusjelölteket olyan környezetekben, ahol a „nemzetközi angol” méltányosabb választás volna. Ugyanakkor természetesen a terminusképzés során, illetve a terminusjelöltek kiválasztásakor figyelembe kell venni az angol nyelv szabályait és a nyelv általános használhatóságát.
7. A FOGALMAK ÚJRADEFINIÁLÁSÁNAK ELVEI
Ebben a szakaszban megkísérlem megfogalmazni azon elvek együttesét, amelyeket figyelembe kell venni a terminológiai munka, a terminológiamenedzsment, a terminográfia és a kapcsolódó fogalmak újradefiniálásakor.
1. Különböző elméletek az egyik esetben hatékonyak, más esetekben pedig hatástalanok lehetnek. Egyetlen elméletet, módszertant, adatmodellt stb. sem szabad a terminológiai munka/menedzsment végzésének egyetlen helyes módjaként kinyilvánítani.
Terminologija | 2024 | 31
87
Page 14
2. A definícióknak figyelembe kell venniük a terminológiai tevékenységek különböző szakaszait és szereplőit: a tartalom létrehozását, kezelését és visszakeresését.
3. Különbséget kell tenni az elméleti kutatás és a gyakorlati terminológiai tevékenységek között. A munka/menedzsment inkább gyakorlati tevékenységekre utal, amelyek elsődleges célja a szaknyelvi kommunikáció javítása, míg a terminológiai tanulmányok/kutatás különféle tevékenységeket foglal magában, amelyek feladata többek között az, hogy iránymutatást nyújtsanak a gyakorlati terminológiai tevékenységekhez. A terminológiai tanulmányok aligha jó szinonimája a terminológiai tudománynak, mivel ez csökkentheti annak rangját. Mivel a terminológiai munkát/menedzsmentet legalább a terminológiai tanulmányoktól/kutatástól meg kell különböztetni, szükség van egy átfogóbb fogalomra, amely mindkettőt lefedi, például: terminológiai tevékenység.
4. Kerülni kell a „vagy-vagy” alapú, erőviszonyokra építő megközelítést, és interdiszciplináris, holisztikus megközelítéssel kell felváltani. A terminográfiát például olyan interdiszciplináris tudománynak kell tekinteni, amely részben átfedésben áll (vagy gyökerezik) a terminológiai tudománnyal, a lexikográfiával és számos más tudományterülettel, másrészt pedig a terminológiai tevékenységek egyik fajtája.
5. Ahogyan Myking (2007: 281) megállapítja, a dichotómiák „azért fontosak, mert lehetővé teszik a vizsgálat tárgyának, valamint az elméleti és módszertani alapelveknek az azonosítását. Ennek azonban az (el)túlzott leegyszerűsítés az ára”. A prototipikus és sokoldalú megközelítés sok esetben eredményesebb lehet (vö. Nuopponen 2018: 8). Például a (teljesen) rendszerszerű terminológiai munka és a terminológiai információ egyedi lekérdezései két végletnek tekinthetők, a tényleges terminológiai munka pedig valahol a kettő között helyezkedik el (vö. Karsch 2015: 294; Kudashev 2020: 202). A teljesen rendszerszerű munka azt jelentené, hogy egy adott szakterület minden fogalmát és megnevezését lefedik és rendszeresen meghatározzák fogalomelemzés és más, elméletileg megalapozott bevált gyakorlatok segítségével. Ennek során kiemelkedő szakterületi szakértőknek és hivatásos terminológusoknak kellene részt venniük (vö. fentebb Karsch 2015: 294). A másik véglet egy egyedi terminológiai megkeresés, amelynek célja az adott terminológiai probléma gyors megoldása. A terminológiai tevékenységek túlnyomó többségéből hiányzik a „teljesen rendszerszerű terminológiai munka” számos jellemzője, ugyanakkor összetettebbek az egyedi terminusok egyszerű lekérdezésénél. A prototipikus megközelítés a klasszikus terminológiai munkamódszertan előírásaihoz képest bizonytalanabb és kétértelműbb definíciókat is eredményezhet (például az olyan kifejezések használatával, mint többnyire, főként, túlnyomórészt és gyakran).
88
Igor Kudashev
Terminology Work, Terminology Management, Terminography – Potato, Patato or Not Exactly?
Page 15
6. Mivel a terminológiai tevékenységek célirányosak, a szándékolt cél gyakran alkalmas jelölt arra, hogy definícióik lényegi jellemzője legyen („célja”, „középpontjában áll”, „arra hivatott”). A terminológiai tevékenységek azonban nem feltétlenül végződnek (kész, kézzelfogható, közzétehető) termékekkel, ezért nem szabad őket kizárólag az általuk „eredményezett” terminológiai termékeken keresztül meghatározni. Ugyanakkor „gyümölcseikről ismeritek meg őket”, ezért a terminológiai termékek és szolgáltatások jegyzéke segít körülhatárolni és meghatározni a terminológiai tevékenységek különféle típusait.
7. A terminológiai munka/menedzsment lehet olyan, projektszerű tevékenység, amely konkrét termék vagy szolgáltatás létrehozásával zárul, de folyamatos folyamat is lehet. A terminológiai munkát/menedzsmentet elsősorban folyamatos folyamatként kell felfogni, mivel a munka és a menedzsment folyamatos erőfeszítéseket feltételez. A tervezési és nyomon követési szakaszokat is a terminológiai munka/menedzsment részeinek kell tekinteni.
8. A terminológiai munka és a terminológiai menedzsment (mint a terminológiai tevékenység egyik fajtája) tárgyai az LSP-megnevezések, valamint az azok alapjául szolgáló speciális szakterületi fogalmak és fogalomrendszerek. A terminológiai munka/menedzsment fő célja az LSP-kommunikáció javítása különféle terminológiai termékek és szolgáltatások létrehozásával. A terminográfia ezzel szemben kizárólag terminológiai referenciaművekkel foglalkozik – olyan szócikkgyűjteményekkel, amelyek LSP-megnevezésekből és azok terminológiai leírásaiból állnak, és úgy vannak rendszerezve, hogy gyorsan visszakereshetők legyenek.
Véleményem szerint a terminológiai referenciamű kifejezés átláthatóbb és pontosabb, mint a terminológiai erőforrás (ISO 1087:2019) vagy a terminográfiai termék (ISO 22128:2008). A terminológiai erőforrás úgy hangzik, mintha szinte bármilyen terminológiai információforrásra utalhatna, nem csupán szótárszerű termékre (vö. a „resource” szó egyik MW-beli jelentésével: „információ vagy szakértelem forrása”). A terminográfiai termék (az ISO 22128:2008 szerinti meghatározásában) jó kifejezésjelölt lett volna, ha létezne egyetértés arról, hogy mi a terminográfia. Ha a terminográfia jelentését a szisztematikus, fogalomközpontú terminológiai munka technikai részére szűkítjük (mint a legtöbb ISO-szabványban), akkor a terminográfiai termék is túlságosan szűk és specifikus lesz. A referenciamű ezzel szemben megfelelő fölérendelt fogalom bármely szótár-/glosszáriumszerű műre, amelyben egyrészt a megnevezések gyors és kényelmes visszakeresésre rendezett készlete, másrészt pedig az ezekre vonatkozó információk meghatározott típusa található (lásd Hartmann, James 1998: 41, 116–117; Kudashev 2007: 47–48).
Terminologija | 2024 | 31
89
Page 16
A terminológiai leírás az LSP-megnevezések alakjára, jelentésére, eredetére, kapcsolataira és használatára vonatkozó információ. A terminológiai referenciaművekben a terminológiai leírások olyan információt nyújtanak, amely a felhasználóknak az LSP-megnevezések külső kontextusban való megértését, használatát vagy helyettesítését hivatott segíteni (vö. Kudashev 2013: 14). Ez a jellemző segít megkülönböztetni a terminológiai referenciaműveket az olyan hasonló műfajú művektől, mint az enciklopédiák és kézikönyvek.
Az LSP-megnevezések közé nemcsak a prototipikus terminusok tartoznak, hanem az LSP-kben használt más lexikai és lexikalizálódott egységek is, például a nómenklatúra-elemek, megnevezések, szakmai szleng, állandósult kifejezések és terminuselemek (lásd Kudashev 2013: 48–64 a leírható elemekről – például egy terminológiai adatbankban – szóló tárgyalásért).
9. A munka és a menedzsment olyan folyamatok, amelyek bizonyos fokú szakértelmet és jártasságot igényelnek. A terminológiai munka/menedzsment összefüggésében ez úgy értelmezhető, hogy „elméleten alapul”. A bevált gyakorlatok és a széles körben elfogadott módszertanok szintén segítséget nyújthatnak, de a szakterületek, a nyelvek, a célok stb. különböznek, ezért tudni kell, mit és miért teszünk, nem csupán mások tapasztalatait másolni vagy egyetlen „univerzális” útmutatóra hagyatkozni.
10. A terminológiai menedzsment kifejezés a szövegekben legalább két különböző fogalomra látszik utalni: egy tágabb és elvontabb fogalomra (= a terminológiai tevékenység egyik fajtája, vö. a terminológiamenedzsment-stratégia kifejezéssel), valamint egy szűkebb és technikaibb fogalomra (= a terminológiai adatok számítógéppel támogatott feldolgozása, vö. a terminológiamenedzsment-rendszer kifejezéssel). A terminológiai menedzsmentet (I) rendszerint egy adott projekt vagy megrendelő igényeinek kielégítésére végzik, ellentétben a terminológiai munkával, amelyet rendszerint egy szakterület vagy részterület szintjén végeznek. A terminológiai menedzsment (II) mindig számítógépes alkalmazások (terminológiai eszközök) segítségével végrehajtott folyamatokhoz és műveletekhez kapcsolódik, és nagymértékben függ a metaadatoktól, amelyek kiemelkedő fontosságúak a minőségbiztosítás szempontjából (vö. Kudashev 2013: 15). Emellett a terminológiai menedzsment egy harmadik jelentése is kialakulóban van (vagy kellene kialakulnia): a terminológiai adatok terminológiai eszközök segítségével történő kezelését vizsgáló tudományterület.
8. ÖSSZEFOGLALÁS
Ebben a cikkben a terminológia három központi fogalmát és terminusát vizsgáltam: terminológiai munkát, terminológiamenedzsmentet és terminográfiát, valamint számos kapcsolódó fogalmat. Ezek értelmezéseinek elemzését követően az
90
Igor Kudashev
Terminology Work, Terminology Management, Terminography – Potato, Patato or Not Exactly?
Page 17
ISO-szabványokban és a terminológia (menedzsment) két legnagyobb kézikönyvében, rámutattam a definíciók több olyan problémás pontjára, és megfogalmaztam egy olyan elvekészletet, amelynek célja a központi fogalmak egyértelműbb elhatárolása és meghatározása, valamint a megfelelő terminusok használatának tisztázása. Ezekre az elvekre alapozva előzetes javaslatot szeretnék tenni a fogalmak meghatározására, valamint két fogalmi ábrát is bemutatni, amelyek a Függelékben találhatók. Megjegyzendő, hogy az ilyen tág és összetett fogalmak meghatározása több szempontú, alapos megfontolást igényel. Célom nem a meglévő definíciók elvetése és újakkal való felváltása, hanem inkább az, hogy vitát kezdeményezzek a témáról a terminológiai közösségen belül. Remélem, hogy ez a kutatás és a fent megfogalmazott elvek hozzájárulnak e három fő fogalom és a terminológiai tevékenység három ágának definíciói és értelmezése javításához.
REFERENCES
Bergenholtz Henning, Kaufmann Uwe 1997: Terminography and Lexicography. A critical survey of dictionaries from a single specialised field. – Hermes, Journal of Linguistics 18, 91–125.
Burkhanov Igor 1998: Lexicography: A Dictionary of Basic Terminology, Rzeszów: Wydawnictwo Wyższej Szkoły Pedagogicznej.
Cabré Castellví M. Teresa 1999: Terminology: Theory, Methods and Applications 1, translated by Janet Ann DeCesaris, edited by Juan C. Sager, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins.
Faber Pamela 2015: Frames as a Framework for Terminology. – Handbook of Terminology 1, Kockaert Hendrik J., Steurs, Frieda (eds.), Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 14–33.
Fuertes-Olivera Pedro, Tarp Sven 2014: Theory and Practice of Specialised Online Dictionaries. Lexicography versus Terminography, Berlin: De Gruyter.
Hartmann Reinhard, Gregory James 1998: Dictionary of Lexicography, London, New York: Routledge.
HOT 2015 – Handbook of Terminology 1, Kockaert Hendrik J., Steurs, Frieda (eds.), Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins.
HTM 1997 – Handbook of Terminology Management 1. Basic Aspects of Terminology Management, compiled by Sue Ellen Wright and Gerhard Budin, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins.
ISO 704:2022 Terminology work – Principles and methods, Geneva: ISO.
ISO 1087:2019 Terminology work and terminology science – Vocabulary, Geneva: ISO.
ISO 12616-1:2021 Terminology work in support of multilingual communication, Geneva: ISO.
ISO 22128:2008 Terminology products and services, Geneva: ISO.
ISO 29383:2020 Terminology policies – Development and implementation, Geneva: ISO.
Kageura Kyo 2015: Terminology and Lexicography. – Handbook of Terminology 1, Kockaert Hendrik J., Steurs, Frieda (eds.), Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 45–59.
Karsch Barbara Inge 2015: Terminology Work and Crowdsourcing: Coming to terms with the crowd. – Handbook of Terminology 1, Kockaert Hendrik J., Steurs, Frieda (eds.), Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 291–303.
Kudashev Igor 2007: Proektirovanie perevodčeskih slovarej special'noj leksiki, Helsinki: Yliopistopaino.
Kudashev Igor 2013: Quality Assurance in Terminology Management: Recommendations from the TermFactory project, Helsinki: Unigrafia.
Kudashev Igor 2020: Sähköiset työkalut auttavat parantamaan terminologisen tiedon saavutettavuutta. – Hirvonen Maija, Kinnunen Tuija (eds.). Saavutettava viestintä. Yhteiskunnallista yhdenvertaisuutta edistämässä, Helsinki: Gaudeamus, 199–211.
Terminologija | 2024 | 31
91
Page 18
Madsen Bodil Nistrup, Thomsen Hanne Erdman 2015: Concept Modeling vs. Data Modeling in Practice. – Handbook of Terminology 1, Kockaert Hendrik J., Steurs, Frieda (eds.), Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 222–249.
Myking Johan 2007: Dichotomies: impossible and indispensable? – Evidence-based LSP: Translation, text and terminology, Ahmad Khurshid, Rogers Margaret (eds.), Bern: Lang, 265–283.
MW – Merriam-Webster. Available at: https://www.merriam-webster.com.
Sanastotyön käsikirja 1989: Sanastotyön käsikirja. Soveltavan terminologian periaatteet ja työmenetelmät, toimittanut Tekniikan sanastokeskus, Helsinki: Suomen Standardisoimisliitto.
Steurs Frieda, De Wachter Ken & De Malsche Evy 2015: Terminology Tools. – Handbook of Terminology 1, Kockaert Hendrik J., Steurs, Frieda (eds.), Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 222–249.
Warburton Kara 2015: Managing Terminology in Commercial Environments. – Handbook of Terminology 1, Kockaert Hendrik J., Steurs, Frieda (eds.), Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 360–392.
APPENDIX
REDEFINED CONCEPTS AND RELATED CONCEPT CHARTS
terminology science science studying the origin, development, functioning, description and documentation of LSP designations and special domain concepts
terminology activity activity with the primary focus on LSP designations and special domain concepts or systems of concepts
terminology studyterminology activity aimed at studying LSP designations and special domain concepts or systems of concepts
NOTE: terminology studies may be conducted for theoretical or practical needs.
terminology work systematic and theory-based terminology activity aimed at improving LSP communication on the domain or subdomain level by collecting and analyzing LSP designations and special domain concepts, providing them with terminological descriptions, and presenting the results in the form of terminology products or services
terminology management I (terminology activity)
terminology activity conducted for the needs of a particular project or client, aimed at collecting, (re)arranging, quick accessing, effective use and updating of LSP designations and their terminological descriptions
NOTE: terminology management is usually conducted with the help of terminology tools, especially terminology management systems
92
Igor Kudashev
Terminology Work, Terminology Management, Terminography – Potato, Patato or Not Exactly?
Page 19
terminology inquiry
terminology activity aimed at the exploration and analysis of individual LSP designations and special domain concepts for solving a particular task related to LSP communication
NOTE: terminology inquiries may be conducted for theoretical or practical needs.
Figure 1. Types of terminology activities by their primary focus
LSP designation
lexical or lexicalized object in languages for special purposes
NOTE: In addition to terms, LSP designations also include proper names, professional slang, nomenclature, set phrases, and other lexical(ized) LSP objects.
terminological description
information about the origin, development, form, meaning, relations and usage of LSP designations as well as special domain concepts related to them
NOTE: In terminological reference resources, terminological descriptions provide information that is supposed to help users understand, use or replace LSP designations in external contexts
terminology reference resource
terminology product, the core of which constitutes a collection of entries consisting of LSP designations and their terminological descriptions, organized in a way meant to speed up their retrieval
Terminologija | 2024 | 31
93
Page 20
NOTE 1: In addition to terminological entries, terminology reference resources may also contain outside matter (preface, user manual, appendices, etc.). An electronic terminology reference resource may also contain metadata required for its management.
NOTE 2: Terminology entries may be organized in multiple ways, depending on the purposes of the terminology reference resource and the philosophy of its compilers.
terminology tool
computer application intended to assist in mining, refining, retrieving, and performing other transactions on terminological data, as well as planning, producing, managing, using, and developing terminology products and services
terminology management system
terminology tool with a metadata structure specifically designed for creating, maintaining, and using terminology reference resources
NOTE: The terminology management system may incorporate other terminology tools, too, but its primary goal is the management of terminology reference resources.
Figure 2. Terminology reference resources, terminology, and terminology management
94
Igor Kudashev
Terminology Work, Terminology Management, Terminography – Potato, Patato or Not Exactly?
Page 21
terminography I (field of knowledge)
field of knowledge studying the history, development, design, compilation, use, maintenance, and evaluation of terminology reference resources
NOTE: Terminography (I) is an interdisciplinary field of knowledge that has its roots in terminology science, lexicography, information science, knowledge management, computer science, and computational linguistics.
terminography II (terminology activity)
terminology activity related to design, compilation, and maintenance of terminology reference resources
terminology management II (data management)
management of terminological data with the help of terminology tools
terminology management III (field of knowledge)
field of knowledge studying the management of terminological data with the help of terminology tools
NOTE: Terminology management (III) includes planning, organization, implementation and maintenance of terminology tools as well as the methodology and workflows for computer-assisted management of terminological data.
TERMINOLOGIJOS DARBAS, TERMINŲ TVARKYBA IR TERMINOGRAFIJA – TAS PATS AR NE VISAI?
Santrauka
Šiame darbe daugiausia dėmesio skiriame terminų terminologijos darbas, terminų tvarkyba ir terminografija, kurie kartais laikomi sinonimiškais, apibrėžtims. Kaip tyrimo medžiagą naudojame terminologijos darbo, terminologijos politikos ir terminologijos produktų ISO standartus, taip pat du didžiausius terminologijos ir terminų tvarkybos vadovus. Mūsų metodika apima teksto analizę, sąvokų analizę ir pradinę semantinę analizę. Po teorinės ir analitinės dalių pateikiamas principų rinkinys naujam sąvokų apibrėžimui ir preliminarūs pasiūlymai, kaip sąvokas būtų galima apibrėžti kitaip.
Išsiaiškinome, kad minėtosios sąvokos ne visada aiškiai ir griežtai apibrėžiamos standartuose ir vadovuose. Jų apibrėžtys taip pat labai skiriasi, net ir standartuose. Kai kurios apibrėžtys yra per plačios, tačiau dažniau jos tikslin gai susiaurinamos to neakcentuojant. Didelė problema, kad vadovai yra straipsnių rinkiniai, parašyti įvairiais požiūriais, ir, rodos, kad nėra nuoseklios bendros terminų tvarkybos teorijos.
Siūlome atskirti terminus terminologijos mokslas, terminologijos tyrimai ir terminijos analizė. Terminologijos darbas turėtų būti skirtas sisteminei ir teorija pagrįstai terminologijos veiklai, kuria siekiama pagerinti dalykinę komunikaciją srities ar posričio lygiu,
Terminologija | 2024 | 31
95
Page 22
pavadinti. Terminas terminų tvarkyba platesne prasme reiškia terminologijos veiklą, vykdomą konkretaus projekto reikmėms ar kliento poreikiams tenkinti. Specialesne prasme jis reiškia terminologinių duomenų tvarkymą naudojant terminologinius įrankius. Be to, atsiranda ir trečioji termino terminų tvarkyba reikšmė: žinių sritis, tirianti terminologinių duomenų tvarkymą terminologiniais įrankiais. Nedidelės apimties terminologijos veikla, atliekama sprendžiant konkrečią terminologinę problemą, tikriausiai turėtų būti vadinama terminijos analizė (o ne ad hoc terminologijos darbu). Terminografija yra ir tarpdisciplininė žinių sritis, ir terminologijos veikla, apimanti terminijos išteklių (ir tik jų) projektavimą, sudarymą ir priežiūrą.
Gauta 2024-05-03
Igor Kudashev Tampere University, Faculty of Information Technology and Communication Sciences Kanslerinrinne 1, FI-33014 Tampereen yliopisto Tampere, Finland E-mail [email protected]
96 Igor Kudashev Terminology Work, Terminology Management, Terminography – Potato, Patato or Not Exactly?
