Terminology Work, Terminology Management, Terminography – Potato, Patato or Not Exactly?

75Terminológia | 2024 | 31 doi.org/10.35321/term31-04 Terminológiai munka, terminológia Menedzsment, terminográfia – Burgonya, patato vagy nem egészen? Terminologijos darbas, terminų tvarkyba és a terminográfia – ugyanaz vagy mégsem egészen? IGOR KUDASHEV Tampere University, Faculty of Information Technology and Communication Sciences ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0001-8147-8150 ABSZTRAKT This paper focuses on the definitions of three broad concepts of Terminology which are sometimes considered identical, sometimes partly overlapping, and sometimes different – terminology work, terminology management, and terminography. I use the a terminológiai munkáról, terminológiai politikákról és terminológiai termékekről szóló ISO-szabványok legújabb kiadásai, valamint a terminológiáról és terminológiamenedzsmentről szóló két legnagyobb kézikönyv kutatási anyagomként. A módszertan szövegelemzést, fogalomelemzést és szemantikai elemzést foglal magában. A referenciális részt egy analitikai szakasz követi, amely után alapelvek együttesét állapítják meg a fogalmak újradefiniálására, és kísérleti javaslatokat tesznek arra vonatkozóan, hogyan definiálhatók újra. KULCSSZAVAK: terminológiai munka, terminológiamenedzsment, terminográfia, terminológiai tanulmányok, terminológiatudomány, definíció. ANNOTÁCIÓ Ebben a tanulmányban a terminológia három tág fogalmának, a „terminológiai munkának”, a „terminusok rendezésének” és a „terminográfiának” a meghatározásaira összpontosítunk; ezeket a fogalmakat néha azonosnak, néha részben átfedőnek, máskor pedig különbözőnek tekintik. Kutatási anyagként a terminológiai munka, a terminológiai politika és a terminológiai termékek ISO-szabványainak legújabb kiadásait, valamint a terminológia és a terminusrendezés két legnagyobb kézikönyvét használjuk. Módszertanunk a szövegelemzésből, a fogalomelemzésből és a szemantikai elemzésből áll. Az elméleti és elemző részeket követően a fogalmak új meghatározására vonatkozó elvek gyűjteményét, valamint előzetes javaslatokat mutatunk be arra, hogyan lehetne a fogalmakat másképpen meghatározni. KULCSSZAVAK: terminológiai munka, terminusrendezés, terminográfia, terminológiai kutatás, terminológia tudománya, definíció. Igor Kudashev76 Terminológiai munka, terminológiamenedzsment, Terminography – Potato, Patato or Not Exactly? 1. BEVEZETÉS The broadest concepts are known to be the most difficult ones to define, mindazonáltal fontos definiálni őket, hogy ne váljanak félrevezetővé. Ebben a tanulmányban három olyan tág fogalom definícióira összpontosítok, amelyeket időnként azonosnak, időnként részben átfedőnek, máskor pedig különbözőnek tekintenek – a terminológiai munkára, a terminológiamenedzsmentre és a terminográfiára. Mivel a specializált fogalmak definíciói jellemzően más specifikus fogalmakon alapulnak, érintenem kell majd számos kapcsolódó fogalom definícióját is, például a terminológiatudományét, a terminológiai tanulmányokét, a terminológiai tevékenységét, a terminológiai referenciatárét A good overview of the use and interpretations of the terms terminology és a terminológiai eszközét. a terminológiai szakirodalomban végzett minology can be found, for example, in Anita Nuopponen’s article (2018: terminológiai munkáról, terminológiamenedzsmentről és terminográfiáról ter7–8). Az áttekintés végén a következő következtetést vonja le: „A terminológiai szakirodalomban a terminológiai munka különböző típusait meglehetősen eltérően írják le. Számos szinonim terminus és poliszémiaeset létezik” (Nuopponen 2018: 8). Nuopponen cikkének fő fókusza azonban a terminológiai munka különböző fajtáinak osztályozásán van, ezért a három fogalom szándékát vagy meghatározását nem részletezi tovább. Nuopponen cikke az ISO-szabványok immár elavult kiadásain is alapult. A szakirodalom jelenlegi állásának frissített áttekintésében különös figyelmet fordítok a terminológiai munkára vonatkozó meghatározó ISO-szabványok legújabb kiadásaira, nevezetesen a „Terminológiai munka és terminológiai tudomány – Szókincs” (ISO 1087:2019) és a „Terminológiai munka – Alapelvek és módszerek” (ISO 704:2022) című szabványokra. Tanulmányozni fogok továbbá kapcsolódó szabványokat is, például a „Terminológiai munka a többnyelvű kommunikáció támogatására” (ISO 12616-1:2021), a „Terminológiai politikák – Kidolgozás és végrehajtás” (ISO 29383:2020), valamint a „Terminológiai termékek és szolgáltatások” (ISO 22128:2008) című szabványokat. Anyagom második fontos részét a terminológia és a terminológiamenedzsment két legnagyobb kézikönyve alkotja – a „Handbook of Terminology Management” (HTM) és a „Handbook of Terminology” (HOT). E források elemzése után rámutatok a meghatározások azon kérdéseire, amelyeket problematikusnak tartok, feltárom a fogalmakat lényegi és másodlagos jellemzőik szempontjából, valamint alapelvek együttesét állítom fel e fogalmak világosabb elhatárolása és meghatározása céljából 77Terminologija | 2024 | 31 valamint a megfelelő terminusok használatát, és kísérleti javaslatot tesz a fogalmak újradefiniálására. A módszertan szövegelemzést, fogalomelemzést és alapvető szemantikai elemzést foglal magában. 2. A TERMINOLÓGIAI MUNKA ÉS A KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK MEGHATÁROZÁSAI AZ TERMINOLOGY MANAGEMENT, TERMINOGRAPHY ISO-SZABVÁNYOKBAN E cikk keretében lehetetlen elemezni az ISO 37. számú Műszaki Bizottsága („Nyelv és terminológia”) által kiadott mind a 80 szabványt, de ez két okból szükségtelen is. Először is, e szabványok közül nem mindegyik releváns a kiválasztott fogalmak meghatározásának tárgyalásakor, másodszor pedig e szabványok többsége elfogadja a „Terminológiai munka és terminológiai tudomány – Szójegyzék” (ISO 1087:2019) és a „Terminológiai munka – Alapelvek és módszerek” (ISO 704:2022) kulcsfontosságú szabványaiban szereplő meghatározásokat. Először ezt a két szabványt vizsgálom meg. 2.1. A terminológiai munkára vonatkozó kulcsfontosságú ISO-szabványokban szereplő meghatározások A terminológiai munka és terminológiai tudomány – Szójegyzék című, ISO 1087:2019 számú kulcsfontosságú szabványban a terminológiai tudományt a terminológiai tanulmányok szinonimájaként értelmezik, és mindkettőt a következőképpen határozzák meg: „a terminológiákat, a terminológiai munka szempontjait, az ebből származó terminológiai erőforrásokat és a terminológiai adatokat tanulmányozó tudomány” (ISO 1087:2019: 2). A terminológiai munkát ezzel szemben a terminológiakezelés szinonimájának tekintik, és mindkettőt a következőképpen határozzák meg: „a fogalmak és megnevezéseik szisztematikus gyűjtésével, leírásával, feldolgozásával és bemutatásával foglalkozó munka” . A szócikkhez fűzött megjegyzés szerint „a terminológiai munka gyakran terminológiai erőforrások létrehozására és fenntartására irányul” (ISO 1087:2019: 13). Egy másik megjegyzés szerint a terminológiai munka gyakran terminológiai tervezésre irányul, és magában foglalhatja a fogalomharmonizációt, a terminusharmonizációt és a terminusképzést. A terminológiamenedzsment-rendszer meghatározása szerint „olyan szoftvereszköz, amelyet kifejezetten a terminológiai adatok gyűjtésére, karbantartására és elérésére tervezett metaadatszerkezettel láttak el”. Ebben a szabványban a terminográfia meghatározása: „terminológiai erőforrások létrehozására és fenntartására irányuló terminológiai munka” (ISO 1087:2019: 13). Mivel a fent említett meghatározások számos más központi fogalomra is hivatkoznak, ezek meghatározásait is meg kell keresni. A terminológiai erőforrás a terminológiaiadat-gyűjtemény szinonimájának tekinthető, és Igor Kudashev78 A terminológiai munka, a terminológiamenedzsment Terminography – Potato, Patato or Not Exactly? meghatározása szerint „terminológiai bejegyzések gyűjteménye” (ISO 1087:2019: 15). A terminológiai bejegyzés „kizárólag egyetlen fogalomhoz kapcsolódó terminológiai adatok gyűjteménye” (ISO 1087:2019: 14). A terminológiai adat „a fogalmakhoz és azok megnevezéseihez kapcsolódó adat” (ISO 1087:2019: 14). Az ISO 704:2022 „Terminológiai munka – Alapelvek és módszerek” bevezeti az eseti terminológiai munka fogalmát, amelyben a hangsúly azon van, hogyan használják a terminológiát a gyakorlatban (ISO 704:2022: 45). Az eseti terminológiai munka implicit módon szembeállítható a szisztematikus terminológiai munkával, amelyben a hangsúly a fogalmi kapcsolatokon és a fogalmi rendszereken van. A témával kapcsolatos további információkért a felhasználókat az ISO 12616-1:2021 „Terminológiai munka a többnyelvű kommunikáció támogatására” című szabványhoz irányítják. Az ISO 12616-1 valóban kimondja a terminológiai munka meghatározásához fűzött 3. megjegyzésben, hogy a terminológiai munka szisztematikus vagy eseti módon végezhető (ISO 12616-1:2021: 3). Van továbbá egy táblázat (lásd az 1. táblázatot), amely egymás mellé állítja a szisztematikus és az eseti terminológiai munka közötti néhány lényeges különbséget (ISO 12616-1:2021: 3). 1. táblázat. A szisztematikus és az ad hoc terminológiai munka közötti fő különbségek az ISO 12616-1:2021 szerint SZISZTEMATIKUS AD HOC Fókusz A fogalmak osztályozása egy problémák megoldása, amelyek szakterületen Terminológiai meghatározott helyzetekben, például egy fordítási projektben merülnek fel Nyelvi szint Csak megnevezések Megnevezések és egyéb szövegelemek Fő megközelítés Onomasziológiai Szemasziológiai Kiindulópont Egy szakterület Egy forrásnyelven írt szöveg Eredmény Olyan fogalmi rendszerben többé-kevésbé kapcsolódnak egymáshoz Egyedi bejegyzések bejegyzések, amelyek egy nagyobb Érdekes módon a terminológiamenedzsment az ISO 704:2022 szabványban egyszer sem szerepel, noha az ISO 1087:2019 szerint állítólag a terminológiai munka szinonimája, az ISO 704:2022 pedig újabb szabvány. A terminográfia csak egyszer szerepel – kontextuálisan úgy határozzák meg, mint „terminológiai erőforrások létrehozása és fenntartása, elsősorban nyomtatott és elektronikus médiában” (ISO 704:2022: vi). Az ISO 12616-1:2021 szabványban a terminológiai munka és a terminológiamenedzsment (és bizonyos mértékig a terminográfia) kifejezéseket a tartalomjegyzékben és a szövegben némileg felcserélhető módon használják. 79Terminologija | 2024 | 31 2.2. Az ISO terminológiapolitikáról szóló szabványának definíciói Mivel az ISO TC-37 szabványait több bizottságban dolgozzák ki, és életciklusuk eltérő, néhány releváns definíció továbbra sincs összehangolva a pivotal standards at least for some time, which makes them interesting and valuable research material. Például az ISO 29383:2020 szabványban („Terminológiapolitikák – Kidolgozás és megvalósítás”) a terminológiai munka, a terminológiamenedzsment és a terminográfia meghatározása és értelmezése kissé eltér a fent említett ISO-szabványokban foglaltaktól. A bejegyzéshez fűzött megjegyzés A 3.14. pont szerint a terminológiai munka magában foglalja a terminuskivonatolást, a fogalomharmonizációt, a terminusharmonizációt és a terminográfiát (ISO 29383:2020: 3), így a terminográfia a terminológiai munka részeként, nem pedig annak fajtájaként jelenik meg. A terminológiamenedzsment ezzel szemben már nem a terminológiai munka szinonimája, hanem a terminológiai adatok gyűjtésére, karbantartására és hozzáférésére szolgáló módszerekként van meghatározva (ISO 29383:2020: 3). Ezzel egyidejűleg ez az ISO-szabvány érdekes és hasznos szembeállítást vezet be a terminológia felhasználói és a terminológiamenedzserek között. A terminológia felhasználói közé tartoznak az erőforrásés dokumentációfejlesztők, a fordítók, a jogászok, a marketingmunkatársak és mások; a terminológiatervezési tevékenységek érdekelt feleiként elsősorban a terminusok és terminológiai adatok keresése és használata érdekli őket (ISO 29383:2020: 15–16). A terminológiamenedzserek terminológusok és információfeldolgozók, akik az adatbázisok és más terminológiai erőforrások fejlesztéséért és karbantartásáért felelősek; ők a terminológiapolitikák terminológiai erőforrások, mindenekelőtt terminológiai adatbázisok formájában történő megvalósításával foglalkoznak. Ez a szembeállítás hasznos lehet e terminusok további jelentéseinek feltárásában, amelyek a terminológiai tevékenységek típusától függnek, és ezáltal a terminológiai munka és a terminológiamenedzsment definícióinak pontosításában. 2.3. A terminológiai termékekről és szolgáltatásokról szóló ISO-szabvány definíciói A terminológiai munka, a terminológiamenedzsment és a terminográfia közötti kapcsolat jobb megértését segítő különböző nézőpontokról szólva hasznos áttekinteni, hogy milyen terminológiai termékek és szolgáltatások jönnek létre a különféle terminológiai tevékenységek eredményeként. Az ISO 22128:2008 „Terminológiai termékek és szolgáltatások – Áttekintés és útmutatás” szabvány részletes osztályozást nyújt a következőkről: Igor Kudashev80 Terminológiai munka, terminológiamenedzsment, valamint az Terminography – Potato, Patato or Not Exactly? ilyen termékek és szolgáltatások. Ezt a szabványt legutóbb 2020-ban vizsgálták felül és erősítették meg, ezért a 2008-as kiadás továbbra is érvényes. Érdekes módon a terminológiai munka és a agement are not mentioned at all in this standard, while there are 45 hits terminológiamenedzsment kifejezések egy „terminograph*” helyettesítő karakteres kereséshez. Az ISO 22128:2008 két central concepts: terminology product and terminology service: 3.13 terminology product product that supports special language use or the field of terminology MEGJEGYZÉS: A szaknyelvhasználatot támogató termékek szótárakra, adatbázisokra és a szakosított terminológia terjesztését szolgáló egyéb products that support the field of terminology refer to journals, training manuals, tools, etc. 3.14 terminology service termékekre, míg a terminológiai vagy terminográfiai termékek előállítását és/vagy terjesztését magában foglaló, illetve a terminológia területén folyó oktatást támogató szolgáltatásra vonatkoznak (ISO 22128:2008: 3). E szabvány szerint a terminológiai termékek négy kategóriába sorolhatók: – terminográfiai termékek; – terminológiai dokumentumok; – oktatási termékek; – terminológiai eszközök (ISO 22128:2008: 3). A terminográfiai termék meghatározása szerint „olyan terminológiai termék, amely a szaknyelv használatának támogatására szolgáló megjelölések és terminológiai és/vagy nyelvészeti információk együtteséből áll” (ISO 22128:2008: 2). A szabvány szerint ez a kategória képviseli a legnagyobb termékcsoportot, és a terminológusok által előállított terminológiai termékek magját alkotja. Ebbe a kategóriába tartoznak például a nyomtatott és elektronikus terminológiák, a terminológiai adatbázisok, az információkezelést szolgáló rendszerezett terminológiák, terminológiai jegyzékek stb. (ISO 22128:2008: 4). Amennyire meg tudjuk ítélni, a terminográfiai termékek meghatározása arra utal, hogy ezek szótárszerű referenciatermékek, amelyeknek van „bal oldala” (a terminológiai megjelölések jegyzéke) és „jobb oldala”, azaz a hozzájuk kapcsolódó terminológiai és/vagy nyelvészeti információ. A rendszerezett terminológiákat és a terminológiai adatbázisokat csupán egy lehetséges type among others (although the list of terminographical products in ISO 22128:2008-ként tekintik, amely a felosztás több alapelvén nyugszik, ezért a terminographical products do not exclude each other). The main characteristic 81Terminologija | 2024 | 31 A rendszerezett terminológiák típusai a szabvány szerint olyan terminológiai bejegyzések gyűjteményei, amelyeket osztályok vagy fogalmi rendszerek szerint rendszeresen rendeztek el (ISO 22128:2008: 8). A rendszerezett terminológiák különféle terméktípusokat foglalnak magukban, például nómenklatúrákat, taxonómiákat, tezauruszokat és ontológiákat (ISO 22128:2008: 8). A terminológiai termékek egy másik kategóriája, a terminológiai dokumentumok, magában foglal minden olyan dokumentumot, amely Terminolographical entries do not constitute the bulk of the document’s terminológiai kérdésekkel és problémákkal foglalkozik. tartalom, jóllehet of terminology products includes terminology journals, terminology bibbeágyazott terminológiákat is tartalmazhat. Ebbe a kategóriába tartoznak a bibliográfiák vagy katalógusok, az előíró terminológiai dokumentumok és a terminológiapolitikai dokumentumok (ISO 22128:2008: 11). Az oktatási termékek magukban foglalnak minden olyan terméket, amelyet formális oktatási intézményben folyó oktatás céljára vagy a szakmai fejlődés keretében megvalósuló kevésbé formális képzéshez fejlesztettek ki. Ebbe a kategóriába tartozik minden olyan termék vagy dokumentum, amelyet a „terminológia oktatására, terminológusok képzésére vagy a terminológiai szakma előmozdítására” használnak (ISO 22128:2008: 12). A szabvány szerint ebbe a termékkategóriába tartoznak például a terminológiai kézikönyvek, terminológiai kurzusok, terminológiai szemináriumok és terminológiai oktatóanyagok. A terminológiai termékek utolsó csoportjába az ISO 22128:2008 szabvány szerint a terminológiai eszközök tartoznak – olyan számítógépes alkalmazások, amelyek segítik a terminológusokat a terminológiai termékek és szolgáltatások előállításában és biztosításában. Egy teljesítendő termék kidolgozható önálló eszközként, más eszközökkel kombinálva egy integrált rendszerben, illetve meglévő alkalmazásokból adaptálható és testre szabható. Ebbe a kategóriába tartoznak: a terminológiakezelő rendszerek, a terminológia-kinyerésre, -keresésre, -összehasonlításra, -közzétételre, -annotálásra, -konvertálásra, -indexelésre, -benyújtásra, -cserére, -ellenőrzésre és -illesztésre szolgáló eszközök, továbbá a terminológiai statisztikai eszközök, a terminológiai munkafolyamat-eszközök, a lokalizációhoz használatos terminológiai eszközök és a terminológiai konkordanciaeszközök (ISO 22128:2008: 13). Amint láthatjuk, a terminológiai eszközök köre meglehetősen széles, és nem korlátozódik csupán a terminológiai adatbázisokra és terminológiakezelő rendszerekre. A terminológiai szolgáltatások ezzel szemben a következő kategóriákba sorolhatók: terminológiai tanácsadási szolgáltatások, terminológiakezelési szolgáltatások, terminográfiai erőforrások előkészítésére és biztosítására irányuló szolgáltatások, eszközfejlesztési szolgáltatások, referenciaés információs szolgáltatások, oktatási szolgáltatások, valamint tanúsítási szolgáltatások (ISO 22128:2008: 16). Igor Kudashev82 Terminology Work, Terminology Management, Az ISO Terminography – Potato, Patato or Not Exactly? 22128:2008 szabvány vizsgálata után levonható következtetésünk az, hogy a terminológiai munka/menedzsment – az ISO 1087:2019 szerinti meghatározásban – a terminológiai termékek és szolgáltatások teljes körének csupán kis részéhez kapcsolódhat. Az ISO 22128:2008 szabványból hiányzó kiadványcsoportot a terminológia tudományos publikációi alkotják, például a dolgozatok, monográfiák és konferenciakiadványok. Valahol a terminológiai dokumentumok és az oktatási termékek között helyezkednek el. Egy másik lehetőség, ha terminológiai „metatermékeknek” tekintjük őket, amelyek önmagukban nem termékek vagy szolgáltatások, hanem általában véve a terminológiatudományt és a terminológiai tevékenységeket mozdítják elő. Az ISO 22128:2008 szabvány egyértelmű hozzáadott értéke továbbá a terminográfiai termék fogalma, amelynek meghatározása nagyon közel áll a terminológiai referenciatartaloméhoz. 3. A TERMINOLÓGIÁRÓL SZÓLÓ KÉZIKÖNYVEK DEFINÍCIÓI ÉS A TERMINOLÓGIAMENEDZSMENT Ebben a részben a terminológia és a terminológiamenedzsment területén a John Benjamins Publishing Company által kiadott két legnagyobb kézikönyvben szereplő, vizsgálat tárgyát képező fogalmak explicit és kontextuális meghatározásait vizsgálom: a „Handbook of Terminology Management” és a „Handbook of Terminology” című kézikönyvekben. Mindkét kézikönyv a terminológiai munka és a terminológiamenedzsment különböző aspektusairól szóló, a terminológia jeles kutatói és szakértői által írt tanulmányok gyűjteménye. 3.1. A „Handbook of Terminology Management” (1997) meghatározásai A „Handbook of Terminology Management” (HTM) szerkesztői több okot is említenek amellett, hogy a terminology management kifejezést választották a terminology work és a terminography kifejezésekkel szemben. Először is úgy vélik, hogy ez az egyetlen olyan jelölt kifejezés, amely teljes mértékben magában foglalja a kézikönyv által tárgyalt terminológiai tevékenységek széles körét. Másodszor, véleményük szerint a terminography és a terminology work kifejezések túl szűkek, illetve nem rendelkeznek általános elfogadottsággal, különösen az angol anyanyelvű és az angol nyelvet rendszeresen használók körében. Harmadszor, a terminológiamenedzsment az management. The Handbook also mentions data elements (discrete, ideninformáció tifiable, retrievable pieces of data) párhuzamos fogalmát alkotja, a terminológiamenedzsment központi elemeként (HTM: 2). 83Terminologija | 2024 | 31 A Kézikönyv szerint a terminológiamenedzsment igen tág értelemben „a terminológiai információk bármely szándékos manipulációja” (HTM: 1). A Kézikönyv szerint ez az igen általános fogalom a következőket foglalja magában: • a gyakorlati terminológiamenedzsmentet, amelyet a szakterületi szakemberek azért végeztek, hogy kielégítsék az általuk létrehozott és amellyel gondolkodnak fogalmak, valamint a közöttük való kommunikációhoz használt megfelelő terminusok formájában megjelenő pontos és egyértelmű nyelv iránti igényüket; • az ilyen információk szisztematikus rögzítését, valamint szótárak, terminológiai gyűjtemények és terminológiai adatbázisok formájában történő bemutatását; és • az ilyen információk eseti visszakeresését fordítási és tolmácsolási célokra, a szövegalkotás műszaki kommunikációs funkciójaként, valamint információmenedzsment céljából (HTM: 2). 3.2. Definíciók a „Terminológiai kézikönyvben” (2015) Egy újabb „Terminológiai kézikönyv” (Handbook of Terminology, HOT) a terminológiával kapcsolatos témák széles körével foglalkozik. Bár a könyv címében nem szerepel a „menedzsment” szó, a címlapon található ismertető zárójelesen megemlíti: „A Terminológiai kézikönyv <…> célja a terminológiával (és annak menedzsmentjével) kapcsolatos ismeretek terjesztése, valamint a témák, hagyományok, bevált gyakorlatok és módszerek széles köréhez való könnyű hozzáférés biztosítása <...>”. A terminológiamenedzsment szókapcsolat 290 alkalommal fordul elő a Kézikönyvben, míg a terminológiai munka kifejezésre irányuló keresés 192 találatot, a terminográfiára irányuló pedig 32 találatot eredményez. Ezek az eredmények csupán jelzésértékűek, mivel a találatok egy része a hivatkozásokból, a kulcsszavakból, a fejlécekből, az indexszavakból, valamint hosszabb terminusok részeiből származik, mint például a terminológiamenedzsment-rendszer vagy a terminológiamenedzsment-projekt. A „HTM” összeállítóival ellentétben a „HOT” szerkesztői az előszóban nem adnak kifejezett, szigorú definíciót a terminológiai munkára, a terminológiamenedzsmentre vagy a terminográfiára. Két tanulmány szerzői (Steurs, De Wachter & De Malsche 2015: 222; Karsch 2015: 291–292) elfogadják a terminológiai munka ISO 1087 szabványban szereplő definícióját: „a fogalmak és megnevezéseik módszeres gyűjtésével, leírásával, feldolgozásával és bemutatásával kapcsolatos munka”. Létezik egy definíciószerű magyarázat is arra vonatkozóan, hogy mi a „terminológia menedzsmentje”: „A terminológia menedzsmentje (mint a tudásmenedzsment egyik eleme) a terminológiai munka része, amely a terminológiai adatok rögzítésével, feldolgozásával, frissítésével és előkészítésével foglalkozik” (Steurs, De Wachter & De Malsche 2015: 224). Igor Kudashev90 Terminology Work, Terminology Management, Terminography – Potato, Patato or Not Exactly? A terminológiai leírás az LSP-megnevezések alakjára, jelentésére, eredetére, kapcsolataira és használatára vonatkozó információ. A terminológiai referenciaművekben a terminológiai leírások olyan információkat nyújtanak, amelyeknek elvileg segíteniük kell a felhasználókat abban, hogy külső kontextusokban megértsék, használják vagy helyettesítsék a szaknyelvi megnevezéseket (vö. Kudashev 2013: 14). Ez a jellemző segít megkülönböztetni a terminológiai referenciaműveket a hasonló műtípusoktól, például az enciklopédiáktól és kézikönyvektől. A szaknyelvi megnevezések nemcsak prototipikus terminusokat foglalnak magukban, hanem a szaknyelvekben használt egyéb lexikai és lexikalizálódott egységeket is, például nómenklatúrákat, appellációkat, szakmai szlengt, állandósult szókapcsolatokat és terminuselemeket (annak tárgyalásához, hogy mi lehet a leírás tárgya például egy terminológiai adatbankban, lásd Kudashev 2013: 48–64). 9. A munka és a menedzsment olyan folyamatok, amelyek bizonyos fokú szakértelmet és készséget igényelnek. A terminológiai munka/menedzsment kontextusában ez úgy értelmezhető, hogy „elméleten alapul”. A bevált gyakorlatok és a széles körben elfogadott módszertanok szintén segítséget nyújthatnak, de a szakterületek, a nyelvek, a célok stb. különböznek, ezért tudni kell, mit csinálunk, nem pedig egyszerűen lemásolni valaki más tapasztalatát vagy egyetlen „univerzális” útmutatóra hagyatkozni. 10. Úgy tűnik, hogy a terminológiamenedzsment kifejezés szövegbeli használata legalább két különböző fogalomra utal: egy tágabb és elvontabb fogalomra (= a terminológiai tevékenység egy fajtája, vö. terminológiamenedzsment-stratégia), valamint egy korlátozottabb és technikaibb fogalomra (= terminológiai adatok számítógéppel támogatott feldolgozása, vö. terminológiamenedzsment-rendszer). A terminológiamenedzsmentet (I) rendszerint egy adott projekt vagy ügyfél igényei szerint végzik, ellentétben a terminológiai munkával, amelyet általában egy szakterületi vagy alszakterületi szinten végeznek. Úgy tűnik, hogy a terminológiamenedzsment (II) mindig a számítógépes alkalmazások (terminológiai eszközök) segítségével végzett folyamatokhoz és műveletekhez kapcsolódik, és nagymértékben függ a minőségbiztosítás szempontjából kiemelkedő jelentőségű metaadatoktól (vö. Kudashev 2013: 15). Emellett a terminológiamenedzsment egy harmadik jelentése is kialakulóban van (vagy ki kellene alakulnia): a terminológiai adatok terminológiai eszközök segítségével történő kezelését tanulmányozó tudományterület. 8. ÖSSZEFOGLALÁS Ebben a tanulmányban a terminológia három központi fogalmát és terminusát vizsgáltam: a terminológiai munkát, a terminológiamenedzsmentet és a terminográfiát, valamint számos kapcsolódó fogalmat. Értelmezéseik elemzése után a 91Terminologija | 2024 | 31 ISO standards and two biggest handbooks of terminology (management), rámutattam a definíciókban található több olyan kérdésre, amelyeket problematikusnak tartok, és megfogalmaztam egy sor, a központi fogalmak egyértelműbb körülhatárolását és meghatározását, valamint a megfelelő Based on these principles, I would like to present a tentative proposal reterminusok használatát célzó alapelvet. a fogalmak definícióit illetően, can be found in the Appendix. It should be noted that defining such broad and complex concepts requires thorough consideration from multiple perspectives. My goal is not to reject the existing definitions and replace them valamint két fogalmi diagramot, amelyek nem újakkal, hanem inkább a terminológiai közösségen belüli, a témáról szóló vita kezdeményezését szolgálják. Remélem, hogy ez a kutatás és az alapelvek rendszere established above will contribute to improving the definitions and understanding of these three major concepts and branches of terminology activity. REFERENCES Bergenholtz Henning, Kaufmann Uwe 1997: Terminográfia és lexikográfia. Egyetlen szakterület szótárainak kritikai áttekintése. – Hermes, Journal of Linguistics 18, 91–125. Burkhanov Igor 1998: Lexikográfia: Az alapvető terminológia szótára, Rzeszów: Wydawnictwo Wyzszej Zskoły Pedagogicznej. Cabré Castellví M. Teresa 1999: Terminológia: Elmélet, módszerek és alkalmazások 1, Janet Ann DeCesaris fordítása, Juan C. Sager szerkesztésében, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins. Faber Pamela 2015: A keretek mint a terminológia keretrendszere. – Terminológiai kézikönyv 1, Kockaert Hendrik J., Steurs, Frieda (szerk.), Amszterdam/Philadelphia: John Benjamins, 14–33. Fuertes-Olivera Pedro, Tarp Sven 2014: A szaknyelvi online szótárak elmélete és gyakorlata. Lexikográfia kontra terminográfia, Berlin: De Gruyter. Hartmann Reinhard, Gregory James 1998: A lexikográfia szótára, London, New York: Routledge. HOT 2015 – Terminológiai kézikönyv 1, Kockaert Hendrik J., Steurs, Frieda (szerk.), Amszterdam/ Philadelphia: John Benjamins. HTM 1997 – A terminológiamenedzsment kézikönyve 1. A terminológiamenedzsment alapvető szempontjai, összeállította Sue Ellen Wright és Gerhard Budin, Amszterdam/Philadelphia: John Benjamins. ISO 704:2022 Terminológiai munka – Alapelvek és módszerek, Genf: ISO. ISO 1087:2019 Terminológiai munka és terminológiai tudomány – Szójegyzék, Genf: ISO. ISO 12616-1:2021 Terminológiai munka a többnyelvű kommunikáció támogatására, Genf: ISO. ISO 22128:2008 Terminológiai termékek és szolgáltatások, Genf: ISO. ISO 29383:2020 Terminológiai politikák – Kidolgozás és végrehajtás, Genf: ISO. Kageura Kyo 2015: Terminológia és lexikográfia. – A terminológia kézikönyve 1, Kockaert Hendrik J., Karsch Barbara Inge 2015: Terminológiai munka és crowdsourcing: Megegyezés a tömeggel. – Steurs, Frieda (eds.), Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 45–59. Handbook of Terminology 1, Kockaert Hendrik J., Steurs, Frieda (eds.), Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 291–303. Kudashev Igor 2007: A szaklexikát tartalmazó fordítói szótárak tervezése, Helsinki: Yliopistopaino. Kudashev Igor 2013: Minőségbiztosítás a terminológiamenedzsmentben: ajánlások a TermFactory projektből, Helsinki: Unigrafia. Kudashev Igor 2020: Az elektronikus eszközök segítenek javítani a terminológiai információk hozzáférhetőségét. – Hirvonen Maija, Kinnunen Tuija (szerk.). Hozzáférhető kommunikáció. A társadalmi egyenlőség előmozdítása, Helsinki: Gaudeamus, 199–211. Igor Kudashev92 Terminológiai munka, terminológiamenedzsment, Madsen Bodil Nistrup, Thomsen Terminography – Potato, Patato or Not Exactly? Hanne Erdman 2015: Fogalmi modellezés kontra adatmodellezés a gyakorlatban. – Handbook of Terminology 1, Kockaert Hendrik J., Steurs, Frieda (eds.), Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 222–249. Myking Johan 2007: Dichotómiák: lehetetlenek és nélkülözhetetlenek? – Bizonyítékokon alapuló szaknyelv: Fordítás, szöveg és terminológia, Ahmad Khurshid, Rogers Margaret (szerk.), Bern: Lang, 265–283. MW – Merriam-Webster. Elérhető itt: https://www.merriam-webster.com. Nuopponen Anita 2018: A terminológiai munka dimenziói. – Terminologija 25, 6–22. Sanastotyön käsikirja 1989: A terminológiai munka kézikönyve. Az alkalmazott terminológia alapelvei és munkamódszerei, szerkesztette a Tekniikan sanastokeskus, Helsinki: Suomen Standardisoimisliitto. Steurs Frieda, De Wachter Ken & De Malsche Evy 2015: Terminológiai eszközök. – Terminológiai kézikönyv 1, Kockaert Hendrik J., Steurs, Frieda (szerk.), Amszterdam/Philadelphia: John Benjamins, 222–249. Warburton Kara 2015: Terminológiamenedzsment kereskedelmi környezetben. – Terminológiai kézikönyv 1, Kockaert Hendrik J., Steurs, Frieda (szerk.), Amszterdam/Philadelphia: John Benjamins, 360–392. FÜGGELÉK ÚJRADEFINIÁLT FOGALMAK ÉS KAPCSOLÓDÓ FOGALMI ÁBRÁK terminológiatudomány a szaknyelvi megnevezések és a szakterületi fogalmak eredetét, fejlődését, működését, leírását és dokumentálását tanulmányozó tudomány terminológiai tevékenység olyan tevékenység, amelynek elsődleges fókuszában a szaknyelvi megnevezések és a szakterületi fogalmak, illetve fogalmi rendszerek állnak terminológiai kutatás a szaknyelvi megnevezések és a szakterületi fogalmak, illetve fogalmi rendszerek tanulmányozására irányuló terminológiai tevékenység MEGJEGYZÉS: a terminológiai kutatás elméleti vagy gyakorlati szükségletek céljából végezhető. terminológiai munka szisztematikus és elméleten alapuló terminológiai tevékenység, amelynek célja a szaknyelvi kommunikáció javítása a szakterület vagy részterület szintjén a szaknyelvi megnevezések és a szakterületi fogalmak összegyűjtésével és elemzésével, valamint terminológiai termékek vagy them with terminological descriptions, and presenting the results in the szolgáltatások nyújtásával terminológiamenedzsment I (terminológiai tevékenység) egy adott projekt vagy ügyfél igényeihez igazodó terminológiai tevékenység, amelynek célja a szaknyelvi megnevezések és terminológiai leírásaik összegyűjtése, (újra)rendezése, gyors hozzáférhetővé tétele, hatékony használata és frissítése MEGJEGYZÉS: a terminológiamenedzsmentet rendszerint terminológiai eszközök, különösen terminológiamenedzsment-rendszerek segítségével végzik 93Terminologija | 2024 | 31 terminológiai megkeresés a szaknyelvi kommunikációhoz kapcsolódó konkrét feladat megoldása érdekében az egyes szaknyelvi megnevezések és szakterületi fogalmak feltárására és elemzésére irányuló terminológiai tevékenység MEGJEGYZÉS: a terminológiai megkeresések elméleti vagy gyakorlati szükségletek céljából végezhetők. 1. ábra. A terminológiai tevékenységek típusai elsődleges fókuszuk szerint szakterületi megnevezés lexikai vagy lexikalizálódott objektum a szakmai célú nyelvekben MEGJEGYZÉS: A terminusokon kívül a szakterületi megnevezések közé tartoznak a tulajdonnevek, a szakmai szleng, a nomenklatúra, az állandósult szókapcsolatok és egyéb lexikai( lizálódott) szakterületi objektumok is. terminológiai leírás a szakterületi megnevezések eredetére, fejlődésére, formájára, jelentésére, kapcsolataira és használatára, valamint a hozzájuk kapcsolódó speciális szakterületi fogalmakra vonatkozó információ MEGJEGYZÉS: A terminológiai referenciaművekben a terminológiai leírások olyan információkat tartalmaznak, amelyeknek elő kell segíteniük a felhasználókat a szakterületi megnevezések külső kontextusokban való megértésében, használatában vagy helyettesítésében terminológiai referenciamű terminológiai termék, amelynek magját szakterületi megnevezésekből és azok terminológiai leírásaiból álló, a visszakeresésük felgyorsítását szolgáló módon szervezett bejegyzésgyűjtemény alkotja Igor Kudashev94 Terminológiai munka, terminológiamenedzsment, 1. Terminography – Potato, Patato or Not Exactly? MEGJEGYZÉS: A terminológiai bejegyzéseken kívül a terminológiai referenciaművek külső részeket is tartalmazhatnak (előszó, használati útmutató, függelékek stb.). Egy elektronikus terminológiai referenciamű a kezeléséhez szükséges metaadatokat is tartalmazhat. 2. MEGJEGYZÉS: A terminológiai bejegyzések többféleképpen is szervezhetők, a terminológiai referenciamű céljaitól és összeállítóinak szemléletétől függően. terminológiai eszköz számítógépes alkalmazás, amelynek célja a terminológiai adatok kinyerésének, finomításának, visszakeresésének és egyéb műveleteinek támogatása, továbbá a terminológiai termékek és szolgáltatások tervezésének, előállításának, kezelésének, használatának és fejlesztésének segítése terminológiamenedzsment-rendszer terminológiai eszköz, amely kifejezetten terminológiai referenciaművek létrehozására, karbantartására és használatára kialakított metaadatszerkezettel rendelkezik MEGJEGYZÉS: A terminológiamenedzsment-rendszer más terminológiai eszközöket is magában foglalhat, elsődleges célja azonban a terminológiai referenciaművek kezelése. 2. ábra. Terminológiai referenciaművek, terminográfia és terminológiakezelés 95Terminologija | 2024 | 31 terminográfia I (tudományterület) a terminológiai referenciaművek történetét, fejlődését, tervezését, összeállítását, használatát, karbantartását és értékelését tanulmányozó tudományterület MEGJEGYZÉS: A terminográfia (I) interdiszciplináris tudományterület, amely a terminológiai tudományban, a lexikográfiában, az információtudományban, a tudásmenedzsmentben, a számítástechnikában és a számítógépes nyelvészetben gyökerezik. terminográfia II (terminológiai tevékenység) a terminológiai referenciaművek tervezéséhez, összeállításához és karbantartásához kapcsolódó terminológiai tevékenység terminológiakezelés II (adatkezelés) a terminológiai adatok kezelése terminológiai eszközök segítségével terminológiakezelés III (tudományterület) a terminológiai adatok terminológiai eszközök segítségével történő kezelését tanulmányozó tudományterület MEGJEGYZÉS: A terminológiakezelés (III) magában foglalja a terminológiai eszközök tervezését, szervezését, megvalósítását és karbantartását, valamint a terminológiai adatok számítógépes támogatással történő kezelésének módszertanát és munkafolyamatait. TERMINOLOGIJOS DARBAS, TERMINŲ TVARKYBA IR TERMINOGRAFIJA– TAS PATS AR NE VISAI? Összefoglalás Ebben a munkában elsősorban a terminológiai munka, a terminusrendezés és a terminográfia fogalmainak meghatározásaira összpontosítunk; ezeket a fogalmakat néha szinonimáknak tekintik. Kutatási anyagként a terminológiai munka, a terminológiai politika és a terminológiai termékek ISO-szabványait, valamint a terminológia és a terminusrendezés két legnagyobb kézikönyvét használjuk. Módszertanunk szövegelemzést, fogalomelemzést és kezdeti szemantikai elemzést foglal magában. Az elméleti és analitikai részeket követően alapelvek együttese következik az új fogalommeghatározáshoz, valamint előzetes javaslatok arra vonatkozóan, hogyan lehetne a fogalmakat másképpen meghatározni. Megállapítottuk, hogy az említett fogalmakat a szabványokban és útmutatókban nem mindig határozzák meg világosan és szigorúan. Meghatározásaik még a szabványokban is jelentősen eltérnek egymástól. Egyes meghatározások túl tágak, azonban gyakrabban szándékosan szűkítik őket anélkül, hogy ezt hangsúlyoznák. Nagy problémát jelent, hogy az útmutatók különböző nézőpontokból megírt cikkgyűjtemények, és úgy tűnik, nincs a terminusok rendezésére vonatkozó következetes, átfogó elmélet. Javasoljuk a terminológia tudománya, a terminológiai kutatások és a terminológiaelemzés terminusok elkülönítését. A terminológiai munkának olyan szisztematikus és elméleten alapuló terminológiai tevékenységre kell irányulnia, amelynek célja a szakmai kommunikáció javítása egy szakterület vagy résztudományterület szintjén, Igor Kudashev96 Terminológiai munka, terminológiakezelés, pavadinti. A Terminography – Potato, Patato or Not Exactly? terminusrendezés tágabb értelemben a konkrét projekt igényei vagy az ügyfél szükségleteinek kielégítése érdekében végzett terminológiai tevékenységet jelenti. Sajátos értelemben terminológiai adatok terminológiai eszközökkel történő kezelését kius. Be to, atsiranda ir trečioji termino terminų tvarkyba reikšmė: žinių sritis, tirianti jelenti. Kis terjedelmű erőforrások (és csak ezek) tervezését, összeállítását és terminologijos veikla, atliekama sprendžiant konkrečią terminologinę problemą, tikriausiai turėtų būti vadinama terminijos analize (o ne ad hoc terminologijos darbu). Terminografija yra ir tarpdalykinė žinių sritis, ir terminologijos veikla, apimanti terminijos karbantartását. Beérkezett 2024-05-03 Igor Kudashev Tampere University, Faculty of Information Technology and Communication Sciences Kanslerinrinne 1, FI-33014 Tamperei Egyetem Tampere, Finnország E-mail: [email protected]